Kezdőlap Címkék Egyesült államok

Címke: egyesült államok

USA-Kína gazdasági csúcs

Virtuális megbeszélést tartott a világ két legnagyobb hatalmának legfontosabb gazdasági vezetője. Az Egyesült Államokat Janet Yellen asszony pénzügyminiszter képviselte, a kínaiakat Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki tagja a majd mindenható kommunista párt politikai bizottságának is.

Peking – Liu He Kína miniszterelnök-helyettese és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter virtuális telefonbeszélgetést tartott kedden makrogazdasági kérdésekről mindkét fél hivatalos nyilatkozata szerint.

A kínai miniszterelnök-helyettes a Harvard egyetemen szerzett doktorátust. Számára tehát nem probléma az Egyesült Államok rendszerének ismerete. Fordítva ez nem áll fenn: az amerikai vezetők jóval kevésbé ismerik az 1,4 milliárd lakosú Kínát. Többségük mindmáig értetlenül áll azelőtt, hogy egy kommunista diktatúra miképp volt képes hatékony piacgazdaságot kifejleszteni – ráadásul épp az USA segítségével.

A kínai nyilatkozat a két ország makropolitikájának összehangolásáról és a globális ellátási láncok stabilitásának megőrzésének fontosságát emelték ki. A nyilatkozatban szó volt a Kínával szembeni amerikai vámokról és szankciókról is, de a geopolitikáról nem.

Más tálalásban a mostani megbeszélésen

a két fél egyetlen problémára koncentrált, ez pedig azoknak az amerikai védővámoknak a leépítése, melyet még Trump elnök vezetett be, de Biden sem vonta azokat vissza.

Az amerikai híradások általános vitát említettek a gazdasági és pénzügyi fejleményekről mindkét országban és külföldön egyaránt. A nyilatkozat azonban nem említett vámokat vagy szankciókat, ugyanakkor felhívta a figyelmet Oroszország Ukrajna elleni háborújának globális gazdasági hatásaira.

Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy a Fehér Ház elengedheti a kínai árukra kivetett vámokat Donald Trump volt elnök kormányzása idején.

Mindkét országból származó értesülések „őszintének” minősítették a beszélgetést, és azt mondták, hogy a két fél egyetértett a kommunikáció fenntartásában.

Yellen javaslat

Az amerikai pénzügyminiszter asszony azt tanácsolta Biden elnöknek, hogy részben vagy teljes egészben vonja vissza elődje büntető vámjait. Miért? Azért, mert Yellen asszony ily módon kívánja csökkenteni az inflációt az Egyesült Államokban. Negyvenéves rekordokat döntöget az infláció az USA-ban is, és emiatt a Federal Reserve Board egyre csak emeli a kamatlábat. Csakhogy emiatt beköszönthet a recesszió épp a legrosszabbkor. Ősszel megújul a kongresszus Washingtonban.

Biden népszerűsége a mélyponton, a demokraták elveszíthetik a választást. Emiatt Biden elnök hajlik is Trump vámjainak a visszavonására, de republikánus ellenfelei akadályozzák ezt a kongresszusban Washingtonban. Hiába értett egyet tehát Yellen asszony és Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes abban, hogy gazdasági szempontból célszerű lenne Trump büntető vámjainak a megszüntetése, politikailag ez jelenleg megvalósíthatatlannak látszik.

Ennek ellenére fontos a párbeszéd a két nagyhatalom gazdasági vezetői között, mert azt mutatja: mind Washington mind pedig Peking párbeszédet akar nem pedig katonai megoldást.

Stiglitz: az USA elveszítheti az új hidegháborút

Az Egyesült Államoknak mindenekelőtt saját gazdasági-társadalmi modelljét kellene hozzáigazítania a huszonegyedik század realitásaihoz, ha hidegháborút akar folytatni Oroszország és Kína ellen – véli a Nobel díjas közgazdász, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki az elképzeléseit.

Az USA nem akar leszállni a gazdasági trónjáról, de Kína mindenképp letaszítja onnan – akármilyen mutatót is használunk – hangsúlyozza Stiglitz. Egyrészt, mert a lakossága több mint a négyszerese, másrészt pedig háromszor olyan gyorsan fejlődik mint az Egyesült Államok. Vásárlóerő paritáson számolva a kínai GDP már 2015-ben meghaladta az amerikait.

Washingtonban mindkét nagy párt egyetért abban, hogy Kína az első számú fenyegetés az USA számára.

A konszenzus már jóval Putyin Ukrajna elleni agressziója ellen kialakult. Most sokan figyelmeztetnek arra Washingtonban, hogy az Ukrajnában folyó háború ellenére Kína az első számú ellenfél.

Ebben a helyzetben az Egyesült Államoknak szövetségesekre van szüksége, de Trump mindent megtett azért, hogy elidegenítse az USA barátait.

A klímaváltozás legfőbb felelőse az Egyesült Államok, a szegény országok joggal mutatnak rá erre, és támogatást várnak – hiába. Kína eközben infrastruktúrát épít ki a fejlődő világban. Igaz, hogy ezek az országok nagyon eladósodnak emiatt, dehát a Nyugat ugyanezt csinálta. Aztán pedig nem is adott hitelt, és ekkor jöttek a kínaiak…

Hogy lehet megnyerni a hidegháborút?

Nem fegyverekkel hanem azzal, hogy vonzó modellt mutat valaki a világnak. Hiába készít az Egyesült Államok világszínvonalú bombázókat, rakétákat mert azok itt nem segítenek. Az USA nemcsak az áruit akarja eladni a világnak hanem a modelljét is.

Ehhez a Nyugatnak újra olyan gazdasági rendszert kell létrehoznia, melyet az egész világ irigyel. Európa és Amerika szívesen kioktatja az egész világot arról, hogy erkölcsileg mi a jó és mi a rossz, gazdaságilag mi az ésszerű. Aztán megnézzük, hogy mit csinál a gyakorlatban az USA és Európa, és kiderül: egészen mást csinálnak mint amiről prédikálnak!

A neoliberális gondolkodás sohasem vált igazán népszerűvé a fejlődő világban, most pedig mindenütt kimegy a divatból.

Ameddig az Egyesült Államok nem mutatja meg, hogy képes a világ vezetésére (nem oldja meg a környezetvédelem problémáit, a fegyveres erőszakot, az abortusz vitát stb.), addig nem várható el a világtól, hogy a mi dobszónkra masírozzon – írja Stiglitz.

Tegyük hozzá, hogy a Nobel díjas közgazdász nem ajánl új gazdasági modellt a neoliberális helyett, enélkül pedig az USA aligha erősítheti meg vezető szerepét a világban.

Átvilágítás?

A parlamenti képviselők átvilágítását sürgeti a Magyar Nemzetben Horváth József titkosszolgálati vezérőrnagy (nyugdíjban). Szerinte módosítani kellene az 1995-ös nemzetbiztonsági törvényt, mely szerint csakis azokat a képviselőket kell átvilágítani, akik a honvédelmi és a rendészeti bizottság tagjai.

“Bármely állam oldaláról érkezhet olyan fenyegetés, amely ellen fel tudnánk lépni”

– hangsúlyozza Horváth József vezérőrnagy. Aki nyilvánvalóan az ellenzékre gondol, és azokra a megválasztott képviselőkre, akiket Magyarország NATO szövetségesei támogattak.

Csakhogy az Egyesült Államok a rendszerváltás hajnalán éppenséggel a Fideszt támogatta nagy hévvel. Senki sem firtatta akkor, hogy vajon Orbán Viktor vagy Kövér László milyen kapcsolatban áll a CIA-val?!

Az ilyen kapcsolatok tartósak szoktak lenni éppúgy mint Horváth József tábornok karrierje a szocializmus és a nagy Szovjetunió szolgálatától egészen Orbán Viktor támogatásáig.

A CIA rosszul mérte fel Orbánt – állította a PestiTV. Rendesen odaégett Langley hamburger receptje vasárnap – közölte a kormánypárti televízió. Amely szerint Görögországban a 2008-as válság idején Papademoszt, Olaszországban Renzit, Bulgáriában Petkovot a CIA juttatta hatalomra. Éppúgy mint Ukrajnában Zelenszkijt! Akivel azután szópárbajt folytatott Orbán Viktor.

Mi van az orosz kapcsolatokkal?

Horváth József vezérőrnagy nyilvánvalóan a NATO államok titkosszolgálataival való együttműködésre gondol az ellenzéki képviselők kapcsán, de mi van Oroszországgal, amely épp agresszív háborút folytat egy szomszédos államban, melyet a NATO államok döntő többsége támogat?

A Direkt 36 oknyomozó riportja nem sokkal a választások előtt arról számolt be, hogy az orosz titkosszolgálat mindenütt elhelyezte az embereit a magyar államapparátusban a külügytől a titkosszolgálatokig. Olyannyira, hogy a magyar külügy informatikai rendszerén keresztül indítottak hekker támadásokat amerikai és más NATO célországok ellen! Nem ott kellene vizsgálódnia a nemzetbiztonságért aggódó Horváth József tábornoknak?

Szergej Nariskin, az SZVR vezetője Magyarországon tartja a családját.

A New York Times szerint ő tagja az ötösfogatnak, amely irányítja Oroszországot, és amely az Ukrajna elleni háborúról döntött. Az ötösfogat tagjai mind egykori KGB-sek: maga Putyin, aki ezredesként szerelt le, Patrusev tábornok, a mindenható Védelmi Tanács titkára, az FSZB egykori főnöke. Vele tárgyalt már a háború idején Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója. A harmadik a sorban Bortnyikov tábornok, az FSZB jelenlegi vezetője. Negyedik Nariskin, az SZVR, a külföldi hírszerzés főnöke és az ötödik Sojgu hadügyminiszter, aki nem katona hanem ex KGB-s. Állítólag ő volt a felelős az Ukrajna elleni támadásért. Az utóbbi időben nemigen mutatkozott…

West is Best

Az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak fel kell újítaniuk a tárgyalásokat egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról – javasolta Christian Lindner német pénzügyminiszter, aki a Handelsblattnak nyilatkozott.

“Az ukrajnai háború miatt felértékelődtek a kereskedelmi kapcsolatok olyan államok között, melyek értékrendje közös” – hangsúlyozta a liberális párt (FDP) vezetője, aki jelenleg Németország pénzügyminisztere.

2013-ban kezdődtek tárgyalások az EU és az USA között, de végül Donald Trump felrúgta ezeket. Később ugyan újrakezdődtek, de ekkor Európában voltak kifogások.

Joe Biden, aki a héten Európába érkezik, hogy tárgyaljon az EU és a NATO tagállamok vezetőivel, már korábban deklarálta, hogy célja a Nyugat egyesítése az USA vezetése alatt. Ennek célja az, hogy megállítsák Oroszország és Kína előretörését. Nyugaton ez a szövetség Észak Amerikából és Európa nyugati feléből állna – egészen a magyar-ukrán határig, míg Ázsiában egy négyes szövetségnek lenne feladata, hogy akadályozza Kína előretörését (USA, Japán, India és Ausztrália).

Kína kivár

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója hét órán keresztül tárgyalt Rómában Peking első számú diplomatájával. Jang Csiecsi tagja a kommunista párt politikai bizottságának is, korábban nagykövet volt Washingtonban. Jake Sullivan arra figyelmeztette a kínai vezetőt, hogy amennyiben segítik a háborúskodó Oroszországot, akkor őket sem kímélik majd a szankciók. Kínát már jelenleg is sújtják amerikai szankciók, melyeket még Trump elnök vetett ki, de Joe Biden sem vonta vissza azokat. Jang Csiecsi cáfolta, hogy fegyvereket szállítanának Oroszországba. Kína mindazonáltal felvásárolja azoknak az orosz olaj készleteknek egy részét, melyet az amerikaiak szankciókkal sújtanak az ukrajnai háború miatt. Kína számára az USA és az EU sokkal jelentősebb gazdasági partner mint Oroszország. Peking aligha kíván túlságosan nagy árat fizetni Putyin háborújáért, melyet nem ítélt ugyan el, de nem is helyeselt. A kínaiak nem fegyverrel hanem pénzzel és technológiával (például 5G rendszerrel) akarják meghódítani a világot. Pekingből nézve Oroszország háborúja múlt századi akció, amely egyáltalán nem számol a huszonegyedik század globalizált világának követelményeivel. Kína semmiképp sem akar Oroszország sorsára jutni. Pekingben ugyanakkor örülnek annak, hogy az USA Európával foglalkozik és nem Ázsiával. Kína az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, és Pekingben bíznak benne, hogy ez a jövőben is így marad. A kínaiak és az amerikaiak versenyeznek Európa hatalmas piacáért. Európa pedig nem akar választani, mert a hatalmas és gyorsan növekvő kínai piac mágnesként vonza az európai exportot.

Moszkva és Washington egyet akar: az energiaár emelését

Az ukrajnai válság furcsa mellékhatása, hogy tartósan magas az olaj és a földgáz ára a világpiacon. Ahogy az a legnagyobb energia exportőröknek: Oroszországnak és az USA-nak megfelel. Lehet, hogy ez is volt az Ukrajna körüli válság hisztéria egyik célja?

Fehér Ház: nem áll küszöbön Ukrajna megtámadása

Ezt hangsúlyozta Biden elnök szóvivője, Jen Psaki. Korábban Biden elnök többször is úgy nyilatkozott, hogy az Ukrajna elleni támadás ügyében az orosz fegyveres erők már csak Putyin döntésére várnak. Az elnök helyett most a szóvivő visszakozott. Ugyanis Ukrajnában egyáltalán nem látják az orosz támadás veszélyét! Bident megcáfolta Zelenszkij ukrán elnök. A háborús kampányt a Washington Post inditotta el múlt októberben amikor arról írt, hogy Putyin le akarja rohanni Ukrajnát. “Tudatos dezinformáció!” – mondta most Zelenszkij elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Der Spiegelnek. Aki azt is közölte, hogy 52 megerősített orosz zászlóalj állomásozik az ukrán határ közelében évek óta. Ebben nincs változás. Akkor miért a washingtoni hisztéria?

Az amerikai palaolaj és palagáz drága

Az Egyesült Államok úgy vált újra energia exportőrré, hogy felfedezték az új olaj és földgáz kitermelési technológiát. Csakhogy ez méregdrága. Az utóbbi években le is álltak a fejlesztések, mert a viszonylag alacsony olaj és földgáz árak nem tették kifizetődővé a kutatást és fejlesztést az Egyesült Államokban. Az energia válság megváltoztatta az erőviszonyokat, de nem eléggé. A palagáz és palaolaj kitermelők attól tarthattak: csak átmeneti a konjunktúra. Nem érdemes beruházni. Az Ukrajna körüli válság viszont tartóssá tette a magas energia árakat, és felértékelte az amerikai exportot a vásárlók szemében. Soha ilyen sok amerikai cseppfolyósított földgázt nem vásárolt Európa és Kína. Mindkettő energia függő. A kérdés csak az, hogy kitől?

A kínaiak igyekeznek a legkevésbé függeni Amerikától. Hosszútávú egyezményt kötöttek például Iránnal, a világ egyik legnagyobb energia exportőrével, melyet az USA szankciókkal sújt.

Európa megosztott: Nagy Britannia és a NATO front országai (Lengyelország, a balti államok, Románia) felzárkóztak az USA mellé, a többiek több vasat is tartanak a tűzben.

Macron közvetít

A francia államfő, akinek országa az Európai Unió soros elnöke ebben a félévben négy napon belül kétszer is tárgyalt Putyinnal telefonon. Nem zárta ki a személyes találkozót sem. Eddig egyetlen NATO és uniós tagállam vezetője találkozott Putyinnal az ukrajnai válság idején: Orbán Viktor. Aki egymilliárd köbméter plusz földgázt kért és kapott Putyintól. Mire?

A magyar fogyasztáshoz elég a szerződéses orosz földgáz

Ezt mondta az Atv-nek Holoda Attila, aki az ellenzék első számú energia szakértője. Az egymilliárd plusz köbmétert Orbán a rezsi csökkentés védelmével indokolta, de ahhoz földgáz van, de pénz nincs. Óriási a veszteség, mert a piaci ár magasabb mint amennyit a lakosság fizet. Az egymilliárd köbmétert viszont el is lehet adni – piaci áron. Ráadásul a földgáz kereskedelemben állítólag Orbán Viktor személyesen is érdekelt. Moszkva a szovjet idők óta finanszírozza ily módon a vele együttműködő magyar elitet.

Sokan veszítenek az energiaválságon, de sem az USA, sem Putyin sem pedig Orbán Viktor nem tartozik közéjük.

Magyar-orosz egyet akar?

Hétfőn aláírják Budapesten a magyar-orosz földgáz szerződést, amely a korábbinál előnyösebb áron biztosít nyersanyagot Magyarországnak. Ily módon a magyar kormány tarthatja a rezsicsökkentéssel kialakult alacsony hazai árakat, amelyek politikai szempontból óriási hasznot hoznak a Fidesznek.

Putyin tehát nagy jóindulattal tekint Orbán Viktor rendszerére, melynek fennmaradásában érdekelt. Kifejeződésre jutott ez akkor is amikor Orbán és Szijjártó Lavrov orosz külügyminisztert hívta meg a nagykövetek szokásos éves értekezletére. Ez kihívás a Biden diplomáciának, mely stratégiai ellenfélnek tekintik Oroszországot.

Új utakon jön a földgáz

Évtizedeken keresztül Ukrajnán át vezetett az orosz földgáz útja Magyarországra. Ám most az évi 4,5 milliárd köbméter földgáz Szerbiából illetve Ausztriából érkezik – 3,5 illetve 1 milliárd köbméter. Ukrajna ezzel komoly jövedelemtől esik el, és csökken stratégiai zsarolási potenciálja.

Orbán lengyel barátai is elcsodálkozhatnak hiszen Jaroslaw Kaczynski a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította azt, hogy Németország közvetlenül Oroszországtól kapja a földgázt és nem a hagyományos úton Lengyelországon keresztül.

Putyin-Orbán stratégiai szövetség?

Az Egyesült Államok már régóta kifogásolja Magyarország túlzott függését az orosz földgáztól. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a Paks 2 atomerőművet is az oroszok építik, akkor energia terén mindenképp meghatározó marad az orosz kapcsolat, mely még a szocializmus időszakában épült ki.

A magyar nomenklatúrát a szocializmus idején is jelentős mértékben földgáz szállításokkal fizette ki Moszkva, és ez a gyakorlat aligha változott. Orbán Viktornak állítólag személyes részesedése is van abban magyar-orosz földgáz kereskedelmi cégben, amely Svájcban a Zug kantonban van bejegyezve.

Putyin számára Orbán Brüsszel ellenes politikája is hasznot hoz hiszen az orosz diplomácia bevallott célja az uniós kohézió gyengítése.

Magyarország NATO tagsága is aranyat ér Moszkva számára hiszen ily módon információkhoz juthat arról, hogy mit tervez az észak-atlanti katonai szövetség. A magyar diplomáciának nem kis gondot okozhat, hogy Orbán lengyel barátaival lenyelesse a magyar-orosz stratégiai együttműködést. Varsóban az USA afganisztáni fiaskója után megrendült a bizalom az Egyesült Államokban, ezért Orbán oroszbarát vonala felértékelődhetett.

A probléma mindössze  a perspektívával van: Putyin csak nagyarányú választási csalással tudott legutóbb nyerni. Egy stagnáló birodalom vezetőjeként csak egyre nehezebben tudja fenntartani az életszínvonalat Oroszországban, és egyre kevesebb juthat magyar barátainak is…

Orosz kémfőnök: az Egyesült Államok elveszítette globális hegemóniáját

Meg vagyok győződve arról, hogy az Egyesült Államoknak minden információja megvolt Afganisztánnal kapcsolatban – egyet kivéve! az USA saját képességei immár nem teszik lehetővé, hogy a globális világhatalom szerepet játsza – mondta Szergej Nariskin, az orosz hírszerzés, az SZVR főnöke.

Az amerikaiak elmenekültek Afganisztánból, és romokat hagytak maguk után. A gazdaság összeomlott, a terroristák szabadon garázdálkodnak, egyre több a konfliktus a különböző nemzetiségek között Afganisztánban. Növekszik a fegyver és kábítószer kereskedelem. Az iszlamista erők jelentős számú amerikai fegyvert szereztek meg.

USA-orosz együttműködés a terrorizmus ellen

Moszkvát is aggasztja az afganisztáni helyzet már csak azért is, mert sokkal közelebb van Oroszországhoz mint az Egyesült Államokhoz. Ráadásul Oroszországnak jelentős számú és egyre növekvő muzulmán kisebbsége van, akikre hatással lehetnek az afganisztáni fordulatok. Csecsenföldön az iszlamista terrorizmusnak komoly hátországa alakult ki. Bár a csecsenek lázadását Putyin katonai erővel vérbefojtotta, de a jövőt illetően korántsem lehet nyugodt. Kadirov, aki Putyin megbízásából Csecsenföld korlátlan ura, már meghirdette a kíméletlen harcot az iszlamista terrorizmus ellen.

“Mi igazán sokra értékeljük az együttműködést a CIA-val a nemzetközi iszlamista terrorizmussal szemben” – hangsúlyozta az orosz hírszerzés vezetője. Szergej Nariskin hozzáfűzte: “Afganisztán jó lecke volt az USA-nak, és ezek után újra végig kell gondolnia egész stratégiáját. El kell gondolkodniuk azon, hogy ki fenyegeti valójában az Egyesült Államokat, és új prioritási sorrendet kell megállapítaniuk!” – jelentette ki az orosz hírszerzés főnöke, aki az Rt.com-nak nyilatkozott.

Az FBI titkos feljegyzést tett közzé a szeptember 11-i vizsgálatról

Biden elnök utasítására az amerikai szövetségi rendőrség közzétett egy dokumentumot a szeptember 11 -i támadásokról – ez a szaúd-arábiai kormány állítólagos közreműködésére vonatkozik.

Az amerikai szövetségi rendőrség, az FBI közzétette az első dokumentumot a 2001. szeptember 11-i támadásokkal és a szaúd-arábiai kormány állítólagos közreműködésével kapcsolatos nyomozás anyagából. Az FBI követte Joe Biden amerikai elnök utasítását, akitől az áldozatok hozzátartozói kérték ezt a lépést. A részben elfedett 16 oldalas dokumentum felvázolja a négy utasszállító repülőgép elrablói és a szaúd-arábiai tisztviselők közötti kapcsolatokat. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy a rijádi kormány közvetlenül részt vett volna a támadásokban, amelyekben közel 3000 ember halt meg.

Az USA megemlékezett az áldozatokról a támadások 20. évfordulója alkalmából

A repülőgép 19 eltérítőjéből 15 Szaúd-Arábiából érkezett. Oszama bin Laden al-Kaida beismerte a támadásokat. Egy amerikai kormánybizottság nem talált bizonyítékot arra, hogy Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok közeli szövetségese közvetlen pénzügyi támogatást nyújtott az al-Kaidának. Nyitott maradt azonban, hogy a királyság egyes tisztviselői ezt megtették-e.

Szaúd-Arábia többször kijelentette, hogy nem játszott szerepet a támadásokban. Washingtoni nagykövetsége kezdetben nem kommentálta az FBI kiadványát. Szeptember  8-i nyilatkozatában elmondta, hogy Szaúd-Arábia mindig a 2001. szeptember 11-i események átláthatóságát szorgalmazta, és üdvözli, hogy ebben az összefüggésben az Egyesült Államok közzéteszi a minősített információkat. A korábbi vizsgálatok nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy a szaúd-arábiai kormányt vagy alkalmazottait előzetesen tájékoztatták a támadásokról, vagy bármilyen módon részt vettek volna benne.

Az áldozatok mintegy 2500 hozzátartozója és több mint 20 000 sérültje, valamint számos társaság és biztosító dollármilliárdokért perelte be Szaúd-Arábiát. Terry Strada, akinek férje, Tom meghalt a támadásokban, a szeptember 11-i Families United szervezet nevében tett nyilatkozatában azt mondta, hogy az FBI által közzétett dokumentum minden kétséget eloszlatott a szaúdi bűnrészességgel kapcsolatban.

Elmentek otthonról: fokozódik a kereskedelmi világháború

Dollár százmilliárdokra rúgó pótvámok dönthetik romba a világgazdaságot: pénteken csaknem 5100 amerikai termékre vetettek ki újabb terhet a kínaiak. Trump nem nagyon talál fogást Kínán, a háború hozzájárulhat a világgazdaság lassulásához. Mi se ússzuk meg.

A kínai árucikkekre kivetett legutóbbi amerikai büntetővámok miatti ellenlépésként Kína mintegy 75 milliárd dollár értékű amerikai importcikkekre vet ki pótvámot – közölte a kínai kormány vám- és adóügyekért felelős bizottsága pénteken. Az újabb, 5 és 10 százalék közötti pótvámok összesen 5078 féle amerikai árucikkre, egyebek mellett mezőgazdasági termékekre, nyersolajra és kisrepülőgépekre vonatkoznak. Egy részük szeptember 1-jén, a fennmaradók december 15-én lépnek hatályba.

Eddig Trump nyomta a gázt

A 2018 eleje ót tartó vámháborút Donald Trump robbantotta ki, a kínaiak végig némi késéssel vették fel az eléjük dobott kesztyűt. Augusztus elejéig az USA 250 milliárd dollár értékű kínai árura 25 százalék, 300 milliárdra 10 százalék pótvámot vetett ki. A kínaiak visszafogottak voltak, 110 milliárdnyi terméket terheltek meg 25 százalékkal – derül ki a statista.com összeállításából.

A kereskedelmi háború eszkalálódását mutatja az ábra augusztus eleji információk alapján.

A mostani kínai intézkedés válaszlépés arra, hogy az Egyesült Államok augusztus eleji bejelentés szerint újabb kínai árucikkekre vet ki 10 százalékos pótvámokat szeptember 1-jén, illetve december 15-én, miután Donald Trump amerikai elnök elégedetlen volt a két gazdasági nagyhatalom közötti kereskedelmi tárgyalások ütemével.

A mérleg jottányit se változott

Az adatok azonban azt mutatják, hogy érdemben nem változtak meg a két ország kereskedelmi forgalmának arányai, a masszív amerikai deficit nem látszik mérséklődni, sőt. Márpedig – a szellemi termékek ellopása mellett – ez volt Trump szerint a casus belli indoklása. A kétoldalú kereskedelem adatait, mérlegét mutatja a howmuch.net grafikonja.

Forrás: howmuch.net

Az év első felében a kínai kereskedelmi többlet 5 százalékkal, 140,48 milliárd dollárra nőtt egy év alatt 133,76 milliárd dollárról. Kína behozatala az USA-ból júniusban 31,4 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest a májusi közel 27 százalék után. Az Egyesült Államokba irányuló kivitele júniusban 7,8 százalékkal csökkent a májusi 4,2-t követően.

 

A korábbi pótvámok hatása óriási károkat okozott az amerikai gazdaságnak is. Például a szójára kivetett kínai beviteli pótvám Trump választói bázisát rombolja. Ezért a kormány eddig dollártízmilliárdos támogatásokkal kompenzálta a farmereket. Mindhiába, augusztus első hetében Kína a teljes agrárimportot leállította Amerikából.

Némi visszavonulás

Az augusztus 1-jén bejelentett újabb, 300 milliárd dollár értékű kínai termékre kirótt pótvámokon az amerikai kormány a múlt héten enyhített. Egyes termékek esetében elengedte a pótvám bevezetését, más árukra december 15-re halasztotta azt. A sorban  ruházati termékek, egészségügyi cikkek, laptopok, mobiltelefonok, videójáték-konzolok, játékok, számítógép-monitorok is megtalálhatók.

Utóbbiak azok a technológiai áruk, amelyek esetében Trump az USA elsőségét félti Kínától, ám amerikai cégek egész sora gyárt az ázsiai országban. Ezek termékei pedig a pótvámokkal jelentősen drágulnak odahaza.

Mindenki megissza a levét

Egyelőre becslések vannak arra, hogy mekkora hatással lesz a világgazdaságra a két ország közti fenekedés. A Bloomberg május végi cikke szerint 2021-ben akár 600 milliárd dollárnyi (nagyjából négy évnyi magyar GDP) lehet a világgazdaság vesztesége. A magyar gazdaság kitettsége a kínaiak amerikai exportjában a GDP 0,1 százaléka, a fordított irányú 0,04 százalék. Ez nem tűnik soknak, de a háború eszkalálódása az EU, ezen belül Németország gazdaságán keresztül még nagyobb veszteséget okozhat. Például ha Trump élesíti a német autók pótvámolásának tervét.

WikiLeaks-alapító őrizetben

Csütörtök délelőtt őrizetbe vették Julian Assange-t, a WikiLeaks alapítóját Londonban, aki az elmúlt hét évet Ecuador nagy-britanniai nagykövetségén töltötte.

A BBC azt írja, hogy a londoni rendőrség megerősítette az őrizetbe vételt, és Assange hamarosan bíróság elé állhat.

A rendőrség már korábban bejelentette, hogy az Assange elleni letartóztatási parancs  érvényben van, és azt végre fogják hajtani, ha a Wikileaks alapítója elhagyja a nagykövetség épületét. A napokban az angol sajtó cikkezett arról, hogy kitehetik a nagykövetségről.

Lenin Moreno ecuadori elnök döntött arról, hogy visszavonja az Assange-nak korábban megadott menedékjogot, a WikiLeaks viszont úgy reagált Twitterén, hogy a lépéssel Ecuador nemzetközi jogot sértett.

EXCLUSIVE footage: Moment Julian Assange was arrestedREAD MORE: https://on.rt.com/9s0kCourtesy: Ruptly

Közzétette: RT – 2019. április 11., csütörtök

Assange 2012-ben kérte Ecuador menedékjogi oltalmát, Svédország – ahol szexuális erőszakkal vádolták – kiadhatják őt az Egyesült Államoknak. Assange tagadta a nemi erőszakot, és 2017-ben meg is szüntették ellene az eljárást.

Footage from Ecuadorian embassy

Footage from Ecuadorian embassy

Közzétette: Sputnik – 2019. április 11., csütörtök

Ennek ellenére a Westminster kerület magisztrátusi bírósága azonban fenntartotta a letartóztatási parancsot a szabadlábon védekezés fejében megszabott bírósági megjelenési kötelem megszegése miatt. Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény.

Snowden: a sajtószabadság sötét pillanata Assange elfogása

Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási programját leleplező, Oroszországba menekült amerikai informatikus “a sajtószabadság sötét pillanatának” nevezte a Twitteren, hogy Londonban őrizetbe vették Julian Assange-t.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK