Kezdőlap Címkék Bírság

Címke: bírság

Csinos bírságra számíthatnak az USA informatikai óriásai az Európai Unió új digitális törvényének megsértése miatt

A brüsszeli bizottság jelenleg három amerikai óriást vizsgál: az Apple, az Alphabet, a Google anyavállalata és a Meta- a Facebookot irányító cég van a célkeresztben. Legalább egy évig eltart ez a vizsgálat – mondták a Bloomberg tudósítójának Brüsszelben.

Az Európai Unió már 2022- ben elfogadta az új digitális törvényt, de ez csak most lépett hatályba. A törvény verseny semlegességet hirdet, de mind az Apple mind a Google és a Facebook saját rendszerében a saját app store-ba tereli a potenciális vevőket visszaélve az erőfölényével. Az Apple ráadásul nemcsak ezt teszi meg, de díjat számol fel, hogyha valaki rajta keresztül más app store-ban vásárol illetve ezeket az érdeklődéseket szépen hátrébb sorolja azokhoz képest, melyek a saját app store lehetőségek iránt  kíváncsiskodnak. Az Amazon is elsőbbséget biztosít a saját termékeinek eladásánál- állapította meg a brüsszeli bizottság előzetes vizsgálata.

Margrethe Vestager, az Európai Unió versenyjogi biztosa személyesen is bejelentette a vizsgálat megindulását hiszen ez az első ilyen vállalkozása a brüsszeli bizottságnak az új digitális törvény érvénybe lépése óta.

Mindez természetesen összefügg a közelgő európai választásokkal hiszen akkor új parlament és új brüsszeli bizottság jön létre. A jelenleg működő brüsszeli bizottság bizonyítani kívánja az európai választók előtt, hogy képviseli érdekeiket a digitális piacon is.

Azt például különösen nehezményezi a bizottság, hogy a Facebook pay or consent megoldást alkalmaz vagyis ha valaki nem járul hozzá ahhoz, hogy adatait az amerikai óriás tetszése szerint felhasználja, akkor 10 dollárt kell fizetnie havonta, ha azt akarja: ne árasszák el az oldalát a hirdetések.

A büntetés akár több milliárd dolláros is lehet

Március elején a brüsszeli bizottság 1,9 milliárd dolláros bírságot rótt ki az Apple-re a trösztellenes törvény megsértése miatt. Ha a most indult vizsgálat végén elmeszelik az Apple-t, a Google-t és a Facebookot, akkor ezek az amerikai óriások az éves forgalmuk 10-20%-át befizethetik bírságként az Európai Unió kasszájába.

A brit Telegraph szerint az Apple ezúttal giga bírságra számíthatna, melynek értéke elérheti a 30 milliárd fontot.

Az Európai Unió digitális törvénye, mely március elsején lépett életbe kifejezetten az amerikai óriásokat célozza meg. Olyan cégekre vonatkozik, melyek tőke értéke meghaladja a 75 milliárd eurót – 81,7 milliárd dollár -, illetve amelyeknek 45 millió aktív felhasználója van egy hónapban az unión belül. Ezek az óriások, melyeket Brüsszel kapu őröknek nevez szinte kizárólag amerikaiak: Alphabet, Amazon, Apple, Meta, Microsoft. Egyetlenegy kínai van, a Tiktok.

A célkeresztben levő cégek természetesen nem boldogok, de az Apple közölte, hogy módosítja rendszerét, és lehetővé teszi más app store-ok könnyű elérhetőségét az Iphone-okon és az Ipadeken.

Az Európai Unió azt szeretné, hogy az amerikai és kínai Góliátok mellett labdába rúghassanak az európai Dávidok is, de korai még a kérdés, hogy az új európai digitális törvény mennyiben tudja elősegíteni ezt.

Napi egymilliós uniós bírság a lengyel kormánynak

Lengyelország nem szüntette meg a fegyelmi kamarát, és ezzel megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét, amely pedig az Európai Unió egyik alapelve. Épp ezért az Európai Bíróság napi 1 millió eurós bírságot rótt ki Lengyelországra, hogy rábírja Varsót a fegyelmi kamara feloszlatására.

Korábban az Európai Bíróság napi félmillió eurós bírságot rótt ki Lengyelországra, mert Varsó nem szüntette meg egy lignit bánya működését noha a környezetvédelmi vállalásai ezt tették volna szükségessé. Csehország feljelentette emiatt Lengyelországot, mert a lignit bánya közel van a két állam határához.

Lengyelországnak tehát már két ilyen jelentős összegű bírsága van.

Világháborús fenyegetés

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök harmadik világháborút vizionált Brüsszel és Varsó ellentétei miatt, de ezek csak a jobboldali lengyel vezetés belső krízisét illusztrálják.

Mateusz Morawiecki szeretne a PiS vezére lenni, Jaroslaw Kaczynski örököse az irányító poszton. A 72 éves Jaroslaw Kaczynski jelezte, hogy a következő választás után már visszavonulna a közélettől. Korántsem Mateusz Morawiecki miniszterelnök az egyetlen utódjelölt, ezért a drámai szóhasználat, amely elsősorban hazai fogyasztásra készült.

Megrendült magabiztosság

Amióta az USA kivonult Afganisztánból Varsóban elveszítették a lábuk alól a talajt: mi lesz, ha az amerikaiak ugyanígy leírják őket is?!

Lengyelország a NATO tagja tehát elvben ez nem következhetne be, de az USA megrendült magabiztossága rémálmot jelent a varsói vezetőknek.

Hibrid háború

Putyin hibrid háborút folytat Lengyelország és Litvánia ellen amikor migráns csoportokat szállít Fehéroroszországba, onnan pedig a bevándorlók az Európai Unió felé veszik az irányt. Mind Litvánia mind Lengyelország kerítést épít, és uniós támogatást kér.

Ursula von der Leyen ki is jelentette, hogy hibrid háború tanúi vagyunk az EU keleti határán, de Brüsszel továbbra sem ad pénzt a kerítések építésére.

A hibrid háború stratégiáját Geraszimov tábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke dolgozta ki. Ennek az a lényege, hogy a hadműveletek mellett vagy helyett más módszerekkel is lehet destabilizálni az ellenséges országot. A migránsok utaztatása pontosan ilyen vállalkozás, amely kis költséggel nagy problémát tud okozni Lengyelországnak és Litvániának.

Akkor sem bírságolható egy spontán tüntető, ha lelép a járdáról

0

Három ügyben is megszüntette a bíróság a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) diáktüntető ügyfelei ellen folyó szabálysértési eljárást. A rendőrség eredetileg azért büntette meg a tüntetőket, mert még 2018 márciusában egy bejelentett tüntetés után továbbvonultak a tömeggel, és eközben az úttestre léptek. A rendőrség szerint ezzel megsértették a KRESZ szabályait, amiért 30 000 Ft szabálysértési bírságot kellett volna fizetniük.

Az utóbbi években rutinszerűvé vált, hogy a bejelentett tüntetések végén a tömeg egy része nem vonul el, hanem új, szervező nélküli, vagyis spontán tüntetésbe kezd. A spontán tüntetések rendszerint vonulásosak, és ilyenkor, ha nagyobb a tömeg, akkor egy része az úttesten is halad. Az is rendszeressé vált, hogy a rendőrség az ilyen spontán tüntetések résztvevőit igazoltatja, majd több tízezres bírsággal sújtja. A rendőrség eljárásából arra lehet következtetni, hogy nem ismeri el jogszerűnek a spontán tüntetéseket és ezért minősíti a résztvevők úttestre lépését a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének.

A spontán tüntetéseket is védi a gyülekezési jog

A TASZ többször felhívta már a rendőrség figyelmét arra, hogy a spontán tüntetéseket éppen úgy védi a gyülekezési jog, mint a bejelentett demonstrációkat. A rendőrségnek ilyenkor is kötelessége védeni a résztvevők gyülekezési szabadságát és biztosítani a rendezvényt. Természetesen a veszélyes közúti helyzetek megelőzése is a rendőrség dolga, és ennek során végső soron akár visszavezetheti a tüntetőket a járdára vagy fel is oszlathatja a tüntetést, ha más, enyhébb eszköz nem áll rendelkezésre.

A TASZ ügyfeleinek esetében azonban nem ez történt. A zebrán áthaladó tüntetőket rendőrsorfal választotta el az autóforgalomtól, így bár valóban piros jelzés idején haladtak át az úttesten, a járműforgalmat nem akadályozhatták, ráadásul okkal feltételezhették, hogy a rendőrség biztosítja a demonstrációt. A bíróság azt is megállapította, hogy a rendőrök nem szólították fel a tüntetőket az úttest elhagyására, így tettük jogellenessége sem lehetett nyilvánvaló az adott pillanatban. Ezek alapján a bíróság a TASZ mindhárom diáktüntető ügyfelének ügyében megszüntette az eljárást.

“Bízunk benne, hogy ezek a bírósági döntések világossá teszik a rendőrség számára, hogy a spontán tüntetések jogszerűek, és azokat biztosítaniuk kell. Jogellenes az a gyakorlat, hogy a rendőrség szabálysértési bírságolással igyekszik elvenni a tüntetők kedvét a spontán demonstrációktól” – mondta el Dojcsák Dalma, a TASZ jogásza.

Az anonimizált bírósági végzés innen letölthető.

A diáktüntetőket dr. Hüttl Tivadar, a TASZ jogsegélyszolgálatának vezetője képviselte.

Szirénázó biciklivel bírságolt a nyíracsádi álrendőr

0

Mai hír az MTI-ből: „Kerékpárra szerelt szirénával és rendőrség feliratú pólóban próbált megbüntetni egy biciklist egy férfi a Hajdú-Bihar megyei Nyíracsádon. A tájékoztatás szerint egy nyíracsádi lakos szerda délben telefonon hívta a helyi körzeti megbízottat, hogy egy férfi rendőrnek adta ki magát, és meg akarta őt büntetni.

A rendőrök azonosították a csalót, majd elfogták a 48 éves férfit, aki szabálysértésre hivatkozva akarta megbírságolni a másik kerékpárost. A sértett azt mondta az álrendőrnek, hogy nincs nála pénz, mire a gyanúsított közölte vele, hogy akkor figyelmezteti, de legközelebb fel fogja jelenteni.

Az álrendőr ellen, aki beismerte, hogy így akart pénzhez jutni, csalás megalapozott gyanúja miatt indult eljárás. A gyanúsított kihallgatásán beismerő vallomást tett.”

Az csak véletlen egybeesés, hogy ma tették közzé a leggazdagabb magyarok listáját. Valószínűleg nem a nyíracsádi módszer a meggazdagodás legjárhatóbb útja. és feltehetően Orbán Viktor sem erre gondolt, amikor a munkaalapú társadalomról beszélt.

Magyarország, mi így szeretünk!

15 napon belül ki kell fizetnie kell a Jobbiknak a gigabírságot

0

Az Állami Számevőszék még a múlt év végén tiltott pártfinanszírozásra való hivatkozással mintegy 660 millió forintra büntette a Jobbikot. A szokatlanul nagy büntetés a Jobbik szerint politikai célból született, s ellehetetleníti a pártot, mert ekkora összeg befizetése után nem marad pénzük kampányra és ily módon kérdésessé válik a párt indulása a 2018-as választáson.

Az ÁSZ határozata ellen nem lehet fellebbezni, a Jobbiknak 15 napja volt, hogy reagáljon a számvevőszék megállapításaira.

A sajtóban több olyan vélemény is megjelent, miszerint az ÁSZ nem fogja ugyan elengedni a Jobbik büntetését, ám vagy mérsékli azt, vagy a választás utáni időszakra halasztja a befizetést. Ezzel az Állami Számvevőszék, amelyet az ellenzéki sajtóban rendre a Fidesszel való összejátszással vádolnak, elkerülhette volna azt a gyanúsítgatást, hogy a Fidesz érdekeiben dolgozik.

Ehhez képest új fejlemény, hogy az Állami Számvevőszék mai közleménye 15 napban határozza meg azt az időintervallumot, amely alatt a Jobbiknak ki kell fizetnie a rá kirótt bírságot.

Az ÁSZ közleménye megállapítja, a párt nem igazolta a közpénzekkel való átlátható és elszámoltatható gazdálkodását. A párt akadályozta a számvevőszéki ellenőrzés program szerinti lefolytatását. Az ÁSZ hatósági kockázatjelzés alapján feltárta továbbá, hogy a Jobbik 2017 első félévében működéséhez a jogszabályt megsértve, tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el.”

Azt is írják: Az Állami Számvevőszék törvényi előírás alapján kétévente ellenőrzi a költségvetési támogatásban részesülő pártok gazdálkodását, így az ÁSZ kiemelt szerepet tölt be és felelősséget visel a pártok feletti társadalmi kontroll érvényesítésében. A közlemény szerint az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a közzétett pénzügyi kimutatások a törvényi előírásoknak megfeleltek-e, a könyvvezetés és gazdálkodás során betartották-e a vonatkozó jogszabályi és belső előírásokat, és a Jobbik a működéséhez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat, támogatásokat használt-e fel.

A Jobbik is közleményt adott ki, ők azt írják, hogy az ÁSZ

„semmilyen új információt, körülményt nem tudott találni az elmúlt 1 hónapban állításai igazolására,

ez az idő nem volt elég arra sem, hogy belássa jelentéstervezetének és eljárásának törvénysértő, szakmaiatlan mivoltát”.

A párt szerint a számvevőszék nem tartotta be a rá vonatkozó törvényeket, nem küldött az általuk leadott észrevételekre választ. Azt is írják: 36 oldalas dokumentumot nyújtottak be, de az ÁSZ a jelentésben fel sem tüntette észrevételeiket, „csupán kettőt önkényesen kiragadott, de ezeknél sem az észrevételt emelte be a jelentésbe, hanem csak annak saját értelmezését”.

A Jobbik szerint ők mindenben törvényesen jártak el. A párt korábban tüntetést is szervezett az ügy miatt, Vona Gábor pedig nyílt levelet írt Orbán Viktornak.

Volner János, a párt alelnöke sajtótájékoztatón most azt mondta:

a Jobbik törvénysértőnek tartja az Állami Számvevőszék határozatát és a bírságot.

Szerinte ez azt mutatja, hogy Orbán Viktor meg akarja szüntetni a Jobbikot, mert retteg tőle és az elszámoltatástól. Azt mondta: a döntés gyakorlatilag megsemmisítette őket anyagilag, kampányukra is pénzt kell gyűjteniük.

Az Állami Számvevőszék több ellenzéki pártot is megbüntetett különböző szabálytalanságok miatt. A Demokratikus Koalíció, amelyre 15 millió forintos büntetést szabtak ki, mai sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy nem fizeti ki a bírságot.

 

Nem közölték a helyreigazítást, megbírságolták a Ripostot

0

A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság több tízezer forintos pénzbírsággal sújtotta a Ripost nevű portált, és annak főszerkesztőjét Ómolnár Miklóst, amiért nem hajlandóak a jogerős bírósági ítélet ellenére közzétenni a Jobbik helyreigazítását.

A Fidesz-közeli médiában egyébként bevett gyakorlat, hogy nem tesznek közzé helyreigazítást – legutóbb épp az Origóval kapcsolatban írt erről a Független Hírügynökség.

A helyreigazítás szövege, amelyet a Jobbik kérése ellenére a Ripost nem közölt, a következő:

„Az általunk szerkesztett ripost.hu internetes portálon 2016 május 22. napján – a Vonát leleplezte saját párttársa: Szövetséget kötött Simicskával” címmel megjelent cikkben – valótlanul híreszteltük, hogy Vona Gábor szövetséget kötött Simicska Lajossal, és aki Simicska Lajost a Jobbikon belül kritikával illeti, azzal szemben Vona Gábor bármilyen szankciót alkalmaz. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalmon belül bárkinek szeretnie kellene Simicska Lajost.”

Tíz éve történt – 80 millió forintot hozott a BKV-nak a Blicc Over

0

2007. november 26-án a Független Hírügynökség sok más mellett arról is beszámolt, hogy összesen csaknem 80 millió forint tartozást fizettek be a bliccelők a BKV kedvezményes pótdíjfizetési kampánya alatt, amely október 18. és november 24. között zajlott.

Zelenák Tibor, a közlekedési társaság kommunikációs főosztályvezetője közölte: sikeres volt a kampány, a vártnál kétszer több bevétel folyt be. Januártól azonban a BKV követeléskezelő cégeknek adja el a lejárt tartozásokat.

A 20 százalékos kedvezménnyel hétezer bliccelő élt, akik 20 ezer elmaradt tartozást törlesztettek az 5 hét alatt.

A legmagasabb befizetés 736 ezer forint volt, a legkisebb pedig 6 ezer. Volt olyan nap a kampány alatt, amikor 3,2 millió forint folyt be a tartozásokból. A Blicc Over kampányra 8 millió forintot költöttek, ennek a tízszerese folyt be – mondta a kommunikációs főosztályvezető.

A kampány lezárultával tovább folytatódik a bliccelés elleni harc, de a BKV mostantól keményebb eszközökhöz folyamodik. Januártól követeléskezelő cégeknek adják el a tartozásokat, elsőként a 2003-as, 2004-es lejáratúakat. A teljes kintlévőség körülbelül 15 milliárd forint. A követelések januári eladása ennek a felét érinti. A tartozást felhalmozott utasok februártól már számíthatnak a követeléskezelő cégek felszólításaira.

A főosztályvezető üzleti titokra hivatkozva azt nem árulta el, hogy milyen árfolyamon tervezik eladni a tartozásokat. Abban bíznak, hogy ez minél közelebb lesz a 100 százalékhoz. Mindezek mellett a bíróságokon is folytatódik a tartozások érvényesítése a BKV részéről. A bliccelők fizetési meghagyásokra számíthatnak, és ha ezt követően sem fizetnek, akkor a bírósági végrehajtás következik, ami az ingó és ingatlan vagyontárgyak elárverezését is jelentheti. A BKV bízik benne, hogy a tartozást felhalmozók ezt nem várják meg, és még a végrehajtás előtt rendezik tartozásukat.

Százmillióba került a „gyors csillapítás”

0

Bár ezt állította a Sandoz, a valóságban nem „gyors” az ACC hatása a köhögésre – ezt állapította a versenyhivatal. Ez 105 milliós bírságot vont maga után.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 105 millió forint bírságot szabott ki a Sandoz Hungária Kereskedelmi Kft.-re, mert az jogsértően reklámozta ACC elnevezésű, recept nélkül kapható gyógyszereit – tudatta a GVH.

A Sandoz az ACC-t akként reklámozta, hogy az „Gyors megoldás a hurutos köhögésre”, „Gyorsan megtisztítja a légutakat” és „Az ACC gyorsan hat”. A gyógyszerészeti hatóság azonban a GVH kérésére úgy nyilatkozott, hogy a gyorsaság

kizárólag a felszívódásra vonatkozik,

nem pedig a teljes hatásmechanizmusra. Ezzel a cég túlterjeszkedett az úgynevezett alkalmazási előírásban foglaltakon.

A 105 milliós bírság kiszabásakor a GVH a reklámok költségét vette alapul, és figyelembe vette, hogy a sokféle eszközön végzett hirdetések sok embert értek el hosszú kampány keretében. A Sandoz az eljárás elkezdésekor abbahagyta a kifogásolt hirdetéseket.

40 milliós bírság a szcientológusoknak

0

Jogellenes adatkezelés miatt 20-20 millió forint adatkezelési bírságot szabott ki a Magyarországi Szcientológia Egyházra és az egyház központi szervezetére a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.

Ezt a hatóság elnöke, Péterfalvi Attila jelentette be. Azt mondta,

hasonló súlyú jogsértéssel még nem találkozott a hatóság,

mint ebben az esetben.

Tavaly december óta folytattak eljárást az egyháznál és annak központi szervezeténél, és azt állapították meg, hogy az egyház és központi szervezete

  • megszegte előzetes tájékoztatási kötelezettségét,
  • megszegte a célhoz kötött adatkezelés és a tisztességes adatkezelés elvét,
  • megszegte az adatbiztonság követelményeit,
  • jogalap nélkül kezelte a tagok és harmadik személyek adatait.

Szerda reggel rendőrök szállták meg a szcientológusok Váci úti székházát.

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!