Kezdőlap Címkék Vendéglátás

Címke: vendéglátás

Szállitás, építkezés, vendéglátás – munkaerőhiány mindenütt Európában

A cégek nehezen kapnak munkavállalókat az építőiparban vagy a szállodákban, és ennek az a következménye, hogy a zászló a dolgozóknak áll: növekednek a bérek – állapítja meg a párizsi Le Monde.

“Húsz százalékkal emelnem kellett a kamion sofőrjeim bérét különben itthagytak volna”- panaszkodott a Le Monde londoni tudósítójának az Europa Worldwide vezérigazgatója.

Aki elmondta, hogy 27 éve van a szakmában , de ilyet még sohasem tapasztalt. Mennyit keres ennél a szállító cégnél egy átlagos kamionsofőr egy évben ? Túlórákkal együtt 50 ezer eurót!

A La Manche csatorna túlsó oldalán a vendéglátásban még rosszabb a helyzet.

“Reménytelen vállakozás manapság szakácsot találni  a piacon”- fakadt ki a párizsi luxus szálloda , a Meurice személyzeti igazgatója. Három fejvadász céget is megkerestünk. Korábban mindíg kaptunk gyorsan jelöltektől szakmai életrajzot , de most semmi!

A pandémia bekavart

A Covid 19 járvány miatt a gazdaság rendkívüli mértékben lelassult az Európai Unióban és azon kivül is a kontinensen. A vendéglátás szinte teljesen leállt , és sok helyen szélnek eresztették a személyzetet vagy ha megtartották , akkor csak kis pénzt kaptak amiből épp csak meg lehetett élni. Ezért aztán a zárás idején mindenki keresgélni kezdett, és nagyon sokan találtak is maguknak más , biztosabb helyet. Amikor azután kinyitottak a szállodák és az éttermek , a menedzserek csodálkoztak , hogy elmaradnak a jelöltek.

Pedig a munkaerőpiac még mindíg morózus az Európai Unióban.

Az idei első félév végén 7,1% volt a munkanélküliség mutatója , ez pedig még mindíg egy picit magasabb mint 2019-ben a járvány előtt. Ez már óriási csökkenés hiszen a pandemia tetőpontján a munkanélküliség meghaladta a 11%-ot az Európai Unióban , de még most is

800 ezerrel többen keresnek munkát mint a pandemia előtt! Hol vannak? Az biztos, hogy nem a szállításban , a vendéglátásban vagy az építőiparban. Pedig Nagy Britanniában még emelkedett is a munkanélküliség a második negyedévben csaknem 1%-al, és elérte a 4,7%-ot.

Munkaerő import a megoldás?

Nagy Britanniában a munkaadók azt javasolják a kormánynak, hogy adjon átmenetileg 10 ezer uniós kamionsofőrnek munkavállalási engedélyt , mert különben leállhat a piacok ellátása , amely a brexit után amúgy is problematikussá vált az ország egyes területein például Észak Írországban.

Finnországot a világ legboldogabb országának nevezik, mert az első helyen végzett ebben a versenyben, de a lakosság gyorsan öregszik és egyre fogy a munkaerő. Japán után Finnország van a legnehezebb helyzetben ebből a szempontból. Az OECD országai közül itt van a legnagyobb szakmunkás hiány, de a toborzást akadályozza, hogy a munkaadók ragaszkodnak a finn nyelvtudáshoz. Most lassacskán áttérnek az angolra.

A vendéglői házhozszállitás vezető cége, a Wolt is áttért erre Finnországban, ahol évente 20-30 ezer friss munkaerőt kellene importálni külföldről, de ez nehezen megy – írja a capital.fr portál.

60 ezer kamion sofőr hiányzik jelenleg az Egyesült Királyságban, ezért kellene minimum 10 ezret importálni az Európai Unió államaiból – írják a szektorban érintett brit vállalkozók.

Az első félévben 14 ezer uniós kamion sofőr hagyta ott az állását Nagy Britanniában a pandemia idején, és ebből csak 600 tért vissza.

A brit kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz , hogy hazai sofőrökkel oldják meg a problémát. Csakhogy a pandemia idején leállt a sofőrök vizsgáztatása is vagyis hazai jelentkező alig akad.

A Tesco 1000 fontot ad minden új kamion sofőrnek , mert olyan nagy bajban van.

Könnyebb turistát találni mint személyzetet – panaszkodnak a tulajdonosok az Európai Unióban. Franciaországban 150 ezer, Németországban 300 ezer ember tűnt el a vendéglátásból a pandemia idején. Miért ?

>”Nem a bér a fő probléma”- mondja Andreas Kallmuenzer, az Excelia Business School tanára Franciaországban.

“Sokkal inkább a nehéz munkakörülmények és a hosszú munkaidő az, ami miatt nehéz embert találni ebben a szektorban. Ráadásul ez szezon munka, amely a többség számára nem kínál karrier lehetőséget. Át kellene gondolni az egész üzleti modellt, és valamiféle perspektívát nyújtani a vendéglátásban , mert különben nem oldódnak meg a munkaerő gondok.”

Más a helyzet Ausztriában , ahol a kis családi hotelek vannak többségben. Ott hozzá voltak szokva a munkaerő fluktuációhoz, de régebben ez csak 15-20% volt évente. A pandemia miatt ez 30% fölé ment, és ezzel sokan nem tudnak mit kezdeni.

A pandemia megváltoztatta a munkavállalók prioritásait a vendéglátásban – összegzi a helyzetet Julia Rousseau, egy francia fejvadász cég főnöke.

Kérdéseket vet fel a turizmusnak juttatott támogatás kiosztása

Valami megint bűzlik a kormány pénzosztása körül – jelentette ki Ujhelyi István európai parlamenti képviselő szombati online sajtótájékoztatóján. Az Európai Parlament közlekedési és turisztikai szakbizottságának első alelnökeként hangsúlyozta: súlyos károkat szenvedett el a vendéglátásra épülő szektor, ezért mindenképpen szükség van állami támogatásra az érintett kis- és középvállalkozások túléléséhez és újraindulásához.

Felmerül a gyanú, hogy a szállodai foglalások után járó kompenzációból leginkább csak azok a „csókosok” részesülhetnek, akik közel állnak a Fidesz-kormányhoz és vélhetően előre tudtak a lehetőségről. A kormány a korlátozó intézkedések bejelentésekor azt közölte: az idén novemberben rögzített előzetes foglalások nyolcvan százalékát megtérítik az érintett szállásadóknak, ez Dömötör Csaba államtitkár szerint 928 ezer vendégéjszakát és többmilliárdos támogatási összeget jelent.

Ujhelyi István szerint azonban ez az adat komoly kérdéseket vet fel:

olyan időszakban mutat ugyanis jelentős foglaltsági szintet és vendégmozgást az országban, amikor járványügyi vészhelyzet van érvényben, a határokat lezárták és érdemi korlátozásokat vezettek be.

Az EP-képviselő szerint nehezen elképzelhető, hogy átlagban napi 31 ezer, belföldi vendégekhez köthető szállodai foglalás volt, ez ugyanis a tavalyi év azonos időszakának felelne meg, most viszont Budapest szállodáinak kilencven százaléka zárva van, a Balaton pedig teljesen kiürült.

„Ez nekem bűzlik:

vagy nagyon jól megy egyeseknek, vagy feltehetően kamu adatokat adtak le a kormányzati szerveknek bizonyos szállodák és hotelláncok. A bizalmatlanságot csak erősíti a program hitelességével kapcsolatban, hogy a szállodaipar szereplőinek nagy többsége nem találkozott ezzel a dömpinggel, ahogyan nem találkozott az állami kompenzációval sem”

– fogalmazott Ujhelyi István egyben bejelentette, hogy közérdekű adatigényléssel fordult a kormányhoz és az illetékes turisztikai ügynökséghez a tavalyi és idei foglalási adatok megismerése érdekében, de

arról is tájékoztatást kért a szocialista EP-képviselő, hogy

mely cégek kaptak ebből a többmilliárdos keretösszegből.

Európában a legtöbb tagállam kormánya érdemi segítséget nyújt a turisztikai ágazat bajba került szereplőinek, állítása szerint a magyar kormány azonban egyelőre nem teljesít túl jól ezen a területen. Míg a követendő példaként felhozott Ausztriában a tavaly novemberi – vagyis a járvány előtti, rendes turisztikai szezon – foglalásainak nyolcvan százalékát téríti meg az állam, addig Magyarországon ezt az idei foglalásokhoz, illetve leadott adatokhoz kötik.

„A turizmusban nem csak kormányközeli milliárdosok érdekeltek, hanem négyszázezer munkavállaló, kis- és közepes családi vállalkozás, akiknek létkérdés, hogy segítséghez jussanak.

Sajnálatos, hogy az európai uniós SURE-programból is a magyar kormány mindössze 504 millió eurós tudott lehívni és ennek is csak töredékét fordítja a turisztikai szektor szereplőinek megsegítésére. Ráadásul ezt is úgy, hogy

egy célzott kör jogosult csak a forrásokra, ami ismét azt feltételezi, hogy a kormány nem a magyar embereken, hanem csak saját haveri körén akar segíteni”

– tette hozzá Ujhelyi István. A közérdekű adatigénylésre tizenöt napon belül kell válaszolnia az érintett kormányzati intézményeknek, amennyiben nem adják ki a megfelelő és kötelező adatsort, úgy a szocialista EP-képviselő kész bíróságon kiperelni azokat.

Budapesti éttermek sorsa

0

A fővárosban járva az ember úton-útfélen éttermekbe, és más „etetési-itatási” célú – csúnya kifejezéssel élve – vendéglátóipari egységbe botlik. Gondolhatnánk, hogy nagyon megéri üzemeltetni ezeket. Ám valójában hogyan állnak? Erre keresi a választ az Opten adatbázisára épülő elemzés.

A budapesti éttermek és a fent említett egyéb vállalkozások összárbevétele tavaly meghaladta a 274 milliárd forintot. Összehasonlításképpen: két évvel korábban még csak 217 milliárdra rúgott. Mégis, a működő cégek száma folyamatosan csökken, mivel míg 2014-ben 7929 volt, addig tavaly már csak 7537 darabot tartottak nyilván, napjainkban pedig még ennél is kevesebbet, 7008-at.

Talán a működő cégek számának a csökkenése okozta munkaerőfelszívásnak köszönhetően ezen a területen nem érződik az elvándorlás és a hiány, sőt, a vizsgált időszakban az alkalmazotti összlétszám folyamatosan bővült. Ennek valószínű oka a fővárosnak az országostól eltérő, kedvezőbb munkaerő piaci helyzete, valamint a vidékinél némileg kedvezőbb munkabérek. Bár a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2016-ban a vendéglátásban dolgozók hivatalos nettó átlagkeresete (110 373 forint) jelentősen elmarad a más szektorokban elérhető nettó keresetektől, valamint a nemzetgazdasági átlagtól is.

Az, hogy az egyik legsérülékenyebb ágazatról van szó, azt mutatja az OPTEN cégfluktuációs indexének (CFI) alakulása:

bár sokan látnak fantáziát a budapesti étteremnyitásban, ezzel párhuzamosan sokan kénytelenek lehúzni a rolót.

Ráadásul ez a mutató 2014 óta folyamatosan nő, 2016-ban az országos átlagot jóval meghaladó 19,42%-on állt. A sérülékenység egy további jele az elindult végrehajtási eljárásoknak a működő cégek számához mért magas aránya – mutat rá az Opten.

 

Miért éppen a budapestiek?

Mivel a hazai vendéglátással foglakozó cégek 44%-a budapesti, ezért e vállalkozások teljesítménye döntően befolyásolja a hazai vendéglátás egészének eredményeit is. A reálkeresetek növekedése, a végrehajtott ÁFA csökkentés és a kedvező turisztikai teljesítménymutatók alapján a kereslet további bővülése várható. “Kérdés, hogy az elsősorban minőségi munkaerőhiánnyal, és gyakran fizetési nehézségekkel küzdő piaci szereplők mennyire tudják e kedvező folyamatokat a javukra fordítani” – összegez Hantos Zoltán, az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.

 

Lapszem – 2017. november 20.

0

Ma a Jolánok ünneplik a névnapjukat. Ami az időjárást illeti: többnyire felhős lesz az ég, főleg estétől eső, a hegyekben havas eső, hó is lehet, délután 4 és 9 fok között várható a hőmérséklet, éjszaka jöhetnek a mínuszok.

 

Népszava: Akad egy kis gond Pakson

A szakmai érveket figyelmen kívül hagyja, és nem veszi komolyan az Orbán-kormány a bővítés során a reaktorok temperálásának kérdését – írja a Népszava.  Nyaranta, a Duna egyre gyakoribb tartósan alacsony vízállása idején a meglévő négy reaktorblokk teljesítményét is rendszeresen csökkenteni kell, ezért a régi és új blokkok együttes működtetése esetén a hűtést nem a Duna vizével, hanem úgynevezett hűtőtornyokkal kell megoldani. Az Orbán-kormány azonban a szakmai javaslatok ellenére elvetette azt a 400-500 milliárdba kerülő megoldást, és friss vizes hűtést akar, úgy, hogy kibővíti a Duna vizét az erőműbe szállító csatornát. Ez a megoldás azonban súlyos problémákat vet fel, még a környezeti hatástanulmány szerint is gondok lesznek a hűtéssel. Szükség lenne egy alternatív hűtésre, kiegészítő megoldásra a régi és az új blokkok együttes működésekor alacsony vízállás idején. Ilyen póthűtéssel azonban a beruházási terv nem számol.

Magyar Nemzet: Ingyen dolgoztatta a diákokat a fideszes polgármester

Saját éttermeiben ingyen dolgoztatta a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola diákjait Bóta József, a Heves megyei Szihalom függetlenként nyert, de utóbb a Fideszbe belépett polgármestere, aki húsz éven át az iskola igazgatója is volt – tudta meg a Magyar Nemzet. A tanulók hivatalosan szakmai gyakorlaton vettek részt, panaszaik szerint olykor a maximális 7-8 óránál is tovább tartott a munka, de előfordult, hogy a polgármester cégének rendezvényeire irányították őket gyakorlat címén. Az egyébként kiváló vendéglátós hírében álló Bóta József szerint viszont renitens tanulók bosszújáról, valótlan állításairól van szó. Ugyanakkor a lapnak név nélkül nyilatkozó tanárok, diákok és szakemberek, illetve dokumentumok szerint a tanulók valóban élesben sajátították el mesterségüket, munkájukból pedig a vendéglátós-iskolaigazgató-polgármester üzletei profitáltak.

Magyar Idők: Antiszemita bélyeg: Ez már rajta maradhat a Jobbikon

Ismét előkerült egy régi hangfelvétel, amelyen jobbikos politikusok zsidókon viccelődnek. A Mandiner.hu által megtalált felvételen Magvasi Ádám, az Alfahír főszerkesztője és Toroczkai László, a Jobbik alelnöke beszélget a Szent Korona Rádió adásában, ahol Toroczkai a közösségi oldalakra a zsidó Facebook kifejezést használja, Magvasi pedig azon élcelődik, hogy a nemzeti radikalizmusból csak „golyóval” lehet kilépni. A beszélgetés végén Balsai András, visszatérve Toroczkai szavaira, úgy fogalmazott: „Bocs, de hogyha Laci egy pillanatra említette ezt a zsidó Facebookot. Eszembe jutott, hogy hogy neveznék tényleg a zsidók. Ez a Nosebook lenne szerintem.” Az antiszemitizmus bélyegétől szabadulni képtelen Jobbik elnöke – írja a Magyar Idők – nem volt hajlandó kommentálni az újabb botrányt, a párt illetékesei pedig nem válaszoltak lapunk kérdésére: terveznek-e idén is hanukai üdvözletet küldeni a magyar zsidó szervezeteknek, illetve állítanak-e idén keresztet a közterületeken, ellenpontozandó a hanukai gyertyákat – írja a kormánypárti Magyar Idők.

Magyar Hírlap: Közös erővel a keleti nyitásért

Kínai szemmel Magyarország túl kicsi, Közép-Európa viszont túl széttagolt; ezért a visegrádi országoknak kell a mag szerepét betölteniük a térségben Tóth Gábor, a friss gondolatokkal előlépő Európa Kapuja V4–Kína Egyesület elnöke szerint. Ehhez meg kell jelennünk a kínaiak fejében, elsőként akár a jó minőségű élelmiszereket előállító térségként, hogy erre alapozva csábíthassuk ide a kínai tőkét, amely aztán soha nem látott sebességre pörgetheti térségünk gazdasági motorját – sorolta Tóth, akinek egyesülete, amely e tekintetben egyedülálló, éppen e vízió megvalósulásában segédkezne. A lap Tóth Gáborral készített interjúban a többi között azt mondja, hogy Kína pragmatikus, nem szól bele a vele üzletelő országok döntéseibe, értékrendjébe, mint ahogy az EU teszi. „Emellett ki kell mondanunk, hogy a klasszikus Európa, a keresztény nemzetállamok földje Nyugaton már nem létezik – és különben sem egyenlő az Európai Unióval, bár sokan szeretik összemosni a két fogalmat.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK