Kezdőlap Címkék Budapest

Címke: Budapest

Vona: a Jobbik felkészült az ország kormányzására

A Jobbik felkészült az ország kormányzására, és arra, hogy tisztességes, biztonságos, élhetőbb Magyarországot teremtsen – jelentette ki Vona Gábor, az ellenzéki párt elnöke budapesti jelöltbemutató sajtótájékoztatóján.

A politikus azt mondta: míg a baloldali pártok lényegében egymást akarják leváltani, addig a Jobbik a kormányt, és vállalják politikai képviseletét mindenkinek, aki ezt akarja ma.

Vona Gábor testi-lelki-szellemi megújulást tart szükségesnek, jelezve: ehhez egy pedagógusvezetőt, egy orvos-vezetőt és egy sportvezetőt indítanak egyéni jelöltként a fővárosban: Bardócz-Tódor András fizikatanárt a 2., Gyenes Gézát, a párt egészségpolitikusát a 12., Kovács Tamás volt kardvívót pedig a 4. választókerületekben.

Változások a taxiknál

0

Januártól csak 10 évesnél fiatalabb autóval lehet taxizni, miután lejár a 2015-ös kormányrendeletben meghatározott türelmi idő.

Az új előírások szerint 2018 elejétől taxiszolgáltatás csak két oldalon két-két ajtós, légkondicionált kocsival nyújtható, írja az MTI. A 10 éves korhatár az Euro III környezetvédelmi besorolásba, illetve az elektromos motorral közlekedőkre vonatkozik, míg

az Euro IV-es besorolású motorral felszereltek esetében csak 7 évnél fiatalabb autókra adhatnak taxiengedélyt.

Az előírások között szerepel az is, hogy csak olyan autóval lehet taxizni, amely gumiabroncsainak teljes futófelületén a mintázat magassága eléri a három millimétert. Követelmény még, hogy minden üléshez legyen biztonsági öv, a vezetőnél és a jobboldali első ülésnél beépített légzsák és ABS.

Taxizni csak olyan kocsival lehet, amelynek kormánya a baloldalon van.

Uniós pénzből vásárol trolikat és villamosokat a főváros

0

Hatvan Solaris-Skoda típusú lengyel és cseh közös gyártmányú trolibusz és 26 spanyol CAF villamos érkezhet akár már jövőre Budapestre. Összesen 27,8 milliárd forintot különítettek el járműbeszerzésre.

“Mi kezdeményeztük az átcsoportosítást, mert így mégiscsak jól járnak a budapestiek” – mondta Tarlós István főpolgármester, aki abban bízik, hogy az új, klímás és legfeljebb négy kilométeres hosszon önjáró (felső vezeték nélkül közlekedni képes) trolik és a szintén korszerű villamosok mielőbb megérkeznek.

Erre minden esély megvan, hiszen a trolibuszok és a villamosok korábbi, 40 milliárdos – szintén uniós támogatású – projektjére kiírt közbeszerzések mindkét tömegközlekedési járműfajtánál opciós jogot tartalmaztak.

Így amint megérkezik a kormánydöntésből következő hivatalos fedezetgarancia, a főváros már kezdeményezheti is a lehívást a szerződött gyártóknál és szállítóknál.

Falra festett gasztronómia és bor

0

A nyár végén elindult egyhónapos Színes Város Budapest falfestő fesztivál keretében megvalósult 8 tűzfalfestmény – 7 Budapesten, 1 Berlinben – témái a gasztronómia és a bor voltak.

A művészek ezekből a témákból meríthettek alkotásához. A negyedik alkalommal lezajlott projektsorozat célja, hogy magyar és külföldi alkotók festményei néhol akár komplex felújítási program után kerüljenek fel a falakra. Az összesen mintegy 2000 m2 nagyságú falfelület negyede hőszigetelést is kapott idén. A magyar, német, és spanyol alkotók saját stílusban alkothattak.

Elindult a közönségszavazás az elkészült falfestményekre, amelyekre november 16-án, csütörtökön éjfélig lehet szavazni, az eredményhirdetés november 17-én, pénteken lesz. A Trilak nevű festékgyártó a magyarok közül a legtöbb szavazatot elnyerő fal alkotóinak 500.000 forint értékű festéket ajánl fel.

Felavatták Bud Spencer szobrát Budapesten

Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere, Kárpáti György, a Nemzet Sportolója, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Diamante Pedersoli (Diamy Spencer) Bud Spencer fiatalabbik lánya avatta fel Bud Spencer szobrát, Tasnádi Szandra alkotását a budapesti Corvin-sétányon. Az avatáson rengetegen voltak.

MTI Fotó: Mónus Márton

Bréking nyúz, október 31. – Tudósítás a másik valóságból

0

Művészet. Vegytiszta. Már rotyognak. Szájával etet egy tevét.

Az Origo egy Alfahír-cikkről

„A „Nem az nyeri a választást, akinek a rendezvényeire több ember” című bűvészmutatvány hanyag eleganciával összerakott huszonegy sora úgy tökéletes, ahogy van. Csodálatos mestermű született az Alfahír szerkesztőségében, pár év múlva újságíró-iskolákban fogják mutogatni az anyagot, hiszen megszületett a minőségi pártújságírás Don Perignon-ja.

(azt nem tudjuk, hogy ez csak elütés-e, vagy a sorok írója rosszul tudja a pezsgő nevét – a szerk.)

A Szerzőben rejlő tehetség már az első két szóban megmutatkozik, hiszen ennyivel össze tudja foglalni cikkének lényegét, ami be kell látni, hogy minimum prémium kategóriás bravúr. Ha valakiben még ezután is felmerülnének kérdések zsenialitásával kapcsolatban, a következő sorok egész biztosan meggyőzik, hogy ez bizony maga a művészet. Ugyanis, ahogy elhagyja a tollát az a bizonyos két szó, az „értelmetlen számháború”, olyan számháborút kap a nyakába az olvasó, hogy egész életére elmegy a kedve a Jobbik-rendezvények résztvevőinek számolgatásától. Az erős indítást követően nincs megállás, bődületes sebességgel érkeznek egymás után a főszereplők.”

A Pesti Srácok a mezőgazdaságról

„Simicska Lajos szebb napokat látott médiaportfóliójának aktív közreműködésével kívánja befolyásolni a pénteki agrárkamarai választások eredményét az egykori kommunista agrárszervezet jogutódja, a mai napig a baloldal kizárólagos érdekszférájához sorolható Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Az elmúlt egy hónapban a Magyar Nemzet és a Hír Tv mintegy tucat cikkel és adással, vegytiszta MOSZ-propagandával uszított a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ellen, miközben az agrárkamarai választások kampányában a szocialista bekötésű szövetség mellett lobbizott. Az eddig is köztudott volt, hogy Simicska Lajos milliárdos agrárérdekeltségeivel szép nagy szeletet hasít ki a mezőgazdasági támogatások hazai tortájából, de új jelenség, hogy az oligarcha már az „agrárszervezetek MSZP-jének” is aláterceltet a médiumaival, ha kormányzati célkitűzések megfúrásáról van szó.”

A Magyar Idők a fővárosi ellenzékről

„Kár, hogy erre Horváth Csaba „nem emlékszik”, vagy csak kiment a fejéből. Megjegyzem, a részletekről meg lehetne kérdezni akár a városháza akkori tekintetes elöljáróit is, például Demszky Gábor főpolgármestert vagy helyettesét, Hagyó Miklóst. Netán az akkor még szocialista színekben gombnyomogató Gy. Németh Erzsébetet, aki most a DK frontembere. (Igaz, Erzsike elsősorban „metrós”; földalatti­vitái Tarlós Istvánnal csak azóta lanyhultak, amióta a 4-es metró eltapsolt milliárdjai után kutakodó OLAF-bizottság őt is meg akarta hall­gatni a disznóság részleteiről.)

Úgy fest, a fővárosi ellenzék önmagát aprítja a levesbe.

Már rotyognak.”

A Ripost Hódi Pamela nyaralásáról

„Tunéziában élvezi a napsütést Hódi Pamela! A csinos anyuka a családjával és kislányával utazott a tengerpartra, hogy az elmúlt hónapok eseményei után kicsit kikapcsolódjanak.

A vakációról Pamela már számos fényképet megosztott az Instagram-oldalán, a legutóbbi videója azonban minden eddigin túltesz.

A felvételen Pamela a szájával etet egy tevét, majd ijedten toporzékolva hátrálni kezd az állat elől.”

November végére megszülethet az ellenzéki megállapodás

0

A Magyar Hírlap ma reggeli híre szerint heves viták vannak a két baloldali párt, a DK és az MSZP között. A lap szocialista forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a DK, a párt erősödése miatt felrúgná a korábban szóban kötött megállapodást, vagyis azt, hogy a képviselőjelölti helyeket kétharmad-egyharmad arányban osztanák el. (Kétharmad MSZP, egyharmad DK).

A Magyar Hírlap azt írta, hogy a DK, kihasználva az MSZP meggyengülését, már ötven százalékot, vagy ennél is többet kér a helyek közül. A kormányhoz közeli lap szerint különösen Budapesten feszült a helyzet a két párt között, mert a főváros több körzetében erős a rivalizálás

A Demokratikus Koalíció szerint nem igaz a Magyar Hírlap értesülése,

miszerint a párt erősödése miatt a DK a tizennyolc fővárosi választókerületben az eredeti egyharmad-kétharmad helyett fele-fele arányban osztozkodna az MSZP-vel – ezt Molnár Csaba mondta az ATV Start című műsorában.

A DK ügyvezető alelnöke szerint: semmiféle osztozkodásról nincs szó. Ők azt vallják, ha egy párt növekszik, az nem több jogok, hanem több kötelezettséggel jár.

A politikus azt mondta, hogy nem matekoznak, azt nézik, hogy mind a 106 választókerületben győzelemre esélyes jelöltek legyenek. Hozzátette, hogy az ellenzéki megállapodás sok hónapot csúszott, de azt reméli, hogy november végére megszülethet a megállapodás.

Autonómia-tüntetéssel várják Budapestre az ukrán külügyminisztert

0

Október 13-án érkezik Budapestre az ukrán külügyminiszter, hogy elsősorban az elfogadott oktatási törvényről tárgyaljon a magyar kormánnyal.

Ukrajna budapesti nagykövetsége elé tüntetést szerveznek – közölte Pavlo Klimkin az ukrán külügyi tárca vezetője szerdán Twitterén -, állítása szerint erről a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatta a nagykövetséget.

„Mi ez, Budapest támogatja a szeparatizmust?

– fogalmazott számonkérően Klimkin. Állítása szerint azonnal tiltakozójegyzéket küldött a kijevi külügyi tárca azzal a követeléssel, hogy tiltsák be ezt a „provokációt”. “Biztosak vagyunk, hogy Magyarország továbbra is tiszteletben tartja Ukrajna területi egységét”

– fűzte hozzá bejegyzésében.

Megkerestük Szávay Istvánt, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetének elnökét, aki elmondta, a tüntetést magánszemélyek szervezik.

Az ellenzéki politikus jelezte, a demonstrációt nem a Jobbik kezdeményezte.

(KárpátHír)

Budapest: magyar katalánok

0

Nem elképzelhetetlen, hogy Budapesten jelentősen alulmarad a Fidesz 2018-ban, miközben az ország legtöbb részén ugyanilyen arányú győzelem néz ki neki. Függetlenül attól, hogy ez valóban bekövetkezik-e, mindenki régóta érzi, hogy Magyarország lényegében két, egymástól élesen különböző részből áll: a fővárosból és vidékből.

A főváros él, lélegzik, ha hagyják, halad, a vidék mozdulatlan – mozdíthatatlan. A különbség egyszerre gazdasági, kulturális és mentális, és a szakadék főváros és vidék között egyre nő.
Csak két gyors példa: Budapest részesedése az ország GDP-jéből úgy 40 százalék, miközben a népességnek csak 17 százaléka él itt, továbbá minden tíz forintból négyet Budapest tesz be az államkasszába. Ebből a hatalmas összegből azonban a főváros egyre kevesebbet tarthat meg, költhet magára: iskolái, kórházai, lakóházai fejlesztésére, az egymást követő kormányok mind többet vontak el Budapesttől, hogy életben tartsák a vidéket. Az Orbán-kormány pedig már egyenesen a főváros pénzügyi kiszárításán, a budapestiek megfojtásán ügyködik.

Egyértelmű, hogy gazdaságilag a főváros tartja el a vidéket, de a kulturális, mentális különbség is már-már áthidalhatatlan: láttuk a napokban Őcsényt, a magyar vidéket – a középkort, és emlékszünk 2015-re, arra, hogy Budapest képes volt kiállni a menekültek mellett: ezrek segítették őket. Láttuk, hogy mekkora erők mozdultak meg Budapesten a CEU mellett, míg a vidék süket és vak mindenre, az ország kilencven százalékán egy maroknyi embernél többet képtelenség bármilyen ügy mellé állítani.

Nem tudom, a vidék mit akar, de Budapest élni, szabadon lélegezni, fejlődni szeretne. Közismert mondás, hogy Budapest „vízfej” az ország testén, de ez minden, csak nem hidrokefália: ez a fej él, gondolkodik, alkot, ellenben a vidék maradt, ami volt, Ugar.
Budapest Magyarország Katalóniája, a budapestiek a magyar katalánok. Éppen ezért elérkezett az ideje, hogy a magyar főváros kinyilvánítsa függetlenségi szándékát és megkezdje az előkészületeket a leváláshoz.

Egyértelmű, hogy Budapest nem akarja azt a jövőt, amit a jelenlegi kormány, kormánypárt és miniszterelnök szán neki, nem akar a vidék sorsára jutni. A Fidesz elképzelhető nagyarányú veresége Budapesten nem egyszerűen a politikai preferencia kifejeződése, hanem jelentős gondolkodásbeli és erkölcsi különbség. A Fidesz a magyar vidék akaratgyengesége, tanulni, fejlődni képtelensége. Ezért lehet ott Orbán Viktor annyira sikeres, és ezért van kudarcra ítélve Budapesten.

De a főváros kisugárzó, érték-, mintateremtő hatása már jó száz éve láthatatlan és áthatolhatatlan falba ütközik a főváros határánál, és semmi remény rá, hogy ez a következő száz évben megváltozzon.

Nincs ennyi időnk, se nekünk, se gyerekeinknek, sem unokáinknak, ezért egyetlen taggal megalakítom a Budapest Pártot, és az üggyel szimpatizálók és az esetleg hozzá csatlakozni kívánók nevében bejelentem, hogy ezennel budapesti állampolgárnak tekintem magam.

Forrás: Bruck András, Facebook

Nyolcvan éves a hetedik híd

0

Nyolcvan éve, 1937. szeptember 12-én adták át a forgalomnak a hetedik budapesti Duna-hidat, az akkor Horthy Miklós hídnak nevezett Petőfi hidat.

A híd felépítését Budapest lendületes fejlődése tette szükségessé.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa már 1906-ban javasolta, hogy a Nagykörút
folytatásában – Boráros téri híd néven – épüljön híd a Dunán. A
beruházás adminisztratív és pénzügyi okok, majd az első világháború
kitörése miatt eltolódott, de a napirendről nem került le. A munkálatok
megkezdését a Horthy Miklós kormányzóvá választásának tizedik
évfordulóját megörökítő 1930. évi XI. törvénycikk rendelte el, amely
arról is rendelkezett, hogy a leendő hidat (számos más intézmény
mellett) Horthyról nevezzék el.

A Magyar Királyi Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium által
meghirdetett tervpályázatra

tíz tervező 17 pályatervet nyújtott be.

Ezek közül hármat díjaztak, további hármat megvettek, de végül a minisztérium
hídosztályának vezetője, Álgyay-Hubert Pál irányításával készült
felsőpályás, rácsos szerkezetű, háromnyílású hídterv megvalósítása
mellett döntöttek. A költségek egyharmadát az állam, kétharmadát a
főváros viselte, a pénz a Duna-híd alapba került.

A kivitelezést a budai oldalon 1933-ban, a pestin 1934-ben kezdték
meg a mélyépítési munkálatokkal.

Ekkor alkalmaztak Magyarországon először a parti pilléreknél nagyméretű vasbeton keszont (túlnyomásos légterű, alul nyitott süllyesztőszekrényt), az alapozást a Magyar Rádió
élő adásban közvetítette a folyó fenekére lesüllyesztett légnyomásos keszonból. Az acélszerkezet gyártását, valamint a vasszerkezet
szerelését és fedőmázolását a MÁVAG végezte, a híd kivitelezési munkáit
Kováts Alajos építőmérnök irányította, a szerelési munka 1936-ban
fejeződött be.

A különleges karcsúságú, háromnyílásos, négy fő tartószerkezetű híd
112, 154 és 112 méteres medernyílásokkal hidalta át a Dunát. Feljárókkal
együtt

a hossza 514 méter, teljes szélessége 22,7 méter volt, ebből 15,7 méter a fakocka burkolatú kocsipálya, két villamosvágánnyal a közepén.

Oldalról két 3,5-3,5 méter széles járda fogta közre, amiből 1-1 méter
kerékpárút volt, mind az úttesttől, mind a járdától
elkülönítve. A villamos felsővezetékek és az úttest fölé függesztett
izzólámpatestek közös tartóoszlopait a járdaszegélyek mellett helyezték
el.

A budai hídfőt az osztrák-magyar haditengerészet emlékműve
díszítette, a fiumei világítótorony kicsinyített másával, a pesti oldal
északi részén állt az Elevátor-ház, itt volt a 6-os villamos kör
alaprajzú végállomása is. A próbaterhelést 1937 augusztusában két
mozdonyból és négy húsztonnás vagonból álló szerelvénnyel, valamint 32,
egyenként 11 tonnás locsolókocsival tartották, az átadásra 1937.
szeptember 12-én került sor.

A híd és tartozékainak építése az ellenőrzési költségekkel együtt kereken tízmillió pengőbe került.

A második világháború végén, 1945. január 14-én a visszavonuló
német csapatok felrobbantották a hidat. A szovjet hadsereg egy
ideiglenes hadihidat emelt a hídroncsra, az 1945. április 5-én átadott
szükséghídon vezetett át az a gázcső, amely a pesti oldal gázellátását
biztosította. A hídroncsokat 1946-ban emelték ki, a helyreállítási
munkálatokhoz 1951-ben fogott hozzá a MÁVAG. Az alépítményekben a
robbantás során nem esett lényeges kár, csupán a pillérek felső részeit
kellett pótolni és kijavítani, az acélszerkezet mintegy felét kellett
újra legyártani.

Az új átkelő a réginél szélesebb, ennek ellenére könnyebb lett, az
újjáépítés során 500 tonna acélanyagot takarítottak meg. Az úttestet 18
méterre, a kerékpárúttal ellátott járdákat 3,8 méterre szélesítették. Az
úttest fölé fénycsöves világítótesteket függesztettek a régi izzólámpák
helyébe. A hidat 1952. november 22-én nyitották meg a forgalom előtt,
ekkor kapta új nevét is Petőfi Sándor tiszteletére.

A hídon 1966-70-ben villamosvasúti vágánycserét és kisebb
javításokat végeztek, és teljesen újramázolták. 1979-80-ban a hídpályát
is felújították, a teljes pályaszerkezetet átépítették. Megszüntették a
kerékpárutat és az úttest szélességét 20,4 méterre növelték, a
villamosvágányok sávját az úttesttel egy síkban alakították ki, hogy az
autósok is használhassák, a híd így gyakorlatilag háromszor három
sávossá vált. Amikor 1982-ben a Boráros teret átépítették, a
villamosmegállókat középperonos aluljáróval egészítették ki.

Az utolsó komolyabb felújítás 1996-ban történt,

kicserélték a budai
pillér saruit, átépítették a villamospályát, amelyről leterelték a
közúti járműveket, a híd így ismét kétszer kétsávos lett. A 2010-ben
végzett fővizsgálat szerint a Petőfi híd felújításra szorul, mert
jelentősek a korróziós károsodások, a csapadékvíz-elvezetés tönkrement.
Utoljára 2013 augusztusában végeztek javításokat a Petőfi hídon, a
nagykörúti villamosvágányok felújításakor.

2016. március elején tégla méretű kő- és vasbetondarabok, a
változékony, csapadékos időjárás miatt meglazult útburkolati elemek
hullottak a hídról a budai alsó rakpartra. Ez is mutatja, hogy milyen
sürgős a Petőfi híd rekonstrukciója, amelyre a tervek szerint csak a
Lánchíd felújítása után, tehát 2020-nál előbb nem kerülhet sor.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK