Kezdőlap Címkék Egyesült államok

Címke: egyesült államok

Az USA betiltja a kínai TikTokot, de az EU nem, miért?

Polonius
-
0
Az USA betiltja a kínai TikTokot, de az EU nem, miért?

Olaf Scholz kancellár kínai útja előtt demonstratívan belépett a TikTok sok százmilliós táborába noha tudta: nemzetbiztonsági okokra hivatkozva Washington a kínai óriás betiltására készül.

Kína az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, de nemcsak ez motiválhatta a német kancellárt hanem a közelgő európai választások is: a TikTok igencsak népszerű a fiatalok körében.

142 millió felhasználóval büszkélkedhet a TikTok az Európai Unióban, és az európai választások előtt ez elgondolkodtatja Brüsszelt és a tagállamok kormányait. Ráadásul a TikTok, amely folyamatosan tagadja, hogy információkat szolgáltatna a kínai hírszerzésnek, kampányt indított annak érdekében, hogy Brüsszel ne kövesse Washington útját.

A TikTok közzétett egy európai tervet, amely adatközpontok megnyitását ígéri a kontinensen. A Project Clover elnevezésű program arra hivatott, hogy bemutassa a külvilágnak: a TikTok felhasználók adatai védettek, azokhoz nem férhetnek hozzá illetéktelenek. A kínai cég európai szóvivője közölte: írországi adatközpontjukat nemrég átvilágította az NCC Group független kiberbiztonsági vállalkozás.

“Az Európai Uniónak nem szabadna az USA mintájára olyan akcióba fognia a TikTok ellen, amely igazságtalanul ellenséges üzleti légkört teremt. Ehelyett igazságos és nem diszkriminatív helyzetre van szükség az Európai Unión kívüli vállalkozások számára”

– fogalmazta meg a pekingi álláspontot az unión belül működő kínai cégek kereskedelmi kamarájának szóvivője a brüsszeli Politiconak.

Jön Hszi Csin-ping elnök

A kínai elnök májusban először Emmanuel Macront keresi fel Párizsban. A francia elnök régóta jelen van a TikTokon, és a hírek szerint ő tanácsolta Scholz kancellárnak a csatlakozást. A szélsőjobboldali mozgalmak ugyanis mind Franciaországban mind pedig Németországban igen intenzíven használják a Tiktokot nézeteik terjesztésére, és ennek nagy hatása van hiszen a fiatalok jelentős része számára az elsődleges információs forrás. A kínai elnök, aki öt év után jön Európába, Magyarországra is ellátogat. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly járt Pekingben, ahol Putyin orosz elnökkel is parolázott – egyedül az uniós tagállamok vezetői közül azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Pekingnek az a törekvése, hogy az Európai Uniót elválassza az Egyesült Államoktól arra hivatkozva, hogy az európai cégeknek sokkal több vesztenivalójuk van: ha Brüsszel diszkriminálná a kínai vállalkozásokat, akkor Kína hasonlóképp válaszolna.

Jelent-e a TikTok nemzetbiztonsági kockázatot?

Washingtonban egyértelműen úgy vélik, hogy igen. Már Trump elnök be akarta tiltani 2020- ban, majd Biden 2023-ban. Ezeket a kísérleteket a TikTok még túlélte, de most a betiltása benne van abban a csomagban, mely a külföldi támogatásokat tartalmazza a többi között Ukrajnának is. Ez Biden elnöknek szívügye volt vagyis a betiltás immár tény, de a TikTok bírósághoz fordul.

Mi a brüsszeli álláspont?

“Az európai reakció katasztrofális, egészen egyszerűen nem létezik” – nyilatkozta a Politiconak a Prágában működő European Values kutató intézet igazgatója. Jakub Janda szerint hiányzik a politikai stratégia ebben az ügyben minden bizonnyal a júniusi európai választások miatt.

“Hiába figyelmeztetnek a nemzetbiztonsági kockázatra a tagállamokban a titkosszolgálatok, nekik nincsen olyan erős befolyásuk az Európai Unióban mint az USA-ban”

– hangsúlyozza a prágai kutató intézet igazgatója.

“Mi itt az Európai Unióban más helyzetben vagyunk mint az Egyesült Államok, mert nekünk már van egy törvényünk a digitális szolgáltatásokról, ez meghatározza a cégek tevékenységét” – fejtette ki az európai liberálisok véleményét a Politico rendezvényén Dita Charazonvá, aki a párt frakcióvezetőhelyettese az Európai Parlamentben.

Befolyásolhatja-e a TikTok a választásokat? Az USA nemzetbiztonsági igazgatója a washingtoni kongresszus előtt kijelentette, hogy

“Kína a TikTok révén befolyásolta a 2022- es időközi választást az Egyesült Államokban.”

Brüsszel nem indított átfogó vizsgálatot a TikTok ellen, de egy szóvivő elmondta a Politiconak:

”Ideiglenesen felfüggeszthetik a TikTokot vagy más hasonló digitális szolgáltató céget, ha megsértik az adatkezelési törvényt.”

Nemcsak a kínai, de az amerikai digitális szolgáltatók is problémákat vetnek fel: az Európai Bíróság már kétszer is korlátozta az adatforgalmat, mely Európából az USA-ba irányul.

“Meg kell óvnunk az európai társadalmat a dezinformációtól, és meg is vannak a törvényes eszközeink, hogy ezt megtegyük – legyen az a digitális szolgáltató cég kínai vagy amerikai”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Miapetra Kumpula-Natri, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselője.

Titkosszolgálati eszközökkel figyelik Magyar Péter tüntetéseit

Kenderessy Milán
-
0
Titkosszolgálati eszközökkel figyelik Magyar Péter tüntetéseit

Lukács Csaba, aki többször járt frontokon is, de most a Magyar Hang munkatársa az amerikai LiveU méregdrága streamelő lehallgató berendezést Magyar Péter tüntetésén vette észre. A villámgyorsan előtérbe került kormányt bíráló politikus a korábbinál jóval több tüntetőt vonzott, és ez indokolhatta a LiveU bevetését.

Ha ugyanis sok tüntető van, akkor olyan információ mennyiség sűrűsödik össze viszonylag kis területen, melyet hétköznapi berendezések nem tudnak megfelelően kezelni. Erre jó ez az amerikai hadsereg által kifejlesztett szerkezet, amely akkor is tökéletes képet és hangot produkál amikor a hangzavar ezt még a helyszínen is nehézzé teheti. Ki alkalmazta ezt a titkosszolgálati technikát Magyar Péter tüntetésein? Az MTVA, a magyar közmédia, amely “természetesen” nem tudósított a helyszínről, de munkatársai ott szorgoskodtak. Jelenleg mind a titkosszolgálat mind a média Rogán Antal felügyelete alatt áll a nemzeti együttműködés rendszerében vagyis testvér intézményekről van szó annál is inkább, mert az MTVA vezérkara tele van titkosszolgálati tisztekkel. Nem véletlenül: a katonás fegyelmet csakis így lehet elérni és tartósan garantálni.

Amióta Orbán Viktor 2011-ben átvette a hatalmat a közmédiában, ott egy pisszenés sem hallatszik. Minden és mindenki a hatalom szolgálatában áll vagy repül.

Újságírók és titkosszolgálatok

A CIA tömegesen szervez be újságírókat – aggódik a Magyar Nemzetben Horváth József tábornok, aki ismerteti John Stockwell interjúját. Kicsoda John Stockwell? 13 évet szolgált a CIA-ban, még a Nemzetbiztonsági Tanács munkatársai közé is bejutott.

Mit mondott John Stockwell?

“A CIA egyik legfőbb feladata az emberek elméjének befolyásolása, propaganda terjesztése. ”Ha ennek alapján esetleg ráismernénk a magyar kormányzati média néhány hősére, az nem véletlen. Horváth József tábornok, akit még a kommunista rendszer képezett ki, természetesen nem ebben az irányban tájékozódik hanem az ellenzéki médiát veszi célba: “a múltban a CIA többszáz könyv megjelenését támogatta. Ilyenkor megadták az íróknak, hogy miről is írjanak. A vietnami háború idején például azt, hogy “a kommunisták gyerekeket esznek reggelire.”

A szuverenitásvédelmi hivatal épp erre alakult: az ellenzéki média megrendszabályozására.

Csakhogy az már jórészt megtörtént: a Népszava és az ATV már élvezi Rogán Antal atyai gondoskodását.

Mégsem véletlenül írogat erről a témáról Horváth József tábornok, mert a Magyar Péter jelenség mögött a hatalom az amerikai nagykövetséget gyanítja. Az Egyesült Államok kétszer küldött profi nagykövetet Budapestre: a rendszer váltáskor és most. Orbán attól tart, hogy Pressman nagykövetnek megbízása van arra: vegye le őt a sakktábláról. Ezért imádkozik a magyar miniszterelnök Donald Trump sikeréért az elnökválasztáson. Csakhogy az novemberben lesz, addig még Biden nagykövete képviseli Budapesten az Egyesült Államokat. Washingtont egyáltalán nem érdekli az Orbán rendszer korrupciója, de felhasználhatja azt a miniszterelnök meggyengítésére vagy megbuktatására. Ebből a szempontból figyelemreméltó, hogy Magyar Péter ügyvédje nem más mint Bárándy Péter, aki már volt igazságügyi miniszter, és az egyik legtapasztaltabb büntetőjogásznak számít Magyarországon.

Az USA-t elsősorban Orbán és Putyin kapcsolata zavarja. A magyar miniszterelnök elvben visszatáncolhatna, de lehet, hogy ehhez az atyai jóbarát, Vlagyimir Putyin túlságosan is sokat tud róla.

Orbánt kiírták az amerikai szereposztásból

Polonius
-
0
Orbánt kiírták az amerikai szereposztásból

Miért kekeckedik Ukrajna ügyében a NATO-val és az Európai Unióval a magyar miniszterelnök? A Direkt36 megszerezte egy tavaly tavaszi tanácskozás jegyzőkönyvét, mely szerint a magyar kormányfőt azért zavarja Ukrajna nyugati támogatása, mert az USA kiírta Magyarországot a forgatókönyvből.

Blinken külügyminiszter terve, mely felvázolja az amerikai elképzeléseket az ukrajnai háború utáni időkre. Eszerint régiónkban két országcsoportra számít Washington Oroszországgal szemben: az északira és a délire. Régiónk északi részén létrejönne egy balti-lengyel-ukrán szövetség, a déli részén pedig egy román-moldovai. Orbán Viktor szerint ezzel létrejönne egy

“olyan erőközpont az Európai Unióban, mely az Egyesült Államok irányítása alatt állna.”

Uniós atombomba

Macron elnök és Orbán Viktor ugyanakkor egyetért abban, hogy az Európai Uniónak mielőbb létre kellene hoznia egy közös hadsereget. Rajtuk kívül kevesen osztják ezt a véleményt, de Manfred Weber előállt azzal az ötlettel, hogy legyen az Európai Uniónak önálló atomütőereje, mert Trump esetleges visszatérése a Fehér Házba azzal a fenyegetéssel járna, hogy az USA a jövőben nem vállalja fel Európa védelmét Oroszországgal szemben. Macron elnök taktikusan a német Weberre bízta a közös uniós atombomba ötletét hiszen elsősorban Németországnak kellene azt finanszíroznia. Franciaország az egyetlen olyan uniós tagállam, melynek van saját atombombája. Az uránért nagy harc alakult ki Afrikába, ahol a franciák elveszítették Nigert, de ezért most Csádban próbálják megvetni a lábukat magyar katonai segítséggel. A 200 fős magyar alakulat összekötő tisztje nem más mint Orbán Gáspár százados, a miniszterelnök egyetlen fia.

Úton az Európai Egyesült Államok felé

Ukrajna tartós megsegítését és pláne önálló atomütőerő kifejlesztését csak csillagászati összegből lehetne finanszírozni, melyre az Európai Uniónak nincsen pénze. Macron elnök ezért javasolta eurókötvények kibocsátását Davosban. Vagyis a pandémia utáni 750 milliárd eurós hitelfelvétel után az Európai Unió újabb közös hitelt venne föl. Elvben ezt Orbán Viktor ellenzi, de Ukrajna támogatását sem akarja felvállalni. Így viszont hozzá kellene járulnia az újabb közös hitel felvételhez. Ez pedig elvezethet a Hamilton jelenséghez: az USA első pénzügyminisztere egyesítette a 13 egykori brit gyarmat adósságait  és egységes pénzügyi területté tette az országot, amely innen indulva vált a világ vezető hatalmává a huszadik században.

Kína nem támadja meg Tajvant amíg Hszi Csin ping az elnök

Kenderessy Milán
-
0
Kína nem támadja meg Tajvant amíg Hszi Csin ping az elnök

Az az ígéret hangzott el az Egyesült Államok és Kína vezetőinek csúcstalálkozóján, melyet San Francisco mellett rendeztek meg, hogy Kínának nincsen szándékában megtámadni Tajvant. Ez a mondat zene volt az Egyesült Államok elnöke füleinek.

Mindkét fél lassan csöpögteti az információkat azzal kapcsolatban, hogy valójában miről is beszélt egymással két órán keresztül a világ két leghatalmasabb államának vezetője. A Nikkei japán hírügynökség Pekingben és Washingtonban egyaránt tudakozódott, és így jutott ahhoz a fontos információhoz, hogy egyelőre nem fenyeget a két nagyhatalom katonai szembekerülése Tajvan miatt. Furcsa módon közölte Hszi Csin ping elnök Joe Bidennel, hogy nem szándékozik megtámadni Tajvant:

“Kína nem intéz támadást Tajvan ellen sem 2027-ben sem pedig
2032-ben”

– mondta Kína elnöke.

Az amerikaiakat ebből csak az érdekelte, hogy Hszi Csin ping megígérte: nem támadja meg Tajvant. Kínában viszont a dátumokra is figyeltek. Ezek ugyanis a kínai kommunista párt kongresszusok következő időpontjai – ha minden szabályos működik Kínában. Hszi Csin ping ezzel azt üzente a kínaiaknak, hogy jelölt lesz 2027-ben és 2032-ben a saját posztjára vagyis egyáltalán nem akar lemondani, és nyugdíjba vonulni mint elődei. Mao elnök volt az utolsó vezér a kínai kommunista pártban, aki haláláig irányította Kínát – a végén már nem is a kommunista párton hanem a titkosszolgálaton keresztül. A kulturális forradalom 1966-1976 idején Mao Ce tung azért verte szét a pártot, mert az elit nem követte politikáját, mely a kommunizmus gyors megvalósítását tűzte ki célul. Maot leváltották államfői posztjáról, bosszúból a kommunista vezér megölette utódát, Liu Sao-csit, aki korábban egyik leghűségesebb fegyverhordozója volt. Túlélte azonban a tisztogatást Teng Hsziao ping, aki 1978-ban megindította a reformokat, melyek újra világhatalommá tették Kínát éppúgy mint a nagy császárok korában. Teng Hsziao ping hatalma éppoly nagy volt mint Mao elnöké, de ő a háttérből irányított. Meghatározta, hogy csak 10 évig lehet valaki pártfőtitkár és elnök. Ezt rúgta fel Hszi Csin ping, aki haláláig akar Kína “nagy kormányosa” lenni.

Merre kormányozza Kínát Hszi Csin ping?

Miután harmadszor is vezérré választtatta magát, Hszi Csin ping agresszív irányt vett a külpolitikában. Ezt farkas diplomáciának nevezték Pekingben: ezt képviselte az új külügy és hadügyminiszter, akiket az elnök bizalmasainak köréből állított ezekbe a tisztségekbe.

Mindez reakció volt arra, hogy az USA első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát még 2021-ben.

A kereskedelmi háború mind keményebb lett, és mind több gondot okozott Kínának.

Nyáron amikor a kínai kommunista párt vezetői nem hivatalos csúcstalálkozót tartanak Pejtaho üdülőhelyen, meglepetés fogadta Hszi Csin ping elnököt: a teljhatalmú vezér fejmosást kapott. A kommunista párt veteránjai a fejére olvasták, hogy kemény konfrontatív külpolitikája az USA-val szemben komoly hátrányokkal jár Kínára nézve miközben az előnyök nem szembeötlők. Hszi Csin ping elnök értette a finom célzást, és villámgyorsan kirúgta nemrég kinevezett külügy és hadügy miniszterét. Bűnbaknak kiválóan megfelelnek bár mindenki tudta Pekingben, hogy az elnök utasításait hajtották végre.

Hszi Csin ping már az új békülékeny vonalat képviselte San Franciscóban. Ez távolról sincsen ellenére Joe Bidennek, aki szeretne a saját maga utóda lenni a Fehér Házban.

Az ukrajnai és a gázai konfliktus után egyáltalán nem hiányzik neki egy tajvani erőpróba. Ezért mindketten megállapodtak a lassú enyhülésben. Olyan jó együttműködés valószínűleg már sohasem lesz mint Teng Hsziao ping idejében amikor az elmaradott Kína felfuttatása érdekében állt  az Egyesült Államoknak, hogy sarokba szoríthassa a Szovjetuniót. Ma már Oroszország nem világhatalom, és Kína túlságosan erős ahhoz, hogy alárendelt szerepet fogadjon el. Hszi Csin ping elnök G2 megoldást akar: az USA és Kína kormányozza együtt a világot! Washingtonban erről egyelőre hallani sem akarnak, de Hszi Csin ping nemhiába emlegette a 2032-es dátumot finoman érzékeltetve azt, hogy “mi ráérünk”…

Újabb USA szankciók az orosz agresszió folytatása miatt

FüHü
-
0
Újabb USA szankciók az orosz agresszió folytatása miatt

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be több tucat ember, vállalat és szervezet ellen, akik támogatják Oroszországot az Ukrajna elleni agressziós háborúban.

A szankciók célja többek között az orosz energia- és nyersanyagszektor gyengítése – derül ki a washingtoni pénzügy- és külügyminisztérium közleményéből.

Azok ellen is irányulnak, akik részt vettek a korábbi szankciók megkerülésében.

A szankciólista új kiegészítései között szerepel a Novatek nagy orosz földgázipari vállalat LNG-projektjének üzemeltetője az orosz sarkvidéken, valamint a Rustitan bányászati ​​vállalat, amely a világ legnagyobb oroszországi titánérc-lelőhelyének fejlesztését célzó projektért felelős. Alekszandr Szaharov név is szerepel a listán: Ő a felelős az orosz Lancet drónok megépítéséért, amelyeket az utóbbi időben egyre gyakrabban használnak Ukrajnában.

A szankciók következtében az érintettek vagyonát az Egyesült Államokban zárolják. Az Egyesült Államok állampolgárainak vagy az Egyesült Államokban tartózkodó személyeknek tilos üzletet kötniük a szankcionált cégekkel, szervezetekkel és magánszemélyekkel. A nemzetközi üzletmenet is jelentősen megnehezíti a szankciók által érintetteket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „nagyon erősnek” üdvözölte az Oroszország elleni új amerikai szankciócsomagot. Az agresszor gazdaságának fontos területein most büntetőintézkedések vonatkoznak.

„A szankciók ereje a világ ereje”

– mondta Zelenszkij esti videoüzenetében Kijevből. Meg kell akadályozni, hogy Moszkva ki tudja kerülni a szankciókat – folytatta Zelenszkij. Oroszország, amely több mint 20 hónapja kezdte meg agressziós háborúját Ukrajna ellen, többször is hatástalannak minősítette a szankciókat.

Csúcson az antiszemitizmus az Egyesült Államokban

ki
-
0
Csúcson az antiszemitizmus az Egyesült Államokban

A Hamász terrortámadása óta drámai mértékben megnőtt az antiszemita bűncselekmények száma az USA-ban hangsúlyozta az FBI igazgatója. Christopher Wray elmondta, hogy a zsidók az Egyesült Államok lakosságának mindössze 2,4%-át teszik ki, de ennek ellenére a vallási-nemzeti alapon elkövetett bűncselekmények 60%-a ellenük irányul.

Az USA-ban szólásszabadság van, ezért az antiszemita propaganda nemigen ütközik akadályokba, de annál szigorúbban büntetik  az ilyen bűncselekményeket. Több mint 300 antiszemita bűncselekményt regisztrált az Anti-defamation League azóta, hogy a Hamász megindította terrortámadását Izrael ellen október 7-én.

Az FBI igazgatója nem titkolta: bár nagyon figyelnek, de a közeli jövőben nem lehet kizárni az antiszemita bűncselekmények számának a növekedését sőt terrorcselekményeket sem az Egyesült Államokban.

Franciaországban is félnek a zsidók

Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége ebben az országban él, és a Hamász által megindított háború kezdete óta a zsidók jórésze sokkos állapotba került. A Politico tudósítója a Párizs melletti Kis Jeruzsálembe látogatott el, abba az elővárosba, ahol sok zsidó él.

“50%-kal csökkent a forgalmam” – panaszkodik a népszerű kóser pizzéria tulaja Sarcelles-ben. Az elmúlt három hétben több antiszemita bűncselekményt regisztráltak mint tavaly egész évben. Az összefüggés nyilvánvaló a Hamász terrorakciójával. A belügyminiszter utasítására a rendőrség kiemelt védelmet biztosít a zsidó intézményeknek.

Sarcelles nem igazán gazdag város, a Kis Jeruzsálem a jólét oázisa a szegények tengerében. A szegények pedig jórészt muzulmánok.

Elég egy szikra ahhoz, hogy fellobanjon az ellentét a két közösség között. 2014-ben már volt ennek előjátéka: a palesztinok tüntettek Franciaországban a gázai összecsapások miatt. A tüntetés elfajult, és sok zsidó üzletet feldúltak és felégettek.

“Most is elég egy szikra” – figyelmeztet a kóser pizzéria tulaja. Aki tart attól, hogy a konfliktus elhúzódik a gázai övezetben, és ennek drámai hatása lehet a Franciaországban élő muzulmánokra. Tisztában van ezzel Macron francia elnök is: sietve Jeruzsálembe utazott, de felkereste Ciszjordániát is, ahol tárgyalt a palesztin vezetőkkel. Állást foglalt a palesztin állam mellett. Az ENSZ-ben Franciaország megszavazta azt a tűzszüneti javaslatot, melyet a többség támogatott, és melynek célja Izrael válaszcsapásának leállítása. Izrael ezt elutasította. Izrael álláspontját nagyon kevesen támogatták az
ENSZ-ben: az USA és Magyarország igen, de az Európai Unió tagállamainak többsége a tűzszünet mellett foglalt állást illetve tartózkodott a szavazásnál.

Berlinben is megijedt a zsidó közösség

A Der Spiegel riportja arról számol be, hogy a 8000-es zsidó közösség úgy érzi, hogy magára maradt a német fővárosban. Egy rabbi, aki a zsidó – muzulmán párbeszéd szimbolikus alakjává vált Németországban, arról beszélt, hogy egyetlen muzulmán partnere sem hívta fel a Hamász terrortámadása óta. Német barátai se nagyon kérdezik, hogy miben segíthetek?

“Ez a csend összeesküvése, ez a legrosszabb”

– panaszkodik a rabbi Berlinben.

A zsidó közösség egyes családjai megtiltották a gyerekeknek, hogy kipát viseljenek az utcán, és egymás között héberül beszéljenek.

Furcsa, hogy épp mostanában költözött az Európai rabbi konferencia Münchenbe, abba a városba, ahonnan Adolf Hitler náci mozgalma megindult Németország elfoglalására.

Németországban is mindent megtesz a rendőrség a zsidó közösségek védelmében hiszen ez a náci múlt miatt erkölcsi kötelesség is. A kormány ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a muzulmán közösség jóval népesebb Németországban. Ezért Baerbock külügyminiszter is tárgyalt a mérsékelt palesztinokkal – éppúgy mint Macron francia elnök. Utána pedig kijelentette: Németország a palesztin állam létrehozásának híve.

Az Egyesült Államok és Izrael után az Európai Unióban él a legtöbb zsidó, akik a gázai háború miatt nehéz helyzetbe kerültek.

“Igyekszem azt mutatni a lányomnak, hogy nem félek, de eszembe jut a holokauszt, amely családunk oly sok tagja számára volt végzetes”

– mondta a Politico tudósítójának Kis Jeruzsálemben egy középkorú zsidó férfi Párizs környékén

Az amerikai republikánusok Izrael megsegítését támogatják Ukrajnáét nem

ki
-
0
Az amerikai republikánusok Izrael megsegítését támogatják Ukrajnáét nem

Mike Johnson, a washingtoni képviselőház frissen megválasztott elnöke találkozott Biden elnökkel, hogy megvitassák az USA költségvetés külföldi támogatási programját.

Biden elnök a demokraták nevében 106 milliárd dolláros csomagot javasol, ezt három részre osztanák: Ukrajna kapna 60 milliárdot, Izrael 10-et, a többit pedig jórészt a csendes-óceáni térség.

A demokrata javaslatnak csekély esélye van arra, hogy ebben a formában elfogadják, mert az ellenzéki republikánusok sokallják a segélyt Ukrajnának.

“Izraelt támogatni fogjuk, saját 14 milliárd dolláros csomagot terjesztünk elő”

– mondta a szélsőjobboldali republikánus házelnök, aki Donald Trump emberének számít Washingtonban.

Mike Johnson megkérdezte Biden elnököt:

”Mi a végcél Ukrajnában? Erre a kérdésre nem kaptam választ a Fehér Házban.”

Trump ex elnök azzal dicsekszik, hogy napok alatt békét kötne Oroszországgal Zelenszkij elnök feje fölött.

Mi lesz az Európai Unió Ukrajnának szánt 50 milliárd eurójával?

Ezt egyelőre senki sem tudja: a legutóbbi uniós csúcsértekezleten nem sikerült döntésre jutni. A brüsszeli bizottság azt javasolja, hogy 66 milliárd pluszt fizessenek be a tagállamok a közös költségvetésbe, elsősorban azért, hogy meglegyen az az 50 milliárd euró, melyet Ursula von der Leyen asszony ígért Ukrajnának. Ez az 50 milliárd úgy jönne össze, hogy 17 milliárd euró lenne a direkt támogatás és 33 milliárd euró a kedvezményes hitel.

Orbán Viktor pénteki Kossuth rádiós nyilatkozatában arról beszélt, hogy a csúcstalálkozón visszadobták a brüsszeli bizottság javaslatát. Valójában senki sem számított megállapodásra, mert senki sem akar fizetni. Közben persze megszületett a közös nyilatkozat arról, hogy az Európai Unió mindenben támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban.

Orbán Viktor azzal zsarolja az Európai Bizottságot, hogy csakis akkor szavazná meg a támogatást Ukrajnának, ha Magyarország megkapná az uniós eurómilliárdokat vagy azok egy részét. A Financial Times korábban arról írt, hogy Magyarország 13 milliárd eurót kaphat cserében azért, hogy támogassa az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós csomagot.

Ukrajna támogatása hosszútávú pénzügyi gondot jelent az Európai Uniónak, amely saját forrásból aligha tudja ezt biztosítani. Ezért felmerül az újabb közös hitelfelvétel. Ebből eddig egy volt: 750 milliárd euró a pandémia után. Merkel kancellár úgy tudta ezt elérni, hogy megesküdött: több hasonló nem lesz. Angela Merkel nyugdíjba ment, és utódai előtt ott a finanszírozási probléma. A közös hitelfelvétel elősegítheti az előrelépést az Európai Egyesült Államok felé. Észak Amerikában Hamilton pénzügyminiszter úgy érte el a 13 tagállam egyesülését, hogy közös adósságot hozott létre, és ennek nyomán mindenki beláthatta: az Egyesült Államok sokkal jobb fejlődési lehetőséget kínál mintha a tagállamok külön külön próbálkoznának a világpiacon.

Összeomlott a kokain biznisz Kolumbiában

Kenderessy Milán
-
0
Összeomlott a kokain biznisz Kolumbiában

Hároméves emelkedés után lejtmenetben a kokain ára az Egyesült Államokban, ahol a fentanil mindinkább átveszi a vezető szerepet a kábítószer bizniszben. A maradék kokain piacon pedig főleg a mexikói kartellek az urak – kiszorítva a kolumbiai klánokat.

 

“Mi a kokainból élünk, számunkra ez az egyetlen megélhetési forrás“

– mondja Noralba Galvis a londoni Guardian tudósítójának. A 40 éves nő egy egész falu főnöke a dzsungelben Kolumbia Peruval és Ecuadorral határos régiójában. Legkevesebb félmillió ember próbál itt megélni a kokainból, mert más lehetőségük nincsen. Csak épp mostanában nemigen jönnek a kereskedők, hogy vásároljanak…

A kokain alapanyagából egy gramm még nem is oly rég 0,75 dollár centet ért, ma már csak a felét. Minden másnak viszont nőtt az ára: növényvédő szerek, műtrágya, dizel, élelmiszerek.

“Sohasem volt könnyű nálunk az élet. A kokainnal azért foglalkozunk, mert valamiből élni kell. Most azonban azt kell látnunk, hogy már ebből sem tudunk megélni. A kokainkereskedők már nem járnak mifelénk, és kérdés, hogy visszajönnek-e valamikor”

– panaszkodik a háromgyerekes családanya.

Tavaly még nagyon jól ment a biznisz: az ENSZ jelentése szerint ebben a régióban 77%-kal nagyobb volt a termés mint az előző évben. Kolumbia kokain produkciója  24%-kal haladta meg az előző évet. Egyes szakértők szerint ez is okozhatja az árak összeomlását, mert túlkínálat alakult ki a piacon.

A falusiak, a termelési lánc elején, alig kapnak valamit a kokainért

A városi piacon egy kilogramm kokain cserje ára 15 ezer peso vagyis 3,75 dollár Kolumbiában. Csakhogy a faluból el kell juttatni az árut a városi piacra öszvérháton majd pedig hajón. Így végül a termelőknek nem marad csak 6 ezer pesojuk egy kiló kokain cserjéből. Ez 1,44 dollárt jelent.

Puerto Asis, a helyi kokain kereskedelem központja szépen pénzelt ebből amíg jól ment az üzlet, még egyetemük is van. Csakhogy mostanában mind kevesebb a diák, mert a helyi családok nem tudják fizetni a tandíjat.

Egy 20 éves diák arról számolt be, hogy barátainak jórésze lemorzsolódott, mert nem tudta befizetni a következő szemeszter tandíját.

Furcsa módon a kolumbiai kormányzat és az USA kábítószer ellenes hatóságának az eredményes küzdelme a kokain bárók ellen, hátrányára vált Kolumbiának. A korábban erős hálózatok meggyengültek, és kis klánok próbálkoznak most az USA piacán, ahol viszont lenyomják őket az erős mexikói kartellek.

“A kokain piac az Egyesült Államokban viszonylag stabil, Európában és Ázsiában nő a kereslet. Kolumbiában tehát helyi oka van annak, hogy nem megy a kokain biznisz”

– állítja az ország kábítószer ellenes hivatalának igazgatónője. Gloria Miranda Espitia szerint fegyveres bandák küzdenek egymással Kolumbiában azért, hogy ki juthat be az USA piacára. A bandák egyik része sikeres, a másik nem. Ők elvéreznek a harcban, amely a piacra jutásért folyik.

Mit csinál a kolumbiai kormányzat? Igyekszik rávenni a parasztokat, hogy térjenek át a kokaincserje termesztéséről valami másra például a cukornádra, a yucara vagy a zöld banánra.

“Lehet, hogy a kokain biznisz válsága az ébresztő csengő számunkra: vissza kell térnünk a kokain cserjéről arra, amit korábban csináltunk. Zöld banánt termesztettünk, és eladtuk a piacon. Aztán jött a kokain cserje, amelyikben sokkal több pénz volt. És jöttek vele együtt a fegyveres harcok is. Most hogyha abbahagyjuk a kokain cserjét, akkor búcsút mondhatunk a fegyveres harcoknak is” – vázolta fel a kolumbiai dzsungel falu perspektíváit a 40 éves főnökasszony a londoni Guardian tudósítójának.

“Nem tartható fenn az USA hegemóniája”

Polonius
-
0
“Nem tartható fenn az USA hegemóniája”

Jeffrey Sachs professzornak, aki a rendszerváltás idején tanácsadóként működött több egykori szocialista országban Kelet és Közép Európában, és aki jelenleg a New York-i Columbia egyetem közgazdász professzora, az a véleménye, hogy nem tartható fenn az USA vezető szerepe a világon. 

“Washington az amerikai hegemónia fenntartásáért harcol annak ellenére, hogy már régen nincs esélye az Egyesült Államoknak a globális dominanciára. A BRICS országok – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika, ezen belül különösen Kína és India – felemelkedése alapvetően megváltoztatta a geopolitikai realitást. A nemzetközi berendezkedés már több pólusúvá alakult, de ezt az amerikai politikusok még nem értik meg. Ők megrekedtek egy olyan világszemléletben, mely már legkevesebb harminc éve idejétmúlt. Az Egyesült Államoknak el kellene fogadni a multipoláris világot” – javasolja Jeffrey Sachs professzor. Szerinte “Európának arra kell törekednie, hogy helyreállítsa a kapcsolatait Moszkvával. Az Egyesült Államok több háborút indított a világon mint bárki más, az Európai Unió mégiscsak szövetséges kapcsolatban áll vele. Európának ezért újra kell a kapcsolatait terveznie Oroszországgal.”

Orbán és Moszkva

“Orbán Viktor az egyetlen olyan európai vezető, aki reálisan látja az ukrajnai helyzetet”

– állítja Jeffrey Sachs, aki a Magyar Nemzetnek nyilatkozott.

“A magyar miniszterelnök érti, hogy az ukrajnai háború értelmetlen és szükségtelen, melyet a NATO tervezett keleti bővítése idézett elő. Ameddig tart ez a háború addig ez zsákutcát és tragédiát jelent Ukrajna számára.

Orbán Viktor – a többi európai vezetőtől eltérően – azt is felismeri, hogy

Oroszország nem fogadna el vereséget a csatatéren hanem nukleáris konfliktussá eszkalálná az ukrajnai háborút”

– nyilatkozta a Magyar Nemzetben Jeffrey Sachs professzor, a New York-i egyetem tanára.

Közös amerikai-kínai béketerv az ukrajnai háború lezárására?

ki
-
0
Közös amerikai-kínai béketerv az ukrajnai háború lezárására?

Két napon át nyolc órán keresztül tárgyalt egymással Bécsben Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadó és Kína első diplomatája, Vang Ji, aki tagja a majd mindenható politikai bizottságnak Pekingben.

A tárgyalások fő témája természetesen Tajvan volt, de megvitattak fontos nemzetközi eseményeket is mint az ukrajnai háború. Ezzel kapcsolatban a Wall Street Journal jólértesült tudósítója a napokban azt írta:

a jövő év közepéig be akarja fejezni az ukrajnai fegyveres konfliktust Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, míg Blinken külügyminiszter és a CIA egyelőre fenntartásokkal fogadja ezt az elképzelést.

Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó jelentős részben a kínai békeközvetítésre alapozza számításait: Hszi Csin-ping elnök egy órán keresztül beszélt telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd közölte: kinevez egy személyes képviselőt a közvetítésre. Kína egykori moszkvai nagykövete próbálkozik majd a közvetítéssel Moszkva és Kijev között. Nyelvismerete és helyismerete megvan, és személyesen Hszi Csin-ping elnök bízta meg ezzel a feladattal vagyis Pekingben prioritásnak tekintik az ukrajnai háború mielőbbi befejezését.

Nemrégiben Vang Ji közvetítésével békemegállapodás jött létre a Közel Keleten: Irán és Szaúd Arábia hagyott fel az évtizedes háborúskodással.

Irán a síiták képviseletében míg Szaúd Arábia a szunniták nevében háborúskodott különböző hadszíntereken. Asszad elnököt, akit Irán és Oroszország támogatott a szíriai polgárháborúban máris visszavették az Arab Ligába.

Nincs katonai megoldás Ukrajnában

Jake Sullivan osztja az USA vezérkari főnökének véleményét, mely szerint egyik fél sem képes döntő győzelemre Ukrajnában, ezért diplomáciai megoldásra van szükség. Az amerikai külügy és a CIA még bizakodik az ukránok katonai győzelmében vagy legalábbis úgy tesz mint aki hisz ebben.

Biden elnököt viszont sürgeti az idő: nemrég bejelentette, hogy indul a jövő évi elnökválasztáson. A sikeres választási kampányhoz eredmények kellenek, és ezek nincsenek.

Az Egyesült Államok államcsőd előtt áll. Janet Yellen ennek kapcsán arra figyelmeztetett, hogyha nem sikerül azt elkerülni, akkor recesszió jöhet nemcsak az USA-ban hanem az egész globális gazdaságban. Lehet, hogy az ellenzéki republikánusok épp ezzel számolnak, mert a gazdasági problémák növelhetik a proteszt szavazatok számát. Donald Trump sietett kijelenteni, hogy ő a maga részéről egyetlen nap alatt megoldaná az ukrajnai konfliktust. Trump híres nagyotmondásáról, de ebben az esetben jól érzékeli, hogy az amerikai közvélemény a háború mielőbbi befejeződését kívánja, mert úgy érzi: az túlságosan sokba kerül az Egyesült Államoknak.

Biden elnöknek előbb vagy utóbb el kell döntenie: folytatja-e a külügy és a CIA hidegháborús politikáját vagy pedig megpróbál lepaktálni Kínával.

Az alkudozás mindenesetre megindult Washington és Peking között, ezt mutatja a nyolcórás tárgyalás az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Kína első számú diplomatája között. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó már harmadszor tárgyal hosszasan Kína első diplomatájával azóta, hogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen. Az első két találkozón azt próbálta elérni, hogy a kínaiak ne támogassák fegyverrel Oroszországot, chipeket se szállítsanak neki. Most a harmadik tanácskozáson már felmerülhetett a háború befejezésének gondolata hiszen mind Peking mind Washington egyre inkább érdekeltté válik ebben. Nem véletlen, hogy épp most újra megszólalt az immár 100 éves Kissinger, aki 1972-ben összehozta az USA-Kína megbékélést. Az egykori amerikai külügyminiszter akár Moszkvába is hajlandó lenne ellátogatni az ukrajnai béke érdekében. A veterán amerikai diplomata ezúttal optimistán nyilatkozott a béke kilátásairól mondván: a kínaiak aktív szerepvállalása a közvetítésben felgyorsíthatja a békefolyamatot Ukrajnában, és talán még az idén megszülethet egy fegyverszüneti megállapodás Kijev és Moszkva között.

123...81. oldal a 8-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan