Kezdőlap Címkék Argentína

Címke: Argentína

Nézze meg a jó szelek városát!

Argentína fővárosa, Buenos Aires Latin-Amerika egyik legnagyobb városa, a világ legszélesebb folyótorkolatánál épült, és már jelölték, hogy az UNESCO világörökségi listájára. Nézze meg képgalériánkat!

Bár a légszennyezettség miatt a hárommilliós (elővárosokkal 13 milliós) város neve megtévesztő, de éghajlata kellemes, szubtrópusi, enyhe telekkel. Mivel a déli földtekén fekszik, ezért a január a legmelegebb hónap.

Az első települést itt a spanyol hódítók alapították a 16. század közepén, és a Jó Szelek Úrnőjéről nevezték el Santa María del Buen Ayrének.

A következő évszázadokban a város fontos kikötő lett.

1810-ben aztán a város lakói elkergették a spanyol alkirályt, saját kormányt alakítottak, majd hat év múlva kikiáltották a függetlenséget.

A 20. században az ipar jelentős fellendülése után a város komoly fejlődésnek indult, és az európai emigránsok kedvelt célpontja lett, a városban jelentős magyar kisebbség is él.

Itt született meg az Argentína elmúlt évtizedeit meghatározó peronizmus

– és itt, a Recoleta temetőben temették el a névadó Juan Peron elnök feleségét, Eva Peront, vagyis Evitát is.

A város fontos tere a Plaza de Mayo, ahova már három évtizede vonulnak ki csütörtökönként azok az anyák, akik Jorge Videla katonai diktatúrája alatt vesztették el gyerekeiket. A Puerto Madero negyedben rengeteg az étterem és a streetfood-árus, a La Boca negyed pedig színes házai miatt népszerű.

A városban született Ferenc pápa, valamint Jorge Luis Borges író is, de van már szobra Lionel Messinek is.

Argentin startupot támogat Soros György

0

Egy olyan vállalkozásba fektetett pénzt, amely a mobilbankolást akarja megkönnyíteni.

15 éve nem volt ilyen Argentínában, hogy Soros a reálgazdaságba fektette volna a pénzét – így büszkélkedett a 30 éves Pierpaolo Barbieri, aki Buenos Airesben indította meg vállalkozását.

A Reuters szerint 1999 és 2003 között a legsikeresebb latin-amerikai startupok közül több argentin volt, csak aztán Cristina Fernandez elnök olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek elriasztották a külföldi befektetéseket, egyfajta gazdasági nacionalizmus jellemezte Argentínát és ennek következtében a

mélypontra zuhant a vállalkozási kedv.

A mostani elnök, Mauricio Marci jóval inkább támogatja a vállalkozásokat és egyáltalán nem zavarja az, ha a pénz ehhez külföldről érkezik. Így egyre több a befektetés, sőt, sokan már Argentínát tartják ilyen szempontból az egyik legvonzóbb országnak Dél-Amerikában.

Kik robbantották fel a zsidó kulturális központot Buenos Airesben?

0

Argentína történetének legnagyobb terrorakcióját a főváros zsidó kulturális központja ellen hajtották végre 1994-ben: 85 ember halt meg és több százan megsérültek. Sokak szerint Irán állt a háttérben. Az ügyben csak húsz évvel később indult meg az igazi nyomozás.

Alberto Nisman ügyész komolyan vette a feladatát és ki akarta deríteni, ki irányította a terrorakciót, és Argentínában ki fedezte őket? Az ügyész szerint maga Cristina Fernandez elnök is érintett volt az ügyben. Másnap az ügyészt holtan találták a fürdőkádban.

“Öngyilkos lett”

– állapította meg 2015 januárjában a rendőrség.

Most viszont egy új vizsgálat, amelyet az AP szerzett meg, eddigi eredményei egészen másra utalnak. Egy, a rendőrségtől független intézmény nyomozóstábja arra a következtetésre jutott, hogy

az ügyészt meggyilkolták.

Állítólag két titkosrendőr addig verte a lakásában, amíg elveszítette az eszméletét. Bedrogozták, majd a kezébe adták a saját pisztolyát.

A gyilkosságot állítólag az motiválhatta, hogy 2013-ban Argentína és Irán megállapodott: elfelejtik a múltat, nem bolygatják, miért haltak meg 85-en. Az ügyész emiatt a megállapodás miatt vádolta Cristina Fernandez de Kirchnert. Az alkut elfogadta a parlament, de az alkotmánybíróság visszadobta.

Így valószínűleg sohasem fog kiderülni: ki adott utasítást Iránban a zsidó kulturális központ felrobbanására Buenos Airesben és ki fedezte ezt Argentínában.

Mint a népmesében: országok, akik elutasították a független Katalóniát, meg nem is

0

Habár a világ nagy része elítélte a Katalán Köztársaság pénteki kikiáltását, nem mindenki volt ennyire elutasító a katalán vezetés lépését illetően: a szeparatista csoportok, politikusok és autonóm terület üdvözölték a lépést, miközben néhány ország is eléggé érdekesen nyilvánult meg az üggyel kapcsolatban. 

A világ 193 országa közül egy sem fogadta el a független Katalóniát vagy ismerte el önálló állanként. Az Európai Unió tagállamainak (többsége) egyértelműen elutasította a katalán parlament “egyoldalú aktusát, vagyis Katalán Köztársaság október 27-i kiállítását”. (Magyarország pedig Spanyolország belügyének tekintette az esetet). Csakhogy néhány állam – nemcsak Európában – nem egyértelműen áll hozzá a kérdéshez és néha egész furcsa nyilatkozatokat tesznek ez ügyben, és a Független Hírügynökség összegyűjtötte ezeket az országokat és megnyilvánulásokat.

Belgium 

Korántsem véletlen, hogy Carles Puigdemont Belgiumba menekült, miután a spanyol kormány aktiválta a spanyol alkotmánynak a katalán területetek autonómiáját megszüntető 155. cikkelyét, ami gyakorlatban azt jelentette, hogy Madrid menesztette a teljes katalán vezetést, átvette az irányítást a helyi rendőrség felett és már néhány függetlenségpárti katalán vezető ellen eljárás indítottak . A nyugat-európai országban ugyanis Theo Francken, a flamand származású menekültügyi és migrációs államtitkár egy televíziós interjúban

belga politikai menedékjogot ajánlott Carles Puigdemontnak és a többi katalán vezetőnek”

Ezzel együtt Geert Bourgeois, a flamand ügyek vezető miniszter szintén támogatását fejezte ki a katalánok önrendelkezési jogát illetően, bár hozzátette, hogy a Katalán Köztársaság elismerése elsősorban a belga föderális kormány döntési joga. A belga kormány többi tagja rövid időn belül elítélte ezek a megnyilvánulásokat:  Charles Michel miniszterelnök úgy reagált, hogy Francken megjegyzése csak “olaj volt a tűzre”, miközben Kris Peeters gazdasági miniszter pedig arról beszélt, hogy nem volt “bölcs dolog”, amit az államtitkár mondott. Ennek ellenére a belga miniszterelnök nem utasította el egyértelműen Katalónia függetlenségét, csupán arról beszélt, hogy “békés megoldást kell találni az ügyre, egy olyat, amely a hazai és a nemzetközi rendszerrel összefüggésben van.”

Szlovénia

Nem Belgium volt az egyetlen az Európai Unióban, amely másképp fogalmazta meg a hivatalos álláspontját a “katalán-kérdést” illetően. Szlovéniában a múlt héten eléggé árnyaltan fogalmazott az ország első elnöke, Milan Kučan is. Az interjújában elutasította azt a közvélekedést, hogy bármiféle hasonlóság lenne Katalónia és Szlovénia függetlenségi harca között, hiszen Spanyolországot nem lehet az egykori Jugoszláviához hasonlítani, ahol „szlovénoknak morális kötelességük volt fellázadni”.

Ugyanakkor elismerte, hogy “minden népnek meg van a lehetősége arra, hogy békés és demokratikus keretek között megszerezze az önrendelkezéshez való jogot”, és a katalánok sem kivételek ez alól. Sőt, ezzel együtt felszólította a szlovén kormányt, hogy tartsa tiszteletben ezt az alapelvet, még akkor is, ha „ezzel valakit esetleg feldühítenének”. A volt elnök nem volt egyedül a véleményével : Jan Skoberne, a Szociáldemokrata Párt helyettes vezetője még október közepén azt írta ki a Twiterre, hogy “Szlovénia az elsők között fogja elismerni a független Katalóniát”. Sőt, reagálva a kommentekre hozzátette azt is, hogy a katalánok önrendelkezési jogát

A spanyol kormány terrorja csak megerősítette

A múlt hét pénteki katalán proklamáció után a szlovén kormány szintén kétértelműen fogalmazott: a belgákhoz hasonlóan nem foglalt állást Spanyolország területi integritása mellett és nem utasította el egyértelműen Katalán Köztársaság megalakulását. Lényegében elismerték “minden nemzet univerzális és elidegeníthetetlen jogát az önrendelkezéshez”, természetesen betartva a helyi törvényeket, a demokratikus standardokat és a nemzetközi előírásokat.

Finnország 

Habár Finnország hivatalosan nem ismerte el az önálló Katalóniát, mégis néhány nemzetközi néhány hírügynökség és lap azt pedzegeti, hogy a következő napokban fordulat állhat be ezen a téren. Elsősorban Mikko Kärnä lapföldi képviselőre és az országot vezető liberális-konzervatív Centrum párt tagjára hivatkoznak, aki már a kezdettől fogva kiemelt támogatója a katalán önállamiságnak, gratulált a katalánoknak és a közösségi oldalán lévő profilképét pedig az Ibériai-félszigeten lévő régió “színeibe öltöztette”. Csakhogy a politikus nem elégedett meg ennyivel, mivel bejelentette, hogy a finn parlamentben indítványozta Katalónia elismerését, és ha elfogadják, akkor ezen a téren Helsinki hajlandó lesz szembemenni az Európai Unióval is.

Argentína 

Ugyan nem európai ország, de mindképp figyelemreméltó Argentína hozzáállása is. Akárcsak a Skandináv-félsziget országában, a latin-amerikai államban egy képviselő szintén azt indítványozta, hogy hivatalosan ismerjék el a Katalán Köztársaságot. A Baloldali és Munkásfront (Frente de Izquierda y de los Trabajadores) egyik képviselője, Juan Carlos Giordano javaslata nemcsak azt tartalmazta, hogy Argentína álljon ki a katalánok mellett, hanem széleskörűen ítéljék el és jegyzékben tiltakozzanak a spanyol kormány “durva és erőszakos intervenciója ellen”.

Bár ez eddig nem történt meg, mégis figyelemre méltó az, hogy az argentin kormány nem utasította el, de el sem ismerte a Katalónia függetlenségét, lényegében nyitva hagyva az egész kérdést.  Buenos Aires reakciójának hátterében leginkább az áll, hogy hiába jelentették be tavaly az argentin-spanyol politikai és gazdasági kapcsolatok “újraindítását“, azóta sem történt előrelépés és nem rendeződött a két ország viszonya. Továbbá Argentínában 175 000-en beszélnek katalánul és itt van az egyik legnagyobb, legerősebb és legnagyobb befolyással rendelkező diaszpóra is, ezért nem alaptalan feltételezés, hogy miattuk volt ennyire közömbös az argentin kormány a “spanyol állam területi integritását illetően”.

Gambia 

Az összefoglaló végére pedig mindenképp meg kell említeni Gambia esetét: ez a nyugat-afrikai ország mégsem ismerte el Katalán Köztársaságot, miközben korábban elterjedt a hír, hogy Banjul volt az első, amely megtette ezt a lépést. Csakhogy kiderült, hogy ismeretlen tettesek Gambia külügyminisztériumának nevében egy hamis Twitter-fiókat nyitottak és ezen keresztül közölték a “gambiai kormány hivatalos kiállását a katalán állam mellett”. A gambiai kormány nem sokkal később egy közleményben tudatta, hogy ilyesmiről szó sincs, valaki szándékosan akarta  befeketíteni „Banjul és Madrid közötti jó viszonyt, amelynek alapja az egymás szuverenitásának tiszteletben tartása”.

FRISS HÍREK

Gulyás: nem ...

Putyin áll a...

A totális fe...

Tüntetés a h...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK