Kezdőlap Címkék Alelnök

Címke: alelnök

Licit

Akár gratulálhatunk is az Orvosi Kamara elnökségének. Sikerült elfogadtatniuk az Orbán-kormánnyal az orvosi keresetek megduplázására és a hálapénz felszámolására irányuló koncepcionális elképzelésüket, melyeket az új elnökség megalakulása óta képviselnek. Ez volt programjuk egyik fele, és öröm, hogy – a járvány okán halmozódó feladatok miatt riadt kormány – engedett nekik.

Öröm, hogy a kormánydöntés óta nyilatkozó mindkét kamarai alelnök – Lénárd Rita és Álmos Péter – azt hangsúlyozta, hogy ez csak a teendő egyik oldala, a másik oldal az egészségügy strukturális átalakítása, amiből kiemelték a kórházi kapacitások „koncentrálását”.
A kamarai követelés és annak kormányzati elfogadása arra irányul, hogy a radikális béremelés ígéretével megállítsák az orvosok külföldre távozását illetve belföldi pályaelhagyását. Ez legalábbis részben sikerülhet. A további cél a hálapénz azonnali megszüntetése a magyar egészségügyben azzal, hogy annak nyújtását és elfogadását büntetendővé teszik.

Ez üdvözlendő törekvés, csak az a kérdés, hogy a szembenéztek-e a javaslattevők azzal, hogy mi is a hálapénz oka.

A javaslattevők – a Kamara és a kormány is – abból a közkeletű feltételezésből indulnak ki, hogy a hálapénzt azért nyújtják és fogadják el Magyarországon, mert az orvosok és más egészségügyi dolgozók méltatlanul alacsony hivatalos jövedelmet kapnak. Évtizedekkel ezelőtt ez igaz lehetett, ma már azonban más a helyzet. A keresetek az egészségügyben is nőttek, miként más értelmiségi szakmákban is, ugyanakkor – eltérően az évtizedekkel ezelőtti helyzettől – szabaddá vált az orvosok munkavállalása a nálunk jóval gazdagabb országokban. Emiatt orvosok ezrei távoztak külföldre, és az itthon dolgozók hivatalos keresetei a külföldi lehetőségekhez képest váltak versenyképtelenné. Erre reagál a keresetnövelési javaslat, amit mindenki helyesel.
A hálapénz fizetésének valódi oka az, hogy az emberek általában bizalmatlanok a magyar egészségügyben hozzáférhető ellátás színvonalával szemben, s külön juttatással igyekeznek megvásárolni a megfelelő gyógykezelést azoktól, akikkel az orvosnál, a kórházban kapcsolatba kerülnek.

Lehet a hálapénzt büntetni, de ahhoz, hogy megszűnjön a hálapénz nyújtására való késztetés – ahogy ilyen késztetés a legtöbb európai országban nincs –, nem elegendő az orvosi keresetek mégoly radikális emelése sem, ahhoz olyan helyzetet kellene teremteni, amikor a betegek az egészségügyi rendszer egészében bízhatnak.

Ehhez lenne szükség átfogó egészségügyi reformra, amelynek egyes elemeire a kamara vezetői felhívják a figyelmet, a kormány és – teszem hozzá szomorúan – a parlamenti ellenzék nem. Elvégre az egészségügy szakértői az egyik, viszonylag egyszerű reformlépésnek évtizedek óta azt tekintik, amit eufemizmussal a kapacitások „koncentrálásának” neveznek, és ami kórházak és kórházi osztályok megszüntetését jelenti. Ezt egyfelől az ellátás minőségének javításával, másfelől a költségek csökkentésével szokták indokolni, jogosan.
Utoljára a második Gyurcsány-kormány próbálkozott ezzel, magára vonva az ellenzéki Fidesz gátlástalan támadásait. A mindenkori ellenzék minden ilyen törekvést ellenez, a mai parlamenti ellenzéki pártok is. Az Orbán-kormány is tíz éve óvakodik az ilyesmitől.
Az Orbán-kormány tíz éve alatt végbement a magyar egészségügyi rendszer spontán, de átfogó átalakulása: a néhány szakmában korábban is létező, saját zsebből fizetendő magánorvoslás magánkórházak és rendelők széles hálózatává bővült a magasabb jövedelműek igényeinek kiszolgálására. Orvosok és ápolók széles köre biztosította megélhetését másodállások révén részben az állami, részben a magánegészségügyben. A kormány mostani törvénye ezt a lehetőséget a keresetnöveléssel párhuzamosan összeférhetetlenségi szabályok bevezetésével megszünteti, illetve kivételesen egyedi miniszteri engedélyhez köti.

Vajon az összeférhetetlenségi szabály érvényesíthető-e a szakdolgozóknál, akiknél a keresetek növekedése nem követi az orvosi keresetekét? További kérdés, hogy ilyen feltételek mellett fenn tud-e maradni az állami egészségbiztosítás által finanszírozott állami ellátás és a jelentős befektetésekkel létrehozott magánegészségügy egymás melletti működése.

Az ellenzék reakciója arra, hogy a kormány elfogadta az Orvosi Kamara keresetnövelési és a hálapénzt megszüntető javaslatát, lényegében arra korlátozódott, hogy követelte a keresetnövelés kiterjesztését a szakdolgozókra, háziorvosokra, a szociális szférában dolgozókra.
A DK még a lépcsőzetes helyett azonnali, sőt visszamenőleges bevezetést is szorgalmazta (miközben a lépcsőzetes emelést a kamara elfogadta). Látványosan rálicitáltak tehát a kormány törvényjavaslatára. Ugyanakkor az ellenzéki pártok fel sem vetik, hogy a keresetnövelést és a hálapénz megszüntetését össze kellene kapcsolni az egészségügyben szükséges reformlépésekkel.
Az összeférhetetlenségi szabályhoz (melyet a kamara ugyan nem javasolt, de elfogad) az ellenzéki pártoknak nincs mondanivalója, nem is tudhatjuk, hogy mit gondolnak róla, s mit gondolnak az állami és magánszektorra tagozódó duális egészségügyi rendszerről.
A parlamenti vitában előadott éles bírálatok után az ellenzéki képviselők megszavazták a törvényt, még a tartózkodni sem volt bátorságuk. Miközben panaszkodtak a kivételes eljárás miatt, azt is megszavazták.
Igen, nehéz nemet mondani olyan törvényre, amely bizonyára népszerű, a szocialisták egy évtizede ezt teszik, most azonban a DK is együtt szavazott a többiekkel. 

Pénzügyileg ki kell véreztetni a renitens tagállamokat!

A Deutschlandfunk rádiónak nyilatkozott az Európai Parlament egyik alelnöke, aki nem is oly rég még Németország igazságügyi minisztere volt. Katarina Barley kiemelte: Magyarországon és Lengyelországban különösen súlyos a helyzet a jogállamiság megsértése terén. Ezért össze kell kapcsolni a pénzek kiutalását a jogállami kritériumok betartásával.

“Ha most meghátrálunk, akkor hét évig marad ugyanaz a helyzet vagyis nem sokat tehetünk a renitens tagállamok ellen.” Épp emiatt elutasította a német elnökség javaslatát, amely nem tartalmaz szankciókat arra az esetre, ha valamelyik tagállam megsérti a jogállamiság kritériumait.

Az Európai parlament alelnöke hangsúlyozta: a négy nagy frakció kitart amellett, hogy szankcionálni kell a jogállamiság megsértését. Vagyis az Európai parlament csakis így szavazza meg az uniós költségvetést és a válságkezelő 750 milliárd eurós programot.

Az idő sürget

Az egész Európai Unióban katasztrofális következményei vannak a Covid-19 vírus járványnak, melynek senki sem látja a végét. Épp ennek tudatában fenyegetőzött vétóval a magyar és a lengyel kormány is, mert arra számítanak, hogy a különösen rászoruló tagállamok: Olaszország, Spanyolország, Görögország stb. ráveszik a többieket arra, hogy ne bíbelődjenek a magyar vagy a lengyel jogállamisággal hanem fogadjanak el gyorsan egy olyan költségvetést és válságkezelő programot, amely életmentő a legtöbb tagállamnak. Merkel kancellár is épp erre hivatkozva készítette el a kompromisszumos javaslatot, melyet egyelőre mind az Európai Parlament mind pedig a renitens államok bírálnak.

Az Európai parlament német alelnök asszonya azonban rátapintott a magyar és a lengyel kormány gyenge pontjára: európai pénzek nélkül ez a két állam aligha tudna megbirkózni a minden eddiginél súlyosabb gazdasági és társadalmi válsággal, melyet a Covid-19 járvány okozott.

Kamala Harris – az ellenzéki alelnökjelölt

Amerika a szemünk előtt változik. Hamala Harris bevándorló, nem fehér, ráadásul nő is, a demokrata előválasztáson nem jutott szerephez, most mégis alelnök jelöltje Joe Bidennek, sőt ha az elnök aspiránsok korát nézzük 56 évével akár elnökké is válhat.

Ha Joe Bident megválasztják az Egyesült Államok elnökének, akkor a fekete kaliforniai szenátor asszony csak egy szívdobbanásra lesz attól, hogy az USA első elnöknője legyen! A 78 éves demokrata jelölt bejelentette: az 56 éves Kamala Harris asszonnyal együtt akarja legyőzni Donald Trumpot az elnökválasztáson novemberben. Erre jó esélye is van, mert vezet Trump előtt a népszerűségi listán annak ellenére, hogy az elnök több pénzt gyűjtött össze a választási kampányra. De az USA-ban naponta 1000 ember hal meg a koronavírus járvány miatt, melyet Trump kezdetben elviccelt később pedig nem tudott menedzselni. A gazdasági visszaesés is óriási: a munkanélküliek száma meghaladja a harminc milliót.

Kicsoda Kamala Harris?

“Olyan embert választottam, aki megérti mások fájdalmait. Azokét, akik elveszítették a munkájukat a válság miatt, azokét, akik elveszítették a szeretteiket a járvány miatt. Mi a nemzet lelkéért folytatunk harcot, egy jobb Amerikáért” – hangsúlyozta a 78 éves Joe Biden. Maga Kamala Harris is indult a demokrata elnökjelölő választáson, de nem kapott elég támogatót. Ezért visszalépett. De hát akkor még nem volt járvány és nem voltak nagy tüntetések az USA-ban azzal a jelszóval, hogy a Fekete élet is számít!

Kamala Harris édesapja Jamaikában született, édesanyja indiai. Vagyis mindketten bevándorlók, akik ellen Donald Trump oly elszántan küzd. Az elnök máris azzal vádolta meg Kamala Harrist, hogy kinyitná a határokat a bevándorlók előtt.

Kaliforniában, az USA legnépesebb és világra talán legnyitottabb államában csinált karriert Kamala Harris.  39 éves korában lett San Francisco állam ügyésze első színesbőrűként és első nőként. Néhány évvel később egész Kalifornia államügyésze lett. Ezután következett a szenátus Washingtonban, ahol radikális nézeteivel keltett feltűnést.

Az 56 éves alelnök jelölt a jövőben fontos szerepet játszhat az Egyesült Államok politikai életében hiszen Donald Trump 74, Joe Biden pedig 78 esztendős. Az elnökválasztást november első keddjén tartják az Egyesült Államokban.

Hiller, a strucc

Megjelent december 10-én az Azonnalin egy terjedelmes interjú Hiller Istvánnal, az Országgyűlés MSZP-s alelnökével, korábbi pártelnökkel és oktatási miniszterrel.

Sok mindenről esett szó benne, és amikor a kormánypárti politikusokkal való kapcsolatáról kérdezték, Hiller elárult valamit, amiről a nyilvánosság eddig semmit sem tudott, de ami bekerült az interjú fenti internetes megnevezésébe.

Idézem:
Orbán Viktorhoz is odamehetne?
Micsoda kérdés ez?
Akkor oda szokott menni hozzá beszélgetni?
Igen.
És Orbán nyitott is erre?
Igen. Van olyan fórum, amin részt veszek alelnökként, és ott beszélünk. (…) De az előző kérdésben – jogosan – benne van minden, ami annyira jellemző a mai politikai viszonyokra. Önök azt kérdezték, hogy valójában egy országgyűlési képviselő odamehete az ország miniszterelnökéhez, és beszélhet-e vele. Na, pont az a baj, hogy ez rendkívüli. Többek között ez az, ami miatt változtatni kell.
Azért is kérdezzük, mert a kritikusai szerint Orbán nem hallgat senkire, nem beszél senkivel, csak a saját oldalán azzal a pár emberrel, akivel körbeveszi magát.
Napi aktuális ügyekről nem beszélünk. Az országunkat hosszabb távon érintő ügyekről inkább. Ott elmondom a véleményemet.”
Másnap Hiller az Egyenes Beszédben is nyilatkozott, és ott megismételte az információt:

„van egy bizonyos fórum, ahol beszélünk, és ott elmondom a véleményemet.

… Ez egy meghatározott testület, ahol többen vagyunk. Én egyébként ott alelnökként veszek részt, és, ne gondolja, hogy mást mondanék neki négyszemközt, mint amit mondok akárhányszemközt. De az, hogy Magyarországon ez ma rendkívüli, ez a legsajnálatosabb. Én nem teszek le arról, hogy ezt megváltoztassuk, és ez nyilván nem egy egyéni, és nem pillanatnyi feladat. Hogy mindenkori ellenzék és mindenkori kormány a vélemények különbözőségének megtartása mellett, és annak ütköztetésével olyan kapcsolatban legyen, hogy tudjon egymással beszélni.”
Mielőtt még ez szóba került volna, a műsorvezető megkérdezte tőle: amikor a többi MSZP-s – valamint DK-s és a Párbeszéd-frakcióban ülő – képviselő fekete maszkban szavazott a kulturális törvényről, ő miért nem vett fel maszkot. Nem először járt el a többiektől eltérően: egy évvel ezelőtt a „rabszolgatörvény” elleni tiltakozó akciótól is távol tartotta magát. Már akkor elmondta: megbeszélte a többiekkel, hogy ő mint országgyűlési alelnök, akit az egész Országgyűlés választott meg a tisztségre, másképpen jár el. Ugyanez volt most is az indok. Amikor pedig arról kérdezik, hogy hogyan érvényesíthet ülést vezető alelnökként olyan szabályokat – az országgyűlési törvény és a házszabály fideszes átírásának következményeit –, amelyeket nem szavazott meg, mert nem ért velük egyet, így válaszol: „amikor a pulpituson ülök, nem egy pártot képviselek, hanem az Országgyűlés egészét, ezért be kell tartatni azt, amit a többség elfogadott”. Majd hozzáteszi: „Persze azért vannak stílusbeli különbségek.”
Ezzel a dolog nincs elintézve.

A magyar demokrácia húsz évében az ülésvezető elnököknek, akár kormánypártiak voltak, akár ellenzékiek, könnyű dolguk volt: a házszabály konszenzussal született, ők is megszavazták.

Mint ahogy alapjában véve konszenzust tükrözött a politikai élet egészét szabályozó köztársasági alkotmány is. Ma azonban gyökeresen más a helyzet: a Fidesz egyedül alkotta meg a maga alaptörvényét, országgyűlési törvényét és házszabályát. Vajon vállalhatja-e ellenzéki politikus, hogy parlamenti alelnökként, bizottsági elnökként vesz részt annak érvényesítésében? Ez messze nem stíluskérdés.
Amikor Hiller a fideszes hatalomgyakorlás elleni tiltakozásokkor másképpen viselkedik, mint frakciótársai, akkor azt a sajátos pozíciót juttatja kifejezésre, amelyet alelnöki szerepvállalásához igazodva kialakított magának: ő némiképp a kormány és az ellenzék közötti antagonizmus fölött igyekszik állni. Ismételten arra hivatkozik: nem normális, hogy kormányoldal és ellenzék között nincs Magyarországon beszélő viszony. Ez a hivatkozása akkor lenne jogos, ha Magyarországon demokrácia lenne.
Emlékszem egy régi fényképre a Spiegelből, ahol Kohl kancellár és Vogel akkori szociáldemokrata elnök sétál együtt és beszélget a Bundestag parkjában (még Bonnban), és sok olyan epizódot is láttam a német televízióban, amikor Merkel kancellár az ülésteremben odamegy egy ellenzéki (hol zöld, hol szociáldemokrata vagy liberális) vezetőhöz, ezt–azt megbeszélni. Csakhogy ott demokrácia van, kormány és ellenzék között alkotmányos partnerség áll fönn. Nálunk is így volt ez 2010 előtt, és nálunk is voltak hasonló beszélgetések. A parlament a kormánypárté is volt és az ellenzéké is, a Házbizottságban rendszeresen egyet tudtak érteni arról, hogy mi történjék a parlamenti ülésen, miközben persze ellentétesen szavaztak.
Ma azonban nem ez a helyzet.

A Fidesz az alkotmányos partnerségnek már ellenzékben véget vetett, ma a parlamentet csak sajátjának tekinti, száműzte belőle a konszenzust.

Nem egyszerűen az oktatáspolitikája rossz, amiről Hiller helyesen beszél, nemcsak feudális viszonyokat épít, amit szintén helyesen lát Hiller, hanem felszámolta a demokratikus jogállamot, megszüntette kormány és ellenzék alkotmányos partnerségét, önkényuralmat épít.
Aki egyszer egy óra hosszat hallgatta Kövér László ülésvezetését, annak nem lehet efelől kétsége.

Maga Orbán a demokratikus jogállam felszámolásának irányítója és első számú felelőse. Aki ezzel a folyamattal a demokrácia híveként szemben áll, az nem ülhet le rendszeresen Orbánnal titokban, a választók háta mögött politikáról beszélgetni. A véleményét Orbánnak a parlament nyilvánossága előtt, napirend előtt vagy azonnali kérdésben, és nem titkos politikai összejövetelen kell elmondania.

Amikor Hiller úgy tesz, mintha olyan viszonyok lennének Magyarországon, amikor a demokrata politikus, aki történetesen országgyűlési alelnök, leülhet az önkényuralom fejével zárt körben beszélgetni, akkor struccként viselkedik, aki homokba dugja a fejét a politikai realitás, az Orbán-rendszer önkényuralmi valósága elől.
Továbbá: az önkényuralmi rendszer Országgyűlésében demokrata politikus nem vállalhatja, hogy országgyűlési alelnökként (vagy jegyzőként, bizottsági elnökként, alelnökként) érvényesíti a hatalmi párt által egyoldalúan hozott szabályokat.
Nem tudhatjuk, hogy Hiller tényleg nem érti, hogy az önkényuralom gyakorlói és a velük szemben állók közötti viszony nem írható le „a mindenkori kormány és a mindenkori ellenzék” demokráciában szokásos viszonyaként, vagy önmagát is becsapja, amikor azt hiszi, hogy parlamenti alelnökként eljátszhat egy partneri szerepet. Az első esetben intellektuális, a második esetben morális gyengeséggel állunk szemben. Egyik esetben sem alkalmas arra, hogy az önkényuralom ellenzékében játsszon fontos szerepet. Sokszor éri az a vád a parlamenti ellenzéket, hogy szerepvállalásával az Orbán-rendszert erősíti. Általában véve ezt nem mondanám, de Hiller szerepvállalására igaznak tartom.

Mesterházy Attilát a NATO Parlamenti Közgyűlése az alelnökévé választotta

A NATO Parlamenti Közgyűlése egyhangú szavazással alelnökévé választotta Mesterházy Attilát, az MSZP volt elnökét. Ő az első magyar politikus, aki betöltheti ezt a vezető pozíciót.

A NATO Parlament londoni ülésén a személyi döntéseken túl bizottsági ülések keretében és a plenáris ülésen kiemelten foglalkoztak a Törökország szíriai beavatkozása révén kialakult helyzettel. Külön érdekessége az ellenzéki politikus megválasztásának, hogy akkor lett először magyar politikus a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnöke, amikor a NATO és EU tagállamok közül a török invázió egyetlen elszigetelődött támogatója Orbán Viktor és kormánya.

A NATO Közgyűlés londoni, 65. ülésén napirenden szerepelt sok más téma mellett az ukrajnai helyzet, a határbiztonság kérdése, a fegyverek modernizációja és kontrollja, a kiberbiztonság, továbbá a gazdasági szankciók kérdése, amelyek a külpolitika egyre gyakrabban alkalmazott eszközei.

Mesterházy Attila 2018 óta tölti be a NATO Parlamenti Közgyűlés szocialista frakciójának vezetői posztját is.

Ujhelyi Istvánt újra az EP közlekedési és turisztikai bizottság alelnökének választották

Ismét az MSZP EP-képviselőjét, Ujhelyi Istvánt választották az Európai Parlament közlekedési és turisztikai bizottságának egyik alelnökévé – erről a testület mai ülésén szavaztak a bizottság tagjai. Ujhelyi az elmúlt öt évben is alelnöke volt a parlamenti szakbizottságnak, amelyben a turizmussal kapcsolatos ügyekért és programokért felelt, ezt a munkát kívánja folytatni a következő években is.

Az MSZP politikusa megválasztását követően arról beszélt: az európai intézményrendszerben meglehetősen mostohán bántak a turisztikai szakmával korábban, de érdemi munkánknak köszönhetően az elmúlt öt évben sikerült gazdasági és társadalmi súlyának megfelelő szintre emelni ezt a területet. „A turizmus a harmadik legerősebb gazdasági ágazat Európában, amely közel huszonötmillió embernek biztosít megélhetést és közel 350 milliárd euró éves bevételt teremt. Több mint félmilliárd turista érkezik évről évre az Európai Unióba, számuk pedig folyamatosan emelkedik. 1950-ben még alig 25 millió turistát tartottak nyilván a világban, 2000-ben már 700 milliót, 2012-ben pedig ez a szám elérte az egymilliárdot” – mutatott rá az MSZP politikusa. Ujhelyi István kiemelte, hogy az elmúlt öt évben számos sikeres, a turisztikai szektort érintő úgynevezett „pilot-projektet” indított útjára: többek között az Európa Turisztikai Fővárosa programot, az EU-Kína Turizmus Év programsorozatot, a fiatalok munkanélküliségét csökkentő „Youth On The Spot” címet viselő pályázatot, de a magyar képviselő volt az első, aki mentorként támogatta a 18 éves fiatalok ingyenes vonatbérlet-programját, a DiscoverEU néven megvalósuló Free-InterRail javaslatot.

Ujhelyi István, a TRAN bizottság újraválasztott alelnöke a következő időszak kiemelt céljaival kapcsolatban azt mondta:

sürgető feladat a tömegturizmus negatív társadalmi és regionális problémáinak kezelése, ahogyan a fenntartható és ökobarát turizmus kereteinek népszerűsítése is, de hasonlóan kiemelt feladatnak nevezte a fapados légitársaságok utasjogi szempontból visszás gyakorlatának vizsgálatát.

Ez utóbbival kapcsolatban emlékeztetett, hogy szakmai szervezetekkel és szakújságírókkal közösen már zajlik egy olyan „fapados etikai kódex” összeállítása, amely a hamarosan felálló új Európai Bizottság asztalára kerül. A közlekedési témakörök kapcsán Ujhelyi kiemelte, hogy folytatja a szakmai munkát a közlekedés automatizálása és a biztonságos, tiszta közlekedés megteremtése érdekében.

A közlekedési és turisztikai bizottság alelnöki posztja mellett az MSZP EP-képviselője az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának (ENVI) is tagja lett. Személyes vállalása volt korábban, hogy a szociáldemokrata frakció tagjaként – többek között Jávor Benedek korábbi EP-képviselő sikeres zöldpolitikai munkájának egyfajta folytatásaként – kiemelten foglalkozik majd a környezeti fenntarthatósággal és a klímapolitikával, de a bizottság tagjaként érdemben foglalkozni kíván egészségügyi témákkal is, elsősorban az orvoselvándorlással és az európai egészségügyi minimum megteremtésével kapcsolatban.

Az Európai Parlament alelnökének jelöli az EP baloldali-demokrata frakciója Dobrev Klárát

Egy hónappal az Európa-párti erők győzelmét hozó EP-választás után az Európai Parlament baloldali-demokrata frakciója az EP alelnökének jelöli Dobrev Klárát, a DK EP-képviselőjét. – áll a DK közleményében.

A frakció erről hétfő este egyhangúlag döntött. Magyar baloldali politikus még soha nem töltött be ilyen magas közjogi tisztséget az Európai Parlamentben. Ez nem csak a magyar demokratikus ellenzék, hanem egész Magyarország számára is hatalmas siker.

Dobrev Klára az EP alelnökeként tagja lesz az Európai Parlament Elnökségének is. Az alelnökök megválasztására az EP elnökének megválasztását követően kerül sor.
Minden választás után vannak vesztesek és győztesek. Míg Orbán és populista barátai megalázó vereségen vannak túl és semmilyen fontos pozícióra nem számíthatnak, a legeurópaibb magyar párt alelnököt adhat az Európai Parlamentnek – ez mindent elmond arról, hogy kik fogják alakítani Európa jövőjét a következő 5 évben.

A Momentum európai elismerése

A mai napon Dr. Cseh Katalint, a Momentum európai parlamenti  képviselőjét a harmadik legnagyobb, a májusi EP-választáson legnagyobb növekedést elért EP-frakció, a Megújuló Európa (Renew Europe) alelnökének választották.

Ez hatalmas siker a Momentumnak és hatalmas siker Magyarországnak is: Dr. Cseh Katalin egyedüli magyarként ül majd egy európai frakció vezetésében, folyamatosan bemutatva, hogy Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral és a Fidesszel. Hogy van egy másik, szabadságszerető, nyitott, fiatal Magyarország is.

A kinevezés egyben azt is jelzi: a Renew Europe frakciónak fontos Magyarország; sem a Néppártban, sem a szociáldemokratáknál nincs magyar képviselő a frakcióvezetésben.

Dr. Cseh Katalin frakcióvezető-helyettessé választása elismerés annak a több százezer embernek, aki májusban a Momentumot választotta – és annak a több milliónak, aki egy szabadabb, sikeresebb, európaibb Magyarországot szeretne. A Momentum politikusa velük és értük dolgozik majd.

A Momentum már EP-választási kampányában is világossá tette: nem a jelenlegi állapotokat akarja konzerválni, hanem megújítani Magyarországot és Európát. Dinamikusabb, a fiatalok érdekeire jobban figyelő, megújuló Európára van szükség, Magyarországon pedig átláthatóbban és hatékonyabban kell elkölteni az EU forrásokat. Minden elérhető eszközzel küzdeni kell a jogállamiság és a demokrácia helyreállításáért és fel kell számolni a korrupciót. Cseh Katalin alelnökké választása azt jelzi: ezekről a célokról végre nem csak beszélni lehet majd, hanem ténylegesen tenni is.

Gusztustalan megjegyzése miatt kirúgták a CBS televízió alelnökét

0

Hayley Geftman-Gold a közösségi médiában azt írta: nem tud együttérezni a Las Vegas-i tömegmészárlás áldozataival, mert a country zene kedvelői többnyire fegyverrel hadonászó republikánusok.

Hayley Geftman-Gold, aki egyúttal a CBS jogtanácsosa is volt, még hétfő éjjel bocsánatkérő közleményt adott ki, amelyben „védhetetlennek” nevezi saját kijelentését, melyet „őszintén sajnál”. Az elbocsátott CBS-alelnök világossá teszi, hogy „szégyenletes” bejegyzése nem tükrözi korábbi munkaadója, kollégái, családja és barátai nézeteit, sőt, még a saját nézeteit sem. – Ennek az értelmetlen erőszaknak a legmélyebb együttérzést kell kiváltania – mondta Geftman-Gold.

A CBS a Fox News hírcsatorna megkeresésére leszögezte: Geftman-Gold körülbelül egy évet töltött a cégnél, megsértette a vállalat normáit, és többé már nem a CBS alkalmazottja. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az elbocsátott alelnök nézetei mélyen elfogadhatatlanok a CBS valamennyi munkatársa számára, egyúttal együttérzését fejezte ki a tragédia sebesültjeinek és az áldozatok családtagjainak.

New York állam ügyvédi kamarája hétfőn petíciót fogalmazott meg, amelyben elítélte Geftman-Gold helytelen szakmai viselkedését. A petíciót hétfőn késő estig mintegy ezren írták alá.

Úszók: Szabó Tünde már nem alelnök, csak államtitkár

0

Szabó Tünde sportért felelős államtitkár szerdán lemondott a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) általános alelnöki posztjáról.

Szabó Tündét a szervezet 2015. május 22-i rendkívüli közgyűlésén választották a MÚSZ vezetőségébe, ám azt állami vezetői megbízatása óta szüneteltetette.

Az államtitkár a lemondásával szeretne a rendkívüli tisztújítás előtt álló MÚSZ-nak “lehetőséget adni, hogy aktívan tudják képviselni a sportágat”.

Szabó Tünde köszönetet mondott a MÚSZ mindenkori vezetőségének, a szakembereknek, a háttérben álló támogatóknak, és az állami sportirányítás vezetőjeként munkájával továbbra is segíti az úszósport fejlődését, sikereinek elérését.

A szervezet pénteken tartja rendkívüli tisztújító közgyűlését, amelyre azért kerül sor, mert korábban az elnökség működésképtelenné vált, mivel több tagja is lemondott.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK