Kezdőlap Címkék árak

Címke: árak

Sokat dolgozunk a kajáért

A világátlaghoz képest nálunk az egyik legolcsóbb a hús, mégis drága a minimálbérhez képest – derül ki egy német húsárindexből. Nálunk a csirkéért 1,2 órai minimálbért kell dolgozni, a sertésért 2,4-et, a németeknél mindez a felébe kerül, háromszor annyi legkisebb pénzre vetítve.

Talán a világhírű Big Mac Index ihlette meg a német Caterwings online vendéglátóhely-kereső és –összehasonlító céget, hogy húsárindexet készítsen. Összegyűjtötték 52 ország piaci és termelői árait marha, csirke, hal, sertés és bárány termékeiből, több forrásból. Az árakat aszerint rendezték sorba, hogy mekkorák az eltérések a világátlaghoz képest, továbbá kiszámolták, hogy a helyi minimálbérhez viszonyítva mennyit kell dolgozni egy kiló megvételéhez.

Nos, az kevéssé meglepő, hogy Svájcban iszonyú árak vannak, a csirkehúsoknál 222, a sertéseknél 115 százalék a globális átlaghoz mért eltérés. A legkisebb jövedelemhez mérten 1,4 és 2 órát kell dolgozniuk a Magyarországon legfontosabb két termékcsoport áruiért. Utána Norvégia, Hongkong, Izrael, Svédország, Dél-Korea, Finnország, Japán, Belgium és Ausztria van az első tízben.

Az áreltérések alapján Magyarország a 45., de ha a minimálbérrel összevetett számokat nézzük, azt látjuk, hogy például Németországban ugyan sokkal magasabbak (nagyjából kétszeresek) az árak (bár a csirkecombnál alig hatvan eurócent), ezek árát mégis nagyjából feleannyi idő alatt keresik meg a minimális keresetből.

Az 1550 eurós német alapjavadalmazásból a csirkék kilójáért 0,6 órát kell dolgozni, a sertéskarajért 1,2 órát. A tavaly 464 eurós magyar minimálbérből ezzel szemben a szárnyasok ára 1,3, a sertésé 2,4 órai fizetés.

A németeknél az áreltérés a világátlagtól mindössze 2,6, illetve 6,9 százalék a két termékcsoportban. Nálunk viszont az egyik legnagyobb: a csirkéknél 44, a sertésnél 51 százalék. Ebben az összesített rangsorban (amely Romániát nem tartalmazza) egyetlen térségi ország sincs mögöttünk. Szlovákia sokkal drágább, az 520 eurós minimálbérből 1,6, illetve 3,2 órát kell dolgozni a két árufajtáért. Az 523 eurós lengyel legkisebb keresetből csak 1,1 és 2,2 óra szükséges – a lengyel árak a miénkhez hasonlóan igen nagy mértékben alacsonyabbak a globális átlagnál. A horvátoknál viszont sokkal kisebb (10, illetve 37 százalék) a differencia, ezért a magasabb, 505 eurós minimálbérből többet, 2, illetve 3 órányit kell áldozni a kétféle húsra.

Vagyis óriási a szakadék ezen a téren is a keleti és nyugati országok között. Errefelé alacsony minimálbér – ami nálunk milliós kört érint -, amelyből a relatíve alacsonyabb árakon is nagyobb ráfordítással vehetők meg az alapélelmiszerek. A Caterwings vezérigazgatója szerint az eredetileg piacelemzésnek szánt összehasonlítás rámutat arra, hogy a globális egyenlőtlenség komoly probléma, és világossá válik, hogy az élelmiszeráraknak napirenden kell lenniük a globalizáció világméretű hatásainak kezelésében.

Déltől már látogatható a Dagály

0

Hosszas várakozás után pénteken adják majd át ünnepélyesen a felújított budapesti Dagály Fürdőt, a tesztüzem azonban már ma elkezdődik.

Az ünnepélyes megnyitóra látványos programmal készülnek a fürdőben, a tesztüzem alatt pedig kedvezményes jegyárakkal lehet látogatni a Dagályt: a felnőttjegy 1800, a gyerekjegy 1000, a nyugdíjas jegy 1500 forint lesz, a kétféle családi jegy (egy felnőtt, két gyerek, illetve két felnőtt, két gyerek) pedig 3500 és 5000.

A megnyitó után a Dagályban ugyanazok az árak lesznek érvényesek, mint a Paskál strandon: ott a felnőtteknek 2500 (hétvégén 2700), a gyerekeknek és a nyugdíjasoknak 2100 (hétvégén 2300) forintot kell fizetniük, a kétfajta családi jegy pedig 4600 illetve 7100 forint (hétvégén 5000 és 7700).

Ez egyébként Budapesten középkategóriásnak számít.

Az egyik legolcsóbb strand, a csillaghegyi jegye ugyan mindössze 1000 (hétvégén 1200) forintba kerül, de például a Dagályhoz közeli Palatinus drágább. Ott a felnőttjegy 3100 (hétvégén 3500), a gyerek- és nyugdíjas jegy 2400 (hétvégén 2600), a családi jegyek pedig 5500 és 8600 (hétvégén 6100 és 9600) forintba kerülnek.

A Dagály felújításáról itt írtunk korábban.

Inkább fogd a pontyot, mint vedd

Közel másfélszereséből lakhat jól egy nagy család karácsonykor, mint tavaly, ha a halászlé-rántott hal-töltött káposzta-bájgli-kombót választja. A szeletelt ponty az ünnephez közeli roham előtt már csaknem 80 százalékkal drágább, mint egy éve, s néhány kivétellel nincs olyan alapanyag, amelynek ára ne a hivatalos infláció sokszorosával kerülne többe.

Ha belerokkan is, a magyar megadja a módját a karácsonyi ünnepi terülj, terülj asztalkámnak. A családok vacsorára vagy másnap ebédre jönnek ilyenkor össze. Az étkezési szokások, bár lassan, de változnak, ám azért a trakta gerincét sokunknál jobbára még mindig a hagyományos karácsonyi fogások alkotják: halászlé, rántott hal, töltött káposzta, a végén pedig az elmaradhatatlan bájgli.

Megnéztem, mennyibe kerül az idén ez az ételsor, s magam is meglepődtem, hogy tényleg nagyot üt. Poéngyilkos lélekként leütöm a magas labdát: a végösszeg 43 százalék bukszakönnyítés tavalyhoz képest (s néhány reszli ebben még nincs is benne).

Nem marad üresen, csak a pénztárca. Forrás: wikimedia.org

Aki ilyenkor tudja le éves haladagjának a 80-90 százalékát, az mostanában szembesül azzal, hogy a szeletelt ponty ára elképesztően elszállt egy év alatt: a KSH tavaly decemberre vonatkozó ára 1120 forint volt kilónként, az idei októberi már 2000, amit a piaci körbepillantás is megerősít. Ez 78 százalékos drágulás, és az igazi, árdagasztó vásárlói roham még csak ezután jön…

Röviden a módszerről. Tíz fős összejövetellel számoltam, természetesen vegyesen felnőttekkel és fiatalkorúakkal. Ennek megfelelően a csak frissen igazi halételeknél átlagosan egy-egy szelet pontyot mértem, húsz dekás szeletekkel kalkulálva. A töltött káposztát kissé „megnyomtam”, mondván az a közeli napokban még jól jön könnyen előkapható levezető ünnepi ételként, ezért két kiló sertéscombbal és két kiló savanyú káposztával, egy kiló rizzsel számoltam. A bájgli öt-hat rövid rúd, fele-fele diós és mákos – édesanyám receptje alapján. Kimaradt a köret, mert ennek változatossága (püré, majonézes krumpli-, tojás-, kukoricasaláta, netán a hagyományos rósejbni) túlkomplikálná a számolást, és a tojás kivételével nincs szignifikáns árváltozás. Nem található meg néhány apróbb tétel, amelyek áráról nincs megbízható jelenidejű, pláne visszatekintő adat. Ilyen a porcukor és a mazsola, az ízlés szerinti néhány fűszer.

Ez persze nem annyira meglepő, ha visszaemlékszünk arra, hogy 2014 áprilisában a parlament a kormány javaslatát elfogadva úgy döntött, hogy 2016-ra és az azt követő évekre már nem adható ki kereskedelmi célú halászati engedély a természetes vizekre, és maradnak a pecások. Tavaly már arról tudósított ugyancsak a 444.hu, hogy a kormányon belül vitákat kavar ez: amióta betiltották a halászatot, és csak a horgászat maradt legális, Lázár János számára sem világos, hogyan kerülnek a halak az éttermekbe.

De visszatérve az ünnepi asztalhoz, az előbbiek alapján a halsor tíz emberre

egymagában nyolcezer forintba kerül, szemben a tavalyi 4480-nal.

A főbb kellékek néhányikának ára nem, vagy alig változott egy év alatt. A finomliszt (fél kiló), a 2,8-as tej (3 deci), a kristálycukor (tíz deka) a sütibe, a rizs (fél kiló) a káposztához, lényegében ugyanannyiba kerül, mint tavaly év végén. A többi alkotórész mindegyike azonban a többszörösével drágult az utóbbi hónapokban hivatalosan két és fél százalék körül mozgó inflációnak.

A töltött káposzta lelke, a savanyú káposzta (két kiló), annak ára nagyjából a tavalyi szinten van,  a sertéscomb (ugyancsak két kiló) 8,6 százalékkal drágult, a bájgliba bedolgozandó 25 deka tejes margarin plusz 13 százalékba kerül. A 30 deka darált mák esetében nem tapasztalni észrevehető árváltozást, az ugyanennyi tisztított dió (3 ezer kilója) viszont mintegy 15 százalékkal kerül többe. Nem beszélve a tojásról, aminek ára szinte megállíthatatlan, egy év alatt 40 alattról mára 55 forint körülire emelkedett, de már most látni 60-ért is.

Mindent egybevetve, tavaly ilyenkor 8952 forintot kellett kipengetni a tíz fős családi eszem-iszom szilárd részére, az idén (most) 12 872 forintot. Ez 43 százalékkal több, mint egy éve volt.

Drágább lehet a taxizás

0

Tíz százalékos tarifaemelést kezdeményez januártól a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a fővárosi önkormányzatnál, a taxis szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel, vállalkozásokkal egyeztetve.

Dudás Zoltán, a kamara közlekedési osztályának elnöke azt mondta, hogy a 2013-ban meghatározott 280 forintos kilométerenkénti hatósági áron azóta sem változtattak. Az MTI-nek azt mondta, hogy javaslatukról megkezdődött az egyeztetés a fővárosi önkormányzattal, a tarifáról végül a fővárosi közgyűlés dönt. Javaslatuk elfogadása esetén

450-ről 600 forintra nőne az alapdíj, 280-ról 320 forintra a kilométerenkénti díj,

és 70 helyett 80 forint lenne a várakozási díj.

Dudás szerint azért kezdeményezték a tarifaemelést, mert megnövekedett kereslet indokolná a létszám bővítését, új vállalkozások piacra lépését.

Krisán László, a BKIK elnöke azt mondta, hogy a taxis társaságoknak is rentábilisnak kell lenniük a piacon,

ezt a szektort is érinti a munkaerőhiány,

a társaságok alacsony jövedelmezősége akadályozza a fejlesztéseket, a megfelelő minőségű szolgáltatást.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára szerint a taxizás legutóbbi szabályozása elősegítette a szakma tisztulását, de továbbra is szükséges a közös fellépés a tisztességes vállalkozások érdekében.

Mi lesz a lakásárakkal?

Budapesten már lassul a lakásárak növekedése, a vidék még most jön fel. Az új hitelekkel ömlik a pénz az ágazatba, jövő év végéig csak Budapesten 11 ezer lakás átadása várható, de a munkaerőhiány miatt is a befejezések átlagosan már fél évet késnek. A folyamatos béremelkedés egyelőre nyomja maga előtt a keresletet. Nyitott kérdés, hogy kipukkadó lufi fúvódik-e.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss elemzése szerint a féléves adatok alapján országosan 15,3 százalékkal drágultak a lakások egy év alatt (tavaly hasonló értéket mértek), és ez idén még folytatódik, de már „csak” 11 százalékkal. A fővárosban lassul a drágulás, a vidék kezd felzárkózni az árak növekedésében.

De van is hová, mert régiós összehasonlításban jelentősek a különbségek: míg Budapesten átlagosan több, mint 50 százalékkal emelkedtek az árak 2008 óta, Észak-Magyarországon még az idei második negyedévben is 13,7 százalékkal elmaradtak az akkoriaktól.

A városi lakásárak változása régiónként (2008-2017. II. n.év, százalék)

Forrás: MNB

A lakáspiacot erős kereslet és fokozatosan alkalmazkodó kínálat jellemezte az idei első fél évben – írja az MNB. Vagyis a három éve folyamatosan növekvő átlagbér, valamint a piacra áramló új hitelek – együtt a már 40 ezer körüli CSOK-igénylésekkel – mind nagyobb lakossági igényt támasztanak, amelyet az építőipar fokozatosan képes kielégíteni. (A hitelek összege 40 százalékkal nőtt éves alapon ez év közepéig.)

A lakásárak, a jövedelem és az új hitelek éves változása

Forrás: MNB

Erre az ábrára később még térjünk vissza.

Ahogy arról már szó volt, a fővárosban fokozatosan mérséklődik a drágulás: a 2017 első félévi 14,6 százalékos éves mérték már jelentősen elmarad az egy évvel azelőtti 27 százaléktól. Budapesten – a megnövekedett árak következtében is – az üzletkötések száma is szintén csökkent. A községekben viszont gyorsult a lakásárak növekedése, és a piaci forgalom is bővült. Az MNB szerint Budapesten a lakásárak már elérték az egyensúlyinak tekinthető szintet, vagyis közelíthetnek egymáshoz az árak az egyes régiók között.

A lakásárak eddigi alakulása négyzetméterenként, településtípusonkénti bontásban (a kategóriák felett az árváltozás 2013-2017. II. n.év, százalék)

Forrás: MNB

Van a lakáspiaci boomnak egy olyan vetülete is, amelyről kevés szó esik. Ez pedig

az üzleti (befektetési) megfontolás.

Az elmúlt években egyszerre jelentkezett több, egymástól független körülmény. Elérte Magyarországot is az Airbnb modellje, gombamód szaporodtak a lakáshotelek, természetesen elsősorban a turisztikailag frekventált területeken, főképpen Budapesten. Az ugyanezeken a helyeken élők (a magasabb státuszúak) számára előnyös a kormány gazdaságpolitikája (megfelezett szja, jövedelemmel együtt növekvő családtámogatás). Ezek együttes hatásaként a 2008-ban kitört válság miatt leállt ingatlanpiac szinte felrobbant, amit nagyban segített a kamatok csökkenése. Ennek következtében a megtakarítások „karbantartása” a hagyományos eszközökkel lehetetlenné vált.

Manapság az ingatlan látszik a legjobb üzletnek.

A különböző befektetések közelmúltbeli hozamának változása

Forrás: MNB

Az ingatlanos ágazatban a jelenlegi legszűkebb keresztmetszet a munkaerő-hiány. Ez az építőiparnak a vásárlói kereslet mögötti lemaradását tovább súlyosbítja.

Az építőipart gátló tényezők

Forrás: MNB

Mindez a költségek gyorsuló elszállásához vezetett már eddig is, amely komoly jogviták forrása lehet a leendő lakástulajdonosok és az építők között. A Magyar Építéstechnika című folyóirat írása szerint 2016 közepéhez képest

jelentős drágulás ment végbe az építőiparban,

annak teljes spektrumában. A különféle építőanyag-csoportok Budapesten 8-20, országosan 6-20 százalékkal drágultak, a személyi kiadások (elsősorban a bérek) 20-40, illetve 15-25, az egyebek (például fuvar) költsége 8-20 és 5-15 százalékkal kúsztak fel. Aki a részletekre is kíváncsi és a jogi háttér is érdekli, itt megtalálja.

Nyilván ezzel is összefügg, hogy egyre több hír érkezik a beruházások csúszásáról, olykor elmaradásáról. Az MNB alátámasztja ezt: a projektek 41 százalékánál eltolódott az átadás időpontja, az épülő új lakások

átlagosan valamivel több, mint fél évet csúsznak.

Az építkezések gyorsuló ütemben igyekeznek utolérni a keresletet. Az engedélyekből kiolvasható, hogy egyedül Budapesten ebben az évben 3200, jövőre 7700 új lakás befejezése és átadása várható.

A fővárosban építés alatt álló új lakások megoszlása az átadás tervezett negyedéve szerint (négy egymást követő negyedévben)

Forrás: MNB

Tehát 2018 végéig bőven tízezer feletti mennyiségű új lakást vesznek birtokba. A fenti ábra is azt mutatja, hogy 2019-től – a jelenlegi engedélykérelmek alapján – ehhez képest elenyésző új ingatlan kerül a piacra. Az csak a mostani adatok alapján állítható, hogy a 2014-ben kezdődött

boom tetőzése lesz 2018-ban.

Néhány kérdés nyitott. A hatályos törvényi szabály öt évre, 2019 végéig szállította le az új lakások áfáját 27-ről 5 százalékra. Még nem tudjuk, van-e kormányzati szándék ennek kitolására (netán véglegesítésére). Ha igen, az megnyújthatja a lakáspiac futását, bár egyre csillapulóan. A másik kérdőjel amellett meredezik, hogy a gazdaság bírja-e ezt a robbanásszerű jövedelemgyarapodást.

És ha ez nem elég, nem látható, hogy az amúgy is roppant magasra szálló jövedelmektől elszakadó, tehát idővel összeroskadó lakásárak (most tessék visszapörgetni a második ábrához) hány beruházást és építési vállalkozást fognak maga alá temetni. Az pedig már igazán messzire mutató kétség, hogy mi történik, ha a jelenleg nulla körüli alapkamat elkerülhetetlen emelkedése (legkésőbb 2019 közepe táján) beszivárog a lakáskölcsönökbe. Addig is jelenleg az látható (harmadik ábra bal fele), hogy az elszálló újlakás-árak miatt már elkezdődött az átvándorlás a használtak felé.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK