Féligazságoktól terhes, ismételten grandiózus víziót vázolt fel Magyarországról Matolcsy György, amelynek megvalósulására vajmi kevés remény van – összegezhetők a szakértőktől összeszedett vélemények. Ismét nehéz volt megszólalókat találni.
A térség igazi sikertörténet, közte Magyarországé is, amely utóbbi 2010 óta már a 13. fordulatba vágott bele tavaly, a növekedésibe. Ezzel a világ nagy erőközpontjai közepén sikeres felzárkózást hajthat végre – mondta egyebek mellett Matolcsy György az idei közgazdász vándorgyűlésen csütörtökön.
Előadásában a BMW gyárépítési tervét szimbolikusnak nevezte. A középkorig visszanyúlva elemezte a térség sikeres fejlődését, amelyben a jövő egyenesen fényes.
„Voltunk már egyszer nagyon gazdagok. Leszünk még egyszer gazdagok, fejlettek. Életminőségben azonos vagy fejlettebb szinten leszünk, mint Közép-Európa fejlett országai vagy egyes nyugati országok”
– fejtegette a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Sokadszor jövendölte meg 2010 óta, hogy most már tényleg ráálltunk a felzárkózási pályára.
Mondandója végén aztán mégis felsorolt tíz olyan területet, amelyeken viszont
nagyon le vagyunk maradva:
a technológiai vívmányok meghonosítása, alkalmazása, gyors robotizáció, a lakosság képzési szintje, a felsőoktatásban végzettek alacsony száma, a top egyetemek száma, a rendkívül alacsony tőkeállomány, az alacsony termelékenység, az export alacsony hozzáadott értéke, a kevés vállalati sikertörténet, a versenyképesség egyes területein meglévő elmaradás.
Ezek éppen azok a területek, amelyeken
áll vagy bukik, hogy fejlődőképes-e egy ország.
Mint már korábban, ismét nehéz volt értékelő nyilatkozót találni Matolcsy nagy ívű, sokak szerint szinte látomásos előadásához. (Egyikük egyetemi tanár, korábban gazdasági vezetői posztok viselője azt közölte, idén volt annyi esze, hogy már el se ment a rendezvényre, Matolcsy mondandóját nem hallotta, de nem is érdekli.)
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Karsai Gábor, a GKI gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese szerint négy alapprobléma van a magyar kormány gazdaságpolitikáját (a jegybanktörvény keretein jelentősen túlterjeszkedően) alapjaiban alakító közgazdász előadásával.
A kiindulási ponttal, a BMW feldicsérélésével, és mint a magyar siker szimbólumakénti beállításával az a probléma, hogy a gyár termelni csak évek múlva fog, a földterület megszerzése is csupán valamikor jövőre lesz – mondta a közgazdász.
Mindezen túl nem tudjuk (a kormány nem árulja el), hogy mekkora állami támogatást kap a bajor óriás. Az eddigi adatok és tendencia alapján legfeljebb sejthető, hogy 4-5 évig a magyar költségvetés fogja állni az összes alkalmazott bérét.
Ekkora támogatási igény (vagy inkább feltétel) pedig arra mutat, hogy a magyarországi
beruházási környezet, jogbiztonság és üzleti klíma megítélése igen csak gyenge
– mondta Karsai.
A felvázolt – most már mindjárt két – kínai selyemút kapcsán a GKI-vezető azt mondta, hogy Banglades éppen most került nehéz helyzetbe, mert – a magyar tervvel megegyezően – hitelből végezte el a hatalmas infrastruktúra-fejlesztést, és nem képes törleszteni. A térség nagyszerűségének pedig pont ellenpéldája az összeomló Törökország. A V4-ek nagyszerű egysége pedig legfeljebb a menekültproblémában mondható igaznak – mondta Karsai Gábor.
A kutató legtöbb fenntartása a magyar gazdaság fenntartható növekedésével van. Mindenekelőtt a térségben éppenséggel a magyar adatok a leggyengébbek, nyolc év alatt a visegrádiak megduplázták a bruttó hazai terméket (GDP), mi csak 50 százalékkal növeltük, tehát az
eddigi magyar növekedést is erősen túlzó „kirobbanónak” nevezni,
ráadásul nálunk már elkezdődött a teljesítmény növekményének lassulása – sorolta Karsai Gábor.
Már idén is csak minimális adósságcsökkentésre lesz képes Karsai szerint a magyar gazdaság, amelyet nagyban befolyásol, hogy egyre jelentősebb összeggel kénytelen megelőlegezni az uniós támogatásokat, mert alig érkezik pénz Brüsszelből.
Épp ma érkezett a Pénzügyminisztérium beszámolója arról, hogy az államháztartás központi alrendszere az első nyolc hónapban 1646,2 milliárd forint hiánnyal zárt, ezzel
az egész évre tervezett hiánycél 120,9 százaléka teljesült.
Augusztus végéig az uniós kiadások elérték az 1388,5 milliárd forintot, ezzel szemben csak 183 milliárd bevételt tudtak elszámolni Brüsszellel. Júliusban még 1491 milliárd forint deficit volt, az éves előirányzat 109,6 százaléka, az uniós kiadások 1309,4 milliárd forintra rúgtak, az uniós bevételek összege 162 milliárd forintot tett ki.
Nem csupán romlik a külső konjunktúra, ami önmagában is lassító hatással lesz a magyar gazdaságra, az előbbi számok is azt mutatják, hogy a növekedés rendkívül nagy mértékben az uniós összegekhez van kötve (jelenleg a hiányt gyarapítva lehet fenntartani a 4 százalék körüli tempót). Már Varga Mihály pénzügyminiszter is arról beszél, hogy a potenciális gazdasági növekedés 2,5-3 százalék (holott a hivatalos álláspont még négy évig 4 százalékot jövendöl). És ez is erősen eltúlzott az elemzők többsége szerint – kommentálta a számokat Karsai Gábor.
A kormány komolyan számol a lakosság fogyasztásának növekedést felhajtó hatásával. A GKI vezérigazgató-helyettese szerint ezt eddig a minimálbérek erőteljes emelkedése húzta, jövőre ez is fékeződni fog.
Mint írtuk, a közgazdász szakma nem szívesen bocsátkozik véleményalakításba Matolcsy szövegeiről. Nem ért egyet ezzel a felfogással Felcsuti Péter, az ismert egykori bankvezető. Szerinte
Matolcsy pozíciója miatt se negligálható a véleménye,
az pedig – bizonyos keretek közt – nem olyan végzetes, ha valakinek nagy ívű víziói vannak az egész világról, bár Matolcsy talán kissé szerénytelen ezek felvázolásakor – foglalható össze Felcsuti álláspontja.
Szerinte az igazi probléma az, hogy az MNB-elnök előadása (a csodálatos jövő és ezek feltételei, a hiányosságok megszüntetése) logikailag még meg is állja a helyét. A tartalommal van baj: azzal, hogyan tudna ez megvalósulni.
Azt ugyanis szemmel láthatóan
felismerték, mindenekelőtt a jegybankban, hogy nagy baj van
a magyar gazdasággal, sőt a tágabban vett társadalmi elemekkel, erről tanúskodik a Matolcsy vezette MNB-ben készült 180 pontos javaslatcsomag – mondta Felcsuti. Már ezt egyébként akként elemezték legtöbben, hogy az az eddig követett társadalompolitika csődjének beismerése.
Azt nem látni, hogyan válnának valóra az ebben foglaltak, mert ezt
magának a Fidesz-rezsimnek működési módja nem teszi lehetővé
– fogalmaz az exbankár. Nyolc év alatt mélyen beégtek a magyar társadalomba-gazdaságba azok a viselkedési-működési módok, amelyek az egyre erősödő centralizációban, a közigazgatás legyalulásában, a pártkatonák mindent elárasztó tömegében, az oktatás és egészségügy lezüllesztésében, a tőkehelyzet leépülésében, a jogbiztonság megszűnésében satöbbi öltenek testet – sorolta Felcsuti Péter.
Hiába látják tehát a fordulat szükségességét, ennek elvégzésére maga a rendszerük alkalmatlan – fogalmazott.
Aki eddig nem ismerte volna, de szeretne behatóbban megismerkedni Matolcsy György elmúlt nyolc évének látomásaival, az ide kattintva megteheti ezt.
