Kezdőlap Címkék Elektromos autó

Címke: elektromos autó

4 milliárd euróból épül a Tesla gyára Berlin mellett

Már 2020-ban elektromos autókat akar az európai piacra dobni az amerikai cég, amely le akarja tarolni ezt a kontinenst is. Kaliforniában kezdődött, Kínában folytatódott és most Európában folytatódik a történet, mely átírhatja az autóipar történelmét.

  • Elon Musk harmadik támadása – Németország
  • Brandenburg felzárkózási lehetőséget remél a Teslától
  • 2020-tól két legyet egycsapásra
  • Magyarország gazdaságára kedvezőtlen hatást gyakorolhat a belső égésű motorok térvesztése

A német autó óriások a szívükhöz kaptak a Tesla berlini terve miatt

Sanghaj után Berlin mellett építi fel második külföldi autógyárat a Tesla – jelentette be Elon Musk Németországban, ahol ezzel bombát robbantott a piaci versenyben: még soha nem fordult elő, hogy egy külföldi autógyár a maga modern technológiájával a konkurrencia fellegvárában próbált volna előrenyomulni- hívta fel a figyelmet a Business Insiderben az egyik legjobb autó szakértő. Jürgen Pieper szerint a németeknek van okuk az aggodalomra, mert Elon Musk pontosan tudja, hogy a legtöbben jövőre akarnak kijönni elektromos kínálatukkal a hazai piacon, melyet eddig teljesen védettnek tekintettek. A hamburgi Der Spiegel nemrég nagy összeállításban hívta fel a németek figyelmét arra, hogy a Tesla és a Google lenyomhatja a méltán világhírű német autógyárakat a globális piacon. A Der Spiegel tudósítója Kaliforniában a helyszínen győződött meg arról ,hogy működik a Tesla. Megjegyezte: a Volkswagen, a Mercedes és a BMW főnökei csak mosolyogtak amikor Elon Musk megvette a Toyota óriási gyártelepét Kaliforniában , de aztán lefagyott az arcukról a mosoly. Pedig akkor még nem gondoltak arra, hogy a veszélyes ellenfél Németországba készül.

Brandenburg tartomány hónapok óta lobbizott a Tesla gyárért

A Deutsche Welle már hónapokkal ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy Németország keleti tartományaiban nagyon is szeretnék, ha a Tesla náluk építene gyárat. Most Brandenburg miniszterelnöke nyíltan örvendezett azon, hogy a Tesla legkevesebb 10 ezer munkahelyet hoz a tartományba, melynek életszínvonala elmarad Bajorországtól (BMW) vagy Baden Württemberg tartománytól (Mercedes). Az IG Metall szakszervezet is üdvözölte a döntést. Németország gazdasági minisztere sokkal visszafogottabban nyilatkozott a Tesla terveiről. Peter Altmaier közölte, hogy semmiféle tárgyalás nem volt a német kormány és az amerikai cég között. Ha a Tesla befektet Németországban és új munkahelyeket teremt, akkor ugyanúgy fogjuk kezelni mint minden más autóipari céget. Nem lesz semmiféle diszkrimináció – ígérte Németország gazdasági minisztere, aki igen befolyásos személyiség hiszen nem is oly rég még Angela Merkel kancellária minisztere volt.

Ilyen húzásra csakis Elon Musk képes

Így értékelte a helyzetet Jürgen Pieper, aki a Metzler Bankház autóipari szakértője. Az amerikai milliárdos azzal indokolta a döntését, hogy Németország műszaki kultúrájának színvonala különösen magas. Brandenburg tartomány miniszterelnöke azt is kiemelte, hogy a tárgyalások során fontos szempont volt a környezetvédelem. Brandenburg tartomány biztosítja, hogy megújuló energia forrásokból lássák el a Tesla gyárat.

Mikor indul a termelés?

2020-at említ a legtöbb német lap utalva a sanghaji példára, amely már évente 150 ezer elektromos autót termel. Elon Musk épp a két leginkább veszélyes konkurens országot szemelte ki magának, és ezzel két legyet is akar ütni egy csapással. Egyrészt olyan piacokon nyomul előre, melyek a legfontosabbak közé tartoznak: Kína már ma is a világ legnagyobb autós piaca, ahol az áttérést a környezet kímélő járművekre a hatalom is támogatja, mert nemigen lehet levegőt venni a Mennyei Birodalom nagyvárosaiban. Németország pedig az Európai Unió legnépesebb állama, melynek autós piaca referencia az egész kontinens számára. Másrészt a Tesla ezekben az országokban félig meddig hazai vállalkozásnak minősül majd. Ezeket pedig mindenütt támogatja a helyi kormányzat.

Gyorsabb lesz az áttérés a belső égésű motorokról a környezet kímélő járművekre

Németország késésben van – erre a Der Spiegel nagy összeállítása hívta fel a figyelmet. Elon Musk berlini terve ezt a gyakorlatban is bizonyítja: a Tesla Európában is meg akarja szorongatni a németeket! Peter Altmaier gazdasági miniszter Musk bejelentése után ezzel kapcsolatban csak annyit mondott: mindez a németek elektromos autó iparának a megbecsülését jelenti. Az életveszélyes konkurenciát így is meg lehet fogalmazni.

A német autós óriásoknak ezután újra kell gondolniuk a maguk a stratégiáját – hangsúlyozza Jürgen Pieper a Business Insider portálon. Arról , hogy ez mit jelenthet a német autógyárak külföldi elképzeléseit illetően egyelőre senki sem tud semmit. De hogyha az eddiginél jóval kevesebb autót lehet eladni belső égésű motorokkal, akkor ez komoly következményekkel járhat a magyarországi autó gyárakra is.

Irányváltás az autóiparban? – Gigaberuházás Gödön

Több, mint egymilliárd euróból bővíti autóakkumulátor-gyárát a Samsung, ami az eddigi ágazati fejlesztésekkel vetekszik. Ezzel a cég és az ezt támogató kormány is arra tesz fel sok pénzt, hogy a jelenlegi e-autóé a jövő.

Bővíti gödi akkumulátorgyártó üzemét mintegy 390 milliárd forintból (mostani árfolyamon 1,17 milliárd euróból) a Samsung SDI, a beruházás 1200 új munkahelyet hoz létre – mondta a külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatón csütörtökön, Budapesten. Az állam vissza nem térítendő támogatást nyújt a beruházáshoz, ennek mértékét azonban még nem lehet közölni, mert azt az Európai Bizottságnak kell jóváhagynia. Az összeg összhangban van a beruházás méretével és jelentős – közölte Szijjártó Péter.

A beruházással eldőlt az is, hogy

az új autóipari korszakban Magyarország lesz az európai autógyártás egyik fellegvára

– mondta a miniszter. Hozzátette: az autóipar új korszakának világtérképére került Göd a Samsung SDI korábbi beruházásával is. A vállalatnak világszerte három üzeme van, kettő Ázsiában és egy Gödön. Szijjártó szerint az új technológiák a világgazdasági siker előfeltételeivé váltak,

az autóipar új korszakba lép át az elektromos autók elterjedésével.

Ez a beruházás az egyik legnagyobb Magyarország történetében, amelyek élvonalában az autóipar áll: a GDP nagyjából öt százalékát, a feldolgozóipar 30 százalékát állítja elő. A legjelentősebb ágazati fejlesztések az Audi, a Mercedes nevéhez fűződtek 2010 után, nagyjából 800 millió euró értékben. Az inflációt is beszámítva ezekkel minimum vetekszik a Samsung akkugyári bővítése.

Jelenleg óriási technológiai átalakulás zajlik a járműiparban. Mindeddig azonban nagy vita zajlik arról, melyik irány lesz a nyerő: az akkumulátoros meghajtás, vagy valamelyik másik, például az energiacella, netán a hidrogén. Ebben most mindenki tizenkilencre kér lapot.

Az mindenesetre látszik, hogy a kormánynál leeshetett a tantusz: a hagyományos belsőégésű meghajtás nem biztos, hogy nyerő akár középtávon is.

Pénzért adja az autóáramot a Mol

Az állam még mindig nem dolgozta ki a villanyautók áramának tarifáját, de a Mol nem vár tovább, és pénzért árusít, egyelőre négy kúton. A kormány nagy terveiből eddig semmi sincs, állami cégek viszont építik a hálózatot. Ellentmondók az adatok, hány töltőpont van országszerte.

Augusztustól megszünteti az áram ingyenességét a villanyautók számára a Mol. Jelenlegi négy töltőállomását (az Istenhegyi úton, a Kerepesi úton a Keleti pályaudvarnál, a Könyves Kálmán körúton a Népligetnél és a budai Hunyadi úton), teszi fizetőssé, év végéig további 10 elektromos töltőt telepít Budapesten, vidéken pedig 15-öt.

A Mol sajátos árszabást alkalmaz: nem a kiadott áram mennyisége után kell fizetni, hanem ettől függetlenül egy-egy teljes feltöltésért. Kétféle árat lehet választani, a normál teljesítményű AC töltés ára 1990 forint, míg a nagy teljesítményű DC töltésé 2990 forint – olvasható az olajcég weboldalán. (Amit a főoldalról nem igen lehet megtalálni, s a cég egyáltalán nem veri nagy dobra a változást.) Ami azt is maga után vonja, hogy ha mondjuk féltöltésre van szükség, ugyanannyit kell fizetni, érdemes tehát odafigyelni.

Vagyis nem lesz drága az áram az amúgy igen borsos árú (nagyjából 8 millióba kerülő) kisebb elektromos meghajtású autókba – igaz, ezek parkolásáért nem kell fizetni, és nem terheli súlyadó se. Ha 200 kilométeres hatótávolsággal számolunk átlagosan, és 80 százalékos feltöltéssel (gyorstöltőknél, úgy tudni, ennyi a jellemző), az nagyjából 160 kilométerre elég.

Ezt az olcsóbb, a Mol közlése szerint 1-1,5 órás lassúbb eljárással 1990 forintért kaphatjuk meg.

Négyszáz forintos 95-ös benzinárat alapul véve ennyi pénzért 5 liter vehető, amivel (8 literes városi fogyasztás mellett) nagyjából 80 kilométert tehetünk meg. A több helyen olvasottak alapján azonban – különösen ilyenkor, a klíma használata miatt – ennél jóval kisebb távolság jön ki egy feltöltésből. Vagyis akár pariban is lehet az e-kocsi tankolása. A 25-35 perces gyorstöltés csaknem háromezres egyszeri feltöltése már talán átbillenti a mérleget a benzin javára.

Az árat alighanem rontani fogja az, hogy az ismertetett tarifa következtében sokan a nem teljesen lemerült akkuba kevesebb áramot fognak betölteni a fix összegért.

Természetesen ezzel alapjában nem változik meg az a helyzet, hogy a rendelkezésre álló e-kutak többsége ingyenes, bár ezt nem könnyű megállapítani, mert nem találtunk biztosan naprakész adatokat. Se arról, hány e-állomás van, s azokon mennyi kútfej található, se arról, melyek a fizetősek vagy ingyenesek.

Arról pedig még nehezebb tájékozódni, hogy hol milyen (egyen- vagy váltóáramú) töltő, és melyik csatlakozófajta található.

A holtoltsek.hu 42 állomást tart nyilván, többségüket ingyenesnek jelöli, a holtankoljak aloldala szerint 150 helyen van töltési lehetőség. Áruházláncok és egyéb cégek is építettek már ilyen kutakat.

Ami bizonyos, az az, hogy az állami tulajdonban lévő Nemzeti Közmű és MVM Partner ingyenes szolgáltatást kínál. Tavaly novemberben írtuk, hogy a gázforgalmazó elindítja az országos elektromos e-töltőállomás-hálózat telepítését. Céljuk, hogy a hazai e-mobilitás meghatározó szereplőjévé váljon országos autótöltő-hálózatával. Jelenleg – saját közlésük szerint Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen, Csongrádon és Szegeden van kútjuk.

Az MVM Partner Zrt. februárban tudatta, hogy már több, mint 60 töltőállomást (összesen 110 töltőpontot) telepített Magyarországon, és az év végéig – a gyorstöltők mellett – országszerte még legalább további 20 villámtöltőt helyezne ki.

Valószínűleg az állami döntéshez igazítja lépéseit a többségében német tulajdonú Elmű-Émász, amelynek – honlaptérképük alapján – 45 töltője van országosan.

Valószínű, hogy e nagy(obb) hálózatok arra várnak, hogy

a kormány végre döntsön az autóáram besorolásáról (például, hogy jövedéki termék lesz-e) és árazásáról.

Az ezzel kapcsolatos legutolsó hír tavaly novemberi, az azóta megsemmisített Magyar Nemzet arról írt, hogy továbbra is heves szakmai viták zajlanak a kormányzati berkekben, de még a nemzetgazdasági tárcán belül is az elektromos autók töltésére használt áram extra adóztatásáról.

Emiatt vagy más okból, mindenesetre abból se nagyon lett eddig valóság, amit 2016 decemberében kürtöltek világgá, hogy az NGM és a Fővárosi Önkormányzat megállapodott: állami támogatással közel 250 töltőoszlop és 500 töltőhely létesülhet mintegy 600 millió forint értékben.

Ettől függetlenül

a közeli jövőben nagy számban várható e-kutak megjelenése sok helyen az országban.

A Mol-csoport részt vesz a NEXT-E projektben, amelynek keretében a régióban egy 252 darab gyors és ultragyors elektromos töltőből álló regionális hálózatot hoz létre 2020-ig.

Az OMV kúthálózat Ausztria mellett Magyarországon, Csehországban és Szlovéniában is ellátja egyes benzinkútjait e-töltéssel. Az OMV kétezer benzinkutat üzemeltet tíz országban, korábbi médiajelentések szerint negyven felszerelését tervezi. A Shell is kiépít kontinensszerte 80 állomást, jut belőle hozzánk is.

A BMW, a Ford, a Daimler és a Volkswagen-csoport tavaly novemberben jelentette be: összefogtak elérhető gyorstöltők terjedéséért. Ionity nevű közös cégük 2020-ra mintegy 400 gyorstöltőt építene ki a kontinens minden részén.

A bringa mellé autót is kínál a Mol

0

Autómegosztó szolgáltatást indított a Mol. A 300 autót egyelőre Budapest belső részein lehet igénybe venni, amelyhez okostelefonos alkalmazás és előtte internetes regisztráció szükséges. Az ár versenyképes a taxiéval.

A Bubi után elindította a Limót a Mol. Mától egyelőre a főváros tíz kerületében, 60 négyzetkilométeren belül lehet felvenni és letenni a kocsikat (pontosabban az ingyenes parkolásra e területen belül van mód).

Első lépésben 200 automata benzines és 100 elektromos kocsiból áll a flotta,

két év múlva kétszer ennyi lesz, és Budapest egész területére ki fog terjedni.

Ugyancsak néhány éven belül kizárólag villanyautókból fog állni a Mol Limo.

A Limók használatához a Mol honlapján kell regisztrálni, majd letölteni az applikációt okostelefonra, amely megmutatja azt is, hol van éppen szabad jármű.

A megosztással a taxikéval versenyképes áron lehet utazni. A 990 forintos havi díj esetén kilométerenként 66 forintot, az alkalmi igénybe vételért 77-et kell fizetni. A várakozás díja egységesen 15 forint. A Limo-zónán belül a parkolás ingyenes, azon kívül viszont a használónak kell fizetni, plusz a járműfoglalást is fenn kell tartani.

Mol eddigi megosztásos szolgáltatását, a kerékpáros Bubit eddig 2 millió felhasználó csaknem 4 millió kilométert megtéve vette igénybe.

A Mol elektromoskút-hálózatot is épít, amelyet az egész régióban fejleszti. Három éven belül a Fekete-tengerig és az Adriáig 252 új töltőállomással teszi lehetővé a „tankolást” a villanyhajtású járművek számára.

Országossá válik az e-töltőkút-hálózat

0

Hamarosan országossá válhat az elektromos töltőkutak hálózata – közölte az állami közműholding. Jelenleg a töltések zöme otthon vagy mélygarázsokban történik, ezen akar változtatni az áramszolgáltatást is végző közműcég. A jövőbeli ár még nem ismert.

Elindítja az országos elektromos töltőállomás-hálózat telepítését a NKM Nemzeti Közművek Zrt. Az állami holding stratégiai célja, hogy a hazai e-mobilitás meghatározó szereplőjévé váljon országos autótöltő-hálózatával. Az önkormányzatokkal együttműködve az év végéig jelentős számú e-töltőt szeretnének telepíteni, így

hamarosan az egész országot lefedő hálózat jöhet létre.

A társaság a publikusan kihelyezett töltőkön kívül meghatározó szerepet kíván betölteni az üzleti és az otthoni töltések piacán is. Jelenleg ugyanis Magyarországon főleg vállalatok vásárolnak elektromos autót, mégis a töltések 80-85 százaléka otthon vagy mélygarázsokban történik, 5 százaléka villámtöltőkkel az autópályákon és a gyorsforgalmi utakon, a többi közterületen.

Mindeközben még ma sincs pontos dátuma annak, hogy mikor válnak fizetőssé a már meglévő és most ingyenes e-töltőkutak. A gazdasági tárca korábban az év végére ígérte a törvényjavaslatot. Az sem dőlt el, hogy valóban jövedéki adós termék lenne-e az autókba szánt villamos áram, amelyet elsősorban környezetvédő szervezetek elleneznek.

MTI/FüHü

Elektromobilitás – kérdőjelek, tények és ígéretek

A napokban több megközelítésben is szóba került az elektromos közlekedés ügye Magyarországon. Megnéztük, hogyan is állunk.

A Párbeszéd írásbeli kérdéssel fordul Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez a kormány által még 2015-ben beígért, ám azóta sem megvalósult elektromos autókhoz kapcsolódó villámtöltők ügyében. Varga Mihály 2015-ben jelentette be, hogy a Jedlik Ányos Terv részeként 7 millárd forintot különítettek el 150 db villámtöltő berendezésre, amelyeket elsősorban az autópályák mentén, valamint a megyei jogú városokban kíván elhelyezni a kormány, hogy az ország minél előbb beautózhatóvá váljon az ilyen típusú járművekkel is.

„Az ígéretből nem lett semmi”

– állítja a Párbeszéd, mert töltőállomások ugyan létesültek, ám gyorstöltők alig.

A kérdésre ugyan nem Varga Mihály válaszolt (legalábbis még nem), de megszólalt illetékes államtitkára, aki ugyan egy más apropóból, de hasonló témában tartott hétfőn sajtótájékoztatót Budapesten. Igaz, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára konkrét választ a fenti kérdésekre nem adott, de az elektromobilitás helyzetét befolyásoló néhány dologról beszélt.

Támogatás használóknak

Az egyik ilyen, hogy tovább bővül az elektromos autók vásárlásának támogatási köre és újabb adminisztratív könnyítések is életbe lépnek. Mint ismert, az e-autók mellé már ma is sok kedvezmény jár – például többféle adómentesség, így nem kell utánuk fizetni regisztrációs adót, cégautóadót és helyi gépjárműadót, továbbá forgalomba helyezési illetéket és visszterhes vagyonszerzési illetéket sem.

Emellett konkrét pénzbeni támogatás is jár azoknak, akik ilyen járművet vásárolnak.

Most ez utóbbi jogosultsági körét bővítik: mint a kormány honlapján olvasható: magánszemélyeknél 5-ről 35-re emelkedik a támogatható autók száma, a költségvetési intézményeknél pedig nem lesz felső határ. Az eddigi pályázókon túl ügyvédi irodák, egyéni ügyvédek is igénybe vehetik a támogatást. Támogatni fogják az elektromos taxik vásárlását és üzemeltetését, valamit az elektromos carsharing (közösségi használatú autó) további terjedését.

2016-ban egyébként a tisztán elektromos hajtású személy- és kishaszon-gépjárművek beszerzésének támogatására 2 milliárd forintot biztosítottak, mostanáig több mint 700 millió forint értékben közel 500 támogatásról döntöttek, a pályázók között a tavalyi 30 százalékról 42 százalékra emelkedett a magánszemélyek aránya.

E-töltők

Erről viszonylag keveset beszélt az államtitkár, aki csupán annyit mondott, hogy 80 kilométerenként épülnek nagy teljesítményű egyenáramú elektromos töltőállomások a fontosabb főútvonalak mentén és normál töltők a célállomásoknál, az önkormányzatok pedig 100 százalékos, vissza nem térítendő állami támogatással létesíthetnek új elektromos töltőállomásokat,

„így az ország teljesen átjárható lesz elektromos autókkal”

– állította Lepsényi, aki azonban nem tért ki a gyorstöltőkre vonatkozó kérdésre. Eddig 535 millió forint értékben 75 önkormányzat 443 töltőpontra vonatkozó pályázatát hagyták jóvá.

Forintok, fillérek

Közvetlenül e-mobilitási beruházásokra 2015-ben 4, 2016-ban 1, az idén 8 milliárd forintnyi támogatást folyósítottak.

2018 és 2020 között mintegy 15-20 milliárd forintnyi támogatást tervezett a felelős nemzetgazdasági tárca.

Nemzetközileg lemaradva

Nemzetközi összehasonlításban sajnos nem állunk nagyon jól. Magyarországon 2016 őszéig mintegy 1000 e-jármű került forgalomba; Szlovákiában ennél kevesebb, 400, de a cseheknél  2500, a szomszédos Ausztriában 13 ezer, nem szólva Belgiumról, ahol közel 40 ezer.

Regionális szinten lemaradásban vagyunk a töltőálomásokkal is: mintegy 200 töltőpont van jelenleg,

kevesebb, mint fele annyi,

mint a szomszédos Szlovákiában vagy Csehországban, de Belgiumban már  1800.

Gyártást is szeretnénk

Fotó: Flickr / Krikor Mahserdijan

Lepsényi István a közelmúltban egy szakmai lapnak, a Zöld Ipar Magazinnak adott interjúban beszélt arról is, hogy nem csak az elektromos autók terjedését, hanem a gyártását is szívesen támogatná az állam, ebben régiós szerepet szeretne elérni.

 

„Több európai ország jelentkezett be a beruházásra, s mi is beszálltunk a versenybe”

– mondta, hozzátéve: olyan mértékű nagyberuházásról egyelőre nincs szó, mint például a Mercedes kecskeméti gyárának létesítése volt. Említette azt is, hogy a Mercedes is 12 új típus piacra dobásában gondolkodik, és nem kizárt, hogy Magyarország is szerepet kap majd benne.

Nem csak autó

Az e-járművek fejlesztésében is vannak érdekes előrelépések Magyarországon is. Például

kísérleti üzemben közlekednek elektromos buszok a fővárosban,

a Várban; bemutatták az elektromos kisrepülőgép első mintapéldányát, amely olyan nevek együttműködésében készült el mint a Magnus és a Siemens; vannak tervek az elektromos hajók terén; és már ennél jóval előbb tart az elektromos szemétszállítók ügye. Debrecenben és Pécsett már próbaüzemben vannak ezek a járművek, amelyek sorozatgyártása jövőre talán már elindul, és exportot is szeretnének belőle.

De az élet minden terén gondolkodnak idehaza is e-autókban: például van már kísérleti projekt az e-kerékpárra, reptéri és kórházi e-járműre is.

Európai elektromosautó-kvótát javasolnak a német szocdemek

0

A német autóipar jövőjét szabályoztatná az SPD vezetője. Martin Schulz a környezetvédelmi előírások szigorítása mellett kötelező európai kvótát vezettetne be az elektromos autókra.

Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje az őszi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásokra azt javasolja, hogy vezessenek be Európában kötelező kvótát az elektromos autókra, arról azonban nem nyilatkozott, hogy meddig és mekkora arányt kellene elérniük az elektromos járműveknek a kontinensen. A javaslat része a német autóipar jövőjére vonatkozóan kidolgozott Schulz-féle ötpontos intézkedési tervnek, amelyről a Süddeutsche Zeitung számolt be pénteken.

A kancellárjelölt javaslatában világosabb szabályozást követel az autóiparban, valamint

szigorúbb következményeket arra az esetre, ha egy gyártó megszegi a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó határértékeket.

Schulz szerint nagyobb nyomást kell gyakorolni az iparágra, ezért szeptemberre újabb dízelcsúcs összehívását sürgeti, amelyen mérlegre kellene tenni az eddigi eredményeket. Ha ezek nem elégségesek, akkor a hardverfrissítést, azaz a technikai átalakítást is napirendre kell venni, természetesen a gyártók költségére.

A javaslatban az is olvasható, hogy

a német autóiparnak előrébb kell lépnie az elektromosautó-gyártásban,

ehhez pedig egyebek mellett létre kellene hoznia Németországnak saját gyárat az e-járművekhez szükséges akkumulátorok előállításához.

Angel Merkel német kancellár még nem alkotott véleményt a kvóta kérdésében – mondta pénteken egyik szóvivője.

A kancellár nem zárkózik el egyetlen olyan ötlettől sem, amely segíti az e-járművek terjedését.

Berlinben múlt héten rendezték a dízelcsúcsot, amelyen az iparág képviselői, tartományi miniszterelnökök és a szövetségi kormány abban állapodtak meg, hogy a gyártók több, mint ötmillió Euro-5 és Euro-6 normás dízelautó szoftverfrissítését végzik el önként és ingyen, így átlagosan 25-30 százalékkal csökkenhet az érintett járművek nitrogén-oxid kibocsátása. Az autók hardverfrissítését azonban elutasította a szakma.

MTI/FüHü

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK