Kezdőlap Címkék Abe Sinzo

Címke: Abe Sinzo

Ami nem éri meg az nem megy!

220 milliárd jenes vagyis 2 milliárd dolláros támogatási alapot hozott létre Abe Sinzo miniszterelnök azoknak a japán cégeknek, melyek hazahozzák vállalkozásukat Kínából. Egyelőre egyetlenegy ilyen japán vállalatról tudunk – írja elemzésében a Reuters.

Nemzetbiztonság kontra profit

„Függővé váltunk Kínától” – állapította meg Japán gazdasági minisztere. Nisimura Jasitosi épp ezért arra ösztönzi a japán vállalkozásokat, hogy diverzifikálják a beruházásaikat. „Növelnünk kell a hazai termelést!” – hangsúlyozza a konzervatív kormányzat gazdasági minisztere. Abe Sinzo miniszterelnök éppúgy a nemzetbiztonsággal indokolja ezt mint Trump elnök a Kínával szemben folytatott kereskedelmi háborút. Csakhogy a Reuters által megkérdezett japán gazdasági vezetők tudnak számolni: a hazatelepülés nem jó üzlet!

„Az alkatrészek, amelyeket gyártunk olyan nagyok, hogy a szállítás problematikus. Ezért közel kell lennünk a felhasználóhoz” – magyarázza a Jorozu autó alkatrész gyártó cég szóvivője. A just in time rendszer olyan termelési láncot jelent, melyet nagyon nehéz megszakítani. Ennek a japán cégnek a gyára csak 7 kilométerre van Vuhanban a Honda összeszerelő üzemétől. A japán autógyáraknak azt is figyelembe kell venniük, hogy Kína a világ legnagyobb autós piaca!

Emiatt és az olcsó munkabéreket kihasználva a nagy japán autógyárak a kutató – fejlesztő részleteket is áthelyezték Kínába. A Toyota, a Honda és a Nisszan egyaránt 3-3 kutató-fejlesztő részleget működtet Kínában. „Ahol a szoftver ott a hardver!” – hangsúlyozza egy magát megnevezni nem kívánó japán gazdasági vezető. Aki elmondta a Reuters-nek, hogy szerinte a japán kormány tévúton jár, ha a termelés hazavitelére buzdít miközben megfeledkezik a kutatási-fejlesztési részlegekről.

Az olcsó munkaerő még mindig nagy vonzerő

7400 japán leányvállalat működik Kínában, ahol a számuk gyorsan növekedett az elmúlt időszakban: 60%-al van több belőlük mint tíz évvel korábban. Ezek a japán cégek 252 milliárd dollár értékű árut állítottak elő – ez az éves magyar GDP duplája – és ennek 73%át Kínában adták el!  Japánba csak 17%-át szállították az előállított áruknak.

NOB elnök: nincs döntés az olimpia elhalasztásáról

0

Miközben szépen lassan leáll az egész világ sportélete a korona vírus járvány miatt, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke szerint még korai lenne dönteni arról, hogy mi legyen a tokiói olimpiával.

„A nagy sportszövetségek júniusig állították le a bajnokságokat és versenyeket. A tokiói olimpia csak július 24-én kezdődik” – mondta Thomas Bach, aki a New York Timesnak nyilatkozott. Közben sok sportoló tiltakozott hiszen a versenyekre való edzések idején megnő a korona vírus kockázat. Jellemző például, hogy Kevin Durant, az amerikai kosárlabda sztárja is vírus fertőzött lett noha kihagyja az NBA idényét Achilles ín sérülés miatt. Az edzéseken viszont már részt vett: csapatának, a Brooklyn Nets-nek négy tagját diagnosztizálták korona vírussal.

A japánok is kitartanak

Abe Sinzo miniszterelnök is az olimpia megrendezése mellett van annak ellenére, hogy a japán szervező bizottság alelnöke is megkapta a vírus fertőzést. Japánt viszonylag kis mértékben érintette a korona vírus járvány annak ellenére, hogy közel esik Vuhanhoz, a járvány kínai központjához. Thomas Bach arra is hivatkozott, hogy Kínában leállt a járvány. Igaz, hogy szakértők szerint fennáll egy második hullám veszélye: a külföldről hazatérő kínaiak újra megfertőzhetik a honfitársaikat.

„Semmiképp sem törölhetjük az olimpiát, mert az emberiség fele nézi azt!” – érvelt a NOB elnöke. A tokiói olimpia törlését kevesen javasolják , de annál többen vannak amellett, hogy halasszák azt el: vagy idén őszre vagy pedig jövőre. Olimpiát eddig a világháborúk idején töröltek: 1916-ban, 1940-ben és 1944-ben.

Elindul – e az olimpiai láng Fukusimából?

Még márciusban el kellene indulnia az olimpiai lángnak, hogy aztán a világot megkerülve Tokióba érjen júliusba, az olimpia nyitányára. Abe Sinzo miniszterelnök sajtóértekezleten közölte: megtartják az olimpiát!

Mindenki aggodalmaskodik: a sportolók, a szponzorok és a japán közvélemény is. A Covid 19 vírus ugyanis Japánban is jelen van, de nem idézett elő vészhelyzetet! Pontosan erre hivatkozik Abe Sinzo miniszterelnök is mondván: eddig is kezelni tudtuk a vírus válságot, ezentúl is megoldjuk a problémát! Ráadásul Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpia Bizottság elnöke ugyanezen a véleményen van: meg kell rendezni a tokiói olimpiát!

A főfő kételkedő nem más mint Donald Trump

Az USA elnöke maga is igen szkeptikus volt a korona vírus járvánnyal kapcsolatban, de azután elvégeztette magán is a tesztet hiszen a veszélyeztetett korcsoportban van. Ráadásul gyakran találkozott külföldi vendégekkel, akik vírus fertőzöttek lehettek mint például a brazil elnök sajtófőnöke.

Trump most már halálosan komolyan veszi a vírus járványt miután összeomlott az amerikai konjunktúra és a New Yorki tőzsde rekord veszteségeket könyvelhetett el. Veszélybe került Trump újraválasztása is.

Ezért az USA-ban drákói intézkedéseket hoztak: például betiltották az összes nagyobb sport rendezvényt.

Az NBA mecseket például azután , hogy a pályáról vitték el a vírusfertőzött kosárlabda játékost, a francia Rudy Gobert-t.

Vészhelyzet törvény már van

Pénteken a parlament megszavazta a vészhelyzet törvényt, mely rendkívüli intézkedésekre hatalmazza fel Abe Sinzo kormányfőt. Aki viszont a maga részéről azt hangsúlyozza: Japánban a járvány nem növelte exponenciálisan a fertőzöttek számát márpedig ez okozza a legtöbb tragédiát. Az egészségügyi hálózat egyszerre olyan tömegű beteggel találja szembe magát, amelyet nem tud ellátni. „Nálunk nem alakult ki olyan vészhelyzet mint Kínában, Dél Koreában, Iránban vagy Olaszországban !” – hangsúlyozta Abe Sinzo miniszterelnök. Japánban 1443 korona vírus fertőzöttet tartanak nyilván, de ezeknek csaknem a fele a Diamond Princess óceánjáró hajón fertőződött meg  (697 ember).

Japánban március elején bezárták az iskolákat, és ezzel véget is ért a tanév a távol keleti szigetországban.

Két olajszállító hajót ért támadás a Perzsa öbölben

Mindkét olajszállító hajó kigyulladt és az egyik el is süllyedt. A matrózok a vízbe ugrottak és onnan iráni hajók mentették ki őket. Az amerikaiak szerint iráni torpedó találatok okozták a két olajszállító hajó katasztrófáját.

Mindez akkor történt amikor Abe Sinzo japán miniszterelnök befejezte teheráni látogatását. Japán kormányfője közvetíteni próbált az USA és Irán között.

Irán nem tárgyal Trumppal

Ezt közölte Ali Khamenei, a teheráni rendszer legfőbb vezetője Abe Sinzo japán miniszterelnökkel. Korábban Abe Sinzo felajánlotta közvetítését a két állam vitájában. Így látogatott el Teheránba több mint negyven év után az első japán miniszterelnök. Minden iráni vezető lelkesen fogadta Japán miniszterelnökét, aki Trump tárgyalási javaslatát hozta Teheránba.

„Trump nem méltó arra, hogy tárgyaljunk vele! Korábban ugyanis keserű tapasztalatokat szereztünk vele kapcsolatban.” – hangsúlyozta Ali Khamenei ajatollah miután tárgyalt Abe Sinzo miniszterelnökkel.

Irán és az USA viszonya azután jutott mélypontra, hogy Trump elnök felmondta hat nagyhatalom atomalkuját Teheránnal. Ezt követően Washington újra szankciókkal sújtotta Iránt és hadihajókat vezényelt a Perzsa öbölbe. Trump tárgyalási javaslatairól nem szivárogtak ki részletek, de az amerikai elnök többször is megerősítette: semmiképp sem engedik meg azt, hogy Irán atomfegyverhez jusson. Irán ugyanis nem ismeri el Izrael létjogosultságát. Izrael az első számú stratégiai szövetségese az Egyesült Államoknak a Közel Keleten.

Trump fütyül Japánra

0

Ezt állapíthatta meg Abe Sinzo miniszterelnök, aki négynapos vizit után vehetett búcsút Donald Trumptól. A japánok mindent bevetettek, hogy legyezgessék az amerikai elnök legendás hiúságát: ő volt az első amerikai elnök, akit a krizantém trónon ülő új császár elsőként fogadott!

Karosszékben üldögélve szemlélhette a szumó birkózást, melyet mindenki a földön ülve nézett körülötte. Dehát ott voltak a piszkos anyagiak, melyek szembeállítják egymással a világ első és harmadik hatalmát. És ott volt a diplomácia, a maga kötelező udvariasságával, melyet Trump egyáltalán nem sietett elsajátítani.

Csúnyán megsértette japán vendéglátóit azzal, hogy folyton csak Kínáról beszélt

A Nikkei Asian Review szerint négyszemközt Abe Sinzo miniszterelnökkel Donald Trump egyre csak azt hajtogatta: a kínaiak nem bírják már sokáig a büntető vámokat és kapitulálni fognak! Japán miniszterelnökének kellett figyelmeztetnie arra, hogy a távol-keleti szigetország az USA szövetségese és a világ harmadik legnagyobb gazdasági hatalma. Egyáltalán nem mellesleg évszázados vetélytársa Kínának a Távol Keleten. Trumpot igazában sem Kína sem pedig Japán nem érdekli. Nála egy dolog számít igazán: a jövő évi választások az Egyesült Államokban!

Trumpnak egy a fontos: a farmerek szavazatai

Iowa államban lesz az első demokrata előválasztás. Ebben a mezőgazdasági államban dühösek Trumpra, aki pedig korábbi kormányzójukat nevezte ki nagykövetnek Pekingbe. A kormányzó ugyanis több mint harminc éve jó kapcsolatba került egy fiatal kínai vezetővel, aki Iowa államban kezdte el Amerika megismerését: Hszi Csinpinggel.

Csakhogy a farmereket nem ez érdekli igazán hanem az, hogy vásárol-e Kína az ő termékeikből? A kereskedelmi háborúban a kínaiak oda szúrják a tűt, ahol igazán fáj: a mezőgazdasági exportba! Érzi ezt Trump is, aki 16 milliárd gyors segély programot ígért a dühös farmereknek az Egyesült Államokban.

Japánban is kiderült: Trump csakis a választásokra koncentrál. Tokióban arra számítottak azt kéri majd Trump tőlük, hogy csökkentsék az amerikai autók behozatali vámját. Korábban ugyanis a németek és a japánok ellen Trump azt hozta fel, hogy sokkal több autójuk fut New Yorkban mint amerikai kocsi Európában illetve a távol-keleti szigetországban. A japánok meglepetésére Trump nem az autók hanem a mezőgazdasági vámok csökkentését kérte!

Trump lábon lőtte magát

Beiktatás után az USA elnökének az egyik első döntése volt, hogy kiszállnak az ázsiai-csendes óceáni szabadkereskedelmi övezetből. A japánok viszont nélkülük is folytatták és megcsinálták az övezetet, melynek tagja Ausztrália és Kanada is. Két nagy mezőgazdasági exportőr, amely így előnyhöz jutott az amerikaiakkal szemben. A japánok erre mosolyogva válaszolhatták volna, hogy „Te akartad így”, de Abe Sinzo miniszterelnöknek fontosabb volt a barátság a nagy szövetségessel. Nem is ezzel utasította el a kérést hanem azzal, hogy „egy cipőben járunk”! Japánban felsőházi választások lesznek. A liberális demokrata párt azzal alapozta meg évtizedes domináns szerepét a távol-keleti szigetországban, hogy magasan tartotta a védővámokat a mezőgazdasági behozatalban. A japán gazdaságok ugyanis sokkal drágábban termelnek, mert rosszabbak az adottságaik, de a védett piacokon biztonságban érzik magukat és leszavaznak a liberális demokrata pártra, mely vidéken verhetetlennek látszik.

Majd a választások után – mondta Abe Sinzo miniszterelnök. Trumpnak viszont sürgős még jóval a választások előtt! Ezért várhatólag  augusztusban lesz új amerikai-japán kereskedelmi egyezmény. Ez valószínűleg nem is lesz igazi egyezmény hanem sokkal inkább valamiféle keret megállapodás, melyet Donald Trump fel tud majd mutatni a dühös amerikai farmereknek – írja a Nikkei Asian Review Trump elnök négynapos japán körútjáról beszámolva.

Japán a hatodik szem szeretne lenni

0

Five eyes only – csak öt szemnek! Ez az angolszász hírszerző szövetség jelszava. Az USA, Nagy Britannia, Kanada, Ausztrália és Új Zéland alkotja a világ legfontosabb hírszerző közösségét. Ehhez szeretne mind közelebb kerülni Japán, mely egyre jobban tart Kína növekvő befolyásától Ázsiában és szerte a világon – írja a Nikkei Asian Review.

Az angol nyelvű japán portál arra hívta fel a figyelmet, hogy Abe Sinzo miniszterelnök amikor az öt állam valamelyikében tárgyal, akkor mindig felveti a szorosabb együttműködés gondolatát partnereinek, akik megértéssel hallgatják.

Mitől tart a világ harmadik legnagyobb gazdasági hatalma ?

Attól, hogy a kínaiak olyan messzire jutnak előre az informatikában, ahol Japán elmaradóban van, hogy kénytelenek lesznek tőlük átvenni a korszerű technológiát. Jól mutatja ezt az 5G rendszer, melyben a kínaiak a Huawei révén előnyt szereztek. De legalább ennyire tartanak a japánok attól a kínai tervtől, hogy a mesterséges intelligencia terén is világ elsőségre törnek a kínaiak.

Épp ezért Japánban nemrég elfogadtak egy nemzetbiztonsági akciótervet, melynek célja az informatikai hálózatok biztonságának növelése. Ezért is lenne fontos Japán számára, hogy az angolszász országok is megosszák velük az információikat a kínaiak szándékairól illetve gyakorlatáról. Nemrég a Google egykori kínai igazgatója hosszabb tanulmányban vázolta fel a globális verseny feltételeit az informatikában, és arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Államokon és Kínán kívül senki más nem rúghat labdába ezen a stratégiai fontosságú területen.

Miért vannak a vetélytársak mint Japán vagy az Európai Unió kudarcra ítélve ezen a kulcsfontosságú területen? A méretek miatt! Japán piaca több mint tízszer kisebb mint a kínaiaké! Az európaiak mind továbbra is nemzeti keretekben gondolkodnak, tehát ők is kicsik. A bronzéremért ezért igazán India küzdhet jó eséllyel, mert 1,3 milliárdos piaca, mely gyorsan növekszik, kellő hátteret nyújt ehhez. A 125 milliós Japán pedig minden eddiginél jobban rá van utalva a nemzetközi együttműködésre.

Találkozni akarok Kim Dzsong un-nal!

0

Abe Sinzo kormányfő erről a parlamentben beszélt, ahol felvázolta politikai irányvonalát. Tavaly még kizárta a találkozás lehetőségét Észak Korea ifjú diktátorával annak ellenére, hogy Kim Dzsong un találkozott Donald Trump amerikai elnökkel Szingapúrban.

Abe Sinzo attól tart, hogy Észak Korea tervezett leszerelése csakis a ballisztikus rakétákra terjed ki, melyekkel elérhetik akár az Egyesült Államok területét is. Japán viszont jóval közelebb fekszik Észak Koreához. A rakéta kísérletek során többször is átrepültek közepes hatótávolságú észak-koreai rakéták Japán fölött.

Észak Korea és az USA most új csúcstalálkozóra készül, melyen Trump és Kim Dzsong un megvitathatják a leszerelés teljes problémakörét. Észak Korea megindította a leszerelést, de azután le is állt, mert az Egyesült Államok meghosszabbította a szankciókat vele szemben. Washington felfogás szerint csakis akkor vetnek véget a szankcióknak, melyek súlyos károkat okoznak a világtól elzárkózó állam gazdaságának, ha már véget ért az atomfegyverek és a ballisztikus rakéták leszerelése. Észak Korea felfogása szerint a leszerelés hosszabb folyamat, és azalatt fokozatosan fel kell számolni a gazdasági szankciókat az országgal szemben. Amíg ugyanis érvényben vannak a szankciók addig a külföldi befektetők óvakodnak a pénzüket Észak Koreába vinni.

Észak Korea iparának alapjait a japánok teremtették meg a világháború idején. Miután az amerikaiak intenzíven bombázni kezdték a távol-keleti szigetországot, a hadiipar jelentős részét áttelepítették Észak Koreába, mely 1945-ig Japán gyarmata volt. Észak Koreát a szovjet csapatok szabadították fel és ott kommunista rendszert vezettek be. Diplomáciai kapcsolat azóta sincs Észak Korea és Japán között.
Abe Sinzo miniszterelnök most viszont azt javasolta, hogy vegyék fel a diplomáciai kapcsolatot egymással. Japán miniszterelnöke nemrég tett sikertelen látogatást Moszkvában, ahol a Kurili szigetek miatt továbbra sincs megegyezés a két nagyhatalom között. Ezért most Abe Sinzo Kína fele fordult: minden korábbinál aktívabb együttműködést javasolt Pekingnek. A világ második és harmadik számú nagyhatalma ősi rivális a térségben, de most talán egymásra találnak Trump nacionalista irányvonala miatt. Észak Korea egyetlen igazi szövetségese Kína. Kim Dzsong un minden csúcstalálkozó előtt gondosan konzultál Hszi Csinping elnökkel. Észak Korea Japán fele is csak akkor fog nyitni, hogyha erre Pekingben rábólintanak.

Az ellenségek szövetsége – Japán és kínai együtt az USA ellen?

0

Hét év után most először látogat el japán miniszterelnök Pekingbe, ahova több 500 üzletember kíséri el. A világ második és harmadik legnagyobb gazdaságának vezetői a két állam kapcsolatain túl a közös globális perspektívákat vizsgálják meg. Hszi Csinping és Abe Sinzo az elmúlt években gyakran találkozott egymással különböző nemzetközi fórumokon. Nemrég Brüsszelben tartottak Európa-Ázsia fórumot, melyen Japánt Abe Sinzo miniszterelnök, Kínát pedig Li Kocsiang kormányfő képviselte. Kína miniszterelnöke, aki a Mennyei Birodalom második számú vezetője, májusban tett látogatást Tokióban.

Belép-e Kína a csendes óceáni szabadkereskedelmi övezetbe?

Amint Trump beköltözött a Fehér Házba máris azt közölte: az USA kimarad a Csendes óceáni szabadkereskedelmi (TPP) övezetből. Japán vezetésével mégiscsak létrehozták azt. Olyannyira, hogy Japán miniszterelnöke felszólította Nagy Britanniát: a brexit után lépjen be hozzájuk! Hasonló felkérést az 1,4 milliárd lakosú Kína valószínűleg nem kap, de tárgyalások kezdődhetnek a tagságról. Japán és Kína kereskedelmi fogalma meghaladja a 300 milliárd dollárt! A huszadik században a két ázsiai óriás sokáig ellenségként állt szemben egymással. Most azonban mindkét fél a komplementer jelleget hangsúlyozza. A 125 milliós Japán technológiai nagyhatalom míg Kínát egyre inkább sújtja az amerikai diszkrimináció ezen a téren. Trump America First politikája mindkét ázsiai óriást irritálja. Ettől persze még nem fogják megszeretni egymást, de a közös érdekek alapján együttműködhetnek – akár Amerikával szemben is. Japán persze továbbra is számít arra, hogy Amerika megvédelmezi bármilyen kínai katonai fenyegetéssel szemben, de Trump mindezért egyre több pénzt kér! Így aztán olcsóbb kibékülni Kínával, amely most maga is épp bajban van – és épp az Egyesült Államok miatt?!…

A diktátor nem blöfföl

0

Nemrég három rakéta idő előtt felrobbant, de most egy ballisztikus rakéta megtett 2700 kilométert. Közben pedig átrepült Japán fölött!

Dél Korea, Japán és az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte azt követően, hogy Észak Korea újabb sikeres rakéta kísérletet hajtott végre.

Japánban riadót rendeltek el miután az észak-koreai rakéta átrepült Hokkaidó szigete felett, és attól 1180 kilométerre keletre csapódott be a Csendes óceánba.

A rakétát a phenjani nemzetközi repülőtér közeléből lőtték ki, és összesen 2700 kilométert tett meg a levegőben. Ez a harmadik alkalom, hogy egy észak-koreai rakéta áthaladt Japán légterén. Az előző két alkalommal Észak Korea azt állította, hogy a rakéták műholdakat állítottak a pályájukra. Most azonban teljesen egyértelmű, hogy katonai jellegű kísérletről volt szó.

Ez súlyosan fenyegeti Japán biztonságát- hangsúlyozta Abe Sinzo japán miniszterelnök. Dél Korea elnöke katonai erődemonstrációt rendelt el: négy vadászbombázó szállt fel, mindegyik fedélzetén egy tonnás bomba volt.

Olyan támadást szimuláltak, mely észak-koreai célpontok ellen irányult.

Augusztus végéig még zajlik a közös dél-koreai-amerikai hadgyakorlat, melyet Phenjanban háborús fenyegetésnek értékelnek. Dél Korea elnöke elrendelte a hadsereg fejlesztési terveinek a módosítását. Ha Észak Korea a nukleáris és rakéta erőit fejleszti, akkor nekünk is megfelelő aszimmetrikus fegyverekre lesz szükségünk- mondta Mun, a nemrég megválasztott dél-koreai elnök. Aki korábban felajánlotta: hajlandó elutazni Észak Koreába, hogy tárgyaljon az ifjú diktátorral.

Kim Dzsongun azonban csakis Donald Trumppal hajlandó tárgyalni. A napokban a központi pártlap újra megfenyegette az Egyesült Államokat. Július negyedikén, az USA nemzeti ünnepén Észak Korea sikeres kísérletet hajtott végre egy interkontinentális rakétával. Ezt követően

az ifjú diktátor kijelentette: immár az USA egész területére csapást mérhetünk!

Trump elnök többször is megelőző csapással fenyegette meg Észak Koreát, de erről a saját katonái is lebeszélték. Az USA csendes-óceáni erőinek parancsnoka szerint nem katonai hanem diplomáciai problémáról van szó. Észak Korea egyetlen szövetségese, Kína ugyanezen a véleményen van. Peking tárgyalásokat javasol.  Csakhogy erre egyelőre sem Phenjan sem pedig Washington nem hajlandó. Közben pedig Észak Korea elképesztő ütemben fejleszti rakétáit, melyek közül most egy átrepült Japán fölött.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK