Kezdőlap Címkék Egyesült államok

Címke: egyesült államok

Orbán és az USA

“A leépült, demens, magatehetetlen és végképp elhülyült Joe Biden biztosan nem irányítja az Egyesült Államokat” – írja Orbán Viktor házi hírlapírója a Magyar Nemzetben.

Bayer Zsolt nemcsak vele nincs megelégedve az USA-ban. A támadás közvetlen célpontja John Bolton. Trump elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója két kínos dolgot mondott el, ami kicsaphatta a biztosítékot Orbán Viktor környezetében. Egyrészt közölte: Orbán Viktor orosz barátsága a NATO és az USA számára elfogadhatlan! Másrészt pedig azt állította: Trump már soha nem lesz az Egyesült Államok elnöke.

Bayer Zsolt természetesen nem ezért bírálja John Boltont hanem amiatt, mert azt közölte:

”Putyin rendszerét meg kell buktatni!”

Ezt korábban Joe Biden is mondta ugyan, de később visszavonta a kijelentését.

Bayer Zsolt abban valószínűleg nem téved, hogy az Egyesült Államokban mindkét párt meg akarja gyengíteni Oroszországot, ahol olyan rendszert akar, amellyel együtt tud működni a Nyugat. Először Thatcher asszony mondta ki Gorbacsovról, hogy “ezzel az emberrel együtt lehet működni.” Ennek az együttműködésnek lett az eredménye a többi között a rendszerváltás Magyarországon. Talán ezért is utazott el Orbán Viktor Moszkvába Gorbacsov temetésére, de még valószínűbb, hogy titokban tárgyalni akart Putyinnal, aki viszont nem vett részt a temetésen.

Milyen alku köti össze a magyar miniszterelnököt Putyinnal, aki február 24-én megtámadta Ukrajnát? Ez módfelett érdekli Orbán Viktor NATO szövetségeseit , de Bayer Zsolt nem siet erre választ adni. Talán nem is tudja, de semmiképp sem akarja tudatni boldog és dolgos népünkkel: miért oly jó a viszony Orbán és Putyin között az oroszok ukrajnai agressziója után is?

Más aggasztja Bayer Zsoltot.

“Remélem, hogy nem kell nyomást gyakorolnunk Magyarországra”

Ezt Bayer szerint David Pressman amerikai nagykövet mondta. Korábban Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy diplomatát várunk Washingtonból nem pedig helytartót.

Bayer Petőfi Sándor egyik versét ajánlja az amerikai nagykövet figyelmébe:

”Foglalod a kurva anyádat, de nem ám a mi hazánkat!”

A valódi aggodalmat Bayer Zsolt ezután fogalmazza meg: “mik is az Egyesült Államoknak a harmadik világban alkalmazott módszerei, amelyekkel rendszert és rezsimeket szoktak buktatni?”

Ruszkik haza!

Ezt skandálta a több tízezres tömeg a tanár tüntetésen Budapesten. Utalva ezzel 56-ra és arra a fiatal Orbán Viktorra, aki a rendszerváltás 1989-ben követelte a szovjet csapatok kivonását Magyarországról. Palmer nagykövet megbízásából a fiatal Orbán mutogatta annak idején Budapestet Bush amerikai elnöknek. Aki Gorbacsovval megállapodott Ceausescu “menesztéséről”. Gorbacsov 1989 decemberének elején találkozott utoljára a román diktátorral. “Remélem életben lesz még jövő januárban, hogy folytassuk vitáinkat” – búcsúzott mosolyogva Gorbacsov. Ceausescut nejével együtt néhány nap múlva szitává lőtték.

A román diktátor bukása egy nagygyűlésen kezdődött meg Bukarestben. Orbán taktikusan kihagyta a budapesti megemlékezést október 23-ról.

Nem akarok párhuzamot találni a bukaresti és a tegnapi budapesti tüntetés között, de úgy látszik tanult diktátor elődjétől és inkább sok biztonsági ember gyűrűjében néhány száz kiválasztottnak beszélt Zalaegerszegen. Fel se merem tenni a kérdést:

Mitől fél Orbán Viktor?

Hajók tucatjai várnak a kikötésre Európában

Az energiaválság óriási mértékben megnövelte a keresletet a cseppfolyósított földgázra, de kicsi a fogadó kapacitás, amely újra földgázzá alakítaná a nyersanyagot. A várakozás növeli az amúgyis magas árat.

Spanyolország ezen a héten mindössze hat helyet ad, ahol újra földgázzá alakíthatják a hajók rakományát. Ennél ötször több hajó várakozik a spanyol partok mentén. Egész Európában nagyon kevés az olyan kikötői kapacitás, ahol az újragázosítás folyamatát gyorsan és biztonságosan el lehetne végezni.

Csak a Földközi tengeren legkevesebb 35 hajó köröz kirakodásra várva, a Cadizi öbölben nyolcat számoltak meg – tudósít a Reuters.

Nagy Britannia partjainál hasonló a helyzet – mondja Alex Froley, aki az ICIS elemző központ szakértője cseppfolyósított földgáz ügyben. Rámutatott arra, hogy szerencsére ez a szűk keresztmetszet nem okoz olyan nagy problémát a piacon, mert mind az ipar mind a lakosság csökkentette gázfogyasztását az enyhe időjárás és a magas árak miatt. A szakértő szerint számítás is meghúzódik a várakozás mögött: az eladók abban bíznak, hogy az elmúlt hetekben csökkenésnek indult földgáz árak újra emelkedni fognak.

Nem csak a szűk keresztmetszetet okoz ezen a fontos piacon gondot hanem  az is, hogy nincs elég nagy kapacitású csővezeték, amely a kikötőkből elvezetné a földgázt a célországba. A Midcat vezeték szállíthatná a földgázt Spanyolországból Közép Európa mindenekelőtt Németország felé. Az érintett államok – Franciaország, Németország, Portugália és Spanyolország – vezetői a héten találkoznak, hogy aláírjanak egy egyezményt erről a gázvezetékről, amely a jövőben hidrogént is szállíthat.

Biztonsági gondok

A cseppfolyósított földgáz szállítása igen veszélyes. Az Egyesült Államok második legnagyobb olyan kikötőjét ahonnan az ilyen hajókat útnak indították, be kellett zárni. Freeportban tűz ütött ki, majd robbanások következtek be júniusban. Azóta a kikötő nem működik, noha nagyon fontos szerepe volt az USA cseppfolyósított földgáz exportjában.

A biztonsági szabályok precíz betartása lassítja az újragázosítás folyamatát, ezért várhatóan nemigen lesz javulás a gyors szállitás terén. A kínaiak már le is vonták a tanulságot, és immár nem szállítanak cseppfolyósított földgázt Európába. Minthogy a zéró Covid tolerancia miatt Kína gázfogyasztása visszaesett, ezért a kínaiak a szerződés szerint megvásárolt földgáz egy részét eladták Európában, hogy kihasználják a magas árakat. A hosszú várakozási idő és a lefelémenő árak miatt mostanában felhagytak ezzel a gyakorlattal.

A kínaiak döntése azt is jelentheti, hogy az ázsiai piac éppúgy mint tavaly elszippanthatja a cseppfolyósított földgázt Európa orra elől. A szakértő szerint a kínaiak döntése azt jelenti, hogy immár újra importál Kína nagy mennyiségű cseppfolyósított földgázt. Az európai kikötők előtt várakozó hajók tulajdonosai ennek következtében határozhatnak úgy, hogy a jövőben a cseppfolyósított földgázszállítmányokat Ázsiába irányítják Európa helyett.

Az Európai Unió csúcsértekezletén csütörtökön és pénteken vitatják meg a földgáz helyzetet, amely döntő fontosságú a fűtési szezon miatt az egész kontinensen.

Putyin előre menekül

Az orosz elnök bejelente az orosz katonai erők „részleges katonai mozgósítását”. „A Nyugat nukleáris zsarolás alatt akar minket tartani: de nekünk is vannak ilyen a fegyvereink, és készek vagyunk bármilyen eszközt bevetni. Én nem nem blöffölök” – jelentette ki az orosz elnök.

Vlagyimir Putyin orosz elnök televíziós beszédében az ukrajnai háború eszkalációját jelezte, országában “részleges katonai mozgósítást” jelentett be, amelyre – szerinte – azért van szükség, mert a Nyugat “gyengíteni, megosztani és elpusztítani akarja Oroszországot”. 

Putyin a Nyugathoz fordulva azt is mondta:

„Bizonyára minden rendelkezésünkre álló katonai eszközt be fogunk vetni. Akik atomfegyverekkel próbálnak megzsarolni minket, azoknak tudniuk kell, hogy nálunk is vannak ilyenek. Ez nem blöff.”

Putyin bejelentése sebességváltást jelent Oroszország háborús erőfeszítéseiben:

Moszkva eddig mindig “különleges katonai műveletnek” nevezte az Ukrajnában folyó agressziót, és  most ez a második alkalom a második világháború óta, hogy katonai mozgósítást jelentenek be.

A részleges mozgósítás legfeljebb 300 000 tartalékost érinthet (Oroszországnak 2 millió fős katonai tartaléka van).

A részleges katonai mozgósítással a tartalékos katonaság ismét hadrendbe kerül. 

“Népünk védelme, Oroszország szuverenitása és területi integritása érdekében támogatom a védelmi minisztérium és a vezérkar döntését a részleges mozgósítás bevezetéséről”

-mondta Putyin, pontosan kifejtve, hogy “a tervezet csak azokat az állampolgárokat érinti, akik katonai szolgálatot teljesítettek a fegyveres erőknél, akik már rendelkeznek tapasztalattal és képzettséggel. A rendeletet már aláírták, „a mozgósítási rendelet alkalmazásában” mától indulnak a kezdeményezések.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter közvetlenül Putyin után a tévében nyilatkozva “nehéznek” minősítette a helyszíni körülményeket:

“Nem Ukrajna ellen harcolunk, hanem a Nyugat ellen”.

A Donbász – jelentette be akkor az orosz elnök – „részben felszabadult”, de új lépésre van szükség, ehhez pedig „az orosz csatlakozási népszavazást kiíró ukrajnai területek Moszkva támogatását élvezik”.

Moszkva célja Ukrajnában továbbra is “az egész Donbász felszabadítása”, és ez egy “megingathatatlan” határozat. A szeptember 23. és 27. között sorra kerülő népszavazást tegnap jelentették be Luhanszk és Herszon térségének oroszbarát vezetői . Ha a szavazás a széles körben várt módon zajlana, akkor ezek a területek, amelyek Ukrajna területének körülbelül 15 százalékának felelnek meg (és nagyjából Portugália nagyságú területnek felelnek meg), Moszkva szempontjából orosz területté válnának, és így minden ukrán támadás, ezeken a területeken Oroszország területe elleni közvetlen támadásnak minősül.

A Nyugat már világossá tette, hogy nem kívánja elismerni ezeknek a népszavazásoknak az eredményét. Tegnap mind az Egyesült Államok külügyminisztériuma, mind a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg nemet mondott az elismerésre.

Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak azt mondta, Putyin szavai “megjósolhatók”, és arra utalnak, hogy “a háború nem Moszkva tervei szerint alakul.” 

A brit külügyminisztérium “aggasztó eszkalációnak” nevezte Putyin nyilatkozatát, és egyértelművé tette, hogy az orosz elnök “fenyegetéseit” “komolyan kell venni”.

Robert Habeck német alkancellár is „eszkalációnak” nevezte a Putyin által bejelentett helytelen lépésről beszélt: „Konzultálni fogunk, hogy miként reagáljunk politikai szinten” – magyarázta. Egyértelmű, hogy Ukrajnának továbbra is „teljes támogatást” kell kapnia.

USA-Kína gazdasági csúcs

Virtuális megbeszélést tartott a világ két legnagyobb hatalmának legfontosabb gazdasági vezetője. Az Egyesült Államokat Janet Yellen asszony pénzügyminiszter képviselte, a kínaiakat Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki tagja a majd mindenható kommunista párt politikai bizottságának is.

Peking – Liu He Kína miniszterelnök-helyettese és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter virtuális telefonbeszélgetést tartott kedden makrogazdasági kérdésekről mindkét fél hivatalos nyilatkozata szerint.

A kínai miniszterelnök-helyettes a Harvard egyetemen szerzett doktorátust. Számára tehát nem probléma az Egyesült Államok rendszerének ismerete. Fordítva ez nem áll fenn: az amerikai vezetők jóval kevésbé ismerik az 1,4 milliárd lakosú Kínát. Többségük mindmáig értetlenül áll azelőtt, hogy egy kommunista diktatúra miképp volt képes hatékony piacgazdaságot kifejleszteni – ráadásul épp az USA segítségével.

A kínai nyilatkozat a két ország makropolitikájának összehangolásáról és a globális ellátási láncok stabilitásának megőrzésének fontosságát emelték ki. A nyilatkozatban szó volt a Kínával szembeni amerikai vámokról és szankciókról is, de a geopolitikáról nem.

Más tálalásban a mostani megbeszélésen

a két fél egyetlen problémára koncentrált, ez pedig azoknak az amerikai védővámoknak a leépítése, melyet még Trump elnök vezetett be, de Biden sem vonta azokat vissza.

Az amerikai híradások általános vitát említettek a gazdasági és pénzügyi fejleményekről mindkét országban és külföldön egyaránt. A nyilatkozat azonban nem említett vámokat vagy szankciókat, ugyanakkor felhívta a figyelmet Oroszország Ukrajna elleni háborújának globális gazdasági hatásaira.

Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy a Fehér Ház elengedheti a kínai árukra kivetett vámokat Donald Trump volt elnök kormányzása idején.

Mindkét országból származó értesülések „őszintének” minősítették a beszélgetést, és azt mondták, hogy a két fél egyetértett a kommunikáció fenntartásában.

Yellen javaslat

Az amerikai pénzügyminiszter asszony azt tanácsolta Biden elnöknek, hogy részben vagy teljes egészben vonja vissza elődje büntető vámjait. Miért? Azért, mert Yellen asszony ily módon kívánja csökkenteni az inflációt az Egyesült Államokban. Negyvenéves rekordokat döntöget az infláció az USA-ban is, és emiatt a Federal Reserve Board egyre csak emeli a kamatlábat. Csakhogy emiatt beköszönthet a recesszió épp a legrosszabbkor. Ősszel megújul a kongresszus Washingtonban.

Biden népszerűsége a mélyponton, a demokraták elveszíthetik a választást. Emiatt Biden elnök hajlik is Trump vámjainak a visszavonására, de republikánus ellenfelei akadályozzák ezt a kongresszusban Washingtonban. Hiába értett egyet tehát Yellen asszony és Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes abban, hogy gazdasági szempontból célszerű lenne Trump büntető vámjainak a megszüntetése, politikailag ez jelenleg megvalósíthatatlannak látszik.

Ennek ellenére fontos a párbeszéd a két nagyhatalom gazdasági vezetői között, mert azt mutatja: mind Washington mind pedig Peking párbeszédet akar nem pedig katonai megoldást.

Stiglitz: az USA elveszítheti az új hidegháborút

Az Egyesült Államoknak mindenekelőtt saját gazdasági-társadalmi modelljét kellene hozzáigazítania a huszonegyedik század realitásaihoz, ha hidegháborút akar folytatni Oroszország és Kína ellen – véli a Nobel díjas közgazdász, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki az elképzeléseit.

Az USA nem akar leszállni a gazdasági trónjáról, de Kína mindenképp letaszítja onnan – akármilyen mutatót is használunk – hangsúlyozza Stiglitz. Egyrészt, mert a lakossága több mint a négyszerese, másrészt pedig háromszor olyan gyorsan fejlődik mint az Egyesült Államok. Vásárlóerő paritáson számolva a kínai GDP már 2015-ben meghaladta az amerikait.

Washingtonban mindkét nagy párt egyetért abban, hogy Kína az első számú fenyegetés az USA számára.

A konszenzus már jóval Putyin Ukrajna elleni agressziója ellen kialakult. Most sokan figyelmeztetnek arra Washingtonban, hogy az Ukrajnában folyó háború ellenére Kína az első számú ellenfél.

Ebben a helyzetben az Egyesült Államoknak szövetségesekre van szüksége, de Trump mindent megtett azért, hogy elidegenítse az USA barátait.

A klímaváltozás legfőbb felelőse az Egyesült Államok, a szegény országok joggal mutatnak rá erre, és támogatást várnak – hiába. Kína eközben infrastruktúrát épít ki a fejlődő világban. Igaz, hogy ezek az országok nagyon eladósodnak emiatt, dehát a Nyugat ugyanezt csinálta. Aztán pedig nem is adott hitelt, és ekkor jöttek a kínaiak…

Hogy lehet megnyerni a hidegháborút?

Nem fegyverekkel hanem azzal, hogy vonzó modellt mutat valaki a világnak. Hiába készít az Egyesült Államok világszínvonalú bombázókat, rakétákat mert azok itt nem segítenek. Az USA nemcsak az áruit akarja eladni a világnak hanem a modelljét is.

Ehhez a Nyugatnak újra olyan gazdasági rendszert kell létrehoznia, melyet az egész világ irigyel. Európa és Amerika szívesen kioktatja az egész világot arról, hogy erkölcsileg mi a jó és mi a rossz, gazdaságilag mi az ésszerű. Aztán megnézzük, hogy mit csinál a gyakorlatban az USA és Európa, és kiderül: egészen mást csinálnak mint amiről prédikálnak!

A neoliberális gondolkodás sohasem vált igazán népszerűvé a fejlődő világban, most pedig mindenütt kimegy a divatból.

Ameddig az Egyesült Államok nem mutatja meg, hogy képes a világ vezetésére (nem oldja meg a környezetvédelem problémáit, a fegyveres erőszakot, az abortusz vitát stb.), addig nem várható el a világtól, hogy a mi dobszónkra masírozzon – írja Stiglitz.

Tegyük hozzá, hogy a Nobel díjas közgazdász nem ajánl új gazdasági modellt a neoliberális helyett, enélkül pedig az USA aligha erősítheti meg vezető szerepét a világban.

Átvilágítás?

A parlamenti képviselők átvilágítását sürgeti a Magyar Nemzetben Horváth József titkosszolgálati vezérőrnagy (nyugdíjban). Szerinte módosítani kellene az 1995-ös nemzetbiztonsági törvényt, mely szerint csakis azokat a képviselőket kell átvilágítani, akik a honvédelmi és a rendészeti bizottság tagjai.

“Bármely állam oldaláról érkezhet olyan fenyegetés, amely ellen fel tudnánk lépni”

– hangsúlyozza Horváth József vezérőrnagy. Aki nyilvánvalóan az ellenzékre gondol, és azokra a megválasztott képviselőkre, akiket Magyarország NATO szövetségesei támogattak.

Csakhogy az Egyesült Államok a rendszerváltás hajnalán éppenséggel a Fideszt támogatta nagy hévvel. Senki sem firtatta akkor, hogy vajon Orbán Viktor vagy Kövér László milyen kapcsolatban áll a CIA-val?!

Az ilyen kapcsolatok tartósak szoktak lenni éppúgy mint Horváth József tábornok karrierje a szocializmus és a nagy Szovjetunió szolgálatától egészen Orbán Viktor támogatásáig.

A CIA rosszul mérte fel Orbánt – állította a PestiTV. Rendesen odaégett Langley hamburger receptje vasárnap – közölte a kormánypárti televízió. Amely szerint Görögországban a 2008-as válság idején Papademoszt, Olaszországban Renzit, Bulgáriában Petkovot a CIA juttatta hatalomra. Éppúgy mint Ukrajnában Zelenszkijt! Akivel azután szópárbajt folytatott Orbán Viktor.

Mi van az orosz kapcsolatokkal?

Horváth József vezérőrnagy nyilvánvalóan a NATO államok titkosszolgálataival való együttműködésre gondol az ellenzéki képviselők kapcsán, de mi van Oroszországgal, amely épp agresszív háborút folytat egy szomszédos államban, melyet a NATO államok döntő többsége támogat?

A Direkt 36 oknyomozó riportja nem sokkal a választások előtt arról számolt be, hogy az orosz titkosszolgálat mindenütt elhelyezte az embereit a magyar államapparátusban a külügytől a titkosszolgálatokig. Olyannyira, hogy a magyar külügy informatikai rendszerén keresztül indítottak hekker támadásokat amerikai és más NATO célországok ellen! Nem ott kellene vizsgálódnia a nemzetbiztonságért aggódó Horváth József tábornoknak?

Szergej Nariskin, az SZVR vezetője Magyarországon tartja a családját.

A New York Times szerint ő tagja az ötösfogatnak, amely irányítja Oroszországot, és amely az Ukrajna elleni háborúról döntött. Az ötösfogat tagjai mind egykori KGB-sek: maga Putyin, aki ezredesként szerelt le, Patrusev tábornok, a mindenható Védelmi Tanács titkára, az FSZB egykori főnöke. Vele tárgyalt már a háború idején Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója. A harmadik a sorban Bortnyikov tábornok, az FSZB jelenlegi vezetője. Negyedik Nariskin, az SZVR, a külföldi hírszerzés főnöke és az ötödik Sojgu hadügyminiszter, aki nem katona hanem ex KGB-s. Állítólag ő volt a felelős az Ukrajna elleni támadásért. Az utóbbi időben nemigen mutatkozott…

West is Best

Az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak fel kell újítaniuk a tárgyalásokat egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról – javasolta Christian Lindner német pénzügyminiszter, aki a Handelsblattnak nyilatkozott.

“Az ukrajnai háború miatt felértékelődtek a kereskedelmi kapcsolatok olyan államok között, melyek értékrendje közös” – hangsúlyozta a liberális párt (FDP) vezetője, aki jelenleg Németország pénzügyminisztere.

2013-ban kezdődtek tárgyalások az EU és az USA között, de végül Donald Trump felrúgta ezeket. Később ugyan újrakezdődtek, de ekkor Európában voltak kifogások.

Joe Biden, aki a héten Európába érkezik, hogy tárgyaljon az EU és a NATO tagállamok vezetőivel, már korábban deklarálta, hogy célja a Nyugat egyesítése az USA vezetése alatt. Ennek célja az, hogy megállítsák Oroszország és Kína előretörését. Nyugaton ez a szövetség Észak Amerikából és Európa nyugati feléből állna – egészen a magyar-ukrán határig, míg Ázsiában egy négyes szövetségnek lenne feladata, hogy akadályozza Kína előretörését (USA, Japán, India és Ausztrália).

Kína kivár

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója hét órán keresztül tárgyalt Rómában Peking első számú diplomatájával. Jang Csiecsi tagja a kommunista párt politikai bizottságának is, korábban nagykövet volt Washingtonban. Jake Sullivan arra figyelmeztette a kínai vezetőt, hogy amennyiben segítik a háborúskodó Oroszországot, akkor őket sem kímélik majd a szankciók. Kínát már jelenleg is sújtják amerikai szankciók, melyeket még Trump elnök vetett ki, de Joe Biden sem vonta vissza azokat. Jang Csiecsi cáfolta, hogy fegyvereket szállítanának Oroszországba. Kína mindazonáltal felvásárolja azoknak az orosz olaj készleteknek egy részét, melyet az amerikaiak szankciókkal sújtanak az ukrajnai háború miatt. Kína számára az USA és az EU sokkal jelentősebb gazdasági partner mint Oroszország. Peking aligha kíván túlságosan nagy árat fizetni Putyin háborújáért, melyet nem ítélt ugyan el, de nem is helyeselt. A kínaiak nem fegyverrel hanem pénzzel és technológiával (például 5G rendszerrel) akarják meghódítani a világot. Pekingből nézve Oroszország háborúja múlt századi akció, amely egyáltalán nem számol a huszonegyedik század globalizált világának követelményeivel. Kína semmiképp sem akar Oroszország sorsára jutni. Pekingben ugyanakkor örülnek annak, hogy az USA Európával foglalkozik és nem Ázsiával. Kína az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, és Pekingben bíznak benne, hogy ez a jövőben is így marad. A kínaiak és az amerikaiak versenyeznek Európa hatalmas piacáért. Európa pedig nem akar választani, mert a hatalmas és gyorsan növekvő kínai piac mágnesként vonza az európai exportot.

Moszkva és Washington egyet akar: az energiaár emelését

Az ukrajnai válság furcsa mellékhatása, hogy tartósan magas az olaj és a földgáz ára a világpiacon. Ahogy az a legnagyobb energia exportőröknek: Oroszországnak és az USA-nak megfelel. Lehet, hogy ez is volt az Ukrajna körüli válság hisztéria egyik célja?

Fehér Ház: nem áll küszöbön Ukrajna megtámadása

Ezt hangsúlyozta Biden elnök szóvivője, Jen Psaki. Korábban Biden elnök többször is úgy nyilatkozott, hogy az Ukrajna elleni támadás ügyében az orosz fegyveres erők már csak Putyin döntésére várnak. Az elnök helyett most a szóvivő visszakozott. Ugyanis Ukrajnában egyáltalán nem látják az orosz támadás veszélyét! Bident megcáfolta Zelenszkij ukrán elnök. A háborús kampányt a Washington Post inditotta el múlt októberben amikor arról írt, hogy Putyin le akarja rohanni Ukrajnát. “Tudatos dezinformáció!” – mondta most Zelenszkij elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Der Spiegelnek. Aki azt is közölte, hogy 52 megerősített orosz zászlóalj állomásozik az ukrán határ közelében évek óta. Ebben nincs változás. Akkor miért a washingtoni hisztéria?

Az amerikai palaolaj és palagáz drága

Az Egyesült Államok úgy vált újra energia exportőrré, hogy felfedezték az új olaj és földgáz kitermelési technológiát. Csakhogy ez méregdrága. Az utóbbi években le is álltak a fejlesztések, mert a viszonylag alacsony olaj és földgáz árak nem tették kifizetődővé a kutatást és fejlesztést az Egyesült Államokban. Az energia válság megváltoztatta az erőviszonyokat, de nem eléggé. A palagáz és palaolaj kitermelők attól tarthattak: csak átmeneti a konjunktúra. Nem érdemes beruházni. Az Ukrajna körüli válság viszont tartóssá tette a magas energia árakat, és felértékelte az amerikai exportot a vásárlók szemében. Soha ilyen sok amerikai cseppfolyósított földgázt nem vásárolt Európa és Kína. Mindkettő energia függő. A kérdés csak az, hogy kitől?

A kínaiak igyekeznek a legkevésbé függeni Amerikától. Hosszútávú egyezményt kötöttek például Iránnal, a világ egyik legnagyobb energia exportőrével, melyet az USA szankciókkal sújt.

Európa megosztott: Nagy Britannia és a NATO front országai (Lengyelország, a balti államok, Románia) felzárkóztak az USA mellé, a többiek több vasat is tartanak a tűzben.

Macron közvetít

A francia államfő, akinek országa az Európai Unió soros elnöke ebben a félévben négy napon belül kétszer is tárgyalt Putyinnal telefonon. Nem zárta ki a személyes találkozót sem. Eddig egyetlen NATO és uniós tagállam vezetője találkozott Putyinnal az ukrajnai válság idején: Orbán Viktor. Aki egymilliárd köbméter plusz földgázt kért és kapott Putyintól. Mire?

A magyar fogyasztáshoz elég a szerződéses orosz földgáz

Ezt mondta az Atv-nek Holoda Attila, aki az ellenzék első számú energia szakértője. Az egymilliárd plusz köbmétert Orbán a rezsi csökkentés védelmével indokolta, de ahhoz földgáz van, de pénz nincs. Óriási a veszteség, mert a piaci ár magasabb mint amennyit a lakosság fizet. Az egymilliárd köbmétert viszont el is lehet adni – piaci áron. Ráadásul a földgáz kereskedelemben állítólag Orbán Viktor személyesen is érdekelt. Moszkva a szovjet idők óta finanszírozza ily módon a vele együttműködő magyar elitet.

Sokan veszítenek az energiaválságon, de sem az USA, sem Putyin sem pedig Orbán Viktor nem tartozik közéjük.

Magyar-orosz egyet akar?

Hétfőn aláírják Budapesten a magyar-orosz földgáz szerződést, amely a korábbinál előnyösebb áron biztosít nyersanyagot Magyarországnak. Ily módon a magyar kormány tarthatja a rezsicsökkentéssel kialakult alacsony hazai árakat, amelyek politikai szempontból óriási hasznot hoznak a Fidesznek.

Putyin tehát nagy jóindulattal tekint Orbán Viktor rendszerére, melynek fennmaradásában érdekelt. Kifejeződésre jutott ez akkor is amikor Orbán és Szijjártó Lavrov orosz külügyminisztert hívta meg a nagykövetek szokásos éves értekezletére. Ez kihívás a Biden diplomáciának, mely stratégiai ellenfélnek tekintik Oroszországot.

Új utakon jön a földgáz

Évtizedeken keresztül Ukrajnán át vezetett az orosz földgáz útja Magyarországra. Ám most az évi 4,5 milliárd köbméter földgáz Szerbiából illetve Ausztriából érkezik – 3,5 illetve 1 milliárd köbméter. Ukrajna ezzel komoly jövedelemtől esik el, és csökken stratégiai zsarolási potenciálja.

Orbán lengyel barátai is elcsodálkozhatnak hiszen Jaroslaw Kaczynski a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította azt, hogy Németország közvetlenül Oroszországtól kapja a földgázt és nem a hagyományos úton Lengyelországon keresztül.

Putyin-Orbán stratégiai szövetség?

Az Egyesült Államok már régóta kifogásolja Magyarország túlzott függését az orosz földgáztól. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a Paks 2 atomerőművet is az oroszok építik, akkor energia terén mindenképp meghatározó marad az orosz kapcsolat, mely még a szocializmus időszakában épült ki.

A magyar nomenklatúrát a szocializmus idején is jelentős mértékben földgáz szállításokkal fizette ki Moszkva, és ez a gyakorlat aligha változott. Orbán Viktornak állítólag személyes részesedése is van abban magyar-orosz földgáz kereskedelmi cégben, amely Svájcban a Zug kantonban van bejegyezve.

Putyin számára Orbán Brüsszel ellenes politikája is hasznot hoz hiszen az orosz diplomácia bevallott célja az uniós kohézió gyengítése.

Magyarország NATO tagsága is aranyat ér Moszkva számára hiszen ily módon információkhoz juthat arról, hogy mit tervez az észak-atlanti katonai szövetség. A magyar diplomáciának nem kis gondot okozhat, hogy Orbán lengyel barátaival lenyelesse a magyar-orosz stratégiai együttműködést. Varsóban az USA afganisztáni fiaskója után megrendült a bizalom az Egyesült Államokban, ezért Orbán oroszbarát vonala felértékelődhetett.

A probléma mindössze  a perspektívával van: Putyin csak nagyarányú választási csalással tudott legutóbb nyerni. Egy stagnáló birodalom vezetőjeként csak egyre nehezebben tudja fenntartani az életszínvonalat Oroszországban, és egyre kevesebb juthat magyar barátainak is…

Orosz kémfőnök: az Egyesült Államok elveszítette globális hegemóniáját

Meg vagyok győződve arról, hogy az Egyesült Államoknak minden információja megvolt Afganisztánnal kapcsolatban – egyet kivéve! az USA saját képességei immár nem teszik lehetővé, hogy a globális világhatalom szerepet játsza – mondta Szergej Nariskin, az orosz hírszerzés, az SZVR főnöke.

Az amerikaiak elmenekültek Afganisztánból, és romokat hagytak maguk után. A gazdaság összeomlott, a terroristák szabadon garázdálkodnak, egyre több a konfliktus a különböző nemzetiségek között Afganisztánban. Növekszik a fegyver és kábítószer kereskedelem. Az iszlamista erők jelentős számú amerikai fegyvert szereztek meg.

USA-orosz együttműködés a terrorizmus ellen

Moszkvát is aggasztja az afganisztáni helyzet már csak azért is, mert sokkal közelebb van Oroszországhoz mint az Egyesült Államokhoz. Ráadásul Oroszországnak jelentős számú és egyre növekvő muzulmán kisebbsége van, akikre hatással lehetnek az afganisztáni fordulatok. Csecsenföldön az iszlamista terrorizmusnak komoly hátországa alakult ki. Bár a csecsenek lázadását Putyin katonai erővel vérbefojtotta, de a jövőt illetően korántsem lehet nyugodt. Kadirov, aki Putyin megbízásából Csecsenföld korlátlan ura, már meghirdette a kíméletlen harcot az iszlamista terrorizmus ellen.

“Mi igazán sokra értékeljük az együttműködést a CIA-val a nemzetközi iszlamista terrorizmussal szemben” – hangsúlyozta az orosz hírszerzés vezetője. Szergej Nariskin hozzáfűzte: “Afganisztán jó lecke volt az USA-nak, és ezek után újra végig kell gondolnia egész stratégiáját. El kell gondolkodniuk azon, hogy ki fenyegeti valójában az Egyesült Államokat, és új prioritási sorrendet kell megállapítaniuk!” – jelentette ki az orosz hírszerzés főnöke, aki az Rt.com-nak nyilatkozott.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK