Kezdőlap Címkék CSU

Címke: CSU

A náciknak nincs helyük Németországban! – tüntetés Berlinben

0

A szervezők 40 ezer tüntetőre számítottak, de több mint 250 ezren vonultak fel Berlinben tiltakozva a fajgyűlölet ellen. Unteilbar – megoszthatatlan- ez volt a mozgalom jelszava, mely mindenfajta diszkrimináció ellen tiltakozni kíván. Németországban, ahol a faji megkülönböztetés különösen drámai következményekkel járt, a neonáci szervezetek megerősödtek a migráns válság következtében. A parlamentben az első számú ellenzéki erővé vált az Alternative für Deutschland párt, melynek aktivistái és szimpatizánsai között sok neonáci is van.

Ellenük akartak tiltakozni Berlinben és egyben hatást gyakorolni Bajorországra, ahol választásokat tartanak. Előretörőben van ott is az Alternative für Deutschland. Az eddig hatalmon levő CSU meggyengült, és ez hatással lehet a kormány koalícióra is Berlinben. A CSU adja a belügyminisztert jelenleg a német kormányban, ahol a migráns politikát illeti állandó viták vannak: míg a CSU a szigorítás híve, a szociáldemokraták azt szeretnék, hogyha szabályos keretek között tovább folytatódna a migránsok érkezése Afrikából és a Közel Keletről Németországba.

Áldozati bárány kerestetik

0
A legrosszabb időben tartják a bajor tartományi választást. Nem annyira Bajorország, mint Németország és a nagyvilág számára. Történelmi tény, örök igazság: mindig a gazdaság van a (szabad) választások középpontjában. Az határozza meg az emberek, a választók hangulatát. Ha „jól megy a hasuk, pardon a dolguk”, akkor szinte tét nélküli egy helyi választás. Magyarán nem a politika, az ideológia a mérvadó. Most viszont világjelenség: a gyenge konjunktúra, a félelem egy kereskedelmi háborútól, az emelkedő kamatlábak, azaz nagyon rossz a nemzetközi tőzsdei hangulat. A befektetők részvényeik eladásába kezdtek.
Persze az egész gazdasági „földrengésnek” az epicentruma az Egyesült Államok, ahol a novemberi időközi (kongresszusi) választásra figyel a világ: vajon Trump elnök történelmi adóreformja meghozza-e a várt eredményt, a győzelmet.
Ennek németországi változata pl. a „szolidaritási adó” (köznyelvben „Soli”) megtartása vagy megszüntetése. Ezt a plusz adót az NDK felzárkóztatására találták ki, ill. vezették be, úgymond a „német egység finanszírozására”. 1998 óta, tehát 20 éve szedik be, vonják le, nem csak a lakosságtól, hanem a cégektől is, ami évente 20 milliárd eurót jelent. Ennek megszüntetése jelentős könnyedséget hozna a német cégeknek, amit vállalkozói adóreformnak neveznek.
A másik probléma a környezetvédelem, a klímaváltozás. A VW főnöke nemrég egy megbeszélésen kijelentette: „Az áram előállítása barnaszénből nem egyeztethető össze az E(elektromos)-autógyártással”.
A vasárnapi bajor tartományi választás az előrejelzések szerint katasztrofális lesz a több évtizede abszolút többséget (50 %) élvező CSU (keresztényszociális unió) számára. Már arról találgatnak, hogy mi lesz a parlamenti többség elvesztésére a magyarázat: a kormányfő (Söder) vagy a pártelnök (Seehofer) számlájára írják majd. A legutóbbi felmérések szerint 35 százalékra számíthat a CSU. A nagy kérdés: milyen lesz a koalíció? Kikkel fognak összeállni? Az ősellenség a „vörösök” (SPD = szociáldemokraták), akik a múltban is csak a két egyetemi városban (München és Nürnberg) tudták a helyi kormányzást megszerezni. No, meg a munkáskerületekben pl. BMW gyár. A szóba jöhető koalíciós partnerek: FDP, Zöldek. Az FDP már jelezte a hajlandóságot. A két szélsőség (Baloldal = die Linke és az Alternatíva Németországért = AfD) eleve kizárva. A kérdés: vajon a szóba jöhető parlamentáris pártok együttesen kapnak-e a kormányzáshoz elegendő százalékot? Valószínűleg, igen. A bajorok nem rasszisták, és büszkék országuk (tartományuk) teljesítményére: a leggazdagabb, a legnagyobb befizető a közös (Bund) kasszába, közbiztonságilag a legjobban szervezett szövetségi állam.
Érdekesség: a CSU választási kampányának záró rendezvényéről hiányzott a testvérpárt (CDU) vezetője, és egyben Németország kancellárja, Angela Merkel, akit a legutóbbi (2013) tartományi választáson meghívott vendégként ünnepeltek a bajor fővárosban. A tegnapi összejövetel sztárja a szomszédos Ausztria kancellárja volt. Sebastian Kurz megjelenésekor szinte tombolt a lelkes hallgatóság, aki úgyis beszélt, mintha Európa (EU) választás lenne vasárnap. Többször emlegette a bajor Manfred Weber-t (CSU), aki jelenleg az EU Néppárti frakció elnöke, és az EU kormányfője (a Bizottság elnöke) akar lenni. Megfigyelők szerint Kurz azért (is) „lopta el a show”-t, mert sem Söder miniszterelnököt, sem a pártvezér és egyben német (szövetségi) belügyminiszter Seehofer-t nem tartják olyan meghatározó személyiségnek, mint Kurz-ot.
És itt visszakanyarodtunk az előrejelzésekhez. Miszerint a CSU 33-35 százalék közti eredményre számíthat. Ez pedig legrosszabb esetben 15 %-kal kevesebb, mint az öt évvel ezelőtti választási eredménye volt, ami a bajor keresztényszocilás uniónak történelmi katasztrófát jelent.
Stephen Elekes

Szakképzetteknek könnyebb lesz bejutni Németországba

0

Berlinben a kormánykoalíció pártjai megállapodtak az új bevándorlási törvény egyik legfontosabb részletében, vagyis, az Európai Unión kívülről érkezők ügyeinek megítélésében.

 

A 2015-ös migráns invázió felkorbácsolta a szenvedélyeket ebben az ügyben. A legutóbbi kimutatás szerint 230 ezer olyan menedékkérő van Németországban, akinek a kérvényét elutasították, de nem akar hazamenni. Közülük 174 ezret mentesítettek a deportálás alól – különböző jogcímeken – közli a Deutsche Welle közszolgálati portál. Most azok, akik ebbe a kategóriába tartoznak, fellélegezhetnek, mert a tervezett új törvény kedvező változásokat hoz a számukra. Könnyebben hozzájuthatnak az áhított kék kártyához, mint eddig vagyis,

megkönnyítik számukra a legális munkavállalást Németországban.

Ennek oka, hogy nagy a szakmunkáshiány. Legalábbis, erről panaszkodott a Deutsche Welle közszolgálati portálnak a Munkaadók Szövetségének a főnöke. Nemcsak arról van szó, hogy rossz a helyzet, hanem arról is, hogy a jövőben még súlyosabb lehet a hiány néhány fontos ágazatban. Eddig az unión kívüli munkavállalók csak akkor reménykedhettek legális munkában, ha megkapták a hivatalos igazolást arról, hogy német vagy uniós polgár nem vállalja a munkát. Ez a kritérium a jövőben fokozatosan megszűnik – erről állapodott meg a kormánykoalíció Berlinben.

A bevándorlási törvény alapelve viszont változatlan: továbbra sem keverik össze a menekült kérdést a munkaerőpiac helyzetével.

Pedig a szociáldemokraták ezt szerették volna elérni: egységes kezelését a bevándorlásnak! Politikailag ez igen kényes téma Németországban, ahol a kormánykoalíció pártjainak a népszerűsége folyamatosan csökken a migráns politika miatt. Ráadásul az egyik kormánypárt, a CSU sorsdöntő tartományi választás elé néz Bajorországban októberben.

A gazdasági érdekek és a politikai érzelmek sok helyen ellentétesek: miközben a gyárak küzdenek a szakképzett munkaerő hiányával, sokan nem szívesen látnak más civilizációkból érkezett munkavállalókat Németországban. Természetesen a berlini egyeztetés során is felmerült, hogy a beáramló munkaerő szakképzettsége és nyelvtudása gyakran igen kétséges. Ezért az új bevándorlási törvény nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a jövőben az új bevándorlók szakmai és nyelvi képzésére több pénz jusson, hogy mielőbb be tudjanak illeszkedni a német társadalomba.

Erősödnek a populisták Németországban

0

Minden harmadik német kész arra, hogy szélsőjobboldali vagy szélsőbaloldali populista pártra szavazzon – derül ki a Bertelsmann alapítvány és a Berlini Társadalomtudományi Központ most közzétett tanulmánya. A Populista Barométer a centrum gyengülését jelzi.

Már a tavaly őszi választások is a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták minden korábbinál gyengébb eredményeit mutatták, most ez még tovább csökkent négy százalékkal.

Mindössze a németek egyharmada kíván a centrum pártokra szavazni.

Ráadásul a centrum szavazóinak 13%-a nem zárja ki azt sem, hogy a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland pártra szavaz. A populisták a trójai faló szerepét játsszák a centrumban. Népszerű jelszavaikkal olyan rétegeket is elérnek, amelyek eddig centristának tartották magukat.

Teszt lesz az októberi választás Bajorországban, ahol a CSU valószínűleg elveszíti többségét. Előretörnek viszont a zöldek, akik 17%-ra számíthatnak, és a közszolgálati Deutsche Welle szerint koalíciót alkothatnak a CSU-val, hogy megakadályozzák az AfD bekerülését a hatalomba.

Ahogy a kereszténydemokraták és a keresztényszociálisok szavazókat veszítenek jobbra, úgy a szociáldemokraták balról néznek szembe fenyegetéssel.

Előretör a Linke, az egykori kommunista párt utóda és a zöldek, akik nem voltak hajlandóak koalícióra lépni Angela Merkellel.

Mit tehet a centrum, hogy ne folytatódjon szavazó táborának a lemorzsolódása? Mindenekelőtt szociális intézkedéseket hozhat – javasolja a Bertelsmann alapítvány és a Berlini Társadalomtudományi Központ tanulmánya. Sok szavazó hiányolja a szociális lakásokat. Felróják a kormánynak ezeknek a hiányát illetve azt, hogy miért a migránsok kapják meg részben ezeket. Az adórendszer változtatását is javasolja a tanulmány, mondván: túlságosan is megnőttek a társadalmi különbségek az elmúlt években Németországban. Ezt kifogásolják a bérből és fizetésből élők, akik eddig jórészt a centrumra szavaztak, de most a szélsőségek felé tájékozódnak.

Mi lesz Európával?

A populizmus a legtöbb uniós államban Európa-ellenes. Jól látszott ez a Brexit-népszavazáson Nagy Britanniában, vagy a legutóbbi választásokon Olaszországban vagy Magyarországon.

Németországban ezzel ellentétben a többség továbbra is kitart Európa mellett. Németország európai vezető szerepét helyesnek tartják.

Vannak szuverenista követelések, de ezek nem annyira Brüsszel, hanem inkább Washington vagy Peking ellen irányulnak. Az Európai Uniótól a németek az európai érdekek határozottabb képviseletét várják el. Fel van adva tehát a lecke Angela Merkel kancellárnak, akinek centrista kormánya mind kisebb szavazói támogatásra számíthat. A populisták nagy előnye, hogy bírálhatnak anélkül, hogy különösebben kézzelfogható alternatívákat megfogalmaznának. A jövő évi Európa parlamenti választások ebből a szempontból különösen kritikus lehet, mert könnyen összejöhet egy olyan parlament, amely döntésképtelennek bizonyul az Európai Unió számára döntő fontosságú kérdésekben.

Mi történik Németországban?

0

Újabb és újabb hullámokat vetnek a chemnitzi tüntetések és az azt követő fejlemények Németországban, ahol a chemnitzi tüntetésekről eltér az államfő és a belügyminiszter véleménye. Ez utóbbi szerint azonban nincs kormányválság.

Tűrhetetlen, hogy a parlamentben az Alternative für Deutschland (AfD) azt követelte, csökkentsék Frank-Walter Steinmeier államfő költségvetését arra hivatkozva, hogy a gyűlésén radikális dalokat énekeltek – szögezte le Horst Lorenz Seehofer német belügyminiszter. A szociáldemokrata államfő Chemnitzben az antifasiszta tüntetők gyűlésén vett részt. A demonstrálók a szélsőjobboldali akciók ellen tiltakoztak a volt kelet-német városban, Chemnitzben.

Seehofer korábban azt mondta, hogy maga is részt vett volna azokon a tüntetéseken, melyeket a szélsőjobboldal szervezett Chemnitzben, ahol két migráns leszúrt egy helyi polgárt.

Ám a DPA hírügynökségnek most adott interjújában kiállt a szociáldemokrata államfő mellett, s cáfolta, hogy kormányválság lenne.

Csütörtökön rendkívüli ülést tartottak a kormánypártok vezetői az Alkotmányvédelmi Hivatal főnökének ügye miatt. A szociáldemokraták azt követelték: Seehofer váltsa le Hans-Georg Maassent az Alkotmányvédelmi Hivatal éléről, mivel a belső elhárítás főnöke együttműködött az AdF-fel, adatokat szolgáltatott a szélsőjobboldali pártnak. A chemnitzi tüntetések kapcsán pedig azt állította: manipulálták a videókat, amelyek a neonácik brutális fellépését mutatták az egykori Karl Marx Stadtban.

Angela Merkel kancellár elítélte az Alkotmányvédelmi Hivatal elnökének viselkedését, de leváltásáról a döntést a jövő hétre halasztották. Seehofer belügyminiszter ugyanis a CSU vezetőjeként sok tekintetben szembenáll az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjének leváltását követelő szociáldemokratákkal. Seehofer nincs könnyű helyzetben, mert

Bajorországban hamarosan választások lesznek, és az AfD megszorongathatja a CSU-t, amely évtizedek óta kormányozza Németország egyik legnagyobb tartományát.

A fő célpont a CEU

A Die Welt német konzervatív lap úgy látja, hogy a gender tanulmányok örve alatt Orbán Viktor körmönfontan gondolta ki a legújabb támadást a balliberálisok ellen a kultúrában, a tudományban és az oktatásban, de a fő célpont a CEU. Emellett Magyarországon jól megfigyelhető, miként választja egy szabad társadalom önkéntesen az utat, amely a szabadság hiányához vezet.

Az újabb fideszes választási győzelem birtokában olyan kor fenyeget, amelyben uszítanak az idegenek ellen, antiszemita hadjáratokat folytatnak, megsértik az EU alapszerződését és megvetik a tanszabadságot. A hatalom nagyon ügyesen tervelte ki, hogy leállítja a gender szakok finanszírozását, de a lépés frontális támadás a kutatás és a tanítás függetlensége ellen. Mert a liberális demokráciában az egyetemek dolga eldönteni, hogy mit oktatnak.

Csakhogy az Orbán-kormány szemében a felső szintű tanintézetek már így is a nyugtalanság fészkének számítanak, mármint hogy onnan indul ki az elit dekadenciája és hatja át a társadalmat a liberalizmus. A kampánytól különösen sokat szenved a Közép-Európai Egyetem, amelynek rektora úgy nyilatkozott az újságnak, hogy állandó akadályokat kell leküzdeniük, mégis 1600-an iratkoztak be hozzájuk a most induló tanévre. 10 új tanáruk is lett. Ki akarnak tartani Budapesten, de ezzel együtt már kidolgozták a szükségtervet, hogy átmenetileg Bécsbe költöznek át. A berlini önkormányzat illetékes tanácsosa teljességgel elfogadhatatlannak nevezi, hogy egy egyetem nem működhet szabadon. A német Rektori Konferencia volt elnöke érti, hogy a CEU maradni kíván, noha a magyar kormány alattomos módszereket vet be. Ám mint mondja, komolyan fel kell tenni a kérdést, hogy lehet-e az EU-tagja egy olyan ország, amelyben ennyire semmibe veszik a tudomány szabadságát.

Ignatieff is azt szeretné, ha a CDU-CSU foglalkozna ezzel a dilemmával, Merkelt is beleértve, miután semmiképpen sem érthetnek egyet Orbán demokrácia-felfogásával. De Seehoferrel az élen a keresztény szociálisokat is úgy ismeri, hogy azok a tudomány szabadsága mellett állnak ki. Arról az igényről pedig, hogy magyar miniszterelnök magáénak akarja Európában a kereszténydemokrata örökséget, az igazgató úgy gondolja, hogy a kancellárnak nagyon is végig kell gondolnia, kisajátíthatja-e a magyar vezető ezt az örökséget.

Die Welt/Szelestey Lajos

Betiltották a németországi Ottoman bicikliklubot

0

Horst Seehofer belügyminiszter szerint a mintegy 300 tagú török banda veszélyezteti a közbiztonságot Németországban. A miniszter rendeletét megelőzően a rendőrség nagy razziát tartott több német tartományban, ahol a kerékpáros klub rengeteg bűntényben benne volt.

Stuttgartban a klub nyolc tagjának a pere folyik. A vádak: gyilkosság, nemi erőszak, prostitúcióra való kényszerítés, kábítószer kereskedés stb. Németországban igen népes török közösség él: már az ötvenes évektől érkeztek vendégmunkások Törökországból, ahol akkoriban óriási volt a munkanélküliség. A török közösség nagyrésze beilleszkedett, de sokan nem vették át a németek értékrendjét. Legutóbb a választások alkalmából kiderült

a törökök többsége Erdogant támogatja,

aki vissza akarja állítani az iszlám szokások egy részét a hétköznapi gyakorlatba. A modert török állam megalapítója, Kemal Atatürk a vallás háttérbe szorításával akarta modernizálni Törökországot.

A nagyszámú muszlim menekült, aki 2015-ben érkezett Németországba, kiélezte az ellentéteket a befogadó állam polgárai és az iszlám szokásaihoz ragaszkodó kisebbség között. Horst Seehofer belügyminiszter, a bajor CSU vezére, azon az állásponton van, hogy a kisebbségeknek el kell fogadniuk a többség értékrendjét Németországban. Ezért tiltotta be a bicikliklubot.

Optimista Merkel, de vajon igaza lesz-e?

0

Angela Merkel reményei szerint vasárnap este az általa vezetett CDU megállapodásra jut a Horst Seehofer belügyminiszter vezette bajor testvérpárttal, a CSU-val a menekültügyben kiéleződött vitában. A német kancellár erről egy ma este adásba kerülő televíziós interjúban beszélt. Nem csak belföldi partnerei „akadékoskodnak”, több uniós ország – köztük Magyarország – és öt, a brüsszeli csúcson kimunkált közös uniós tervben kulcsszerepet kapó közel-keleti és afrikai partnerország is ellentmondani látszik Merkelnek.

A ZDF televíziónak adott interjút Merkel azt megelőzően, hogy ma este sorsdöntőnek tartott tárgyalást folytat a bajor konzervatív testvérpárt vezetőivel – áll a Reuters tudósításában. A kancellár meggyőződését fejezte ki, hogy elegendőek lesznek a brüsszeli állam- és kormányfői csúcstalálkozón elért eredmények, hogy lezárják a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) közötti vitát. Merkel szerint

meglehetősen jó eredményeket sikerült elérni Brüsszelben uniós szinten és a társországokkal folytatott kétoldalú megbeszéléseken,

amelyek együttesen – mint fogalmazott – a CSU által szorgalmazott intézkedésekkel megegyező hatással járnak majd.

Ennek ellentmondni látszik, hogy a német hírportálok közül többen is azt írták:  Horst Seehofer szerint nem elégségesek a  brüsszeli  eredmények kettejük és az általuk vezetett pártok menekültügyi vitájának lezárásához.

Mint az MTI írja: a kancellár szerint a célokat illetően nincs vita, a CDU és a CSU is az EU-ba és a Németországba érkező menedékkérők számának csökkentésére, és az úgynevezett másodlagos migráció – a regisztrált menedékkérők EU-s tagállamok közötti mozgása – visszaszorítására törekszik. A vita a módszerekről szól – mutatott rá, aláhúzva:

továbbra is kitart amellett, hogy nem lehet egyoldalúan, egyeztetés nélkül és más országok terhére bevezetni határigazgatási szigorításokat.

Ugyanakkor a nemzetközi partnerek komoly fejfájásokat okozhatnak Merkelnek, aki – egy tegnap kiszivárgott levélben – azt állította, hogy 14 országgal megállapodott Brüsszelben arról, hogy azok hajlandók lesznek visszavenni Németországtól az elsőként nálunk regisztrált menedékkérőket. Ám több nevesített ország tagadta, hogy ilyen egyezséget kötött volna – Orbán Viktor mellett a cseh kormányfő és a lengyel elnök is cáfolt.

A problémát tovább fokozza, hogy öt kiszemelt partnerország (Egyiptom, Albánia, Marokkó, Tunézia és Algéria) is elutasította az ötletet, hogy a területükön hozzanak létre úgynevezett fogdótáborokat, amelyekbe az EU-ból deportált menekülteket helyeznék el.

Akárhogyan is, ma este sorsdöntő találkozót tart a Merkel vezette CDU és testvérpártja, a belügyminisztert adó CSU, amelyen eldőlhet a koalíció, és így végső soron Merkel sorsa. Mindenesetre a Bloomberg hírügynökség szerint kár volna temetni Merkelt, aki megőrizte azt a képességét, hogy olyan kompromisszumokat tud összekovácsolni, amelyek senkinek sem felelnek meg, mégis valamiképpen működnek. A Brüsszelben kiadott zárónyilatkozat kibékíti egymással Németország, Olaszország, illetve a keleti tagállamok igencsak ellentétes érdekeit és elégnek látszik ahhoz, hogy leszerelje a CSU további lázadását – áll a jelentésben.

Magyarország is visszafogadna menekülteket – vagy mégsem? Frissítve!

0

Szokásos politikai kacsának nevezte Orbán Viktor a DPA német hírügynökség értesülését arról, hogy visszafogadnánk a nálunk regisztrált menekülteket. Az MTI-vel közölte: semmilyen megállapodás nem született. 

A DPA alapján több hírügynökség is azt jelentette: 14 uniós tagország egyezett bele, hogy gyorsított ütemben visszaveszi Németországtól azokat a bevándorlókat, akik elsőként náluk regisztrálták magukat.

Magyarország mellett Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Portugália és Svédország

vállalta ezt azon levél szerint, amelyet Angela Merkel intézett koalíciós partneréhez, s amelybe bepillantást nyerhettek a német hírügynökségek. A Deutsche Welle tudósítása felhívja a figyelmet arra, hogy az országok listájáról hiányzik Ausztria.

Orbán az MTI megkeresésére cáfolta a DPA-jelenttés tartalmát. Az azonban több mint elgondolkoztató, ahogyan

a cáfolatot szinte elrejtették egy MTI-hírben, amely hosszasan foglalkozik Babis cseh kormányfő szintén tagadó nyilatkozatával.

A hosszú jelentés közepe táján, éppen hogy megemlítve szerepel Orbán két rövidke megjegyzse: „szokásos politikai kacsa”, illetve „semmilyen megállapods nem született”.

Ha Orbán ez alatt azt érti, hogy aláírt megállapodás nem született, akkor minden bizonnyal igazat mondott, mivel jelentések szerint még csak szóban egyeztek meg az érintettek.

Orbán mindenesetre az EU állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcsán elért egyezséget követően, hajnalban rögzített gyorsértékelésében szót sem ejtett arról, hogy ilyen – nem is mindenki által elogadott – kötelezettséget vállalt volna.

04.40. Csata után // 4.40 AM. After the battle.

04.40. Csata után // 4.40 AM. After the battle.

Közzétette: Orbán Viktor – 2018. június 28., csütörtök

Merkel emellett migrációs központok felállítását is indítványozta a német határon, amelyekben a menedékkérelmeket bírálnák el. A DPA értesülése szerint a terv egy további részeként német rendőröket küldenének Bulgáriába az uniós határok védelmére – erről már megállapodott Berlin és Szófia.

Mint emlékezetes, Merkel július 1-ig kapott haladékot koalíciós testvérpártjától, a CSU-tól, hogy megoldást találjon a németországi bevándorlók számának csökkentésére.

Merkel szakítson a CSU-val!

0

Angela Merkel bocsássa el Horst Seehofer belügyminisztert – erre szólította fel a kancellárt a vezető jobboldali konzervatív német lap, a Die Welt. A kommentár megállapította: Merkel szinte kiúttalan helyzetben van, itt az ideje egy felszabadító csapásnak. El kellene bocsátania Horst Seehofer belügyminisztert, és meg kellene kockáztatnia, hogy szakít a CSU-val, és a legjobb megoldás új választások kiírása lenne.

Seehofer még nem tudja elképzelni, hogy Merkel megkockáztatja-e a szakítást a pártjával, de a kancellár felhatalmazásairól szóló jogszabályok ezt lehetővé teszik. Jó lenne, ha Merkel lassan elkezdene barátkozni a gondolattal, hogy elbocsássa renitens belügyminiszterét, és a többi párttal olyan új szövetséget kovácsoljon, amelynek Európa fontosabb, mint az új nacionalizmus. Csak siránkozzon a CSU, az AfD és a Balpárt ellenzékben. „Stabil, Európa-párti szövetsége van szükségünk” – írta a lap.

Bajorországban október 4-én tartják a tartományi választást. Amióta az AfD bejelentette, hogy levadássza a többi pártot, a CSU pánikban van, és úgy érzi, hogy az AfD választóinak kegyeit kell megszereznie, és ehhez lerombolja Merkel menekültpolitikáját.

Szégyenletes, és tovább nem tűrhető el az a mód, ahogyan Seehofer és követői most már sorozatosan lejáratják a kancellárt.

Nem válik a CSU-nak sem hasznára, ahogyan azt a felmérések máris mutatják. Lehet, hogy Merkelnek távoznia kell, de akkor mennie kell Seehofernek és renitens bajor-berlini csapatának is.

Horst Seehofer – Markus Söder, bajor tartományi miniszterelnöknek, a CSU meghatározó figurájának megbízásából – tűzveszélyes, buta izmozást folytat. A fő vitapont, a máshol már regisztrált menekültek visszafordítása a határon, már ma is működik, ám a vita életben tartásával mindkét uniós pártot veszélyezteti.

„Angela Merkelnek át kell vágnia a gordiuszi csomót, és vissza kell vágnia a bajor oroszlán karmait. Kancellár asszony, bocsássa el a belügyminisztert”

– szólított fel a kommentár. A szerző szerint a legjobb megoldás új választások kiírása lenne. Ez ugyan alighanem erősítené az AfD-t, de így is maradna bőven elegendő koalíciós lehetőség az AfD-vel való szembeszálláshoz.

Európának közös menedékpolitikára van szüksége, és ennek a másik oldala az, hogy keményen meg kell vonni a pénzt attól, aki cserbenhagyja Németországot, Olaszországot és Franciaországot a menedékkérelmek ügyében. A szolidaritás nem egyirányú utca, „nem Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország kifizető helye vagyunk, ha ezek az országok nem vállalnak semmit a menekültügyben. Az engedékenységnek ebben nincs helye” – írta a lap.

A külső határok megerősítését mindenki akarja, ehhez tehát ki kell építeni a megfelelő létesítményeket, és azoknak az országoknak, ahonnan a menekültek jönnek, megnövelt pénzügyi ösztönzéseket és fejlesztési segélyeket kell adni. Ez a munka már folyik, fel kell azt gyorsítani – követelte a lap.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!