Orbán tapasztalt és ravasz politikus hírében áll, de Ursula von der Leyen kijátszotta őt amikor az uniós eurómilliárdokról döntött. A brüsszeli bizottság elnökasszonya két tűz között küzd hiszen az Európai Parlament zéró toleranciát hirdetett meg a nemzeti együttműködési rendszerrel szemben Magyarországon.
Közvetlenül az Európai Parlement nem illetékes az uniós eurómilliárdok ügyében, de megszorongathatja Ursula von der Leyen asszonyt, akivel szemben bizalmatlansági indítványt terjeszthet elő, ha úgy látja: túlságosan engedékeny Orbán Viktorral szemben.
Ezért Ursula von der Leyen úgy döntött, hogy befagyaszt 13,3 milliárd eurós uniós átutalást a magyar kormánynak arra hivatkozva, hogy Orbán intézkedései a jogállamiság visszaállítására illetve a korrupció elleni fellépésre nem elégségesek.
Ez a pénz körülbelül annyi mint Magyarország éves energia számlája, melyet egyelőre nemigen tud megfizetni. Orbán jó barátja, Putyin ugyanis piaci áron adja a földgázt, és nem kedvezményesen ahogy azt ígérte.
Mi lesz most?
Az Európai Unió pénzügyminisztereinek kell dönteniük arról, hogy mikor utalják ki a kohéziós alap pénzét, és mennyit utalnak ki. A brüsszeli bizottság azt javasolja, hogy a kohéziós alap 65%-át , 7,5 milliárd eurót fagyasszák be mindaddig amíg az Orbán kormány kézzelfogható intézkedéseket nem tesz a korrupció csökkentésére.
A Transparency International szerint Magyarország az Európai Unió három legkorruptabb állama közé tartozik, a másik kettő Bulgária és Románia. Vagyis az Európai Unió három legszegényebb országa egyben a legkorruptabb is.
Bulgária és Románia ennek ellenére megkapta az eurómilliárdokat miután nem folytat unióellenes politikát.
A jó hír az, hogy Magyarország megkaphatja a helyreállítási alap pénzeit jövőre is amennyiben teljesíti vállalásait az Európai Unióval szemben. Eddig úgy volt, hogy az év végével ezek a pénzek elveszhetnek. Orbánt a brüsszeli bizottság a szaván fogta, és a fejére olvasta: nem teljesíti a vállalásait.
Orbán pácban
A nemzeti együttműködés rendszere békeidőkben sem működhet túlságosan sokáig az uniós milliárdok nélkül, de az energiaválság kellős közepén a magyar miniszterelnöknek minden eurócentre szüksége lenne.
Honnan fog pénzt szerezni az Orbán kormány, ha nem jön a pénz Brüsszelből? Fordulhat a piacokhoz, de azok vigyázó szemüket Brüsszelre függesztik.
Látva, hogy Orbán egyelőre nem kap pénzt onnan, olyan kamatot kérnek, melybe belegebed Magyarország. Fordulhatna a magyar kormány az IMF-hez is, de a Nemzetközi Valutaalapot Matolcsy György kipaterolta Magyarországról a NER kialakításának hajnalán. Marad Kína. Varga Mihály büszkén jelezte, hogy két államkötvényt is kibocsátott a kínai piacon Magyarország, és azok jól fogytak. Csakhogy akkor még Pekingben is számolhattak azzal, hogy az uniós eurómilliárdok egy része viszonylag gyorsan megérkezik. Lengyelország példája mutatja, hogy Brüsszel tudja húzni az időt, ha az érdekei azt kívánják meg. Természetesen azt már nem akarja az Európai Unió, hogy bedőljön a magyar gazdaság hiszen az mindenkinek rossz lenne. További engedményekre viszont rákényszerszerülhet Orbán Viktor: belépés az európai ügyészségbe, a 18 milliárd eurós ukrajnai kölcsön megszavazása vagy Finnország és Svédország NATO tagságának elfogadása. A végső szót az Európai Tanács mondja ki az ügyben.
A legfontosabb Scholz kancellár véleménye. Ezért is találkozott vele nemrég Berlinben Orbán Viktor. Utána úgy nyilatkozott, hogy a kancellár pártja, a szociáldemokraták “a leginkább magyar ellenes párt a Bundestagban.”
Ez nem sok jót ígér Scholz kancellár várható szavazatát illetően.
