Belarusz első atomerőműve immár áramot szolgáltat – közölték Minszkben. A szomszédos Litvániában 500 ezer embernek jód tablettát osztanak szét a határ övezetben.
Új Csernobiltól tartanak a Baltikumban, mert az atomerőmű mindössze 20 kilométerre működik Litvánia határától. Ahol még nagyon sokan emlékeznek arra, hogy 1986-ban a csaknem végzetes nukleáris baleset Csernobilban nemcsak Ukrajnában okozott óriási károkat hanem a szomszédos Belarusz egyharmadát is súlyosan érintette. A balti államok többször is tiltakoztak az orosz atomerőmű ellen mondván, hogy működése egyáltalán nem biztonságos.
Belarusz energia szükségletének egyharmada
Ha majd teljes kapacitással működik az atomerőmű, akkor jelentős mértékben megnövekszik az ország energia függetlensége – erre hivatkozik Lukasenka elnök kormányzata, amely korábban megrendelte az erőművet az oroszoktól. Ellenzéki körökben úgy tudják, hogy az ötlet nem is Lukasenka fejében fogant meg hanem Putyinéban. Az orosz elnök azért tett visszautasíthatatlan ajánlatot a tőle ezer szállal függő Belaruszia államfőjének, hogy ezzel végképp magához kösse az egykori szovjet tagállamot. Az atomerőművet az orosz Roszatom építette csekély 11 milliárd dollárért. Belarusznak természetesen nem volt ennyi pénze. A hitelt az oroszok nyújtották – „igen előnyös feltételek mellett.” Nyilván azért is képeznek államtitkot, mert a feltételek különösen előnyösek Európa egyik legszegényebb állama, Belarusz számára.
A Rosatom természetesen azt állítja, hogy nevetségesek az uniós tagállamok félelmei az atomerőművel kapcsolatban.
Geopolitikai kihívás
Ezt írta Twitteren Linkevicius litván külügyminiszter, aki szerint cinikus akcióról van szó, mert anélkül indították be az atomerőművet Belaruszban, hogy a biztonsággal kapcsolatos valamennyi kifogást tisztázták volna. A litván külügyminiszter rögtön azt is közölte, hogy leállítják az energia importot Belaruszból. Lettország fővárosában, Rigában ugyanezt közölték.
Litvániában szervezkedik a belarusz ellenzék
Az atom vitára elmérgesedett légkörben kerül sor, mert Lukasenka elnök menekülésre késztette ellenfeleit, akik a választások tisztaságát kifogásolták és számtalan tüntetést szerveztek emiatt Minszkben és más városokban. A belarusz ellenzék vezére, Szvetlana Cihanovszkaja Vilniusban él, és követeli Lukasenka távozását. A belarusz választásokat sem az USA sem pedig az EU nem ismeri el, Putyin viszont folyamatosan támogatásáról biztosítja Lukasenka elnököt, akit nem is oly rég a magyar miniszterelnök is meglátogatott.
Maga Trump elnök is beszállt abba a kampányba, amely teljes gőzzel folyik Kína ellen az Egyesült Államokban. Trump kedvenc televíziója, a Fox News terjeszti a sztorit – mindenféle bizonyíték nélkül!
Ma már az USA a korona vírus által leginkább sújtott ország, ezért a bűnbak keresés némiképp érthető. Pompeo külügyminiszter magyarázatot követel Pekingtől. De pontosan mire?
Biológiai Csernobil
A Fox News szerint Vuhan városában titokzatos vírus kutató központ működik, amely a hadseregnek is dolgozik. Innen szabadulhatott el a korona vírus, amely miatt szinte az egész világot le kellett zárni. A kínaiak természetesen cáfolnak: azt kérdik, hogy hol a bizonyíték?
USA vezérkari főnök: nincs bizonyíték
Mark Milley tábornok is elismerte, hogy nincsen egyértelmű bizonyíték arra, hogy a korona vírus mesterséges termék lenne. Az amerikai hadsereg egészségügyi főnöke nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy a Covid 19 mesterséges vírus-e?! A tudósok döntő többsége velük ért egyet. De akkor mégiscsak miért adja elő Trump és csapata ezt a tragikomikus színjátékot?
Az elnök a választás elvesztésétől fél
Amíg ki nem tört a járvány addig Trumpnak állt a zászló a választási kampányban. Az amerikai gazdaság a történelem leghosszabb konjunktúráját mutatta fel, a munkanélküliség a mélypontra jutott miközben a tőzsde index szárnyalt. Innen taszította a mélybe az elnököt a korona vírus. A járvány kezdete óta az elnök népszerűsége és szavahihetősége erősen gyengült. A gazdaság pedig lehanyatlott: 22 millió új munkanélkülit regisztráltak a járvány kitörése óta!
A kínai bűnbakra tehát nagy szükség van. Ráadásul Peking bírálatával a demokrata ellenzék is egyetért még hogyha ezt az összeesküvés elméletet nem is fogadja el.
Az amerikai sajtó értesülései szerint Trump el is mondta telefonon Hszi Csinping elnöknek, hogy a vuhani vírus körüli washingtoni színjáték kizárólag választási célokat szolgál. Trump egyáltalán nem szeretne összeveszni Kínával hiszen Washingtonban mind többen gondolkodnak úgy, hogy a mostani válság után új globalizált világrend alakulhat ki, melyben az USA Kínával együtt játssza a vezető szerepet.
Egyetlen palack van még csak a vodkából, mely a zónából, a katasztrófa miatt lezárt övezetben aratott rozsból készült. Csernobilban 33 éve következett be a világ legnagyobb nukleáris balesete a V. I. Lenin atomerőműben, mely akkoriban a Szovjetunióhoz tartozó Ukrajna területén működött.
„Bár a rozs és a víz is a lezárt zónából származik, de a radioaktivitás mértéke nem éri el a veszélyes szintet” – sietett megnyugtatni a potenciális vásárlókat Jim Smith professzor, aki a BBC-nek nyilatkozott az Atomikról. „A desztillálás az egésznek a titka”- magyarázta a Portsmouth-i egyetem tanára, aki a brit-ukrán vegyes csapatot vezette. Jim Smith professzor benne van a Chernobyl Spirit Company igazgató tanácsában. Ez nem elsősorban üzleti vállalkozás: részt szeretnének venni Csernobil fellendítésében. Idén ötszáz palackot akarnak még piacra dobni. A bevételt a zóna fejlesztésére fordítják. Vagyis ahogy a professzor fogalmazott: az Atomik szociális vodka! Csernobil környékén több mint 300 ezer embert telepítettek ki a katasztrófa következtében. Ők mindmáig nem térhettek vissza lakóhelyükre. Csak egy-két család úszta meg a kitelepítést. Az egyik családnak később lánya született, aki a kijevi egyetem diákja. Az orvosok semmilyen különösebb jelét nem észlelték a testén annak, hogy olyan szülők gyermeke, akik bennmaradtak a zónában a kitelepítés után is. „A katasztrófának nem olyan súlyosak a következményei mint ahogy azt sokan kezdetben gondolták” – hangsúlyozta Jim Smith professzor.
Csernobil turista paradicsom szeretne lenni
Az HBO sorozata világszerte felidézte a nukleáris katasztrófát, és ez megnövelte az érdeklődést Csernobil és környéke iránt. A turizmus azóta 40%-al növekedett. Csakhogy eddig minden illegálisan ment. „Meg kell szüntetni azt, hogy korrupt tisztviselők gazdagodjanak a turizmusból ” – jelentette ki a helyszínen Volodimir Zelenszkij ukrán köztársasági elnök. Aki abból az alkalomból járt Csernobilban, hogy az Európai Unió átadta az új szarkofág felügyeletét Ukrajnának. Európai támogatással 1,5 milliárd euróért építettek egy új szarkofágot az erőmű köré, hogy megakadályozzák a radioaktív sugárzást. A régi szarkofágot még a szovjet időkben készítettek el – óriási emberi áldozatokkal és gyenge minőségben. Az új szarkofág a tervek szerint 100 évig kitart majd Csernobilban.
Gennaggyij Laptyev, Ukrajna meteorológia és vízügyi hivatalának illetékes szakértője úgy nyilatkozott, hogy megpróbálnak valamiféle gazdasági fellendülést produkálni – kihasználva a világméretű érdeklődést. Ukrajna mezőgazdasága a csernozjom (fekete föld) miatt igen kiváló minőségű termést produkál. Sok nagy nyugati cég tart fenn itt versenyképes gazdaságokat, melyek külföldre exportálják Ukrajna terményeit. Erről beszélt Volodimir Zelenszkij elnök is Csernobil környékén. A nemrég megválasztott színészből lett elnök, akinek pártja is a legerősebb lett a Radaban, a kijevi parlamentben, komoly gazdasági kihívás elé néz: meg kell állapodnia az IMF-el Ukrajna fejlesztési terveiről. Az Atomik kézműves vodka Csernobil környékéről ennek a nagy változásnak az egyik kissé talán furcsa szimbóluma de hát Ukrajnában már szinte mindent láttak azóta, hogy 33 éve a V.I. Lenin nukleáris erőmű katasztrófája majdnem az egész Európát fenyegette…
Nukleáris meghajtású volt az az orosz tengeralattjáró, melyen hétfőn tűz ütött ki -14 tengerész halálát okozva – ismerte el Putyin elnök. „Megkérdeztem Sojgu hadügyminisztert erről és ő azt válaszolta: igen, a tengeralattjáró atom meghajtású volt, de a reaktort teljes mértékben izolálták!”
A tengeralattjáró valahol az Északi sark közelében süllyedhetett el. Jelenleg a kutatás a tenger fenekén folyik – közölte Szergej Sojgu orosz hadügyminiszter. Közben Kronstadtban, Szentpétervár közelében , a tengeralattjáró flotta főhadiszállásán gyász ünnepséget tartottak a 14 orosz tengerész emlékére.
Norvégiát nyugtalanítja az orosz tengeralattjáró elsüllyedése és tájékoztatást kért Oroszországtól. Amely régi rossz szokása szerint most is megkísérelte elhallgatni a nukleáris meghajtású tengeralattjáró katasztrófáját. Bár a tűz hétfőn ütött ki a tengeralattjárón, de csak kedden este jelentették be Moszkvában. Norvégiában és az USA-ban jelezték a katasztrófát , és ezért az oroszok nem hallgathattak tovább. 1986-ban a kijevi és a moszkvai vezetés heteken át titkolta az atomerőmű katasztrófáját Csernobilban. Csakis külföldi nyomásra ismerték el: katasztrófa történt az egyik legjelentősebb atomerőműben Kijev közelében és a sugárzás miatt sokezer embert ki kellett költöztetni a lakhelyéről. Az erőmű közvetlen környezete ma is zárt övezet Ukrajnában.
Nem elsüllyedt Csernobil -e az orosz tengeralattjáró? Moszkvában azt állítják , hogy nem! Az oroszok szavahihetősége nukleáris kérdésekben meglehetősen alacsony – különösen, hogy most egy olyan tengeralattjáróról van szó, melyet a NATO nem is tud szakszerűen azonosítani. Valószínűleg egy új tengeralattjáró típusról van szó, mely első útját tehette az Északi sark környékén, ahol a temetője lett 14 orosz tengerésznek, akik a nukleáris meghajtású tengeralattjárón szolgáltak.
A Lomonoszov akadémikusról elnevezett úszó atomreaktor Murmanszk kikötőjéből startol és Pevek környékén horgonyoz le, hogy energiát termeljen az orosz Észak istenhátamögötti vidékén. Pevek több mint négyezer kilométerre fekszik Moszkvától észak-keletre. A földgázban és kőolajban gazdag területen óriási az energiahiány. A Csukcs félszigeten drágaköveket is kitermelnek, de az ott élők energiaellátása egyáltalán nem megoldott.
Ezért döntöttek úgy több mint húsz évvel ezelőtt Moszkvában, hogy úszó atomerőművet küldenek a nyersanyagokban gazdag terület energiaellátására. Az orosz nemzeti színekben pompázó hajó 144 méter hosszú. Több mint kétmillió ember energiaellátását kell megoldania. Mennyire biztonságos egy úszó erőmű?
Az amerikaiak működtettek egy ilyet a Panama csatorna övezetben amikor az az USA ellenőrzése alatt állt. Később New Jersey állam partjainál terveztek egy másikat, de azt a környezetvédők megfúrták. Amint tudomást szerzett a Greenpeace az oroszok úszó atomerőművéről máris elnevezte azt úszó Csernobilnak. Finom utalás ez arra a Kijev környéki ukrán kisvárosra, ahol nukleáris katasztrófa következett be 1986-ban. Ezt Moszkva sokáig titkolni próbálta. A csernobili katasztrófa következményeiről nemrég az HBO mutatott be sikeres sorozatot. Moszkvában dührohamot kaptak amikor megtudták , hogy a Greenpeace környezetvédő szervezet úszó Csernobilnak nevezte el a Lomonoszov akadémikus úszó atomerőművet. A fő konstruktőr a sajtónak elmondta: ez egészen más konstrukció. Ráadásul sokkal kisebb kapacitású mint Csernobil. Az 4000 MW teljesítményre volt képes míg a Lomonoszov akadémikus úszó atomerőműnek csak két 35 MW-os reaktora van. Az atomerőműveknél általában nagy gond a hűtővíz, de a Lomonoszov akadémikus nem küzd ilyen problémával hiszen az Északi jeges tengeren hideg víz van bőven – nyilatkozta az orosz úszó erőmű főkonstruktora abból az alkalomból , hogy a hajó hamarosan elindul Murmanszk kikötőjéből, hogy energiát szolgáltasson Csukcsföldnek és környékének Oroszország északkeleti részén.
„Bár megjósolható hazugságaik, s a sztálinizmus utórendszereinek mentegetése ugyan a nyílt társadalmak felől nézve nagyon leleplező lehet, de az is biztos, az orosz nacionalizmusba belebolondított homo putinicus-ok el fogják hinni annak minden otrombaságát. És ha addig elégséges számban „elkészülnek” az új magyar homo fidelicus-ok, vagy homo orbanicus-ok, ők is elhisznek majd minden marhaságot, amit a fideszes hazugsággyárak, méretre szabottan számukra elkészítenek.” – kezdi Diplomáciai jegyzetét Ara-Kovács Attila.
Szokatlan pillanatnak vagyunk tanúi: ezekben a hetekben egy filmsorozat okozta döbbenet sokkolja a kontinenst. Az HBO elkészítette az 1986-os csernobili katasztrófa dramatizált változatát, nagy szakmai hozzáértéssel és a tények abszolút tiszteletével. Nem politikai állásfoglalás ugyan a film, de az Európában kialakult általános mai helyzet politikai drámát és állásfoglalásra kötelező iránymutatást kreált belőle. Nem vagyok szakember, hogy pontosan megmondjam, mennyi idő kell ahhoz, hogy egy forgatókönyv megszülessen, s egy ennyire precíz film forgatása és annak utómunkálatai megtörténjenek, de az időt években lehet lemérni, még optimális esetben is.
Viszont megkockáztatom, hogy az az idő, ami 2016 óta eltelt, ha nem is bőséges, de elégséges volt, hogy a Chernobyl (Csernobil) című film megszülessen. Miért datálom a szándékot pont 2016-ra? Azért, mert Donald Trump és az általa felbátorított Európa- és demokrácia-, valamint tudomány-ellenes erők ekkortól tették magukat megkerülhetetlenné. Állásfoglalásaik a klímaváltozással és egyáltalán a megújuló energiákkal szembeni szkepszissel, netán ellenséges magatartással ekkortól kaptak legitimitást. Mindezek 2016-ot megelőzően az őrültség szférájába tartoztak, illetve olyan rezsimek programjaiban, melyek csak a pillanatnyi hatalmi és pártpolitikai sikerre törekedtek, nem pedig a társadalom hosszú távú hasznára. Ilyen az orosz rezsim, mely a 2000 utáni időszakot arra használta és azóta is használja fel, hogy újra tömegtámogatást szerezzen az egykori szovjet gyakorlatnak; vagyis a politika teljes leuralásának és minden más, így főleg a tudomány és a kultúra totális kontrolljának.
De hozzuk a problémát egy kissé közelebb hozzánk! Ha valaki közömbösen nézi a Magyar Tudományos Akadémia munkájának leminősítését és az ott foglalkoztatott tudósok szétzavarását, nézze meg a Chernobyl-t, hogy lássa: az a politikai gyakorlat, ami Oroszország után Magyarországon jutott a legmesszebbre, milyen következményekkel jár. Ha valaki az egyetemi oktatásban tulajdonképpen felesleges luxust lát, mint teszi azt a Fidesz által kinevezett Kereskedelmi és Iparkamara félanalfabéta elnöke, az nézze meg újra a sorozatot, hogy döbbenjen rá: mi vár a magyar társadalomra tudás és intellektuális autonómia nélkül, s mit jelent az, ha az ember elveszíti szuverenitását, hogy saját maga tervezze meg a jövőt. És ha valakit hidegen hagy, hogy a Közép-európai Egyetemet elüldözik Magyarországról, az nézze meg újra a Chernobyl-t, hogy rájöjjön:
a Fidesz által meghonosítani kívánt társadalmi modell nem innovációkon, hanem a történelem ismétlésén nyugszik, melynek természete, hogy sajnos a sikereket megismételni nem lehet, viszont a kudarcok annál inkább.
Persze e film megszületése hátterében felsejlik egy vadonatúj hidegháborús helyzet, melyhez az alkotók összehasonlítási alapot kínálnak azoknak a generációknak, amelyek 1986 – vagyis az orosz kommunizmus – eme traumáját lényegében hírből sem ismerik. Nem véletlen, Putyin menten bejelentette: történelemhamisítás az HBO által leforgatott film, ezért ők is elkészítik a maguk verzióját.
Tulajdonképpen lelkem mélyén örülök óvatlanságuknak. És bár megjósolható hazugságaik, s a sztálinizmus utórendszereinek mentegetése ugyan a nyílt társadalmak felől nézve nagyon leleplező lehet, de az is biztos, az orosz nacionalizmusba belebolondított homo putinicus-ok el fogják hinni annak minden otrombaságát. És ha addig elégséges számban „elkészülnek” az új magyar homo fidelicus-ok, vagy homo orbanicus-ok, ők is elhisznek majd minden marhaságot, amit a fideszes hazugsággyárak, méretre szabottan számukra elkészítenek.
Magyarországon – betudhatóan a szoros személyi függelmi rendszernek, amely az országot praktikusan az egész történelme folyamán, az egymást váltó politikai és gazdasági rendszerekben is jellemezte – nem alakult a kapitalizmushoz való produktív hozzáállás.
Ehelyett jobbról és balról egyaránt dominánsan kritikai hangvételben viszonyulnak hozzá és csaknem az egész társadalmat átjárja az a mítosz, hogy a kapitalizmus folyamatos korrekcióra szorul, ébernek kell lennünk vele szemben, mert kiforgat a pénzecskénkből.
Holott amiért legföljebb pénzecskét emleget a magyarok többsége (kvázi szegény), az azért lehet, mert még a XXI. század elején is a kapitalizmust akarja korrigálni ahelyett, hogy tanulna a múltból és keresné a kiterjesztésének lehetőségeit az állam, a hangadó értelmiség és saját hibás reflexeinek ellenében. A magyarok többsége nem teremt szoros összefüggést – pedig elég kézenfekvő volna – az osztrák és a holland életforma, szabadság és gazdagság, illetve a kapitalizmus és a polgári-liberális kultúra között.
Az orbánista értelmiség helyesli a kapitalizmushoz szükséges társadalmi kompetenciák szétrombolását, a maffiarendszerű közpénzlopást és az erkölcsi hanyatlást (arról a nem túl magas szintről is, ahol 2010-ben voltunk).
Nyilvánvaló, hogy az erőforrások felélése a kapitalizmus és a versenyképesség halálát is jelenti.
A cizelláltabbja (valójában rafináltan hazugabbja) azzal házal, hogy az orbánista gazdaságpolitika létrehozza a termelékeny nemzeti tőkés osztályt, amely az országot új lehetőségekkel ékíti fel. Ám semmi új nincs ezekben a lehetőségekben: szervezett formában a kommunizmus és a kádárizmus már tartalmazta őket a nemzet generációkra szóló romlását előidézve, a mai anómikus, rabló formájában pedig szerteszéjjel alkalmazzák a világban afrikai haduraktól kezdve korrupt latin-amerikai rezsimekig.
A balos társadalomtudományos, humántudományi értelmiség látja a rombolást, de a kapitalizmust illetően csak annak a szabályozási mintáiban nem ért egyet a jobbosokkal, miközben tipikusan fogalma sincs a prosperáló gazdaságok működéséről – jellemzően posztmarxista, radikális ideológiai alapról támad.
Pedig a kapitalizmus nagyon egyszerű, viszont annál kiirthatatlanabb emberi vágyakon és automatikusan fellépő koordinációs mintákon alapul, amelyek a kapitalizmus előtt (azaz a tőke alapú piacgazdaságot megelőzően, amelyben a munka és az áruk értéke egy részben spontán, részben intézményesített cseremechanizmusban, a pénz közvetítésével dől el) is léteztek, de ebben találták meg az optimális keretrendszerüket.
A kapitalizmus társadalmi evolúció és nem a gonosz tőkés akarat terméke, ezért dőreség a puszta akaratot szembehelyezni vele. Minden kapitalizmuskritikában lehet részigazság (döntően jelenség szinten), de nem volt még olyan kapitalizmuskritika, amely aprópénzre váltva ne okozott volna kisebb-nagyobb szenvedést az áldozatainak.
A kapitalizmus makrorendszerét ugyanaz a csereaktus üzemelteti, mit bárkikét a lengyeltóti piacon. „Ennyiért adom, megveszed?” Makroszinten persze az egész némileg bonyolultabb, mert a személyes versenyképességtől az intézményes biztosítékokon és a manipuláción át a kapitalizmusellenes ágensekig (állam, szoci pártok, világmegváltó értelmiség, cronyzmus és lobbiérdekek stb.) sok minden rontja a hatékonyságát a rendszeren belüli kiküszöbölhetetlen rossz döntéseken túl. Ugyanígy igaz azonban, hogy bizonyos, széles körben utált és visszatérően „leleplezett” jelenségek (pl. a válságok, a hedge fundok) egészséges önkorrekciók, míg vannak megfontolandó, heteronóm (nem piaci) beavatkozások (pl. a jövedelmek esélyegyenlőségi, oktatási, általános egészségbiztosítási, kulturális célú redisztribúciója), amelyeket igazolhat, hogy egyfelől nem minden kooperációt, tudást és értéket kell (vagy szabad) kivinni a piacra, mások hasznát pedig nem lehet azonnali piaci cserealgoritmusok szerint maximalizálni. (Vannak még itt hely hiányában nem említhető, bonyolultabb megfontolások is, amelyek azonban nem módosítják az összképet.)
Mindennek figyelemvételével
nehezen cáfolható, hogy a kapitalizmus eszméjének védelme és gyakorlatának kiterjesztése minden társadalom érdekében áll, noha nem minden társadalom képes rá (pl. a magyar se).
Az általános, blanket kapitalizmusellenesség nemcsak a megértés hiányáról tanúskodik, hanem roppant káros is, főleg ha olyanok vallják, akik a társadalmakat irányítják (közéleti értelmiség, politikusok). Röviden: „Magyarország akkor lesz Ausztria”, ha a kapitalizmusunk legalább olyan stabil és magától értetődő lesz. (Vagyis a belátható időben – 50 éven belül – nem.)
PS. Egy speciális problémát érintenék még: az ember (kvázi a kapitalizmus) szerepét a „klímakatasztrófában”. Tegyük fel — én is hajlok rá –, hogy az emberiség elmarasztalható a bolygónk klímájának alakulásában (de ugyanígy általában a természethez való viszonya miatt). Ennek azonban — a felelősségének — semmi köze nincs a kapitalizmushoz. Lásd, ha pl. pazarló, szennyező, elmaradott „szocialista” gazdaságok (Csernobiltól a környezetért nulla felelősséggel viseltető tipikus szocialista ipari egységekig) dominálnák a bolygót, akkor az vélhetően sokkal közelebb állna ma a pusztuláshoz, miközben a folyamatos háborúkban és a mainál lényegesen súlyosabb nélkülözésben az emberiség egyébként is a folyamatos érték- és életvesztés állapotában lenne. Röviden, az ember „rendszertől függetlenül” vétkes a természeti erőforrások egyensúlyának korlátlan kitolhatóságába vetett hitben, azaz a piaci viselkedésre ebben a tekintetben nem a szűkösség állapota, hanem a potyautas mentalitás egy fajtája (overuse) jellemző.
Bekerült az RT nevű, angol nyelven sugárzó orosz csatorna a UPC kábeltévés csomagjába. A hírrel önmagában nem lenne érdemes sokat foglalkozni, azonban az RT nem egy egyszerű hírcsatorna. Sőt, valójában egyáltalán nem az: sokkal inkább az orosz kormány által pénzelt propagandaeszköz, amely rendszeresen álhíreket terjeszt.
A Buzzfeednek a csatorna több egykori alkalmazottja azt mondta, hogy már az első munkanapjukon rá kellett jönniük: amit csinálnak, az nem újságírás, hanem propaganda. Például az adásoknak két szerkesztője volt: egy angol anyanyelvű, jellemzően egy brit, aki átvette a szöveget, de egy orosz is, aki az alapján nézte át az anyagokat, hogy illeszkednek-e a csatorna irányvonalához.
Az RT éves költségvetése már két éve is több mint 300 millió dollár volt. Volt olyan (egyébként magyar származású) bemondójuk is, aki élő adásban mondott fel
Saját magát az RT független, alternatív forrásnak nevezi. Ugyanakkor az Európai Parlament sem tekinti független hírcsatornának: egy tavaly novemberben elfogadott határozatban meg is nevezik, mint az orosz kormány által használt propagandaeszközök egyikét.
A Fidesz kormány saját szavazóinak is hazudik
wikimedia
Hazaárulás alapos gyanúja miatt feljelentést tesz az eddig ismeretlen Demokratikus Nemzeti Néppárt (DNP) több európai uniós képviselő ellen. Az ügyészséghez forduló törpepárt szerint Szanyi Tibor, (MSZP), Niedermüller Péter (DK), Molnár Csaba (DK), valamint Jávor Benedek (Párbeszéd) „bűne” az, hogy az Európai Parlamentben éltek szavazati jogukkal, elfogadtak egy javaslatot, amely kapcsolatba hozható a kötelező elosztási kvótával. Érdekes módon a DNP nem kezdeményezett eljárást azok ellen a Fideszes képviselők ellen, akik ugyancsak megszavazták a migrációt érintő előterjesztést.
A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Molnár Csaba, a Demokrata Koalíció képviselője szerint nem lenne meglepő, ha a feljelentést tevő kispárt, a DNP a Fidesz zsoldjában állna. Közölte: Magyarországon az igazságszolgáltatás jelentős része már a Fidesz kezében van, de bíróságok nagy része még őrzi a függetlenségét. Nyilván, azért nem a kormányzó pártok jöttek elő ezzel az iszonyatos blődséggel, mert ennek nagy bukás lesz a vége. Inkább felbéreltek erre valami kamupártot. De ez most mindegy.
„Úgy szavaztam, ahogy a magyarok kétharmada tőlem kérte. Én biztosan nem árultam el, sőt, én képviseltem a hazát.”
Kíváncsiskodik az LMP
Szél Bernadett. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Az LMP közérdekű adatigénylést nyújt be, hogy megtudja, miről tárgyalt Orbán Viktor főtanácsadója, Megyesy Jenő és Donald Trump amerikai elnök munkatársa, Carter Page tavaly szeptemberben Budapesten. A megbeszélésről készült hivatalos feljegyzést szeretné megkapni az ellenzéki párt. Page, mint a republikánus elnök egykori kampánystábjának tagja, érintett lehet abban az amerikai hírszerzési vizsgálatban, amely a Trump-kampány és Oroszország közötti esetleges összejátszást vizsgálja.
Szél Bernadett a párt miniszterelnök-jelöltje pedig a nemzetbiztonsági bizottságon kéri napirendre venni az ügy kivizsgálását.
Csernobil óta sem változott semmi?
Atomenergia-ellenes tüntetés Lausanne-ban a csernobili atomkatasztrófa 30. évfordulóján. (MTI/EPA/Cyril Zingaro)
A helyzet 30 éve, Csernobil óta nem változott. Az orosz atomtechnológia nem biztonságos, egy nukleáris balesetre pedig a Roszatom első reakciója nem a kockázat csökkentése, az esetleg veszélybe került emberéletek megóvása, hanem a felelősséget elhárítani próbáló hazudozás. Erre figyelmeztet a Demokratikus Koalíció közleménye, amelyet annak apropóján adtak ki, hogy bebizonyosodott: hazugság volt a Roszatom közleménye, mely szerint az orosz légkörben csak Szentpétervár környékén találtak egy kevés radioaktív ruténium-106 izotópot.Az oroszok először tagadtak, majd a Roszgidromet végül elismerte, hogy először és legnagyobb koncentrációban két dél-oroszországi ponton észlelték a ruténium-106 –ot, mindkettő 100 kilométernél közelebb van a Roszatom Majak nevű üzeméhez.
Lengyelország és Románia is Patriot rakétákat vásárol Amerikától
Mihai Fifor román hadügyminiszter a szenátus védelmi bizottsága előtt elmondta: Románia 3,9 milliárd dollár értékben vásárol Patriot rakétákat az Egyesült Államoktól 2019-ben. A rakétákat 2020-ban állíthatják rendszerbe Romániában. A hadügyminiszter az orosz fenyegetéssel indokolta meg a 3,9 milliárd dollár értékű fegyvervásárlást.
Varsó nemrég jelentette be, hogy 10,5 milliárd dollárért vásárol rakétavédelmi rendszert az USA-tólWashington számára pedig két ország fontos térségünkben: Lengyelország és Románia.
Putyin Asszaddal találkozott Szocsiban
Bassár el-Aszad szíriai elnök (MTI/EPA/SANA)
Vlagyimir Putyin orosz elnök a dél-oroszországi Szocsiban találkozott Bassár el-Aszad szíriai elnökkel, akivel megvitatta a háború utáni politikai rendezés aktuális kérdéseit – közölte a Kreml. Putyin a találkozóról szóló beszámoló szerint a szíriai kormányerők terrorizmus elleni harcban elért sikereit méltatta (Oroszország a több mint hat éve tartó háborúban Aszad elnököt támogatja Szíriában). Az orosz elnök szerint a katonai szakaszról most már át kell térni a politikai rendezésre, és korábban ugyanerről adott ki közleményt Putyin és Trump az ázsiai és csendes-óceáni vezetők csúcsértekezletén Vietnamban. Putyin jelezte, hogy miután beszélt Aszad elnökkel Szocsiban, felhívja Trumpot, hogy ismét egyeztessen vele a Közel-Keletről.
Gyerekszegénység: Magyarország hátulról a negyedik
Elkeserítő adatokat mutat az Eurostat legfrissebb gyermekszegénységi statisztikája. Több mint félmillió, azaz minden harmadik magyar gyerek szegénységben él, vagy fenyegeti a szegénységbe süllyedés. Az Európai Unióban továbbra is hazánkban az egyik legmagasabb a gyermekszegénység.
Az egyszülős családokban nevelkedő gyermekek 66 százaléka él szegénységben. Ezzel a most megjelent 2016-os adatok szerint 27 tagállam közül a 4. legrosszabb helyet foglalja el Magyarország. Csak Romániában, Bulgáriában és a válság sújtotta Görögországban rosszabb a helyzet (Írországra nem publikáltak adatot). S bár a szegénységben élők aránya a világgazdasági válság időszakához képest valamelyest csökkent nálunk is, az országok rangsorában elfoglalt 4. hely változatlansága arra utal, hogy ez elsősorban a világgazdasági környezet javulására vezethető vissza.
Gyengén teljesítenek a magyar diákok
Ungvár. Simon-Árpa Zsuzsanna magyar nyelvórát tart a 9.a osztály tanulóinak az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvû Középiskolában. MTI Fotó: Nemes János
Az együttműködő probléma-megoldásban is roppant lesújtó képet fest a hazai diákok teljesítményéről a PISA-teszt új felmérése. A térség legtöbb országa megelőz minket. Az OECD-országokban a gyerekek 7,9 százaléka csúcsteljesítményű, Magyarországon 8,7 százalék a leggyengébbek közé tartozik.
Átlag alatti a magyar diákok teljesítménye az úgynevezett együttműködő problémamegoldás terén – derül ki az iskolások képességeit összegző nemzetközi program (PISA) 2015-ös felméréséből, amelynek kedden tette közzé újabb kötetét az OECD.
Mint ismeretes, a 2015-ös teszten matematikából, szövegértésből és természettudományos kompetenciákból is sokkal gyengébben teljesítettek a magyar diákok, mint 2012-ben.
Válogasson a Budapesti Tavaszi fesztivál programjai közül!
Fotó: BTF
Közzétették a Budapesti tavaszi fesztivál programját. Közel 40 helyszínen, több mint 150 program várja az érdeklődőket 2018. március 30-tól április 22-ig a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. A kulturális tavasz jövőre is a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitónapján kezdődik, és három héten át tart majd. Már most lehet válogatni a programok közül.
Váratlanul lemondott a zimbabwei elnök
Lemondott Robert Mugabe zimbabwei elnök, ezt a parlament elnöke, Jacob Mudenda-ra jelentette be. A bejelentés meglepő volt, mivel a képviselők éppen arról tárgyaltak, hogyan tudják megfosztani a hatalmától a 93 éves elnököt. Korábban Mugabe azt jelezte, hogy nem hajlandó lemondani, annak ellenére sem, hogy a hadsereg fellépett ellene, emberek tízezrei az utcákon követelték a távozását, s pártja is leváltotta a Zanu-PF éléről.
Több mint ötven halott egy nigériai merényletben
Felrobbantotta magát egy tinédzser fiú kedden egy nigériai mecsetben a reggeli ima ideje alatt, a halálos áldozatok száma ötvennél is több. Valószínűleg a Boko Haram áll a merénylet mögött, amely az északkelet-nigériai Mubi város mecsetében történt. Több mint negyvenen a helyszínen meghaltak, és rengetegen szenvedtek életveszélyes sérülést, a halálos áldozatok száma pedig a legfrissebb jelentések szerint már több mint ötven. A sebesültekről egyelőre nincs információ.
A helyzet 30 éve, Csernobil óta nem változott. Az orosz atomtechnológia nem biztonságos, egy nukleáris balesetre pedig a Roszatom első reakciója nem a kockázat csökkentése, az esetleg veszélybe került emberéletek megóvása, hanem a felelősséget elhárítani próbáló hazudozás.
Erre figyelmeztet a Demokratikus Koalíció közleménye, amelyet annak apropóján adtak ki, hogy bebizonyosodott: hazugság volt a Roszatom közleménye, mely szerint az orosz légkörben csak Szentpétervár környékén találtak egy kevés radioaktív ruténium-106 izotópot.
Mint a FüHü is beszámolt róla, ruténium felhőt észleltek szinte minden európai állam felett az elmúlt hetekben. A szakértők azt gyanították, hogy valamilyen orosz nukleáris létesítményben történhetett baleset. Az oroszok először tagadtak, majd a Roszgidromet végül elismerte, hogy először és legnagyobb koncentrációban két dél-oroszországi ponton észlelték a ruténium-106 –ot, mindkettő 100 kilométernél közelebb van a Roszatom Majak nevű üzeméhez. Bizonyosnak látszik, hogy a radioaktív izotóp innen szabadult ki, becslések szerint a megengedettnél 3-10 ezerszeresen nagyobb mennyiségben.
Mint a DK rámutat, a Fidesz ezzel a Roszatommal kíván atomerőművet építtetni Magyarország kellős közepére.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Mihai Fifor román hadügyminiszter a szenátus védelmi bizottsága előtt elmondta: Románia 3,9 milliárd dollár értékben vásárol 
Elkeserítő adatokat mutat az Eurostat legfrissebb 
