Kezdőlap Címkék Biztos

Címke: biztos

Megint szavaz az Európai Parlament

Amikor az új Európai Parlamentben Ursula von der Leyen bizottsági elnökségéről szavaztak a képviselők, azt írtam ezen az oldalon: én nemmel szavaznék. A DK négy képviselője igennel szavazott.

A megválasztott elnök azóta meghozta egész ciklusának minden bizonnyal legfontosabb döntését: a feladatok elosztását a tagállamok kormányai által jelölt biztosjelöltek között. Számunkra ebből két dolog különösen érdekes. Az egyik:

a korábbi migrációs feladatkör (ezt EU-nyelven portfóliónak hívják) megnevezése „az európai életforma védelmére” változott.

Ez bizony Orbán nyelve. Sokan kifogásolták ezt, de csak annyit értek el, hogy „az európai életforma támogatására” változzék. Az eddigi görög migrációs biztos a menekültek humánus fogadását tekintette fő céljának, vajon mit tekint majd fő céljának a szintén görög új biztos? A másik dolog: Orbán kezdettől fogva igényt támasztott a bővítési és szomszédsági biztos pozíciójára, és ezt meg is kapta előbb Trócsányi László, majd Várhelyi Olivér számára.
Dobrev Klára több interjúban is elmondta, hogy elképzelhetetlennek tartja, hogy Orbán embere ítélje meg az EU nevében, hogy egy-egy belépni kívánó állam megfelel-e a koppenhágai kritériumoknak, eléri-e a jogállamiság megkívánt szintjét. Ursula von der Leyen szemlátomást elképzelhetőnek tartja.
Ara-Kovács Attila sajtótájékoztatóján azután megtudtuk, hogy amikor az Európai Parlament szerdán Strasbourgban az új Bizottság egészéről szavaz, a DK képviselői igennel szavaznak. Ezzel azt az Ursula von der Leyen személyéhez köthető politikát támogatják, amely adottságként veszi tudomásul, hogy a közép- és kelet-európai új tagállamok vezetői más normákat követnek, mint amiket egykor a koppenhágai kritériumokban határozott meg az Unió.
Én nem ezt tenném.

Ez az a pont, ahol szavazással lehetne kifejezni: azt tartjuk kívánatosnak, hogy a mi égtájunkon is ugyanazt jelentse a jogállam és a szolidaritás, mint Berlinben, Párizsban vagy Brüsszelben,

harcolunk az ellen, hogy Magyarország és Lengyelország mai urai ezt másképpen képzelik és másképpen is gyakorolják, és ezért nem helyeseljük, ha Brüsszel új vezetői készek ebbe belenyugodni.
A Bizottság egészéről történő szavazás más természetű, mint az elnök személyéről történő szavazás. Ezt a szavazást megelőzi az egyes biztosok személyének megvitatása a Parlament szakbizottságaiban, s olyanokról döntenek, akik már maguk mögött tudják a szakbizottságok támogatását. Ezért azután nem lehet kétséges, hogy a Bizottság egésze erős többséget kap a Parlamentben. A kérdés csak az, hogy mennyire erőset.
Számunka az lenne a kívánatos, ha Ursula von der Leyennek a Bizottság kialakításában érvényesülő politikája kevésbé erős jóváhagyást kapna a Parlamenttől. Ezért lenne helyesebb, ha az Orbán-rendszer önkényuralmi törekvéseivel szemben álló magyar EP-lépviselők nemmel szavaznának.

Mai kérdés – Ön szerint megszerzi a szükséges szavazatszámot a “pótvizsgán” Várhelyi Olivér?

Ön szerint megszerzi a szükséges szavazatszámot a "pótvizsgán" Várhelyi Olivér?

 

Megkezdheti-e idén munkáját az új brüsszeli bizottság?

Bár a magyar és a francia jelölttel is vannak problémák, de az igazán nagy gondot Ursula von der Leyen asszonynak Románia jelenti jelenleg. Bukarestben ugyanis megbukott a kormány, melynek joga a jelölt állítás.

November negyedikén szavaz a parlament az új kormányról. Ludovic Orban,  a liberálisok vezetője próbálja megszerezni a többség támogatását, de egyelőre nagyon is kérdéses, hogy ez vajon sikerülhet-e? A megbukott szocialisták ugyanis ragaszkodnak ahhoz, hogy ők adják a jelöltet a brüsszeli bizottságba.

Ludovic Orban más véleményen van: saját pártjából akar biztost kinevezni. Csakhogy a román liberálisok az Európai Néppártban üldögélnének éppúgy mint Ursula von der Leyen asszony. A szocialisták szerint ezzel megbillenne a politikai mérleg a brüsszeli bizottságban. Ludovic Orban viszont bízik abban, hogy megszerzi a szükséges támogatást a parlamentben, és a saját emberét küldheti Brüsszelbe. Kik a jelöltek?

Mindkét jelölt az Európai parlament tagja

Siegfried Muresan az első számú jelölt. Adina-Ioana Valean a női jelölt. Ursula von der Leyen ugyanis a nemek egyenlőségét is szeretné elérni , ezért minden államtól két jelöltet kért. Ezt sem Magyarország sem Franciaország nem teljesíti jelenleg. Csak férfi jelöltjük van.

Mi lesz, ha nem szavazza meg a parlament a kisebbségi kormányt Bukarestben?

Akkor Klaus Johannis elnöknek és Viorica Dancila ügyvezető miniszterelnöknek kell közösen döntenie. Csakhogy november 10-én választásokat tartanak Romániában: a tét az elnöki poszt. Klaus Johannis a fő esélyes, de pályázik Viorica Dancila szocialista kormányfő is. Ezért aligha valószínű, hogy meg tudnának egyezni egy közös jelöltben.

Elvben november elsején kellett volna megkezdenie a munkát az új brüsszeli bizottságban, de minthogy három jelölt függő helyzetben van, ezért december elsejére halasztották az indulást. Ha Romániában nem rendeződik a helyzet, akkor alighanem csak jövőre kezdheti meg munkáját az új brüsszeli bizottság, ahol nagyítóval vizsgálják a politikai arányokat – a nemek egyenlőségéről már nem is beszélve …

Az Európai Parlament leszavazta Macron biztos jelöltjét

Sylvie Goulard kapta volna a nagyon fontos területet, mely az Európai Unió belső piacát szabályozza. Az Európai parlament nagy többséggel ellene szavazott. Sylvie Goulard – Macron egykori minisztere – tudomásul vette a döntést.

“Ha le kellett mondania a francia miniszterségről etikai problémák miatt, akkor miért választhatnánk jó lelkiismerettel uniós biztossá?” – tette fel a kínos kérdést az Európai Néppárt frakcióvezetője, aki arra szólította fel a képviselőket, hogy ne szavazzák meg Sylvie Goulard jelöltségét. A szóban forgó etikai probléma: fiktív állások, melyeket uniós forrásokból fedeztek. Sylvie Goulard emiatt távozott a francia kormányból. Azt hangoztatta: ha elítélik, akkor lemond a biztosi posztról is. Addig az ártatlanság vélelmére hivatkozott. Éppúgy mint maga Macron elnök, aki fenntartotta Sylvie Goulard jelöltségét azután is, hogy miniszterének távoznia kellett a francia kormányból.

Macron elnök sok háttéralkut kötött az európai választások után. Ő javasolta a brüsszeli bizottság élére Ursula von der Leyen asszonyt, akit az európai képviselők – ha kis többséggel is – de megszavaztak. Azóta viszont visszadobták a magyar és a román jelöltet. Most pedig Franciaország jelöltje járt ugyanígy …

Trócsányi félresikerült buktatása

Az ellenzéki nyilatkozók ünneplik Trócsányi bukását az Európai Parlament jogi bizottságában. Első ránézésre joggal, hiszen Trócsányi Orbán igazságügy-minisztere volt, akiről Orbán minden jót elmondott. Pályájának megkoronázása lett volna, ha az EU bővítési és szomszédsági biztosa lett volna.

Trócsányi biztosi pozíciója azonban elbukott, mégpedig összeférhetetlenségi okból. Korábbi jegyzetemben azért sajnáltam Trócsányit, hogy nem volt módja a külügyi bizottságban tartalmi alapon megküzdeni a politikai ellenfelekkel. De lehetséges, hogy nemcsak Trócsányit kell emiatt sajnálnunk, hanem magunkat, az Orbán-rendszer ellenfeleit is.
Orbán máris megnevezte új jelöltjét, Várhelyi Olivér diplomatát, Magyarország brüsszeli EU-képviseletének vezetőjét. Várhelyi karrier-diplomata, akivel kapcsolatban összeférhetetlenségi probléma biztosan nem merülhet fel, és a magyar jogállam lebontásáért is nehéz lenne őt úgy felelőssé tenni, ahogy Trócsányit joggal készültek felelőssé tenni az elmaradt külügyi bizottsági meghallgatáson.

Azzal, hogy Orbán azonnal belement a jelöltcserébe – azt kell feltételezni, hogy mielőtt von der Leyen ezt nyilvánosan felvetette, megegyezett róla Orbánnal –, minden bizonnyal elkerülte a másik korrekciós lehetőséget, a portfólió-cserét.

Márpedig Orbán számára az lehet ebben az ügyben a fő kérdés, hogy egy elkötelezett híve megkapja az általa gondos mérlegelés alapján kiválasztott bővítési-szomszédsági portfóliót.
Írtam itt tegnap Orbán pártkongresszusi beszédéről. Abból újra kiderült, hogy számára kulcskérdés a szövetségépítés Kelet- és Dél-Kelet-Európában. A DK szóvivői azt hajtogatják, hogy ez jelentéktelen portfólió, mivel a következő ciklusban nem terveznek bővítést. A bővítési tárgyalások azonban néhány országgal folynak, és azok előrehaladására van befolyása a bővítési biztosnak. De ez nemcsak bővítési, hanem szomszédsági portfólió is, és szomszédsági kapcsolatai a poszt-szovjet térséggel, a nyugat-balkáni országokkal, Törökországgal és a Földközi tenger-menti arab országokkal vannak az Uniónak! Azt a furcsa dolgot kell mondanom, hogy ilyen fontos portfóliót magyar biztos még nem kapott az Unióban.
Olyan ügyben érvényesítheti ugyanis valamilyen mértékben a jelenlegi magyar kormány preferenciáit, amelyben az nagyobb mértékben tér el az EU vezető államainak preferenciáitól, mint az adózás, a munkaügy vagy az oktatás kérdésében tértek el az akkori magyar kormány preferenciái.
Márpedig Trócsányi lecserélése után portfóliócserére gyakorlatilag kicsi az esély, Várhelyit mint bővítési és szomszédsági biztosjelöltet fogják meghallgatni, Orbán kívánsága szerint. Trócsányi bukása Orbánnak kétségkívül presztízsveszteséget jelent, egyébként azonban nem járt vele rosszul. Sőt, eléri, amit akart.

Putyin árnya lebeg Trócsányi elmeszelése mögött

A jólértesült brüsszeli Politico, mely megszerzett egy két dokumentumot a jogi bizottság döntésével kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy valójában az “orosz kapcsolat” a legnyomósabb érv az elutasítás mellett.

Az Európai parlament jogi a bizottsága a magyar és a román biztos jelöltet meszelte el csütörtökön, de azt nem közölték, hogy pontosan miért. Mindkét esetben az összeférhetetlenséget említették, de a jogi bizottság elnöke levélben indokolta meg a döntést az Európai parlament elnökének. Eszerint a román biztos jelölt valamilyen turista fejlesztéssel kapcsolatban vett fel hitelt, és nem világos, hogy miért is kapta a pénzt illetve az sem, hogy mikor fogja ezt visszafizetni. Trócsányi Lászlóval kapcsolatban is megemlítik az összeférhetetlenséget hiszen az általa alapított ügyvédi iroda sok előnyhöz jutott miközben ő igazságügyi miniszter volt. De nem ez a fő ok hanem az orosz kapcsolat:

Putyinhoz túlságosan is sok szál fűzi a magyar kormányt

Ez különösen azért lehet nyugtalanító, mert Trócsányi a bővítési biztos posztjára jelölt. Márpedig ott elsősorban a Balkánról lesz szó a következő öt évben. A Balkánon viszont Oroszország vetélytársa az Európai Uniónak! Ha tehát a bővítési biztos orosz befolyás alatt állhat, akkor ez nem elfogadható helyzet az Európai Unió számára! Mit kifogásol konkrétan az Európai parlament jogi bizottsága?

Az orosz fegyverkereskedők ügye

A két Ljubisin kiadatását kérte az Egyesült Államok és Oroszország. Washington előbb jelentkezett és ráadásul NATO szövetséges. A magyar kormány mégiscsak Moszkvának adta ki a két fegyverkereskedőt. Emiatt az USA hivatalosan is tiltakozott múlt novemberben.

Paks II

Sem Brüsszelben sem Washingtonban nem nézik igazán jó szemmel az orosz atomerőmű fejlesztést Pakson, de a magyar kormánynak sikerült ezt elfogadtatnia a szövetségeseivel. A Trócsányi és Nagy ügyvédi iroda szerződést kötött a Paks II programmal, ez pedig felveti nemcsak az összeférhetetlenség problémáját hanem azt is, hogy a magyar biztos jelölt személyesen is elkötelezett Moszkva irányában. Az Európai parlament jogi bizottsága kifogásolja, hogy a Trócsányi és Nagy ügyvédi iroda tulajdonosa még mindig részben Magyarország egykori igazságügyi minisztere (12,5%).

Orbán Viktor megvédte miniszterét

A magyar kormányfő közölte: beszélt az ügyben Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel és elmondta neki, hogy Magyarország továbbra is kitart Trócsányi László mellett. A magyar miniszterelnök szerint politikai támadásról van szó. A Fidesz megszavazta Ursula von der Leyen elnöki kinevezését. Macron francia elnök, aki ezt elintézte feltehetően ígért valamit Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek bár ezt mindkét fél cáfolja. Trócsányi László perrel fenyegetőzik. Az orosz kapcsolatról mindenki hallgat Magyarországon …

Még mindig örülünk von der Leyennek?

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke ma bejelentette, hogy hogyan kívánja elosztani a portfóliókat a huszonhét tagállam által delegált biztosjelöltek között. Nálunk a legnagyobb figyelmet az kelti, hogy Orbán jelöltje, Trócsányi László korábbi igazságügy-miniszter megkapná az Orbán által számára kért bővítési és szomszédsági portfóliót.
Az is fontos változás, hogy a jogállamisági kérdések biztosa nem az eddig a területért felelős, és az önkényuralmi rendszereket építő Lengyelországgal és Magyarországgal a legtöbbet ütköző holland Frans Timmermans lesz, hanem a cseh Vĕra Jourová, aki jogász, és az előző bizottságban igazságügyi és esélyegyenlőségi biztos volt. (Nevében az ou-t nem franciásan u-ként, hanem, mintha magyarul olvasnánk, ou kettőshangzóként kell olvasni!) Arról már korábban lehetett hallani, hogy von der Leyen „ki akar egyezni” a kelet-közép-európaiakkal, és ennek jegyében a jogállamisági ügyeket az új tagállamokból jött biztosra akarja bízni. Előbb sajtóhírek szerint a lett Valdis Dombrovskis volt miniszterelnök került szóba, de ő pénzügyi szakember, és gazdasági kérdésekért felelős biztosként lesz a bizottság egyik alelnöke. (Eddig is az volt.) Végül von der Leyen Jourová mellett döntött, aki Andrej Babiš miniszterelnök pártjának, az ANO-nak volt alelnöke, illetve korábban a regionális ügyek minisztere, s a jogállamiság helyzetének ellenőrzésére szólt a neki szóló felkérés. Igazságügyi biztosként ott lesz a bizottságban a belga Didier Reynders is.

Júliusban ezen az oldalon többször is írtam a bizottsági elnök jelölésének és megválasztásának folyamatáról. Sokaktól eltérően úgy vélekedtem, hogy Weber és Timmermans helyett – a személyében egyébként szerintem is kiváló –

Ursula von der Leyen jelölése, majd megválasztása az adott helyzetben Orbán számára volt siker.

Azt is írtam, hogy szerintem nemmel kellene rá szavazni.

A DK és a Momentum EP-képviselőinek viszont nagyon tetszett a szavazást megelőző programbeszéde, és megszavazták bizottsági elnökségét.

Az új bizottság tagjai közötti feladatmegosztás meghirdetésekor vált világossá, hogy mi is Ursula von der Leyen politikája bizottsági elnökként. Az Orbán-rendszer működésének eltelt tíz évében az Európai Bizottság illetékesei és az Európai Parlament képviselői folyamatos harcot vívtak az Orbán-kormánnyal az uniós normák folyamatos és tudatos megsértése ügyében. Erről szólt korábban Neeli Kroes és Viviane Reding majd Frans Timmermans biztosok tevékenysége, illetve az EP-ben mindenekelőtt a Tavares- és a Sargentini-jelentés. Mi lesz ezután? A bizottsági elnök legfontosabb önálló politikai tette a bizottsági feladatok (portfóliók) elosztása a kormányok által jelölt biztosok között. Bármilyen szép mondatokat tartalmazott is Ursula von der Leyen programbeszéde az európai értékek védelméről, az, hogy Timmermans helyett a bizottság alelnöki posztjával is felruházott Jourovára bízza „értékek és átláthatóság” megnevezéssel a jogállamisági ügyeket, illetve hogy Trócsányi Lászlót javasolja bővítési biztosnak, azt jelenti, hogy kevésbé tekinti a bizottság súlyponti feladatának az európai értékek védelmét a kelet-közép-európai új tagállamokban, illetve azok érvényesítését a bővítési és szomszédsági politikában. Ez kétségtelenül Orbán szövetségépítésének sikere. Kedvezőtlen fejleményről van szó, de még mindig jobb szembenézni vele, mint úgy tenni, mintha nem ez történne.
Néhány hete sokan furcsállottuk, ahogy Merkel kancellár Orbán Viktorral emlékezett meg Sopronban a páneurópai piknik évfordulójáról. A dolog a valódi határnyitás évfordulóján is folytatódott: a németek most a Bundestagban Kövér László házelnökkel, egy másik rendezvényen pedig Szijjártó Péter külügyminiszterrel emlékeztek együtt. Mintha az egykori határnyitók nem is léteztek volna. Azt hiszem, a két történet gyökere közös.

Emlékeztetni kell arra: Orbán a bővítési portfóliót kérte Trócsányinak, Dobrev Klára viszont levélben fordult hozzá, hogy semmiképp ne adja azt neki. Ursula von der Leyen Orbán kívánságát teljesítette, Dobrevét pedig figyelmen kívül hagyta.

Jól érzékelhető, hogy a nyugatiak, illetve a Kelet-Közép-Európa számára legfontosabb németek immár tartós adottságnak tekintik azt, hogy az új tagállamokban mások a normák, mások az elvárások, mint amit ők helyesnek tartanak követni, s amit az EU alapokmányaiban rögzítettek. A kétezres évek elejének bővítési tárgyalásain még azt feltételezték, s rögzítették is a koppenhágai kritériumokban, hogy az új tagállamok politikai osztálya magáévá teszi majd ezeket a normákat. Másfél évtized elteltével azonban, amikor Orbán egymás után nyeri a választásokat, és könnyen történhet ugyanez Lengyelországban is, sőt a leginkább polgárosodottnak hitt Csehország élén is egy Zeman és egy Babiš áll, be kell látniuk, hogy nem ez a helyzet.
Ahogy a Szovjetunió és a tőle függő pártállami rendszerek idején adottságnak tekintették azok létezését, s a nemzetközi politikában ahhoz alkalmazkodtak, fejlesztve kapcsolataikat egy Brezsnyev, egy Gierek, egy Kádár, egy Honecker vagy akár egy Ceauşescu rezsimjével, most is tudomásul veszik, hogy egy Orbánnal, egy Kaczyńskival, egy Babišsal, sőt egy Putyinnal kell Európában – sőt az előbbiekkel az Európai Unióban – együtt élni és együttműködni.
Ezért ünneplik a német állam vezetői Orbánnal, Kövérrel, Szijjártóval a határnyitás évfordulóját, és ezért kínálja fel von der Leyen a bővítési portfóliót Trócsányinak, a jogállamiság védelmét pedig Jourovának.
Értenünk kell, hogy ez így van, de nem tekinthetjük rendben levőnek.

A jelöltállítás hullámai

Trócsányi László jelölése a bővítési portfólió élére egy rossz vicc – Ő fogja számonkérni a csatlakozni kívánó országokon az európai értékek betartását? – ezzel a kérdéssel kezdi Donáth Anna legutóbbi Facebook bejegyzését.

Érthetetlennek  nevezi, hogy uniós biztosnakjelölték, és a bővítésért felelős portfóliót szánják neki, azt a portfóliót, amelynek vezetője a jövőben azért is felelős lesz, hogy számonkérje az EU-hoz csatlakozni kívánó országokon az emberi jogok védelmét, az európai értékek betartását és a koppenhágai kritériumokat.

Mindezt egy olyan emberre bíznák, – folytatja Donáth Anna – aki:

  • A gyülekezési törvény bevezetésével sokkal nagyobb mozgásteret adott a rendőrségnek és a hatalomnak, hogy tüntetéseket tiltson be, formálódó mozgalmakat lehetetlenítsen el.
  • A nevetséges, kommunikációs célokat szolgáló, a jogállamiságot megcsúfoló “STOP Soros” törvénycsomag összeállítása felett őrködött igazságügyi miniszterként, ami miatt aztán eljárást is indított az Európai Bizottság Magyarország ellen.
  • A törvényjavaslatával megnehezítette a közérdekű adatok igénylését, segítve ezzel a magyar miniszterelnök köreinek EU-s forrásból történő zavartalan gazdagodását.
  • Egy olyan kormánynak volt szerves tagja, ami sportot űzött a civil szervezetek üldözéséből.
  • Miniszterként bűncselekménnyé tette a hajléktalanságot, kitiltva ezzel a hajléktalanokat minden közterületről.

“Nem kerülhet az Európai Unió kormányába, pláne egy ilyen fontos pozícióba egy olyan miniszter, aki büszkén épített egy olyan rendszert, ami a legtöbb európai alapértéknek ellentmond.”

Trócsányi aktív részese volt egy olyan rendszer kiépítésének, amely egy olyan rendszert épít, aminek egyik fő célja az európai adófizetők pénzének magánvagyonná alakítása, aki ezt a pénzt elsősorban családjának és közvetlen cinkostársainak juttatja. Trócsányi azok közül való, akik nem csak nézték, hanem aktívan hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországot ma sokkal kevésbé tekintsék európai országnak, mint korábban.

“Trócsányi László vállalhatatlan, elvi és szakmai alapon is alkalmatlan jelölt az Európai Unió kormányába. Jelöltsége ellen fogok szavazni az Európai Parlamentben, és ugyanerre fogom kérni a teljes Renew Europe frakciót is.” – fejezi be bejegyzését Donáth Anna

Kiderült, miért kell nekünk űrkutatási biztos – a migránsok miatt!

0

Eddig csak csodálkoztunk, hogy már űrkutatási biztos is dolgozik a kormánynak a mi pénzünkből, de végre itt a magyarázat. Ferencz Orsolya miniszteri biztos ugyanis azt mondta, az űrkutatás vívmányait például a navigáció, a katasztrófavédelem és a migráció területén lehet hasznosítani.

Amikor nemrég űrkutatásért felelős miniszteri biztossá nevezték ki Ferencz Orsolyát, még azt hittük, ezzel – mármint a megbízással járó pénzzel – csak jutalmazzák a kutatót, aki 2010 óta fideszes képviselő a VIII. kerületben. A Magyar Idők című kormánypárti propaganda kiadványnak adott tegnapi interjúban viszont kifejtette, hogy az űrkutatás jóval több, mint a nagyhatalmak méregdrága passziója, hiszen számos, a mindennapokban is használható vívmányt az ezen a területen végzett kutatómunkának köszönhetünk. Erre példa a műholdakra épülő navigációs rendszer, amellyel a vízi és légi forgalom összehangolható.

A Sentinel műhold adatait egész Európa felhasználja a katasztrófavédelemben, a mezőgazdasági termésbecslésben, sőt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) is ezen szatellitrendszer segítségével követi nyomon a néptömegek mozgását.

Ferencz Orsolya azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországnak bőven van behoznivalója, Románia például nemzeti űrügynökséget is létrehozott 1991-ben, Magyarországon viszont csak minisztériumi főosztályi szintig jutott a terület. Szerinte nemzetgazdasági érdek az űripart a kormány részéről is támogatni.

Az némileg árnyalja a képet, hogy elmondta: magyar kutatók már régóta részei a különböző nemzetközi űrkutatási projekteknek, például a ­Sentinel elkészültéhez is hozzájárult egy kisebb magyar cég kétezer alkatrésszel.

Politikai (H)arcképcsarnok – Az emberarcú fideszes

Jogász, politológus, egyetemi docens, politikus. 2006–2014 között a Fidesz országgyűlési képviselője, 2006-tól 2010-ig frakcióvezetője. 2010 és 2014 között miniszterelnök-helyettes, valamint közigazgatási és igazságügyi miniszter. 2014-ben külgazdasági és külügyminiszter. 2014-től az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa. Vázlatosan ennyi Navracsics Tibor feladatokban és kacskaringókban bővelkedő politikai pályája.

 

2008 májusában Dobrev Klára, az akkori miniszterelnök Gyurcsány Ferenc felesége egy interjúban arról beszélt, hogy a politikailag szembenálló feleknek nem feltétlenül kellene acsarkodniuk egymásra. Példaként hozta fel, hogy ki mindenki fordult meg a házukban. Például Navracsics Tibor is vacsorázott már náluk a politikai ellenlábasok közül, tette hozzá.

Dobrev Klára, aki ugyanazon az egyetemen tanított, mint Navracsics, néhány évvel korábban meghívta magukhoz vacsorára a kedves kollégát. Mint elmondta, azt szerette volna, ha a két nagy politikai erő egy-egy prominense (Gyurcsány akkor még „csak” sportminiszter volt) megismerné egymást közelebbről. Hogyha egyszer nagy és közös baj lesz, legyen a másik táborban valaki, akivel szót lehet érteni.

Vacsoracsata

Az ember azt gondolná, ennyi. Ebben a történetben nincs több, nem kell tovább bonyolítani a dolgokat, és ügyet csinálni abból, ami nem az. Csakhogy az interjú megjelenését követően Navracsics Tibor azt írta a blogjában: nem úgy volt ám, ahogyan azt Klára elmondta. Mert bár tényleg járt Gyurcsányéknál, de szemben azzal, amit Dobrev Klára állít, kifejezetten pocsékul érezte magát. Kellemetlenül és kínosan.

Nem a hellyel volt baja Navracsicsnak, hanem a házigazda modorával. Gyurcsány, így Navracsics, nagyon rossz vendéglátónak bizonyult, állandóan magához ragadta a szót, leszélsőjobbozta a vendégnek oly kedves pártot, a Fideszt, még szerencse, hogy Dobrev Klára megpróbálta enyhíteni a feszültséget, különben ki tudja, mi lett volna.

MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Még a hidegtálat is úgy emlegette Navracsics Tibor, mintha az valamilyen szitokszó, de legalábbis a hidegháború szinonimája lenne. Nem kizárt, hogy tényleg kínosan érezte magát Gyurcsányéknál, ha még sok év elteltével is a történtek hatása alatt állt. De még ennél is valószínűbb, hogy Navracsics szégyellte társai előtt a történtekeket és magyarázkodni kényszerült, amiért egy hazaáruló, hazudós és szalonképtelen emberrel vacsorázott.

A fenti személyes történethez tartozik, hogy hősünk utóbb karaktergyilkos lett. Igaz, csak felesben, Semjén Zsolttal. Maga a kereszténydemokraták elnöke dicsekedett el azzal, hogy Navracsiccsal ők ketten kapták a feladatot, hogy Gyurcsányt tartsák távol Orbántól. A feladatot sikeresen teljesítették, s Orbán Viktor egy karácsonyi ünnepi koccintáskor viccesen mindkettőjüknek a Fidesz Hőse címet adományozta.

Távol Magyarországtól

2015. elején Navracsics Tibor a 444! nevű portálnak nyilatkozott. Az Európai Unió magyar biztosa szerint „Egyszerűen a magyar közélet, beleértve politikusokat és újságírókat is, olyan nyelven fogalmaz és beszél a másikról, ami nem pusztán vita, hanem annál egy sokkal lesújtóbb és sokkal hevesebb emberi érzelmeket kiváltó dolog…Ám ha ezt idegen nyelven olvassuk, és magunkra ismerünk, az egy egészen rossz képet ad a magyar belpolitikáról“.

Vagyis, ami magyarul jó, és demokratikus, mert a Nemzeti Együttműködés Rendszere, mint tudjuk, minden magyar ember véleményét tükrözi, az idegen nyelven rossz képet ad a magyar belpolitikából.

MTI/EPA/Julien Warnand

2017 novemberében az Európai Bizottság magyar biztosa mintha megint szembe ment volna az őt erre a posztra jelölő kormány kommunikációjával. Azt mondta ugyanis, hogy a kormány Soros-tervvel kapcsolatos kommunikációját a választási kampány retorikai elemének tartja. Az „Európai Bizottságban nincsen ilyen, nem beszélünk ilyenről, és az Európai Bizottság munkatervében sem szerepel ilyen feladat”.

Egy Kecskeméten tartott lakossági fórumon mindezt azzal egészítette ki, hogy „újságcikkeket nem szokott az Európai Bizottság munkaterv részévé tenni. Én értem, hogy a magyar kormány arra az egy vagy két újságcikkre alapozza, amit Soros György írt a migrációs válság kezelésére 2015 őszén”. Ugyanezen a fórumon azt is nehezményezte, hogy Magyarországon sokszor úgy beszélnek Európáról, mintha külpolitika lenne, mintha a magyarok nem Európa részei lennénk és egy külső hatalommal folytatna veszekedést.

Egykori karaktergyilkos társa, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ezt nem is hagyta szó nélkül „Nem fair play Navracsics Tibor szereplésében, hogy miközben az a szöveg, hogy neki mint brüsszeli biztosnak távolságot kell tartania a magyar ügyektől, addig most idejön, nyilatkozik Soros-ügyben úgy, hogy azt a Soros-párti ellenzék, mint kést a hátunkban tudja forgatni.”

Semjén szerint az embernek a hazájához kell hűségesnek lennie, a munkaadójához pedig – legyen az EU, NATO, ENSZ – csak lojálisnak. Az ügyben Orbán Viktor is megszólalt, szerinte az uniós biztos téved, és neki van igaza, vagyis az Európai Bizottság a Soros-tervet hajtja végre.

Best of Navracsics

“Ameddig igényt tartanak rám, szívesen dolgozom, de ha azt mondják, köszönik szépen, kifutottad a formádat, akkor sértődés nélkül elmegyek.” (HVG, 2004)

“A jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét.” (2010)

„Én függőnek tartom magamat, aki igyekszik elfogulatlan lenni. Szóval igyekszem látni a Fidesz hibáit is. De mielőtt konkrétumok iránt tudakozódnának: a lojalitás csak annyit enged meg, hogy szűk körben mondjam el, ha valamivel nem értek egyet.” (HVG, 2004)

„Nincs a világon az a pénz, amiért vitába bonyolódnék a miniszterelnök úrral.” (Magyar Nemzet, 2012. augusztus)

„Nincs poszt, amit megcéloznék. Végzem, amit rám bíznak. Olyan szakpolitikus viszont nem akarok lenni, aki nem ért ahhoz, amit irányít.” (HVG, 2004)

„Csak olyan Magyarország és olyan Közép-Európa maradhat fenn, amely kultúrájában, értékeiben Nyugat-Európához kötődik” (2014).

FRISS HÍREK

Miért is győ...

Stikában kir...

Ide jönnek d...

Eltemették G...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK