Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1784 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Segíti-e Kína az Orbán kormányt a pénzügyi válságban?

Magyarország panda kötvényt bocsátott ki a kínai piacon azt követően, hogy hétfőn sikeres volt a zöld euró kötvény kibocsátása – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter. Varga hozzáfűzte: “ezt azt mutatja, hogy a kínai befektetők bíznak a magyar gazdaság stabilitásában”.

Lehet, hogy így van, de a kínai hírszerzés kiváló, és aligha kerüli el a figyelmét a magas magyar infláció, a forint mélyrepülése és az a jóslat, hogy jövőre a magyar gazdaság növekedés zéró körül lesz majd.

A mostani kötvény kibocsátás értéke 2 milliárd jüan vagyis mintegy 110 milliárd forint. Ez a magyar gazdaságnak nem kevés, de a kínaiaknak aprópénz.

Összehasonlításképp:

350 milliárd forintot kérnek a pedagógusok, hogy fizetésük fedezze a megélhetésüket.

Matolcsy a kulcsember

Orbán és Matolcsy együtt látogatott el Kínába amikor a hatalom átvételére készülődtek. Pekingben pontosan ismerik a magyar erőviszonyokat, és úgy tárgyaltak velük mint az ország jövendő vezetőivel. A baloldali kormányok idején a Fidesz bírálta Kínát amiért elnyomja a nemzeti kisebbségeket, mára ennek nyoma sincsen. A politikai kapcsolatok kiválóak, de a gazdaságban vegyes a kép. A kínaiak hídfőállásnak tekintik Magyarországot az Európai Unióban. Egyúttal pedig arra használják a magyar diplomáciát, hogy trójai falóként akadályozza az Európai Uniót Kína elítélésében.

A magyar nemzeti bankban kínai tanácsadók dolgoznak, és ez már felkeltette a CIA figyelmét is. Matolcsy Györgyöt nem látják szívesen az Egyesült Államokban, ahol őt Kína emberének tekintik Európában.

Scholz az úttörő

Németország eddig is támogatta a magyar diplomácia kínai különútját. Scholz kancellár most úttörőként első nyugati vezetőként tette tiszteletét az újonnan megválasztott Hszi Csin-ping elnöknél. A németek számára létfontosságú a kínai piac. Scholz nem üres kézzel érkezett, fontos ajándékot hozott a kínaiaknak. Azt a vakcinát, melyet a német földön működő BioNtech dolgozott ki a Covid vírus ellen. Kína számára óriási gond, hogy le kell zárnia olykor olyan nagyvárosokat is mint Sanghaj, mert nincs oltóanyaga a hatvan évesnél idősebb lakosság számára. A Biontech oltóanyag lehetővé teheti Hszi Csin-pingnek, hogy fokozatosan változtasson szigorú Covid politikáján. Méghozzá úgy, hogy ehhez német oltóanyagot használ nem pedig amerikait. Magát Hszi Csin-ping elnököt persze már rég beoltották  Pfizer vakcinával, de ezt nem kötötték a lakosság orrára.

Családbarát rendszer: Matolcsy Ádám is százmilliárdos

A Nemzeti Bank elnökének 36 éves fia Porsche autókat gyűjtöget és magánrepülőgépet használ, de mindeddig nem volt világos, hogy miből?

150 milliárd forint értékű ingatlannal rendelkezik Matolcsy Ádám a sajátjaként – hívta fel a figyelmet a Válasz Online. Ezek az ingatlanok jórészt irodaházak, ahol 112 ezer négyzetméter az ifjú Matolcsy tulajdona. De hogyan? Magántőke alapokon keresztül. Miért kellettek a Matolcsy családnak a magántőke alapok? Főként azért, hogy elrejtsék azt a változást, hogy a Nemzeti Bank ingatlanai hogyan mentek át a család tulajdonába. Így sikerült lenyúlni a Központi Kémiai Kutató intézet hatalmas ingatlanát a Rózsadomb oldalában, ahol a Matolcsy família berendezte a családi vállalkozás zászlóshajóját.

A papa fedezte leleményes fiacskája vagyonosodását is.

Az ifjabb Matolcsy megnyugodott az április választások után hiszen Orbán győzelmével a számonkérés elmaradt.

Gyorsan alapított néhány leánytársaságot a Magyar Stratégiai Zrt – ez Matolcsy Ádám cége. Az egyik ilyen leányvállalat a Strat Alfa 40 milliárd forintnál nagyobb tőkeinjekciót kapott. Honnan? Részben Mészáros Lőrinc MKB-jától, amely részesedést is szerzett a cégben, amely óriási hitelt vett fel az MKB-tól. Jelzálogot 35 milliárd forintért olyan ingatlanokra jegyeztetett be, melyek egykor a Nemzeti Bank tulajdonában voltak. A Sky Green Buildings vette fel a jelzálog hitelt Matolcsy Ádám cége javára. Tiborcz István tulajdonában volt ez a cég, majd a Wallisé lett, végül pedig kikötött a Quartz alapkezelőnél, amely a Matolcsy família tulajdonában áll. A Sky Green ingatlan vagyona 150 milliárd forint. Vajon mi köze Matolcsy Ádámnak mindehhez? Mindenütt próbálta elérni az ifjabb Matolcsyt a Válasz Online, természetesen eredménytelenül.

2500 milliárd forint

Évente ennyi jut a költségvetésből a “magyar vállalkozók támogatására”. Ez

magyarra fordítva annyit jelent, hogy ennyit nyúlnak le “legálisan “ Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei a magyar adófizetőktől minden évben.

Nem csoda, ha az Európai Unió nem ég a vágytól, hogy pénzelje Orbán Viktor rokonait, barátait és üzletfeleit. A magyar miniszterelnök szűk körben elmondta: nem számol az európai pénzekkel belátható időn belül.

“A lengyelek letolt gatyával könyörögnek, és mégsem kapnak semmit. Akkor mi mire számíthatunk?” – tette fel a kérdést a kormányfő, aki vészhelyzetet hirdetett a pénzügyi válság elkerülésére.

Legfőbb gazdasági emberei abban sem értenek egyet, hogy mit kellene csinálni?!

Matolcsy György jegybank elnök és Varga Mihály pénzügyminiszter gyakran vitatkozik egymással, de most kivételesen egyetértenek abban, hogy a fő probléma az infláció. A Századvég által megrendelt közvélemény-kutatási adatok szerint is ez izgatja legjobban az embereket. Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter viszont nagyobb veszélynek tartja a gazdaság leállását. Jövőre minimális növekedést jósolnak a magyar gazdaságnak. Nagy Márton szerint ezért a gazdaság további ösztönzése a cél, mert különben tartós recesszió alakulhat ki.

Akkor pedig nem lesz mit elosztani. Ha tehát Orbán Viktor adni akar valamit rokonainak, barátainak és üzletfeleinek, akkor azt el kell vennie valakitől: a nyugdíjasoktól, a tanároktól, a szociális szférától stb.

Mindez növekvő elégedetlenséghez vezethet. Ukrajnában ilyen körülmények között buktatták meg Janukovics oroszbarát és végtelenül korrupt kormányzatát – az USA aktív segítségével.

Ez az a forgatókönyv, melyet Orbán Viktor semmiképp sem szeretne megismételni hiszen akkor Janukoviccsal osztozhatna Putyin bukott barátainak sorsában.

Orbán és az USA nagykövete

“Amikor Moszkva rakétákat lő ki Kijevre, még játszóterekre is, akkor a magyar külügyminiszter sajtótájékoztatót tart a Gazprom központjában. Ez érint engem” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak az Egyesült Államok budapesti nagykövete. David Pressman így külföldi ellenséggé vált Magyarországon – írja az amerikai tulajdonban levő brüsszeli lap.

Korábban az USA az épp a Fehér Házban ülő elnök barátait és politikai támogatóit küldte Budapestre nagykövetnek  hiszen nem voltak különösebben nagy problémák. NATO szövetséges államba az USA általában akkor küld profi diplomatát amikor baj van. Ilyen volt például Portugália esete, ahol az USA megítélése szerint kommunista hatalomátvétel fenyegetett a szegfűs forradalom idején a hetvenes évek közepén. Odaküldték nagykövetnek Frank Carluccit, a CIA igazgató helyettesét, aki csendben cselekedett. A kommunista hatalomátvételt megakadályozták.

Goodfriend ügyvivő is hasonló feladattal érkezett Budapestre, de ő csak második ember volt a nagykövetségen. Pressman viszont nagykövet. Ráadásul az LMBTQ jogok ismert harcosa. Orbán Viktor azért találta ki az LMBTQ törvényt, hogy e mögé bújjon amikor az Európai Unió a kínos korrupciós ügyeket firtatja. A Biden adminisztráció kihasználta ezt, és az LMBTQ jogok harcosát küldte Budapestre. Vajon milyen megbízással?

Diplomatát várunk nem helytartót

Így nyilatkozott Szijjártó Péter az új amerikai nagykövetről. Orbán egyáltalán nem titkolja, hogy Biden elnök ellenfelének, Donald Trumpnak szurkol.

“Most nagyon nagy a tét, nem lehet fenntartani a pártosságnak ezt a szintjét”

– hangsúlyozza Pressman nagykövet.

“Ha a magyar sajtó átveszi az őrült moszkvai propagandát, akkor ezt szóvá tesszük” – fejtegeti a nagykövet. Aki hangsúlyozza: “mindeközben nem az a célom, hogy távolabb kerüljünk hanem épp ellenkezőleg szeretném, ha közelebb kerülnénk egymáshoz a magyar vezetőkkel”.

A kormánypárti sajtó egyelőre célpontnak tekinti az USA nagykövetet, különösen azután, hogy az két magyar bírót fogadott. Pressman nagykövet a maga módján válaszolt: képet közölt arról, hogy a Fidesz ifjú politikusa, Orbán Viktor vígan társalog az USA Legfelső Bíróságának egyik tagjával, Anthony Kennedyvel.

Hogy fogadja a kormánypárti sajtó támadásait Pressman nagykövet?  “Ez nem személyes ügy. Én az Egyesült Államokat képviselem. Nem szokásos ilyen helyzetbe kerülni egy szövetséges országban. Ezt nagyonis komolyan veszem” – nyilatkozta az USA nagykövete a Politiconak.

Erdogan nem ortodox háborúja az infláció ellen

0

85,5%-os volt az infláció a múlt hónapban Törökországban, ahol a kereskedelmi kamara és a független közgazdászok vitatják a statisztikai hivatal számait, melyeket a hatalom szigorúan ellenőriz. Az ENAG független kutató központ szerint a valós szám: 176%!

Törökország megállíthatatlanul emelkedik az infláció, a majd mindenható elnök rugdalja ki a statisztikai hivatal vezetőit, mert nincs megelégedve a számokkal. Az év eleje óta a statisztikai hivatalt állandóan átszervezik Törökországban – írja a Bloomberg. Most az alelnököt rúgták ki, aki csak nyolc hónapja volt a helyén. Nem ő felelt közvetlenül az inflációs adatokért – sietett közölni a kormánypárti sajtó. Általános ugyanis a bizalmatlanság a statisztikai hivatal számaival szemben, mert a megfélemlített szakemberek nem mernek olyan számokat közölni, amelyek kicsapthatják a biztosítékot Erdogan elnöknél.

Idén már kirúgták az elnököt és hat helyetteséből hármat menesztettek. Egyiküknek sem volt ideje megunni a munkáját, a rekorder másfél évig tartotta magát, a többieket előbb kirúgták.

Líra a mélyben

Az óriási infláció egyik legfőbb oka a török líra gyengesége. Tavaly szeptemberben 1 USA dollár még 8 lírát  ért, idén októberben már 19-et.

A lakosság egyre nehezebben viseli el az inflációt: a családok kétharmada küzd megélhetési válsággal egy friss felmérés szerint. Jövőre pedig választások lesznek. Emiatt Erdogan elnök nem ortodox gazdaságpolitikát alkalmaz: miközben a világon mindenütt emelik a kamatlábat a nemzeti bankok addíg Törökországban továbbra is alacsonyan tartják azokat.

“A török gazdaság túlhevült” – mondja Timothy Ash a Euronewsnak. A    szakértője szerint “túl gyors a növekedés, túl magas a belső kereslet, túl nagy az import. Így túl hevül a gazdaság.”

Erdogan elnök eddig is ezt tette a választások előtt: öntötte a pénzt a gazdaságba. “Erdogan oligarcha barátai, akik elsősorban az építőiparban érdekeltek profitálnak is az olcsó hitelekből” – mutat rá Ash. Aki szerint Erdogan azért sem hagyja, hogy a Nemzeti Bank emelje a kamatlábat, mert “az iszlám vallás tiltja a kamatot.”

Erdogan elnök immár egyszemélyben irányítja a gazdaságot.

“Uralma első tíz évében még ortodox gazdaságpolitikát alkalmazott, de az utóbbi időben már nem. A döntéseket már kizárólag egyedül hozza meg. A király meztelen”

– utal Andersen meséjére az elemző Törökországban.

Ukrajnában is elszállnak az élelmiszerárak

0

26,6% az infláció a kiváló termőföldjeiről és jelentős mezőgazdasági exportjáról ismert országban, melyet tönkretesz a több mint nyolc hónapja folyó háború. A gazdák sok helyen golyóálló mellényben dolgoznak a földeken, amelyekre rengeteg aknát telepített az orosz és az ukrán hadsereg.

“Nem lesz tojás jövőre, ha nem tudjuk megújítani a csirkeállományt” – közölte Európa egyik legnagyobb tojástermelője. Oleg Bahmatyuk az Ekonomicsna Pravdának arról nyilatkozott, hogy a helyzet már most is nagyon rossz, de jövőre katasztrofális lehet.

26,6%-os inflációt jelentett a Nemzeti Bank Kijevben, de az élelmiszerek áremelkedése meghaladja az átlagot. Októberben az előző hónaphoz képest 4,2%-os növekedést mértek az élelmiszerek és a nem alkohol tartalmú italok piacán, ahol az átlag 2,6% volt.

Az előrejelzés szerint az éves infláció 30% körül lesz, tavaly ez még csak 10% volt.

A Nemzeti Bank reménye az, hogy az infláció jövőre 20,8%-ra csökken. Ehhez persze véget kellene érnie a háborúnak és meg kellene kezdődnie az újjáépítésnek Ukrajnában.

A hrivnya leértékelődése növeli az inflációt

A Nemzeti Bank szerint ennek ellenére “az infláció eléggé mérsékelt” a háborús körülmények között. A Bloomberg kétkedik ebben hiszen a hrivnya leértékelődése fűti az inflációt, és drágábbá tesz olyan élelmiszert mint például a banán.

Ennek ellenére az ukrán nemzeti bank bízik benne, hogy egyszámjegyű lesz az infláció a háború sújtotta országban 2024-ben. Ehhez persze addigra véget kellene érnie a háborúnak Ukrajnában.

18 milliárd eurós uniós segély csomag

Annalena Baerbock német külügyminiszter felszólította a magyar kormányt, hogy ne akadályozza a segélycsomag elfogadását, “ne játszon pókert!”. Németország külügyminisztere arra utalt, hogy a magyar diplomácia ily módon akarja rávenni Brüsszelt arra, hogy engedélyezze az uniós eurómilliárdok kifizetését. Négy uniós diplomata is elmondta a brüsszeli Politiconak, hogy Magyarország ezzel a módszerrel akar hozzájutni a 13 milliárd eurós összeghez.

“Emberéleteket menthetünk meg ezzel a segélycsomaggal, melyet minél előbb el kell fogadni, mert a tél már nagyon közel van” – hangsúlyozta Annalena Baerbock német külügyminiszter.

Jeszenszky Zsolt bocsánatot kért az ellenzéki polgármester asszonytól

“Ha az ember kurvának áll, akkor basznia kell!” – írta Jeszenszky Zsolt szélsőjobboldali publicista Facebook oldalán Baranyi Krisztináról. Ferencváros polgármester asszonya ezen érthető módon felháborodott. Ha nem is azonnal, de Jeszenszky Zsolt bocsánatot kért.

”Bárkinek a személyét minősíteni – akár seggnyalónak vagy ócska propagandistának nevezzük, akár a külsejével, a női mivoltával kapcsolatban sütünk el gúnyos vicceket – mindig az érvek, az érdemi mondanivaló hiányát mutatja” – ismerte el önkritikusan a szélsőjobboldali publicista, aki korábban a Pesti Tv kreatív igazgatója volt. Politikai hobbista című műsorában a hatalomvédte belsőségből csepülte az ellenzéket. A Pesti tv megszűnése után műsora átkerült a Hír tv-hez. Ez pedig már Rogán Antal birodalma. Jeszenszky műsora immár felvételről megy. Nem kizárt, hogy most is felülről utasították a bocsánatkérésre a kocsmai szidalmakat ontó publicistát, aki Kötcsén rendszeresen találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel.

“Kollégáim és különösen a magam nevében ezúton kérek elnézést Baranyi Krisztinától a méltatlan megjegyzésekért”

– írta Jeszenszky Zsolt.

Baranyi Krisztina a Klubrádióban úgy nyilatkozott, hogy meglepte a bocsánatkérés.

Régi liberális-konzervatív család

Jeszenszky Zsolt nagybátyja, Antall József, az újjászülető magyar demokrácia első miniszterelnöke volt. Felmenői közül sokan töltöttek be jelentős szerepet a magyar közéletben mint például idősebb Antall József, aki a lengyel menekültek ügyeit intézte példásan a második világháború idején.

Jeszenszky Zsolt édesapja az Antall kormány külügyminisztere volt, majd pedig washingtoni nagykövet az első Orbán kormány idején. Orbán Viktor 2010 óta tartó második országlása idején Jeszenszky Géza Norvégiában volt nagykövet. Állásáról leköszönt, mert nem értett egyet Orbán Viktor politikájával. A magyar miniszterelnök összeveszett a  norvég támogató alappal, amely magyar ellenzéki szervezeteket is támogatott. Orbán Viktor a rendőrséget küldte rá a magyar szervezetekre. A magyar miniszterelnök ezt a problémát még Trump elnök előtt is felvetette a Fehér Házban, de az USA akkori elnöke ezzel a szavakkal tért ki a bírálat elől: I like Norway – kedvelem Norvégiát.

Jeszenszky és más szélsőjobboldali publicisták elfogadhatatlan hangnemét bírálva magyar közéleti személyiségek közös nyilatkozatot adtak ki. Az aláírók között van Fabiny Tamás evangélikus püspök is.

Megszerzi-e Kína Európa kikötőit?

Pireuszban kezdődött és egyelőre Hamburgban végződik a kínai offenzíva, amely eddig Európa 14 stratégiai fontosságú kikötőjében szerzett  kulcspozíciókat. Megállíthatja-e ezt Brüsszel?

“A kikötőknek pénzre van szükségük, és a kínaiak ezt használják ki. Az Új Selyemút program keretében fontos európai kikötőket szereztek meg Görögországban, Belgiumban, Franciaországban, Németországban és Spanyolországban. A kínai Cosco 100%-os tulajdonos a kikötőnek abban a részében, amelyet megvett” – nyilatkozta a párizsi Le Figaronak Philippe LeCorre, a Harvard Kennedy School tanára.

Kezdődött mindez 2019-ben amikor Hszi Csin-ping elnök személyesen vette át a kínai kikötő részt Pireuszban. Görögország kénytelen volt megválni infrastruktúrájának néhány stratégiai fontosságú részétől is az adósságválság miatt. Kína jelentkezett vásárlóként: miniszterelnökét állva tapsolta meg az athéni parlament. Pireusz azóta a Földközi tenger legforgalmasabb kikötője lett. Kiindulópontja annak a vasútvonalnak, amely majd Európa szívébe szállítaná a kínai árukat. Ennek a nagy kínai tervnek a része a Budapest-Belgrád vasútvonal.

A hálózat

Mi a célja ezzel Pekingnek? Mindenekelőtt az, hogy saját áruit szállítsa Európába. Az uniónak máris Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere, Németországban ugyanez a helyzet. Nem véletlenül járt nemrég Pekingben Olaf Scholz német kancellár bár sokan óva intették ettől az Egyesült Államokban és Európában.

A pekingi Global Times, mely hűen tükrözi a hatalom véleményét, így gúnyolódott a Scholz látogatását bíráló francia elnökön: “savanyú a szőlő?” Peking meg akarja osztani az Európai Unió tagállamait. A kínaiak pontosan tudják, hogy egyes tagállamok – mint például Németország – sokkal inkább érdekeltek a kínai piacon mint mások.

Mit tehet Brüsszel? Követelheti a kölcsönösséget a kínaiktól. Kínában ugyanis jóval nehezebb részesedést szerezni – ha nem épp lehetetlen – a stratégiai fontosságú kikötőkben.

Jelenleg Kína dönthet arról, hogy milyen árut fogad vagy nem fogad az az európai kikötő, melyben megvásárolt egy részt. Mi van, ha úgy dönt, hogy elzárja a csapot? – teszik fel a kérdést a szakértők, akik a párizsi Le Figaronak nyilatkoztak.

Hogy lehet fűtetlen lakásban túlélni a telet?

Az energiaválság energiaszegénységet okoz: a BBC összeállításából kiderül, hogy sok család számára már hétköznapi realitás a választás az evés és a fűtés között (eat or heat).

“Már egyáltalán nem kapcsolom be a fűtést” – mondja a háziasszony, aki elárulta: férjével együtt azt tervezik, hogy egész télen kitartanak fűtés nélkül! Házukban Lancashire-ben már most is nagyon hideg van, de mi lesz télen?

Az asszony máris beteg: elsősorban az ízületeivel van probléma. A mellkasában a csontok körül permanens gyulladás keletkezett, így állandóan az az érzése, hogy mindjárt szívrohamot kap. Korábban Zumba táncot tanított, de fel kellett hagynia ezzel a betegsége miatt. Most segélyt kap a kormánytól. Férje félállásban tud csak dolgozni, mert ő ápolja a feleségét. Aki a konyhában is igyekszik spórolni: a sütőt csak kivételes alkalmakkor használja.

Közben a fájdalom krónikus, és félő, hogy télen csak rosszabb lesz, ha az időjárás hidegre fordul.

Október elején emelték az energia árat Nagy Britanniában, amely miatt

“túlságosan félünk attól, hogy kiszámoljuk a költségeket”

– mondja a 27 éves brit asszony.

Már az energiaválság előtt is sok család küzdött ezzel a problémával Európában: 36 millióan éltek úgy 2020-ban, hogy a lakásukat nem tudták kellőképen fűteni. Azóta sokat romlott a helyzet. Az USA-ban bevezették az energiaszegénység fogalmát, ez a lakosság 16%-át érinti. Közülük nem mindenki számít szegénynek: a statisztika szerint 5,2 millió olyan háztartás is energiaszegénynek számít, ahol a jövedelem meghaladja a szegénységi küszöböt.

Kínában az energia szegénység a lakosság 24-27%-át érinti.

Az energiaválság a legsúlyosabban Európában, de a többi kontinens sem ússza meg könnyedén hiszen globális gondról van szó – figyelmeztet a Nemzetközi Energia Ügynökség.

A hidegbe bele lehet halni

Nagyobb a sztrók és a légzési megbetegedések valószínűsége, nő az ízületi problémák kockázata. Az idősebb korosztály gyakrabban csúszhat vagy eshet el a rosszul vagy egyáltalán nem fűtött otthonokban.

“Azt látjuk, hogy az egész család nagykabátban reggelizik” – nem Ukrajnában, ahol az orosz hadsereg lerombolja az infrastruktúrát hanem Észak Írországban. Belfastban a jótékonysági szervezetek fűtési segélyt adnak a leginkább rászorulóknak.

Előítélet az, hogy a hideg lakás egyszerűen csak kényelmetlenség, komoly orvosi problémáról van szó – hangsúlyozzák  a BBC-nek nyilatkozó szakértők.

 “Itt van például a vérkeringés. Ha csökken a hőmérséklet, akkor az erek összeszorulnak. Emelkedik a vérnyomás és romlik a vérkeringés. Vérrögök alakulhatnak ki, és ezek következtében szívroham vagy sztrók jöhet” – mond egy konkrét példát Margaret Whithead professzor, aki a közegészségügy tanszék vezetője a Liverpooli Egyetemen. A professzor hozzáteszi, hogy a hideg otthon sokat ronthat azok egészségi állapotán, akik rákkal vagy artritisszel küzdenek.

“A hideg lakásban korlátozottá válhat a mozgás, az idős emberek könnyebben eshetnek el vagy más sérüléseket szenvedhetnek” – mutat rá a professzor asszony. Aki külön kiemeli, hogy a gyerekek számára különösen veszélyes lehet a gyengén vagy egyáltalán nem fűtött lakás: ”kevés sebezhetőbb csoport van mint a gyerekek, akiknek az immunrendszere a pandémia idején amúgyis meggyengült. Hideg lakásban könnyen kaphatnak tüdőgyulladást vagy más hasonló betegséget. Ha valakinek asztmája van, akkor a hideg különösen súlyos következményekkel járhat.”

Fagyasszátok be az árakat, ne az embereket!

Ezt követelik a tüntetők sok országban, ahol a szegény családok nem tudják kifizetni az energia számlákat. Németországban 200 milliárd eurós energia alapot hoztak létre, hogy kompenzálják az energiaárak emelkedését.

A BBC arra mutat rá, hogy az energiaválság csak megnövelte az energiaszegénységet, de az korábban is létezett. Már az energia válság előtt is azt tapasztalták, hogy a fagyhalál az esetek több mint 20%-ában a lakásokban következett be Nagy Britanniában. Nem kis számról van szó: csak Angliában a 2020-21-es tél folyamán 63 ezren haltak meg a hideg miatt!

Az energia válság következtében  drámai mértékben romlott a helyzet: 15 millió ember kerülhet az energia szegény kategóriába ezen a télen Nagy Britanniában. Ez a brit háztartások 55%-a!

Ez különösen kedvezőtlen a gyerekek számára hiszen az energia szegénységben felnövekvő nemzedék rosszabbul teljesít az iskolában. Ez nem is csoda hiszen hol tudná megírni a házi feladatot a gyerek, ha a család csak egyetlenegy szobát fűt vagy azt sem?

A családi kapcsolatokat is próbára teszi a spórolás hiszen ki kell kapcsolni a televíziót , nem használhatják a számítógépet. A fridzsider az egyetlen háztartási gép , amely megmenekül a nagy spórolási kampányban- írja a BBC. Amely hozzáteszi, hogy melegedő helyeket hoznak létre országszerte Nagy Britanniában a könyvtárakban, templomokban, képtárakban. Warm bank-nek nevezik azokat a helyeket, ahol ingyen felmelegedhetnek azok, akiknek nincs pénzük az otthonuk fűtésére.

Christine Liddel professzor (Ulster Egyetem) szerint

az energiaszegénységet általános közegészségügyi problémának kellene tekinteni. A kormány a felelős, ezért neki kellene intézkednie az energiaszegénység ügyében

– hangsúlyozza a professzor asszony, aki a BBC-nek nyilatkozott.

Öt stratégiai fontosságú céget állami ellenőrzés alá helyeztek Ukrajnában

Az öt állami ellenőrzés alá vont cég mindegyike a csőd szélén álló vállalkozás, s az ideiglenes intézkedés így kívánja megőrizni a cégek működőképességét, melyre a háború folytatásának érdekében elsődleges szükség van.

Ez része a háborús erőfeszítésnek – közölte Zelenszkij elnök, aki hozzátette, hogy más vállalatokra is sor kerülhet Ukrajnában, amely a háború miatt a gazdasági csőd szélén áll.

Az ország legnagyobb olaj cége, az Ukrnafta és legnagyobb olajfinomítója, az Ukratnafta a legfontosabb az újonnan állami ellenőrzés alá került cégek közül. Mindkettő annak az Ihor Kolomijszkijnek a tulajdona, aki Volodimir Zelenszkij fő pénzügyi támogatója volt a
2019-es elnökválasztási kampányban. A dúsgazdag oligarcha a csőd szélén áll, mert bankja, a PrivatBank jelenleg fizetésképtelen.

A MotorSich, a harmadik állami ellenőrzés alá került vállalat repülőgép és helikopter motorokat gyártott Zaporozsjeben, melyet elfoglaltak az oroszok.

Az olajfinomító sem működik, mert orosz találat érte a harcok során – írja a Financial Times.

Zelenszkij elnök szerint: ”ezek a lépések szükségesek hazánk erőfeszítéseinek támogatására. Ezekben a nehéz időkben minden erőnket hazánk felszabadítására és a hadsereg támogatására kell fordítanunk” – mondta az államfő a Telegram televízióban.

Az elnök tanácsadói azt hangsúlyozzák, hogy csak ideiglenes intézkedésről van szó.

Tavaly Zelenszkij elnök keresztülvitt egy törvényt, amely az oligarchák befolyását korlátozná Ukrajnában. A háború természetesen felülír mindent, különösen azután, hogy az oroszok új taktikája arra irányul, hogy lerombolják Ukrajna energiahálózatát. Emiatt gyakoriak az áramszünetek. Az is felmerült, hogy Kijev 3 millió lakóját télen vidékre költöztetik, mert nem tudják fűteni a fővárost. Ezt az elképzelést egyelőre visszavonták, de Ukrajna különösen nehéz tél elé néz.

Oligarchák pácban

Zelenszkij elnök korábbi szponzora, Ihor Kolomijszkij bajban van: nemcsak az ukrán hatóságok hanem külföldi pénzügyi felügyeletek is érdeklődnek a PrivatBank csődjének körülményeiről. Az oligarcha bankja már 2016-ban állami felügyelet alá került, mert szőrén szálán eltűnt több mint 5 milliárd dollár a bank számláiról. Ihor Kolomijszkij állítólag azért pénzelte Zelenszkij kampányát, mert abban bízott, hogy ily módon megúszhatja a vizsgálatot.

A repülőgép és helikopter motorokat gyártó MotorSich korábbi tulajdonosát hazaárulás miatt letartóztatták. Az ügyészség azzal vádolja, Moszkva az ő segítségével szerzett be helikopter motorokat külföldről, ahol szankciók vannak érvényben Oroszországgal szemben.

A negyedik állami ellenőrzés alá került cég vezetője külföldre menekült a pénzügyi felügyelet vizsgálata elől. Konsztantyin Zsivago Avtokraz nevű cége szállító eszközöket gyárt a hadseregnek. A pénzügyi felügyelet azért érdeklődik az ukrán oligarcha iránt, mert magánbankja bedőlt, tetemes adósságot hagyva maga után.

A Zaporizstranszformator nevű cégnek több tulajdonosa is van, de minthogy Zaporozsje városában működik, melyet az oroszok megszálltak, ezért kérdéses, hogy kinek szállít. Nagy szükség lenne a termékeire hiszen a lerombolt energia hálózat alkatrészeit állítja elő.

Nem államosításról van szó

Ezt hangsúlyozzák az ukrán vezetők. Olekszij Reznyikov honvédelmi miniszter a Reutersnek így nyilatkozott erről :

“ez nem államosítás. Egyszerűen csak arról van szó , hogy háborús időkben átvesszük a cégek irányítását. Ez jogilag teljes mértékben különbözik az államosítástól.”

Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság elnöke  felhívta Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy elmondja neki: az Európai Unió újabb 18 milliárd eurós segély csomagot állít össze Ukrajnának.

“Ukrajna csak bemelegítés a nagy kínai háború előtt”

Arről beszélt a Pentagon stratégiai parancsnokságának vezetője. Charles Richard admirális szerint az Ukrajnában folyó háború azt bizonyítja, hogy csökkent az USA haderő elrettentő ereje, ezért merte Putyin megtámadni Ukrajnát.

Az igazi nagy háború Kína ellen következik – hangsúlyozta az admirális, aki szerint

“az, ami jelenleg Ukrajnában folyik csak bemelegítés a nagy Kína elleni háború előtt.”

Milyenek az erőviszonyok a két szuperhatalom között?

“Az USA hajója süllyed, lassan, de biztosan, mert a kínaiak gyorsabban növelik a kapacitásaikat” – jelentette ki az admirális, aki az Egyesült Államok stratégái erőit felügyeli vagyis az ő parancsára indulhatnak el az atomrakéták, ha az elnök erre utasítást ad.

Charles Richard admirális, aki 2019 óta áll a stratégiai parancsnokság élén már előadta ugyanezt a washingtoni kongresszus előtt is.

“Az USA csakis a tengeralattjárók terén rendelkezik még számottevő fölénnyel” – fejtegette a tengernagy a washingtoni kongresszus előtt.

Az USA katonai költségvetése megközelíti a 800 milliárd dollárt míg Kínáé 250 milliárd. Washington mégis kínai kihívásról beszél, mert az amerikai haderő az egész világon jelen van míg a kínaiak Ázsián kívül csak egyetlen támaszponttal rendelkeznek Dzsibutiban, közel a stratégiai fontosságú Szuezi csatornához.

Mit akar Peking?

Szavakban a kínaiak békülékenyek. Alig választotta újra a kommunista pártkongresszus Hszi Csin-pinget, a kínai elnök sietett tárgyalási ajánlatot tenni Washingtonnak. Az amerikaiak látványosan negligálják Kínát: a tavaly szeptemberben érkezett nagykövetet a kutya sem fogadja a döntéshozók közül.

A kínaiak a békülékeny politika mögött éppúgy fegyverkeznek mint az amerikaiak. Hszi Csin-ping elnök katonai egyenruhában látogatott el a haderő stratégiai parancsnokságára. Korábban a kínai államfő megismételte a hagyományos álláspontot: Tajvan  Kína része, és ezért “katonai erővel is visszaszerezhető”.

Oroszország ukrajnai háborúját egyértelműen kudarcnak minősítik Pekingben. Hszi Csin-ping elnök meg is mondta Putyinnak Szamarkandban, hogy “Vologya, hagyd abba!”

A kínaiak sokkal inkább gazdasági és technológiai téren akarják legyőzni az Egyesült Államokat.

Peking tervei szerint a mesterséges intelligencia terén 2025-ben a kínaiak átvehetik a vezetést az USA-tól. Biden elnök ezért is hirdetett chip háborút Kína ellen.

Trump elnök annak idején díszvendég volt a Tiltott városban Pekingben, ahol igen ritkán fogadnak külföldi vezetőt a hatalom szentélyében. Pekingben abban bíznak, hogy a republikánusok győznek az időközi választásokon, és ez hatással lesz az amerikai diplomaciára is. A republikánus Kissinger hozta tető alá az amerikai – kínai stratégiai egyezményt Csou En-laj miniszterelnökkel 50 évvel ezelőtt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK