Kezdőlap Címkék Budapest

Címke: Budapest

Nem szereted Hitlert? Elvisz a rendőr!

3

Kora délutáni írásunkat némiképp módosítjuk. Újabb részletek derültek ki ugyanis a történtekről. Írásunk végén közöljük az BRFK válaszát.

A férfi, aki nehezményezte, hogy a Klauzál téren Hitler képet kínálnak eladásra, Vajnai Attila volt, a Munkáspárt 2006 elnöke.

Korábbi közlésünkkel ellentétben nem írta fel a falra, hogy No Hitler, csupán annyi történt, hogy

felhívta a rendőröket, akik először nem akartak kimenni a helyszínre,

mire Vajnai közölte velük, hogy akkor felírja csarnok előtti járdára, hog STOP Nacism.  Így is tett, már félig járt a munkában, amikor megérkeztek a rendőrök.

Igazoltatás  nélkül a földre teperték Vajnati, és megbilincselték.

Ez látszik a videón, melyet a felvétel készítője végül nem a FüHü-nek, hanem a hvg.hu.nak adott oda.

Keressük a BRFK sajtóosztályát, hogy a Hitler képét kínáló férfi ellen indul-e eljárás, és egyáltalán, szabálysértésnek tekinthető-e a náci vezér képét árulni.

Megérkezett a BRFK válasza:

Tisztelt Szerkesztőség!

Megkeresésével kapcsolatosan tájékoztatjuk, hogy 2017. szeptember 10-én 10 óra 56 perckor érkezett bejelentés a rendőrségre, miszerint a bejelentő a Klauzál téri vásárcsarnokban egy Hitlert ábrázoló portrét látott, amely őt zavarta. A rendőrök a bejelentőt telefonon visszahívták, és részére jogi felvilágosítást adtak, azonban a bejelentő a rendőrt folyamatosan kioktatta és fenyegette.

A bejelentő 2017. szeptember 10-én 11 óra 24 perckor ismételten bejelentést tett és rendőri intézkedést kért, továbbá közölte azt is, ha a rendőrök tíz percen belül nem mennek ki intézkedni, akkor a járdát összefesti.

A rendőrök ezt követően a helyszínre kimentek és észlelték, hogy a bejelentő a járdára fest. A rendőrök a férfit személyazonosságának igazolására szólították fel, illetve közölték, hogy cselekményét hagyja abba. A férfi személyazonosságát nem igazolta, az intézkedés alól magát kivonva a vásárcsarnokba távozott.

A járőrök a férfit ismételten felszólították a személyazonosságának igazolására, amelynek nem tett eleget, ezért a járőrök megpróbálták feltartóztatni, de a férfi ellenszegült, ezért a rendőrök vele szemben testi kényszert alkalmaztak és megbilincselték. Az intézkedést követően a férfi fájdalomra panaszkodott, ezért a rendőrök mentőt kértek a helyszínre, akik a férfit kórházba szállították. A férfinek sérülése nem keletkezett.

A rendőrök később a helyszínen megállapították, hogy a portré valójában egy Hitlert ábrázoló hanglemez, amelynek árusítása bűncselekményt nem valósít meg.​

Kérjük, hogy a hiteles tájékoztatás érdekében válaszunkat teljes terjedelemben közölni szíveskedjenek.

Tisztelettel: ​​

Budapesti Rendőr-főkapitányság

Kommunikációs Osztály

Mit tehet az EU a lengyelekkel és a magyarokkal? (elemzés)

0

A végső megoldás azonban a magyarok és lengyelek százezreinek kezében van, akik tiltakoznak országaik Európától történő elfordulása ellen: érezniük kell a többi európai támogatását abban, hogy országaikban védik a demokráciát és a jogállamiságot, mert ez mindenki számára fontos.

Az európai értékek válsága közel jutott a forrponthoz, lassan politikai krízist okoz, hogy a varsói és a budapesti kormány szembeszegül az alapvető európai értékekkel. Az EU Bizottsága jogi lépéseket tett, és kilátásba helyezte, hogy Lengyelországot illetően tovább is megy. Az Európai Parlament ezt támogatja és Magyarország elleni további lépésekre készül. De a lengyel és a magyar vezetők csak akkor fogják érezni a nyomást, ha abban aktívan részt vállalnak a többi uniós tagállam vezetői is. Az unió szabályozásai figyelemre méltóan rugalmasnak bizonyultak a legutóbbi válságokkor, de most belülről támadják az EU alapjait, és a nemzeti politikai vezetőknek segíteniük kell az EU intézményeit abban, hogy többet tegyenek az unió alapvető értékeinek védelmére.

Amikor 2004-ben és 2007-ben új tagállamokat vettek fel, azok nem nagyon akarták feladni újonnan – vagyis 1989 után – megszerzett szuverenitásukat, és a 7. cikkely célpontjainak látták magukat. Így aztán az EU Alapvető Jogok Chartája, amely a Lisszaboni Szerződéssel lépett életbe, teli volt megkötésekkel a benne foglalt rendelkezések végrehajtását szolgáló jogi mechanizmusok terén.

A szuverenitási reflex felerősödött 2008 után,

amikor a válságok gyengítették az unió szerepét, amelyet a stabilitás és a prosperitás pilléreként töltött be, és megmutatkoztak a kölcsönös függőség árnyoldalai.

Az EU munkája a kölcsönös bizalmon nyugszik, és

a tagállamok annak érdekében, hogy megőrizzék a haladás lehetőségét, hajlamosak szemet hunyni az egyes kormányok problematikus magatartása felett,

azt remélve, hogy ezek a partnerek majd korrigálják önmagukat, és visszatérnek azokhoz a szabályokhoz, amelyek lehetővé teszik az EU működését. Az alapvető értékek megsértése miatti vádaskodások és az elszigeteléssel és szankciókkal való fenyegetés aláásná az együttműködés kultúráját, és a kormányok ezért csak egészen rendkívüli esetekben lesznek hajlandók vállalni a nyílt konfrontációt.

A 7. cikkelyt azért nevezik „nukleáris opciónak”, mert mindenki fél alkalmazni azt. Nagyobb az esély, hogy visszalő a potenciális támogatókra, mint amennyire megfegyelmezi a célba vett államokat.

Ha kellő támogatás híján nem sikerül bevetni, akkor a célba vett kormány ezt magatartása jóváhagyásaként értelmezi majd, ha sikerül, akkor olyan eszkalációt válthat ki, amely nacionalista érzelmeket szít az EU ellen, sőt, meg is erősítheti a tekintélyelvű rendszereket. Nem valószínű, hogy egy az EU értékeit folyamatosan sértő kormány alárendelje magát társai ellenőrzésének és visszatérjen az erény útjára, különösen, ha ettől az elit túlélése függ. És kárt is okozhat az uniónak azzal, ha külső hatalmakhoz, például Oroszországhoz vagy Törökországhoz fordul, vagy valamilyen módon akadályozza a procedúrát. Arra pedig nincs mechanizmus, hogy egy tagállamot akarata ellenére kitegyenek az unióból.

Mindezek miatt a kormányok előbb próbálják ignorálni a támadó magatartást. Aztán a Bizottságra, a Parlamentre és az Európai Tanácsra testálják a megfigyelést és a bírálatot. Ha ez nem hoz eredményt, megpróbálják kivárni a problematikus kormány végét, azt remélve, hogy az illető pártot majd leváltják a saját választói. Mindezek a stratégiák azonban kifutnak idén Lengyelország és Magyarország vonatkozásában. Az EU kormányai túl sokáig kellemetlen hazai illiberalizmusnak tekintették azt, amit a Fidesz és a PiS csinál Magyarországon, illetve Lengyelországban.

Mostanra a demokratikus gyakorlat feszegetése sok független állami intézmény tönkretételébe torkollt, és ez aláássa az uniós jog alkalmazását is.

A Bizottság és a Parlament most lépett, de a tagállamok kormányai túl sokáig tekintették magukat külső szemlélőnek. A cikk a továbbiakban ismertette a demokrácia magyarországi és lengyelországi aláásásának lépéseit, és hozzátette, hogy mindkét kormányzó párt saját frakciójának védelmét élvezte eddig az Európai Parlamentben, de az Európai Néppártban (EPP) már sokaknak elfogyott a türelme.

A magyar és a lengyel kormány pedig semmi jelét nem mutatja annak, hogy változtatna a kurzusán:

a PiS saját ideológiája miatt, a Fidesz pedig – egyebek mellett – a közelgő parlamenti választások miatt. Hozzáteszi: Orbán eddig engedett a nyomásnak, és rendszerint összhangba hozta intézkedéseit az EU-jogszabályok betűjével, ha szellemével nem is.

Ám a kockázat az egész unió számára fokozódik, mert az unió működése romlik, ha a jog uralma nem működik megfelelően minden egyes tagállamban. A bíróságokra gyakorolt politikai befolyás számos tekintetben káros, egyebek között megrendítheti a schengeni rendszert, amelyben a tagállamok megbíznak egymásban, egymás határőrizeti és vámszerveiben, hogy azok tisztességesen alkalmazzák a jogot.

Ugyanakkor Magyarországon és Lengyelországban nem csupán a jogállamiság megsértéséről van szó, hanem jogilag kötelező döntések végrehajtásának megtagadásáról is, például a menekültek ügyében.

Ez a járvány veszélyét hordozza: az EU elveszti kohézióját, ha tagállamai nem bízhatnak egymásban; abban, hogy mindenki végrehajtja a közösen hozott döntéseket. Mi több, gyengül az EU külső befolyása is. A Bizottság helyesen lépett, de most szüksége van arra, hogy támogatást kapjon a miniszterek tanácsától, amikor az szeptemberben visszatér a kérdésre.

A kormányoknak két szinten kellene erősíteni kétoldalú diplomáciájukat. Négyszemközt nem szabad kételyeket hagyni afelől, hogy támogatják a Bizottság lépéseit. Orbán számára még mindig fontos a néppárti tagság, és ezért az Európai Néppárt különös felelősséget visel a kérdésben. Nyilvánosan az európai vezetőknek félreérthetetlen nyilatkozatokat kell tenniük.

Nem szabad hagyniuk, hogy Varsóban Donald Trumpé legyen az utolsó szó. Merkel és Macron legutóbbi megnyilatkozásai biztatóak.

Az igazságügyi minisztereknek is szót kell emelniük, különösen, amikor Budapest és Varsó azt állítja, hogy gyakorlatuk megegyezik más tagállamok gyakorlatával. És a tagállamoknak nagykövetségeik útján is határozottabban fel kell tenniük a kérdéseiket. Amennyiben a Fidesz és a PiS nem hátrál meg, az EU Bizottságának és az Európai Parlamentnek el kell dönteni, hogy tovább megy-e a 7. cikkely alkalmazása felé. A többi tagállam kormányának magatartása döntő lesz.

Amennyiben a Bizottság előterjeszti a szükséges dokumentumokat, de nem kapja meg ahhoz a többséget a Tanácsban, az az egész EU arcvesztésével jár, és véget vet a 7. cikkely jövőbeli hatékonyságának.

Ha viszont a Bizottság csak azért nem lép tovább, mert tart attól, hogy nem kapja meg a szükséges többséget, akkor Orbán és Kaczyński mondhatja el, hogy győzelmet aratott. Ha viszont sikeresen elindítják a 7. cikkely alkalmazását, az erőteljes jelzés lesz még akkor is, ha Varsó és Budapest kölcsönös védelme lehetetlenné teszi a szükséges konszenzust. Minden uniós intézkedést nagyon alaposan át kell gondolni, nehogy azok a nacionalizmust táplálják. A lengyel és a magyar kormány állításaival szemben az uniós szereplőknek gondosan indokolni kell, hogy miért kell megvédeniük az uniós normákat.

A pénznek is van szerepe: jogilag és politikailag egyaránt nehéz lenne keresztül vinni azt, hogy a jogállamisághoz kössék az uniós támogatásokat, de erőteljes elrettentő hatása lenne e kártya kijátszásának is. Addig is azonban növelné az EU támogatottságát a polgárok körében, ha az eddiginél szigorúbban alkalmaznák a támogatásokkal való visszaélésekre vonatkozó, már létező szabályokat. Nem utolsó sorban az EU-nak aktívabban kell fellépnie a hamis állítások ellen. Az EU intézményei a liberális értékek védelmével az illiberalizmus és a nacionalizmus általános trendjével szemben lép fel. Nincs azonban más választása, mert súlyos veszély fenyegeti jogi és normatív kereteit, amelyek nélkülözhetetlenek a mély politikai és gazdasági integrációhoz.

Ha az unió hagyja, hogy két tagállam megússza az alapvető értékek megtagadását, fennáll a veszély, hogy ez járványként elterjed.

Az EU-nak nem feladata, hogy belekeveredjen a tagállamain belüli politikai harcokba, de intézményeinek meg kell védeni a közös normákat és az alapvető kötelezettségeket, amelyek lehetővé teszik a kölcsönös bizalmat, és ebben a jog uralma alapvető. A tagállamok vezetőinek tartós, célzott és koordinált kampányára van szükségük két szinten:

  1. Meg kell győzni a budapesti és varsói vezetőket, hogy változtassanak a kurzusokon. A két ország vezetőinek erős szavakat kell hallaniuk a többi fővárosból arról, hogy azok teljes mértékben támogatják a Bizottság lépéseit. És tudniuk kell, hogy nagy ára lesz annak, ha nem hátrálnak meg.
  2. Ugyanakkor az EU intézményeinek és a többi tagállam kormányainak nyilvánosan meg kell magyarázni, hogy miért olyan nagy jelentőségűek az értékek egy olyan politikához, amely az európai polgárok javát szolgálja. A végső megoldás azonban a magyarok és lengyelek százezreinek kezében van, akik tiltakoznak országaik Európától történő elfordulása ellen: érezniük kell a többi európai támogatását abban, hogy országaikban védik a demokráciát és a jogállamiságot, mert ez mindenki számára fontos.

(Carnegie Europe)

Olcsó díszlet?

0

Ha Budapest sziluettje felkerül a világ ismert szimbólumai közé, akkor már nem lehet eladni másnak, csak Budapestnek. Ahogy az Eiffel-torony előtt sem lehet Star Warst forgatni.

A rendszerváltás előtt az „amerikai film”, mint jelenség, megtestesítője volt számos elérhetetlen kelet-európai vágyálomnak: a nyugati életszínvonalnak, szabadosságnak, színes ruháknak, jókedvnek, tengerpartnak, gyors autóknak – írja Kollai István a pozsonyi Új Szóban.

„A rendszerváltással minden szempontból megnyílt az út nyugat felé, de az amerikai álom és Hollywood továbbra is nagyon távolinak tűnt.

Aztán az utóbbi évtizedben lassan Hollywood jött el Közép-Európába.”

„A térség ugyanis egy lett a kedvelt forgatási helyszínek közül. Budapesten először talán az váltott ki szenzációt, amikor itt forgatták Madonna főszereplésével az Evita című filmet; a magyar fővárosnak ekkor a századfordulós Buenos Airest kellett eljátszania. A Kémjátszmában, Robert Redford és Brad Pitt mögött, az ötvenes évek Berlinjét kellett Budapestnek felidéznie. A világ filmvásznain így feltűntek a pesti utcák, Robert Redford a Dohány utcai zsinagóga előtt üldögélt, Madonna a Néprajzi Múzeum lépcsőin sétált és Csepelen tüntetett.”

„Budapest például, miközben ténylegesen népszerű lett az amerikai filmesek körében,

alapvetően csak díszletként szolgál.

Ugyanez igaz Pozsonyra is, vagy az adriai tengerpartra. Friss hír, hogy Pierce Brosnan Horvátországba indul forgatni, hogy a Mamma Mia-musical jeleneteit felvegyék – azokat a jeleneteket, amelyek a forgatókönyv szerint Görögországban játszódnak…”

„Ha már egyszer a Mamma Mia jeleneteit egy napsütéses horvát szigeten veszik fel, akkor miért nem játszódhatna a film is egy napsütéses horvát szigeten? Görögország ennyivel trendibb, „menőbb” lenne? A nézők kevésbé éreznék át a film romantikáját, ha az lenne kiírva a tájat bemutató vágóképek alá, hogy Croatia? Sajnos úgy tűnik igen, a rendezők és producerek ettől tartanak. Emögött nyilván az áll, hogy

Hollywood és a filmes szakma az egész világ piacára termel,

az egész globális konzumvilágot látja el mindenki számára tetszetős képekkel, egyenérzelmekkel és sablontörténetekkel, és olyan terméket szeretne gyártani, amit mindenki meg tud emészteni. Hasonlóan a hamburgerekhez.”

„Valószínűleg egyébként a turizmus lehet a kiút ebből a csapdából: ha Budapest sziluettje felkerül a világ ismert szimbólumai közé, akkor már nem lehet eladni másnak, csak Budapestnek. Ahogy az Eiffel-torony előtt sem lehet Star Warst forgatni. A magyar főváros most nagyjából ezen az úton jár, az ismertsége és népszerűsége egyre nő – a TripAdvisor éppen beválasztotta a 25 legnépszerűbb város közé a világon – és ez kivezetheti abból a csapdából, hogy háborús és fantasy filmek olcsó díszlete legyen.”

Putyin Budapesten – tüntettek ellene az Arénában

0

Fél négy körül érkezett meg Budapestre Vlagyimir Putyin orosz elnök. Hivatalosan a cselgáncs vb megnyitójára jött, de Orbán Viktorral is tárgyal. Az Arénában az Együtt “Nem leszünk orosz gyarmat!”, a Párbeszéd pedig “Hajrá magyarok! Putyin, takarodj!” feliratú molinóval tüntetett.

MTI Fotó: KKM / Kovács Márton

A reptéren Szijjártó Péter fogadta Putyint, aki a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség tiszteletbeli elnökeként érkezett a világbajnokságra.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

A megnyitóról egyébként Putyin lemaradt, mert mire a repülőtérről a Papp László Budapest Sportarénához ért, annak már vége lett. De itt találkozott Orbán Viktorral, akivel persze a díszpáholyban is egymás mellett ültek.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

A Ria Novosztyi szerint az Orbánnal való megbeszélésen Putyin azt mondta, pozitív trendek vannak a kétoldalú kereskedelemben, és

“örül annak a lehetőségnek, hogy egy sporteseményen beszélgethet a kétoldalú kapcsolatokról”.

Arról is beszélt, hogy tavaly 9 százalékos visszaesés volt a kereskedelemben, idén viszont több mint 20 százalékos növekedés.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Azt is mondta, hogy “nagy projekteken dolgoznak együtt”, többek között az energiaiparban.

Példaként említette a paksi bővítést, amelynek 12 milliárd dolláros költsége “biztosítva van”.

Szerinte a munka már a jövő év elején megkezdődhet.

Azt is mondta, hogy más területeken, például a gyógyszeriparban is van együttműködés, és egyre több magyar üzletember érdeklődik Oroszország iránt.

Az Együtt aktivistái közben “Nem leszünk orosz gyarmat!” feliratú molinót feszítettek ki. Közleményük szerint ezután “rendőrök és biztonsági őrök gyűrűjében távozniuk kellett.” Kint ismét kifeszítették a molinót,

a rendőrök ekkor igazoltatni kezdték a tiltakozókat.

A párt alelnöke, Berkecz Balázs ezeket élőben közvetítette a Facebookon.

Üzenet Putyinnak az Arénában: nem leszünk orosz gyarmat!

Közzétette: Berkecz Balázs – 2017. augusztus 28.

Az Arénában a Párbeszéd aktivistái is tüntettek, ők egy “Hajrá magyarok! Putyin, takarodj”-feliratú transzparenssel, amelyen a Paks2 beruházás logója is rajta volt, ami ellen szintén tiltakozik a párt. Erről Tordai Bence, a párt szóvivője posztolt a Facebookon.

Közzétette: Tordai Bence – 2017. augusztus 28.

Őket is kivezették, ahogy a Momentum Putyin-maszkban tiltakozó aktivistáit is. A Momentum estére, a Gellérthegyhez is tüntetést szervezett, ahol néhány százan voltak.

Az LMP közben azt kezdeményezte, hogy a nemzetbiztonsági bizottság kapjon tájékoztatást az Orbán-Putyin találkozóról.

Putyin idén már másodszor látogatott Magyarországra.

V & V

– Szép ez a város, Viktor.

– Örülök, hogy tetszik, Vlagyimir.

– És mondd csak Viktor galambocskám, emberek is laknak Budapesten?

– Hogyne laknának, Vlagyimir. Majdnem kétmillióan.

– Egyet sem láttam közülük, Viktor.

– Kiürítettük a környező utcákat, Vlagyimir. Még a csatornafedeleket is lehegesztettük.

– A csatornafedeleket? Már mér’?

– A biztonság kedvéért, Vlagyimir.

– Ti ennyire nem bíztok bennem, Viktor? Azt hiszitek, hogy kárt teszek az emberekben és ellopom a csatornafedeleket?

 

Budapest a legjobb hely egy európai egyetemistának

0

A szállás olcsó, a közlekedés alig kerül valamibe, a koszt és a sör is könnyen kigazdálkodható vagyis nem véletlen, hogy a párizsi Le Figaro listáján fővárosunk az első helyen szerepel.

Tegyük gyorsan hozzá, hogy Prága és Varsó is az élvonalban van és hogy mindez a nyugat-európai egyetemisták pénztárcáját tekinti mércének.

Budapesten egy hónap kihozható 360 euróból, ebben a sör nincsen benne.

De egy-másfél euró egy korsó sör Budapesten, míg ugyanez Párizsban 6 euró. Az ezüstérmes az olcsósági listán Prága, aztán Porto, Varsó és Lisszabon következik. Vagyis az EU keleti és déli városai.

A kontraszt a gazdag északnyugati rész az EU-ban. Itt London és Párizs viszi el a pálmát.

A brit fővárosban 1124 euró a minimális megélhetési költség egy egyetemistának.

És akkor még nem beszéltünk a tandíjról. A kontinensen az egyetemek jórésze állami támogatást élvez és ennek következtében kigazdálkodható a tandíj. Londonban viszont méregdrága az oktatás: évi tízezer eurót is elkérhetnek. Párizsban már jobb a helyzet: igaz, hogy a megélhetés méregdrága, de a tandíj jóval szerényebb hiszen az állam Franciaországban mélyen a zsebébe nyúl.

Mindez persze csak a megélhetési szempont.

A kérdés, hogy milyen diplomát szerez az egyetemista Budapesten, Lisszabonban, Londonban vagy Párizsban.

A hierarchia itt is könyörtelen. A sanghaji lista élvonalában szereplő egyetemek diplomái sokkal többet érnek, mint a többiek. Márpedig Kelet- vagy Dél-Európa alig van jelen a sanghaji listán, míg Északnyugat-Európa szép számban képviselteti magát.

De Anglia vagy Svájc méregdrága, míg Budapest vagy Lisszabon olcsó, vagyis a piacon mindenki megtalálja magának azt, ami neki a legjobb ár-minőség arányt jelenti. Akinek a pénztárcája lapos, de a fiatalos vállakozó szelleme töretlen, annak bízvást lehet ajánlani Budapestet vagy Prágát esetleg Lisszabont – ahogy azt a Le Figaro teszi.

Tehervonat Kína közepéből Magyarországon át Münchenbe

0

15-16 napig tart az út Csengcsouból Bajorország fővárosába. Az első szállítmány elsősorban elektromos berendezéseket visz az európai piacra.

A megoldás már ki van próbálva: 2013 óta működik a Csengcsou – Hamburg vonal, mely a kínai árukat Honan tartomány fővárosából Németországba viszi. Mindez része az Új Selyemút programnak, melyet a kínai államfő hirdetett meg idén tavasszal Pekingben. A kínai fővárosban Putyin elnök mellett Orbán Viktor magyar miniszterelnök is meghallgathatta Hszi Csinping elnök 164 milliárd dolláros elképzelését. Marco Polo annak idején a selyemúton érkezett a Mennyei Birodalomba, ahol a császár tanácsadója lett.

Az Új Selyemút program a feltörekvő Kína gigászi nyitása a világra.

Ennek kulcs kérdése az infrastruktúra, melynek fejlesztését a kínaiak gőzerővel folytatják mind hazájukban mind pedig külföldön. Kína gyorsvasút hálózata már ma is a legnagyobb a világon pedig csak jóval Európa után láttak hozzá ehhez. Kína legfontosabb kereskedelmi partnere az Európai Unió. Annak legfontosabb állama Németország, ahol a kínaiak az első helyre kerültek a külkereskedelemben megelőzve Franciaországot! A kínaiak hosszú távon gondolkodnak. Nemcsak árukkal akarják elárasztani az Európai Uniót, de stratégiai szövetségre is törekszenek vele kihasználva azt, hogy Trump Amerikája végképp önző módon viselkedik. Hszi Csinping elnök idén először részt vett Davosban a világgazdasági fórumon, és ott állást foglalt a szabad kereskedelem mellett. A kínaiak mindig a kölcsönös előnyöket hangsúlyozzák.

Most, hogy megindult a teherforgalom Kína kellős közepéből Magyarországon át Münchenbe, máris arra utalnak, hogy a németek milyen árukat szállíthatnak hozzájuk. A China Daily kiemeli, hogy Bajorország Németországon belül az autóipar egyik legfőbb bázisa: BMW, Porsche stb. Szeptember ötödikén indul az ellenvonat Münchenből Csengcsouba- valószínűleg főként autókkal a fedélzetén. A China Daily nemrég arról is beszámolt, hogy végre

megindul az építkezés a Budapest-Belgrád vonalon is.

Ez is része az Új Selyemút programnak. Ha elkészül, akkor jelentősen lerövidíti a Budapest-Belgrád vasúti vonalat, és talán akkor nem kell majd 15-16 nap amíg elér egy teher szállítmány Kína kellős közepéből Münchenbe.

Mit akar Macron Közép- és Kelet-Európában?

0

Bécsbe, Bukarestbe és Szófiába látogat el Franciaország újonnan megválasztott elnöke, hogy támogatókat szerezzen reformjainak külföldön. Bécsben nemcsak az osztrák vezetőkkel találkozik hanem Bohuslav Sobotka cseh kormányfővel és Robert Fico szlovák miniszterelnökkel is.

Ez az austerlitzi (slavkovi) hármas szövetség, amely Prága és Pozsony szemében könnyen pótolhatja a visegrádi együttműködést. A kérdés az, hogy mit akar Macron elnök velük elfogadtatni?

A fiatal francia köztársasági elnök elsősorban azt szeretné megértetni Közép és Kelet Európa uniós tagállamaival, hogy a globalizációs folyamatokhoz jobb együtt alkalmazkodni mint külön-külön.

Macron korábban gazdasági miniszter volt Franciaországban, és akkor tapasztalta, hogy a kínai dömpinggel szemben csakis az EU jelenthet megoldást. Macron a francia-német együttműködéssel akarja újra dinamizálni az EU-t, ezen belül is elsősorban az eurozóna államait. Arra akarja rábeszélni a közép és kelet-európai államokat, hogy lépjenek be az euró övezetbe. Ezenkívül azt szeretné, ha az olcsó munkabérű közép- és kelet-európai államok nem támasztanának konkurenciát a francia munkaerőnek. Elsősorban azt a rendszert akarja megszüntetni, hogy a közép és kelet-európai cégek saját munkatársaikat küldik Franciaországba, ahol jóval olcsóbban dolgoznak mint a hazai munkavállalók. Már Sárközy elnök is nehezményezte ezt. Javasolta: legyen egységes adórendszer az EU-ban, mely megszüntetné a közép és kelet európai tagállamok bérelőnyeit. Ezt valamennyi közép és kelet-európai állam ellenezte. Leginkább Lengyelország és Magyarország áll ellen. Ezt a két államot ki is hagyja Emmanuel Macron francia elnök. Korábban Brüsszelben találkozott a visegrádi négyek vezetőivel és felhívta a figyelmüket: az EU nem szupermarket! Nem válogathat senki sem kedvére! Az előnyök és a kötelezettségek összetartoznak! Ez Macron álláspontja. Közép és Kelet Európában viszont azt hangoztatják: a bérszínvonal az egyik fő vonzereje a régiónak. Erről nem mondanak le cserébe néhány ígéretért. Az EU közép és kelet-európai tagjai a szabad munkavállalást hangsúlyozzák.

Macron nincs könnyű helyzetben hiszen Franciaországban megígérte: harcolni fog a közép és kelet-európai bér dömping ellen.

Így nem várnak könnyű tárgyalások a francia köztársasági elnökre Bécsben, Bukarestben és Szófiában, de az igazán kemény diót Varsó és Budapest jelenti. E két főváros nem véletlenül hiányzik Macron francia elnök eheti utazási programjából …

Melbourne a legélhetőbb, Budapest a harminchatodik

0

Továbbra is Melbourne a világ legélhetőbb helye londoni elemzők szerint. Az ausztrál város sorozatban a hetedik alkalommal végzett az Economist Intelligence Unit (EIU) szerdán ismertetett listájának élén, ezzel megelőzte Vancouvert, amely eddig hatszor szerepelt a rangsor élén. Budapest a harminchatodik.

“Melbourne minden lakója rendkívül büszke lehet ma” – mondta a rekordra utalva Robert Doyle polgármester, aki szerint sikerük még vonzóbbá teszi a várost, különösen a külföldi diákok számára.

A második helyre hajszálnyival lemaradva Bécs került, az osztrák fővárost pedig három kanadai város követi: Vancouver, Toronto és Calgary.

Az ausztrál városok közül Adelaide és Perth is bekerült az első tízbe. Előbbi holtversenyben az ötödik, utóbbi a hetedik helyen. Nyolcadik az új-zélandi Auckland, a kilencedik pedig Finnország fővárosa, Helsinki. A tizedik helyet Hamburg érdemelte ki a világ egyik legnagyobb nem befektetési banki jellegű elemző és előrejelző intézetének szakértőitől.

A 140 várost vizsgáló tanulmányhoz mellékelt lista végén továbbra is Damaszkusz áll, amely a polgárháború 2011-es kitörése előtt jóval előkelőbb helyen szerepelt a rangsorban. A szíriai főváros előtt a nigériai Lagos, Líbia fővárosa, Tripoli; Banglades fővárosa, Dakka, valamint Pápua Új-Guinea fővárosa, Port Moresby szerepel az utolsó helyeken.

Budapest nagyot lépett előre, az utóbbi években ugyanis rendre az 50. hely körül szerepelt.

A magyar főváros mellett javult például Amszterdam, Reykjavík, Szingapúr és Montevideo besorolása is.

Az EIU a stabilitás, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a kultúra és környezet, valamint az infrastruktúra szempontjából pontozza a városokat, majd ezeket az értékeléseket foglalja különböző súlyozásokkal egy nullától százig terjedő átfogó minőségi indexbe. A zéró osztályzat “elviselhetetlen”, a 100-as “ideális” életkörülményeket jelöl.

A sereghajtó Damaszkusznak 30,2 pontja lett,

Melbourne 97,5 pontot szerzett. Száz-száz pontot kapott az egészségügyi ellátásra, az oktatásra és az infrastruktúrára, 95,1-et a kultúrára és a környezetre, 95-öt a stabilitásra.

Utóbbi kategóriában biztonsági kockázatokat is figyelembe vesznek, Sydney például ezek alapján került ki az első tízből és végzett idén a 11. helyen, noha tavaly még a hetedik volt. Ugyanilyen okokból romlott Manchester és Stockholm besorolása. A brit városban májusban öngyilkos merénylő hajtott végre pokolgépes robbantást Ariana Grande koncertjének helyszínén, 22 embert ölve meg, a svéd fővárosban pedig áprilisban követtek el merényletet.

Az Economist Intelligence Unit 15. alkalommal tette közzé listáját.

 

Los Angeles-ben lesz a 2028-as olimpia

0

Hivatalosan még nem jelentették be, de sajtóértesülés szerint megszületett a megállapodás a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) vezetőivel, ennek értelmében Los Angeles rendezi a 2028-as olimpiát.

A NOB július 11-én döntött arról, hogy szeptember 13-án a 2024-es mellett a 2028-as nyári játékok rendezőjét is bejelenti. Ennek ugyanakkor előfeltétele, hogy a három fél – a két város és a NOB – megegyezzen, s ezt a megállapodást hagyhatja majd jóvá Limában a NOB tagsága.

A NOB történetében másodszor fordulhat elő, hogy egyszerre két házigazdát jelentenek be: 1921 júniusában Párizs az 1924-es, Amszterdam pedig az 1928-as olimpiát kapta meg.

A francia főváros 1900-ban és 1924-ben volt házigazda, viszont sikertelenül kandidált az 1992-es, a 2008-as és a 2012-es játékokra.

Los Angeles 1932-ben és 1984-ben rendezett eddig ötkarikás játékokat.

Az Egyesült Államokban legutóbb – Atlantában – 1996-ban volt nyári olimpia, New York és Chicago viszont eredménytelenül pályázott a 2012-es és a 2016-os rendezésre.

A 2024-es játékokra Boston, Hamburg, Róma és Budapest is jelentkezett, de mind a négy város visszalépett a pályázattól.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK