Kezdőlap Címkék átlagkereset

Címke: átlagkereset

Belátta a KSH, hogy nem jók a keresetadatok?

Ez így nem igaz, de mégis módszertani változásra készül. Új forrásokat vesz igénybe, ami árnyalni fogja a kevesek által elhitt számokat. Most már 355 ezres átlagkereset lenne papíron.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) e hónaptól megújítja keresetstatisztikai adatgyűjtését – adta hírül ma. Ezzel a gazdaság egészére kiterjedő, az eddiginél jóval részletesebb adatokkal tudnak szolgálni.

Erre szükség is van, évek óta rengeteg kritika éri ezeket a hivatalos adatokat, mondván: az átlagkeresetekben „nem ismer magára senki”. Ugyancsak ma tette közzé legújabb számait a KSH. Eszerint 2018. novemberben

a bruttó átlagkereset 355 100 forint volt,

10,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Az év első 11 hónapjában a bruttó átlagkereset 327 200, a nettó átlagkereset 217 600 forint volt, mindkettő egyaránt 11,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az inflációval korrigált reálkereset növekedése 8,5 százalék volt.

A KSH módszertani változtatása lehetővé fogja tenni például az úgynevezett mediánkereset mérését is (vagyis azokét, akiknél ugyanannyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet), ami sokkal közelebb áll a valós életbeli viszonyokhoz.

Ahogyan ezzel tavaly részletesen foglalkoztunk, a foglalkoztatottak kétharmada (más számítások szerint akár 70 százaléka) az átlag alatt keres. Ha az akkori „kulcsot” alkalmazzuk,

a mostani mediánbér bruttó 250 ezer körül lehet,

vagyis az alkalmazottak fele kap ennél kevesebbet, fele többet.

A KSH ezentúl igénybe veszi az adóhivatalba és az államkincstárba befolyó adatokat is.

Remélhetően sikerül megoldani azt a problémát is, ami abból fakad, hogy az 5 fősnél kisebb vállalkozások kimaradnak a jelenlegi adatgyűjtésből. Márpedig egyéb kutatási tapasztalatok szerint ezeknél jóval kisebb az alkalmazkodóképesség, tehát a hivatalos bérdinamika is alighanem elkerülte ezeket a vállalkozásokat.

Készültek olyan számítások – például a Portfólión közölt -, amelyek szerint a munkaerő-piaci statisztikai és a valóságos reálbér-növekmény között kétszámjegyű a százalékos különbség az elmúlt években.

Hassanék már nem keresnek lakást a Hétkerben

Március végén lepték el a hetedik kerületi postaládákat ezek a szórólapok. Kiadó nem volt rajtuk feltüntetve, így nem tudni, hogy ki írta a szöveget, hol nyomtatták ki fizette a nyomdaköltséget, valamint az azokat a postaládákba bedobó embereket.

Ami biztos, az április 8-i választás előtt voltunk néhány nappal, amikor Mohamed Hassan és családja, valamint harcosai eladó és kiadó lakásokat kerestek a környéken.

Aztán megvolt a választás. A Fidesz behúzta a kötelezőt, Mohamed Hassan és családja, valamint harcosai pedig eltűntek. Már nem kerestek eladó és kiadó lakást a környéken – talán, mert mindegyikük talált a családjának és harcosainak megfelelőt.

Ha így van, akkor nyilván ott élnek a környéken, talán a mi házunkba is jutott közülük egy-két családtag, vagy harcos. Én ugyan nem láttam őket a házban, de attól még persze ott lehetnek a március végén, április elején vásárolt lakásaikban. Nem vagyok otthon a nap minden órájában, nem láthatok mindenkit, nem észlelhetek minden mozgást, ezért aztán nem is állíthatom teljes bizonyossággal, hogy Mohamed Hassan és családja, valamint harcosai nem laknak valamelyik környező ház egyik lakásában.

Azért van egy gyanúm. Jelesül az, hogy Mohamed Hassan és családja, valamint harcosaik soha nem kerestek lakást a hetedik került házaiban. Akkor sem, amikor ezek a szórólapok ki tudja ki által –nem szeretünk fölöslegesen bíróságra járni, ezért a sejtésünket nem írjuk le – be lettek dobva a postaládákba.

Ez volt március végén. Legjobb tudomásunk szerint nyomozás is indult az ügyben, ám azóta nem hallottunk arról, hogy elkapták volna a szórólapok terjesztőit. Pedig, biztosan sokakat érdekel, vajon kik lehettek azok, akiket Mohamed Hassan és családja, valamint harcosai megbíztak azzal, hogy lakást keressenek a számukra. Megtalálta-e őket a rendőrség, különös tekintettel arra a tényre, hogy a legtöbb kapu környékén vannak kamerák, és ezen kamerák között több működő is akad. Nem lehet túl nehéz feladat beazonosítani a szólapozó embereket, majd megkérdezni tőlük, hogy ki adta a kezükbe ezeket a szórólapokat.

Ha ez megvan, lehet tovább lépni. Megtudni, hogy nyomtatták a lapokat, és megtudni, hogy ki volt a megrendelő.

Nem hinném, hogy az ilyen uszító szórólapok ügyében zajló nyomozás a fent leírtaknál sokkal bonyolultabb lenne. Főleg, ha szándék is társul ahhoz, hogy megtalálják a valódi elkövetőket.

Budapesti informatikusnak legjobb lenni

Az idén az első félévben 12,5 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az országban. De hogyan állnak az egyes megyék? Mekkorák a különbségek? A Központi Statisztikai Hivatal adatai erre is választ adnak.

Nemzetgazdasági szinten a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 193 100 forint volt az idén az első félévben – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Ez 12,5 százalékkal haladja meg a tavalyi esztendő első hat hónapjának az összegét. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25%-os emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő kereset­rendezések voltak hatással. A családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében emelkedett, azt is figyelembe véve a nettó átlagkeresetet 201 000 forintra teszi a ma kiadott gyorstájékoztató.

A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,3%-os növekedése mellett a reálkereset 10,0%-kal emelkedett.

Forrás: KSH

Eltérések vannak, de…

Szokás már-már közhelyszerűen emlegetni a jövedelmi viszonyok jelentős eltérését az ország egyes térségei között. Ennek ugyan van alapja, de megvizsgálva a tényleges számokat

az eltérés kisebbnek tűnik, mint ami közszájon forog.

Ugyanakkor persze, ha szakmákra vetítjük le, s egy-egy hasonló munkakörben végzett munka utáni keresetet hasonlítjuk össze több megyében, akkor sokkal jobban átérezhető a jelentős különbség. Érdemes tehát a Központi Statisztikai Hivatal megyei statisztikái között bogarászni. Az idén eddig az első negyedéves számok jelentek meg.

Az átlagkeresetek

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 282 ezer forint volt, az adókedvezmények nélküli nettó átlagkereset – s ezt használjuk összehasonlításként –  187 ezer forintot tett ki. Az adatok alátámasztják a vélekedést, hogy Budapesten kifejezetten jók a viszonyok, hiszen az országos átlagnál 31 százalékkal többet vihetnek haza a dolgozók. Ugyanakkor a fővárost leszámítva a többi megyében kiegyensúlyozottabb a helyzet –

bár persze a viszonylagosságot azért nem árt hangsúlyozni.

Mert ugyan a legalacsonyabb adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresetért dolgozó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek az országos átlagnak csak a mintegy hetven százalékát, a budapestiekének pedig még a negyven százalékát sem kapják, a főváros nélkül számított – mintegy 160 ezer forintos – összeghez képest már  több mint 80 százalékát. Pedig a megyék között ott vannak az erős iparral, ezen belül is autóiparral és a rá csatlakozó beszállítói háttérrel rendelkező olyan megyék, mint Győr-Moson-Sopron vagy Komárom-Esztergom.

Forrás: KSH

Az átlagkeresetek területenkénti különbségeiről Keletről Nyugatra haladva fogy az ország című cikkünkben írtunk.

Szakmák lehetőségei

Nem meglepő módon a szellemi foglalkozásúak aránya (61%) és nettó átlagkeresete is a fővárosban volt a legmagasabb (291 ezer forint), utóbbi pedig Békés megyében a legkisebb (183 ezer forint). A fizikai foglalkozásúak esetében a két nettó kereseti szélsőértéket Győr-Moson-Sopron (160 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (98 ezer forint) képviselték.

Vegyünk egy ennél konkrétabb, nemzetgazdasági ágakra leontott példát. Mondjuk az – egyébként mindenütt kiugróan magasan díjazott – informatika-kommunikációban dolgozók átlagkeresetét az egyes megyékben.

Érdekes képet kapunk.

Budapesten az idén az első negyedévben a teljes munkaidőben az informatika és kommunikáció terén foglalkoztatottak átlagkeresete 364 ezer forint volt, több mint 70 százalékkal meghaladva az országos 211 ezer forintos átlagot. Ugyanebben a nemzetgazdasági ágban – a korábbi példában már említett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 202 ezer forintos átlagkereset „csak” alig maradt el az országos átlagtól. Igaz, annyiban feltétlenül sántít a példánk, hogy az egyes megyékben az egyes nemzetgazdasági alágakban, azon belül szakmákban kínált összeget a leginkább a kereslet mozgatja.

Munkához, illetve munkaerőhöz jutás

A KSH munkaerő-felmérése alapján 2017 I. negyedévében az ország 15–74 éves népességének 61,1%-a, közel 4,6 millió fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé – írja a statisztikai hivatal.  A foglalkoztatási ráta 58,4%-ra nőtt, s valamennyi megyében és a fővárosban is emelkedett, a legjelentősebben – legalább 3,0 százalékponttal – az alacsony foglalkoztatottságú, a fentiek alapján láthatóan a munkavállalók szempontjából „gyenge” Szabolcs-Szatmár-Beregben (továbbá Békés és Zala megyékben).

A munkanélküliségi ráta 0,8 és 11,8% között szóródott. A legalacsonyabb (2% alatt) Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Komárom-Esztergom megyékben, a legmagasabb (8% felett) Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyékben volt.

Munkanélküliségi ráta 2017. I. negyedév

Forrás: KSH

Akit érdekelnek a foglalkoztatás és az aktivitás megyei mutató, az alábbi grafikonok böngésszenek!

Foglalkoztatási ráta alakulása 2017. I. negyedév

FORRÁS: KSH

Aktivitási arány alakulása 2017. I. negyedév

Forrás: KSH 

Jelentősen nőtt az átlagkereset májusban

0

Májusban a bruttó átlagkereset 296 100 forint volt, 12,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Január–május időszakában a bruttó átlagkereset 288 900 forint volt.

Az év első öt hónap­jában a bruttó és a nettó keresetek egyaránt 12,1 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszo­nyítva – áll a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb mérésében.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 296 100 forint volt.

A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 12,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (568 800 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (178 900 forint). A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,4 százalékos növekedése mellett a reálkereset 9,5 százalékkal emelkedett.

FRISS HÍREK

Tovább romlo...

Biztos: Várh...

Érkeznek az ...

1 milliárd a...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK