Kezdőlap Címkék Angela Merkel

Címke: Angela Merkel

Az uniós vita miatt Orbán népszerűsége növekedhet

A párizsi Le Figaroban Jacques Rupnik, aki egykor Havel elnök tanácsadója volt Prágában, de most a tekintélyes Science Po egyetem tanára a francia fővárosban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Unióval provokált vita miatt Orbán népszerűsége hazájában növekedhet.

A cseh politológus azt érzi, hogy Magyarországon és Lengyelországban – éppúgy mint a keleti uniós tagállamokban más a társadalmi problémák megítélése mint az Európai Unió fejlettebb nyugati részén. Orbán és Kaczynski konzervativizmusát jelentős részben támogatja a közvélemény – különösen olyan ügyekben mint a Gay Pride.

Orbán Viktor ezért is választotta ezt politikai zászlónak Brüsszellel szemben. Az EU vezetőinek véleményét kitűnően ismerő magyar vezér, aki már több mint 30 éve jár Brüsszelbe, jól látja, hogy célkeresztbe került. Ezért előre menekül: ez a pedofil törvény, amely többé kevésbé tudatos provokációként a melegekkel is foglalkozik.

Merkel-Orbán paktum

Az NDK-ban felnőtt német kancellár sokkal jobban megértette a magyar miniszterelnök problémáit mint nyugati társai, akik a jóléti társadalom körülményei között politizálnak miközben a keleti tagállamokban a lakosság többsége a nyugati szegénységi küszöb alatt él. Ezért Merkel mindig megvédte Orbán Viktort, aki cserébe a német ipar magyarországi letelepedését hatalmas összegekkel segítette. Egyben pedig alacsonyan tartotta a munkabéreket – busás profitot biztosítva a német befektetőknek.

A Merkel korszak lassan véget ér, és Orbán szabad préda lett Brüsszelben. A holland “fickó” a képébe is vágta:

ki is lehet lépni az Európai Unióból!

Mark Rutte nyersen arra célzott, hogy Magyarországnak százszor nagyobb szüksége van az Európai Unióra mint fordítva. Nemcsak azért, mert az uniós pénzek most nagyon hiányoznak Orbán Viktornak a választások megnyeréséhez hanem azért is, mert a külföldi befektetők csakis azért vannak Magyarországon, mert ez egy uniós ország , ahol ráadásul szinte “ázsiai” bérek vannak.

Gulyás: úttörők vagyunk

A kancellária miniszter arról beszélt egy fórumon Sátoraljaújhelyen, hogy az Európai Néppárttól jobbra akarnak megszervezni egy igazi kereszténydemokrata pártszövetséget. Ebben kíván a Fidesz úttörő szerepet játszani. Csak valahogy senki sem kívánja követni őket. Ez még Gulyás Gergelynek is feltűnt, ezért is említette a magányos úttörő szerepet.

Közben viszont az európai kereszténydemokraták következetesen bírálják a Fideszt és a magyar kormányt. Horst Seehofer német belügyminiszter még nem is oly rég meghívta a bajor keresztényszociális unió vezetőségi ülésére Orbán Viktort. Ma viszont hangosan követeli a magyar miniszterelnök megbüntetését, és egyáltalán nemcsak a kétértelmű pedofil törvény miatt. Hanem azért, mert

a hatalom lenyúlja az uniós pénzeket miközben nem tartja be a jogállami normákat.

Az európai erőviszonyok egyáltalán nem kedveznek Orbánnak, a hazaiak viszont igen. Márpedig ez a fontos Orbán Viktornak, aki a jövő évi választások megnyerésével akarja bizonyítani az EU-nak és az USA-nak, hogy Magyarországon ő az úr.

Kérdés, hogy meddig? Egy úttörő mozgalmat már láttunk megbukni amikor a Szovjetunió fűbeharapott 30 évvel ezelőtt.

Orbán tervét ne fogadja el Brüsszel!

Az Európai Parlament négy frakciója: a szociáldemokraták, a zöldek, a liberálisok és a baloldal egyaránt kéri a brüsszeli bizottság elnök asszonyától, Ursula von der Leyen asszonytól, hogy utasítsák el a magyar újrakezdési tervet.

Magyarország összesen 5800 milliárd forintra lenne jogosult az EU válságkezelő alapjából, de ebből végül Orbán Viktor csak 2500 milliárdot kért, mert javaslatát arról, hogy az egyetemek privatizációját uniós pénzből finanszírozzák, lesöpörték az asztalról.

Ursula von der Leyen és Orbán Viktor tárgyalásai igen feszült légkörben folytak, de végülis Angela Merkel tanácsára a brüsszeli bizottság elnökasszonya átvette a csökkentett összegű magyar újraindítási tervet. Csakhogy időközben a magyar parlament elfogadta a pedofil törvényt, melyet Ursula von der Leyen szégyenletesnek nevezett amiatt, hogy utalásokat tartalmaz a homoszexuálisokra is.

16 uniós tagállam tiltakozott a törvény ellen.

Az Európai parlament négy frakciója is erre hivatkozva kérte a brüsszeli bizottságot: ne hagyja jóvá Orbán Viktor tervét.

És az Európai Néppárt?

Az Európai Parlament legnépesebb frakciója egyelőre nem nyilvánított véleményt pedig nélkülük nincs meg a többsége a négy másik frakciónak. Orbán Viktor kilépett az Európai Néppártból mielőtt szégyenszemre kitették volna onnan. Merkel kancellár mindig is védelmezte a magyar miniszterelnököt mondván, hogy meg kell érteni az egykori szocialista országok lakosságának frusztrációját.

Merkel távozóban, és utódai már jóval kevésbé megértőek. Azt a kínos kérdést teszik fel, hogy

“miért pénzelje az EU egyik legelszántabb ellenfelét?”

Erre a kérdésre sem Orbánnak sem másnak sincs kielégítő válasza. Az EU pénzére viszont Orbán Viktornak nagyon szüksége van, mert nélküle nem működik a nemzeti együttműködés rendszere Magyarországon.

Az oroszok lejáratnák a zöldek vezérét Németországban

A konzervatív Die Welt szerint a német kémelhárító szolgálatnak bizonyítékai vannak arra, hogy az orosz hírszerzés igyekszik megakadályozni a zöldek előretörését Németországban. Az ok világos: ők Putyin legelszántabb bírálói, akik maximálisan támogatják Biden amerikai elnök elképzelését egységes NATO fellépésre Oroszország ellen. A zöldek elszántan bírálták az északi áramlat kettő gázvezetéket, mely a tenger alatt köti össze Oroszországot Németországgal.

Az orosz hírszerzés célkeresztjében Baerbock, a zöldek kancellár jelöltje áll. Putyin mindenképp meg szeretné akadályozni, hogy Merkel kancellár után olyan német politikus kerüljön a kormány élére, aki a nyugati világ egységét hangsúlyozza és erkölcsi-politikai alapon ítéli el Oroszországot.

Orbán az egyetlen szövetségese Putyinnak?

Az Európai Unióban illetve a NATO-ban egyre fogynak azok az országok, melyek továbbra is jó kapcsolatot ápolnak Moszkvával – írja a Die Welt.

Babis cseh miniszterelnök régebben – Zeman elnökkel együtt – Moszkva megbízható partnere volt, de a kém botrány lehűtötte a viszonyt. 18 orosz diplomatát utasítottak ki Prágából és 20 cseh diplomatát Moszkvából. Csehországgal mindenki szolidáris volt – kivéve a magyar diplomáciát. A visegrádi csúcstalálkozón Orbán Viktor minden olyan bírálatot kihúzott a közös közleményből, amely Oroszországot komolyan sérthetette volna.

Magyarország elsőként vásárolt Szputnyik V vakcinát az EU-ban, a külügyminiszter, Szijjártó Péter is azzal olttatta be magát.

Merkel csendben támogatta Orbán orosz barát diplomáciáját

A magyar miniszterelnök eddig számíthatott arra, hogy Németország kancellárja nem ítéli el a magyar diplomácia külön útját sem Oroszország sem pedig Kína kapcsán. Armin Laschet, a CDU kancellár jelöltje valószínűleg szeretné ugyanezt a politikát folytatni, de hogyha a zöldek bekerülnek a kormányba a szeptemberi választások után, akkor erre jóval kisebb lehetősége lesz mint Angela Merkelnek.

Ezért érthető, ha az orosz titkosszolgálat minden követ megmozgat annak érdekében, hogy gyengítse a zöldeket Németországban, mert Putyin számára kedvezőtlen fordulat következne be, ha Baerbock kancellár vagy külügyminiszter lenne.

Ha ez mégiscsak bekövetkezne, akkor Orbán Viktornak is végig kell újra gondolnia diplomáciáját , mert berlini ellenszélben ugyancsak nehéz lesz eljátszani Oroszország és Kína trójai falovának szerepét az Európai Unióban.

Orbán és a Merkel korszak vége

Németország kancellárja sok mindent elnéz olyan autokrata vezetőknek mint például Orbán Viktor – írja a londoni Financial Times abból az alkalomból, hogy pénteken Nagy Britanniába látogat a magyar miniszterelnök.

A brit pénzügyi lap szerint Angelq Merkel mindenekelőtt a német autóipar miatt cselekedett így.

Magyarország ily módon összeszerelő üzemmé vált a nagy német autógyárak számára, amelyek jelentős állami támogatást kaptak Orbán Viktortól.

Ezenkívül kihasználták azt, hogy Magyarországon a munkabérek lényegesen alacsonyabbak, és a környezetvédelmi előírásokat sem veszik olyan komolyan mint Németországban.

Merkel távozóban

Németországban szeptemberben választásokat tartanak, és ennek eredményeképp kiderülhet, hogy kiveszi át a stafétabotot Merkel kancellártól.

Esély van a folyamatosságra is: Merkel politikáját Armin Laschet vinné tovább. Orbán Viktor is megkönnyebbülhetne hiszen a folyamatosság azt jelentené, hogy az EU legfontosabb állama a jövőben is szépen csendben támogatná a nemzeti együttműködés rendszerét, melyet mind többen bírálnak Brüsszelben és Washingtonban.

Legutóbb amikor Ursula von der Leyen asszony Orbán Viktorral tárgyalt az uniós pénzekről, akkor a brüsszeli bizottság kőkemény javaslatot nyomott az elnökének kezébe. Eszerint az Európai Unió mindenképp azt szeretné, ha Magyarország is csatlakozna az európai ügyészséghez vagyis a pénzek elköltése Magyarországon is ellenőrizhető lenne.

Merkel kancellár tanácsára Ursula von der Leyen asszony nem olvasta fel az eredeti javaslatot hanem azt mérsékelt formában adta elő.

Például elvetette az egyetem privatizálási programot, amelynek uniós támogatását azután Orbán Viktor fel is adta.

Mi tesz Orbán, ha zöld kancellár lesz Berlinben?

Ez Orbán Viktor rémálma hiszen Washingtonban elveszítette Trumpot, Németországban pedig Merkel után Anneliese Baerbock következne, aki a zöldek kancellár jelöltje. Az Európai parlamentben a zöldek Orbán Viktor rendszerének legelszántabb bírálói közé tartoztak, ezért Berlinben már korántsem számíthatna olyan támogatásra mint Merkel kancellár idején. Ezenkívül a zöldek Németországban komolyan gondolják a környezetszennyezés elleni harcot, ez pedig nem sok jót ígér a hagyományos autóiparnak. Míg a nagy német autógyárak lelkes támogatói Merkel kancellárnak és Orbán Viktor miniszterelnöknek addíg ez a zöldek kancellár jelöltje esetében enyhén szólva kérdéses.

Biden emberei Washingtonban nem is nagyon titkolják, hogy szálka a szemükben a magyar miniszterelnök.

Ha Berlin is csatlakozik a bírálók kórusához, akkor Orbán Viktor a sarokba szorulhat.

A magyar miniszterelnök ezért is építgeti szorgosan a visegrádi szövetséget, és reménykedik abban, hogy Olaszország következő miniszterelnökét Matteo Salvininek hívják majd.

Armin Laschet, aki az első csatát megnyerte, de a háborút még nem

Frank császári leszármazottként újságíró, parlamenti képviselő, tartományi miniszterelnök múlttal lett Angela Merkel utóda a CDU élén. Ezzel csatát nyert a kancellári tisztet jelentő háborút még nem.

Berlinben január 16-án megválasztották Angela Merkel (66) örökösét, a német Kereszténydemokrata Unió, a CDU új elnökét Armin Laschet-et (59). Laschet katolikus családból származik, a feleségét a templomi kórusban ismerte meg, és a gyermektelen Merkellel ellentétben három gyerekük született, két fiú és egy lány. A BLIKK szerint az egyetlen nagyobb botrányát az egyik fia hozta össze, aki egy divatcég lobbistájaként közreműködhetett abban, hogy a cég állami megrendeléseket kaphasson maszkgyártásra. A fiú egyébként modell és blogger, amiből apja is profitál, mivel az ő divattanácsainak köszönheti, hogy elegáns és fiatalos az öltözködése. Lachet a karrierjét újságíróként kezdte, ezt követően először német parlamenti képviselő, majd európai parlamenti képviselő lett. A tartományi kormányokban is jelentős szerepet vállalt, 2017-ben Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke lett. Alacsony termete miatt a kollégái a hátamögött hobbitnak csúfolják, de a „török Ármin” becenevet is kiérdemelte, amiért jó viszonyt ápolt a bevándorló közösségekkel.

Armin Laschet büszkén vallja, hogy, a családfáját bizonyítottan vissza tudja vezetni Nagy Károly frank császárig.

Bár Laschet az első csatát megnyerte, de az igazi megmérettetések még várnak rá. Két hónap múlva két helyen is tartományi választások lesznek, majd el kell nyernie a párt kancellárjelölti tisztségét is, hogy ősszel a németországi választásokat megnyerve valóban Merkel örökébe léphessen.

Facebook

A szakértők szerint, Merkelhez képest nem várható nagy változás a német–magyar kapcsolatokban Merkelhez képest. Úgy vélik, fontosak számára a német cégek, a német munkahelyek, és ezt Laschet Magyarországon is képviselni fogja.

A FüHü korábbi cikke: https://fuhu.hu/orban-es-a-cdu/

Orbán és a CDU

Amerika után Németországban is elbukott a magyar miniszterelnök kedvenc jelöltje. Donald Trump a végóráit éli a Fehér Házban. Németországban a CDU élére Angela Merkel és nem Orbán Viktor jelöltjét választották meg.

A magyar kormánypárti sajtó nem is titkolta, hogy a markánsan jobboldali, Merkellel szembenálló Mercket látná szívesen a CDU vezetőjeként. Az erőviszonyokat Németországban is rosszul mérte fel a magyar miniszterelnök: a mérsékelt Armin Laschet futott be, aki minden tekintetben Angela Merkel óvatos középutas politikáját kívánja követni mind Németországban mind pedig az Európai Unióban.

Savanyú a szőlő

Orbán Viktor gratulált a CDU új elnökének: “Meggyőződésem, hogy a Fidesz és a CDU nagy hagyományokkal bíró együttműködése az elmúlt két és fél évtizedben nagymértékben hozzájárult a magyar-német kapcsolatok fejlődéséhez, országaink kiemelkedő gazdasági sikereihez. Ennek szellemében várakozással tekintek az előttünk álló közös munka elé, és biztosíthatom, hogy kölcsönös tiszteleten alapuló, pragmatikus együttműködésünk továbbvitelében a jövőben is számíthat jómagam és a Fidesz támogatására.”

Két dolgot érdemes kiemelni: a gazdasági együttműködést és a pragmatizmust. Európáról szó sem esik pedig függőben a Fidesz kizárása az Európai Néppárttól. Ez pedig elsősorban a CDU-tól függ.

Armin Laschet most a CDU elnöke lett, de nem biztos, hogy ő lesz a kancellár is Merkel után. Mindenesetre komoly szava lesz abban, hogy a nagyobbik német kormánypárt milyen viszonyt ápol Orbán Viktorral, akinek munka kapcsolata Angela Merkellel “pragmatikus” volt…

A populisták veresége a Brexit egyezmény

Az utolsó utáni pillanatban megszületett megállapodás Nagy Britannia és az Európai Unió viszonyáról egyértelműen a populizmus vereségét jelenti – hangsúlyozza a német Die Zeit.

A brit Alan Posner azt írta a német hetilapban, hogy Merkel kancellár halogató taktikája végül meghozta az eredményt. Először is hatékonyan blokkolta a magyar-lengyel vétó kísérletet, majd pedig falhoz szorította Boris Johnson kormányát, amely kénytelen volt elfogadni az uniós álláspontot a legtöbb fontos kérdésben.

A német elnökség kettős sikere

Mindkét populista kezdeményezés elbukott: a magyar-lengyel vétó végül nem akadályozta meg, hogy elfogadják az uniós költségvetését és a válságkezelő programot. Boris Johnson pedig hiába jelentette ki, hogy Nagy Britanniát úgy is kiviszi az Európai Unióból, hogy nincs egyezmény, végül kénytelen volt elfogadni egy olyan kompromisszumot, mely az EU elképzeléseit tükrözi.

Nagy Britannia és az EU kereskedelme 1000 milliárd eurós tétel, amely sokkal fontosabb Londonnak mint Brüsszelnek. Ez konkrétan ki is derült amikor a Tesco Londonban csak maximum három tojást tudott adni egy vásárlónak, mert a La Manche csatornát lezárták a Covid-19 mutáns vírusa miatt. Jelenleg is ezerszám vesztegelnek a kamionok Kent grófságban várva a határátkelésre.

Boris Johnson igazából nem is populista hanem opportunista

A miniszterelnök az utolsó pillanatban állt a Brexit támogatói mellé amikor kiszimatolta, hogy ott vár rá politikai karrier. Most viszont azzal kell szembenéznie, hogy a megerősödött nacionalizmus az Egyesült Királyságot magát fenyegetik. A skótok nyíltan zúgolódnak, és népszavazást terveznek, mely kilépésüket eredményezheti az Egyesült Királyságból. Egyúttal pedig Skócia belépését az Európai Unióba!

Mindezt akkor amikor Boris Johnson saját pénzügyminisztere jelentette ki, hogy az ország az elmúlt 300 év legnagyobb gazdasági válságával néz szembe!

Merkel kancellár viszont eredményesen zárhatja a német elnökség félévét, mert sikerült megoldania két súlyos problémát miközben a populisták lényegében veszítettek, mert az EU a közös válságkezelő programmal olyan új utat jelölt ki, mely az integráció elmélyítése felé vezet hiszen az uniós kölcsönökért a tagállamok immár közösen vállalnak felelősséget.

Orbán győzött, vagyis nem

Merkel kancellár mint az EU soros elnöke megoldotta a problémát? A magyar, a lengyel és a német kormány megegyezett. Csütörtökön kezdődik az EU kétnapos csúcsértekezlete, mely várhatóan elfogadja az uniós költségvetést és a válságkezelő programot.

Varsói egyeztetés

Tegnap este Orbán és Morawiecki Kaczynski társaságában a német javaslatot vitatta meg.  Annak, hogy végül a vétó elmarad a sajtóban megjelent elemzésekkel ellentétben valódi oka nem valami német közvetítésű háttéralku, hanem a lengyel kormányzati válság. A már korábban is hangosan vétóellenes, kisebb lengyel kormánypárt ugyanis megüzente a miniszterelnöknek, ha estig marad a vétó, akkor kilépnek a koalícióból és jöhetnek az előrehozott választások. Ez az amit nem engedhet meg magának a lengyel miniszterelnök ugyanis a felmérések szerint egy előrehozott választáson komoly esélye lenne a mai ellenzék győzelmének. Vagyis a lengyelek belpolitikai okból döntöttek a vétó visszavonásáról, nem csak uniós, vagy német nyomásra. Így Orbán teljesen magára maradt.

Magyar és lengyel vétó nem várható, de a németek kompromisszumos javaslatát el kell még fogadtatni a maradék 24 tagállam vezetőivel. Ennek valószínűleg nem lesz akadálya, mert mindenki nagyon várja már az uniós pénzeket.

A jogállamiság marad
A kompromisszum szerint a jogállamiság követelményét akkor veszik elő ha közvetlenül kapcsolódik a költségvetéshez. Vagyis nem vonatkozik a migrációra és más nem a költségvetési pénzekkel kapcsolatos problémára. Rögzítik, hogy a most szóban forgó,  jogállamiságinak mondott, valójában az EU-s költségvetés védelmét szolgáló mechanizmus ténylegesen az EU pénzügyi érdekvédelmére koncentrál.

Az Európai Bírósághoz fordulhatnak, hogy döntsék el: egybevág e mindez az uniós joggal

Orbán reménye szerint ez igen időigényes folyamat, de nincsen oka örülni, mert ez nem egy most kivívott kompromisszum, az Unióban eddig is minden ügyet lehetett vinni az Európai Bíróság elé. Orbán Viktor a kiszivárgott információk szerint megpróbálta elérni, hogy a 2022-es magyarországi választásokig ne élesedjen a jogállami mechanizmus, ne kerülhessen sor semmiféle vizsgálatra. Téved, ha győzelmet ünnepel, mert hiába utalják előzetesen az Európai Bírósághoz az ügyet, azt gyorsított eljárásban fogják tárgyalni, így az esetleges felelősségre vonás nem kerülhető el és érdemben nem halasztható.
A miniszterelnök azt mondta, hogy ő csak jogi garanciákban hisz, “nem most jött le a falvédőről” – ehhez képest nem kapott jogi garanciát semmire, az általa kért tanácsi értelmező nyilatkozat nem jogszabály, csak egy deklaráció minden jogi hatály nélkül.

Az EU Tanácsa ugyanis önállóan nem alkothat szabályokat.

Közben a magyar és a lengyel kormány folytatja az unió ellenes támadásokat, hogy mentse az arcát. Sem Budapesten sem Varsóban nem tévesztheti szem elől a kormányzat, hogy a vétó népszerűtlen, és a Covid-19 járvánnyal együtt járó gazdasági válság miatt mind Magyarországnak mind pedig Lengyelországnak nagy szüksége van az uniós pénzekre.

Búcsú Visegrádtól?

Sem Csehország sem pedig Szlovákia nem osztja a magyar és a lengyel kormány álláspontját a jogállamiság és az uniós pénzek összekapcsolását illetően. Mindkét állam úgy véli, hogy a jogállamiság normái egységesek, és nem regionálisak, ahogy azt a jelenlegi magyar és lengyel vezetés gondolja.

Szlovákia a magyar és a lengyel kormányhoz fordul, hogy vonja vissza a vétót az uniós költségvetéssel kapcsolatban – hangsúlyozta a szlovák diplomácia vezetője.

Maria Kolikova, szlovák igazságügyi miniszter rámutatott:

a jogállamiság egységes kategória, nincs mód helyi értelmezésre.

Szlovákiában nemrég őrizetbe vették az egykori rendőrkapitányt és a pénzügyi felügyelet vezetőjét – korrupciós ügyben. A rendőrkapitány korábban azért kényszerült lemondásra, mert kétértelmű szerepet játszott egy oknyomozó újságíró meggyilkolásában.

Szlovákiában jóval komolyabban veszik a korrupciós ügyeket mint Magyarországon, ahol magasrangú vezetőket sohasem ítéltek el emiatt!

Tomas Petricek cseh külügyminiszter kifejtette: reméli, hogy a magyar és lengyel vétó nem hátráltatja sokáig az európai pénzek kifizetését.

“Csehország számára a németek által kidolgozott kompromisszum teljesen elfogadható”

– hangsúlyozta a cseh diplomácia vezetője.

Korábban a francia diplomácia megpróbálta fellazítani a visegrádi együttműködést: Macron elnök ebből a célból felkereste Pozsonyt és Prágát is – mellőzve Budapestet és Varsót.

Merkel kancellárnak kell megoldania a problémát

A németek kompromisszuma a magyar és a lengyel kormányon kívül mindenkinek megfelel az Európai Unióban.

Épp ezért Guy Verhofstadt, aki nemrég még a liberális frakciót vezette az Európai parlamentben, ahol most is fontos szerepet játszik, a két renitens tagállam kihagyását javasolta.

Az euró mintájára kétsebességes Európa lenne, ahol a magyar és a lengyel kormány magára marad a jogállamiság nem ortodox értelmezésével.

A döntő szót Angela Merkel német kancellár mondja ki, aki a németek uniós elnöksége idején különösen nagy szerepet játszik Brüsszelben. A kancellár asszony többször is tárgyalt telefonon Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, hogy elérje célját: az uniós pénzek mielőbbi kifizetését. Ezekre a pénzekre a Covid-19 járvánnyal küszködő Magyarországnak és Lengyelországnak is mind nagyobb szüksége van.

Orosz hírszerző hackerek törték fel Merkel levelezését

A GRU, a katonai hírszerzés megszerezte Angela Merkel kancellár levelezését 2012 és 2015 között. Erről közöl értesülést a hamburgi Der Spiegel. Az általában jól értesült lap szerint az orosz hackereknek akkor is kiemelt célpontja volt a német kancellár amikor Berlin és Moszkva kapcsolatai kedvezően alakultak.

Németország és Oroszország között a gazdasági együttműködés rendkívül intenzív volt ebben az időszakban. Ezt elősegítette Merkel és Putyin jó személyes kapcsolata. Ők ketten felváltva beszélgetnek németül és oroszul. Angela Merkel fiatal fizikusként részben Szentpéterváron az egykori Leningrádban tanult. Vlagyimir Putyin pedig a KGB rezidense volt Drezdában alezredesi rangban azelőtt, hogy az NDK megbukott volna.

A jó kapcsolatok nem akadályozzák a kölcsönös kémkedést

Edward Snowden, az amerikai NSA egykori informatikai szakértője leplezte le, hogy az amerikaik vígan lehallgatják Merkel kancellár telefonját. Németország évtizedek óta az USA talán legfontosabb európai szövetségese, de ennek ellenére Washingtonban fontosnak tartották, hogy tudjanak a német kancellár minden döntéséről. A leleplezés után Obama, akkori USA elnök bocsánatot kért, és hangsúlyozta: ez többet nem fordulhat elő. Kevesen hisznek ebben az ígéretben…

2014 a kínos dátum

Ukrajnában megbuktatták Putyin szövetségesét, és helyét nyugatbarát rendszer foglalta el. Válaszul az orosz elnök kirobbantotta Ukrajna keleti területeinek lázadását Kijevvel szemben, és elcsatolta a Krím félszigetet, ahol a lakosság többsége orosz. A Krím annektálását sem az USA sem az Európai Unió nem fogadja el. Ezért Oroszországot kiközösítették. A gazdasági kapcsolatok ennek ellenére jól alakulnak Németország és Oroszország között. Befejezés előtt áll az Északi áramlat 2 tengeralatti földgázvezeték, mely egyenesen Oroszországból hoz földgázt Németországba.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK