Az egészségügy, az oktatás és a rendőrség az új költségvetés vesztesei

0
485
Facebook

Minden kormány a költségvetéssel mutatja meg, hogy mit is akar valójában: ki kap pénzt és ki nem? Legfőképpen akkor, ha a  rendeleti kormányzás szabad kezet biztosít annak alakítására. 

Ezúttal a rendeleti költségvetés Pintér Sándor minisztériumát sújtja a leginkább. Régebben az emberi erőforrások minisztériuma volt az örök vesztes, most Orbán Viktor a belügyhöz csapta hozzá az egészségügyet és az oktatást. Ez finom figyelmeztetés is az ott dolgozóknak: a rendőrállam éber ha fizetni nem is tud, de kirúgni azt igen.

Fizetni nem tud: az egészségbiztosítási alap kiadásai az új költségvetésben mindössze 2,9%-kal lesznek magasabbak noha a Nemzeti Bank is 20% feletti inflációval számol jövőre. Az oktatási kiadások egyáltalán nem nőnek a korábbi költségvetéshez képest, amely még jóval alacsonyabb inflációval számolt.

A magyar kormány még mindig Brüsszelre mutogat, ha a tanárok fizetésének emeléséről esik szó. Érdekes módon ez ilyenkor nem számít nemzeti hatáskörnek holott Orbán Viktor állandóan védelmezi a szuverenitást.

Minden pénzt a rezsi védelem kap

Orbán Viktor nagyon is tisztában van azzal, hogy ez politikai hatalmának talán legfontosabb alapja. Közben persze megrendel számokat arról, hogy a lakosság észre sem veszi a földgáz és az áram árának drasztikus emelését, de ő maga a legkevésbé sem ad hitelt ennek. Júliusban még 670 milliárd forintot tervezett a költségvetés a rezsivédelmére, most viszont 2610 milliárd forintot. Kérdés, hogy ez elég lesz-e 2023-ban?

A kormány szisztematikusan hazudik rezsi ügyben. Erre legutóbb a Párbeszéd társelnöke, Tordai Bence mutatott rá. Mindenki azt látja a rezsiszámlákon, hogy a kormány 181 ezer forinttal járult ehhez hozzá. De vajon így van-e? Az új költségvetés a lakosság rezsi védelmére 1458 milliárd forintot irányoz elő. Ha négy millió háztartással számolunk, akkor ez 30 ezer forint vagyis csak az egyhatoda annak, amit a kormány emleget. Ha a hatalom csak ekkora támogatást  nyújt, akkor azt a családok többsége ki tudná fizetni még akkor is, ha a magyar jövedelmek elmaradnak Horvátországtól, Csehországtól vagy Szlovákiától. Míg az Európai Unió gazdagabb államaiban átlagosan 15-20 %-ot tesz ki a rezsi a családi költségvetésben addig Magyarországon 25-40%-ot. Lényegesen kevesebbet csakis Bulgáriában keresnek az emberek az Európai Unióban.

Hogy lehetséges ez a Nemzeti Együttműködés Rendszerének tizenkettedik évében?

Erre a kérdésre nem siet válaszolni Orbán Viktor, aki viszont azt nagyon is jól tudja, hogy a szegény és kiszolgáltatott emberek a leghálásabb szavazók hiszen őket a legolcsóbb megvenni – akár a rezsivédelemmel is.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .