Brüsszel azon van, hogy megszelídítse a lázadó visegrádi államokat és ehhez most az oszd meg és uralkodj stratégiáját alkalmazza. Azaz teszi a szépet a szlovákoknak és a cseheknek, ugyanakkor kemény a magyar és a lengyel kormánnyal szemben – állapítja meg a Politico.
A térséget ismerő források szerint a Bizottság a most következő költségvetési tárgyalásokon pénzzel igyekszik éket verni a V4-ek közé. Ha sikerül, akkor még inkább elszigetelődik Magyarország és Lengyelország, amelyeket a nyugati politikai vezetés többsége egyébként is páriának tekint. Az uniós támogatások jelentős megrövidítésének lehetősége
világossá tette Pozsony és Prága számára, hogy nem éri meg nekik összeborulni Kaczynskival, illetve Orbánnal.
Az EU-ban egyesek még mindig azt hiszik, hogy a magyar miniszterelnök által meghirdetett illiberális demokrácia nemigen több szószátyárkodásnál, így azt gondolják, hogy a lengyelek ügyében eláll a vétótól, ha cserében kedvezőbb feltételeket tud kialkudni a következő hosszú távú büdzsé kidolgozása során. Hiszen nem tud meglenni a támogatások nélkül.
A szlovák és a cseh vezetés közben éreztette, hogy nem kívánja megvédeni a jogállam ügyében a két szövetségest, mert a saját érdekeit fontosabbnak tartja. De nekik is megvan a maguk gondja a populizmussal és a korrupcióval. Az érdekeik azonban inkább Németország és Ausztria felé terelik őket.
Ám Brüsszel keménykedése visszaüthet,
főleg ha demagóg elemeknek sikerül úgy beállítaniuk, hogy az unió rá akarja kényszeríteni akaratát a régióra, ahogy az már a menekültválság kapcsán is történt. Milan Nic, a Német Külpolitikai Tanács elemzője azt tartja nagy bajnak, hogy Brüsszel nem érti a kelet-európaiakat.
Újabb súlyos figyelmeztetést kapott Orbán Viktor az Európai Néppárttól. Nem az elsőt, és nem az utolsót.
A párt frakcióvezetője, Manfred Weber egy holland lapnak adott interjúban a többi között arról is beszélt, hogy a magyar miniszterelnök nem igazodik az unióba szokásos normákhoz, nincs tekintettel a demokráciára, a jogállamiságra, valamint a sajtó szabadságára. „Ha Orbán és a Fidesz betartja ezeket a szabályokat, maradhat, ha nem, akkor távozik.”
Ezt mondta Manfred Weber, aki persze tudja, hogy Orbán csak a saját szabályait tartja be – azokat sem mindig. Viszont, mint már annyiszor, most is meg fogja ígérni, hogy Magyarországon minden törvényesen demokratikusan történik, Manfred Weber, valamint az Európai Néppárt pedig úgy tesznek, mintha el is hinnék, amit a magyar miniszterelnök mond. Miközben persze tudják, hogy ez nem így lesz: Orbánnak már régóta sajátja a kettős beszéd – ahogy ő maga fogalmazta meg néhány évvel ezelőtt: a pávatánc. Számára nem jelent gondot, hogy mást mond Brüsszelben, mint amit Magyarországon.
Tudják ezt persze az Európai Néppártban is. S bár most tényleg a szokásosnál is keményebben fogalmaztak, Orbánnak bizonyára nagyobb fejtörést okoz, hogy bajnok lesz-e a Videoton, mint az, hogy kizárják-e a Fideszt az Európai Néppártból. Mely utóbbi természetesen nagy blama lenne Magyarország számára, ráadásul anyagilag is igen kellemetlen, de ilyenről, hiába az üzengetés, vélhetően nincs szó.
Brüsszel és benne a Fidesz pártcsaládja, a Európai Néppárt egyszerűen nincs arra felkészülve, hogy Orbánt és a hozzá hasonló politikusokat kezelje. Ott mindenki abból indul ki, hogy az Európai Unió tagjai nemcsak a közösség gazdagabb országainak a pénzét, de azok értékrendjét is elfogadják. Ha ennek az ellenkezőjét tapasztalják – ráadásul folyamatosan, hosszú éveken keresztül – akkor homokszem kerül a gépezetbe és meghibásodik az amúgy sem makulátlanul működő rendszer.
Ott számít az adott szó, aki ettől eltér, be sem engedik a jobb társaságokba. Nem véletlenül mondta néhány ezelőtt az azóta a Corvinus Egyetem rektorává avanzsált Századvég-vezető, Lánczi András, hogy amit az emberek korrupciónak gondolnak, az nem az, hanem maga a Fidesz politikája. Ez nem beismerés volt, épp ellenkezőleg: annak a tudományos megfogalmazása, hogy mi vagyunk a hülyék, ha azt gondoljuk, hogy a köz pénzének kreatív eltüntetése bűncselekmény.
Orbán majd igyekszik meggyőzni az általa brüsszeli bürokratáknak nevezett személyeket és testületeket, hogy Magyarországgal nincs semmi baj. Nem sérül a jogállam, virágzik a demokrácia, és a sajtó szabadságának sem áll az útjában semmi. Brüsszelben meg majd szépen úgy tesznek, mintha mindezt el is hinnék. Nem először, és nem utoljára.
Orbán Viktor úgy léphetett a parlamenti szószékhez, hogy belülről immár semmi sem fenyegeti. Így hát még nagylelkűen lovagiasságot is ígérhetett az éppen oszlóban levő politikai ellenfeleinek. Persze ezt senki sem veszi komolyan. Emiatt sokkal inkább figyelemre érdemes, hogy mit mondott a külpolitikáról.
Annál is inkább, mert a magyar kormány minden jel szerint felhagyott az eddigi stratégiájával, hogy az uniós vitákban zárt ajtók mögött többnyire bólogat, utána meg a csak magyar újságírók által látogatott sajtóértekezleteken jól nekimegy Brüsszelnek és még jobban megvédi a magyarokat. Az utóbbi néhány héten azonban Orbán Viktor uniós magyar hangja, Szijjártó Péter és még egy-két nagykövet, egyébként földi halandók számára teljesen érthetetlenül és értelmetlenül, megvétózott tök ésszerű uniós terveket (például az afrikai országokkal kötött „pénzt a migráció lelassításáért” típusú projekt).
Liberális demokrácia helyett kereszténydemokrácia
„A régi világrend szellemi hívei, anyagi haszonélvezői, valamint a kényelmesek, a léhák és a restek ilyenkor egy táborba sorakozva támadják az újítókat” – mondta csütörtökön Orbán Viktor és hozzátette: „minél sikeresebbek vagyunk mi, annál dühödtebbek a kritikusaink”.
„Fölfogásom szerint az eddigi sikerekhez hozzájárult, hogy nyíltan kimondtuk: a liberális demokrácia korszaka véget ért, alkalmatlan lett arra, hogy megvédje az ember méltóságát, hogy megadja a szabadságot, nem tudja garantálni többé a fizikai biztonságot, és már nem tudja fenntartani a keresztény kultúrát sem” – fejtette ki a miniszterelnök megjegyezve: vannak Európában, akik még „bütykölnek rajta”, mert azt hiszik, megjavíthatják. Nem értik, hogy nem a szerkezet romlott el, hanem a világ változott meg – értékelt.
A kormányfő úgy fogalmazott, a magyarok válasza a megváltozott világra az, hogy „a zátonyra futott liberális demokrácia helyett inkább felépítettük a 21. századi kereszténydemokráciát, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, féken tartja az antiszemitizmust, megvédi a keresztény kultúránkat, és esélyt ad nemzetünk fennmaradására és gyarapodására. Mi kereszténydemokraták vagyunk és kereszténydemokráciát akarunk.”
Ez lett az illiberális államból és egyesek ezt annak tudják be, hogy Orbán konszolidálni akar és politikailag korrekt mázzal keni el a lényeget.
Egy ködös szösszenet Közép-Európáról
A kormányfő ígéretet tett arra, hogy gazdaságilag is megépítik a lélekben és kultúrában történelmi sorsközösséget alkotó Közép-Európát, s azok fővárosait és nagyvárosait közúton, vasúton és levegőben is összekapcsolják. „Lengyelország meghatározó szerepét pártfogoljuk, és velük összefogva megvetjük egy nagy közép-európai gazdasági térség alapjait” – közölte.
Nem tudni, hogy ez a gazdasági térség azoknak az országoknak a vigaszcsoportja lesz-e, amelyek a Macron-terv szerint kiszorulnak a mainstreamből és kulloghatnak a peremvidékeken.
Mindenesetre a miniszterelnök egyik kedvenc téveszméje a visegrádiakról, mint az EU legdinamikusabban fejlődő régiójáról szól és egy ilyen ünnepi beszédből sem maradhatott ki. De már nem volt benne ihlet és hév.
Mint ahogy abban sem, hogy szeretné meggyőzni a szomszéd országokat: összefogva Európa legbiztonságosabb, leggyorsabban fejlődő, egységes gazdasági, kereskedelmi és közlekedési területévé tudnánk építeni a Kárpát-medencét.
Nyugat igen, de földrajz is van a világon
Orbán Viktor kifejtette azt is, hogy Magyarország elkötelezett tagja marad a nyugati szövetségi rendszernek, de ez nem változtatja meg a magyar államiság földrajzi meghatározottságát: nyugatra a germán vaskancellárok földje, keletre a szláv katonanépek világa, délre pedig muszlim embertömegek találhatók. Ezért a magyar politika nem szimpatizálhat a demokráciaexport-elméletekkel, nem társulhat a más népeket kioktatókhoz és azokhoz sem, akik a német, az orosz, a török népet és annak vezetőit sértegetik – figyelmeztetett a magyar miniszterelnök.
Itt nem kis ellentmondás ütötte fel a fejét, hiszen a „rabok leszünk vagy szabadok” gondolatát is idefűzte Orbán. Akkor most szeretjük az egykori megszállóinkat vagy nem?
„Hagymázas rémálom”
Végül az EU-ról beszélt, kiemelve: erős Európát, békét, kölcsönösen előnyös megállapodásokat szeretnének. „Szükségünk van az unióra, és az uniónak is szüksége van ránk” – tette hozzá a miniszterelnök, közölve: minden erejükkel azt fogják képviselni, hogy az uniónak a szabad nemzetek szövetségeként kell működnie, fel kell adnia az európai egyesült államokra vonatkozó „hagymázas rémálmait”, s vissza kell térnie a realitások talajára.
Szavai szerint Brüsszelben ma fizetett aktivisták, bürokraták, politikusok ezrei dolgoznak azért, hogy a migrációt alapvető emberi joggá minősítsék, „ezért akarják elvenni tőlünk a jogot, hogy magunk dönthessünk, kit fogadunk be és kit nem”. Úgy látja, a migráció végül a nemzetek felbomlásához vezet, s csak egyetlen nyílt társadalom marad egyetlen egységes európai kormánnyal. „Ez a sors vár azokra, akik nem védekeznek a migráció ellen” – közölte, megerősítve ugyanakkor, hogy kormánya mindennek elszánt ellenzője.
A multikulturalizmus volt az első lépcsőfok, a politikai korrektség a második, a harmadik pedig a kötelező betelepítési kvóta lenne – fejtette ki, úgy folytatva: annak érdekében, hogy „az az Európa, amelyet szeretünk, és amelyért készen állunk komoly áldozatokra is, ne lépjen fel az önfelszámolás következő lépcsőfokára, ki kell és ki is fogunk állni az európai politika pástjára”. „Ellenezni fogjuk a kötelező kvótát, kiállunk a keresztény kultúráért és harcolni fogunk a határok megvédéséért” – közölte.
A külpolitikai mondanivalójának e legutóbbi volt a leglényegesebb része. Ebből lehet következtetni arra, hogy Orbán az unióban nem a konszolidáció hanem a konfrontáció aktivistája lesz. A hadijelentések ezentúl nem Budapestről, hanem Brüsszelből érkeznek.
Jó volt ez a hét, már csak azért is, mert hétvégi napból legalább annyi volt, mint hétköznapból. De azért így sincs okunk panaszra, sok minden történt, alig tudtunk minden fontosságot lejegyezni. Heti összefoglalónk.
Orbán ahol tud, segít
A hét elejének számító szerda erős felütéssel kezdődött. Erre a napra hívták (rendelték, invitálták – megfelelő aláhúzandó) Orbán Viktort Brüsszelbe. A Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője, Manfred Weber rendelte a magyar miniszterelnököt raportra (baráti beszélgetésre, kihallgatásra – megfelelő szintén aláhúzandó). A Néppártot, amely eddig mindenféle taktikai okokból kiállt Orbán és a Fidesz mellett, most állítólag megelégelte Orbánék szembenállását az uniós értékekkel, és tisztázó beszélgetésre hívták a tékozló fiút.
Legalábbis, úgy tudták azok, aki nem csak a közmédiából, vagy a Habony-Mészáros-Vajna trió médiabirodalmának valamelyik ékkövéből tájékozódik.
A szerda délelőttre tervezett beszélgetés eddig ismeretlen okból késő délutánra húzódott, ezt követően viszont egyik fél sem mondott semmit, annyi került nyilvánosságra, hogy a beszélgetés másfél óráig tartott, és személyi sérülés nem történt.
Aztán felszállt a fehér füst, már amennyiben Havas Bertalannak, Orbán Viktor szóvivőjének a közleményét annak lehet tekinteni. Havasi Bertalan ugyanis megnyugtatta a sajtó munkatársait, és rajtuk keresztül a magyar közvéleményt. Szó sem volt kihallgatásról, épp ellenkezőleg: a Néppárt már készül az európai parlamenti választásra, és ehhez kérték Orbán Viktor segítségét. Nem arról van tehát szó, amit korábban mindenki tudni vélt: hogy az unióban megelégelték Orbánéknak az uniós pénzekkel kapcsolatos – fogalmazzunk finoman – kreatív megoldásait, merthogy, amint egy képviselő megfogalmazta, az uniós támogatásoknak az a célja, hogy régió országai felzárkózzanak és nem az, hogy Orbán Viktor és családja gazdagodjon.
Nem erről tárgyaltak tehát Orbánnal, hanem, amint azt Havasi úr mindenki számára egyértelművé tette, segítséget kértek a Fidesztől. Szerencsére Orbánt épp jó hangulatban találták – a Videoton esélyes a bajnoki címre és a Felcsút is derekasan vitézkedik – ezért személyesen megígérte, beáll a csatasorba.
Még lesz néhány egyeztetés Orbánnal, de azok sem arról szólnak majd, hogy a Fideszt most már tényleg kipenderítenék a néppárti frakcióból, hanem arról, hogy Orbán Viktor hogyan tudná átadni tapasztalatait, hogy a néppártosok minél sikeresebben lépjenek fel Brüsszel ellen, különös tekintettel a migránsok és Soros megfékezésére.
Mészáros lelökte a dobogó tetejéről Csányit
Egy héttel ezelőtt még annak kapcsán írtunk Mészáros Lőrincről, hogy lemonott polgármesteri címéről, mert, mint mondta, mostantól inkább az üzleti tevékenységre koncentrál. Az akkor sejtelmesnek tűnő bejelentés értelme mostanra megvilágosodott. Pénteken Mészáros Lőrinc és felesége, Mészáros Beatrix bejelentették, hogy övék a Konzum Magántőkealap.
Mészáros Lõrinc beszédet mond a Kastély Óvoda alapításának 60. évfordulója és az óvoda történetérõl szóló kiadvány bemutatója alkalmából rendezett ünnepségen Felcsúton. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A G7 portál számításai szerint ez azt jelenti, hogy Mészáros Lőrinc – családjával együtt – Magyarország leggazdagabb emberévé vált. Csak részvényben nagyobb vagyona van, mint amennyire Csányi Sándor teljes vagyonát becsülték tavaly.
Részvényekben mintegy 208 milliárd forintot kóstál a Mészáros-vagyon,
mindemellett több tucatnyi magyar és külföldi cége van Mészároséknak, több tízmilliárdos értékben.
Ha azt vesszük, hogy a Nemzet Gázszerelőjének 2010-ben „csupán” 100 millió forintos vagyona volt, akkor Mészáros nyolc év alatti gazdagodása valószínűleg világrekordnak számít.
Mindezt a szemünk előtt, de mégis, csendben, szinte észrevétlenül vitte véghez. Jó helyről tudom ugyanis, hogy vannak olyan honfitársaink, elsősorban a vidéki Magyarországon, de máshol is, akik még nem hallottak Mészáros Lőrincről. Nem csupán a mélyszegénységben élő, a létük fenntartásáért küzdő emberekről van szó, hanem tisztes megélhetéssel bíró, hivatalban dolgozó ügyintézőkről.
A közmédiában Mészáros Lőrinc ugyanis gyakorlatilag nem létezik.
Ezért azok a milliók, akik legföljebb a közmédiából, valamint csatolt részeinek hazugságaiból tájékozódnak, nem tudják, hogy ez az ember, aki nemrég még Felcsút polgármestere volt, az ottani, elsőosztályú futball klub elnöke. Magyarország 85 százalékának – ők azok, akik a fent említett lakájmédiából tájékozódnak -, fogalma sincs arról, hogy Orbán Viktor gyerekkori pajtása, sokak szerint strómanja, a Népszabadságot bezáró Mediaworks társtulajdonosa, az Echo TV tulajdonosa, szállodák és Balaton-parti kempingek felvásárlója, egymilliárd forintos jachton múlatja bizonnyal kevés szabadidejét.
Azok az emberek, akik nem hallottak Mészáros Lőrincről, mert elhallgatták előlük, hogy ilyen nevű ember létezik, azt sem tudják, miként működik Orbán Magyarországa. Hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének nevezett maffiaszerződés lényege a lopás, és ha csak egyetlen olyan nap lenne, amikor nem lophatnának, darabjaira esne szét az egész tákolmány.
Ameddig sokan vannak olyanok, akik nem hallottak Mészáros Lőrincről, azt sem tudják, hogy létezik egy ilyen nevű gázszerelő, aki szerencséjére, vagy (esetleges későbbi) balszerencséjére Orbán miniszterelnök gyerekkori cimborája, ameddig lesznek olyan emberek, akiknek halványlila segédfogalmuk sincs arról, hogy Mészáros Lőrincet eszik-e, vagy isszák, addig Orbán miniszterelnök és csapata zavartalanul űzheti megszokott játékait.
Persze, előbb, vagy utóbb a kritikus tömeg is megtudja majd, hogy létezik egy Mészáros Lőrinc nevű ember, aki minden jel szerint Orbán miniszterelnök birtokainak intézője és a vagyonát is ő kezeli. Amikor ez bekövetkezik, az nem lesz jó napja Magyarországnak. Zengeni fog az ég, megmozdul a föld, kiáradnak a folyók, villámok csattognak, de a végén nagy tisztaság lesz mindenütt.
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a Fidesz-frakció alakuló ülésére érkezőben, egy újságírói kérdésre válaszolva ezt mondta: készen állnak megtárgyalni az európai uniós pénzek folyósításáról szóló, szerdán ismertetett brüsszeli javaslatot
Arra a felvetésre, hogy Magyarország csatlakozik-e az európai ügyészséghez, úgy reagált: a magyar alkotmány szerint az ügyészség szuverenitási kérdés.
Ez azonban – és ezt már mi tesszük hozzá -, csupán elhatározás kérdése: a Fidesz parlamenti kétharmada lehetővé tenné, hogy változtassanak az alkotmány ezen cikkelyén, arról nem is szólva, hogy az ellenzéki pártok is támogatnának egy ilyen megoldást.
Az Európai Néppárt vezetőivel folytatott szerdai brüsszeli megbeszéléséivel kapcsolatban arra a kérdésre, miszerint szó esett-e arról, hogy a Fidesz távozzon a pártcsaládból, a kormányfő azt közölte: ellenkezőleg, arról volt szó, hogyan tud a Fidesz részt venni az európai parlamenti választási kampányban úgy, hogy a néppárt győzni tudjon. „Felajánlottam a segítségünket” – jelentette ki.
Arról, hogy a CEU működése feltétele lehet-e a néppárttal való gördülékeny, problémamentes együttműködésnek, azt válaszolta: Magyarországnak senki semmilyen ügyben nem szabhat előfeltételt.
Ma Tímea és Irma napja van. A Tímea görög, magyar eredetű, Jókai Mór névalkotása. Jelentése: jó, tisztelet. Az Irma germán eredetű, Irmin germán istenségről. Jelentése nem ismert. Legyen egy jó napja, olvassa el a lapszemlét!
Magyar Hírlap: Hitközségi feszültségek, kifogásolt irányvonal
Nem csitulnak a belső feszültségek az országos főrabbi lemondása nyomán, információink szerint Frölich Róbert a budapesti hitközség önállósodását is felvetette.
Egyre többször merül fel belső fórumokon a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) önállósodásának gondolata, ennek egyik propagálója a nemrég lemondott országos főrabbi, Frölich Róbert — tudta meg a Magyar Hírlap.
Frölich a BZSH-hoz tartozó Dohány utcai zsinagóga főrabbija maradt, befolyása továbbra is jelentős, és egyértelműen ellenzi a Heisler András Mazsihisz-elnök által fémjelzett, a „változó világra nyitott zsidóság” jelszavával meghirdetett új irányvonalat. Ennek nyilvánosan is hangot adott. Egyébként hasonló okokra hivatkozva hagyta ott nemrég a Mazsihiszt a Magyarországi Orthodox Izraelita Hitközség is, amelynek anyagi követelései is lehetnek anyaszervezetétől, kilépése az állami kárpótlási járadék felosztását is érintheti.
Népszava: Befuccsolt Rogán általálmánya
Április közepén megszűnt Rogán Antal és két társa, Csík Balázs és Lengyel Csaba találmányának ideiglenes szabadalmi védettsége – derül ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala adatbázisából. A hatóság kénytelen volt lemondottnak tekinteni a védelmi kérvényt, mivel a találmány jelenlegi gazdája, a Csík Balázs és Lengyel Csaba jegyezte MobilSign – pontosabban az általuk megbízott szabadalmi ügyvivő – a lehető leginkább meghosszabbított határidő ellenére se adta be a találmány érdemi vizsgálatához szükséges papírokat.
Rogán Antal Orbán Viktor régi-új kabinetfőnöke két társával együtt 2015 nyarán kérte egy elektronikus aláírási, illetve azonosítási eljárás levédését a hazai hatóságtól – olvasható a Népszavában. Kedvüket nem szegte, hogy a sajtó már az idő tájt arról cikkezett: az akkor épp Rogán Antal vezette Fidesz-frakció törvénymódosításokkal milliárdos bevételeket terel a Csík Balázs többségi, illetve Lengyel Csaba kisebbségi tulajdonában álló, tanúsítással foglalkozó Hunguard Kft.-hez.
A Népszava a cikk publikálását követően más forrásból azt az információt kapta, hogy az érintettek tudatosan hagyták kifutni a szabadalmi ügy hazai fellebbezési határidejét, mivel inkább az európai szabadalmaztatási eljárást választották. A sikeres európai szabadalombejegyzést Magyarországon is érvényesíteni tervezik. A Népszava nyomán a cikket a Lapszemlében közlő Független Hírügynökség is elnézést kér az érintettektől.
Magyar Idők: Brüsszeli hadüzenet Magyarországnak
Olyan eszközt akar magának az Európai Bizottság, amelynek segítségével sakkban tarthatja a Brüsszelből nézve renitens tagállamokat – írja a Magyar Idők. Erre az „új mechanizmusra” tegnap hivatalosan is javaslatot tettek az uniós költségvetés tervezetének bemutatásakor. Az előterjesztést több EP-képviselő szerint kifejezetten Magyar- és Lengyelország ellen írták.
Brüsszel túlhatalmát hivatott biztosítani az Európai Bizottság (EB) tegnap bemutatott uniós költségvetési tervezete. A javaslat ugyanis lehetőséget teremtene arra, hogy a jogállamiság követelményeinek megsértésére hivatkozva pénzügyi nyomás alá helyezzék a nemzeti szuverenitásukat óvni igyekvő országokat – akár egyhangú döntés hiányában is. Az előterjesztés értelmében ugyanis a jövőben az EB javaslatára a tagországok kormányait képviselő Európai Tanács minősített többséggel dönthetne a források korlátozásáról vagy akár teljes befagyasztásáról.
Bár eredetileg úgy volt, hogy a magyar miniszterelnököt már délelőtt meghallgatják a Néppárt vezetői, a megbeszélés délutánra csúszott.
Már napokkal előbb tudni lehetett, hogy Orbán Viktornak szerdán Brüsszelben van jelenése, mert meghallgatásra rendelték a Fidesz pártcsaládjának vezetői. Orbán politikája, gyakori szembenállása az EU intézkedéseivel és értékeivel egyre jobban nyugtalanítja a Néppártot.
A Fidesz és a kormánypárti sajtó igyekszik bagatellizálni az uniós meghallgatást és azt sugallják, hogy Orbán Viktor csupán viszonozza Manfred Weber, a Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjének budapesti látogatását.
Soha nem volt még a visegrádi négyek országainak annyira rossz híre, mint jelenleg. Bár tény, hogy Brüsszelben sokan soha nem vették komolyan ezt a szövetséget, a magyarországi választások és a kormányváltáshoz vezető szlovákiai események után a V4-ek az utolsó pártfogóikat is elveszítették – írja Demecs Péter a pozsonyi Új Szóban.
„Én a szövetséggel kapcsolatban mindig is szkeptikus voltam. Problematikusnak tartom például, hogy a V4-et soha senki nem vette komolyan. Regionális szövetségnek tartották, amely uniós szinten úgy 2015 környékén, a menekültválság kirobbanásakor hallatott magáról először” – idézi cikkében Demecs Zuzana Stuchlíkovát, az Europeum think-thank brüsszeli vezetőjét.
Ezt követően a cikkíró közli a tényállást. „S a problémák ettől a perctől sokasodtak: Orbán Viktor kormánya megállás nélkül bírálja az Európai Uniót, a lengyel kormánynak is megromlott a kapcsolata Brüsszellel, Csehország hivatalos politikájában évek óta hiányzik az uniópárti politika. Míg Szlovákia ezen a téren kilógott a sorból, az utóbbi hónapok eseményei igazolták, hogy Pozsony sem vehető problémamentes tagállamnak.”
„Jelenleg a V4-ek legnagyobb problémája, hogy
már csak nagyon nehezen fognak megválni a bajkeverő címkétől”
– idézet Stuchlíkovától, aki kifejti: „A tagállamok számtalan közös találkozóján soha semmilyen fontos döntés nem született. Nem hiszem, hogy a négy tagállamnak van olyan pozitív témája, amelyet uniós szinten jelenleg propagálhatna annak érdekében, hogy javítsanak igencsak megtépázott hírnevükön.”
Az Országgyűlés döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját. Ezen a napon arra emlékezünk, hogy 1944-ben ekkor kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.
Azóta az éppen regnáló kormányok minden évben megemlékeznek a holokauszt áldozatairól, és elítélik az antiszemitizmust. Így tett a negyedik Orbán-kormány is, azzal a csekély kis plusszal, hogy a meggyilkolt áldozatok emléke kapcsán sikerült valamelyest migránsozni is.
A Miniszterelnökség hétfői, az MTI-hez eljuttatott közleménye ugyanúgy kezdődik, mint más években: „Erkölcsi kötelesség az emlékezés, a mártírok és az embermentő hősök szellemének ébren tartása, példaként állítása a jövő nemzedéke elé.”
Idáig semmi különös, sőt, még a folytatás sem ad okot a gyanakvásra „ez a nap arra is hív minden jóakaratú embert, hogy erősítsük a szolidaritást és az összetartozás érzését, az egymás iránti türelem gyakorlását”.
Aztán, nehogy lankadjon az érdeklődés, a Miniszterelnökség belecsap a lecsóba:. A közlemény ugyanis így folytatódik: „Fontos ez napjainkban, amikor az Európát fenyegető vallási türelmetlenség, amely a felelőtlen brüsszeli uniós bevándorlási politika egyenes következménye, soha nem látott erőszakos méreteket ölt a kontinens nyugati felében”.
Ha valakinek még mindig nem lenne érthető, és nem ugrik be neki a Soros által idevezérelt és betelepítendő migránsok sokasága, akkor annak megmagyarázzák, hogy mire gondoltak. „A Miniszterelnökség szerint az aggasztóan erősödő antiszemita megnyilvánulásokkal szemben csak egyetlen út létezik: Európának vissza kell térnie a zsidó-keresztény hagyományokból táplálkozó értékrendhez. A politikailag korrektnek hazudott beszédet pedig, amely bénultságba és tehetetlenségbe sodorja civilizációnkat, fel kell váltania az őszinte és felelős szembenézésnek a problémákkal”.
Így már mindenki számára világos, hogy miről van szó. Arról, hogy a Miniszterelnökség szerint valójában a zsidóság miatt kell a kormánynak migránsoznia, mert elsősorban őket fenyegeti a vallási türelmetlenség, vagyis, jó ha a magyar állampolgárok tudják: a zsidók miatt kénytelen a magyar kormány milliárdokat költeni a magyar adófizetők pénzéből a migráns-ellenes propagandára.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
