Kezdőlap Címkék Angela Merkel

Címke: Angela Merkel

Brüsszel – Varsó szakítópróba

Kompromisszumos javaslattal állt elő Ursula von der Leyen asszony annak érdekében, hogy enyhítse a válságot, amely a brüsszeli bizottság és a lengyel kormány között kialakult.

Mi a javaslat lényege?

Az első 13%-át a 34 milliárd eurós uniós csomagnak akkor kapná meg Lengyelország, ha ünnepélyesen elkötelezné magát a bíróságok fegyelmi kamarájának megszüntetésére. Ebbe a varsói kormány belemehet hiszen Morawiecki miniszterelnök jelezte: felszámolják a fegyelmi kamarákat, mert nem váltak be a gyakorlatban. Csak kérdés, hogy mikor teszik ezt?

Ez a könnyebbik dolog, de a nehezebb az, hogy Varsónak el kellene állnia az egész bírósági reformtól, ha az egész összeget meg szeretné kapni. Csakhogy a PiS elkötelezte magát a reform mellett, amelyet az Európai Unió nem véletlenül nem akar elfogadni. Ez ugyanis

sértené az egyik legfontosabb alapelvet, mely szerint az igazságszolgáltatásnak függetlennek kell lennie a politikai hatalomtól.

A másik vitapont: a lengyel kormány nem akarja elfogadni, hogy az uniós jog felülírja a hazai törvényeket. Ez is az Európai Unió fontos alapelve, melyről Brüsszel nem mondhat le. A varsói kormány viszont nehezen vonulhatna vissza anélkül, hogy elveszítené az arcát a saját szavazó tábora előtt.

Lengyelországnak napi 1 millió eurót kellene fizetnie amíg ezek a problémák meg nem oldódnak. Ehhez jön még az a félmillió euró naponta, melyet a környezetvédelmi szabályok megsértése miatt kell Varsónak kifizetnie. Az Európai Bíróság ugyanis ennyire ítélte Lengyelországot – Csehország feljelentése alapján – azért, mert nem zárt be egy környezetszennyező lignit bányát a két állam határának közelében.

Merkel öröksége

A kancellár asszony háttéralkukat kötött a magyar és a lengyel vezetéssel, hogy biztosítsa az uniós gépezet folyamatos működését.

A pénz megvonása hatékony eszköz lehet, mert a magyar és a lengyel választók minden valószínűség az eurómilliárdokat választanák Orbán Viktor illetve Jaroslaw Kaczynski helyett.

A probléma megoldása Merkel utódaira marad: mindenekelőtt Olaf Scholzra, aki várhatóan Németország új kancellárja lesz és Emmanuel Macron elnökre, aki nagyobb szerepet kíván játszani az európai ügyekben mint eddig.

Magyarországnak és Lengyelországnak – éppúgy mint minden tagállamnak – vétójoga van, és ezzel akadályozhatják az uniós döntéshozatalt. Amennyiben a tagállamok többsége úgy dönt, hogy előbbre kíván lépni az Európai Egyesült Államok felé, akkor Scholznak és Macronnak kell megtalálni azt a döntési formát, amely lehetővé teszi a kisebbségi vétózás elkerülését.

Mindenki az időre játszik: Magyarországon és Franciaországban jövőre, Lengyelországban egy évvel később rendeznek választásokat, de az utóbbit előre hozhatják.

Brüsszel abban érdekelt, hogy bukjanak meg az Európával szemben szkeptikus kormányok Magyarországon és Lengyelországban.

Jelenleg patthelyzet van, de amíg a politikai kötélhúzás tart, az Európai Unió szépen lassan lemarad vetélytársai mögött a globális piacon. Az idő tehát sürget, de hogyha elhúzódik a nemzeti és európai érdekek csatája, akkor a vetélytársak lassacskán leírják az Európai Uniót …

Miért nőnek az energia árak? – vita a brüsszeli uniós csúcson

A karbon kereskedelmi rendszer is oka az energiaárak emelkedésének – ezt állította az uniós csúcstalálkozón több kelet-európai tagállam, és bár más hozzászólók szerint ez marginális tényező, de végülis elfogadták a bírálatot. Utasították a brüsszeli bizottságot , hogy „tanulmányozza a karbon kereskedelmet” – tudósít a Politico Brüsszelből.

Az Európai Unió terve, mely szerint karbon semlegességet kell elérni 2050-re, növeli az energia árakat – ismertette a magyar kormány álláspontját Orbán Viktor a csúcstalálkozón. Aki hozzátette, hogy az energia árak már alig elviselhetőek, és ha ez így megy tovább, akkor megölheti az európai középosztályt.

A lengyel kormány hasonlóképp az uniós karbon terv ellen emelt szót, és annak visszavonását vagy elhalasztását javasolta.

Az Euroactiv szerint Babis Orbán támogatására dönthetett úgy, hogy nem fogadja el a közös álláspontot karbon ügyben.

Az uniós karbon kereskedelmi rendszer /ETS/ „manipulált” a cseh kormányfő szerint. Babisnak lehet, hogy ez a mostani az utolsó uniós csúcsértekezlete.

Angela Merkel német kancellár is távozóban van, de elvetette Babis bírálatát mondván: az energia árak és a karbon semlegesség két külön téma.

A világ legnagyobb karbon kereskedelmi rendszere

Emissions Trading Scheme az Európai Unió rendszere, amely a maga nemében egyedülálló. Fő célja a karbon semlegesség elérése. A cseh miniszterelnök javaslatára a bizottságot felszólították, hogy tanulmányozza a gáz és villany piacok működését éppúgy mint a karbon kereskedelem rendszerét.

Lengyelország, Csehország és Spanyolország azt kérte Brüsszeltől, hogy akadályozza meg „a spekulációt a karbon kereskedelemben,” Varsó ezenkívül azt is fontosnak tartja kivizsgálni, hogy a Gazprom milyen szerepet játszott és játszik a gázárak emelkedésében.

Az európai energia miniszterek október 26-án rendkívüli ülést tartanak, hogy megvitassák az energia árak emelkedését.

Brüsszel a kelet-európai tagállamok megnyugtatására abba is belement, hogy a következő csúcstalálkozón, decemberben folytatják a téma megvitatását.

Nem lehet szimplán populista felvetésnek nevezni a kelet-európai tagállamok bírálatát

– hangsúlyozza az Euroactiv.

A gázárak ugyanis rohamtempóban emelkedtek. Emiatt néhányan a tagállamok közül közös földgáz beszerzési programot javasoltak az Európai Uniónak. Görögország, Spanyolország és Olaszország szerint az Európai Uniónak közös tározó kapacitásra lenne szüksége, hogy így stratégiai tartalékot tudjon képezni.

A németek és a hollandok szerint viszont csak átmeneti válságról van szó, és jövő tavaszra normalizálódik a helyzet a gáz fronton.

Más véleményen van Macron francia elnök és Sanchez spanyol miniszterelnök, akik szerint tartós lehet a magas energiaár, és ez ellen az Európai Uniónak tennie kell valamit.

Brüsszelben is megoszlanak a vélemények: Josep Borrell külügyi főképviselő szerint meg kell reformálni az energia árrendszerét, de Ursula von der Leyen úgy foglalt állást, hogy az EU energia rendszere alapjában véve jól működik. A brüsszeli bizottság vezetője ezzel Angela Merkel álláspontjára helyezkedett – írja a Politico.

Ursula von der Leyen ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Oroszország olykor nem habozik fegyverként használni a gázexportot például Moldova esetében. Moszkva is sebezhető hiszen nagyon is szüksége van az energia exportból származó bevételekre – mutatott rá a brüsszeli bizottság vezetője.

Szexpartik a szélsőjobboldalon

Még a tartományi parlamentben is tartottak szexpartikat prostituáltak részvételével az Alternative für Deutschland helyi vezetői Schwerinben – írta meg a Nordkurier névtelen forrásokra hivatkozva. Mecklenburg – Elő Pomeránia tartomány az egykori NDK-ban van, ahol a szélsőjobboldal különösen erős.

Az Alternative für Deutschland korábban az ellenzék legerősebb pártja volt a Bundestagban, de a legutóbbi választáson leszerepelt. Emiatt erős viták voltak a pártvezetésben, ahol mindenki a másikat okolta a kudarcért.

Lehet, hogy a szexorgiákról írogató névtelenek célja épp a lejáratás – hangsúlyozza a Nordkurier.

Merkel kontra Orbán

A német kancellár asszony és a magyar miniszterelnök útja akkor vált ketté amikor Orbán Viktor nyitást javasolt az Európai Néppártnak a szélsőjobboldali mozgalmak irányában. Merkel kancellár viszont ragaszkodott a centrumhoz, és a szélsőjobboldali pártok távoltartásához a hatalomtól. A kancellár asszony politikája bevált: Európában nem tört át a szélsőjobboldal, de Merkel politikai pályafutása végetért és pártja, a CDU is leszerepelt a legutóbbi választáson.

Nyugat Európa nem a szélsőjobb hanem a baloldal irányában mozdult el: Németország következő kancellárját valószínűleg a szociáldemokraták adják majd.

Keleten a helyzet egyelőre változatlan bár Orbán cseh és szlovák barátja már megbukott. A magyar miniszterelnök új barátokat szerzett Szlovéniában és Szerbiában.

Viták a csúcson

Nyugat-keleti szembenállás alakulhat ki az Európai Unió csütörtökön kezdődő csúcsértekezletén, ahol Orbán Viktor több témában is neki akar menni Brüsszelnek.

Az előzetes meglehetősen drámaira sikeredett: Morawiecki lengyel kormányfő az Európai Parlament előtt védelmezte az alkotmány bírósági döntést, amely a hazai jogot az uniós fölé helyezi. Mire Ursula von der Leyen emlékeztette őt arra, hogy Lengyelország ezt felvállalta amikor belépett az Európai Unióba.

A következő kancellárnak nem elegendő a minimális konszenzus

Az SDP szoros győzelme után, a következő kancellár szoros ellenőrzés alatt lesz. Ezért a nemzetközi sajtó különös figyelemmel kíséri a Bundestag-választás eredményeit. 

Az eredmények tagoltsága miatt, egy összetett koalíciós politika fogja „eldöntnei, hogy az ország melyik utat választja Angela Merkel korszaka után”.  Azonban aligha kerülhető el az a következtetés, hogy „a pártok és a választók a statikus status quo-t részesítik előnyben a világos, erőteljes átrendeződés helyett”.

A koalíciós tárgyalásokon a London Times szerint az SPD kancellárjelöltje,

Olaf Scholz számára az lesz a kihívás, hogy rávegye az „üzletbarát” FDP-t, hogy kössenek egyezséget az SPD-vel és a zöldekkel. Az FPD „magas árat” kérne ezért a zöld lámpás koalícióért, beleértve az adóemelések blokádját, amelyet az SPD és a Zöldek akartak érvényesíteni.

A konszenzus elveszettnek tűnik

De Tijd belga lap szintén hosszú koalíciós tárgyalásokra számít: Németország instabil szakaszba lépett Angela Merkel ( CDU ) kancellár megbízatásának lejárta után.

„Újraindításra van szükség, amely lehetővé teszi a stabilitás új szintjét.”

Németországban az új koalíció gyors létrehozása – „bármilyen színnel” – lenne a legjobb jele Európa biztonságának. De Németországban is úgy tűnik, hogy a konszenzus „elveszett”.

A holland De Telegraaf nehéz kezdő pozíciót lát az új kancellár számára: „A következő berlini kormányfő egy gyengébb kancellár lesz. Ez rossz hír az Európai Unió számára. Az új német kancellár valószínűleg inkább primus inter pares lesz – az első az egyenlők között, mint a holland miniszterelnök esetében.

Merkel utódja kérdésében ez a választás nem hozott egyértelmű győztest

– írja a Guardian . Az SPD és a Zöldek most közeledést mutattak, bár mindkét párt elmulasztotta tényleges céljait megvalósítani. A New York Times a szavazatok széttöredezését a gyengébb német vezetői szerep bejelentésének tekinti Európában.

Az El País című spanyol lap azt írja, hogy Németországban most véget ért azoknak a pártoknak a korszaka, amelyek a szavazatok 30 vagy 35 százalékát szerezték meg, és megengedhették maguknak, hogy egyetlen partnerrel kormányozhassanak. A szavazatok széttöredezése ezen a választáson szokatlan helyzetet teremtett, amikor két 25 százalékos párt és három másik párt mozog 10 és 15 százalék. Az FDP-vel és a zöldekkel most két „már nem olyan kis párt” a döntő a következő kormány megalakításában.

A Neue Zürcher Zeitung a közelgő koalíciós tárgyalások előtt a zöldekre összpontosít: Annalena Baerbock álma, hogy kancellár legyen, megbukott, de pártja eredménye erősebb, mint valaha.

Kaczynski: nincs Polexit!

Lengyelország az Európai Unióban akar maradni szuverenitását megőrző államként – hangsúlyozta Jaroslaw Kaczynski. A legerősebb kormánypárt vezetője szerint csakis az ellenzék találta ki a Polexit kifejezést.

Lengyelország egyértelműen az Európai Unióban látja a jövőjét – mondta Kaczynski a Pap hírügynökségnek adott interjúban. Azzal érvelt a szuverenitás mellett, hogy az erős tagállamok – elsősorban Németország – eszközként használják fel Brüsszelt érdekeik érvényesítésére.

A varsói kormány alternatív tervet készül bemutatni Brüsszelben, amely szerinte jobban szabályozná az Európai Unió működését.

Varsói sokk

Még nem is oly rég a lengyel jobboldalon nem számított ritkaságnak az, hogy azt fejtegessék: az Európai Unión kivül is van élet. A Polexitet egyáltalán nem a baloldalon találták ki Lengyelországban. Csakhogy két aprócska tény gyökeresen megváltoztatta a jobboldali elit gondolkodását Varsóban.

Az afganisztáni kivonulás a vészcsengőt szólaltatta meg Kaczynski környezetében: mennyire vehetjük ezek után komolyan az USA garanciáit Európában? Kész-e megvédeni a Biden kormányzat Lengyelországot az orosz nyomással szemben?

A második pofon épp ehhez kapcsolódik: Merkel kancellár elérte, hogy az Északi Áramlat II orosz gázvezeték az USA bírálatai és szankciói ellenére akadálytalanul szállíthasson földgázt Oroszországból Németországba. Korábban Jaroslaw Kaczynski a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította a német-orosz földgáz szerződést.

Az Egyesült Államok mégiscsak belement ebbe, és ezt árulásként élte meg a Kaczynski kormányzat.

A nemzetközi színtér tehát igen felhőssé  vált. Ezért utasítja el oly elszántan a Polexitet Lengyelország erős embere. Akinek éppúgy hiányoznak az európai pénzek mint Orbán Viktornak. Egy szempontból viszont előnyösebb helyzetben van mint magyar barátja: csak 2023-ban lesznek választások. Ott viszont lesz egy ellenfele Donald Tusk személyében, aki Európa és Amerika maximális támogatását élvezi. Ezzel szemben Kaczynski csak Orbán Viktor barátságával dicsekedhet …

Lopni tudni kell

Azt állítja Daniel Freund, a német zöldek Európa Parlamenti képviselője, hogy évente egymilliárd eurót lopnak el az uniós támogatásból Magyarországon.

Az éves átlag, amely az uniós támogatás 20-30%-a, nem tartalmazza azt a plusz támogatást, melyet a 750 milliárd eurós válságkezelő alapból kaphat Magyarország. Jelenleg Brüsszel nem fizet, szeptemberben folytatódnak a tárgyalások a magyar kormánnyal. Daniel Freund azt követeli a Frankfurter Rundscahuban, hogy Brüsszel és Berlin nézzen jobban Orbán körmére hiszen ezekkel az uniós euró milliárdokkal megnyerheti a következő választást. Akkor pedig tovább folytathatja illiberális politikáját az Európai Unió meggyengítésére.

Jönnek a zöldek?

Szeptemberben választások lesznek Németországban, ahol a zöldek esélyei megerősödtek, mert a nagy árvíz igazolta: a klímaváltozás olyan veszély, mellyel már ma is számolni kell. Ha a zöldek jól szerepelnek a választásokon , akkor bekerülhetnek a kormányba mint a CDU-CSU szövetségesei. Baerbock asszony, a zöldek vezetője állítólag a külügyminiszteri posztot célozta meg. Ennek van már hagyománya Németországban hiszen Joschka Fischer, akinek a családja Budakesziről került vissza őshazájába, külügyminiszterként képviselte hazáját a zöldek színeiben. Csakhogy akkor még más volt a helyzet, ma a zöldek Orbán Viktor legfőbb bírálói Németországban. Számukra Orbán politikája elfogadhatatlan.

Nemcsak a nemzeti együttműködés korrupt rendszerét utasítják el, de Orbán diplomáciáját is.

A jó kapcsolat Moszkvával és Pekinggel számukra vörös posztó, a zöldek az USA legjobb szövetségesei Németországban. Mindez nem ígér túlságosan sok jót Orbán Viktornak, aki külföldi támogatói közül már elveszítette Donald Trumpot, Benjamin Netanjahut és hamarosan elveszíti Angela Merkelt is.

Németország nagykövetsége visszautasítja Deutsch náci párhuzamát

A budapesti Forma1 több versenyzője is bírálta a magyar pedofil törvényt, mert az a homoszexuálisokat is emlegeti – minden jogi alap nélkül. Sebastian Vettel, német pilóta szivárványos szimbólumot viselt a Magyar Nagydíjon. Ezzel kapcsolatban a Fidesz Európa parlamenti képviselője, Deutsch Tamás ezt írta a Facebookon: ” a németek mindig értettek ahhoz, hogyan kell az aktuális kordivatnak megfelelő szimbólumokat megjeleníteni a sportban. Finoman, kulturáltan, európai módra. Aki tudja, érti. Ennyi.”

A budapesti német nagykövetség értette a finom célzást a náci időkre, és ezt válaszolta Deutsch Tamásnak: „számtalan LMBTQ személy is áldozatává vált a náci rendszernek. Ezért teljesen helytelen a fellépést ezeknek az embereknek a jogaiért összehasonlítani a náci rendszer politikájával. A német kormány számára ez a kiállás szerves részét képezi az emberi jogi politikának Németországban, Európában és az egész világon.

Miért nácizik Deutsch?

A zsidó származású Deutsch Tamásra osztotta ki Orbán Viktor azt a feladatot, hogy német politikai ellenfeleit nehéz helyzetbe hozza a náci múlt emlegetésével. Korábban a célpont az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber volt. Orbán Viktor el is érte, hogy ne ő legyen a Spitzenkandidat, a jelölt a brüsszeli bizottság elnöki posztjára. Deutsch Tamás Gestapo módszerek alkalmazásával vádolta meg Webert. A kínos incidens azzal ért véget, hogy Deutsch gyakorlatilag persona non gratavá vált az Európai Néppártba, ahonnan Orbán Viktor sietve kilépett mielőtt kidobták volna.

Seehofer jelenlegi belügyminiszter amikor még bajor miniszterelnök volt, meghívta Orbán Viktort a CSU vezetőségi ülésére. Most viszont a magyar miniszterelnök megbüntetését követelte, és azt, hogy a magyar kormány ne kapjon uniós pénzt. Utóda a bajor CSU élén, Marcus Söder elítélte a magyar pedofil törvényt, és javasolta, hogy München stadionját világítsák ki a szivárvány színeivel. Ezt végülis az UEFA nem engedélyezte. Ebben a stadionban játszott sorsdöntő mérkőzést a magyar válogatott a németekkel a futball EB idején. Orbán Viktor – a futball nagy szerelmese és támogatója, a magyar válogatott első számú szurkolója – a kínos helyzetet látva nem ment el a találkozóra, hogy elkerülje a konfrontációt a német vezetéssel.

Német tőke nélkül nincs magyar gazdaság

Mindenkinél jobban tudja ezt Orbán Viktor, aki Angela Merkellel kötött paktumot az együttműködésről. Csakhogy a kancellár asszony távozóban, és az új kancellár minden bizonnyal kevésbé lesz elnéző a magyar miniszterelnökkel. Nem személyes hanem politikai különbség van Orbán és a német politikai elit között. A magyar miniszterelnök az európai jobboldal jövőjét a szélsőjobboldali mozgalmakkal való együttműködésben látja. A német politikai elit viszont – épp a náci múltra emlékezve – kizárja ezt a lehetőséget. Ehelyett az Európai Néppárt a liberálisokkal, a zöldekkel és a szocialistákkal együttműködve kívánja irányítani Európát. Ezek a pártok azonban hallani sem akarnak Orbán Viktorról. Az új német kancellárnak ezt kell majd mérlegelnie, ha megpróbál modus vivendit kialakítani a magyar miniszterelnökkel. Akinek a hazai használatra kitalált nácizását éppúgy nem veszik komolyan mint annak idején Merkel kancellár, akit a pénzügyi válság mélypontján Adolf Hitlerhez hasonlítottak Görögországban.

Az uniós vita miatt Orbán népszerűsége növekedhet

A párizsi Le Figaroban Jacques Rupnik, aki egykor Havel elnök tanácsadója volt Prágában, de most a tekintélyes Science Po egyetem tanára a francia fővárosban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Unióval provokált vita miatt Orbán népszerűsége hazájában növekedhet.

A cseh politológus azt érzi, hogy Magyarországon és Lengyelországban – éppúgy mint a keleti uniós tagállamokban más a társadalmi problémák megítélése mint az Európai Unió fejlettebb nyugati részén. Orbán és Kaczynski konzervativizmusát jelentős részben támogatja a közvélemény – különösen olyan ügyekben mint a Gay Pride.

Orbán Viktor ezért is választotta ezt politikai zászlónak Brüsszellel szemben. Az EU vezetőinek véleményét kitűnően ismerő magyar vezér, aki már több mint 30 éve jár Brüsszelbe, jól látja, hogy célkeresztbe került. Ezért előre menekül: ez a pedofil törvény, amely többé kevésbé tudatos provokációként a melegekkel is foglalkozik.

Merkel-Orbán paktum

Az NDK-ban felnőtt német kancellár sokkal jobban megértette a magyar miniszterelnök problémáit mint nyugati társai, akik a jóléti társadalom körülményei között politizálnak miközben a keleti tagállamokban a lakosság többsége a nyugati szegénységi küszöb alatt él. Ezért Merkel mindig megvédte Orbán Viktort, aki cserébe a német ipar magyarországi letelepedését hatalmas összegekkel segítette. Egyben pedig alacsonyan tartotta a munkabéreket – busás profitot biztosítva a német befektetőknek.

A Merkel korszak lassan véget ér, és Orbán szabad préda lett Brüsszelben. A holland „fickó” a képébe is vágta:

ki is lehet lépni az Európai Unióból!

Mark Rutte nyersen arra célzott, hogy Magyarországnak százszor nagyobb szüksége van az Európai Unióra mint fordítva. Nemcsak azért, mert az uniós pénzek most nagyon hiányoznak Orbán Viktornak a választások megnyeréséhez hanem azért is, mert a külföldi befektetők csakis azért vannak Magyarországon, mert ez egy uniós ország , ahol ráadásul szinte „ázsiai” bérek vannak.

Gulyás: úttörők vagyunk

A kancellária miniszter arról beszélt egy fórumon Sátoraljaújhelyen, hogy az Európai Néppárttól jobbra akarnak megszervezni egy igazi kereszténydemokrata pártszövetséget. Ebben kíván a Fidesz úttörő szerepet játszani. Csak valahogy senki sem kívánja követni őket. Ez még Gulyás Gergelynek is feltűnt, ezért is említette a magányos úttörő szerepet.

Közben viszont az európai kereszténydemokraták következetesen bírálják a Fideszt és a magyar kormányt. Horst Seehofer német belügyminiszter még nem is oly rég meghívta a bajor keresztényszociális unió vezetőségi ülésére Orbán Viktort. Ma viszont hangosan követeli a magyar miniszterelnök megbüntetését, és egyáltalán nemcsak a kétértelmű pedofil törvény miatt. Hanem azért, mert

a hatalom lenyúlja az uniós pénzeket miközben nem tartja be a jogállami normákat.

Az európai erőviszonyok egyáltalán nem kedveznek Orbánnak, a hazaiak viszont igen. Márpedig ez a fontos Orbán Viktornak, aki a jövő évi választások megnyerésével akarja bizonyítani az EU-nak és az USA-nak, hogy Magyarországon ő az úr.

Kérdés, hogy meddig? Egy úttörő mozgalmat már láttunk megbukni amikor a Szovjetunió fűbeharapott 30 évvel ezelőtt.

Orbán tervét ne fogadja el Brüsszel!

Az Európai Parlament négy frakciója: a szociáldemokraták, a zöldek, a liberálisok és a baloldal egyaránt kéri a brüsszeli bizottság elnök asszonyától, Ursula von der Leyen asszonytól, hogy utasítsák el a magyar újrakezdési tervet.

Magyarország összesen 5800 milliárd forintra lenne jogosult az EU válságkezelő alapjából, de ebből végül Orbán Viktor csak 2500 milliárdot kért, mert javaslatát arról, hogy az egyetemek privatizációját uniós pénzből finanszírozzák, lesöpörték az asztalról.

Ursula von der Leyen és Orbán Viktor tárgyalásai igen feszült légkörben folytak, de végülis Angela Merkel tanácsára a brüsszeli bizottság elnökasszonya átvette a csökkentett összegű magyar újraindítási tervet. Csakhogy időközben a magyar parlament elfogadta a pedofil törvényt, melyet Ursula von der Leyen szégyenletesnek nevezett amiatt, hogy utalásokat tartalmaz a homoszexuálisokra is.

16 uniós tagállam tiltakozott a törvény ellen.

Az Európai parlament négy frakciója is erre hivatkozva kérte a brüsszeli bizottságot: ne hagyja jóvá Orbán Viktor tervét.

És az Európai Néppárt?

Az Európai Parlament legnépesebb frakciója egyelőre nem nyilvánított véleményt pedig nélkülük nincs meg a többsége a négy másik frakciónak. Orbán Viktor kilépett az Európai Néppártból mielőtt szégyenszemre kitették volna onnan. Merkel kancellár mindig is védelmezte a magyar miniszterelnököt mondván, hogy meg kell érteni az egykori szocialista országok lakosságának frusztrációját.

Merkel távozóban, és utódai már jóval kevésbé megértőek. Azt a kínos kérdést teszik fel, hogy

„miért pénzelje az EU egyik legelszántabb ellenfelét?”

Erre a kérdésre sem Orbánnak sem másnak sincs kielégítő válasza. Az EU pénzére viszont Orbán Viktornak nagyon szüksége van, mert nélküle nem működik a nemzeti együttműködés rendszere Magyarországon.

Az oroszok lejáratnák a zöldek vezérét Németországban

A konzervatív Die Welt szerint a német kémelhárító szolgálatnak bizonyítékai vannak arra, hogy az orosz hírszerzés igyekszik megakadályozni a zöldek előretörését Németországban. Az ok világos: ők Putyin legelszántabb bírálói, akik maximálisan támogatják Biden amerikai elnök elképzelését egységes NATO fellépésre Oroszország ellen. A zöldek elszántan bírálták az északi áramlat kettő gázvezetéket, mely a tenger alatt köti össze Oroszországot Németországgal.

Az orosz hírszerzés célkeresztjében Baerbock, a zöldek kancellár jelöltje áll. Putyin mindenképp meg szeretné akadályozni, hogy Merkel kancellár után olyan német politikus kerüljön a kormány élére, aki a nyugati világ egységét hangsúlyozza és erkölcsi-politikai alapon ítéli el Oroszországot.

Orbán az egyetlen szövetségese Putyinnak?

Az Európai Unióban illetve a NATO-ban egyre fogynak azok az országok, melyek továbbra is jó kapcsolatot ápolnak Moszkvával – írja a Die Welt.

Babis cseh miniszterelnök régebben – Zeman elnökkel együtt – Moszkva megbízható partnere volt, de a kém botrány lehűtötte a viszonyt. 18 orosz diplomatát utasítottak ki Prágából és 20 cseh diplomatát Moszkvából. Csehországgal mindenki szolidáris volt – kivéve a magyar diplomáciát. A visegrádi csúcstalálkozón Orbán Viktor minden olyan bírálatot kihúzott a közös közleményből, amely Oroszországot komolyan sérthetette volna.

Magyarország elsőként vásárolt Szputnyik V vakcinát az EU-ban, a külügyminiszter, Szijjártó Péter is azzal olttatta be magát.

Merkel csendben támogatta Orbán orosz barát diplomáciáját

A magyar miniszterelnök eddig számíthatott arra, hogy Németország kancellárja nem ítéli el a magyar diplomácia külön útját sem Oroszország sem pedig Kína kapcsán. Armin Laschet, a CDU kancellár jelöltje valószínűleg szeretné ugyanezt a politikát folytatni, de hogyha a zöldek bekerülnek a kormányba a szeptemberi választások után, akkor erre jóval kisebb lehetősége lesz mint Angela Merkelnek.

Ezért érthető, ha az orosz titkosszolgálat minden követ megmozgat annak érdekében, hogy gyengítse a zöldeket Németországban, mert Putyin számára kedvezőtlen fordulat következne be, ha Baerbock kancellár vagy külügyminiszter lenne.

Ha ez mégiscsak bekövetkezne, akkor Orbán Viktornak is végig kell újra gondolnia diplomáciáját , mert berlini ellenszélben ugyancsak nehéz lesz eljátszani Oroszország és Kína trójai falovának szerepét az Európai Unióban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!