Kezdőlap Címkék CDU/CSU

Címke: CDU/CSU

Merkel ezt is túléli?

A német társadalmat sokkal erősebb kohézió tartja össze annál, hogy a kormánykoalíció CDU/CSU pártfrakciójának vezető cseréje veszélyeztetné a kormány stabilitását és Angela Merkel kancellár pozícióját – vélekedett Horváth István közgazdász, diplomata, többszörös nagykövet és jelentős német gazdasági kapcsolatokkal rendelkező politikus, akit a német belpolitikában kialakult helyzetről és lehetséges európai következményeiről kérdeztünk.

 

A német politika, különösen a második világháború utáni helyzetre való tekintettel, sok vonatkozásában más, mint az Európai Unió legtöbb országában – hangsúlyozta Horváth István. Indoklásul utalt arra, hogy a kettéosztott Németország, a győztes nagyhatalmak, az USA és a Szovjetunió frontvonalába tartozott, s emiatt sajátos kulcs-szerepet töltött be.

Nem szabad elfelejteni – figyelmeztetett a történelmi tényekre -, hogy a NATO 1979. decemberében hozott, úgynevezett „kettős határozata értelmében” – amit egyébként Németország, az akkori kancellár, Helmut Schmidt kezdeményezett – az NSZK területén az amerikai Pershing rakéták, az NDK-ban az SS- 20-as nukleáris töltetű szovjet rakéták egymással szemben álltak. Ha ott kitör a háború, mind a két Németország megsemmisül. Németországnak tehát a második világháború utáni időkben, de még az egyesülés után is, nagyon sok vesztenivalója volt. Ennek következtében a társadalmi gondolkodás egészen másként alakult, mint mondjuk Svédországban, vagy akár Hollandiában.

A német társadalom erőteljesebb, racionálisabb és felelősebb, és sokkal erősebb kohézió tartja össze

annál, hogy egy médiában felröppentett kérdés veszélyeztetné a kormánykoalíciót és Angela Merkel kancellári pozícióját.

Bukik-e  a kancellár asszony vagy nem? – az ilyen típusú a dramatizált kérdéseken mosolyogni szoktam. Kétségtelen, hogy vannak belső politikai harcok, de ezek nem olyanok, hogy következményként az ország belső politikai stabilitását veszélyeztető lépésekre kerülne sor. Angela Merkel nagyon sok ilyen krízist kibírt, kezelt és túlélt már – fogalmazott. Majd így folytatta:

Nem tartozom azok közé, akik Angela Merkel német kancellár politikai pályafutását megkérdőjelezik.

Nem gondolom, hogy a mostani helyzetben azért, mert a hozzá közel álló Volker Kauder helyett Ralph Brinkhaus lett a CDU/CSU parlamenti frakcióvezetője, már koalíciós válságról kellene beszélni és a pozícióvesztését komolyan kellene latolgatni – mondta.  Azt elismerte, hogy az utóbbi időben sok kritika éri Angela Merkelt, aki a bírálatok egy részének jogosságát el is ismeri, sőt, képes elnézést kérni.

De ennél sokkal fontosabb, hogy azoknak, akik vele szemben a kritikát megfogalmazzák, nincs receptjük a helyzet megoldására – mutatott rá.

Éppen ezért a szélsőjobboldali AfD megerősödését Horváth István nem tartja olyan drámainak, mint ahogy ezt bizonyos véleményformáló szerzők és források megfogalmazzák.

A bevándorlás ellenes párt nem rendelkezik olyan programmal, sem politikailag, sem gazdaságilag, sem ideológiailag – amellyel a német közvéleményt érdemben befolyásolni tudná. Szerinte a pártnak nincs esélye arra, hogy bárkivel koalícióban, kormányt tudna alakítani.

A választóknak nem tud mást nyújtani, csak a CDU-CSU koalíció politikájának tagadását, populista módon megragadja migrációs válságot, és kiemeli az ebből eredő problémákat. Erre azonban Németországban nem lehet építeni – állította. Magyarázatként Ausztria példáját hozta fel, ahol a Szabadság párt ellenzékben kritikus és harcias Európa ellenes választási kampányt folytatott, most pedig csak időnként és diszkréten hirdeti az eszméit. Ausztria pedig – a Kurz kancellár vezette koalícióval – változatlanul az egyik legerősebb szövetségese az Európai Uniónak.  Nyilván Németországban is vannak bizonyos körök, amelyeknek érdekében áll, hogy a migráns-kérdést helyezzék a választási propaganda középpontjába. Ha emiatt lassabban is, de a németek előbb-meg fogják emészteni a migránsokkal kapcsolatos helyzetet. A politikai vezetés közben nagy erőkkel dolgozik a háttérben a bevándorlók megszűrésének módszerein. Már ma is működik, hogy aki nem felel meg a feltételeknek, nem fogadják be. Ugyanakkor sokat tesznek az integráció érdekében is.

A sajtó keveset beszél arról, hogy Németország az integrációs programok keretében az elmúlt egy-másfél év alatt mintegy 300 ezer bevándorlót képezett ki és állított munkába.

Horváth István szerint a Németország elleni propaganda gyakran hivatkozik a bevándorlással megnövekvő bűnözésre és a terrorveszélyre. A statisztikák azonban nem igazolják ezt: az egy főre jutó bűncselekmények száma nem magasabb a bevándorlók között, mint a fehér lakosság körében, és nem bizonyítható a 2015 előtti helyzethez képest a terrorveszély növekedése sem. Mindebből az következik, hogy nem szabad túldramatizálni és túldimenzionálni a németországi helyzetet,

semmi alapja nincs a „király- vagy kancellár-buktatásnak”.

Merkel és a francia elnök, Macron, az úgynevezett „mag-országok” és számos kisebb tagállam támogatását is élvezve, egyértelműen modern Európát, és a modernizációt elősegítő változásokat akarnak. Ebben maximálisan elkötelezett a két európai vezető, ennek érdekében „szent szövetséget” is kötöttek. Valószínűleg számíthatnak majd Manfred Weber támogatására is, ha Junkers mandátumának lejárta után őt választják meg erre a meghatározó posztra. Az sem titok, hogy az Európai Bizottság elnökjelöltje Merkel emberének számít.

Megkérdeztük, hogy esélyest lát-e az Európai Néppárt jobbra tolódására, vagy ketté szakadására? Horváth István véleménye szerint nem valószínű, hogy az EU-ban a következő EP választás olyan jobbra tolódást hozna, hogy az erőviszonyok alapvetően megváltozzanak, és ez zavarokat okozzon az európai politikai egyensúlyban. Úgy vélte, hogy a demokratikus konzervatív erők befolyása megmarad, beleértve a Néppártot is.

Az Európai Unió széteséséhez senkinek semmilyen érdeke nem fűződik! – szögezte le. Hatalmas károkat okozna, még azoknak is, akik esetleg a kilépés gondolatával foglalkoznak.

Képzeljük el, mi történne, ha például most az egyik leghangosabb euroszkeptikus Olaszország kilépne az unióból. Az egész gazdasága pillanatok alatt összeomlana. Arra a felvetésre, hogy sokak szerint Orbán Viktor is arra „játszik”, hogy Magyarországot kivezesse az EU-ból, a volt nagykövet kijelentette: nem osztja ezt a véleményt. Európának szüksége van  Magyarországra, és Magyarországnak az Európai Unióra.

Miért kapott adományokat Azerbajdzsántól a legnagyobb német kormánypárt a CDU?

0

A magyar vezetők a baltás gyilkosért pénzt kaptak Azerbajdzsántól, de vajon a CDU német kormánypártnak miért fizettek? A válasz egyszerű: egy nagy gázvezetékért. 

Angela Merkel kancellárnak amúgy is sok baja van a kormányalakítással, de most egy újabb dolog miatt fájhat a feje. A Süddeutsche Zeitung napilap, amely korábban bőségesen beszámolt Azerbajdzsán többmilliárd dolláros európai „adományairól”, most megírta: a CDU egyik frankfurti szervezete szintén részesült egy 28 ezer eurós azeri támogatásból. Ez nem nagy pénz, de a német törvény ebben a tekintetben nagyon szigorú, mert kimondja azt, hogy

egy politikai párt nem kaphat pénzügyi támogatást olyan országból, mely nem tagja az Európai Uniónak. 

A német lap megkérdezte az adományozó céget, az azerbajdzsáni Socart, hogy miért is volt ily nagylelkű a CDU-val szemben? A németországi főnök azt nyilatkozta, hogy olyan stratégiai beruházás folyik jelenleg is Azerbajdzsán és Németország között, amely indokolja az ilyen adományokat. Mi ez a nagyberuházás? Egy gázvezeték létrehozása Azerbajdzsán és Németország között, amely mintegy hét államon keresztül ívelne át. Volt persze egy vetélytárs is: a Nabucco. Ezt azonban megfúrták. Kik? Többek között Günther Oettinger, az EU energiaügyi biztosa, a CDU vezető politikusa.

Nem ő az egyetlen CDU politikus, aki Azerbajdzsánból pénzt kapott. Karin Strenz honanya is szerepel a fizetési listán. Ő mivel hálálta meg a nagylelkű adományokat? Amikor a Strasbourgban ülésező Európa Tanács határozatban kérte Azerbajdzsántól az összes politikai fogoly szabadon bocsátását, akkor egyvalaki szavazott nemmel a németek közül: Karin Strenz.

A CDU bajor testvérpártja, a CSU is érintett az azeri botrányban. Több jeles politikusa komoly pénzeket kapott, sőt, az azeri cégekkel együtt indítottak közös vállalkozásokat. Az Európai Unió Ilham Alijev Azerbajdzsán elnököt az emberi jogok szisztematikus megsértésével vádolja. Ez nem akadályozza meg a tagállamok egyik vagy másik politikusát abban, hogy pénzt fogadjon el Azerbajdzsántól. Most kiderült: Angela Merkel kormányzó pártja, a CDU sem kivétel …

Németország választott – Kemény napok jönnek

0

Marad Angela Merkel kancellár, a kereszténydemokraták megőrizték vezető szerepüket a vasárnapi németországi parlamenti választásokon, de sok százezren elpártoltak a párttól. Sokan az újonnan bejutó, s rögtön harmadik erővé váló szélsőjobb AfD-re voksoltak – nem véletlenül mondta Merkel a választás éjszakáján, hogy politikájával mindent megtesz majd a most AfD-hez pártoltak visszacsábításáért. Már éjjel voltak tüntetések. Kemények lesznek a koalíciós egyezkedések.

Hajnalra meglettek a vasárnapi németországi parlamenti választások eredményei.

A szavazatok 33 százalékát az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép

pártszövetség szerezte meg, s ezzel a hányaddal a legtöbb helyhez jutott a Bundestagban. A pártszövetség a II. Világháború utáni első választások óta nem ért el ilyen rossz eredményt. Merkel is elismerte, hogy jobbra számított, s a közvéleménykutatások is jobb eredményt vetítettek előre, igaz, az utolsó napokban már csökkenő támogatottságot mértek a kancellár pártjának.

Második a Szociáldemokrata Párt (SPD), amely 20,5 százalékos voksaránnyal történelmi

mélypontra süllyedt. Máris jelezték, hogy nem kívánnak visszamenni a koalícióba, ezentúl ellenzékből politizálnak majd.

A harmadik helyen a szélsőjobbnak tartott – s első megnyilvánulásai után méltán – a

bevándorlás ellenes Alternatíva Németországnak (AfD) végzett 12,6 százalékkal.

A bevándorlás- és muszlimellenes párt eredményének a hírére tüntetők kezdtek el spontán gyülekezni Belrinben, az AfD székházánál, voltak tiltakozások Frankfurtban és Kölnben is.

Visszatért – négy év kihagyás után – a parlamentbe a Szabad Demokrata Párt (FDP) 10,7

százalékos eredménnyel. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) a szavazatok 9,2 százalékát kapta, a Zöldeknek pedig 8,9 százalék jutott.

A legvalószínűbb forgatókönyvnek elemzők és szakértők azt tartják, hogy úgynevezett Jamaica koalíció jön létre – Németországban a pártoknak színük van, s a reálisnak tartott CDU/CSU-FDP-Zöldek színeiból áll össze a fekete-sárga-zöld „zászló”.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK