Kezdőlap Szerzők Írta N. Vadász Zsuzsa

N. Vadász Zsuzsa

N. Vadász Zsuzsa
210 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Lapszem – 2017. október 16.

Ezen a tavaszias őszi napon a Gálok ünneplik a névnapjukat. A kelta-ír eredetű, idehaza ritkának számító név jelentése: kakas. Ami az időjárást illeti: ragyogó napsütésre számíthatunk, eső nem lesz, délután 20 és 24 fok között alakul a hőmérséklet. Sőt, front sem okoz zavart. Most pedig lássuk, miről írnak a lapok!

Népszava: A másság gyönyörűsége

A CEU-nak mentőövet nyújtó Bard College hatvan év után lett ismét fontos szereplője a magyarországi történéseknek. Az intézményről egy volt ’56-os menekült diák, Bitó László orvoskutató mesélt a Népszavának. Az intézmény nem csak a ma  már 83 éves orvoskutatónak, a csőlátást majd teljes vakságot is okozó glaukóma kezelésében áttörést jelentő Xatalan gyógyszer kifejlesztőjének, hanem több száz Amerikába menekült magyar fiatal életének is sorsfordítója volt.

„A Bardon olyan oktatást kaptam, amely nélkül a tizedét sem tudtam volna elérni mindannak, amit elértem”.

“Mivel tíz-tizenketten voltunk egy osztályban, nem lehetett a hátsó sorban lapulni, részt kellett venni a beszélgetésben. Ez megalapozta a kritikus gondolkodást” – mondja a Népszavának a kutató, akinek életpályájában sorsfordító volt a Bard, majd pedig egy több mint tízezer dolláros tandíj. A Bard után a Columbia Egyetemen tanult, majd tanított. Bitó a 90-es évekig az Egyesült Államokban élt.

Mint mondja, először csak „megfigyelőként” volt jelen, de idővel egyre aktívabb lett a közéletben.  Egykori menekültként határozott véleménye van a migrációs krízisről is. Úgy véli, „borzalmas”, ahogy néhány helyen bánnak a menekültekkel.

„Emberi kötelességünk befogadni őket, és akkor tudunk igazán gazdagodni ebből, ha szeretettel tesszük meg, legyőzve a mindent felmarcangoló gyűlöletszítást.”

Magyar Nemzet: Szökésben a bv-vezetők

Minden jel arra mutat, hogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) csak addig bátor, amíg a kormányzat által nem szívesen látott civileket kell kiebrudalni az intézetekből. Amikor szakmai vitán kellene szembenézni a kritikákkal és azokkal a szervezetekkel, amelyeknek hátat fordítottak, a vezetők inkább megfutamodnak – írja a Magyar Nemzet, amely beszámol arról, hogy a Magyar Kriminológiai Társaság pénteki, egész napos konferenciájának szakmai beszélgetésére a BVOP három vezető beosztású tagja is hivatalos volt, de az azt megelőző 24 órában mindhárman lemondták a megjelenést.

Talán nem véletlenül: éppen azon a napon nem tudtak időt szakítani arra, hogy egy kerekasztal-beszélgetésen többek között a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programvezetőjével, Vig Dáviddal folytassanak eszmecserét, amelyik napon kiderült, a BVOP fölmondja a civil szervezet és az országos parancsnokság között 18 éve fennálló együttműködési szerződést.

A parancsnokság a civil szervezet számára úgy indokolta az együttműködés fölmondását, hogy „a megállapodás nélkül is biztosíthatók a fogvatartottak jogai”.

Múlt héten a Helsinki Bizottság mellett a Börtönrádiót működtető Adj Hangot Egyesülettől is megvált a BVOP. A szervezet a velük szerződő intézetekben az arra érdemes fogvatartottaknak képzést nyújtott annak érdekében, hogy társaiknak rádióműsort készítsenek. Egy engedélyeztetési vitára hivatkozva lépett így a BVOP – írja a konzervatív lap.

Magyar Idők: A Jobbiknak még mindig nincs hivatalos programja

Azt állítja a Jobbik, hogy ők az egyetlen kormányváltó erő, és hogy megnyerik a jövő évi országgyűlési választásokat. Mindezt viszont, mintegy hat hónappal a választások előtt, kidolgozatlan választási programmal képzelik el. A párt honlapján ugyanis még mindig a 2014-es program olvasható, amely amellett, hogy kissé elavult, rámutat arra, mennyit is változott azóta a Jobbik értékrendje – írja a kormánypárti Magyar Idők.

Erről leginkább a külpolitikai program árulkodik, amelyben többek közt az Európai Unió gyarmatosító politikájáról, az Egyesült Államok igazságtalan háborúiról vagy a cionista Izrael világ- és országhódító törekvéseiről írnak. Míg az EU-val szemben oly kritikus párt négy éve még eltökélt volt az uniós tagságunkról és az unióhoz fűződő viszonyunkról szóló népszavazásban, idén áprilisban Vona Gábor pártelnök már azt mondta: egy 2018-as győzelem után nem léptetnék ki Magyarországot. A Jobbik négy éve még azt ígérte, kormányra kerülés esetén szakítanak az egyoldalú euroatlantizmussal, és szorosabbra fűzik Magyarország kapcsolatait Észak-Afrika és a Közel-Kelet arab államaival, Iránnal és Afrika gazdaságilag feltörekvő országaival is.

Az is figyelemre méltó, hogy az előző választás előtt a Magyar–cigány együttélés címszó alatt a Jobbik még nyíltan cigánybűnözésről beszél, amit vissza kell szorítani, illetve fel kell számolni. Ma már ennek a kifejezésnek a használatát kerüli a párt – írja a Magyar Idők.

Magyar Hírlap:  Vona egy gyékényen árul Gyurcsánnyal

„Nagy nyomás helyeződik ránk azért, hogy erre az intézményre más szabályok vonatkozzanak, mint a többi egyetemre, de ennek ellenállunk” – közölte a CEU kapcsán Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója, akit arra reagáltattak, hogy az LMP hivatalosan kikérte a Soros-tervet és a Jobbik feljelentést tett „George Soros” ellen. Hidvéghi szerint újabb és újabb mélységeket ér el az a párt, amely valaha magát egy radikális nemzeti pártként határozta meg. Soros György személyesen mondta el a Soros-terv különböző pontjait, nyilvánosan publikálta nézeteit.

“Nem kell hozzá nagy oknyomozói tudás, hogy megtaláljuk a Soros-tervet.”

Az, hogy a Jobbik is beállt azok közé, akik tagadják ennek a létezését, szomorú bizonyítéka annak, hogy teljes mértékben megbízhatatlanokká váltak, sem nemzeti, sem más ügyben nem lehet rájuk számítani. Vona Gábor és a Jobbik mára egy gyékényen árul Gyurcsány Ferenccel.

A lex CEU-ban rögzített határidő egy éves meghosszabbítására pénteken benyújtott törvénymódosítást egy gesztusnak mondta, hogy a Soros-egyetem nyugodtan meg tudjon felelni a törvényben leírtaknak. Nagy nyomás helyeződik ránk azért, hogy erre az intézményre más szabályok vonatkozzanak, mint a többi egyetemre. Ennek a nyomásnak ellenállunk, a törvényi keretekből nem engedünk, azok mindenkire vonatkoznak, és ez alól a Soros-egyetem sem lehet kivétel. A Fidesz–KDNP meg fogja szavazni a törvénymódosítást.

Gyorsítanák a terhek mérséklését

A munkaadói terhek gyorsított ütemű mérséklését szeretné elérni a munkaadói oldal. Dávid Ferenccel, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének a főtitkárával a Versenyszféra Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülése előtt beszéltünk.

A munkaadói terhek mérséklését ne öt, hanem hároméves ciklusban hajtsák végre, – ezt fogja javasolni a kormány, a munkaadók és a munkavállalók konzultációs fórumának csütörtökre összehívott következő ülésén – a munkaadók képviselője. A minimálbér, a garantált bérminimum és a reálbérek emeléséről, valamint a munkáltatói terhek csökkentéséről tavaly született háromoldalú megállapodásban foglaltakhoz képest kellene gyorsítani, mert borzasztóan kifeszített a munkaadók számára a minimálbér és a garantált bérminimum emelése – közölte a Független Hírügynökséggel Dávid Ferenc.

A programozott emelés

A korábbi években ilyentájt már folytak a kemény alkudozások a munkaadók, a munkavállalók és a kormány között arról, hogy  a következő esztendőben hány forintra emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum összege. Az idén ez elmarad, mivel tavaly több évre szóló megállapodást kötöttek a felek, amelynek részeként megegyeztek a 2018-as minimális bérek összegéről is. Ennek megfelelően az idei 127 500 forint után jövőre ennél 8 százalékkal többet, 138 000 forintot kapnak a minimálbéren foglalkoztatottak, illetve a 2017-es 138 ezer forint után 12 százalékkal magasabb lesz a garantált bérminimum összege (180 500).

Mindez bruttóban értendő, ugyanis a minimálbér nettója csak nem egészen 85 ezerre jön ki, amiközben az állam – a munkaadói és munkavállalói járulékból – ennél nem sokkal kevesebbhez, nem egészen 73 ezer forinthoz jut.  Az idei 161 ezer forintos garantált bárminimum után a borítékba 107 ezer forint  kerül, ám állambácsi összesen közel 92 ezer forintot zsebel utána be.

Azt már Dávid Ferenc mondja, hogy a nagy ellentmondás Magyarországon éppen a bruttó és a nettó bérek közötti nagy különbségnek köszönhető. Ezért, ha a kormány valóban szeretne tovább javítani a munkavállalók körülményein, akkor az államnak le kell mondania valamennyi bevételről.

Éppenséggel meg is teheti, hiszen az államkassza nagyot nyer a minimálbér és a garantált bérminimum emelésen.

 

Veszélyben a kis vidéki hazai cégek

Ráadásul az emelést sokan nem fogják bírni.

„Főleg a kicsi, hazai, vidéki vállalkozások lehetetlenednek el emiatt”

– hangsúlyozta Dávid Ferenc. Hiszen Budapesten előbb-utóbb a nagyobb béremelés is levezénylődik, merthogy a fogyasztás borzasztóan erős, de – mond egy általa személyesen ismert példát a főtitkár –, hogyan tudná osztrák megrendelője felé érvényesíteni egy nyírségi faluban működő, autóipari bérmunkát végző 15 fős kis cég a kötelező béremeléshez szükséges összeget?!

A fizetőképes kereslet hiánya miatt általában is fokozatosan le kell húzniuk a rolót  a helyi boltosoknak, fodrászoknak, stb. azokon a tipikusnak mondható vidéki kistelepüléseken – figyelmeztet –, ahol a fiatalok már elvándoroltak, a lakosság harmada nyugdíjas, a másik harmada közmunkás, a harmadik harmad pedig álláskeresési támogatásból él. Erre a helyzetre kellene válaszokat találni – hangoztatta a VOSZ főtitkára, aki szerint

„Nagyon rosszkedvűen ülnünk majd le.”

Minden viszonylagos

Dávid Ferenc azt persze elismeri, hogy a magyarországi minimálbér európai összehasonlításban a sor vége tájt kullog, ám erre is megismétli, hogy a terheket kellene csökkenteni a munkaadói oldalon.

Forrás: Eurostat

A vásárlóerő paritáson számolt mutatóban is csak némileg jobb a helyzet, amire Dávid Ferenc annyit mond:

„mindenki elfelejtkezik a hatékonyságról!”

Ausztriában például ez a négyszerese a magyarországinak – teszi hozzá.

Forrás: Eurostat

A hatéves megállapodás

– A minimálbér havi összegének az emeléséről 2017, illetve 2018. januárjától
– A garantált bérminimum havi összegének az emeléséről 2017, illetve 2018. januárjától;
– A társasági adókulcs mértékéről (2017 január 1-től egységesen 9 százalék);
– A munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről;
– A szociális hozzájárulás csökkentéséről 2018 január 1-től (0,5 százalékkal 19,5 százalékra, ha a versenyszférában 2017-ben legalább 11 százalékkal nő a bruttó átlagkereset az I-III. negyedévben az előző évi azonos időszakhoz képest);
– A szociális hozzájárulás mértékének csökkentéséről 2019-től összesen négy alkalommal csökken 2-2 százalékponttal, ha a reálkereseti mutató 6 százalékkal nő.
– A minimálbér és a garantált bérminimum újabb felülvizsgálatáról 2018 után egyeztetnek majd.

A holnap városai

Átadták a helyi közösségek, helyi emberek követendő példáit elismerő Holnap városáért Díjat, amelynek idei egyik nagy nyertese a több kategóriában is elismert Budapest XIII. kerülete. A kórusban éneklés is hozhat díjat a jövőben.

„Nagyon jó lenne, ha a társadalomban érvényt szerezne az a gondolkodásmód, amely nem egymás legyőzésében, megelőzésében, hanem egymás kiegészítésében látja az élet értelmét és jövőnk biztosítását” – hangoztatta Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának az elnöke, az EMMI alapító minisztere a Holnap városáért Díjak átadási ünnepségén.

A 2010-ben alapított City Hungary Program a fenntartható és élhető magyar városok vezető fóruma, mely azt tűzte ki célul, hogy olyan hazai és nemzetközi modelleket, tapasztalatokat, eszközöket mutasson be, amelyek már eredményt hoztak, hiszen közös érdek a magasabb életminőség elérése. A védjegyhasználattal járó Holnap városáért Díj a helyi közösségek, helyi emberek követendő példáira hívja fel a figyelmet.

Rajtunk múlik

A települések lakói helyett mások nem fogják megoldani a helyi problémákat, miként másoknak nem lesz fő érdeke, hogy az adott helyi közösség minél sikeresebbé váljon – hangoztatta Takács Júlia, a City Hungary ügyvezető igazgatója hozzátéve: a védjeggyel ösztönözni szeretnék a településeket arra, hogy büszkék legyenek saját értékeikre, teljesítményükre; hogy elhiggyék: megvan minden képességük és készségük arra, hogy saját adottságaik, igényeik szerint minél élhetőbbé, fenntarthatóbbá tudják tenni otthonukat; hogy a városukon kívül élők számára is vonzóvá, tiszteletre méltóvá válhatnak!

„Mindez elsősorban az adott városban/településen – legyen az kicsi vagy nagy – élőktől függ!”

A közös éneklés

„A kórusban éneklés megadja azt az örömöt és tapasztalatot, amelyet azután az élet egyéb területein is érvényesíteni lehet. A pályázati kiírásban idén ugyan nem szerepelt, de javaslom, hogy a jövőben lehessen pályázni.” –hangsúlyozta Réthelyi Miklós, kiállva az UNESCO által meghirdetett, és Magyarországon is számos helyen és alkalommal megünnepelt Kodály Zoltán Nemzetközi Emlékév kapcsán az éneklés közösségteremtő áldása érdekében.

A mi javaslatunk

Tegyük hozzá, a magunk részéről máris javasolnánk egy, a díjra méltó akciót, és elsősorban egy személyt: Fischer Ádám világhírű karmestert, aki immár évek óta közös éneklésre hívja a budapestieket.

Nyertesek, 2017

FENNTARTHATÓ VÁROSÉRT kategória

Hajdúnánás Városi Önkormányzat (Az önrendelkező város)
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata
Tata Város Önkormányzata („A közigazgatás az emberekért van”)

 TISZTA VÁROSÉRT kategória

Kisújszállás Város Önkormányzata (Tiszta város, rendes nép!)
Térségi Hulladék-Gazdálkodási Nonprofit Kft. (Nyíregyháza)

 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK HATÉKONYSÁGÁÉRT kategória

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat (Meséskert zölden)
Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata

 ÜZLET A VÁROSÉRT kategória

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat (Bolthálózat, ahol nem csak vásárolhatsz!)

FENNTARTHATÓ KÖZÖSSÉGEKÉRT kategória

Gödöllő Város Önkormányzata

MOZGÁSBAN A VÁROS kategória

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat (Kritika és cselekvés egy úton)

Problémákat talált az EU a magyar közbeszerzéseknél

Az Európai Unió ismét elővette a közbeszerzések ügyét – ezúttal a hatékonyság, a fenntarthatóság, az egyszerűsítés és gyorsítás szándékával indított munkát. Nem kicsi a tét: évi 2 billió eurót, az EU GDP-jének a 14%-t költjük el ilyen keretek között. Magyarországon tavaly a GDP 5,7 százalékát tette ki a közbeszerzések értéke. Nem mindegy, hogyan költjük el ezt az irdatlan sok pénzt.

„Szeretnénk kihasználni a közbeszerzés teljes potenciálját és gondoskodni arról, hogy az a 2 billió euró, amit évente közszolgáltatásokra és közhasznú termékekre fordítunk, gazdaságunk fellendítését, az innováció fokozódását és fenntarthatósági célkitűzéseink megvalósítását szolgálja.” – indokolta Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke, hogy az Unió

lépéseket kezdeményezett a beszerzések hatékonyságának és fenntarthatóságának a javítására,

az eljárások egyszerűsítésére és meggyorsítására.

A kezdeményezésnek négy fő vonulata van: az egyik, a közbeszerzési politikákhoz kapcsolódóan, egy hat prioritásra épülő stratégia megközelítés; a másik  a nagy infrastrukturális projektek előzetes értékelése önkéntes alapon; a harmadik az ajánlatkérő szervek professzionálissá tétele; a negyedik pedig konzultáció az innováció közbeszerzés által történő élénkítéséről. (Ezekről bővebben a cikk végén olvashatnak.)

Közbeszerzési helyzetkép

Az EU gazdaságában

a közberuházások jelentős része közbeszerzés formájában valósul meg:

értéke évi 2 billió euró, amely 14%-os részesedést jelent az EU GDP-jéből. Magyarországon is jelentős összegek forognak  – ezek többsége persze az EU-tól kapott támogatás „szétosztása”.

A Közbeszerzési Hatóság jelentése szerint 2016-ban az ajánlatkérők összesen 8 650 eredményes eljárást folytattak le, amely 38,8%-os csökkenést a 2015. évben regisztráltakhoz képest. Az értéket tekintve ugyanakkor növekedés volt: a 2 007,07 Mrd Ft-os összérték 3,9%-kal haladja meg az előző évi összeget.

Forrás: Közbeszerzési Hatóság

A közbeszerzések átlagos értéke a uniós eljárásrendben 1 029,2 millió Ft, míg a nemzeti eljárásrendben 57,0 millió Ft körül alakult.

A GDP-arányos értéket az alábbi grafikon szemlélteti:

Forrás: Közbeszerzési Hatóság

(Akit a részletes, lebontott adatok is érdekelnek, a teljes jelentést itt találják.)

Uniós bizonyítvány

Az adatok persze egy dolog, más kérdés az, hogy mennyire átlátható, tiszta egy ország közbeszerzési gyakorlata.

A közelmúltban a Közbeszerzési Hatóság elnöke egy budapesti háttérbeszélgetésen az MTI jelentése szerint  azt mondta, hogy

„a magyarországi közbeszerzési eljárások teljesen átláthatóak az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint, ezzel Magyarország az európai uniós országok között az élvonalhoz tartozik”.

Magyarországon a közbeszerzésekre vonatkozó valamennyi adat ugyanis az interneten keresztül elérhető, ezért az ország a közbeszerzési eljárások átláthatósága szempontjából uniós összehasonlításban az élvonalhoz tartozik, olyan országokat megelőzve, mint Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország – szögezte le Rigó Csaba.

Azonban az Unió nem tűnik ennyire elégedettnek a magyar közbeszerzési gyakorlattal, úgy általában.

Nem elég, hogy az Európai Bizottság  – a HVG tavaszi írása szerint – három gazdasági ajánlást tett a magyar kormánynak a 2017-es európai szemeszter tavaszi jelentésében, s ezek egyike az volt, hogy erősítse a versenyt és az átláthatóságot a közbeszerzéseknél, a közbeszerzésekről készített eredménytáblával sem nagyon van mit dicsekednünk.

Ez utóbbiban a sommás megállapítás a következő:

„Összességében Magyarország 2016-os teljesítménye nem volt kielégítő.”

S hogy mire gondolt az Unió? Az alábbi táblázat megmutatja, hogy a közbeszerzések egyes szempontjai szerint, hogyan teljesített Magyarország tavaly, s hogyan áll uniós összehasonlításban.

Magyarország a vizsgált kilenc szempontból

ötben kielégítő „érdemjegyet” kapott, kettőben átlagosat, s ugyancsak kettőben nem kielégítőt.

Ez utóbbi kettő közül az egyik, az egy ajánlattevős kiírások aránya – ami az uniós módszertani olvasatban a közbeszerzések olyan szempontjait tartalmazza, mint a verseny és a bürokrácia –, hiszen minél több az ajánlattevő, annál nagyobb a választás lehetősége és annál jobb értéket tud az ajánlattevő kapni a pénzéért.

Forrás: Scoreboard

A másik, ahol „elmeszeltek” minket a több ajánlattevő által kiírt központosított közbeszerzés aránya – hiszen minél nagyobb tételre írnak ki eljárást, annál nagyobb az esélye annak, hogy alacsonyabb áron lehessen nagyobb értéket beszerezni.

Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy – mint látható az ábrából – nem csak Magyarország felett láthatók piros és sárga téglalapok.

A Bizottság javaslatának négy fő vonulata
Az első, hogy célszerű lenne a tagállamoknak a közbeszerzési politikákhoz kapcsolódóan egy olyan stratégiai megközelítést kidolgozniuk, amely hat prioritásra összpontosít. Ezek: az innovációs, zöld és szociális szempontok; az ajánlatkérő szervek professzionálissá tétele; a közbeszerzési piacokhoz való könnyebb hozzáférés a kkv-k számára az EU-ban és az uniós vállalkozások számára a harmadik országokban; a beszerzési adatok átláthatóságának, sértetlenségének növelése és minőségének javítása; a beszerzési eljárások digitalizálása; szorosabb együttműködés az ajánlatkérő szervek között Európa-szerte.

A második a nagy infrastrukturális projektek előzetes értékelése önkéntes alapon. A Bizottság ügyfélszolgálatot hoz létre, amelyhez a 250 millió eurót meghaladó becsült értékű projektek esetében már kezdeti fázisban speciális kérdésekkel lehet fordulni. Azon projektek esetében, amelyek a tagállamok számára kiemelten fontosak vagy teljes becsült értékük több mint 500 millió euró, az illetékes hatóságok felkérhetik a Bizottságot arra, hogy ellenőrizzék a teljes beszerzési tervet az uniós beszerzési jogszabályoknak való megfelelés szempontjából.
A harmadik, hogy az ajánlatkérő szervek professzionálissá tételére gondoskodjanak arról, hogy az ajánlatkérő szervek rendelkezzenek üzleti készségekkel, technikai ismeretekkel és az eljárások kellő ismeretével, mert ezek szükségesek a szabályok betartásához, s ahhoz, hogy az adófizetők a pénzükért a legjobb termékekhez és szolgáltatásokhoz jussanak hozzá. A Bizottság elő fogja segíteni a bevált gyakorlatok és innovatív módszerek cseréjét.
S végül, de nem utolsósorban, a Bizottság – az év végéig tartó –célzott konzultációt indított, hogy visszajelzéseket gyűjtsön azzal kapcsolatban, miként lehetne élénkíteni az innovációt a termékek és szolgáltatások beszerzése révén. Az innovációs beszerzések kapcsolatosak lehetnek mind az innováció eredményeivel, mind a vásárlás innovatív módjaival. Később iránymutatás készül az állami hatóságok számára.

Oh, az a gyengébb nem!

A magyar lakosságon belül több a nő mint a férfi,  arányaiban több nő diplomás, mint férfi, ugyanakkor a férfiak többet keresnek és több köztük a vezető.  Az adatok után kutatva, azokat összegezve egy kifejezés motoszkál az emberben: „Ehhez képest!”

2016-ban ezer férfire 1096 nő jutott Magyarországon, ugyanakkor a nemek aránya az egyes korcsoportokban eltérően  alakul, ha a munkaképes korosztályt nézzük. Azon belül a 15–39 évesek körében a férfiak, ugyanakkor a 40–64 évesek és a 65 éves vagy annál idősebb korcsoportban már a nők vannak többségben.

Ezer férfira jutó nők száma korcsoportonként

Forrás: KSH

Ehhez képest a nők sokkal képzettebbek, mint férfitársaik: az érettségivel rendelkezők nők aránya az összes nő között 34,3% , a férfiaknál ugyanez a mutató  29,9%. A diplomások már valamit szűkítenek az ollón: 21,8% áll szemben 19%-kal.

Ehhez képest: ha megnézzük a Központi Statisztikai Hivatal adatait, akkor azt látjuk, hogy a foglalkoztatásban a férfiak jó 10 százalékponttal rávernek a nőkre (73%, illetve 60,2%), miközben azonban a munkanélküliségi rátájuk közel megegyező (5,2, illetve 5,1%). A nők alacsonyabb foglalkoztatási szintjére persze részben magyarázatot ad a gyereknevelés: a gyerekszám növekedésével párhuzamosan ugyanis csökken a foglalkoztatási arány a nők körében: a legmagasabb a gyerektelen nők körében, miközben a 15-64 éves egygyermekes nőt hattizede, a kétgyermekeseknek valamivel több, mint a fele, a három vagy annál több gyermeket nevelőknek pedig mintegy a harmada volt csak foglalkoztatott – olvasható a KSH Magyarország 2016. kiadványában.

A 15-64 évesek foglalkoztatási aránya és munkanélküliségi rátája fontosabb jellemzők szerint, 2016

Forrás: KSH

Ehhez képest: a nemek közötti bérkülönbség (az Eurostat adatai szerint) a 2012-es 20,1 százalékról 14 százalékra csökken a legfrissebb e téren rendelkezésre álló információk szerint. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez nem magyar jelenség, az Európai Unióban a bérkülönbség átlagosan 23 százalékos.

Viszont ha már a menedzser pozíciós lehetőségeket vizsgáljuk, akkor nincs mire büszkék lennünk. Az Eurostat elemzése szerint minden tagállamban többet keresnek a férfiak ugyanabban a pozícióban, mint a nők, ám vannak azért – nem is kis – eltérések az egyes országok gyakorlata között. A legkisebb eltérés – érdekes módon – Romániában van, Magyarországon viszont ennek sokszorosa, 33,7 százalékos.

Forrás: Eurostat

Ehhez képest – végül, de nem utolsósorban – a női cégvezetők aránya az összes között durván egyharmados – olvasható egy minap közzétett Opten-elemzésben. (sAz EU-ban sem sokkal magasabb, 35 százalékos.) A hazai arány ráadásul nemigen változik, ahogy az elemzést készítő cég projektmenedzsere mondja: a férfiak tartósan őrzik elért pozícióikat a női cégvezetők a férfiakkal szemben, a működő hazai vállalkozásokban a női cégjegyzésre jogosultak 31%-os aránya alig változott 2013 óta.

Egyre több cég ismeri ugyanis fel, hogy az olyan, általában női vezetőkre jellemző tulajdonságok, mint a mérsékelt kockázatvállalás, a hosszabb távú tervezés és a nagyobb megbízhatóság kedvezően befolyásolja a vállalkozások működését.

Ez abban is megnyilvánul, hogy a tisztán férfi menedzsmenttel, illetve tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozások 10 százalékkal rosszabb kockázati besorolást érnek el, mint azok, amelyek vezetésében egy vagy több nő is található. Ennek ellenére a női cégvezetők arányának növekedése, egyenlőre mégis várat magára – zárja elemzését a céginformációs cég.

Forrás: Opten

Minél kisebb a cég, annál több a női vezető
A női aláírók aránya érdekes eloszlást mutat, összehasonlítva a cégek árbevételével: a kis cégekben, melyek árbevétele nem haladja meg a 100 millió forintot, arányuk enyhén meghaladta az átlagot (31,91%). A középső szegmensben, 100 és 1000 millió forint közötti árbevétellel rendelkező vállalkozásoknál viszont jóval alacsonyabb, csak 24,37%-ot mutat ez az érték. Ezzel ellentétben, a 1000 millió forintnál nagyobb árbevételű cégeknél, jóval magasabb 34,85%-os volt. Ennek az egyik lehetséges oka, hogy azokon a szakterületeken, ahol a nők aránya felülreprezentált (pl. pénzügy, számvitel), csak a nagyvállalati szektorban kapcsolódik cégjegyzési jogkör.

Magyar versenyképesség: a teljes kép

Statisztikával minden meg lehet magyarázni – szól a mondás, hiszen az adatokból szemezgetve torz valóságot lehet közvetíteni. Legyünk jóhiszeműek: csupán pozitív kommunikációs célja volt Varga Mihály gazdasági miniszternek, amikor és ahogyan kommentálta a Davosi Világgazdasági Fórum most közzétett Globális Versenyképességi Jelentésének magyar gazdaságra vonatkozó eredményeit. A FüHü a részletes számokat is bemutatja.

Magyarország kilenc helyet javított a Davosi Világgazdasági Fórum által évente kiadott globális versenyképességi rangsorban. Varga Mihály ezt úgy prezentálta (a szaktárca közleménye szerint), hogy

Az elmúlt évtized magyar eredményeivel összevetve kiugró a javulás, ez az eddigi legnagyobb – egy év alatt mért – előrelépés a listán.”

Tény a kilenc helyes előrelépés, ám némi szépséghibája azért van: ezzel visszakerültünk a 2012-13-as szintre, aminél azért már volt jobb is, például:

2010-2011-ben – tehát a 2008-as válság, illetve a kormányváltás tájékán – még az 52. helyen állt a magyar gazdaság a rangsorban, pontjainak száma pedig 4,3 volt.

Pontszámunk tehát ma ugyanannyi, mint hat év volt, ám közben a világ – s a térségbeli versenytársak – előre haladtak, miközben mi meg állva maradtunk. Hiszen például Csehország akkor a 36. volt (most a 31.), pontjainak száma pedig 4,6 (most 4,4). Vagy vegyük Lengyelországot, amely ugyan ma is ugyanazon a 39. helyen áll, mint hat éve, ám a pontjainak számát gyarapította (4,5-ről 4,6-ra).

Régiós összevetés

És ha már a versenytársaknál tartunk – arról sem tesz említést a gazdasági tárca közleménye, hogy ezzel a 60. hellyel hol állunk régiós összevetésben. Nos, nem túl jól, ahogy ezt az alábbi táblázatból is látható.

Más szóval Romániát és Horvátországot ugyan még sikerült  megelőznünk, de ez a két ország feljövőben van. Románia a hat évvel ezelőtti 4,2 pontja után most már 4,3-at ért el (igaz, ezzel helyezése egyet romlott az akkorihoz képest), míg a horvát gazdaság 4 pontról 4,2-re növelte pontjainak a számát s három helyet előre lépett ez idő alatt.

Kritikus pontok

S sajnos nincs mit dicsekedni azzal az adatsorral sem – nem véletlen, hogy a közlemény szerint Varga Mihály nem is érintette –, amely az üzleti döntésekhez fontosnak tartott szempontrendszer alapján készült jelentésen belül a magyar gazdaság legkritikusabb pontjait sorolja fel. Ez az idei jelentésben – az itt élő és  az üzleti életben is jártas, vagy ott próbálkozó magyarok és külföldiek számára nem meglepő módon – a kvalifikált munkaerő hiánya és a korrupció: az utóbbi 2010-11-ben még csak 12 pontot kapott, s a kritikus területek sorában nem volt dobogós, az előbbi pedig  középmezőnyben tanyázott 4,5 ponttal.

 

Részterületek értékelése

„A rangsor részletes adatairól szólva a tárcavezető kiemelte, hogy Magyarország teljesítménye a felmérés által vizsgált tizenkét terület közül nyolcban javult” – áll a közleményben. Ez is igaz, miként az is, hogy a legnagyobb mértékű előrelépést, azaz 25 helyezésnyi javulást a „Pénz- és tőkepiacok fejlettsége” tekintetében mérték, amiben  – ismeri el a tárcavezető –

meghatározó szerepet játszott többek között az EU-s forrásokból finanszírozott kockázatitőke-programok kibővítése

és a devizahitelek korábbi forintosítása. Szintén jelentős előrelépést mutat az „Innováció” (18 helyezésnyi javulás) és a „Technológiai háttér” (14 helyezésnyi előrelépés) területe is, ám arról már nem szól a fáma, hogy különösen az előbbi még mindig milyen rossz értékelést kapott a válaszadóktól.

A Globális helyzet

A Globális Versenyképességi Jelentés 2017-2018 külön érdekessége, hogy egy évtizeddel a 2007-s pénzügyi sokk, majd az azt követő 2008-as nemzetközi válság utáni képet fest, mégpedig eléggé borúsat, mondván:

„továbbra is komoly a fenntartható gazdasági talpra állás kockázata, köszönhetően a versenyképességet alátámasztani, az égetően szükséges termelékenységjavulást elősegíteni hivatott reformok hiánya miatt.

A leginkább aggodalomra okot adó terület egyike a jelentés szerint a pénzügyi rendszereké, amelyeknek nem sikerült kigyógyulniuk összes, a válsághoz vezető betegségeikből, sőt, vannak a világnak olyan részei, ahol a helyzet e téren még tovább is romlik.

A munkaerőpiac egy olyan terület, amelyen alapvető változások kellenének és várhatók, mégpedig a piac szűkülése a robotizáció és automatizáció következtében, ám ez is kellhet ahhoz, hogy a sokkokat kezelni képes helyzet alakuljon ki – ebben a munkaerő átképzése és átirányítása kiemelt szerepet kell, hogy játsszon.

Az innováció gyakran nem vezet a termelékenység javulásához – összegez a jelentés, amely figyelmeztet: egy adott ország globális versenyképességét egyre inkább az innovációs kapacitása határozza majd meg.

A tehetség sokkal többet fog számítani, mint a tőke, a világ a kapitalizmusból a tehetség érája felé tart.

„A győztesek azok az országok lesznek, amelyek egyidejűleg lesznek képesek kivenni a részüket a 4. Ipari forradalomból és erősíteni politikai, gazdasági és szociális  rendszerüket”.

A figyelmeztetést érdemes lenne megfogadni a magyar kormán(ok)nak is.

A Globális Versenyképességi Rangsorban itt lehet böngészni.

Fiatal magyar migránsok

Óvatos becslések szerint ma már a félmilliót is meghaladja azoknak a magyaroknak a száma, akik külföldön telepedtek le az utóbbi években. Külön aggasztó, hogy a – szerencsés esetben csak ideiglenesen – kivándorlók hatvan százaléka fiatal, a 18-39 éves korosztályból kerül ki. Vannak visszavándorlók, de mint az Orbán-kormány Gyere haza fiatal! Programjának kudarca is mutatja, nehéz a már kint élőket visszacsábítani. Egy uniós kutatás az okokat, motivációkat keresi, az idővel talán majd segíthet.

Ma már szinte nincs olyan magyar család, amelyet ne érintene a kivándorlás. Habár minden migrációs lépés mögött egy-egy – vagy akár több, de mindenképpen – konkrét ok húzódik, mindenki saját szájíze – értsd ez alatt világ- és politikai nézete, hite, neveltetése, stb. –alapján magyarázza családtagjának ideiglenes vagy végleges távozását az országból, abban mindannyian egyetértünk, hogy ez nem jó. Nem jó sem az országnak, sem a gazdaságnak, s legfőképpen nekünk az ittmaradóknak, s persze maguknak az érintetteknek sem – hiszen akár még “be is jöhet” a kivándoroltaknak a külföldi letelepedés, kevés kivételtől eltekintve nekik is jobb lenne idehaza, családi, baráti, hazai körben boldogulni, békében és nyugalomban. De ez napjainkban sokszázezer magyarnak nem adatik meg.

Pedig az országnak is létérdeke, hogy a kivándorlás folyamata megálljon, s a magyar migránsoknak legalább egy része visszataláljon Magyarországra.

Ehhez azonban ismerni kell a kivándorló magyarok motivációját is. S pontosan ezt célozza egy olyan uniós projekt, amelynek nem csak egyik résztvevője, de vezető partnere a Központi Statisztikai Hivatal. Az idén indult és 2019-ben záruló, Youmig néven futó kutatás a 15-34 éves korosztály vándorlásának okaira, migrációs, családalapítási és munkavállalási trendjeire igyekszik válaszokat találni. A 850 millió eurós uniós projekt vezetését a KSH pályázaton nyerte el, a kutatásban nyolc Duna-menti ország – Németország, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Románia, Bulgária, Szerbia és Magyarország – 16 intézménye vesz részt.

Azok a fránya adatok

A kivándorlás mértékének erősödése 2008-ban kezdődött, jelentősebb megerősödése 2010-től mutatható ki – látható fekete-fehéren az adatokból, amelyek több forrásból is származhatnak, s ezért a számok is némileg eltérhetnek – s el is térnek – egymástól, de a trendek és a nagyságrendek egyformák. Az elvándorlás mértékének nyomon követésére alapvetően a hazai regiszterek és a külföldi, úgynevezett tükörstatisztikák szolgálnak – olvasható egy KSH kiadványban.  A magyar állampolgárok elvándorlásának mérése leginkább az egészségbiztosítás nyilvántartásaira, a más országokban készült bevándorlási statisztikákra és egyéb, például az Európai Unió tagállamainak munkaerő-felméréseire támaszkodik.

Az Eurostat adatai alapján az adott év január 1-jén európai országokban tartózkodó magyar állampolgárok száma 2000 és 2015 között folyamatosan, 74 ezer főről  370 ezerre nőtt. A 2012 és 2014 között zajlott SEEMIG kutatás arra jutott, hogy 2013 elején 350 ezer fő volt azoknak a kivándorolt magyaroknak a száma, akik 1989 után, és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyták el Magyarországot. A SEEMIG projekt további fontos eleme volt a kivándorló magyar állampolgárok a három fő célország – Németország, Nagy-Britannia és Ausztria – szerinti összetételének vizsgálata. A Nagy-Britanniába települők például különösen fiatalok: az adatfelvételkor átlagéletkoruk 33 év volt, kiköltözésük idején pedig mindössze 29 évesek voltak.

Napjainkban óvatos becslések szerint is már több mint félmillió magyar dolgozik és él külföldön, ami mérhetetlenül nagy problémát okoz idehaza, beleértve a társadalom elöregedését, a foglalkoztatási anomáliákat vagy éppen akár – s ez éppen ennyire fontos – a lakosság lelki tényezőjét.

A kivándorlás leginkább a 15-34 éves korosztályt érinti: ez az  korosztály, amely a teljes népességnek a 24,4 százalékát adják, miközben a kivándorlók körében 60 százalékos az arányuk.

Ezt amúgy az egészségbiztosítási rendszer nyilvántartásának feldolgozott adatai alapján lehet megállapítani.

Külön aggasztó, hogy nem csak közvéleménykutatások mutatják ki a fiatalok körében elképesztő teret nyert migrációs hajlandóságot, kutatások is erre a következtetésre jutnak.

Az előbbire példa a Magyar Nemzet által a tavasszal ismertetett kutatás, amelyet a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének (NKI) tudományos főmunkatársa, Gödri Irén jegyzett, aki az 1500 fős reprezentatív felmérés eredményei alapján a  többi között arra jutott, hogy

a 18–40-es korosztályból 680 ezren, minden harmadik ember gondolkodott már azon, hogy más országban folytassa az életét.

Az utóbbira pedig a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 tanulmány lehet példa, amelynek az adataiból az derül ki, hogy minden harmadik (33 százalék) 15–29 éves fiatal tervezi, hogy külföldön tanul vagy munkát vállal. 2012-ben a fiatalok 33 százaléka tervezett munkát vállalni külföldön, ez az arány 2016-ban 31 százalékra csökkent, a külföldi tanulást tervezők aránya pedig 2012-ben 7 százalékról 2016-ra 8 százalékra változott.

A YOUMIG projekt

A több évig tartó, az idén januárban indult uniós kutatás keretében már közzétettek alapindormációkat, például azokat, amelyek Magyarország és azon belül külön Szeged fiataljainak a kivándorlási folamatát mutatják.

Igz, nem magyar jelenség ez – bár nálunk már szinte ipari méreteket ölt –, az egész Duna menti régióban a fiatalok vándorlási folyamatai az elmúlt években egyre inkább erősödnek.  Nem véletlen, hogy a 850 millió forintos összköltségű, az Európai Unió által finanszírozott projektben (YOUMIG – Improving Institutional Capacities And Fostering Cooperation To Tackle The Impacts Of Transnational Youth Migration) – amelynek vezető partnere a KSH –szakmai partnerként részt vesz a Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala; Bulgária Statisztikai Hivatala; az Informatikai és Statisztikai Hivatal (INFOSTAT), Szlovákia; a Bécsi Egyetem (UNIVIE), Ausztria; a Délkelet-Európa Kutatóintézet (IOS), Németország; a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Románia; a Társadalomtudományi Kutatóintézet, Szerbia, valamint a Szlovén Gazdaságkutató Intézet. A szakmai partnereken felül a YOUMIG-hoz a Népességkutató Szövetségi Intézet, Németország és Ausztria Statisztikai Hivatala, valamint a fejlesztések fő „terepéül” szolgáló önkormányzati szintről hét ország hét partnerönkormányzata társult. Magyarországon Szeged Megyei Jogú Város önkormányzata látja el a partnerségből adódó feladatokat.

Irán ismét visszaszólt az USA-nak

Ha Trump felrúgja a nukleáris egyezményt, akkor Irán felgyorsítja az atomprogramját – közölte a CNN hírtelevízióval Mohammad Javad Zarif iráni külügyminiszter. Hozzátette: továbbra is békés célú lenne az atomenergia-program Iránban.

Ezt azonban kevesen hiszik el neki: Avigdor Lieberman izraeli hadügyminiszter szerint Irán a létében fenyegeti Izraelt. Véleményét a Khoramsar közép hatótávolságú ballisztikus rakéta kísérletével indokolta.

Az új rakéta hatótávolsága 2000 kilométer vagyis Iránból indítva elérheti Izraelt. Ráadásul a forradalmi gárda légierejének a parancsnoka úgy nyilatkozott Teheránban, hogy hat robbanófejet képes hordozni. Igaz, gyorsan hozzátette, hogy ezek közül egyik sem atombomba, hiszen erről Irán ünnepélyesen lemondott a nagyhatalmakkal kötött nukleáris egyezményben.

Izrael mindig is ellenezte a szerződést, amelyet az USA, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország kötött Iránnal. Washingtonban a kongresszus csak azzal a kikötéssel fogadta el az egyezményt, hogy azt amerikai elnök minden 90 napban felülvizsgálja. A következő dátum október 15. Donald Trump úgy nyilatkozott: már döntött, de a nyilvánossággal ezt csak később közli.

Trump legutóbb az ENSZ-ben gengszter államnak nevezte Észak Korea mellett Iránt is. Válaszul Irán elnöke – ugyancsak az ENSZ-ben – visszagengszterezte az Egyesült Államok elnökét.

 

Botka megtette ajánlatát

Listás helyeket ajánlott fel az MSZP potenciális szövetségeseinek: ha ezt elfogadják, akkor az LMP, a Demokratikus Koalíció, a Momentum, az Együtt, a Magyar Liberális Párt és a Párbeszéd közösen a listás helyeknek valamivel kevesebb, mint a felére állíthatna saját jelöltet. A javaslatukat a nap folyamán elküldik mind a hat ellenzéki pártnak.

Botka László, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje jelentette be ajánlatát hétfő délelőtti budapesti sajtótájékoztatóján, amelyet közösen tartott Molnár Gyula pártelnökkel és Hiller Istvánnal, az MSZP választmányának elnökével. “A demokratikus pártok együttműködéséről címmel tartott” tájékoztatón kiállt Botka mellé Komáromi Zoltán, az Együtt egészségügyi szakpolitikusa, Ács Sándorné, az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja, Szent-Iványi István, a Magyar Liberális Párt politikusa és Büttl Ferenc, a Párbeszéd tagja is.

Ajánlat listás helyekre (harmadonként):

MSZP: 16-17,

DK: 5-6

LMP: 4

Momentum: 2-3

Együtt: 2

Liberálisok: 1

Párbeszéd: 1

A konkrét arányokat Botka a választói támogatottsággal indokolta, a március és augusztus közötti közvélemény-kutatási adatok alapján határozták meg – idézte szavait az MTI. A szocialista politikus közölte,

ha ajánlatukat elfogadják, akkor minden demokratikus ellenzéki párt ott lehet a parlamentben, nagyon jó választási szereplés esetén pedig önálló frakciójuk is lehet.

Ami pedig a 106 választókörzetet, a közös jelöltek állítását illeti – a szocialista miniszterelnök-jelölt szerint erről már régebb óta folynak a tárgyalások, abban meg fognak tudni állapodni. A választást a 106 egyéni körzetben lehet megnyerni. Az a fontos, hogy mind a 106 körzetben olyan jelöltet találjanak, aki leginkább alkalmas a győzelemre.

“Megvan az ideje a versengésnek és megvan az ideje az együttműködésnek”

– fogalmazott Botka László, hozzátéve: a választópolgárok többsége csak akkor fog a demokratikus ellenzéki oldalra szavazni, ha egyértelműen azt látja, hogy ezek a politikai erők valóban győzni akarnak.

Szavait némileg megkérdőjelezheti, hogy Molnár Gyula egy,  Gyurcsány Ferenc DK-elnök szerepét firtató kérdésre  azt mondta, egy tárgyalás kezdetére készítettek ajánlatot, s az út elején nem szeretnék az út végét meghatározni

Elmondta, nem változtak azok a feltételek, amelyek „áldozatokat követelnek mindenkitől”.

Az Együtt is ajánl

Elévágott Botka ajánlatának Juhász Péter, aki vasárnap tudatta: ezen a héten az Együtt megkeresi az LMP, a Párbeszéd és a Momentum vezetőit, hogy mielőbb egyeztessenek elképzeléseikről és az együttműködés lehetséges formáiról. Az Együtt politikusa leszögezte, hogy szombaton bebizonyosodott: a választási rendszer megváltoztatásában sikerült konszenzusos megállapodásra jutnia nyolc pártnak. S meggyőződése, hogy négy párt – de akár több is – képes lenne egységre jutni a választási együttműködésben is. Az Együtt  Pólus koncepciója értelmében az LMP-vel, a Párbeszéddel és a Momentummal közös listát kellene kiállítani, s ezért is fontos, hogy már most megkezdődjenek erről a tárgyalások https://fuhu.hu/wp-admin/post.php?post=9905&action=edit

– fűzte hozzá.

Lapszem – 2017. szeptember 25.

Ma a ritka nevet viselő Eufrozinák és Kendék ünneplik a névnapjukat. Továbbra is borongós lesz idő, csak elszórtan fordulhat elő csapadék, s 20 fokig is felmelegszik a levegő. Na de lássuk, hogy miről írnak a napilapok.

 Népszava: Ez csak Orbán és Simicska plakátharca

Akármi is legyen a Jobbik üzleti szándéka, közpénzt felhasználva jutottak óriásplakátokhoz, magyarán minden, az üzlethez kötődő információ közérdekből nyilvános, Vona Gábor és pártja nem titkolhatja el részleteit – szögezi le a Népszava, amely terjedelme írást közöl a párt plakátbizniszéről. A Jobbik megkeresésére sem volt hajlandó elárulni részleteket az üzletről – még annyit sem, mint korábban az Indexnek –, ám annyi egyértelművé vált a lap számára, hogy a reklámhelyeket – köztük óriásplakátokat – nem hitelből, hanem állami támogatásból finanszírozzák.

A Fidesz már szombaton azzal állt elő: feljelentést tesz tiltott pártfinanszírozás miatt, feltételezve, hogy a Jobbik ajándékba kapta a plakáthelyeket Simicska Lajostól.

A radikális párt azonban nyilván számolt ezzel a feltételezéssel, s aligha elképzelhető, hogy ne rendelkezne számlával a bevásárlásáról. Az 1100 óriásplakát vélhetően egyébként csupán része lehet egy nagyobb tervnek, hiszen hiába tiltotta meg költségvetési pénzből működő szervezetek listaár alatti hirdetéseit megtiltó, botrányosan megszavazott törvény a Jobbik tavasz óta zajló kormányellenes kampányát, néhány napon belül megjelentek a „magánmegrendelő megbízásából közzétett társadalmi célú üzenetek.

Már csak ezért szigorított tovább a kormány, jelezve: településképi bejelentési eljárást folytathatnak majd ugyanis le a polgármesterek a reklámok és reklámhordozók elhelyezéséről – az erről szóló jogszabály-módosítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes múlt hétfőn nyújtotta be a Háznak. Simicska Lajos, aki jelentős, sok tízezer közterületi reklámhordozóval rendelkezik vélhetően arra számít, hogy a fideszes önkormányzatok sok helyütt “felülvizsgálják” majd a plakáthelyeket, s így több ezer reklámhordozójának eltávolításáról dönthetnek. Ha pedig alig néhány hét múlva ezek a felületek amúgy is a elvesznek, vélhetően nem olyan fájdalmas ezektől megválni “jelképes” összegért, ezzel is borsot törve Orbán Viktor és kormánya orra alá – írja a Népszava.

Magyar Nemzet: Végső döntésre várnak a Római-part civiljei

A Fővárosi Közgyűlés szerdán dönthet a Római-partra tervezett mobil gát megépítésének a megkezdéséről; a műtárgy a jelenlegi tervek szerint változatlanul a fás Duna-part mentén épülhet meg. Csütörtök délután 14 órakor közmeghallgatást tervez a főváros. Gadó György Pál aktivista szerint a munkaidő közepére szervezett fórum mindössze színjáték. Mindezt úgy, hogy egyre több bizonyítékot tudnak felmutatni arra, nem jó megoldás a városvezetés által szorgalmazott nyomvonal – tette hozzá. Vasárnap ismét tüntetést tartottak civilek, amelyen elhangzott, hogy összetett, tájépítészek, környezetvédők és szociológusok által készített alternatív megoldást is készítettek, de azt is semmibe vette a főváros. Már 18 ezer aláírást gyűjtöttek petíciójukhoz, hogy a városvezetés vegye figyelembe javaslataikat „Fát lehet vágni a hátunkon, de csak egy ideig” – mondta Lányi András, a tiltakozó mozgalom vezetője. Úgy látja,

a főpolgármester azt szeretné elkerülni, hogy párhuzamot vonhassanak az emberek a nagymarosi erőmű elleni tiltakozásokkal, amelyek hozzájárultak a rendszerváltáskor a hatalom bukásához.

A tüntetők vasárnapra az újpesti vasúti hídnál terveznek vonulást.

Magyar Idők: Soros-Hálózat: A migráns az első

A kormánylap  visszatér egy korábban már taglalt témára, arra, hogy az utóbbi időben a tolmácsokra is kivetették hálóikat a nyílt társadalom úttörői. Mint írja, ha a Helsinki Bizottságnak sikerül keresztülvinnie tervét, akkor a Soros György támogatását élvező szervezetek döntő befolyást szerezhetnek a hatósági tolmácsolás területén – írja a kormánylap, amely egy idei keltezésű tanulmányt idéz: kívánatos lenne, hogy a jövőben csak vizsgázott tolmács vehessen részt a menekültügyi eljárásokban, s munkájukra egy kötelező erejű etikai kódex vonatkozzék. Az elsőre megfontolandónak, sőt indokoltnak, szakmailag előremutatónak tűnő követelést rögtön összekapcsolták azzal, hogy a tolmácsokra vonatkozó vizsgakövetelményeket és a magatartási szabályokat a Menekültügyi Hivatalnak, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, a területen működő tapasztalt civil szervezeteknek, valamint a tolmácsok szakmai szervezetének közösen kell kidolgozniuk.

A felsoroltak közül az ENSZ-testület eddig is együttműködött a Soros-hálózattal, és alighanem a civil szervezetek miatt sem kellene aggódniuk a helsinkiseknek

– állítja a cikk, amely azt is megjegyzi, hogy a tolmácsok három szakmai szervezete, a Professzionális Fordításszolgáltatók Egyesülete (Proford), a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete (MFTE), valamint a Szabadúszó Fordítók, Tolmácsok Egyesülete (Szoft), ugyancsak az idén állt elő a hatósági tolmácsolásra vonatkozó reformjavaslataival.

Magyar Hírlap: Interjú Pokorni Zoltánnal

„Van huszonhárom kerület Budapesten, amelyek lába leér a földre és tudja, merre mennek az utcák, és hol kell játszóteret vagy óvodát felújítani. Ez fővárosi szintről nem belátható” – mondta a Magyar Hírlapnak Pokorni Zoltán, a XII. kerület fideszes polgármestere. Beszélt arról is, hogy az oktatás ügyében mindig elfogult lesz, Tarlós István főpolgármestert pedig az elvégzett munkájáért nagyon tiszteli, ám nem volt köztük mindig gördülékeny a munkakapcsolat. Beszélt arról, hogy nem feltétlenül érzékeli, hogy az önkormányzatok  nagyobb önállóságot élveznének: sok területen ugyanis az állam a korábban átengedett hatósági feladatait visszahúzta. Ugyanakkor állami kézbe került az egészségügy, a szociális terület és az oktatás is. „Nincs egyedül üdvözítő rendszer. Lehet önkormányzati szinten is jól vagy rosszul irányítani, de az állami centralizáció is lehet intelligens és fegyelmezett.” – véli. A Fővárosi Önkormányzat is átalakult, a polgármesterek közvetlenül képviselik a kerületüket a közgyűlésben, ami radikális változást jelentett és mindenképpen jó hatása volt a munkára. A kétszintűséget szerencsére nem oldotta fel, vagyis van huszonhárom kerület Budapesten, amelyek lába leér a földre, és tudja, hogy merre mennek az utcák, és hol kell játszóteret vagy óvodát felújítani. Ez fővárosi szintről nem belátható.

A kérdésre, hogy indul-e ismét, 2019-ben, azt mondta, hogy ez a terve.

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK