Kezdőlap Címkék Egyesült államok

Címke: egyesült államok

Trump és Orbán együtt harcol, de miért?

Polonius
-
0
Trump és Orbán együtt harcol, de miért?

Folytassuk a harcot civilizációnk és szabadságunk védelmében – üzente Donald Trump a radikális republikánusok Budapesten ülésező konferenciájának és Európa, benne Magyarország polgárainak.

A hagyományok, a jog uralma, a szólásszabadság, az emberi élet méltósága azok az eszmék, amelyek összekötik és megmentik a nyugati civilizációt- hangsúlyozza Trump, akinek minden bizonnyal nem tűnt fel, hogy az Európai Unió épp ezeket kéri számon Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerén. Ilyen apróságok elnöki időszakában sem zavarták Donald Trumpot, aki egyetlen mondaton belül is képes volt az ellenkezőjére fordítani mondanivalóját.

A szavak arra valók, hogy elfedjék a gondolatainkat

– mondta Talleyrand, Napóleon császár külügyminisztere.

De mi van akkor, ha nincsenek gondolataink, melyeket el kellene fedni? Pontosabban csak egy van: hatalomra akarok kerülni, és aztán a lehető legtovább ottmaradni – kerül amibe kerül – az országnak vagy a világnak.

Ez elég csekély szellemi apport, de az Egyesült Államok világhatalom míg Magyarország Európa szegényházában kucorog. Kicsit nehéz megtalálni a közös nevezőt. Orbán Viktornak mégiscsak sikerült: Soros György ellen kell közösen küzdeni!

Biden gyengesége

Trump a proteszt szavazatokra épít az Egyesült Államokban, ahol ennek nagy a keletje manapság. Egyrészt, mert a gazdaság a recesszió szélén ingadozik, és a Federal Reserve Board legutóbbi kamatláb emelése le is viheti nulla alá a növekedést. Jelentős társadalmi csoportok életszínvonala stagnál vagy épp csökken az Egyesült Államokban.

Ez egyébként közös pont Magyarországgal, csakhogy itt 13 éve a nemzeti együttműködés rendszere áll fönn vagyis ezért picit nehéz az ellenzéket és a külvilágot hibáztatni. Orbán Viktor miniszterelnök mégiscsak ezt teszi, mert különben egyet kellene értenie gazdaságfejlesztési miniszterével, Nagy Mártonnal abban, hogy Magyarországon megélhetési válság van.

A miniszter persze csak azt mondta ki, amit mindenki tud: 25%-os infláció mellett csak nagyon kevesen járnak jól. Épp azok, akik állandóan bűnbakot keresnek természetesen másutt.

Biden másik gyenge pontja a diplomácia. A demokrata adminisztráció hidegháborús politikát hirdetett meg: stratégiai ellenfelének nevezte Kínát és Oroszországot 2021-ben. Az oroszokat sikerült is sarokba szorítani Putyin esztelen Ukrajna elleni háborúja miatt, de kiderült: Moszkva nem igazán ellenfél. Nemcsak gazdasága, de hadserege is versenyképtelen a világban.

Putyin is csak szavakban erős mint Orbán Viktor.

A kínaiak viszont valódi fenyegetést jelenthetnek az amerikai világuralomra. Velük egyáltalán nem boldogul a Biden adminisztráció, mert Peking gazdasági téren akarja tartani a versengést hiszen katonai területen még jelentős a hátránya az Egyesült Államokkal szemben.

Ukrajnában nemcsak Putyin, de az amerikai diplomácia is csapdába került. Washington Ukrajna győzelméhez köti a béketárgyalásokat miközben pontosan tudja: ennek a realitása majdnem nullához konvergál.

Most a kínaiak itt is kezdik beelőzni Washingtont: Hszi Csin-ping elnök egy órán át tárgyalt Zelenszkij ukrán államfővel. Kínai delegáció kezd közvetítő akciót Moszkva és Kijev között. Hszi Csin-ping az egyetlen vezető, aki képes nyomást gyakorolni Putyinra. Trump azt állítja: ha elnökké választják, akkor egyetlen nap alatt békét teremtene Ukrajnában. Ahol egyelőre tovább tart a háború immár több mint tizennégy hónapja. A német kormány pedig vészforgatókönyvet állított össze arra az esetre, ha Trump visszatérne a Fehér Házba.

Orbán török barátja gyengélkedik

Kenderessy Milán
-
0
Orbán török barátja gyengélkedik

Élő televíziós adásban lett rosszul a 69 éves török elnök, aki májusban minden eddiginél nehezebb választás előtt áll. Az ellenzék összefogott a Szultánnal szemben, aki brutális elnyomó rendszert épített ki Törökországban amióta az USA támogatásával a hadsereg megpróbálta megbuktatni.

A hamvába holt puccs után Erdogan lefejezte a hadsereget, és börtönbe csukatta számos politikai ellenfelét, de a gazdasági válsággal nem tudott mit kezdeni. Az életszínvonal csökkenés szépen lassan erodálja Erdogan rendszerét, amely épp a török “gazdasági csodára“ alapozta politikai számításait. A gyors gazdasági növekedés jelentős életszínvonal emelkedést hozott Törökországban, ahol Erdogan – Isztambul egykori polgármestere – nacionalista autokrata rendszert épített ki.

A legutóbbi önkormányzati választáson már megbukott Erdogan pártja: Isztambul, Ankara és Izmir élén ellenzéki főpolgármester áll. Isztambul főpolgármestere lett volna a legesélyesebb jelölt Erdogannal szemben, de őt mondvacsinált ürüggyel félreállította a bíróság. Az ellenzék új vezetője nem olyan kemény fickó mint Erdogan, de sikerült maga mögé állítania minden ellenzéki pártot, és így komoly kihívást jelent a Szultánnak, aki állítólag csak gyomorrontással küszködik, de sok minden megfeküdhette a gyomrát.

Az USA nagykövete az ellenzéki vezetőkkel tanácskozott

Az Egyesült Államok egyáltalán nem csinál titkot belőle, hogy szeretné megbuktatni Erdogant, aki a stratégiai szempontból kulcsfontosságú Törökország élén szembeszáll a NATO politikájával sok fontos területen. Például nem alkalmaz szankciókat Putyin Oroszországa ellen. Ennek következtében Moszkva meg tudja kerülni a nyugati szankciókat, ha Törökországon keresztül szállítja áruit külföldre illetve importját török cégeken keresztül bonyolítja le. A hamburgi Der Spiegel megírta: Németország kereskedelme Oroszországgal jelentős részben Törökországon keresztül zajlik. Mindez rendkívüli módon zavarja Washingtont, amely nemcsak Erdogant, de Putyin orosz elnököt is szeretné megbuktatni.

Orbán – Erdogan “örök barátság”

Amikor a Szultánt újraválasztották, akkor a nagyszabású fogadásra nemcsak Orbán Viktor ment el, de a magyar miniszterelnök magával vitte a fiát is. Orbán Gáspár, aki az angol királyfiak katonaiskoláját végezte el, itt tehette meg első lépéseit a diplomáciában. A magyar miniszterelnök rendszeresen találkozik Erdogan elnökkel, akivel egyeztetik különutas politikájukat a NATO-ban. Jelenleg ugyanis Svédország NATO tagságát két tagállam ellenzi: Magyarország és Törökország. A magyar kormánynak semmiféle érdeke sem fűződik ehhez, de Erdogan elnöknek annál inkább. A török államfőnek ugyanis mindig szüksége van olyan ellenfélre, akivel szemben egyesítheti nacionalista híveit Törökországban. A kurdok jelentik ezt az ügyeletes bűnbakot már hosszú évek óta, mert jogaik elismerését és autonómiát követelnek. Legkevesebb 20 millióan élnek közülük Törökországban, de szép számmal megtalálhatóak Irakban, Iránban és Szíriában és Európában is. Különösen sok kurd él Svédországban, amely befogadta a menekülteket. Erdogan szerint a kurd szervezetek terroristák, és ezért sok emberük kiadatását követelik Svédországtól. Stockholm erre nem hajlandó. Ezért akadályozza Erdogan Svédország NATO tagságát, és ebben segít neki Orbán Viktor.

Mi lesz akkor, ha Erdogan elbukja a választást? Washington és Brüsszel egyértelműen ezt akarja, Orbán Viktor viszont ragaszkodik régi cimborájához. Erdogan bukása ugyanis több okból is igen kínos lehet Orbán számára. Egyrészt fény derülhet közös ügyletekre, melyekben az érintettek bizonyosan jól jártak, de Magyarország esetében ez távolról sem biztos. A másik szempont, és ez az, ami miatt Orbán Viktor igazán ideges lehet: Washingtonnak forgatókönyve van a neki nem tetsző vezetők leváltására a NATO tagállamokban. Babis például elsősorban emiatt bukott meg Csehországban.

Ha Törökországban beválna a forgatókönyv, akkor jöhet Magyarország: David Pressman nagykövet nemigen hagyott kétséget legutóbbi sajtóértekezletén, hogy az orosz kémbank elleni fellépés csak a kezdet. Orbán még nem érte el a nyugdíj korhatárt, de Napóleon sem volt még 50 amikor megbukott, és nem maradt más hátra mint megírni emlékiratait Szent Ilona szigetén. Nem valószínű, hogy Orbán Viktor ilyen pályavégről álmodik…

Európa és Japán nem akar teljesen szakítani Oroszországgal

Polonius
-
0
Európa és Japán nem akar teljesen szakítani Oroszországgal

A londoni Financial Times úgy értesült, hogy Franciaország, Németország és Japán nem fogadta el azt az amerikai javaslatot, hogy tiltsanak be minden exportot Oroszországba.

A totális javaslatot az USA és Nagy Britannia terjesztette elő a G7 csúcsértekezletre. A hét nyugati nagyhatalom vezetői ezúttal Hirosimában találkoznak május 19 és 21 között. Az Egyesült Államok és Nagy Britannia teljes mértékben szeretné elszigetelni Oroszországot, amely agresszív háborút folytat Ukrajnában. A másik öt állam azonban nem kívánja mindenben követni az USA hidegháborús vonalát.

Macron elnök ezt nyíltan meg is mondta amikor Pekingben kijelentette:

nem akarunk az Egyesült Államok vazallusai lenni.

Németország és Olaszország óvatosabb ezen a téren, de ők sem akarnak szakítani Oroszországgal. Berlusconi, Olaszország ex miniszterelnöke, akinek pártja tagja az olasz kormánykoalíciónak továbbra is baráti kapcsolatot ápol Putyin elnökkel. Az ukrajnai háború immár tizennégy hónapja tart, és sehol sincsen nyoma sem annak, hogy hamarosan véget érhetne. Külföldön azonban mind kevésbé hisznek az ukrán vezetés ígéretének, hogy egy tavaszi hadjárat eredményeképp legyőzik az orosz hadsereget. Biden elnök csapata már programot dolgozott ki, hogy miképp magyarázzák majd el a közvéleménynek: miért nem érte el célját az ukrán offenzíva. Biden újra elnök szeretne lenni, így a számára igen fontos valamiféle siker Ukrajnában, de ennek a valószínűségét egyre csekélyebbnek látják a katonai szakértők.

Kínai szakítópróba

Hirosimában Kína lehet a legfőbb vitatéma hiszen az USA már 2021-ben deklarálta: Peking az első számú stratégiai ellenfél. Csakhogy Kína az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere. Ráadásul Peking nem akar hidegháborús konfliktust a nyugati világgal, mert úgy véli: az idő neki dolgozik. Gazdasági, technológiai téren akarja legyőzni az Egyesült Államokat és a Nyugatot. Ennek megfelelően a kínaiak együttműködést kínálnak az Európai Uniónak miközben az Egyesült Államok azt szeretné, ha Brüsszel is csatlakozna ahhoz a kereskedelmi háborúhoz, melyet az USA Kína ellen immár évek óta folytat.

Az amerikai diplomácia dilemmája az, hogy vezető szerepe a nyugati világban a hidegháborúhoz kötődik. Ha véget érne a háború Ukrajnában, akkor az európai szövetségesek jórésze újra vígan kereskedne Oroszországgal. Ezt egyébként most is sokan megteszik, csak nem közvetlenül hanem Törökországon vagy épp Kazahsztánon át kereskednek Moszkvával. Pekinggel pedig végképp nem kívánják megszakítani a gazdasági kapcsolatokat.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy a nemzetbiztonság felülírja a gazdasági érdekeket. Az európai nagyhatalmak viszont nem érzékelik a kínai fenyegetést, és épp ezért nem kívánják nemzetbiztonsági okokból leépíteni gazdasági kapcsolataikat Kínával.

Ez a G7 csúcs a szokásosnál érdekesebbnek ígérkezik, mert az USA nem könnyen vergődhet zöldágra szövetségeseivel. Végül emlékeztetőül érdemes megjegyezni, hogy nem is oly rég a G7 még G8 volt, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök is ott ült “barátai“ között.

Mi lesz az ukrán gabonával?

ki
-
0
Mi lesz az ukrán gabonával?

Öt uniós tagállam agrárminisztere – Magyarország, Lengyelország, Románia, Bulgária és Szlovákia közös levelet küldött Valdis Dombrovskis uniós kereskedelmi biztoshoz. Ezek az államok leállították a gabona importját Ukrajnából, de más mezőgazdasági termékeket  is szeretnének idesorolni hiszen Magyarország például nemcsak a gabona importját állította le.

Az Európai Unió a háborúban álló Ukrajnát azzal is segíteni kívánta, hogy engedélyezte a vámhatárok ingyenes átlépését. Az orosz hadiflotta ugyanis akadályozza az ukrán gabonaszállító hajók kifutását a Fekete tengerre. Ráadásul az ENSZ és Törökország által garantált orosz-ukrán szerződés csak május 18-ig érvényes. Az oroszok addig is szisztematikusan akadályozzák az ukrán hajók kijutását a Fekete tengerre: van olyan nap amikor csak egyetlenegy hajót engednek át miközben korábban napi 10-nek adtak engedélyt.

A szárazföldi út valamiféle megoldást jelenthetne az ukrán export számára bár teljes mértékben a tengeri szállítást nem tudja pótolni. Korábban az ukrán gabonát Észak Afrikába és a Közel Keletre szállították, de miután az Európai Unió megszüntette a vámhatárt, így elkezdtek eladni Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és Szlovákiában is. Minthogy az ukrán gabona jóval olcsóbb így a piacon kelendőnek bizonyult. Erre viszont a helyi gazdák háborodtak fel. A tüntetések hatására leállt az ukrán gabona export ezekbe az uniós államokba pontosabban csakis tranzit képzelhető el. Most az öt uniós tagállam azt szeretné elérni Brüsszelben, hogy más ukrán mezőgazdasági termékekre is terjedjen ki a tilalom. Erről a múlt héten már tárgyaltak Valdis Dombrovskis uniós kereskedelmi biztossal, akitől most intézkedést várnak.

Brüsszel csapdában

Nemcsak azért, mert jelen pillanatban egyszerre kívánja fenntartani Ukrajna támogatását és megvédelmezni az uniós gazdák érdekeit hanem, mert az Európai Unió elkötelezte magát amellett, hogy Ukrajnát előbb-utóbb felveszi a tagjai közé. Ukrajna mezőgazdasága igen versenyképes, mert a talaj kiváló – csernozjom -, melyet a nácik annak idején vagonszámra vittek Németországba a második világháború idején -, másrészt pedig a birtok nagyság jóval meghaladja a kelet-európai átlagot: az amerikaiak, a kínaiak, a franciák, németek, hollandok stb. nagybirtokon  gazdálkodnak – viszonylag fejlett technológiával. Hogy bírja majd a versenyt ezzel a magyar, lengyel, román, bolgár és szlovák mezőgazdaság? Sehogy.

A nemzetbiztonság felülírja a gazdasági érdekeket

– jelentette ki Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter.

Ez a hivatalos USA irányvonal, melyhez minden tagállamnak rugalmasan alkalmazkodnia kell. De hogyan? Az ukrán mezőgazdaság nem az amerikainak jelent konkurenciát hanem a magyaroknak, lengyelnek stb.

Nemcsak Brüsszel van csapdában, de az érintett öt kelet-európai kormány is, mert az olcsó ukrán gabona lehetővé tenné az infláció csökkentését, amely különösen nagy gond Magyarországon, ahol 25% fölött van a hivatalos mutató is.

Amíg persze a háború tart Ukrajnában addig ez sem Brüsszelben, sem Kijevben sem az érintett öt uniós országban nem jelent napi problémát, de jól jelzi előre, hogy Ukrajna felvétele az Európai Unióba egyáltalán  nem előre lefutott folyamat – még hogyha most ezt is hangoztatják Brüsszelben és Washingtonban. Persze Brüsszel kompenzálhatná az érintett öt kis uniós tagállamot az ukrajnai gabona ügyben, de az Európai Unió is zavarban van, mert az USA rátestálta Ukrajna finanszírozásának jelentős részét: 18 milliárd eurót egy évben. Miből fogja ezt kifizetni Brüsszel? Ukrajna helyreállítási költségét 411 milliárd dollárra becsülte az IMF és a Világbank. Mennyit fizet ebből az Európai Unió?

Ukrajna pénzügyi támogatásának részletei nemigen ismertek, de az mindenképp kétségtelen, hogy eurómilliárdokról van szó. Erre sem az Európai Uniónak sem a tagállamoknak nincs elég pénze vagyis felmerül újabb közös hitelfelvétel, ami pedig újabb lépés az Európai Egyesült Államok felé.

Az Amerikai Egyesült Államok is úgy alakult meg, hogy a 13 felszabadult gyarmat Észak Amerikában egyesítette az államadósságát.

Az USA hozta létre a szovjet ipart

Polonius
-
0
Az USA hozta létre a szovjet ipart

Andrej Nyecsajev professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy Sztálin egyáltalán nem zárkózott el annyira a világtól, ahogy azt ma Putyin Oroszországában állítják. Intenzív gazdasági kapcsolatokat tartott fenn az Egyesült Államokkal és a náci Németországgal is.

A félrevezetett nacionalista orosz közvéleményt meglepetésként érhette a független Oroszország első gazdasági minisztere véleménye. A Dnyeperi vízierőművet, mely a szovjet iparosítás első nagy sikere volt, az amerikai Cooper és a német Siemens építette. A híres szovjet gyárak jórésze amerikai konstrukció. A Gorkij autógyárat, mely a Volga autókat állította elő, az amerikai Austin cég tervezte és építette meg Nyizsnyij Novgorodban, melyet a szovjet időkben Gorkijnak neveztek. A Moszkvics gyárat a Ford mérnökei tervezték meg.

A Magnyitka, az orosz acélipar központja Magnyitogorszkban egy amerikai óriás üzem pontos mása: az eredeti Garyben áll Indiana államban.

Sztálingrádban a híres traktorgyárat, mely a második világháború idején világhírűvé vált hiszen ott folytak a legelszántabb csaták a Wehrmacht és a várost védő szovjet hadsereg között 1942-43-ban, teljes egészében az Egyesült Államokban tervezték és építették meg. 100 hajó hozta Európába, ahol újra felépítették Sztálingrádban persze anélkül, hogy egy kukkot is szóltak volna arról, hogy a gyár a megvetett burzsoá nyugatról érkezett Oroszországba.

Az Albert Kahn cég 500 gyárat épített fel a Szovjetunióban – írja  Nyecsajev professzor, aki emlékezteti a gazdasági nacionalizmus híveit, hogy irányvonaluk zsákutca.

Orosz alumínium király: a Putyin rendszer nem működik

Oleg Deripaszka, akinek gyárai voltak az Egyesült Államokban is, mielőtt Putyin megindította volna háborúját Ukrajna ellen, keményen bírálta az orosz államkapitalizmust Krasznojarszkban, ahol gazdasági vezetők mondták el a véleményüket a nem épp rózsás helyzetről. Oroszország gazdasági és pénzügyi válságban van – hangsúlyozta Deripaszka.

Nemrég már Putyin elnök is elismerte, hogy a nyugati szankciók komoly károkat okoznak Oroszországnak. Oleg Deripaszka ennél tovább ment amikor kijelentette: nincs pénz az új beruházásokra!

“Ha nem jönnek a külföldi befektetők Oroszországba, akkor már jövőre elfogyhat a pénz. De ki jön olyan országba, ahol minden negyedévben megváltoznak a szabályok?”

A putyini államkapitalizmus nem működik – hangsúlyozta az oligarcha, aki szerint “az egész üzleti élet inog mint a suszter zsámolya.” Oroszországban a hivatalos statisztika szerint is 6%-kal csökkent az életszínvonal egy év alatt, a valóság ennél valószínűleg sokkal rosszabb képet mutat.

Mit lehet tenni? Deripaszka nem kertel: “csökkentsék felére – harmadára az országot irányító titkosszolgálatot, hadsereget és a köztisztviselői kart!” Miért?

“Sokba kerülnek, és kevés haszon van belőlük!”

Ez a javaslat felségsértésnek számít Oroszországban, ahol Putyin támogatói épp ebből a körből kerülnek ki. Deripaszka nem mondta ki, de ők a felelősek a háborúért, ami miatt Oroszország teljesen elszigetelődött és zsákutcába jutott.

A német kormány továbbra sem mond le az orosz földgázról

Polonius
-
0
A német kormány továbbra sem mond le az orosz földgázról

Az Északi Áramlat 1-2 tengeralatti földgázvezetékek alaposan megrongálódtak amikor máig ismeretlen tettesek felrobbantották őket, de két német biztosító társaság – méghozzá a legnagyobbak – a kormánnyal konzultálva úgy döntött, hogy meghosszabbítják szerződésüket a jelenleg használhatatlan földgázvezetékekről, melyek többségi tulajdonosa a Gazprom.

Az Allianz és a Munich Re döntése annál is figyelemreméltóbb, hogy egy amerikai újságíró megírta: minden valószínűség szerint a CIA áll a robbantási akció mögött vagyis Németország első számú szövetségese tette tönkre a vezetéket.

Az Egyesült Államok kezdettől fogva ellenezte a vezetékeket, mert ellenére volt, hogy Németország szorosan együttműködjön Oroszországgal. Trump elnök annak idején Berlinbe küldte Pompeo külügyminisztert, hogy megpróbálja eladni a jóval drágább amerikai palagázt a németeknek és más európai szövetségesnek. Akkor az európaiak azt válaszolták “a szabadság földgázával” házaló amerikai külügyminiszternek, hogy túlságosan drága az amerikai palagáz.

Aztán persze jött Putyin agressziója Ukrajna ellen, és leállt a földgázszállítás a két vezetéken, mert Oroszország megpróbálta megzsarolni a német kormányt: maradjon ki az ukrajnai háborúból! Putyin számítása nem jött be, Németország csatlakozott az USA álláspontjához, és immár fegyverekkel, például Leopard tankokkal támogatja Ukrajnát.

Ettől persze a probléma megmaradt: az amerikai palagáz túlságosan drága.

Az USA földgáz szankciót is akart Oroszországgal szemben, de ezt több uniós állam is ellenezte, ezért földgázt szabadon lehet importálni, így a magyar energia biztonságot továbbra is részben ez garantálja.

USA kontra Eurázsia

Miért ellenzi Washington a német-orosz együttműködést? Az amerikai geostratégiai könyvek döntő többsége abból az alaptételből indul ki, hogy az Egyesült Államok csakis akkor tarthatja meg világhatalmát, ha megakadályozza, hogy Európa, Oroszország és esetleg Kína szoros gazdasági együttműködést alakítson ki egymással. Ez ugyanis túlságosan nagy erőt képviselne az Egyesült Államokkal szemben. Ez a brit birodalmi gondolat kiterjesztése a világra: Őfelsége diplomáciája mindig is arra törekedett, hogy ne alakuljon ki európai egység egy nagyhatalom irányítása alatt. Ezért szállt szembe Napóleonnal, majd pedig Hitlerrel. Később ezzel indokolta meg a hidegháborút Churchill Sztálinnal szemben.

Blinken amerikai külügyminiszter ennek az 1945 utáni előadásnak a felújítására készül – ezt maga az amerikai diplomácia vezetője közölte.

Antony Blinken, akinek édesapja Budapesten volt amerikai nagykövet, egy német lapnak most úgy nyilatkozott, hogy nem lehet tűzszünetet kötni Oroszországgal. Indoklás: ily módon ukrán területek maradnának orosz kézen.

Csakhogy az oroszok most körülbelül a nyelvi határon állnak vagyis olyan ukrán területeket tartanak megszállva, amelyeken a lakosság többsége hagyományosan orosz.

Így nyugodtan le lehetne állni a harcokkal, és véget nem érő tárgyalásokat kezdeni a békéről Oroszország és Ukrajna között. Viszont az USA mindenképp meg akarja akadályozni a kapcsolatok javulását Oroszország és az Európai Unió, mindenekelőtt Németország között. Washington figyelmét egyáltalán nem kerülte el, hogy Szászország miniszterelnöke az év elején azt nyilatkozta a Berliner Zeitungnak: meg kell javítani az Északi Áramlat 1 és 2 földgáz vezetéket, hogy amint véget érnek a harcok Ukrajnában, újra indulhasson a földgáz szállítás Oroszországból. Michael Kretschmer, Szászország kormányfője ugyanahhoz a párthoz tartozik mint Angela Merkel (CDU), aki kiharcolta a vezetékeket az amerikaiak ellenállást leküzdve. Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata elődje, Gerhard Schröder  pedig a Gazprom igazgató tanácsának elnöke volt az Északi Áramlat 1 és 2 építésének idején.

“A szemünk előtt zajlik az Európai Egyesült Államok kialakulása”

Polonius
-
0
“A szemünk előtt zajlik az Európai Egyesült Államok kialakulása”

Az Európai Egyesült Államok kialakulása megállíthatatlan folyamat – nyilatkozta a Népszavának Eörsi Mátyás, aki korábban SZDSZ képviselő volt a parlamentben, jelenleg pedig Dobrev Klára tanácsadója.

Eörsi szerint “szó sincsen valamiféle túlcentralizált szervezetről. Az európai intézmények erősödésével nem a polgárok helyzete gyengül hanem a kormányfők hatalma.” Az Európai Egyesült Államok mintája Németország lehet, ahol a tartományoknak nagyon jelentős döntési jogkörük van.

“Az Osztrák-Magyar monarchiában sem mindent Bécsben döntöttek el. Közös volt a külügy, a hadügy és részben a pénzügy.”

A probléma az, hogy épp ezek a legfontosabb területek különösen akkor amikor háború zajlik Európa területén.

“A föderális Európa felé haladás elkerülhetetlen !” – hangsúlyozza Eörsi Mátyás. Miért? “Ez a kulcsa annak, hogy Európa fenntarthassa és megerősítse világpolitikai súlyát” – érvel Eörsi Mátyás.

Európa súlytalan

Ez derül ki az ukrajnai háború esetében. Korábban a német kancellár és a francia elnök tárgyalt Putyinnal Ukrajnáról, ma már erről szó sincs. Putyin csakis az Egyesült Államokkal hajlandó tárgyalni, mert azt látja, hogy az Európai Unió mindenben a washingtoni vonalat követi. Nincs európai politika! A távoli Kínának több beleszólása lehet Ukrajna jövőjébe mint az Európai Uniónak. Hszi Csin-ping elnök a jövő héten Moszkvába látogat, és megpróbál közvetíteni Oroszország és Ukrajna között. A kínaiaknak van béketerve az ukrajnai háború befejezésére. Ezt lehet bírálni, de van. Hol az európai béketerv? Sehol.

Washington sem Európai Egyesült Államokat akar hanem pénzügyi NATO-t, amelyen belül korlátlanul érvényesítheti a katonain túl a gazdasági érdekeit is Európában.

Moszkva új világrendet akar szuperhatalmak nélkül

ki
-
0
Moszkva új világrendet akar szuperhatalmak nélkül

Az Egyesült Államoknak és szövetségeseiknek már nincs meg az erejük ahhoz, eljátsszák a domináns szuperhatalom szerepet, de a globális rendszer még fennáll – állapítják meg Putyin tanácsadói, akik a Valdaj Klub folyóiratának, a Russia in Global Affairs oldalán tették közzé nézeteiket.

Fjodor Lukjanov, a Valdaj Klub kutatási igazgatója irányította a csapatot vagyis nagyon közel állnak Putyinhoz. Ezért nem meglepő, ha azt állítják, hogy a háború Ukrajnában nem regionális konfliktus hanem a hatalmak között fennálló nemzetközi hierarchia tesztje. Régebben a hatalomváltás a brit birodalom és az USA között viszonylag zavartalanul mehetett végbe, de ma erre nincs lehetőség, mert a világ hatalmai nem fogadnának el egyetlen szuperhatalmat. Kínát sem? Peking sem alkalmas erre a szerepre – hangsúlyozzák Putyin tanácsadói. Miért nem?

Egyrészt, mert az USA semmiképp sem hajlandó átadni a szerepet, és az egész globális rendszer jelenleg őt szolgálja. Másodsorban Kína sem áll készen arra, hogy átvegye a szerepet, mert azt túlságosan is kockázatosnak találja. Harmadrészt – és ez a legfontosabb – a világ hatalmai nem fogadják el a hegemónia rendszerét.

A Nyugat gazdasági háborút folytat Oroszország ellen

A regionális interakció jelezheti a megoldást azoknak a kis és közepes méretű államoknak, amelyeknek nincs elég erőforrásuk az önálló fejlődéshez – javasolják a szerzők. Ez az ukrajnai agresszió burkolt indoklása: Oroszország saját érdekszférát alakítana ki. A szerzők nem teszik fel azt a kínos kérdést, hogy Oroszországnak ugyan bőven van erőforrása az önálló fejlődéshez, de mégiscsak képtelen versenyképes gazdasági modellt kialakítani. Ezért menekülnek Moszkvától az egykori szovjet tagállamok élükön Ukrajnával. Ki akar együttműködni Moszkvával?

Putyin tanácsadói maguk is látják, hogy az alapvető probléma gazdasági és nem katonai. Ezért multipoláris globális gazdasági rendszert javasolnak, amelyben a dollár egyre kisebb szerepet játszik.

Az ukrajnai katonai konfliktus csak az átmeneti korszak jele – hangoztatják Putyin tanácsadói. Akik rámutatnak: a katonai erő a jövőben nem játszik döntő fontosságú szerepet a nemzetközi konfliktusokban! Akkor miért támadta meg Putyin Ukrajnát? A szerzők nem mondják ki, de ugyanazt gondolják mint Talleyrand Napóleonról. Az okos külügyminiszter, aki jóval túlélte a császárt, így nyilatkozott Napóleon egyik akciójáról:

ez több mint bűn , ez hiba volt!

Peking fütyül Moszkvára

Csak egy külügyminiszter-helyettest küldött Hszi Csin-ping elnök Moszkvába, hogy deklarálja a “stratégiai együttműködést” Oroszországgal. Mit jelent ez? Semmi különöset. Főként pedig nem jelent katonai szövetséget. Gazdaságit pedig végképp nem hiszen Oroszország teljesítménye eltörpül Kínáé mellett. A Szovjetunió egykori keleti tagállamai Kína felé tájékozódnak, élükön Kazahsztánnal, melynek elnöke folyékonyan beszél nemcsak oroszul, de kínaiul is. Pekingben Blinken amerikai külügyminisztert várták, aki lemondta útját a tragikomikus léggömb ügy miatt. Peking G2 rendszert szeretne, melyben az amerikaiakkal egyenrangú partnerként igazgathatnák a világ ügyeit. Ebből az USA egyelőre nem kér, de Kína számukra is sokkal fontosabb mint Oroszország. Az Európai Uniónak Kína a legfőbb kereskedelmi partnere. Az Ukrajna elleni háborúval Putyin kiírta magát a globális rendszerből. Még a saját tanácsadói is úgy gondolhatják, hogy a katonai akció hiba volt. Hogy lehetne megoldani a konfliktust? A döntés Washington kezében van, amely el akarja kerülni, hogy Moszkva és Peking összefogjon ellene.

Egyre növekszik a diplomáciai válság Peking és Washington között

FüHü
-
0
Egyre növekszik a diplomáciai válság Peking és Washington között

Egy amerikai vadászrepülőgép vetett véget február 4-én, szombaton az Egyesült Államok légtere felett észlelt térfigyelő berendezés repülésének. A kínai külügyminisztérium „tiltakozott egy polgári léghajó elleni amerikai támadás ellen”.

Akkora volt, mint három busz, de csak egy röpke felhő maradt az égen. Már nincs kínai „kém” léggömb az Egyesült Államok felett. Február 4-én, szombaton egy amerikai F-22 Raptor vadászrepülőgép, amely a langleyi (Virginia) bázisról szállt fel, véget vetett az amerikai légtér felett észlelt térfigyelő berendezés repülésének . És elég volt egy rakéta.

A Fehér Ház csak akkor adott zöld utat erre a műveletre, amikor a célpont Dél-Karolina partjainál, az Atlanti-óceán felett volt, hogy elkerülje az emberi vagy anyagi károk kockázatát, amelyeket a szétszórt törmelék a földön szenvedett volna. A léggömb az Egyesült Államok felségvizein esett le. Azonnal felkutatására küldtek jónéhány kutatási vízijárművet a még azonosítható részek megkeresésére.

Blinken kontra Orbán

Polonius
-
0
Blinken kontra Orbán

Az amerikai külügyminiszter béketerve Európa keleti felére valamiféle cordon sanitaire-t jelent, olyat, amilyet az első világháborúban győztes entente a Szovjetunióval szemben hozott létre.

Finnország, a balti államok, Lengyelország, Csehszlovákia és Románia alkotta a kordont, amely Európa fejlettebb részét elzárta a kommunista Szovjetunió fenyegetésétől. Most ugyanezek az országok képeznek védőbástyát egy újabb orosz agresszióval szemben a Blinken tervnek megfelelően.

Mi lesz Ukrajnával?

Az Egyesült Államok és más NATO országok támogatásával Európa egyik legerősebb hadserege jön létre , amely ugyan nem lesz a NATO tagja,  de védelmi szövetséget köt Lengyelországgal. Ez már komoly katonai erőt jelent.

Románia hasonló védelmi szerződést köthetne Moldáviával bár itt gondot jelent, hogy Tiraszopol környékén orosz katonák állomásoznak.

Putyin megtarthatná a Krímet és a két orosz többségű tartományt Ukrajnában – Luhanszk és Donyeck – különben permanens partizán háború színtere lenne.

Zelenszkij jelenleg úgy nyilatkozik, hogy ez Ukrajna számára elfogadhatatlan, de a jól időzített korrupciós botrány Kijevben minden bizonnyal kijózanító hatást gyakorol az ukrán vezetésre.

Mire számít Orbán?

A magyar miniszterelnök keresztet vethet a visegrádi együttműködésre hiszen mind a három másik ország fontos szerepet játszik a cordon sanitaire megteremtésében. Putyin barátjának nincs hely az amerikai elképzelésben. Orbán emiatt Ausztria irányában tájékozódik hiszen ők nem NATO tagok, semlegesek. Persze emlékeznie kell arra, hogy az oroszbarát osztrák vezetőket a CIA levadászta vagyis hosszútávú programnak ez aligha tekinthető.

Igazában Orbán Viktor abban reménykedhet, hogy 2024-ben megbuknak a demokraták Washingtonban, és a republikánusok más diplomáciát képviselnek majd. A 100 éves Kissinger vonalát követik: paktálnak Moszkvával és Pekinggel sőt alkalomadtán még Észak Korea duci diktátorával is.

Blinken amerikai külügyminiszter hamarosan Pekingbe látogat. Ha meg tud egyezni a kínaiakkal, akkor Putyin rákényszerülhet a béketárgyalásokra vagy legalábbis a fegyverszünetre.

Meddig áll ki Orbán Putyin mellett? A haszon ebből minimális – a földgázt nem kapja Magyarország olcsóbban. Lehet, hogy Orbán Viktor jól pénzel ebből, de kérdés, hogy emiatt érdemes-e kockára tenni a hatalmát? Putyin barátai mindenütt megbuktak Európában. Ebben a sorban utolsó mohikánként kitartani nettó ráfizetés.

Az amerikai koncepció szerint Magyarország a Balkán része, mely nem igazán érdekli az Egyesült Államokat. Pontosabban csakis a tengeri kikötők jelentenek stratégiai érdeket. Ami a gazdaságot illeti, az német érdekszféra a Blinken tervben. Miután Orbán Viktornak nem sikerült olyan kapcsolatot kiépítenie Scholz kancellárral mint Angela Merkellel, ez sem sok jót ígér a magyar miniszterelnöknek. Akinek utolsó reménye, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök épp mostanában paktál le az Európai Néppárttal, ahonnan Orbán kilépett mielőtt kirúgták volna. Ki Giorgia Meloni főtanácsadója? Mario Draghi, a korábbi kormányfő, akit tárt karokkal fogadnak mind Washingtonban mind Brüsszelben.

123...82. oldal a 8-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan