Kezdőlap Címkék Alternative für Deutschland

Címke: Alternative für Deutschland

A német társadalom a legnagyobb életszínvonal csökkenést éli át 1950 óta

0

Két német közgazdász szerint, ha minden így megy tovább, akkor a húszas évek elvesztegetett évtizedet jelentenek majd Németország számára, amely a világ harmadik legerősebb gazdasága, de az ukrajnai háború miatt egész gazdasági modellje a feje tetejére állt.

“Az Alternative für Deutschland előretörése ébresztő kell, hogy legyen mindenki számára. Ennek nem kizárólag gazdasági okai vannak, de nagyon jelentős tényező, hogy a németek jelentős részének összeomlott az életszínvonala oly mértékben amire 1950 óta nem volt példa” – nyilatkozta Isabella Weber, a University of Massachusetts közgazdasági karának docense, akit korábban a német kormány azzal bízott meg, hogy dolgozzon ki egy bizottságban megfelelő rezsi kompenzációt az energiaárak növekedésére Németországban. Isabella Weber mostani tanulmányának társszerzője Tom Kreps professzor, aki a berlini pénzügyminisztérium tanácsadója volt amikor a miniszter nem volt más mint a jelenlegi kancellár, Olaf Scholz. A német tanulmány idézi az IMF előrejelzését, mely szerint a G20 államok közül csak Argentina szerepel majd gyengébben a 2024-es és 25-ös évben mint Németország.

A német tanulmány emlékeztet arra, hogy a reálbérek egyetlen év alatt 4%-kal csökkentek 2022 áprilisa és 2023 márciusa között. Ugyanebben az időszakban a GDP 4,1%-kal esett vissza. 2023 végén 10%-kal volt kisebb a lakosság reáljövedelme mint a válság előtt.

A földgáz árának óriási emelkedése felhozta az Alternative für Deutschlandot annak ellenére, hogy a Scholz kormányzat megpróbálta enyhíteni annak hatását a lakosságra.

A német fiatalok boldogtalanok

Németország éppúgy mint Magyarország vagy az USA visszaesett a boldogság indexben, ahol szokás szerint a skandináv államok vezetnek, az első helyen Finnország végzett. Németország a 24-ik, ez nem oly rossz helyezés, de a harminc év alatti fiatalok esetében már dúl a pesszimizmus: ők csak a 47-ik helyen végeztek.

Miért ilyen pesszimisták a német fiatalok? Elsősorban az ukrajnai háború miatt. Ez nemcsak a német gazdasági modellt tette tönkre amint a német közgazdászok bebizonyították mondván, hogy a német ipar az olcsó orosz nyersanyagokra épült – mindenekelőtt a kőolajra és a földgázra.

“A német közvélemény sokkal érzékenyebben reagál a háborúra mint sok más társadalom. Elsősorban a történelmi múlt miatt. A két elveszített világháború benne van a németek génjeiben”- mondta a közszolgálati Deutsche Wellenek Hilke Brockmann, a Brémai Egyetem szociológusa. Aki sietett hozzátenni, hogy a gazdasági helyzet legalább ilyen nagy szerepet játszik a német fiatalok pesszimizmusában: ”a német kormány jelenleg megszorító gazdaságpolitikát folytat, nem különösebben nagylelkű a polgárokkal. Ráadásul a nagy közszolgálati rendszerek eléggé gyatra teljesítményt mutatnak.”

Skandináviában jobb a helyzet:

“Azokban az országokban nagyobb a társadalmi szolidaritás, a polgárok sokkal többet kapnak az államtól. A konzervatívabb Németországban ennél kevesebbre számíthatnak.”

Mindenesetre érdekes, hogy Németországban, Norvégiában, Svédországban, Franciaországban, Spanyolországban és Nagy Britanniában az idősebb generációk sokkal boldogabbak mint a fiatalok. Ezzel ellentétes tendenciát csak három kis ország mutat Európában: Magyarország, Görögország és Portugália.

A vetélkedésben Magyarország lefelé csúszott, és már csak az 56-ik a boldogság indexben, de a fiatalok optimisták: azon a listán Magyarország a 36-ik helyet szerezte meg. Az idősebb generáció viszont csak a hetvenediket, ez nem is csoda hiszen egymillió nyugdíjas él a létminimum alatt Magyarországon a nemzeti együttműködés rendszerének tizennegyedik évében.

Ursula von der Leyen Orbán támogatása nélkül is ismét a brüsszeli bizottság vezetője lehet

Orbán Viktor miniszterelnök immár nem bízik Ursula von der Leyenben, és ezért nem biztos, hogy támogatni fogja akkor, ha újra pályázik a brüsszeli bizottság elnökének posztjára – közölte a rászorulókkal Orbán Balázs politikai igazgató, aki ebben az esetben eljátszotta a His Master’s Voice szerepét.

Ursula von der Leyen is tudja nem is számít Orbán Viktor voksára, ha máshonnan nem, hát a brüsszeli Politico is részletesen beszámolt Orbán Balázs nyilatkozatáról. Ebben elsősorban arról esett szó, hogy a magyar miniszterelnök továbbra is bízik abban, hogy a jobboldali pártok a szélsőjobbal kötnek koalíciót az Európai Parlamentben, és ebben az esetben meghatározó erejű csoportosulás jöhetne létre. Az európai közvélemény jobboldali fordulata új brüsszeli bizottságot eredményezne, és ebben az esetben nemcsak Orbán Viktor nem támogatná Ursula von der Leyen újraválasztását, de mások sem. Ezenkívül pedig megindulhatnának az európai pénzek Magyarország irányában – erről nem beszélt Orbán Balázs, de a miniszterelnököt ez érdekli elsősorban hiszen a jelenlegi gazdasági válságban óriási szükség lenne az eurómilliárdokra. Jól mutatja a válsághelyzetet, hogy a magyar kormány az utolsó percben jelezte: nagyon is igényt tart az európai helyreállítási hitelekre, amelyek kamatlába jóval alacsonyabb mint amilyet Magyarország a nemzetközi pénzpiacokon el tudna érni.

Nincs vétó

Orbán Viktornak ezúttal peche van: a brüsszeli bizottság elnökének megválasztásához elég a minősített többség, nem kell teljes konszenzus. Vagyis

a magyar miniszterelnök nem gyakorolhatja kedvenc sportját, a vétózást.

Jelenleg a tagállamok többsége Ursula von der Leyen újraválasztását támogatja. Washington felajánlotta Ursula von der Leyennek a NATO főtitkári posztját, de nem valószínű, hogy a német politikus ezt elfogadná. Baráti körben állítólag úgy nyilatkozott, hogy a katonákból teljesen elege lett amikor hadügyminiszter volt Németországban.

Orbán Viktor másik elképzelése, a nagy jobboldali – szélsőjobboldali pártkoalíció sem úgy alakul, ahogy azt a magyar miniszterelnök elképzelte. Való igaz, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője tárgyal Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel valamiféle együttműködésről, de arról szó sincs, ami Orbán Viktor alapgondolata volt: együttműködés az Alternative für Deutschland mozgalommal, melyben neonáci csoportok is helyet kaptak. Annak idején ez vezetett a szakításhoz Orbán Viktor és Merkel kancellár között. Ezért lépett ki Orbán az Európai Néppártból mielőtt kirúgták volna. Most mind Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője mind pedig Merz, a CDU vezetője megerősítette:

nincs együttműködés az Alternative  für Deutschlanddal!

Nem véletlen ez az elszánt szembeszállás azzal a mozgalommal, mely nem utasítja el a náci örökséget. Németország ma éppúgy gazdasági válságban van mint a harmincas években bár ennek a krízisnek a társadalmi hatásait az állam még képes enyhíteni. A stagnáló gazdaság hozza föl az Alternative für Deutschland mozgalmat éppúgy mint Adolf Hitler mozgalmát a harmincas években. Az Alternative für Deutschland éppúgy nemzeti alapon áll mint Orbán Viktor miközben Giorgia Meloni Európa és USA-barát.

Orbán Viktorral egyetlen uniós tagállam sem kíván együttműködni.

Furcsa végeredmény ez egy olyan politikusnak, aki a magyar parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottságát vezette a kilencvenes években.

Orbán Viktor Európa és USA ellenessége sokba kerül Magyarországnak miközben Kína és Oroszország barátsága nem hoz túlságosan sokat a konyhára. Pekingből mindenesetre megüzenték Orbán Viktornak: pénzügyi válság esetén rájuk ne számítson! Adnak ők hitelt, de csak piaci áron vagyis méregdrágán.

Neonácik még az elit alakulatokban is

Ha egy alakulat tagjai hitleri karlendítéssel üdvözlik egymást, ott a vezetőknek kell közbelépni.A politikus utasít a dandártábornok végrehajt.

Baloldali politikusok meggyilkolására készültek az elit kommandós alakulat (KSK) egyes tagjai, akik hitleri karlendítéssel üdvözölték egymást. Miután a jelentést a német sajtó közölte, a hadügyminiszternek is lépnie kellett. Annegret Kramp-Karrenbauer asszony /CDU/ úgy döntött, hogy részben megszünteti részben pedig átszervezi az elit alakulatot, melynek tagjai közül sokan szélsőjobboldali eszmékkel szimpatizálnak. „A KSK igyekezett függetleníteni magát a felsőbb parancsnokságtól. Sajnos mérgező hangulat alakult ki. Ez nem volt tovább fenntartható” – hangsúlyozta a miniszter asszony. Elutasította viszont azt az opciót, hogy teljes mértékben számoljak fel az alakulatot. „Minden államnak szüksége van elit alakulatra” – érvelt a miniszter. A KSK kommandós tagjait a Bundeswehr legjobb katonái közül választják ki.

A terrorelhárító alakulat becsületéről van szó

Ezt hangsúlyozta Márkus Kreitmayr dandártábornok. Az alakulat parancsnoka felkérte a szélsőjobboldali katonákat: önként távozzanak az egységből! „Ha ezt nem teszik meg, akkor mi felkutatjuk őket, és eltávolítjuk az elit alakulatból, melyre méltatlanná váltak!”

Az Alkotmányvédelmi hivatal az év elején jelezte: körülbelül 500 szélsőjobboldali katona szolgál a Bundeswehr-ben. Közülük igen a sokan a KSK terrorelhárító elit alakulat katonái. Az elmúlt évben 4 katonát tettek ki az alakulatból, mert szélsőjobboldali nézeteket hangoztattak. Gyűjtötték a náci relikviákat. Többen az alakulatból akciókat készítettek elő migránsok ellen illetve olyan német politikusokat vettek célba, akik a migránsok befogadása mellett voltak. Ebben a hónapban a rendőrség letartóztatta a KSK egyik főtörzsőrmesterét, akinek lakásában fegyvereket és robbanó anyagokat találtak.

A neonáci tendenciák és az antiszemitizmus azóta erősödött meg a fegyveres testületekben, hogy az Alternative für Deutschland Németország legerősebb ellenzéki pártjává vált. A szélsőjobboldali pártban neonáci csoportok működnek, melyek kifejezetten keresik és sokszor meg is találják a kapcsolatot a fegyveres erőkkel.

Seehofer belügyminiszter az ügy kapcsán hangsúlyozta: „nem vagyunk vakok a jobb szemünkre! A belső elhárítás fokozottan figyeli az Alternative für Deutschland egyes szervezeteit. Különösen a Szárny nevű szélsőjobboldali csoportosulást, mely a volt NDK területén komoly befolyásra tett szert.”

Seehofer német belügyminiszter elmondta, hogy a belső elhárítás komoly eredményeket ért el ezen a téren, de „nem szüntette meg a problémát!”

Az Alkotmányvédelmi hivatal figyeli a Szárnyat

A Szárny, az Alternative für Deutschland szélsőséges csoportja, mely nyíltan neonáci tendenciákat mutat, különösen az egykori NDK-ban erős. Legutóbb Türingiában egyenesen királycsináló szereppel próbálkoztak. Angela Merkel kancellár ellenállása miatt az akció meghiúsult, de a Szárny országos politikai válságot okozott, mert először fordult elő, hogy az Alternative für Deutschland kitörhetett az elszigeteltségből.

A hanaui szélsőjobboldali terrorakció tanulságai

Az Alkotmányvédelmi hivatal már tavaly megfigyelés alá helyezte a Szárny ifjúsági csoportját, ahol többé – kevésbé nyíltan terrorakciókra készülődtek, hogy a káoszban a hatalom közelébe kerülhessenek. Hanauban egy szélsőjobboldali terrorista 11 embert meggyilkolt – köztük saját édesanyját is – majd öngyilkos lett. A szélsőjobboldali terrorista szervezetileg nem, de ideológiai szempontból a Szárny hatása alatt állt.

„A múlt nem ismétlődhet meg!”

Ezt hangsúlyozta sajtóértekezletén az Alkotmányvédelmi hivatal vezetője. Aki arra mutatott rá, hogy a digitális világban magányos merénylők is szélsőséges eszmék hatása alá kerülhetnek. Így követhetnek el merényleteket, melyek ártatlan emberek életét követelik meg.

Az Alkotmányvédelmi hivatal vezetője a Szárny irányítóját, Björn Höckét is szélsőséges politikusnak nevezte. Ő volt az, aki Türingiában koaliciót kötött a jobboldali pártokkal.

A szélsőjobboldali terror nagyobb veszély mint az iszlamizmus

Ezt jelentette ki a Bundestagban Horst Seehofer belügyminiszter. A párhuzam egyáltalán nem véletlen. A szélsőjobboldali terroristák ugyanis előszeretettel választanak ki muzulmán célpontokat, de az is előfordult, hogy saját akcióikat iszlamista terror merényletnek próbálták meg beállítani Németországban.

Höcke az új Hitler?

Türingiában a lakosság csaknem egynegyede rá szavazott pedig ő az Alternative für Deutschland párton belül is szélsőségesnek számít. Politikai tehetsége is nyilvánvaló: ő idézte elő a mostani földindulást Türingiában! Az ő szavazatukkal lett miniszterelnök a liberális Thomas Kemmerich.

Egynapos miniszterelnökség

Az FDP politikusa lemondott, mert a berlini pártközpont nem fogadta el, hogy az Alternative für Deutschland is részese legyen a kormányzó koalíciónak Türingiában. Angela Merkel visszalépésre kérte a helyi CDU politikusokat is, akik részben szintén támogatták – az Alternative für Deutschland-dal együtt – a liberális miniszterelnököt.

Björn Höcke az erős ember Türingiában

Választási gyűlései show műsorok. Eszméletlen hangerővel zajlik minden. Maga Höcke pedig egyáltalán nem fogja vissza magát: képébe vágja a választóinak a maga igencsak megosztó „igazságait”. Például azt, hogy „manapság a szülők nem merik iskolába küldeni a gyerekeiket, mert ott migráns bandák zaklatják őket. A lányokat pedig megerőszakolják! „Rendszeresen használ olyan kifejezéseket mint degenerált társadalom, melyet Hitler alkalmazott előszeretettel a weimari demokráciára. Björn Höcke történelem tanár, tehát  pontosan tudja, hogy kit idéz ilyenkor. A neonáci szóhasználat kiszámítottan tudatos nála: Merkel kancellárt a rezsim Führerének titulálja! Akinek főbűneként azt rója fel, hogy 2015-ben beengedte a migránsokat.

A Szárny

Az Alternative für Deutschland tagságának körülbelül a negyven százaléka tagja a szélsőséges Szárnynak. Ennek a vezére Björn Höcke, aki Thüringiában ennél sokkal több követőre számíthat. Az egykori NDK-ban igen erős az Alternative für Deutschland neonáci Szárnya. Magában a pártban a legutóbbi kongresszuson a viszonylag mérsékeltek jutottak hatalomra, de az egykori NDK-ban ebből nem sok látszik. A berlini vezetés megpróbálta kitessékelni a pártból Björn Höckét, de ez nem sikerült. A szélsőjobboldali vezér szívesen bírálja a régi pártokat és a sajtót, melynek csak ritkán nyilatkozik. A ZDF híradó interjúja közben egyszerűen kivonult, de fenyegetőleg közölte: hamarosan fontos ember lesz Németország közéletében! Sokan tartanak ettől hiszen neonáci hívei máris új Führert látnak Björn Höckeben, aki „180 fokos fordulatot sürget Németország politikájában!”

A szélsőjobb bírálja a bíborost, aki a migránsokat segíti

Németország egyik legtekintélyesebb katolikus főpapja, Reinhard Marx bíboros 50 ezer eurót adományozott egy jótékonysági szervezetnek, mely segíti a Földközi tengeren hányódó bevándorlókat.

Az Alternative für Deutschland sietett megtámadni München érsekét, akit azzal gyanúsítanak, hogy embercsempészeteket támogat. Felszólították Marx bíborost, hogy közölje: saját döntése volt az adományozás a migránsok megsegítésére vagy előtte megkérdezte a katolikus közösséget, melyet képvisel. Németországban az állam szedi be az egyházi adót. Az Altenative für Deutschland szóvivője demagóg módon feltette a kérdést: „én miért fizetem harminc éve az egyházi adót, ha a migránsok támogatására fordítják, mellyel én nem értek egyet!”

A támadás nemcsak Marx érsek ellen irányul

A bajor katolikusok vezetője egy olyan jótékonysági szervezetnek adta az 50 ezer eurót, melyet az evangélikus egyház hozott létre Németországban. A szervezet fenntart egy hajót, mely kimenti a fuldokló bevándorlókat a Földközi tengeren. Németországban a történelmi egyházak kiállnak a bevándorlók mellett, de a politikai pártok megosztottak.
A keresztényszociális unió, mely Bajorországot évtizedek óta kormányozza meglehetősen kétértelmű álláspontot vall. Korábban meghívták Orbán Viktor miniszterelnököt a keresztényszociális unió vezetőségi ülésére. Időközben Horst Seehofer mérsékelte álláspontját hiszen Németország belügyminisztereként figyelembe kell vennie azt, hogy a történelmi egyházak támogatják a migránsokat. Az AfD viszont nem véletlenül támadja a bajor katolikus egyház fejét. A szélsőjobboldali párt megpróbálja elhódítani Bajorországot a keresztényszociális uniótól, hogy ezzel megerősítse pozícióját egész Németországban.

Pénzügyi gondok a szélsőjobboldalon Németországban

A német ellenzék legnagyobb pártja, az Alternative für Deutschland pénzügyi problémákkal küzd, mert a bíróság 400 ezer eurós büntetésre ítélte a választási törvény megsértése miatt. Az történt, hogy a szélsőjobboldali szervezet elfogadott pénzt egy svájci hirdetési cégtől is a választási kampány során.

Németországban csakis uniós államok cégeitől illetve szervezeteitől érkezhet pénzügyi támogatás.

Az Alternative für Deutschland kincstárnoka most körlevélben szólította fel a párt több mint 38 ezer tagját, hogy a szokásos tagdíjon túl még fizessenek be 120 eurót a pártkasszába.

A német hatóságok szigorúbban ellenőrzik a törvény betartását mint korábban

Az Alkotmányvédelmi hivatal hívta fel arra a figyelmet, hogy a szélsőjobboldali szervezetek és mozgalmak kihasználják azt, hogy a hatóságok elég elnézőek, a törvények megszegését nem vizsgálják meg elég alaposan. Ezért is szaporodhattak el a szélsőjobboldali szervezetek Németországban.

Az Alternative für Deutschland különösen az egykori NDK-ban népszerű, ahol a felzárkózás a fejlettebb nyugati részekhez csak félsikernek mondható. Ezért most Angela Merkel pártja, a CDU dilemma előtt áll: kössön – e helyi koaliciót az egyes tartományokban az Alternative für Deutschland mozgalommal? A berlini központ ezt határozottan ellenzi ámde helyben sokan vannak azon a véleményen, hogy meg lehet állapodni az Alternative für Deutschlanddal, mely ellenzi a bevándorlást, iszlám ellenes politikát folytat, nem ítéli el határozottan az antiszemitizmust, és nem határolja el magát egyértelműen a náci rezsimtől, amely az európai zsidóság kiirtását tűzte ki célul.

Áttör – e a szélsőjobb az AfD mozgalomban?

Nagy a tét az AfD hétvégi konferenciájánn, ahol megújítják a szélsőjobboldali szervezet vezetőségét. A 600 küldött 40%-a szimpatizál a Szárnnyal, ezzel a szélsőséges frakcióval, amely igen népszerű különösen az egykori NDK területén. Két tartományban is nagy sikerrel szerepeltek a helyi választáson megszorítva a CDU-t is.

Alexander Gauland, a párt 78 éves alapítója lemond társelnöki posztjáról. Az utódlásért nagy harc folyik az Alternative für Deutschland mozgalomban, mely népszerűségét tekintve Németországban második, és a legjelentősebb ellenzéki erő a Bundestagban. A hagyományos pártok egyelőre tartják magukat ahhoz, hogy nem kötnek koalíciót a szélsőjobboldali párttal, de helyi szinten megindult az egyezkedés. A CDU igencsak megosztott abban a kérdésben, hogy lehet-e koalíciót kötni tartományi szinten a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland mozgalommal.

Neonáci terroristák pere Drezdában

Komoly rendőri készültség mellett kezdődött meg a nyolc fiatal neonáci pere, melynek során az ügyész azt kívánja bizonyítani, hogy tavaly ilyenkor fegyveres akciót akartak végrehajtani a német egység napján (október három – a berlini fal leomlásának évfordulója).

Revolution Chemnitz – ez a terrorszervezet neve. Chemnitz városában egy szír migráns megölt egy német férfit. Erre a hírre a szélsőjobboldali nagyszabású tiltakozó kampányt kezdett. A városban a rendőrség csak nehezen tudta helyreállítani a rendet. A szír migránst elfogták, és nemrég a bíróság kilenc és féléves börtönbüntetésre ítélte.

Szászország a szélsőjobboldali mozgalmak fellegvára lett miután az egykori NDK átalakulása sok embert a perifériára sodort. Amikor Angela Merkel több mint egymillió migránst engedett be Németországba, akkor itt volt a legerősebb a tiltakozás. A szélsőjobboldali Alternative für Deutschland párt a szeptemberi választáson a második helyen végzett 27%-al, alig lemaradva Angela Merkel kereszténydemokrata uniójától /32%/.

A belbiztonság helyzetét elemezve Horst Seehofer belügyminiszter hangsúlyozta: Németország számára éppoly nagy veszély az iszlamista terrorizmus mint a szélsőjobboldali erőszak. A neonáci csoportok egyre agresszívabbak. Nemrég megöltek egy polgármestert, aki pártolta a migránsokat. Az Alkotmányvédelmi hivatal arra hívta fel a figyelmet, hogy a neonáci szervezetek előszeretettel toboroznak a hadsereg és a rendőrség soraiban Németországban.

A Nemzeti Levéltárba kerülnek a Stasi aktái

Így döntött a német parlament, ahol a Zöldek és a kommunista párt utóda tartózkodott a szavazástól míg a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland ellene szavazott. A döntés alig előzi meg a német egység napját, október harmadikát. 

Harminc éve ezen a napon rombolták le a két Németországot elválasztó berlini falat.

Roland Jahn kormánybiztos épp ezzel indokolta meg azt, hogy a keletnémet titkosszolgálat aktáit áthelyezik a Nemzeti Levéltárba. Ott jobbak a digitalizálás feltételei – indokolta meg a döntést a berlini kormánybiztos. A bírálók szerint viszont fennáll a lehetősége annak, hogy az átszállítás során bizonyos dokumentumok eltűnjenek. A Stasi óriási méretű archívumát annak idején maguk a szolgálat tisztjei akarták megsemmisíteni, de az ellenzéki tüntetések ezt megakadályozták. Sok dokumentumot így is elégettek 1989-ben amikor meglepő gyorsasággal megbukott az országot vaskézzel irányító kommunista rendszer. A két német állam egyesülését október 3-án ünneplik, a berlini Fal leomlásának napján.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!