Budapesti éttermek sorsa

0
867
Fotó: Flickr. (László Róka)

A fővárosban járva az ember úton-útfélen éttermekbe, és más „etetési-itatási” célú – csúnya kifejezéssel élve – vendéglátóipari egységbe botlik. Gondolhatnánk, hogy nagyon megéri üzemeltetni ezeket. Ám valójában hogyan állnak? Erre keresi a választ az Opten adatbázisára épülő elemzés.

A budapesti éttermek és a fent említett egyéb vállalkozások összárbevétele tavaly meghaladta a 274 milliárd forintot. Összehasonlításképpen: két évvel korábban még csak 217 milliárdra rúgott. Mégis, a működő cégek száma folyamatosan csökken, mivel míg 2014-ben 7929 volt, addig tavaly már csak 7537 darabot tartottak nyilván, napjainkban pedig még ennél is kevesebbet, 7008-at.

Talán a működő cégek számának a csökkenése okozta munkaerőfelszívásnak köszönhetően ezen a területen nem érződik az elvándorlás és a hiány, sőt, a vizsgált időszakban az alkalmazotti összlétszám folyamatosan bővült. Ennek valószínű oka a fővárosnak az országostól eltérő, kedvezőbb munkaerő piaci helyzete, valamint a vidékinél némileg kedvezőbb munkabérek. Bár a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2016-ban a vendéglátásban dolgozók hivatalos nettó átlagkeresete (110 373 forint) jelentősen elmarad a más szektorokban elérhető nettó keresetektől, valamint a nemzetgazdasági átlagtól is.

Az, hogy az egyik legsérülékenyebb ágazatról van szó, azt mutatja az OPTEN cégfluktuációs indexének (CFI) alakulása:

bár sokan látnak fantáziát a budapesti étteremnyitásban, ezzel párhuzamosan sokan kénytelenek lehúzni a rolót.

Ráadásul ez a mutató 2014 óta folyamatosan nő, 2016-ban az országos átlagot jóval meghaladó 19,42%-on állt. A sérülékenység egy további jele az elindult végrehajtási eljárásoknak a működő cégek számához mért magas aránya – mutat rá az Opten.

 

Miért éppen a budapestiek?

Mivel a hazai vendéglátással foglakozó cégek 44%-a budapesti, ezért e vállalkozások teljesítménye döntően befolyásolja a hazai vendéglátás egészének eredményeit is. A reálkeresetek növekedése, a végrehajtott ÁFA csökkentés és a kedvező turisztikai teljesítménymutatók alapján a kereslet további bővülése várható. „Kérdés, hogy az elsősorban minőségi munkaerőhiánnyal, és gyakran fizetési nehézségekkel küzdő piaci szereplők mennyire tudják e kedvező folyamatokat a javukra fordítani” – összegez Hantos Zoltán, az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .