Kezdőlap Címkék Angela Merkel

Címke: Angela Merkel

Angela Merkel Herzl díjas

Sokan értetlenkednek: hogy kaphatott Németország kancellárja Herzl díjat miközben az antiszemitizmus 1945 óta nem jelentett ilyen nagy veszélyt ebben az országban? – teszi fel a kérdést Michel Friedman a közszolgálati Deutsche Welle portálon.

A Zsidó Világkongresszus adta a Herzl díjat Angela Merkelnek, melynek elnöke Ronald Lauder élesen bírálta a német hatóságokat, mert nem lépnek fel elég erélyesen az antiszemitizmus ellen. A Theodor Herzl díj ugyanis olyan személyt illet meg, aki sokat tett a zsidó közösség biztonsága és jóléte érdekében abban az országban, amelyben politikai szerepet játszik.

Angela Merkel mindig következetesen kiállt az antiszemitizmussal szemben

Miközben legfőbb politikai ellenfele, az Alternative für Deutschland sok neonáci csoportot is befogad, és nyíltan lekicsinyli a holokauszt szörnyűségeit, Merkel kancellár mindig a németek különlegesen nagy felelősségéről beszél az antiszemitizmus elleni harcban.

A Herzl díjat azért is kapta a kancellár asszony, hogy tartson ki – hangsúlyozta Michel Friedman, aki szerint Angela Merkel megérdemelte a díjat. Ez egyben kötelezettséget is jelent a jövőre nézve: semmifajta kompromisszumot az olyan erőkkel mint az Alternative für Deutschland, mely nyíltan élesztgeti a neonáci tendenciákat félelmet keltve a zsidó közösségben, melyet ugyancsak megtizedelt a holokauszt Németországban.

Neonáci terroristák pere Drezdában

Komoly rendőri készültség mellett kezdődött meg a nyolc fiatal neonáci pere, melynek során az ügyész azt kívánja bizonyítani, hogy tavaly ilyenkor fegyveres akciót akartak végrehajtani a német egység napján (október három – a berlini fal leomlásának évfordulója).

Revolution Chemnitz – ez a terrorszervezet neve. Chemnitz városában egy szír migráns megölt egy német férfit. Erre a hírre a szélsőjobboldali nagyszabású tiltakozó kampányt kezdett. A városban a rendőrség csak nehezen tudta helyreállítani a rendet. A szír migránst elfogták, és nemrég a bíróság kilenc és féléves börtönbüntetésre ítélte.

Szászország a szélsőjobboldali mozgalmak fellegvára lett miután az egykori NDK átalakulása sok embert a perifériára sodort. Amikor Angela Merkel több mint egymillió migránst engedett be Németországba, akkor itt volt a legerősebb a tiltakozás. A szélsőjobboldali Alternative für Deutschland párt a szeptemberi választáson a második helyen végzett 27%-al, alig lemaradva Angela Merkel kereszténydemokrata uniójától /32%/.

A belbiztonság helyzetét elemezve Horst Seehofer belügyminiszter hangsúlyozta: Németország számára éppoly nagy veszély az iszlamista terrorizmus mint a szélsőjobboldali erőszak. A neonáci csoportok egyre agresszívabbak. Nemrég megöltek egy polgármestert, aki pártolta a migránsokat. Az Alkotmányvédelmi hivatal arra hívta fel a figyelmet, hogy a neonáci szervezetek előszeretettel toboroznak a hadsereg és a rendőrség soraiban Németországban.

Merkel: nincs Európa a Nyugat Balkán nélkül!

Angela Merkel német kancellár, aki részt vett a páneurópai piknik harmincadik évfordulójára rendezett ünnepségeken Magyarországon hangsúlyozta, hogy nincs Európa nyugat Balkán nélkül. Merkel szerint elég ránézni a térképre, hogy lássuk a Nyugat Balkán stratégiai jelentőségét. Ezért ezt a hat államot mielőbb fel kell venni az Európai Unióba – mondta Angela Merkel.

Szerbia , Montenegro, Albánia és Észak Macedónia évek óta próbálkozik, de nem sok sikerrel, mert néhányan a befolyásos tagállamok közül ellenzik az Európai Unió bővítését. Macron francia elnök például azt javasolja, hogy előbb reformokat kell végrehajtani az eurozónában majd az egész Európai Unióban és csak utána kell foglalkozni az új tagállamok felvételével. Ausztria és Hollandia eleve ellenzi Koszovó és Bosznia-Hercegovina felvételét, mert ezekben az országokban a lakosság többsége muzulmán és az iszlamista erőknek komoly befolyásuk van.

Merkel kancellár viszont azon a véleményen van, hogy ezeket az államokat mielőbb fel kell venni az unióba, mert különben megerősödnek az iszlamista tendenciák a kilátástalan helyzet miatt. Ráadásul Törökország, Oroszország és Kína is mindinkább törekszik arra, hogy kiterjessze a befolyását a Nyugat Balkánra. Magyarország ebben a tekintetben egyetért Németországgal. Az igen taktikus Angela Merkel azért is hangsúlyozta ezt a témát azon az ünnepségen, melyet a páneurópai piknik harmincadik évfordulójának tiszteletére rendeztek Sopronban.

Von der Leyen megválasztása: német-lengyel-magyar háttéralku?

Az utolsó pillanatban stikában lezajlott német-lengyel-alku lehet a magyarázata annak, hogy az Európai Bizottság következő elnöke mélyen hallgatott az EP-ben a jogállamisági kérdésekről. Ursula von der Leyen azóta is váratlanul megértően nyilatkozik a magyar és lengyel helyzetről.

Erős Európa párti beszédet tartott a hét elején az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölt német politikus, aki a baloldalnak tetsző programelemeket sorolt fel, például az európai minimálbért – írtuk tudósításunkban. Már akkor megjegyeztük, hogy von der Leyen feltűnően kerülte a jogállamisági normák megsértőivel kapcsolatos kérdést. Akkor is, amikor az EP-beli vitában sorra kapta ez erre vonatkozó kérdéseket, sőt, felszólításokat az állásfoglalásra.

A szavazatok Bermuda-háromszöge

Az EP-ben 383 vokssal épphogy átment a szavazáson von der Leyen. A kilenc fős különbség szokatlan a korábbi szavazatokkal összevetve is, de főleg ahhoz képest, hogy az előzetes számítások alapján bő 400-as támogatásra lehetett számítani.

A titkos szavazás miatt először találgatások voltak arról, hol veszett el a néppárti-szocialista-liberális Bermuda-háromszögben a meggyőző többség. A rezgő léc láttán a Fidesz részéről elhangzottak azok a nyilatkozatok, hogy

voltaképpen az ő 13 képviselőjük billentette át a mérleg nyelvét.

Azóta azonban kiderült, hogy a plenáris vitában jelzettektől eltérően a szélsőjobb oldalról váratlanul sok támogató szavazatot adtak le von der Leyenre, vagyis a hárompárti (plusz Zöldek) koalícióban még nagyobb volt a megosztottság.

Az elmúlt napokban aztán von der Leyen több nyilatkozatban váratlannak tetszően retirált a jogállamisági kérdésben. Meg kell hallgatni a keleti országok érveit, például a lengyelekét az Ukrajnából befogadott menekültek miatt – ilyeneket mondott a The Guradianben. A német Süddeutsche Zietungban pedig arról beszélt, hogy nem folytatható tovább az a vita a keleti tagállamokban a jogállamisági ügyben, ahogyan eddig történt, mert ez nem mindegyiküket érinti, hanem csak bizonyos hiányosságokat bírálnak. A cél persze a jogállamiság

„de senki sem tökéletes”

– kente el a kérdést von der Leyen.

Merkel bevetette magát: szavazatok széljobbig?

A meglehetősen feltűnő engedékenység magyarázata lehet az, amire – német és lengyel nyilatkozatok alapján – az azonnali.hu hívta fel a figyelmet. Eszerint az EP-szavazás előtt német offenzíva indult a lengyelekhez. Mindenekelőtt Angela Merkel vette rá Tadeusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt (akinek pártja, a PiS az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek – ECR – frakciójában van) von der Leyen támogatására. Az ő 26 képviselőjükkel a Fidesszel együtt aztán legalább 39 szavazat lendítette a trónra von der Leyent.

Meg nem erősített hírek szerint

még az ECR-től is jobbra álló Identitás és Demokrácia

(a Matteo Salvini Ligájából, a Marine Le Pen Nemzeti Gyűléséből és például a neonáci német AfD-ből alakult frakció) sok képviselője is von der Leyenre szavazott.

A közvetlen lengyel-német-megállapodás alapján a PiS megszavazza von der Leyent és bukni hagyja az EP-bizottsági elnökségről Beata Szydłót (akit kétszer is leszavaztak az EP foglalkoztatási bizottságának elnökségéről), cserébe a leendő lengyel EU-biztos fontos területet kap a következő bizottságban.

Balról vissza jobbra

EP-beli beszédében Ursula Von der Leyen sokak meglepetésére beszélt ki balra, sok néppártit is kiakasztva. Akit azért is ünnepeltek, hogy az Európai Egyesült Államok híve. Most ebből is visszalépett, a magukat szuverenistának nevező jobboldalnak tetszően, amikor a Süddeutsche Zeitungban azt is fejtegette, hogy

a föderatív Európáról ma már érettebben és realistábban gondolkodik,

az egység a sokszínűségben rejlik. Ez pedig más, mint a föderalizmus – mondta most a német politikus.

A német politikus EP-beli szavai és mostani nyilatkozatai közti ellentmondásra hívta fel a figyelmet Ujhelyi István (MSZP) EP-képviselő azzal, hogy nem a migrációhoz való viszony a töréspont a Fidesszel szemben, hanem a jogállam legyalulása. Szerinte von der Leyen „megértő” megnyilatkozása utólag is igazolja az döntését, hogy nem szavazza meg őt az EP-ben.

A populisták foglya lesz-e?

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez a támogatási arány a továbbiakban is fennmarad. Az azonban figyelmeztető jel, hogy elvileg „saját” kibővített táborában (a három frakcióban) is mennyire sok szavazatot vesztett már az első pillanatban.

Erre utalt Ujhelyi is, amikor azt írta, hogy von der Leyen néhány hét múlva, szeptemberben újra az Európai Parlament elé áll, hogy bemutassa az általa vezetett Bizottság leendő tagjait és részletesebb programját.

Ha így halad, kicsi lesz az a kilenc fős többség,

amelyet legutóbb még támogatóként maga mögött tudhatott – így Ujhelyi.

Az viszont kérdés, hogy mennyire rombolja a jövendő bizottsági elnök pozícióját az, hogy ennyire szűk körű, két-három fő által tető alá hozott sub rosa egyezség emelte pajzsra őt. A három frakcióban – ezek szerint tényleges – lázadás éppen amiatt történt, hogy az előre lefektetett szabályok szerinti csúcsjelölti rendszer helyett ismét a „füstös hátsó szobák mutyija” érvényesült Merkellel a centrumban.

Több értékelés szerint emiatt megválasztása érdekében Ursula von der Leyen magára húzta a populista jobboldalt. Ha pedig ez így marad, akkor minden idők leggyengébb európai bizottsági elnöke lesz, saját szövetségesei által nem eléggé támogatva, kitéve az EP-ben az ellenzék jóindulatának.

A németek többsége szerint a kancellár egészsége magánügy

A német lakosság hattizede magánügynek tekinti Angela Merkel gyakori remegésének okát. A kancellár  elütötte az egészségével kapcsolatos kérdéseket, mondván jól van.

Angela Merkel egészsége magánügy a németek 59 százaléka szerint – derül ki abból a Reuters által közölt a közvéleménykutatásból, amit 4 495 szavazó megkérdezésével a Civey végzett csütörtökön és pénteken a bajor Augsburger Allgemeine számára. Erre azután került sor, hogy Merkelt a napokban pár héten belül harmadik alkalommal fogta el nyilvános eseményen egész testében remegés.

Egyharmad szerint adjon magyarázatot

A kérdés az volt, magyarázatot kell-e adnia egészségi állapotára. A válaszolók alig harmada (34 százalék) válaszolt igennel, 7 százalék nem tudott véleményt formálni.

A jövő héten 65 éves Merkelről legutóbb a finn miniszterelnök szerdai katonai fogadásán készült felvétel arról, hogy egész testében remeg. Első alkalommal az új ukrán elnök társaságában produkált ilyen jelet, majd Christine Lambrecht igazságügyi miniszter kinevezésekor Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök jelenlétében. Csütörtökön a dán miniszterelnökkel már ülve fogadta a köszöntést.

Az érintett szerdán azt válaszolta sajtótájékoztatón, hogy „rendben vagyok”, és

elutasította, hogy részletekkel szolgáljon egészségéről.

A történtek a német kereszténydemokratákat is megosztják arról, hogy Merkelnek 2021 előtt át kell-e adnia a kancellári tisztséget

Politikai kultúrák összecsapása

Merkel elődeihez hasonlóan kínosan ügyel arra, hogy magánéletéről minél kevesebb hír kerüljön a nyilvánosság elé. Még férjével együtt is alig-alig jelenik meg nyilvánosan. Ez beleillik a német politika hagyományába, amely szigorú magánügynek tekinti a politikusok egészségi állapotát, és egyáltalán bármit, ami privát szférájukat érinti.

Politológusok és más szakértők rámutatnak arra, hogy a választóknak joguk van tudni, ha vezetőjüknek – ebben az esetben Európa első számú gazdasági-politikai hatalma első emberének – a tisztséget befolyásoló betegsége van.

Ez másutt is szokás Európában, a néhai Francois Miterrand francia elnöknek még házasságon kívüli gyerekének létéről is hosszú éveken át hallgatott a sajtó, holott nyilvánvalóan volt erről információ.

Most egyre többen az Egyesült Államokra hivatkoznak, ahol az elnök egészségi állapotát évről évre nyilvánosságra hozzák.

Amerikában se volt azonban mindig így.

Az USA legsikeresebb elnöke, Franklin Delano Roosevelt csípőtől lefelé béna volt (sőt, már így lett elnök), ám ezt az egész sajtó – politikai szimpátiától függetlenül – nem tájékoztatta a közvéleményt. Elnökségének 12 éve alatt nem készültek olyan fotók, pláne híradófelvételek, amelyek mozgásában korlátozottnak mutatták volna FDR-t.

Német női vezető lesz az Európai Bizottságban

Az előzetes jeleknek megfelelően a német Ursula von der Leyen lesz az Európai Bizottság elnöke. A korábbi néppárti jelölt, Manfred Weber alighanem félidős parlamenti elnökséget kaphat. Angela Merkel tartózkodott. Orbán aligha boldog.

Az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács az Európai Néppárt (EPP) jelöltjét, a CDU-s Ursula von der Leyen német védelmi minisztert javasolja az Európai Bizottság következő elnökének – jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A német politikus az első női bizottsági elnök lesz.

Néppárti, liberális, szocialista leosztás

Tusk közölte, az uniós tagállamok von der Leyen bizottsági elnöki jelölése mellett az Európai Tanács élére Charles Michel belga liberális miniszterelnököt jelöli, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének székében pedig a szocialista Josep Borrell spanyol külügyminisztert látnák szívesen. Az Európai Központi Bank (EKB) következő vezetőjének a francia Christine Lagarde-ot, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatóját nevezte meg – közölte Tusk.

Merkel tartózkodott

Üdvözölte az európai uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján született megállapodást és Ursula von der Leyen jelölését kedd este a német kancellár, hozzátéve, hogy ennek ellenére belpolitikai okok miatt tartózkodnia kellett a szavazáson.

Sajtótájékoztatóján Angela Merkel arról számolt be, hogy a berlini kormánykoalíció másik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem támogatta az egyezséget, és a koalíciós megállapodás értelmében így a huszonnyolc tagállam vezetői közül egyedüliként tartózkodnia kellett az ülésen.

Webernek „egy félidő” EP-elnökség marad

Merkel elmondta, hogy megpróbálta megóvni a csúcsjelölti rendszert, illetve legalább „tisztességes megoldást” találni a listavezetők számára, de ez nem sikerült. Elmondta továbbá, hogy az Európai Tanács javaslata értelmében az Európai Parlament elnöki tisztségét az ötéves ciklus első felében szociáldemokrata, utána pedig néppárti politikus töltené be. (Már eddig is rotációban töltötték be ezt a posztot: két és fél éven át Martin Schulz szocialista, aztán Antonio Tajani néppárti személyében.)

A brüsszeli információk szerint az EPP-csúcsjelöltje, Manfred Weber lesz a második félidős EP-elnök.

Mint azt megírtuk, a V4-ek álltak elő von der Leyen nevével, de aztán kiderült: a német politikust először Emmanuell Macron francia elnök javasolta. Aztán megnyerte hozzá Merkel támogatását is.

Orbán nem repeshet az örömtől

Ursula von der Leyen valószínűleg nem lesz ideális bizottsági elnök Orbán számára, mert a CDU-ban Merkeltől valamelyest „balra” áll: a Bundestagban a kancellár ellenében megszavazta a melegházasságot, erős híve az Európai Egyesült Államoknak, és a évekkel ezelőtt otthonában fogadott egy szír menekültet.

Weber helyett Merkel

Emmanuel Macron francia elnök és Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök a brüsszeli bizottság élére Angela Merkelt javasolja. A brüsszeli Politico értesülése szerint a Néppárt és a liberálisok megállapodtak a két legfontosabb posztról: Guy Verhofstadt, egykori belga miniszterelnök lenne az Európai parlament új elnöke és a Néppárt megkapná a brüsszeli bizottság elnöki posztját, azzal a nem is nagyon titkolt kikötéssel: ne Manfred Weber legyen a jelölt!

A francia államfő már régóta kapacitálja Angela Merkelt: vállalja el az uniós bizottság elnöki posztját! Angela Merkel eddig mindig nemet mondott.

Németország és a 26 törpe

Angela Merkel eddig a háttérből irányította az uniós bizottságot, amelynek eddig még sohasem volt német elnöke. Ma viszont Németország súlya és jelentősége olyan nagy, hogy a vezető szerep nyílt vállalása immár elkerülhetetlennek látszik.  Ezért jelölte a Néppárt Manfred Webert, akit nemrég meg is választottak frakcióvezetőnek. Ez teljesen testre szabott szerep a bajor politikusnak, aki a politikai pályafutását az Európai parlamentben vitte sikerre.

Csakhogy a fontos döntéseket a Tanács hozza az Európai Unióban. A Tanács résztvevői a tagállamok első számú vezetői. Orbán Viktor többször is hangsúlyozta: nem fogadja el Manfred Webert! Ha Guy Verhofstadt lenne az Európai parlament elnöke, az mindenképp politikai vereség lenne a magyar miniszterelnöknek hiszen az egykori belga kormányfő a legelszántabb bírálói közé tartozik. Ha tehát igaz a liberálisok paktuma a Néppárttal, akkor az eredmény mindenképp vereség Orbán Viktor miniszterelnöknek. A kármentésre jövő csütörtökön kerülhet sor amikor a Tanács újra összeül, hogy döntsön a vezető tisztségekről. Az uniós bizottság elnökéről még nem olyan sürgős dönteni , de a parlamenti elnök személyéről igen: július elején ül össze a nemrég megválasztott parlament, melynek első aktusa épp a vezetők kiválasztása. Akárki is lesz az Európai parlament elnöke illetve a brüsszeli bizottság vezetője, nem lesz könnyű dolga. Európa ugyanis rendkívüli mértékben megosztott miközben fokozatosan egyre hátrébb szorul a globális versenyben Észak Amerikával és Ázsiával szemben.

Lemondott a berlini Zsidó múzeum igazgatója

A németországi zsidók tanácsának elnöke üdvözölte a döntést és közölte: a jövőben jó lenne, ha egy zsidó irányítaná a Zsidó múzeumot Berlinben. A lemondást egy kiállítás váltotta ki, melyet sokan bíráltak belföldön és külföldön egyaránt.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tavaly decemberben levélben kérte Angela Merkel kancellárt, hogy zárassa be a Welcome in Jerusalem kiállítást. Izrael kormányfője szerint a kiállítás elfogult, mert a palesztinok és a muzulmánok szemszögéből mutatja be Jeruzsálemet. Peter Schäfer most lemondott igazgató akkor azzal védekezett, hogy Jeruzsálem mind a zsidók mind a keresztények mind pedig a muzulmánok számára szent város. Trump elnök tavaly decemberben ismerte el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, de az Európai Unió kitart korábbi álláspontja mellett, mely szerint Jeruzsálem egyben a palesztinok fővárosa is.

Berlinben a Zsidó múzeum közintézmény, mely évente több mint 700 ezer látogatót vonz. A holokauszt előtt Berlinben jelentős zsidó közösség élt, de a többségüket meggyilkolták, a túlélők jó része pedig emigrált. A Szovjetunió bukása után (1991) jelentős számú zsidó emigrált Izrael és az USA mellett Németországba is. Ennek eredményeképp a Németországban élő zsidók száma immár meghaladja a negyedmilliót. A Zsidó tanács őket képviseli. Ezért amikor az elnök, Josef Schuster felszólította a Zsidó múzeum igazgatóját a távozásra, akkor az vette a kalapját és sietve lemondott. Joseph Schuster elnök javasolta: a Zsidó múzeum igazgatója a jövőben legyen zsidó!

Pompeo lemondta berlini látogatását

0

Indoklás nincs csak annyi, hogy “más sürgős ügyek” elszólítják az amerikai diplomácia vezetőjét. Pedig tárgyalni volna miről hiszen Trump nem véletlenül küldte Európába a múlt héten energia miniszterét.

Rohamtempóban veszi az amerikai földgázt az EU, hogy elkerülje Trump szankcióit

Jóval drágább az amerikai gáz mint az orosz, de nemcsak az ár számít – győzködte az európaiakat Rick Perry amerikai energiaügyi miniszter Brüsszelben. Ha csak az árat néznénk, akkor mi sem vennénk Mercedest vagy BMW-t! Ez nem is túlságosan burkolt célzás volt Trump fenyegetésére: az USA elnöke túl sok német autót lát New Yorkban és túlságosan keveset az amerikai kocsikból Európában. Tavaly júliusban Jean-Claude Juncker sikeresen lebeszélte Trumpot a szankciókról mondván, hogy az Európai Unió fokozza amerikai importját. Azóta 272%-al nőtt az USA-ból érkező cseppfolyósított földgáz behozatala – hangsúlyozta büszkén az EU energia biztosa. A spanyol Miguel Arias Canete elmondta, hogy idén januárban az EU földgáz importjának már a 13%-át adta az Egyesült Államok. Előző januárban ez csak 5% volt. Csakhogy Trumpnak ez nem elég! Meg akarja fúrni az Északi áramlat második vezetékét, mely a Balti tenger alatt orosz földgázt hozna Németországba. Rick Perry energia miniszter képmutató módon aggodalmaskodott Európa orosz gázfüggősége miatt.

Vegyenek tőlünk, mi drágábbak, de megbízhatóbbak vagyunk!

Ez volt Trump miniszterének velős üzenete. A célpont pedig Németország. Angela Merkel kormánya jóváhagyta a 9,5 milliárd eurós hatalmas vállalkozást, melyet Trumpon kívül erőteljesen bírált Lengyelország és Ukrajna is. Lengyelország erős embere, Jaroslaw Kaczynski egyenesen a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította az Északi áramlatot, mely közvetlenül juttat el hatalmas mennyiségű földgázt Oroszországból Európába. Ukrajna a tranzit díjak elvesztésétől tart. Ezekhez a bírálatokhoz meglepő hang társult:

Manfred Weber: megakadályoznám az Északi áramlat 2 építését!

Az Európai Néppárt csúcs jelöltje kijelentette, hogy amennyiben beülhetne Jean-Claude Juncker székébe, akkor ő bizony nem habozna leállítani az Északi áramlat kettőt! Manfred Weber egyáltalán nem véletlenül a Polska Times című lapnak mondta el, hogy ily módon erősítse az Európai Néppárt pozícióit a májusi európai választásokon. Manfred Weber kerek-perec kijelentette: az Európai Uniónak nem érdeke az Északi áramlat 2 megépítése! Csakhogy ugyanaz az Angela Merkel kancellár hagyta jóvá a nagy orosz gázüzletet mint, aki csúcs jelöltté tette Manfred Webert az Európai Néppártban.

Kitartunk az Északi áramlat mellett. Manfred Weber kijelentését nem kívánjuk kommentálni, mert az az európai választási kampány része – mondta a kormányszóvivő helyettese Berlinben. A gazdasági minisztérium szóvivője el is magyarázta a rászorulóknak, hogy miért ragaszkodik annyira az orosz gázhoz a német kormány. Németország fokozatosan lemond a nukleáris energiáról. Ennek pótlását csak részben biztosíthatják a megújuló energia források, ezért van szükség az Északi áramlat 2-re – érvelt a gazdasági minisztérium embere Berlinben. Különben pedig Németország háromoldalú energia tárgyalásokat akar, melyen az EU, Oroszország és Ukrajna venne részt.

Megmarad tehát az USA-Németország szembenállás, melyben Trump úgy próbálja meggyengíteni Angela Merkelt, hogy közvetlenül tárgyal közép-kelet-európai szövetségeseivel. Mindenekelőtt a lengyelekkel, akik az amerikai földgáz importban éppúgy az élen járnak mint a fegyver vásárlásban. A magyar miniszterelnök közelgő washingtoni látogatása is ebbe a gondolatkörbe illeszkedik Trump környezetében, ahol az Európai Unió meggyengítését az USA stratégiai érdekének tekintik hiszen az uniós tagállamok jóval kisebb súlyt képviselnek egyedül mint együtt. Törpékkel szívesebben tárgyalnak mint óriásokkal: a magyar GDP például az amerikainak még az 1%-át sem éri el…

Kendőzetlen levél Angela Merkelnek

0

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke nem diplomáciai nyelvezetű levelet írt Angela Merkel kancellárnak. Hogy is mondják ezt hétköznapi nyelven: csak úgy pacekba?

“Dr. Angela Merkel kancellár asszonynak
Német Szövetségi Köztársaság
Kancellári Hivatal

Berlin

Tisztelt Kancellár Asszony!

Dacára régebbi vitáinknak, rendkívül sokra tartom mindazt, amit Németországért és egy erősebb Európáért tett, tesz. Legőszintébben írom ezt Önnek.
Más pártcsaládokhoz tartozunk. A kívülről jött kritikát legtöbbször a pártlogika szokásos megnyilvánulásának tartjuk, ezért nem foglalkozunk vele. Ilyen a politika.
Most írok Önnek először, mióta nem vagyok Magyarország miniszterelnöke. Súlyos okom van rá. Nagyon sokan, köztük én is, azt gondoljuk, hogy Magyarországon fojtogató lett a légkör, a tény, hogy a mai magyar kormány nem Európa egységén, hanem bomlasztásán munkálkodik, az az Ön felelőssége is.
Mert talán azért, mert képviseli a német befektetők érdekeit, vagy mert megőrizni kívánja az Európai Néppárt egységét, Ön számunkra egyre nehezebben elfogadható módon végső soron szemet húny Orbán miniszterelnök önkényuralmat teremtő, Európa-ellenes politikája felett. Nem Ön tartja hatalomban a magyar miniszterelnököt – hiszen mi vagyunk a választók -, de mentegető, elnéző politikájával akarva-akaratlanul hozzájárul ahhoz.
Ezekben napokban sok tízmillió eurós állami pénzből plakátolják ki országszerte, hogy az Európai Unió bevándorláspárti többsége, benne a Néppárt, Magyarországra tör. Olvastam nyilatkozatát, hogy Ön ezzel nem ért egyet, és majd ezt el fogja mondani a magyar miniszterelnöknek. Nem naivitásból kérdezem: és akkor mi lesz? Marad a megtévesztett, félrevezetett magyar nép, az erős Európa-ellenes hangulat, a manipuláció.
Arra kérem, hogy amilyen bátran kiállt sokszor elvei, meggyőződése mellett, most se tegyen mást. Ha Németország szemet húny a magyar kormány politikája felett, és csak szavakban áll ki Európa mellett, akkor iszonyatos évek várnak ránk. Európára is, Magyarországra is.

Tudom, hogy érti, mit kérek. Nem én, a magyar választók legalább fele, akik még reménykednek Németországban. És Önben.

Tisztelettel:
Gyurcsány Ferenc”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK