Kezdőlap Címkék Demokrata Párt

Címke: Demokrata Párt

Biden elégedett a választási vereséggel

Biden elnök szerdán kijelentette, hogy az amerikai választók „világos és félreérthetetlen üzenetet” küldtek, miszerint meg akarják őrizni a demokráciát és az abortuszhoz való jogot, de elismerte, hogy jogosak a választók félelmei a makacsul magas infláció és a kormányzati diszfunkció miatt.

A Fehér Házban tartott sajtótótájékoztatón Joe Biden számot adott a pártja számára a vártnál jobban sikerült választásról, és kijelentette, hogy John F. Kennedy óta az első félidőben kevesebb helyet veszített a képviselőházban, mint bármelyik demokrata elnök.

Békejobbot nyújtott az ellenzéki párt vezetőinek, mondván, meghívja őket a Fehér Házba, hogy megvitassák, hogyan tudnak együtt dolgozni a következő két évben.

„Jó nap volt ez a demokrácia számára, és azt hiszem, jó nap Amerika számára”

– mondta Biden a választás eredményéről.

Újra indulna a 2024-ben esedékes választáson, de ebben a kérdésben a végső döntést majd 2023-ban hozza meg.

A demokraták dacoltak a történelmi esélyekkel a kritikus félidős választásokon, mivel a várt „vörös hullám” nem valósult meg, ugyanakkor nagy kérdés mi lesz a szenátusi választások végeredménye mivel a valószínű republikánus többség Biden  és a kormányzat lehetőségeit.

Biden elégedettsége ellenére szerdán hat kulcsfontosságú képviselői helyet nyertek a republikánusok, köztük egyet Wisconsinban, ahol Derrick Van Orden, a haditengerészet nyugalmazott tagja a Capitoliumban tartózkodott, miközben 2021. január 6-án a zavargók megrohamozták azt.

A képviselőház sokáig a demokraták kezében volt.

A demokratákat súlyosan érintheti, hogy a liberális New York republikánus győzelmeket hozott, amely nagy lépésnek számít a republikánusok győzelméhez.

A szenátusban végeredmény csak a georgiai második forduló, azaz december 6. után lesz, mivel ebben az államban egyik jelölt sem érte el a szükséges ötven százalékos támogatottságot.

Mindkét párt aggódva figyel a nevadai és arizonai szenátusi versenyt ebben a két államban még nem dőlt el a szenátusi helyek sorsa.

A republikánusoknak könnyebb útjuk van a többséghez, mint a demokratáknak, bár Coloradóban, Washingtonban, Kaliforniában, Új-Mexikóban és Arizonában több hely is átválthat republikánusból demokratává.

A republikánus képviselőház a vártnál kisebb többséggel is két éven át tartó állandó konfliktus melegágya lesz.

A szenátus irányításának megőrzéséhez a demokratáknak két veszélyeztetett hivatalban lévő képviselőjüknek, az arizonai Mark Kellynek és a nevadai Catherine Cortez Mastonak kell megtartaniuk helyüket. Előfordulhat, hogy a végső győztest csak a jövő héten hirdetik ki.

Ennek ellenére a korai eredmények azt mutatták, hogy a republikánusok az elmúlt évtizedek egyik leggyengébb teljesítményét érhetik el a hatalmon kívüli párt egy első ciklusú elnök pártjával szemben.

Soros György: Az Egyesült Államok demokráciája összehangolt támadás alatt

A Legfelsőbb Bíróság döntései világossá teszik: radikális többsége elnyomó rezsimmé akarja tenni az USA-t. Csak a republikánusok elsöprő választási veresége szabhat korlátokat ennek a Legfelsőbb Bíróságnak – mondja Soros György, a Nyílt Társadalom Alapítvány alapítója a közleményben.

Az Egyesült Államok 1776-os alapítása óta fejlődő demokrácia volt, most azonban demokráciaként való túlélése komoly veszélybe került. Számos itthon és külföldön lazán összefüggő fejlemény felelős a válságért.

Külföldről az USA-t a Hszi Csinping vezette Kínában és Vlagyimir Putyin Oroszországa által vezetett elnyomó rezsimek fenyegetik, amelyek világszerte autokratikus kormányt akarnak bevezetni.

Még nagyobb azonban az a veszély, amellyel az Egyesült Államoknak szembe kell néznie a demokrácia hazai ellenségei miatt.

Ezek közé tartozik a jelenlegi szélsőjobb uralta Legfelsőbb Bíróság és Donald Trump Republikánus Pártja, amely ezeket a szélsőségeseket nevezte ki.

Mi minősíti a bíróság többségét szélsőségesnek? Nem csupán az ő döntésük, hogy félreállítják a Roe v. Wade, a mérföldkőnek számító 1973-as bírósági döntés, amely elismerte a nők azon jogát, hogy eldöntsék, szüljenek-e. Ami őket szélsőségesnek minősíti, azok azok az érvek, amelyekre döntéseiket alapozzák, és azok a jelzések, amelyek arra utalnak, hogy meddig lehetnek hajlandók elmenni ezen érvek megvalósítása érdekében.

Hivatkozás 1868

Samuel Alito bíró, a többségi vélemény megfogalmazója arra alapozta a szavazatát, hogy a 14. módosítás csak azokat a jogokat védi, amelyeket 1868-as ratifikálásakor általánosan elismertek. Ez az érv sok más, azóta elismert jogot veszélyeztet, beleértve a fogamzásgátláshoz való jogot, az azonos neműek házasságát és az LMBTQ-jogokat. Ez az érvelés akár azt is lehetővé tenné az államok számára, hogy betiltsák a fajok közötti házasságokat, ahogy egyesek 1967-ig tették. Az is világos, hogy ez a bíróság frontális támadást kíván indítani a végrehajtó hatalom ellen. A most véget ért bírósági ülés egyik legjelentősebb döntése megfosztotta az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségét attól a hatáskörétől, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez szükséges szabályozásokat hozzon.

„A Legfelsőbb Bíróság egykor egyike volt azoknak az amerikai intézményeknek, amelyek különleges tiszteletet élveztek.”

Nem tart sokáig, hogy megtaláljuk a közös nevezőt a bíróság legutóbbi döntéseiben: Trump Republikánus Pártja által támogatott ügyek előmozdítása és a Demokrata Párt által kedvelt ügyek gyengítése vagy törvényen kívül helyezése. Gondolj a fegyvertörvényekre. A bíróság radikális szárnya teljes figyelmet szentel a fegyverlobbinak – bár a közelmúltbeli lövöldözés járvány olyan felháborodást váltott ki országszerte, hogy még néhány republikánus is támogatta az új szövetségi lőfegyvertörvényt.

A Legfelsőbb Bíróság egykor azon egyesült államokbeli intézmények közé tartozott, amelyek különleges tiszteletet élveztek. A szélsőséges többség közelmúltbeli döntései minden idők legalacsonyabb szintjére emelték a támogatottságát, és új csúcsra emelték a bíróság rosszallását. A kisebbségi vélemény a Roe v. Wade kifejezetten kijelentette, hogy a többségi döntés „aláássa a bíróság legitimitását”.

Hollowed Rights

A Legfelsőbb Bíróság korlátozásának egyetlen módja van: a republikánusok elsöprő vereséget szenvednek a választásokon. Ez lehetővé tenné a Kongresszus számára, hogy törvényt alkosson azokról a jogokról, amelyek védelmével a Legfelsőbb Bíróságot bízták meg. Most már világos, hogy ez utóbbi nagy hiba volt.

A Kongresszusnak cselekednie kell, kezdve a nők választási jogának védelmével. Ha ez megköveteli a filibuster cseréjét, akkor legyen. De vannak szinte leküzdhetetlen akadályok. A republikánusok nemcsak a Legfelsőbb Bíróságot és számos alsóbb fokú bíróságot töltötték meg szélsőséges bírókkal. Az olyan államokban, mint Florida, Georgia és Texas olyan törvényeket fogadtak el, amelyek nagyon megnehezítik a szavazást.

„Jelenleg annak vagyunk tanúi, hogy minden oldalról támadják demokratikus rendszerünket.”

Míg ezek a törvények az afroamerikaiak, más kisebbségek és a fiatal szavazók jogainak megnyirbálására összpontosítanak, végső céljuk a republikánusok választások megnyerése. Ahogy egy floridai szövetségi bíró a közelmúltban fogalmazott, az egyik törvény megsemmisítésével azt fogadták el, hogy „a floridai választási rendszert úgy alakítsák át, hogy a Republikánus Pártot részesítsék előnyben a Demokrata Párttal szemben”.

Ezek a törvények elég rosszak lennének, ha csak arra koncentrálnának, hogy ki szavazhat. A republikánusok azonban most még tovább mennek, hogy aláássák a választási eredmények összeszámlálásának és hitelesítésének folyamatát. Azt látjuk, hogy minden oldalról támadják demokratikus rendszerünket – kezdve a törvénymódosítástól a választási rendszer lebontásának megkönnyítése érdekében, egészen a Trump nagy hazugságának híveinek felhasználásáig, hogy azt mondják, kirabolták a 2020-as választásokon, egészen az eljárás felügyeletéig. A radikális Legfelsőbb Bíróság itt is kivette a részét, aláásta a szavazati jogról szóló törvényt, és lehetővé tette a választókerületek látszólagos pártos átszervezését a kisebbségi szavazati jogok gyengítése érdekében.

Felkeltette a közvéleményt

Szerencsére nem én vagyok az egyetlen, aki azt állítja, hogy a demokrácia túlélése Amerikában súlyos veszélyben van. A közvéleményt megdöbbentette a Roe v. Wade döntés. De az embereknek el kell ismerniük ezt a döntést, mivel ez: része annak a gondos tervnek, hogy az Egyesült Államokat elnyomó rezsimmel alakítsák át.

Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy ez ne forduljon elő. Ebbe a küzdelembe azoknak is be kell tartoznia, akik korábban Trumpra szavaztak. Én a Demokrata Párt híve vagyok, de ez nem pártkérdés. Egy működőképes kétpártrendszer visszaállításáról van szó, amely az amerikai demokrácia magját képezi.

(Soros György, Copyright: Project Syndicate)

Soros: nem pénzeljük a tüntetőket!

Trump elnök és hívei azzal gyanúsítják a magyar-amerikai dollár milliárdost, hogy szervezetei finanszírozzák azt a nagy tüntetés sorozatot, mely május vége óta szinte megbénítja az Egyesült Államokat.

Soros György szóvivője nyilatkozatban cáfolta, hogy ők állnának a tüntetés sorozat mögött, mely amiatt tört ki, hogy a rendőrök megöltek egy feketebőrű férfit Minneapolisban. Trump és csapata nem először keresett bűnbakot Soros Györgyben, aki az ellenzéki demokrata párt egyik legaktívabb támogatója.

Soros szerint Trump elbukja a választásokat

A magyar-amerikai milliárdos jelentős összegekkel támogatta Hillary Clintont, aki veszített Trumppal szemben 2016-ban. Soros György most is a demokratákat támogatja, akiknek a jelöltje végül Joe Biden lett. A meglehetősen színtelen politikus elsősorban a proteszt szavazatokra számíthat hiszen a munkanélküliek száma meghaladta a 40 milliót az Egyesült Államokban.

A választásokat novemberben tartják, és Trump abban bízik, hogy addig az amerikai gazdaság kikecmereg a gödörből.

A közgazdasági Nobel díjas Joseph Stiglitz viszont úgy látja, hogy Trump válságkezelő programja kudarc, mert a támogatási pénzeket jelentős részben olyan halódó iparágak kapják mint az olajipar. Miközben a fiatalok milliói nem kapnak semmit, és olyan munkaerőpiacra kell kilépniük, mely nem sok jót ígér az Egyesült Államokban.

Egy oligarcha tündöklése… – 2019. március

„A ’90-es években megkaparintotta a Gyermekvédelmi és Prevenciós Központ vezetését, hogy kisvártatva innen exportáljon szemrevaló fiatalokat a nagyobb európai bordélyokba. A busás hasznot szállodákba fektette, melyeket előszeretettel látogatott a politikai elit, különösen, hogy körükben ingyenes kuponokat osztogatott szét. Ám a szobákat még idejekorán bekamerázta s mindenkiről rögzített valamilyen intim részletet. Innen már csak egy ugrásra volt a szédületes politikai karrier.”

A 2019 februárjában megtartott parlamenti választást az „oligarchapártként” számon tartott Moldáviai Demokrata Párt elvesztette; a Moszkva támogatta szocialista párt (PSRM) lett az első, ami 35 mandátumot jelent a 101 fős parlamentben. A Demokrata Párt 30 mandátumot szerzett, a korrupcióellenes szövetség, az ACUM pedig 26-ot. 7 mandátumot szerzett a szintén orosz hátterű ŞOR, s 3 független jelölt is bekerült a parlamentbe. Mindennek dacára nem zárható ki, hogy a Vladimir Plahotniuc oligarcha vezette demokraták fogják adni a kormányt. De ki is ez a, jelenleg három: orosz, moldáv és román útlevéllel, és három különböző néven utazgató Plahotniuc?

A fényes karrier 1991-ben vette kezdetét, néhány hónappal azt megelőzően, hogy a Szovjetunió darabjaira hullott volna, s Moldávia független államként megszületett. Plahotniucnak, még a régi szovjet struktúrák és kapcsolatrendszerek jóvoltából sikerült megszereznie a helyi Gyermekvédelmi és Prevenciós Központ vezetését, mely árvák és bántalmazott kiskorúak rehabilitációjáért volt felelős. Két évre rá, immáron a Moldovai Köztársaság nevet viselő állam adta jogi lehetőségeket kihasználva, a Prevenciós Központot magánosította, s az így létrejött részvénytársaságnak ő lett a kizárólagos tulajdonosa.

Ekkorra viszont már ki is épültek azok a hálózatok, amelyek a Központból folyamatosan kiközvetítették a szemrevaló fiatalkorúakat nyugati bordélyoknak, illetve olyan bűnözői köröknek, amelyek készek voltak busásan honorálni az apró szívességet.

Alig pár év kellett ahhoz, hogy az immáron dúsgazdag Plahotniuc beindítsa szállodabizniszét. A vállalkozás „zászlóshajója” a főváros, Chişinău (Kisinyov) luxushotele lett, a Hotel Nobil, melyet nagy előszeretettel látogatott nem csak a moldáv, de a román politikai elit is. Nem csoda, hisz körükben Plahotniuc nagylelkűen ingyenes kuponokat osztogatott.

Ám a tulajdonos még idejekorán bekameráztatta a Hotel Nobil szobáit, így egyre gyűltek a felvételek a vendégek intim találkáiról olyan fiatalkorúakkal, akik kezdetben szintén a Gyermekvédelmi és Prevenciós Központ lakói voltak, majd pedig teljes mértékben kiépült ipari méretűvé az egész rendszer.

Innen már csak egy könnyed ugrás volt, hogy megvalósuljon a komoly politikai befolyás: akit nem zsarolással, azt pénzzel vásárolt meg Plahotniuc. E célra a korábbi választások során 5 millió eurót költött. Közben kiépítette szilárd kapcsolatait az észak-olasz maffiával, török embercsempészekkel, sőt létrehozott egy moldáv-amerikai pénzügyi csoportot Angyalok (Angels) néven. Odahaza pedig kezdetét vette politikai karrierje. Rövidesen a Moldvai Demokrata Párt élén látjuk s a pozíció immáron relatív védelmet jelentett számára mindazon nemzetközi eljárásokkal szemben is, melyek feltárni igyekeztek nemzetközi üzelmeit.

Vladimir Plahotniuc

A kétezres években parlamenti képviselő, sőt az országgyűlés alelnöke két ízben is. A 2014 novemberében megtartott választások után nagyszabású mandátumvásárlásba kezd, a többi pártból annyi képviselőt állít így a maga oldalára, hogy a Demokrata Párt kormányt alakíthat, s Plahotniuc bejelentkezik a miniszterelnöki posztra, ám az államfő nem hajlandó kinevezni, ráadásul tömegtüntetések zajlanak a fővárosban, így egy olyan személy veszi át a kormányt, aki minden tekintetben Plahotniuc kreatúrája.

Bár a Demokrata Párt elkötelezett Európa-pártinak mutatja magát, ez azonban nem akadályozta Plahotniucot abban, hogy az altright-os Fox televízióban üdvözölje Donald Trump Oroszországhoz és Putyinhoz fűződő, megértő politikáját.

Kapcsolatai az Európai Unióval más ügyek miatt is megromlottak, így az onnan jövő reform-finanszírozás elapadt közvetlenül azt követően, hogy a múlt évi chişinăui polgármesteri posztot megszerző, a korrupcióellenességet zászlajára tűző Andrei Năstase funkcióba lépését mondvacsinált ürüggyel, a szintén Plahotniuc kezére játszó legfelsőbb bíróság megsemmisítette, s helyébe egy olyan személyt raktak a főváros élére, aki megint csak szorosan köthető az oligarchához.

Bár a 2019-es választások akár változást is hozhatnának, hisz olyan híresztelések is lábra kaptak, hogy az Európa-ellenes szocialisták akár az Európa-párti ACUM-mal is összefognának, a lehetőségek tárháza mégis ennél sokkal tágabb, s különösen Plahotniuc számára. Mindössze 6 mandátumra van szüksége ahhoz, hogy többsége legyen a törvényhozásban, és az oligarchának nagy gyakorlata van abban, hogyan lehet képviselőket vagy szavazatokat megvásárolni. Némely szocialista és független honatya alighanem csak az ajánlatra vár.

Ara_Kovács Attila

A brüsszeli szankciók elkerülése olasz módra

0

Az olasz felsőházi szavazáson, ahol a módosított költségvetésről szavaztak, meggyőző fölényben voltak az igenek: 167 igen és 78 nem 3 tartózkodás mellett bőven annak nevezhető.

A dolog szépséghibája, hogy a szenátoroknak úgy kellett szavazniuk, hogy nem volt idejük elolvasni a tervezetek szövegét. A költségvetési bizottság előzetesen nem tudott véleményt mondani a csomagról, mert nem kapta meg áttekintésre. Emiatt az ellenzéki Demokrata Párt jelezte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul.

Az Európai Bizottság szerdán jelentette be, hogy nem indít túlzottdeficit-eljárást Olaszország ellen, amennyiben a római parlament az év vége előtt megszavazza a kormány által javasolt új költségvetési tervezetet.

A hiánycél 2,4 százalékról 2,04 százalékra csökkentése több, mint 10 milliárd eurós költségvetési korrekcióra kényszeríti Rómát. A két miniszterelnök-helyettes, Luigi di Maio és Matteo Salvini először „egy tizedesvesszőt” sem akart változtatni a költségvetési tervezeten, végül azonban a pénzügyi szakértőknek és a közvélemény-kutatásoknak engedtek, mivel a felmérések szerint az olaszok többsége el akarta kerülni a brüsszeli szankciókat.

Trump és a demokraták

Nehezen szánom magam (erre) az írásra, mert tudom, hogy Trump nem népszerű Magyarországon, különösen az ellenzék körében. Ugyanakkor úgy látom, nem érzik a magyar megmondó emberek, hogy mekkora szakadék van Amerikában a két nagy párt között (demokrata (D) vs. republikánus (R) )

Egyre jobban kirajzolódik az az iszonyatos ellenszenv, düh, amit a demokraták (nevezzük Clinton clan-nak) művelnek, és amit készpénznek vesz a magyar „baloldal”. A demokrata szócső CNN nézhetetlen, ahogy szinte óráról órára figyeli és adja a fikázó, cikiző Trump ellenes híreket, témákat. Teljesen egyértelmű: nem tudnak belenyugodni, hogy Hillary veszített Donald ellen !!! Lassan az a gyanúm, hogy ezt az egész Putyin-féle mesterkedést is a demokraták fújták fel, hogy legyen valaki, akire rá lehet fogni a vereséget. Az, hogy Trump populista, és kilóg az eddigi amerikai elnökök sorából, az egyértelmű. Elődei (mindkét oldalon) nagyon jól ismerték az amerikai közigazgatást. Legtöbbjük valamelyik szövetségi tagállam, köztársaság első embere (kormányzó = governor) volt, tehát kisujjában volt a kormányzás. Lásd Clinton (D) = Arkansas, Reagan ( R ) = California, Carter (D) = Georgia, stb. Ilyen szempontból Trump nem egy tapasztalt, sokat átélt politikus. Egy tipikus populista, aki azt mondja, amit a nép hallani akar. Ezért választották meg. Egy (jómódú) üzletember, aki, mint tv műsorvezető lett népszerű. Nem pedig egy rafinált, minden hájjal megkent politikus, aki diplomatikusan próbálja kifejezni magát és hallgatóságát meggyőzni, ami az eddigi elnökökre jellemző volt. Szókimondó, sokszor meggondolatlan, aztán – ahogy az üzleti életben – megpróbálja kimagyarázni magát és a saját oldalára állítani a tárgyalás menetét.

Választási ígéreteit megpróbálja betartani, még akkor is, ha az lehetetlen, hiszen ebből áll populizmusa. A demokraták meg keresik rajta a fogásokat. Nem nehéz! A magyar „baloldal” pedig csak Trump kritikáját harsogja, amikben a CNN és a New York Times jár az élen. Az a New York Times, mely lemondásra kényszerítette a republikánus Nixon elnököt. Érdekes, a magyar médiában mintha a többi amerikai újság nem is létezne. Európában pedig mintha csak a brit Guardian, és a német Spiegel hírei (kommentárai) lennének a mérvadók. Ezek pedig csámcsognak Trump mindenegyes botlásán. Rossz nézni, ahogy az amerikai média „baloldali” pártosságát a magyar „baloldal” felnagyítva közvetíti.

Nyílt titok, hogy az amerikai demokrata párt (D) és hívei szociálisan sokkal érzékenyebbek és liberálisabbak, mint a republikánusok (R). Elnökségük alatt inkább a megbékülésre törekedtek a hidegháború idején is, mintsem a konfrontációra. Így került a Szent Korona Jimmy Carter (D) elnöksége alatt 1978-ban Magyarországra, annak ellenére, hogy a republikánusok és az amerikai magyarok is tiltakoztak az átadás ellen, mint ahogy 14 évvel korábban (1964) a budapesti amerikai nagykövetségen önkéntes száműzetésben élő Mindszenty bíboros is arra kérte Kennedy, majd Johnson elnököt, hogy „sem a szovjet, sem a magyar bolsevikok kezei közé nem kerülhet, mert az példátlan botrány lenne.…”

A közel múltban elhunyt George H. W. Bush egykori elnök sajtótitkára (Press Secretary Fitzwater) 1992 augusztusában közölte, hogy az elnök kívánsága a külföldre sugárzó amerikai (állami) rádiók és televíziók működésének biztosítása, mert az igazság közvetítése nagyon fontos, hiszen a diktatúrák és az elnyomás Kelet-Európában nem fognak egyik napról a másikra eltűnni, azok továbbra is fenn fognak maradni.

Rá egy évre, 1993 nyarán a demokrata Bill Clinton a hidegháború végeként, mint a szabadság elérkezésének szimbólumaként, elrendelte a SZER (Szabad Európa Rádió = Radio Free Europe) adásainak beszűntetését.

A 20. század legnagyobb és legjobb elnökének tartott F.D. Roosevelt (D) elnök, pont úgy az izoláció híve volt, mint napjainkban Trump (R). Az 1929-es gazdasági világválság után „saját erőből” akarta újjá szervezni Amerikát gazdaságilag éppúgy, mint társadalmilag. A mélyen konzervatív katonaember, McArthur tábornok „kommunistának” tartotta az 1932-ben megválasztott új elnököt (FDR) és inkább leszerelt, mintsem szolgálatában maradjon. Csak 1941-ben, a pearl harbor-i japán támadás után tért vissza az US hadseregbe Roosevelt elnök személyes kérésére.

A New Deal sikerének kulcsa a befelé fordulás volt. Pont akkor, amikor (1933) Európában Hitler jutott hatalomra. FDR Európa problémájának tartotta a feltörekvő jobboldali diktatúrákat, amivel az európainak kell megbirkózniuk. Roosevelt kijelentette, hogy külföldre nem küld amerikai katonát. 1938-ban, habár kezdeményezte az evian-ikonferenciát, az üldözött zsidókat nagyszámban nem fogadta be. Hiába ajánlotta fel Hitler luxushajóit, hogy elszállítsák „ezeket a bűnözőket”. Nem egy történet van ezeknek a kivándorlókat szállító hajók visszafordításáról. A demokraták csak anyagi támogatást (kölcsönbérleti szerződés = lend lease) voltak hajlandók adni a konzervatív Churchill-nek. A demokrata Roosevelt csak az (állítólag kikényszerített) japán támadás után volt képes közölni az amerikai néppel, hogy belép a II. világháborúba, hogy Churchill-t, valamint Európát megsegítse.

A demokraták – Hillary Clinton külügyminisztersége idején – álltak az „arab tavasz” mögé, de csak a volt szovjet befolyás alatt álló Földközi-tenger menti országokban tudtak fegyveres felkelést kirobbantani. A kapitalista monarchiákban (Szaúd-Arábia, Jordánia, Marokkó, stb.) nem. Egyes vélemények szerint Kadhafi meggyilkolása indította el a fekete-afrikai emberáradatot Olaszország felé. Közben Ukrajnában is megerősödött az amerikai demokrata párt befolyása. Joe Biden alelnök fia, Hunter, a legnagyobb ukrán gáztermelő magáncég, a Burisma Holding, igazgatótanácsának tagja.

Szóval, a demokraták sem olyan ártatlan bárányok, mint azt Magyarországon képzelik. Trump, igazi populista, aki azt mondja, ami az eszébe jut, és úgy gondolja hallgatóságának tetszeni fog. Aztán a demokrata párti újságírók pillanatok alatt kiderítik, hogy az „nem egészen úgy van”. Lásd, amikor a médiát a „nép ellenségének” („the enemy of the people”) nevezte.

Vajon hányan emlékeznek arra, hogy a Time Magazine 2016 decemberében az „Év emberének” nevezte a frissen megválasztott Trump-ot. A Forbes pedig ugyanekkor a világ második legbefolyásosabb emberének nevezte Trump-ot, – Putyin után. Nem egy olyan „ügyet” akarnak a nyakában varrni, amihez elnökségének vajmi kevés köze van. Előszeretettel hozzák fel „nő ügyeit”. Csak arról nem szólnak, hogy azok elnökké választása előtti történetek, és azért fizetett, hogy a hölgyek „ne zavarják meg” választási kampányát. A hangoskodó demokraták, mintha elfelejtenék, hogy elnöküknek, Bill Clinton-nak, elnöksége alatt volt nőügye. Ugyancsak a demokraták szedték elő Trump főbíró jelöltjének, Brett Kavanaugh-nak a múltját. Jelentkezett egy hölgy, aki állította, hogy a 17 éves Kavanaugh egy házibulin fogdosta, ezért főbírónak nem való. A CNN fehér házi tudósítójától Trump meg akarta vonni a sajtóigazolványát, mert (szerinte) tiszteletlenül beszélt sajtófőnökével. Az eset nagy felháborodást váltott ki, a CNN perrel fenyegetett. Az igazolványt visszaadták, mire mindkét oldal (demokrata, republikánus) a sajtószabadság nevében örömmel üdvözölte a Fehér Ház döntését.

Különben, már Trump elnöksége első rendelete is balul sült el. Hat muszlim ország állampolgárait nem engedte be az USA-ba. Az aláírt rendeletet büszkén mutatta a tv kamerák előtt, csak a határőrséggel elfelejtette közölni a hírt. Így az ellenőrző hatóság nem tudta, hogy kit szabad, ill. lehet beengedni. Akinek már rég megvolt a vízuma, és úgy szállt ki a repülőgépből, esetleg „green card”-dal rendelkezett, vagy aki megérkezésekor kért belépő vízumot.

Egy biztos, Trump nagyon gyorsan tud alkalmazkodni a kialakult helyzethez. Talán még nem volt olyan elnöke az Egyesült Államoknak, aki ennyi „kormányátalakítást” végzett volna. Ilyen rövid idő alatt (két esztendő) ennyi kirúgás, új arc ritkán tapasztalható a tengerentúlon. Viszont id. Bush elnök temetésén jól látszott az a tipikus női haragtartás, ami a választást elvesztett Hillary arcán kiült két évvel a vesztés után.

Trump megmozgatta a világot. Sikerült a két Korea vezetőit rávenni egy közös (téli) olimpia megrendezésére. Elindított egy folyamatot, mely Tel-Avivból az izraeli fővárosba, Jeruzsálembe, tette át jó néhány ország külképviseletét. Olyan emberről van szó, akinek lánya hozzáment egy vallásos zsidó fiatalemberhez, sőt férje iránti tiszteletből felvette az izraelita vallást. Kevés szó esik, hogy felesége Melania, az első kelet-európai (szlovén) származású First Lady, aki (enyhe) akcentussal beszéli az (amerikai) angolt, és szülei nemrég kapták meg az amerikai állampolgárságot! Kivárták sorukat, mint minden bevándorló, aki gyermeke után igényli az állampolgárságot.

Sokan szidják, hogy felmondta a párizsi éghajlatvédelmi (klíma) szerződést. Csak arról nem beszélnek, hogy a világ egyik legjobb, ha nem a legjobb környezetvédelme az USA-ban van! (lásd mekkora botrányt kerekedett a német autógyáraknak a kipufogó gázok manipulált computeres csalásából). Igen, Amerikában minden sokkal jobban ellenőrzött, mint bárhol a világban. „Nálunk a levegő és a víz tiszta” – dicsekedett nemrégiben Trump, és nagyot nem tévedett a populista elnök. Amíg az USA rengeteg pénzt költ a szigorú előírások betartására, addig a többi szerződő fél az aláíráson kívül nem sokat tett és tesz hazája környezete érdekében, lásd pl. India vagy Kína. Miközben légkondicionáló berendezéseikkel elárasztják a világot.

A demokrata pártot hatalmas adományokkal támogató George Soros Györgynek igaza van: a „fékek és egyensúlyok” (hál’ Istennek!) működnek az Egyesült Államokban. A jövőre nézve pedig egy aktuális kérdésfelvetés: vajon a következő (2020) elnökválasztást a nép vagy a média fogja eldönteni?

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!