Kezdőlap Címkék CSU

Címke: CSU

Mi történik Németországban?

0

Újabb és újabb hullámokat vetnek a chemnitzi tüntetések és az azt követő fejlemények Németországban, ahol a chemnitzi tüntetésekről eltér az államfő és a belügyminiszter véleménye. Ez utóbbi szerint azonban nincs kormányválság.

Tűrhetetlen, hogy a parlamentben az Alternative für Deutschland (AfD) azt követelte, csökkentsék Frank-Walter Steinmeier államfő költségvetését arra hivatkozva, hogy a gyűlésén radikális dalokat énekeltek – szögezte le Horst Lorenz Seehofer német belügyminiszter. A szociáldemokrata államfő Chemnitzben az antifasiszta tüntetők gyűlésén vett részt. A demonstrálók a szélsőjobboldali akciók ellen tiltakoztak a volt kelet-német városban, Chemnitzben.

Seehofer korábban azt mondta, hogy maga is részt vett volna azokon a tüntetéseken, melyeket a szélsőjobboldal szervezett Chemnitzben, ahol két migráns leszúrt egy helyi polgárt.

Ám a DPA hírügynökségnek most adott interjújában kiállt a szociáldemokrata államfő mellett, s cáfolta, hogy kormányválság lenne.

Csütörtökön rendkívüli ülést tartottak a kormánypártok vezetői az Alkotmányvédelmi Hivatal főnökének ügye miatt. A szociáldemokraták azt követelték: Seehofer váltsa le Hans-Georg Maassent az Alkotmányvédelmi Hivatal éléről, mivel a belső elhárítás főnöke együttműködött az AdF-fel, adatokat szolgáltatott a szélsőjobboldali pártnak. A chemnitzi tüntetések kapcsán pedig azt állította: manipulálták a videókat, amelyek a neonácik brutális fellépését mutatták az egykori Karl Marx Stadtban.

Angela Merkel kancellár elítélte az Alkotmányvédelmi Hivatal elnökének viselkedését, de leváltásáról a döntést a jövő hétre halasztották. Seehofer belügyminiszter ugyanis a CSU vezetőjeként sok tekintetben szembenáll az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjének leváltását követelő szociáldemokratákkal. Seehofer nincs könnyű helyzetben, mert

Bajorországban hamarosan választások lesznek, és az AfD megszorongathatja a CSU-t, amely évtizedek óta kormányozza Németország egyik legnagyobb tartományát.

A fő célpont a CEU

A Die Welt német konzervatív lap úgy látja, hogy a gender tanulmányok örve alatt Orbán Viktor körmönfontan gondolta ki a legújabb támadást a balliberálisok ellen a kultúrában, a tudományban és az oktatásban, de a fő célpont a CEU. Emellett Magyarországon jól megfigyelhető, miként választja egy szabad társadalom önkéntesen az utat, amely a szabadság hiányához vezet.

Az újabb fideszes választási győzelem birtokában olyan kor fenyeget, amelyben uszítanak az idegenek ellen, antiszemita hadjáratokat folytatnak, megsértik az EU alapszerződését és megvetik a tanszabadságot. A hatalom nagyon ügyesen tervelte ki, hogy leállítja a gender szakok finanszírozását, de a lépés frontális támadás a kutatás és a tanítás függetlensége ellen. Mert a liberális demokráciában az egyetemek dolga eldönteni, hogy mit oktatnak.

Csakhogy az Orbán-kormány szemében a felső szintű tanintézetek már így is a nyugtalanság fészkének számítanak, mármint hogy onnan indul ki az elit dekadenciája és hatja át a társadalmat a liberalizmus. A kampánytól különösen sokat szenved a Közép-Európai Egyetem, amelynek rektora úgy nyilatkozott az újságnak, hogy állandó akadályokat kell leküzdeniük, mégis 1600-an iratkoztak be hozzájuk a most induló tanévre. 10 új tanáruk is lett. Ki akarnak tartani Budapesten, de ezzel együtt már kidolgozták a szükségtervet, hogy átmenetileg Bécsbe költöznek át. A berlini önkormányzat illetékes tanácsosa teljességgel elfogadhatatlannak nevezi, hogy egy egyetem nem működhet szabadon. A német Rektori Konferencia volt elnöke érti, hogy a CEU maradni kíván, noha a magyar kormány alattomos módszereket vet be. Ám mint mondja, komolyan fel kell tenni a kérdést, hogy lehet-e az EU-tagja egy olyan ország, amelyben ennyire semmibe veszik a tudomány szabadságát.

Ignatieff is azt szeretné, ha a CDU-CSU foglalkozna ezzel a dilemmával, Merkelt is beleértve, miután semmiképpen sem érthetnek egyet Orbán demokrácia-felfogásával. De Seehoferrel az élen a keresztény szociálisokat is úgy ismeri, hogy azok a tudomány szabadsága mellett állnak ki. Arról az igényről pedig, hogy magyar miniszterelnök magáénak akarja Európában a kereszténydemokrata örökséget, az igazgató úgy gondolja, hogy a kancellárnak nagyon is végig kell gondolnia, kisajátíthatja-e a magyar vezető ezt az örökséget.

Die Welt/Szelestey Lajos

Betiltották a németországi Ottoman bicikliklubot

0

Horst Seehofer belügyminiszter szerint a mintegy 300 tagú török banda veszélyezteti a közbiztonságot Németországban. A miniszter rendeletét megelőzően a rendőrség nagy razziát tartott több német tartományban, ahol a kerékpáros klub rengeteg bűntényben benne volt.

Stuttgartban a klub nyolc tagjának a pere folyik. A vádak: gyilkosság, nemi erőszak, prostitúcióra való kényszerítés, kábítószer kereskedés stb. Németországban igen népes török közösség él: már az ötvenes évektől érkeztek vendégmunkások Törökországból, ahol akkoriban óriási volt a munkanélküliség. A török közösség nagyrésze beilleszkedett, de sokan nem vették át a németek értékrendjét. Legutóbb a választások alkalmából kiderült

a törökök többsége Erdogant támogatja,

aki vissza akarja állítani az iszlám szokások egy részét a hétköznapi gyakorlatba. A modert török állam megalapítója, Kemal Atatürk a vallás háttérbe szorításával akarta modernizálni Törökországot.

A nagyszámú muszlim menekült, aki 2015-ben érkezett Németországba, kiélezte az ellentéteket a befogadó állam polgárai és az iszlám szokásaihoz ragaszkodó kisebbség között. Horst Seehofer belügyminiszter, a bajor CSU vezére, azon az állásponton van, hogy a kisebbségeknek el kell fogadniuk a többség értékrendjét Németországban. Ezért tiltotta be a bicikliklubot.

Optimista Merkel, de vajon igaza lesz-e?

0

Angela Merkel reményei szerint vasárnap este az általa vezetett CDU megállapodásra jut a Horst Seehofer belügyminiszter vezette bajor testvérpárttal, a CSU-val a menekültügyben kiéleződött vitában. A német kancellár erről egy ma este adásba kerülő televíziós interjúban beszélt. Nem csak belföldi partnerei „akadékoskodnak”, több uniós ország – köztük Magyarország – és öt, a brüsszeli csúcson kimunkált közös uniós tervben kulcsszerepet kapó közel-keleti és afrikai partnerország is ellentmondani látszik Merkelnek.

A ZDF televíziónak adott interjút Merkel azt megelőzően, hogy ma este sorsdöntőnek tartott tárgyalást folytat a bajor konzervatív testvérpárt vezetőivel – áll a Reuters tudósításában. A kancellár meggyőződését fejezte ki, hogy elegendőek lesznek a brüsszeli állam- és kormányfői csúcstalálkozón elért eredmények, hogy lezárják a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) közötti vitát. Merkel szerint

meglehetősen jó eredményeket sikerült elérni Brüsszelben uniós szinten és a társországokkal folytatott kétoldalú megbeszéléseken,

amelyek együttesen – mint fogalmazott – a CSU által szorgalmazott intézkedésekkel megegyező hatással járnak majd.

Ennek ellentmondni látszik, hogy a német hírportálok közül többen is azt írták:  Horst Seehofer szerint nem elégségesek a  brüsszeli  eredmények kettejük és az általuk vezetett pártok menekültügyi vitájának lezárásához.

Mint az MTI írja: a kancellár szerint a célokat illetően nincs vita, a CDU és a CSU is az EU-ba és a Németországba érkező menedékkérők számának csökkentésére, és az úgynevezett másodlagos migráció – a regisztrált menedékkérők EU-s tagállamok közötti mozgása – visszaszorítására törekszik. A vita a módszerekről szól – mutatott rá, aláhúzva:

továbbra is kitart amellett, hogy nem lehet egyoldalúan, egyeztetés nélkül és más országok terhére bevezetni határigazgatási szigorításokat.

Ugyanakkor a nemzetközi partnerek komoly fejfájásokat okozhatnak Merkelnek, aki – egy tegnap kiszivárgott levélben – azt állította, hogy 14 országgal megállapodott Brüsszelben arról, hogy azok hajlandók lesznek visszavenni Németországtól az elsőként nálunk regisztrált menedékkérőket. Ám több nevesített ország tagadta, hogy ilyen egyezséget kötött volna – Orbán Viktor mellett a cseh kormányfő és a lengyel elnök is cáfolt.

A problémát tovább fokozza, hogy öt kiszemelt partnerország (Egyiptom, Albánia, Marokkó, Tunézia és Algéria) is elutasította az ötletet, hogy a területükön hozzanak létre úgynevezett fogdótáborokat, amelyekbe az EU-ból deportált menekülteket helyeznék el.

Akárhogyan is, ma este sorsdöntő találkozót tart a Merkel vezette CDU és testvérpártja, a belügyminisztert adó CSU, amelyen eldőlhet a koalíció, és így végső soron Merkel sorsa. Mindenesetre a Bloomberg hírügynökség szerint kár volna temetni Merkelt, aki megőrizte azt a képességét, hogy olyan kompromisszumokat tud összekovácsolni, amelyek senkinek sem felelnek meg, mégis valamiképpen működnek. A Brüsszelben kiadott zárónyilatkozat kibékíti egymással Németország, Olaszország, illetve a keleti tagállamok igencsak ellentétes érdekeit és elégnek látszik ahhoz, hogy leszerelje a CSU további lázadását – áll a jelentésben.

Magyarország is visszafogadna menekülteket – vagy mégsem? Frissítve!

0

Szokásos politikai kacsának nevezte Orbán Viktor a DPA német hírügynökség értesülését arról, hogy visszafogadnánk a nálunk regisztrált menekülteket. Az MTI-vel közölte: semmilyen megállapodás nem született. 

A DPA alapján több hírügynökség is azt jelentette: 14 uniós tagország egyezett bele, hogy gyorsított ütemben visszaveszi Németországtól azokat a bevándorlókat, akik elsőként náluk regisztrálták magukat.

Magyarország mellett Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Portugália és Svédország

vállalta ezt azon levél szerint, amelyet Angela Merkel intézett koalíciós partneréhez, s amelybe bepillantást nyerhettek a német hírügynökségek. A Deutsche Welle tudósítása felhívja a figyelmet arra, hogy az országok listájáról hiányzik Ausztria.

Orbán az MTI megkeresésére cáfolta a DPA-jelenttés tartalmát. Az azonban több mint elgondolkoztató, ahogyan

a cáfolatot szinte elrejtették egy MTI-hírben, amely hosszasan foglalkozik Babis cseh kormányfő szintén tagadó nyilatkozatával.

A hosszú jelentés közepe táján, éppen hogy megemlítve szerepel Orbán két rövidke megjegyzse: “szokásos politikai kacsa”, illetve “semmilyen megállapods nem született”.

Ha Orbán ez alatt azt érti, hogy aláírt megállapodás nem született, akkor minden bizonnyal igazat mondott, mivel jelentések szerint még csak szóban egyeztek meg az érintettek.

Orbán mindenesetre az EU állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcsán elért egyezséget követően, hajnalban rögzített gyorsértékelésében szót sem ejtett arról, hogy ilyen – nem is mindenki által elogadott – kötelezettséget vállalt volna.

04.40. Csata után // 4.40 AM. After the battle.

04.40. Csata után // 4.40 AM. After the battle.

Közzétette: Orbán Viktor – 2018. június 28., csütörtök

Merkel emellett migrációs központok felállítását is indítványozta a német határon, amelyekben a menedékkérelmeket bírálnák el. A DPA értesülése szerint a terv egy további részeként német rendőröket küldenének Bulgáriába az uniós határok védelmére – erről már megállapodott Berlin és Szófia.

Mint emlékezetes, Merkel július 1-ig kapott haladékot koalíciós testvérpártjától, a CSU-tól, hogy megoldást találjon a németországi bevándorlók számának csökkentésére.

Merkel szakítson a CSU-val!

0

Angela Merkel bocsássa el Horst Seehofer belügyminisztert – erre szólította fel a kancellárt a vezető jobboldali konzervatív német lap, a Die Welt. A kommentár megállapította: Merkel szinte kiúttalan helyzetben van, itt az ideje egy felszabadító csapásnak. El kellene bocsátania Horst Seehofer belügyminisztert, és meg kellene kockáztatnia, hogy szakít a CSU-val, és a legjobb megoldás új választások kiírása lenne.

Seehofer még nem tudja elképzelni, hogy Merkel megkockáztatja-e a szakítást a pártjával, de a kancellár felhatalmazásairól szóló jogszabályok ezt lehetővé teszik. Jó lenne, ha Merkel lassan elkezdene barátkozni a gondolattal, hogy elbocsássa renitens belügyminiszterét, és a többi párttal olyan új szövetséget kovácsoljon, amelynek Európa fontosabb, mint az új nacionalizmus. Csak siránkozzon a CSU, az AfD és a Balpárt ellenzékben. „Stabil, Európa-párti szövetsége van szükségünk” – írta a lap.

Bajorországban október 4-én tartják a tartományi választást. Amióta az AfD bejelentette, hogy levadássza a többi pártot, a CSU pánikban van, és úgy érzi, hogy az AfD választóinak kegyeit kell megszereznie, és ehhez lerombolja Merkel menekültpolitikáját.

Szégyenletes, és tovább nem tűrhető el az a mód, ahogyan Seehofer és követői most már sorozatosan lejáratják a kancellárt.

Nem válik a CSU-nak sem hasznára, ahogyan azt a felmérések máris mutatják. Lehet, hogy Merkelnek távoznia kell, de akkor mennie kell Seehofernek és renitens bajor-berlini csapatának is.

Horst Seehofer – Markus Söder, bajor tartományi miniszterelnöknek, a CSU meghatározó figurájának megbízásából – tűzveszélyes, buta izmozást folytat. A fő vitapont, a máshol már regisztrált menekültek visszafordítása a határon, már ma is működik, ám a vita életben tartásával mindkét uniós pártot veszélyezteti.

„Angela Merkelnek át kell vágnia a gordiuszi csomót, és vissza kell vágnia a bajor oroszlán karmait. Kancellár asszony, bocsássa el a belügyminisztert”

– szólított fel a kommentár. A szerző szerint a legjobb megoldás új választások kiírása lenne. Ez ugyan alighanem erősítené az AfD-t, de így is maradna bőven elegendő koalíciós lehetőség az AfD-vel való szembeszálláshoz.

Európának közös menedékpolitikára van szüksége, és ennek a másik oldala az, hogy keményen meg kell vonni a pénzt attól, aki cserbenhagyja Németországot, Olaszországot és Franciaországot a menedékkérelmek ügyében. A szolidaritás nem egyirányú utca, „nem Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország kifizető helye vagyunk, ha ezek az országok nem vállalnak semmit a menekültügyben. Az engedékenységnek ebben nincs helye” – írta a lap.

A külső határok megerősítését mindenki akarja, ehhez tehát ki kell építeni a megfelelő létesítményeket, és azoknak az országoknak, ahonnan a menekültek jönnek, megnövelt pénzügyi ösztönzéseket és fejlesztési segélyeket kell adni. Ez a munka már folyik, fel kell azt gyorsítani – követelte a lap.

Az állam kisajátította a keresztet?

0

Június elsejétől minden állami intézményen ott kell, hogy legyen a kereszt – ezt rendelte el a tízmilliós Bajorország miniszterelnöke. Markus Söder szerint ez nem sérti a vallásszabadságot, mert a kereszténység összefonódott az állam tudatával Bajorországban. Ám sokan nem értenek ezzel egyet, a legismertebb bíráló München bíboros érseke.

Reinhard Marx a Süddeutsche Zeitungnak elmondta, hogy az állam ezzel a döntéssel kisajátította a keresztet. A miniszterelnök egyáltalán nem érti a kereszt jelentőségét – hangsúlyozta az érsek, aki egyben a német püspöki konferencia elnöke is. A bajor miniszterelnök döntése „ellenségeskedést, nyugtalanságot és megosztottságot eredményez” – jelentette ki.

Távolról sem ő az egyetlen, aki elveti a bajor miniszterelnök ötletét.

Christian Lindner, a szabaddemokrata, FDP elnöke szerint a bajor kormányfő Erdogan török elnököt utánozza, aki beviszi a vallást a politikába Claudia Roth, a zöldek képviselője, a parlament egyik alelnöke pedig arra mutatott rá, hogy a keresztprogram kirekesztő a muzulmánok, a zsidók és az ateisták számára. Ez pedig megengedhetetlen egy modern európai jogállamban.

Bajorországban nagyon mélyek a katolikus hagyományok, a lakosság több mint a fele vallja magát vallását gyakorló hívőnek. XVI. Benedek pápa is innen került Rómába. A CSU, a keresztényszociális unió, a demokratikus Németország kikiáltása óta hatalmon van Bajorországban, s jelenleg is abszolút többsége van a helyi parlamentben.

Csakhogy októberben választások lesznek, és a CSU pozícióit fenyegeti az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalom, amely az őszi országos választás idején bekerült a berlini parlamentbe is. Markus Söder bajor miniszterelnök ezért döntött a keresztprogram mellett.

A CSU igen jó kapcsolatot ápol Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is. Ő volt a díszvendége a CSU éveleji tanácskozásának, melyen a kormányban való szerepvállalásról döntöttek.

A korábbi bajor miniszterelnök időközben Németország belügyminisztere lett, és védelmébe vette a visegrádi államok menekültellenes politikáját. Angela Merkel kancellárnak nincs könnyű dolga, mert miközben a belügyminiszter a CSU nevében menekültellenes húrokat penget, a kormánykoalíció harmadik pártja, a szociáldemokraták befogadó országnak tekintik Németországot.

 

Vita az iszlám szerepéről a német kormánypártok között

0

Nincsenek gyökerei Németországban az iszlámnak – ezt mondta a bajor CSU parlamenti frakcióvezetője, válaszul arra, hogy Angela Merkel néhány hete kijelentette: az iszlám része Németországnak.

Alexander Dobrindt egy német regionális lapnak nyilatkozott, és többek között arról beszélt, hogy ellenzi a bevándorlók családegyesítését, szerinte a saría nem egyeztethető össze a zsidó-keresztény kulturális örökséggel. Azt mondta: az a muszlim, aki ezeket elfogadja, az természetesen része Németországnak, de aki nem, az nem.

Vagyis Németországban folytatódik a vita a bevándorlásról, amely hosszú hónapokon át akadályozta az új kormány megalakítását.

Ennek választási okai is vannak:

októberben tartományi választásokat rendeznek Bajorországban. A CSU eddig minden választást megnyert itt, de az őszi országos választáson előretört a szélsőjobboldali, populista, idegengyűlölő Alternativa Németországért (AfD), amely be is került a parlamentbe.

A CSU most választói visszaszerzéséért is küzd, ezért fogalmaznak egyre élesebben a bevándorlókkal és a muszlimokkal kapcsolatban.

A 82 milliós Németországban egyébként négymilliós muszlim közösség él.

A német szociáldemokraták vasárnap döntenek

0

A szociáldemokraták vasárnap szavaznak arról, hogy vállaljanak-e újabb nagykoalíciót a CDU-CSU-val. Bár Martin Schulz, aki korábban ellenezte, végül elfogadta a nagykoalíciót, mondván,  Németországnak stabil kormányra van szüksége, de a szociáldemokraták igencsak megosztottak. A Jusok, a fiatalok szinte egy emberként ellenzik, hogy folytassák a nagykoalíciót Angela Merkel kancellárral.

 

Párizsban Angela Merkel megígérte Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy Németországnak hamarosan stabil kormánya lesz. Ily módon Franciaország és Németország együtt irányíthatja a reformfolyamatot az Európai Unióban, és mindenekelőtt az eurozónán belül.

Németországban szeptemberben tartottak választásokat, és rekordidő alatt, azóta sem sikerült kormányt alakítani. Ehhez képest CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Schäuble nyugodt, hiszen a Focus magazinnak azt mondta:

nem katasztrófa, ha nem alakul új nagykoalíciós kormány.

Schäuble a korábbi kormányban pénzügyminiszter volt, jelenleg a parlament elnöke. Szerinte vannak más opciók is, igaz, nem fejtette ki, hogy mire gondol. Mint mondta,

Németország még mindig szenvedi a 2015-ös menekültválságot, amely a mostani politikai krízis egyik legfőbb oka. Leszögezte: Németország nem fogadhat be mindenkit!

A nagykoalíció újraalakításának az egyik legfőbb oka, hogy a CSU egészen másként ítéli meg a menekültügyet, mint a szociáldemokraták. Ez utóbbiak toleránsan kezelik az ügyet, miközben a keresztényszociális unió igyekszik a minimumra korlátozni a menekültek számát. Jellemző, hogy a CSU csúcstalálkozójának díszvendége január elején nem más volt, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

Végső megoldás a migránskérdésben?- kínos elszólás a CSU-csúcson

0

Manfred Weber, a bajor keresztényszociális unió egyik vezetője végső megoldást emlegetett a migránskérdésben azon a csúcstalálkozón, melyen a CSU a koalíciós tárgyalásokra készül elő, és Orbán Viktor is részt vesz rajta.

A magyar miniszterelnök a tanácskozás díszvendége, és ki is használta az alkalmat Angela Merkel bevándorlási politikájának bírálatára.

Manfred Weber pedig arról beszélt, hogy végső megoldás kell európai szinten migránsügyben. Nem az Endlösung kifejezést használta, mint Hitler a zsidók kiirtása kapcsán, hanem a finale Lösungot, de a kettő ugyanazt jelenti. Weber ezért a Twitteren mentegetőzött az ügyben.

A CSU

védelmébe vette Orbán Viktor meghívását is a csúcstalálkozóra,

amit a bajor keresztényszociális unió több vezetője is bírált. Horst Seehofer, bajor miniszterelnök, a CSU elnöke a tanácskozáson azt hangsúlyozta, hogy milyen fontos a párbeszéd más uniós tagállamokkal, hiszen a kérdést csakis európai szinten lehet megoldani. Ehhez pedig valamennyi uniós állam hozzájárulása kell. Seehofer Bajorország gazdasági jövőjét is felvázolta. Hangsúlyozta, hogy szeretne létrehozni egy új közép-európai szövetséget, mely Bajorországból, Ausztriából, Magyarországból és még néhány más államból állna.

“Bajorország számára Közép Európa fontosabb mint a Nyugat hiszen a kereskedelmünkben a közép-európai országok nagyobb szerepet játszanak mint mondjuk Nagy-Britannia vagy Franciaország”- jelentette ki.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK