Kezdőlap Címkék CSU

Címke: CSU

Ez volt ma – 2018. január 5.

0

Tao-perek: fény az alagút végén

A Felcsút a támogatási rekorder. MTI Fotó: Kovács Tamás

Napokon belül megkaphatják a kötelezett szervezetek is a jogerős határozatot, amelynek alapján ki kell adniuk a sportcélú tao-befizetésekkel kapcsolatos adatokat. A Kúria a határozat írásba foglalását követően a dokumentumokat az előírásoknak megfelelően még tavaly elküldte az ügyben eljárt elsőfokú bíróságnak – válaszolták a Független Hírügynökségnek írásban.

Ligeti Miklós, a pernyertes Transparency International (TI) jogi igazgatója a FüHü-től tudta meg a hírt. Mint mondta, amikor december közepe előtt érdeklődtek, azt a választ kapták, hogy még nincs írásba foglalva a határozat. (A Kúria ezzel jócskán túllépte a törvényben előírt 15 plusz 8 nap postázási határidőt.) Az első fokon eljáró bíróság az iratokat ezután elküldi a peres feleknek, így a TI-nek.

A TI arra volt kíváncsi, hogy mely kedvezményezettek (egyesületek, szövetségek) kaptak pénzt a társasági adóból (tao), mely támogatóktól mekkora összeget és melyik évadban.

Mivel a szervezetek nem adták ki önként az adatokat, a jogvédő három pert indított minisztériumokkal (EMMI és NGM), valamint az öt szakági sportszövetséggel szemben.

Kiderülhet, mikor lesz a választás

MTI Fotó: Vajda János

A törvény miatt április elseje kiesik, hiszen idén akkor lesz húsvét. A határidők betartását figyelembe véve, Áder János legkorábban hétfőn jelentheti be a választás időpontját, hiszen onnantól számítva 90 nap múlva lesz április 8-a, a legkorábbi lehetséges időpont.

Korábban április 8-ai dátum merült fel.

A törvény szövege szerint

„A VÁLASZTÁST ÚGY KELL KITŰZNI, HOGY A MAGYARORSZÁGI SZAVAZÁS NAPJA A KITŰZÉS NAPJÁT KÖVETŐ HETVENEDIK ÉS KILENCVENEDIK NAP KÖZÉ ESSEN”.

Emellett a választást vasárnap kell megtartani, és nem eshet húsvét vagy pünkösd vasárnapjára.

Az előző országgyűlési választás április 6-án volt.

Simicskát is harcba hívta Orbán Soros ellen

A valóságnak gyakran élénkebb a fantáziája, mint a legjobb forgatókönyvíróé. Simicska Ádám, Simicska Lajos fia osztotta meg az itt látható a levelet a Facebookon, amelyből kiderül, hogy Orbán Viktor Simicska Lajostól is kért pénzt a Soros György elleni harcához.

Attól a Simicskától, aki valamikor a barátja volt, kollégiumi szobatárasa, üzlet- és harcostársa. És aki mostanság Orbán elsőszámú közellenségének számít.

Ilyen levelet egyébként a hivatalos közlések szerint azok a magyar állampolgárok kaptak, akik felhatalmazták a kormányt, hogy kapcsolatban maradhassanak vele.

Nem tudni, hogy Simicska viccelt-e Orbánnal és jelezte, hogy kapcsolatban akart maradni vele. Gyanítható, hogy nem.

Ebben az esetben azt kell mondanunk, hogy a Fidesz sokszor emlegetett mozgósító csodafegyvere, a Kubatov-lista megérett a frissítésre.

Lengyel kételyek Orbán szavahihetőségét illetően

A karikatúra forrása: Financial Times

Habár a szerdai lengyel-magyar kormányfői találkozón szép szavak és nagy ígéretek hangzottak el, mégsem volt felhőtlen a boldogság a lengyel fél részéről. Ugyanis Orbán Viktor pont azt a témát nem vetette fel, amely miatt Mateusz Morawiecki eredetileg Budapestre jött: a Varsó melletti kiállást Brüsszel ellenében.

Kétségtelen, hogy mind a magyar, mind a lengyel kormánypropaganda nagy sikerként könyvelte el a szerdai Morawiecki-Orbán-találkozót. A központi témát egyértelműen a migrációs válság és a kvóták elutasítása uralta, amelyet sem Budapest, sem Varsó nem fogad el. Mateusz Morawiecki egyenesen odáig ment, hogy visszaidézte Orbán Viktor korábbi szavait: a közép-európai országoknak joguk van megválasztani, hogy kikkel szeretnének együtt élni. Ugyanúgy hangoztatta, hogy hasonlóan látják a világot és mindketten

„hiszünk az Európai Unió értékeiben, közösen szeretnénk azokat építeni”

Martin Schulz üzent Orbánnak: az EU nem szupermarket

A magyar miniszterelnök részt vett a bajor CSU konferenciáján, amelyet két nappal

Orbán és Schulz
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

azelőtt tartottak, hogy újra kezdődnének a koalíciós tárgyalások Berlinben a CSU testvérpártja, a CDU és a szociáldemokraták között.

A Bild Zeitung arról kérdezte a szociáldemokraták vezetőjét, hogy mit gondol Orbán meghívásáról a CSU-konferenciára? Szerinte Horst Seehofernek, a CSU vezetőjének emlékeztetnie kellene Orbán Viktort arra, hogy az Európai Uniónak vannak törvényei, amiket be kell tartani. Schulz szerint a menekültkvóta ügyében Orbán szembe megy az Unióval, pedig csak 1920 menekültet kellene Magyarországnak befogadnia. Azt mondta: Orbán Viktor veszélyes logikát követ.

A CSU persze nem véletlenül hívta meg Orbán Viktort a csúcstalálkozóra, mert jelezni kívánta mind a szociáldemokratáknak, mind pedig Angela Merkelnek, hogy a menedékkérők ügyében a nézetei radikálisan különböznek a másik két párt elképzeléseitől.

Irán a CIA-t és a Moszadot vádolja a tüntetések szervezésével

MTI/AP/Ebrahim Norúz

Több mint húsz halottja és számtalan sebesültje volt a tüntetéssorozatnak Iránban. Ali Hamenei ajatollah, az ország valódi vezetője korábban is külföldi szálakat vélt felfedezni a megmozdulások mögött, az iráni főügyész most sokkal konkrétabb volt.

Mohammad Dzsafar Montazeri szerint egy Michael Andrea nevű CIA-ügynök szervezte a tüntetéseket, egy másik, meg nem nevezett férfi társaságában, aki szerinte az izraeli Moszad embere. A főügyész szerint egy kis csoportot hoztak létre ők ketten, és azután ez a csoport szervezte meg a tüntetéseket Irán nagyvárosaiban. A főügyész le is vonta a következtetést: az USA, Izrael és Szaúd Arábia áll emögött.

Amerikai szégyenlista a vallás üldözéséről a világban

Az amerikai külügyminisztérium
Forrás: Wikimedia Commons

Tíz állam szerepel a listán, de Pakisztán különleges megfigyelés alatt áll – közölte a külügy szóvivője Washingtonban. Donald Trump épp most döntött úgy, hogy megvonja annak a segélynek a nagy részét, amelyet eddig Pakisztán a terrorizmus elleni harcra kapott Amerikától. Pakisztánon kívül Kína, Eritrea, Irán, Mianmar, Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Szudán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán szerepel a listán.

A vallási tolerancia ügye a világban rosszul áll, hiszen Afrikában, a Közel-Keleten vagy Ázsia nagy részén egyre kevésbé tolerálja a többség a kisebbség jogát arra, hogy más vallást kövessen. Ferenc pápa, aki nemrég a listán szereplő Mianmarban járt, is felemelte már a szavát mindenfajta vallásüldözéssel szemben.

Martin Schulz üzent Orbánnak: az EU nem szupermarket

0

A magyar miniszterelnök részt vesz a bajor CSU konferenciáján, amelyet két nappal azelőtt tartanak, hogy újra kezdődnének a koalíciós tárgyalások Berlinben a CSU testvérpártja, a CDU és a szociáldemokraták között.

Orbán és Schulz
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

A Bild Zeitung arról kérdezte a szociáldemokraták vezetőjét, hogy mit gondol Orbán meghívásáról a CSU-konferenciára? Szerinte Horst Seehofernek, a CSU vezetőjének

emlékeztetnie kellene Orbán Viktort arra, hogy az Európai Uniónak vannak törvényei, amiket be kell tartani.

Schulz szerint a menekültkvóta ügyében Orbán szembe megy az Unióval, pedig csak 1920 menekültet kellene Magyarországnak befogadnia. Azt mondta: Orbán Viktor veszélyes logikát követ.

A CSU persze nem véletlenül hívta meg Orbán Viktort a csúcstalálkozóra, mert jelezni kívánta mind a szociáldemokratáknak, mind pedig Angela Merkelnek, hogy a menedékkérők ügyében a nézetei radikálisan különböznek a másik két párt elképzeléseitől. A CSU ragaszkodik ahhoz, hogy maximum évi 200 ezer menedékkérőt engedjenek be Németországba, és meg akarják akadályozni a családegyesítés tilalmát.

A szocdemek viszont megengedőbbek, és elítélik a magyar és a lengyel kormány magatartását, akik Schulz szerint úgy tesznek, mintha a menekültek ügye csakis Németország problémája volna. Schulz azt mondta:

„Az EU nem szupermarket, ahol mindenki csak azt veszi el, ami neki tetszik.”

Schulz elvárja Horst Seehofertől, hogy Orbán Viktornak világosan megmutassa, hol húzódnak a határok a menekültek ügyében, valamint a sajtó- és a véleményszabadság területén.

A CSU másik meghívott vendégét egyébként jóval elfogadhatóbbnak tartják: ő az egykori boksz-világbajnok Vitalij Klicsko, aki Kijev polgármestere és elszánt híve annak, hogy Ukrajna ne Oroszország, hanem az Európai Unió felé közelítsen.

Orbán a CSU csúcson a koalíciós tárgyalások újrakezdése előtt

0

Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vesz és felszólal egy németországi fórumon, amelyen a CSU vezetői kidolgozzák elképzeléseiket a koalíciós tárgyalásokra.

 

Január 2. és 4.-e között tartja tanácskozását Angela Merkel kancellár szövetségese, amely több fontos kérdésben eltérő nézeteket vall Németország problémáit illetően. Ilyen elsősorban a menekültek kérdésköre, amelyben a bajor keresztény szociális unió álláspontja sok tekintetben közel áll Orbán Viktor nézeteihez. Míg a kancellárasszony 2015-ben beengedett több mint egymillió menekültet Németországba, ezt a CSU csak vonakodva fogadta el.

Akkor is meghívták Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy megmutassák: Bajorországban másképp ítélik meg a bevándorlás ügyét, mint Berlinben.

Akkor Orbán Viktor azt mondta: nem kíván beavatkozni Németország belpolitikájába, de bírálta Angela Merkel menekültügyi politikáját.

Azóta új helyzet van: a magyar miniszterelnök egyértelműen szembehelyezkedett Angela Merkel kancellárral és Brüsszellel a menekültkérdés kezelésének ügyében.

Orbán Viktor meghívása a CSU csúcsra figyelmeztetés Angela Merkelnek: menekültügyben a korábbinál keményebb magatartásra számíthat a koalíciós tárgyalásokon.

A CSU már korábban elérte, hogy Angela Merkel pártja, a CDU is elfogadja: évente csak maximum 200 ezer menekült érkezhet Németországba.

A felső határ feldühítette a mérsékelt pártokat: a zöldeket és a liberálisokat, akik részben emiatt ítélték kudarcra Merkel koalíciós tárgyalásait. A kancellárasszony most nincs könnyű helyzetben, hiszen régi ellenlábasát, Martin Schulzot, a szociáldemokraták vezetőjét  kell rábeszélnie a koalícióra miközben a CSU egyre szigorúbb menekültügyben.

Németországnak még mindig nincs új kormánya. A koalíciós tárgyalások egy nappal azután kezdődnek majd újra, hogy a CSU csúcstalálkozót tart egy régi kolostorban.

Orbán Viktor meghívása erre a csúcsra azt jelenti, hogy Angela Merkelnek minden korábbinál nehezebb tárgyalásokon kell eredményt elérnie, ha továbbra is Németország kancellárja kíván maradni.

Merkel elfogadta a migráns befogadásának felső határát

0

Évente 200 ezerbe maximálja az új Merkel kormány az új migránsok számát Németországban. Ezt a régi-új kancellárasszony azt követően jelentette be, hogy hosszan tárgyalt a bajor keresztényszociális unió vezetőjével, Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel.

Szombaton a keresztényszociális unió ifjúsági tagozata nyíltan bírálta Angela Merkelt a migráns ügyek miatt és markánsabb jobboldali politikát követelt. A CDU és a CSU sok szavazót veszített a legutóbbi választáson az Alternative für Deutschland javára – elsősorban a migráns ügyek miatt.

Angela Merkel most tehát megállapodott a CSU-val és saját pártja jobboldalával abban, hogy évente 200 ezerben maximálják az új migránsok számát. Eddig ezt Merkel azért nem fogadta el, mert a liberális és baloldali pártok ellenezték a plafont mondván, hogy nem lehet előre látni a fejleményeket. Most Angela Merkelnek el kell fogadtatnia a felső határt a liberálisokkal és a zöldekkel, akiket szintén be akar venni a kormányba. A kancellár helyzetét nehezíti, hogy vasárnap választásokat tartanak Alsó Szászországban, és a kereszténydemokraták nem állnak ott túlságosan jól. Minthogy még mindig nincs új kormánya Németországnak, ezért az európai reformok is váratnak magukra, melyeket Macron francia elnök sürget. Európa legerősebb állama nélkül azonban semmilyen fontos reform nem kezdődhet el, és egy meggyengült Merkel kancellár kérdéses, hogy mennyire tartja rövid távon kivitelezhetőnek a nagyszabású átalakítást, melyet Macron francia elnök szeretne megvalósítani.

A megoldás embere

0

Az 59 éves Peter Altmaier igazi nehézsúlyú politikus Berlinben: Merkel kancellár általában rábízza a legfontosabb ügyeket. Most sem akármilyen nehézségű feladatot kap a kancellár asszonytól. Ráadásul nem csak rajta múlik, megoldja-e.

2012-ben neki kellett levezényelnie azt a programot, mely Németországot átállítja a nukleáris energiáról a megújuló energia forrásokra. 2015-ben pedig ő kapta a migráns dossziét. Megoldjuk! – mondta Angela Merkel kancellár a több, mint egymillió migráns érkezése kapcsán.

A feladat Peter Altmaierre várt, aki meg is oldotta a nehéz feladatot. Most, amikor a pénzügyek intézését bízza rá a kancellár asszony, akkor Emmanuel Macron francia elnök közös pénzügyminisztert akar az eurozóna élére. Wolfgang Schäuble ellenezte Macron reformjait, de ő távozik: a képviselőház elnöke lesz.

Merkel kancellár kedvezően nyilatkozott Macron politikai reformjairól Tallinnban, de fenntartásait hangoztatta a pénzügyi elképzeléseket illetően. Peter Altmaier a Saar vidéken nőtt fel, a francia határ mellett. Franciabarát politikus és elkötelezett európai. Ha ő lesz a közös európai pénzügyminiszter, az felgyorsíthatná az integrációt.

De egyáltalán nem biztos, hogy a kancellária miniszter sokáig pénzügyminiszter lesz Berlinben. Merkel kancellár a választások után csak nehezen tud kormányt alakítani. A koalíció az erősen jobboldali CSU-tól a liberális FDP-ig és a zöldekig terjed. Merkel mindenképp szeretné megtartani a pénzügyi tárcát saját pártjának, a CDU-nak, mert ez talán a legfontosabb ma Berlinben. Ahol Merkel kancellár úgy akarja felgyorsítani az európai integrációt, hogy közben ne növekedjenek a belső ellentétek az Európai Unión belül.

Németország választ – Frissítve

0

Kiszámíthatatlan a németek voksolási hajlandósága – míg délig időarányosan többen szavaztak, mint négy éve, délután kettőre már kevesebben voltak, mint ugyanebben az időben a legutolsó választáson, 2013-ban. A szavazásra jogosultaknak közel a harmada azonban már levélben letudta állampolgári kötelességét.

Reggel nyolckor kezdődtek a választások. A Bundestag megválasztására jogosult 61,5 millió állampolgár 42 párt 4828 jelöltjére adhatja le a voksát. A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs.  Mint korábban beszámoltunk róla, az első eredménybecslések az urnazárás – este 6 óra – körül jelennek majd meg, végeredmény hétfő kora reggelre várható.

Eddig nem igazolódtak be azok a félelmek a vasárnapi német parlamenti választáson, hogy történelmien alacsony lesz a részvételi arány. Délig többen mentek el szavazni, mint négy éve, ám utána némileg csappant a kedv.

Délután 2 óráig a 61,5 millió választásra jogosult 41,1 százaléka szavazott a szövetségi parlamenti választáson. A levélben szavazók adatait nem tartalmazza a kimutatás.

Ez kismértékű csökkenés a négy évvel korábbi 41,4 százalékhoz képest – jelentette az MTI a szövetségi választási bizottságra hivatkozva.

Népszava kora délutáni tudósításai még a megelőző állapotot tükrözték, azt, hogy délig a nagyvárosokban jóval többen járulnak az urnákhoz, mint négy éve.  Münchenben például jóval többen szavaztak a négy évvel ezelőttinél: délig 57,1 százaléknyian, a levélben leadott voksokkal együtt (44,3). A keletnémet Potsdamban hosszú sorok kígyóznak az urnák előtt. Délig 29,6 százalék szavazott, 2013-ban ugyaneddig az időpontig 25,8 százalék. Akadnak azonban negatív példák is. Összességében Szászországban a részvétel nem változott a négy évvel ezelőttihez képest, Türingiában pedig csökkent is az akkori 31,2-ről a mostani 24,5 százalékra.

Szakértők szerint a magas részvételi arány a nagyobb pártoknak kedvez.

A választás tétje igazán nem is az, hogy Angela Merkelnek sikerül-e negyedszerre is győzelemre vinnie pártját, a CDU-t, hanem az, hogy a választások után kivel alakíthat majd koalíciót.

A szavazás előtti utolsó felmérések alapján a kormánypártok várhatóan gyengülnek, a kisebb pártok előretörnek, és az eddigi öt helyett hét párt szerez képviseletet a Bundestagban – írta az MTI. Valamennyi felmérés azt mutatja, hogy leginkább a nagykoalíció, a CDU/CSU és az SPD közös kormányzásának folytatása vagy a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett CDU/CSU-FDP-Zöldek kormány tűnik valószínűnek.

A választók kétötöde nem tudja, kire ikszeljen

0

Nem csak  Magyarországon döntenek nehezen a választók arról, hova ikszeljenek. Alig egy héttel a szeptember 24-i szövetségi parlamenti (Bundestag) választás előtt a német választók majdnem 40 százaléka még a bizonytalanok táborába tartozik.

A ZDF országos köztelevízió megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a választók 39 százaléka nem tudja, hogy elmegy-e szavazni, és melyik pártra voksol. Szakértők rszerint a bizonytalanok megnyerésére tett erőfeszítésektől nem várható trendforduló, nem valószínű, hogy a Martin Schulz vezette szociáldemokraták (SPD) behozzák lemaradásukat az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU pártszövetséggel szemben – tudósít az MTI.

Erre utal a ZDF Politbarometer című kutatásának egy másik adatsora is, amely szerint

a németek 83 százaléka a negyedik kormányfői ciklusára készülő Merkel győzelmére számít, és csak 5 százalék Schulz győzelmére.

Ide ikszelnének

Ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás, a CDU/CSU a szavazatok 36 százalékát kapná, ami 2 százalékpontos csökkenés az egy héttel korábban végzett előző Politbarometer-felméréshez képest, és több mint 5 százalékponttal elmarad a 2013-ban tartott Bundestag-választáson elért 41,5 százaléktól.

Azonban a CDU/CSU így is tetemes előnnyel vezet az SPD előtt,

amely 1 százalékpontos erősödéssel 23 százalékon áll, elmaradva a 2013-ban szerzett 25,7 százaléktól.

A kisebb pártok között viszont továbbra is éles a verseny a harmadik helyért, és mivel az eddigi öt helyett várhatóan hét párt szerez szövetségi parlamenti képviseletet, nehezebb lesz kormányt alakítani.

A ZDF felmérése szerint a Bundestag mostani ellenzéki pártjai stagnálnak, az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 9 százalékon áll, a Zöldek támogatottsága 8 százalékos. Előttük, egyaránt 10 százalékkal áll két Bundestagon kívüli párt, a 2013-ban elveszített szövetségi parlamenti képviselet után a visszatérésre készülő jobboldali liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a CDU/CSU-tól jobbra álló, újonc Alternatíva Németországnak (AfD). Mindketten egy százalékponttal erősödtek az előző felméréshez képest.

A mostani erőviszonyok alapján csak a nagykoalíció – a CDU/CSU és az SPD közös kormányzása – vagy a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett CDU/CSU-FDP-Zöldek kormány tűnik valószínűnek.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK