Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1858 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Izrael: az ultraortodox fiatalok is hadkötelesek

Történelmi fordulat Izraelben, ahol a legfelső bíróság egyhangúlag úgy döntött: ezentúl az ultraortodox fiatalokat is besorozzák a hadseregbe. Emiatt összeomolhat a kormánykoalíció Jeruzsálemben.

“Egy nehéz háború kellős közepén az egyenlőtlenség ezen a téren mind nagyobb terhet jelent, ezért meg kell oldanunk ezt a problémát” – indokolta a kilenc tagú legfelső bíróság a döntést.

“A hadseregben és a biztonsági szolgálatoknál emberhiány mutatkozik” – állapította meg a bíróság arra utalva, hogy a 2023 októberében elkezdődött gázai háború mind több áldozatot követel, és senki sem látja még a konfliktus végét. Eddig több mint hatszáz katona halt meg a gázai háborúban. A haredi ultra ortodox közösség tagjai eddig mentesültek a katonai szolgálat alól. Benjamin Netanjahu kormányában részt vesznek olyan szélsőjobboldali pártok, melyek elleneznek minden változást ebben a tekintetben, ezért előfordulhat, hogy a kormány összeomlik Izraelben.

A kormány képviselői a legfelső bíróság előtt azzal érveltek, hogy a sorozás elrendelése a haredi közösségben “szétszakítaná a társadalmat.”

Jichák Goldknopf ultraortodox építési és lakásügyi miniszter a legfelső bíróság döntése után úgy nyilatkozott, hogy “az ítélet rendkívüli szerencsétlen és csalódást okoz”, arról azonban nem beszélt, hogy az Egységes Tóra párt kilép-e a koalícióból?

Eddig miért nem katonáskodtak?

Izrael biztonsága érdekében a lányokat is behívják a hadseregbe hiszen a zsidó állam megalakulása óta gyakran fenyegeti létében is valamilyen külső támadás a kicsi és nehezen védhető országot. Ráadásul Nagy Izrael területén már több arab él mint zsidó, és a demográfia nem Izrael népének kedvez.

A haredi közösség úgy véli, hogy a jesivákban tanuló ultra ortodox fiatalok azzal teljesítik hazafias kötelességüket, hogy folytatják a több ezeréves vallási tradíciójukat. Nem is alkalmasak katonai szolgálatra, mert a vallási tanulmányokra koncentrálnak, és elhanyagolják a matematikát, fizikát vagy a történelmet.

A haredi közösség rendkívül családcentrikus, és minden gyermeket isten adományának tekint, ezért a létszáma dinamikusan növekszik: évente több mint 4%-kal. A hivatalos adatok szerint évente 13 ezer ultraortodox férfi éri el a 18 éves korhatárt amikor be kellene vonulnia, de közülük csak kevesen teszik ezt: még a 10%-ot sem éri el az arányuk. Ezen változtathat a legfelső bíróság ítélete, amely immár a haredi közösséget is katonai szolgálatra kötelezi Izraelben.

Nem a NATO provokációja miatt támadta meg Putyin Ukrajnát! 

Mítoszromboló videót tett közzé Londonban a hadügyminisztérium azt követően, hogy a szélsőjobboldali Nigel Farage a választási kampányban azt állította: a NATO provokálta ki Putyin csapatainak támadását Ukrajnában 2022 február 24-én.

A NATO komoly erőfeszítéseket tett arra, hogy együttműködjön Putyinnal – hangsúlyozza a videó, amely rámutat arra, hogy az orosz elnök volt az, aki félredobta a az észak-atlanti szervezet javaslatait, és a fegyverekhez nyúlt. “Oroszország előbb megtámadta Grúziát – Georgiát, majd pedig Ukrajnát.”

Rishi Sunak konzervatív kormányfő kijelentette:

”Nigel Farage állítása teljes mértékben alaptalan, és Putyin kezére játszik.”

Farage a BBC-nek adott interjúban elismerte, hogy az agresszió Ukrajna ellen “Putyin hibája” volt, de azt állította, hogy erre azért került sor, mert “a Nyugat provokálta őt.”

Mit értett ezen a szélsőjobboldali angol politikus, aki a brexit első számú híve és propagálója volt Nagy Britanniában annak ellenére , hogy hosszú évekig az Európai parlamentben vette fel a nem épp szerény fizetését. A brit sajtóban arról is megjelentek hírek , hogy Nigel Farage pénzt is kapott Putyintól , de ezeket az állításokat nem sikerült igazolni.

Mit állított Nigel Farage a BBC interjúban?

“Számomra világos volt, hogy a NATO és az Európai Unió keleti előrenyomulása alkalmat adott Putyinnak arra, hogy azt mondhassa az orosz népnek:

“újra ránk támadnak, háborút hoznak ránk.”

Farage hangsúlyozta: a NATO és az Európai Unió “ürügyet szolgáltatott Putyinnak az agresszióra.”

Rishi Sunak miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy Putyin elfogadhatatlan akciókat indított már korábban is Nyugaton: ”Ez az ember ideggázt vetett be Nagy Britannia utcáin” – célzott a novicsok esetre amikor az orosz hírszerzés híres árulóját és annak lányát idegméreggel akarta eltenni láb alól Putyin titkosszolgálata. Az orosz elnök, aki maga is a titkosszolgálatnál töltötte ifjúságát, és annak újjászervezésével került be az elitbe, állítólag személyesen adott parancsot az áruló orosz ezredes meggyilkolására Nagy Britanniában. Az akció hajszál híján sikerült is, de végül az ezredes és lánya megmenekült, mindketten azóta is védőőrizetben vannak.

Rishi Sunak brit miniszterelnök arra is utalt, hogy “Putyin nemrég Észak Koreával kötött katonai egyezményt.”

Észak Korea folyamatosan ENSZ szankciók hatálya alatt áll, mert fura ura állandóan nukleáris háborúval fenyegeti a világot. Kim Dzsong Un aktívan támogatja Putyin Ukrajna elleni agresszióját: fegyvert és lőszert szállít. A duci diktátor katonákat is ajánlott Putyinnak, de az orosz diktátor ezt egyelőre nem fogadta el.

“Churchill forog a sírjában”

Ezt írta Farage kijelentései kapcsán az egykori brit hadügyminiszter a Daily Telegraphban. A Munkáspárt vezetője, aki a választások után jó eséllyel Nagy Britannia miniszterelnöke lehet, szintén elítélte Farage Putyint mentegető állásfoglalását: “ez a vélemény gyalázat!” – hangsúlyozta Keir Starmer, aki hozzátette:

”mindenki, aki be akar kerülni a brit parlamentbe, el kell, hogy ismerje: Putyin az agresszor Ukrajnában!”

Nigel Farage eddig hétszer próbálkozott, hogy bekerüljön a brit parlamentbe, de egyszer sem sikerült. Ezért az Európai Parlamentben vette fel dús fizetését, de ott Nagy Britannia tagsága – jelentős részben az ő brexit kampánya miatt – megszűnt.

Farage nem is titkolja, hogy csodálója Putyinnak:

“mint embert nem kedvelem, de mint politikust csodálom hiszen át tudta venni Oroszország irányítását.”

Farage közölte: 2029-ben szeretne indulni a miniszterelnöki tisztségért az Egyesült Királyságban.

A bírálatokra válaszolva Nigel Farage ezt írta a Telegraphban: ”Sosem voltam Putyin támogatója, de hogyha bottal támadjuk meg az orosz medvét, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy visszaüt.”

A Liberális Demokraták vezetője erre azt válaszolta: ”A választási kampány során sok városban járok, és sok helyen ott lobog az ukrán zászló. Ezt azt jelenti, hogy Nagy Britannia népe szolidáris Ukrajnával” – jelentette ki Sir Ed Davey, a liberális demokraták vezetője. Aki hozzátette:

“Nigel Farage ezzel a kijelentéssel azt igazolta, hogy Putyin oldalán áll nem pedig a szabadságén.”

Robbanás egy Dél Korea-i akkumulátorgyárban

Legkevesebb 20 ember meghalt a tűzben, amely a robbanás után kialakult az akkumulátor gyárban 45 kilométerre Szöultól.

67 ember volt az épületben, ahol tűz ütött ki, amelyet csak nehezen tudtak eloltani, mert a lítium igen könnyen fog tüzet, és nagyon nehezen oltható el. 21 embert keresnek, őket az okostelefonjuk jeladása alapján próbálják megtalálni. A gyárban legkevesebb 35 ezer akkumulátor volt a raktárban, és ezek robbantak fel. Egyelőre nem tapasztaltak környezeti ártalmakat, de a hatóságok attól tartanak, hogy a lítium, amely igen környezetszennyező kijut a gyár területéről Dél Koreában.

Magyarország már most is a világ egyik legnagyobb akkumulátorgyártója

“Időtlen idők óta most először nem a követői vagyunk egy forradalmi technológiai átalakításnak, hanem az éllovasai. A magyar zöld autóipari átállás hatalmas technológiai és politikai siker”

– büszkélkedett idei évértékelő beszédében Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán 2017-ben Gödön azt mondta a Samsung gyár megnyitóján:

”a jövő költözik be Gödre.”

Azóta a Samsung gyár óriásivá nőtt: az árbevétele évi 1600 milliárd forint, és további bővítést terveznek. 39 akkumulátorüzem építését jelentették be Magyarországon, egy kis országban ez hallatlanul magas szám. A legnagyobb a kínai CATL akkumulátor gyár lesz, amely megelőzi a Samsungot az első helyen.

A kínai gyár hatalmas állami támogatást kap: 320 milliárd forintot. A kormány elképzelései szerint az akkumulátor gyárak és az elektromos autókat előállító cégek valamiféle szimbiózisban élnek majd egymással. Debrecenben például a BMW autókba építik majd be a CATL akkumulátorokat. Erről a kínai és a német cég már meg is állapodott, Magyarország itt csak a területet adja, ahol nagy lehet a környezetkárosodás. Emiatt Debrecenben, amely pedig a Fidesz egyik fellegvára, komoly tiltakozó akció bontakozott ki, mert a lakosság félti az ivóvizet és a talajt, ezenkívül tart a lehetséges balesetektől, amelyek vegyi gyárakban a legszigorúbb fegyelem mellett is előfordulhatnak mint most Dél Koreában.

Ezért a debreceni környezetvédők azt javasolták Orbán Viktornak, hogy

“építsen akkumulátor gyárat Felcsúton!”

25 milliárd dolláros kártérítést kérnek a Boeing károsultak

A washingtoni igazságügyi minisztériumhoz címzett panaszukban a károsultak azzal vádolják a Boeinget, hogy az “Egyesült Államok történetének legnagyobb vállalati katasztrófáját okozta.” 346 ember vesztette életét két Boeing katasztrófában 2018-ban és 2019-ben Indonéziában és Etiópiában.

“Bocsánatot kérek azért a fájdalomért, amelyet okoztam” – mondta a Boeing elnök vezérigazgatója a szenátusi vizsgálóbizottság előtt Washingtonban, ahol a családtagok tüntettek ellene. Mi történt?

2018 októberben Indonéziában Jáva szigetén nemsokkal a felszállás után a tengerbe zuhant egy Boeing óriásgép. Mindenki meghalt, az áldozatok száma 189 volt.

A másik Boeing 737 Max Etiópiában zuhant le 2019-ben, ott is a felszállás után nemsokkal következett be a katasztrófa. Etiópiában is mindenki meghalt: 157 volt az áldozatok száma.

Mindkét katasztrófát a Boeing műszaki hibája okozta.  Calhoun elnök-vezérigazgató elismerte ezt a szenátusi vizsgáló bizottság előtt, és közölte:

”levontuk a tanulságokat, tanultunk a hibákból.”

A Boeing főnök azt is elismerte, hogy megpróbálták elhallgattatni azokat az alkalmazottakat, akik házon belül jelezték a hibákat. “Később azonban ebből is levontuk a következtetést” – mondta az elnök vezérigazgató, aki hatalmas végkielégítéssel az év végén távozik a Boeingtól.

Az igazságügyi minisztériumban most újra elővehetik azt a félretett ügyet, amely a Boeing csalását vizsgálta ki: a repülőgépgyártó óriás tudatosan félrevezette a repülésbiztonsági hivatal embereit amikor azok ellenőrizték az óriásgépeket.

A Boeing gépek azóta is furcsa dolgokat produkáltak: idén januárban felszállás után kiesett az ajtó egy része Oregon államban – USA. A pilóta kényszerleszállást hajtott végre, és szerencsére senki sem sérült meg, de nagy volt a pánik. A vizsgálat megállapította, hogy gyártási hiba történt, melyet korábban ugyan jeleztek, de nem javítottak ki.

24,8 milliárd dolláros kártérítés

Ennyit követelnek a családtagok, akik közül sokan eljöttek a szenátusi meghallgatásra.

“Én Angliából repültem Washingtonba, hogy halljam: mit tud mondani a Boeing elnök-vezérigazgatója a szenátusi vizsgáló bizottság előtt. Hogy tették biztonságosabbá a repülést?” – nyilakozta a BBC-nek az egyik meghalt utas lánya Washingtonban. Hozzátette:

”El akarjuk érni, hogy az Egyesült Államok bűnügyi vizsgálatot folytasson a Boeing és főként annak vezetői ellen hiszen ők 346 ember haláláért felelősek. Addig nem nyugszunk amíg igazságot nem szolgáltatnak nekünk!”

Richard Blumenthal szenátor, a biztonsági albizottság feje azzal vádolta a Boeing vezérét, hogy nem hajtotta végre azokat az intézkedéseket a biztonság javítására, melyeket megígért hiszen januárban jött az újabb katasztrófa, amely szerencsére nem követelt áldozatokat, de megmutatta, hogy a Max 737 továbbra sem biztonságos.

Josh Hawley szenátor egyenesen nekiszegezte a kérdést a Boeing elnök vezérigazgatójának:

“miért nem mondott le?!”

A szenátor azután is érdeklődött, hogy “ön évi 32,8 millió dolláros fizetést kap a Boeingtól, mégis miért?! ”Az elnök vezérigazgató végül márciusban jelentette be távozását.

A januári katasztrófa után a repülésbiztonsági hivatal főnöke látogatást tett a Boeing gyár telepen, ahol megállapította:

”nagyon erősen koncentrálnak a gyártási határidőre, de a biztonságra nem fordítanak kellő figyelmet.”

A Boeing egyik régi munkatársa rendszeresen jelezte a biztonsági problémákat, de ahelyett, hogy meghallgatták volna, halálra szekírozták.

A katasztrófa áldozatainak családtagjai úgy vélik, hogy a felelősöknek börtönben a helyük: ”A Boeing főnökök és mérnökök tudták, hogy a gép nem biztonságos, mégsem tettek semmit. Ők a felelősök azért, hogy a 24 éves lányom meghalt amikor az etióp gép lezuhant 2019-ben. Az egész Boeing vezetésnek  börtönben a helye hiszen lényegében ők a felelősök a lányom haláláért” – mondta egy felháborodott apa Washingtonban a szenátusi meghallgatás után.

Orbán egymilliárd eurós kölcsönt ad macedón barátjának

Észak Macedóniában Orbán Viktor politikai szövetségese, a sokáig Budapesten rejtőzködő Gruevszki pártja nyerte meg a választásokat miután kiderült: a baloldali kormány semmivel sem kevésbé korrupt mint jobboldali ellenfele a koldusszegény országban, ahonnan aki csak tud külföldre távozik.

A baloldali kormányt a Nyugat támogatta, a jobboldal Oroszország, Kína és Magyarország támogatására számíthat Szerbiáról már nem is beszélve. Szkopjéban eddig mindenki úgy tudta, hogy Kína adja az egymilliárd eurós életmentő hitelt Észak Macedóniának, de a jobboldali párt alelnöke elárulta: olyan országról van szó, amely az Európai Unió és a NATO tagja – ez pedig csakis Magyarország lehet, ahol “a macedón oroszlán” rejtőzködik.

Kritikus a magyar költségvetés hiánya

Brüsszel eljárást fontolgat a magyar kormány ellen, mert a költségvetés hiánya kritikus, különösen akkor, hogyha ahhoz hozzávesszük a nemzeti bank óriási veszteségét, mert így együtt meghaladja a hiány az éves GDP 10%-át! Amikor nyereséges volt a nemzeti bank, akkor azt nem fizette be a költségvetésbe hanem alapítványokban helyezte el mondván:

“az elveszítette közpénz jellegét”.

A nyilvánvaló csalást az európai statisztikai hivatal lefülelte, de már kereshetik a pénzt Matolcsy Györgyön és társain. A nemzeti bank hiányát viszont előbb vagy utóbb a magyar költségvetésnek törlesztenie kell. Magyarország pénzügyi helyzete tehát pocsék. Ebben a helyzetben egymilliárd eurós hitelt adni egy kétes szövetségesnek, enyhén szólva is kockázatos. Ráadásul nyilvánvalóan Magyarország is hitelből nyújt kölcsönt miközben a bankok egyre magasabb kamatot számolnak fel a nemzeti együttműködés rendszerének, amely nem jut hozzá az uniós euró milliárdokhoz egyedül a tagállamok közül. Attól még persze, hogy a macedón kölcsön nem előnyös Magyarország számára, még hozhat pénzt Orbán Viktornak és hűséges oligarcháinak. Orbán szorult helyzetében vabankot játszik. Szerencsejátékos, aki bízik a csillagok állásában. Napóleon is ilyen volt egészen Waterlooig…

Ukrán parancsnok: jelenleg vesztésre állunk!

“Területeket veszítünk és a legjobb embereinket veszítjük el” – hangsúlyozta a katonatiszt, aki szerint egyre fáradtabbak a katonák a fronton. “Eljutottunk az elgyengülés pillanatába, és ez a legveszélyesebb a csapatok moráljára.”  – így nyilatkozott Dmitro Kuharcsuk zászlóalj parancsnok az Ukrainszkaja Pravdanak.

Az erőviszonyok az oroszoknak kedveznek: ”Az ellenség ügyesen csinálja a lopakodó offenzívát. Ez kritikus következménnyel járhat a számunkra” – mondja az ukrán zászlóalj parancsnok. A fentiekből levonta a következtetést:

”Innen már minden csak egyre rosszabb lesz.”

A probléma az, hogy nem tudják leváltani a fronton harcoló csapatokat, mert nincsen utánpótlás.

“Ha nem lesz szemlélet váltás, ha nem javítják ki a hibákat, akkor ezt a háborút el fogjuk veszíteni”

– jósolja az ukrán rohamzászlóalj parancsnoka.

Zelenszkij már hajlandó lenne tárgyalni az oroszokkal

Az ukrán elnök tárgyalt Biden elnökkel Olaszországban, és aláírtak egy tízéves stratégiai védelmi egyezményt. Ezt követően az elnök kabinetfőnöke elmondta a Bloombergnek, hogy immár hajlandók részt venni olyan békekonferencián, melyen Oroszország is jelen van. A svájci tanácskozás, melyre Oroszországot meg sem hívták nem ért el semmit sem.

Oroszország és Ukrajna között már folytak béketárgyalások Putyin agressziója után, de ezek máig tisztázatlan okból megszakadtak. Most újrakezdődhetnek a tárgyalások bár a két fél álláspontja igen messze áll egymástól közvetítő fél pedig egyelőre nincsen.

Békekonferencia Ukrajnáról Oroszország részvételével

Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke nyilatkozott a New York-i Bloombergnek. Andrij Jermak ugyan sikeresnek nevezte a svájci békekonferenciát, amely Ukrajna jövőjéről szólt, de elismerte, hogy Oroszország részvétele nélkül egy ilyen tanácskozás nem lehet sikeres. Ezért azt javasolta, hogy a következő békekonferencián már Oroszország is vegyen részt.

Mind Kijevnek mind pedig Moszkvának van békejavaslata csakhogy a kettő homlokegyenest ellenkezik egymással: az ukránok eddig azon az állásponton voltak, hogy csakis akkor lehet érdemben tárgyalni a fegyverszünetről illetve a békéről, hogyha az orosz csapatok kivonulnak Ukrajna területéről.

Moszkva álláspontja viszont az, hogy a jelenlegi frontvonalon kellene megkötni a fegyverszünetet, és később tisztázni Ukrajna határait.

Oroszország a Krímet és négy másik ukrajnai tartományt már a sajátjának tekint azon az alapon, hogy ott a lakosság többsége orosz. Nemzetközi jogilag ez az álláspont tarthatatlan ugyanakkor Putyin nyilvánvalóvá tette, hogy nem vonul ki Ukrajnából, mert akkor kérdésessé válna a hatalma Oroszországban.

Biden – Zelenszkij

A G7 csúcs idején USA – ukrán stratégiai védelmi egyezményt kötöttek, amely tíz évre szól. Biden és Zelenszkij ebből az alkalomból tárgyalt egymással Olaszországban, és minden bizonnyal ennek az eredménye az, hogy az ukrán elnök kabinetfőnöke jelezte: hajlandók tárgyalni Oroszországgal. Zelenszkij elnök már korábban Washingtonban úgy nyilatkozott az amerikai sajtónak, hogy Biden elnök öt perc alatt fegyverszünetet köthetne a feje fölött Putyinnal. A CIA igazgatója és az orosz hírszerzés feje titokban rendszeresen egyeztette nézeteit Törökországban, és nyilvánvalóan ennek is része van abban, hogy Ukrajna új javaslattal állt elő. Bident sürgeti az idő hiszen Trump azt állítja: napokon belül rendezné az ukrajnai kérdést oly módon, hogy tárgyalna Putyinnal. Trump azt is közölte nemrég, hogy amint bekerülne a Fehér Házba, azonnal leállítaná a támogatást Ukrajnának.

Az USA nemrég 60 milliárd dolláros támogatást szavazott meg Ukrajnának miután erre Trump is áldását adta. Az ex elnökkel közölték: amennyiben Ukrajna nem kapja meg a támogatást, akkor beszakadhat a front, és Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv orosz kézre kerülhet.

Az amerikai diplomácia, amely 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, jelenleg két megoldhatatlan válsággal küzd: az egyik az ukrajnai háború, a másik a gázai konfliktus.

Mindkét esetben fennáll a háború eszkalációjának esélye, mert az USA engedélyezte Ukrajnának, hogy orosz célpontokat támadjon a fronttól távolabb is, a Közel Keleten pedig Izrael új front nyitását fontolgatja: elkészült egy támadási terv a Libanonban működő Hezbollah szervezet ellen, mely rendszeresen lövi rakétákkal a zsidó államot.

Az amerikai közvéleményt mindkét konfliktus megosztja, ezért Bidennek érdeke, hogy valamiféle megoldást találjon, mert különben vereséget szenvedhet Donald Trumptól novemberben az elnökválasztáson.

Orbán pofára esett Brüsszelben

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök nemet mondott a magyar kormányfőnek arra az ötletére, hogy a frakciókon kívül kóválygó Fidesz tagja lehessen az Európai Konzervatívok és Reformerek csoportnak, melynek Itália kormányfője a vezetője – jelentette a Corriere della Sera.

Meloni és Orbán ideológiai szövetségesek, de politikailag nem azok, mert az olasz miniszterelnök együtt akar működni Brüsszellel és Washingtonnal, a magyar kormányfő viszont szembeszáll velük. Miért utasította vissza Meloni Orbán Viktort? Az oroszbarát diplomácia miatt. A szélsőjobboldali frakcióban, melynek Meloni a vezetője több olyan nacionalista párt is van, amely elfogadhatatlannak tartja Orbán Viktor oroszbarát külpolitikáját: a Finn párt , a belga Új Flamand szövetség, a cseh Polgári Demokrata szövetség – ODS és a Svéd Demokraták is. Finnország és Svédország azt követően lépett be a NATO – ba, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában.

A magyar diplomácia megpróbálta megakadályozni Finnország és Svédország NATO tagságát

– nyilvánvalóan Putyin kívánságára. Sem Helsinkiben sem pedig Stockholmban nem felejtették ezt el.

A lengyel PiS, amely ugyanennek a frakciónak a tagja, nem ellenzi ugyan a Fidesz tagságát, de nem is küzd érte noha Orbán Viktort régi politikai szövetség köti Jaroslaw Kaczynskihoz. Csakhogy Lengyelországban egyetlen párt sem fogadja el Orbán Viktor oroszbarát politikáját, mert a lengyeleknek évszázados rossz tapasztalatai vannak Oroszországgal kapcsolatban, és emiatt maximálisan támogatják Ukrajna önvédelmi háborúját.

Orbán Putyin ügynöke

Ez a CIA álláspontja a magyar miniszterelnökkel kapcsolatban, és ez nem sok jót ígér Orbán Viktornak. Annál is inkább gondot jelenthet ez a magyar miniszterelnöknek, mert Donald Trump is jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja Orbán Viktor orosz- és Kína-barát diplomáciáját akkor amikor az Egyesült Államok mindkét nagyhatalmat stratégiai ellenfélnek nyilvánította. Trump tárgyalna Hszi Csin-ping kínai és Putyin orosz elnökkel, de ezt nem tartja elfogadhatónak Orbán Viktor esetében. Az USA hidegháborús időkben fegyelmezett alkalmazkodást vár el európai szövetségeseitől: Macron elnök is a saját kárán tanulta meg ezt. A francia államfő Pekingből visszatérve még azt tudatta a világgal:

”Európa nem lesz az USA vazallusa!”

Aztán Macron nagyon gyorsan beállt a sorba, és az Egyesült Államok vezető európai vazallusaként fenyegetni kezdte Oroszországot, mert így akarta meggyengíteni Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalmát Franciaországban. A csel nem jött be: Marine Le Pen mozgalma megnyerte az európai választást, amelyet Macron csúfosan elveszített. Ráadásul Marine Le Pen látványosan elfordult Moszkvától, amely korábban pénzelte őt. Marine Le Pen így akar szalonképessé válni Brüsszelben és Washingtonban. Orbánnak marad a bús politikai magány, mert Putyin manapság olyan mint Piszkos Fred a kapitány, akinek a barátsága öl…

Oroszország pénzügyi válság elé néz az amerikai szankciók miatt

Oroszország gazdasága növekszik, de meddig? 27 hónapja tart a háború Ukrajnában, melyet Putyin agressziója indított el, amely miatt számtalan szankció sújtotta Oroszország gazdaságát, amely azonban sok nyugati szakértő várakozásaival ellentétben, nem roppant össze. Miért nem? Ennek nézett utána a BBC gazdasági rovata.

“Az orosz gazdaság tudott alkalmazkodni az elképesztően rossz nemzetközi feltételekhez”

– mondja Yevgeni Nadorsin, a PF Capital vezető elemzője.

Keleten és Délen új piacokat talált magának Oroszország, és ily módon sikerült eddig átvészelnie a szankciók hatását.

“Mit lehet elérni a szankciókkal és mit nem? Nem lehet Oroszországot egy pillanat alatt eltüntetni a világgazdaságból! A szankciók megbonthatják egy ország gazdasági egyensúlyát, de utána beindul az alkalmazkodás folyamata. Moszkva átirányította a kőolaj exportját Európából Kínába és Indiába. 2022-ben 60 dolláros ársapkát próbáltak húzni a G7 illetve az Európai Unió tagállamai az orosz olajexportra, de mindenkinek hamarosan be kellett látnia, hogy az oroszok eléggé könnyen kijátszhatják ezt az intézkedést” – fejtegeti Elina Ribakova, a Peterson világgazdasági intézet főmunkatársa. Rámutatott arra, hogy a Nyugat dilemma elé került, mert Oroszország a világ egyik legnagyobb olajexportőre, és amennyiben lényegesen csökkenti exportját, akkor globális áremelkedés következhetne be, amit mindenki szeretne elkerülni a G7 államokban és az Európai Unióban.

“A nyugati cél kettős volt: továbbra is lehetővé tenni az orosz olaj exportot, de csökkenteni azt a jövedelmet, melyet Moszkva ebből húzhat”

– magyarázza a szakértő. “Ha viszont a két szempont szembekerül egymással, akkor az első győz, mert a globális gazdaság olajellátása fontosabb mint Oroszország megbüntetése. Így viszont Moszkva továbbra is jelentős jövedelemhez jut az olaj exportjából, és ebből finanszírozhatja a háborút Ukrajnában.”

Kína szerepe meghatározó

A G7 államok gyakran bírálják Kínát, mert támogatja az Ukrajnában agresszív háborút folytató Oroszországot. A Kínából érkező import a szó szoros értelmében létfontosságú Oroszország számára: a boltok tele vannak kínai okostelefonokkal és tabletekkel. Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó rendszeresen figyelmezteti kínai tárgyaló partnerét, Vang Ji külügyminisztert, hogy ne szállítsanak olyan chipeket Oroszországnak, melyek a nyugati szankciós listákon szerepelnek, és amelyeket fel lehet használni fegyverek gyártására.

A kínaiak mindig le is teszik a nagy esküt, de a CIA szerint Oroszország mégiscsak hozzájut rengeteg szankciós listán szereplő áruhoz nem kis részben Kína segítségével.

Jellemző példa: Misusztyin orosz miniszterelnök nemrég büszkén mutatta be az új Volgát, amelyet régebben nyugati autókról másoltak. Most az orosz kormányfő nem sietett elárulni: az új Volga a kínai Changan orosz “változata”. Misusztyin miniszterelnök azért megkérdezte: ”a kormány is kínai a Volgában?” A gyártó cég igazgatója kénytelen volt elismerni, hogy “az is kínai.”

Az Egyesült Államokat és az Európai Uniót persze nem ez zavarja elsősorban hanem a hadiipar. Putyin utasítására Oroszország hadigazdasággá vált.

A hadiipar húzza az orosz gazdaságot

Az ukrajnai háború előtt 400 milliárd dollárnak megfelelő rubelt irányzott elő Moszkva az infrastruktúra fejlesztésére, de miután Putyin megindította csapatait 2022 február 24-én Ukrajna ellen, szinte a teljes összeg átkerült a hadiipar fejlesztésére.

Az USA úgy akarja gyengíteni az orosz hadiipart, hogy szankciókat alkalmaz olyan cégek ellen, amelyek külföldről ellátják az oroszokat olyan árukkal, melyeket nem tudnak beszerezni a szankciók miatt.

Yellen asszony, az USA pénzügyminisztere azokat a bankokat célozta meg, amelyek finanszírozzák az orosz importot. Épp ezért a nagyobb kínai bankok már le is álltak ezzel, a közepes és kis bankok viszont kevésbé üzletelnek a dollár övezetben , ezért őket nehezebb elérni Washingtonból. Ennek ellenére az amerikai pénzügyi szankciók egyre hatékonyabbak:

”Egyre lassabban érkeznek be a kritikus áruk Oroszországba, egyre nehezebb pótalkatrészhez jutni. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy bankok elzárkóznak az orosz import finanszírozásától Kínában, Törökországban vagy az Egyesült Arab Emirségekben, mert tartanak az amerikai szankcióktól”

– mondja Chris Weafer, a Macro Advisory eurázsiai tanácsadó cég alapítója. A tanácsadó hozzátette:

„Amennyiben folytatódik ez a tendencia, hogy a bankok egyre inkább megtagadják az orosz import finanszírozását, és egyáltalán nem hajlandók orosz ügyletekkel foglalkozni, akkor ősszel Oroszország pénzügyi válsággal kerülhet szembe”

– jósolja a szakértő, aki a BBC gazdasági rovatának nyilatkozott.

Putyin Észak Koreába készül

Kedden és szerdán lesz a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer vendége Vlagyimir Putyin, aki 2000 óta nem járt Észak Koreában. Kísérti őt a múlt: a szovjet csapatok ültették trónjára Kim Ir Szen-t, akinek dinasztiája mind a mai napig uralkodik a világtól elzárkózó országban, melynek élén jelenleg az alapító diktátor unokája, Kim Dzsong Un áll.

Arrafelé még mindig azt a sztálinista diktatúrát üzemeltetik, melyet egy szovjet tábornok alakított ki Észak Koreában. Jellemző Moszkva gondolkodására, hogy ezt a tábornokot 1956 után Magyarországra küldték mint nagykövetet. Kádár Jánosnak komoly erőfeszítéseket kellett tennie, hogy rábeszélje Hruscsovot, a Szovjetunió akkori vezetőjét: hívja vissza a KGB tábornokot, mert az Észak-koreai recept Magyarországon nem használható, ahogy ezt 1956 példája is bizonyította.

Putyin kudarcát bizonyítja az Észak-koreai látogatás

Az orosz elnök Szentpéterváron született, abban a városban, melyet Nagy Péter cár azért építtetett az orosz birodalom nyugati határszélére hogy jelezze az irányt: Oroszországnak a Nyugatot kell követnie! Jellemző, hogy az orosz nemzeti lobogót is a holland zászlóról mintázták.

Putyin az ukrajnai agresszió következtében kínjában Keletre fordult, mert a Nyugat elárasztotta szankciókkal az orosz gazdaságot.

Putyin szorult helyzetére jellemző, hogy még Észak Korea is felértékelődik: onnan kap lőszert Oroszország. Míg Dél Korea a világ egyik legsikeresebb állama, amelynek GDP-je egyenlő a nála sokkal népesebb Oroszországéval, Észak Korea egy gazdasági törpe, ahol a lakosság jelentős része ma is éhezik. Ám a hadiipar virágzik, mert minden pénzt arra költenek: még atombombája és ballisztikus rakétái is vannak a nemzeti kommunista rendszernek, amely rendszeresen világháborúval fenyegeti meg az Egyesült Államokat.

Kínai szállítmányok koreai rejtekúton

Az Egyesült Államok, amely szankciókkal sújtja Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt, többször is nyomatékosan figyelmeztette Kínát arra, hogy ne szállítson olyan árukat Oroszországnak, melyek a szankciós listákon szerepelnek.

A kínaiak mindig le is teszik a nagy esküt amerikai partnereiknek, de a CIA szerint rendszeresen érkeznek Oroszország számára olyan fontos szállítmányok Kínából, melyeket gyakran a hadiipar használ fel.

Ezeknek a szállítmányoknak egy része észak-koreai rejtekúton jut el Oroszországba. Amely teljesen átállt a hadigazdaságra, és ebben egyre jobban hasonlít Észak Koreára, amely Sztálin háborús modelljét örökölte. Kim Ir Szen-t a Szovjetunióban képezték ki a második világháború idején, és szovjet százados egyenruhájában érkezett vissza hazájába, hogy átvegye a hatalmat, amelyet dinasztiája mindmáig vaskézzel megtart.

Orbán Putyin ügynöke?

A CIA mindinkább ezt gyanítja, és ennek megfelelően bánnak vele a NATO-ban és az Európai Unióban. Kim Dzsong Un-ról nem ez a CIA véleménye: Észak Korea urát szuverénnek tekintik, aki igyekszik korlátok között tartani az orosz és a kínai befolyást. Kim Dzsong Un ebben nagyapját követi: Kim Ir Szen a szovjet – kínai szakítás idején legyilkolta pártjának Moszkva illetve Peking felé hajló vezetőit, és megalapította a dzsucsét, a nemzeti kommunizmust, amely gazdaságilag világraszóló kudarc, de politikailag mestermű, mert sok-sok évtized után is fennáll.

Aki kétségbe vonná  a dzsucse nagyszerűségét, abból fasírtot csinálnak Észak Koreában még akkor is, ha az uralkodó dinasztia tagja.

Kim Dzsong Un mentora nagynénje férje volt, aki kínai típusú reformokra próbálta rávenni urát, aki a svájci középiskola után katonai akadémiát végzett Phenjanban. A reakció brutális volt: a mentor a kivégző osztja előtt végezte életét, és neje is csak annak köszönhette megmenekülését, hogy “királyi vér”.

Ez még Dzsingisz kán szabálya volt Ázsiában: királyi vért nem ontunk! Persze azért a leleményes utódok ezt a problémát is megoldották: Dzsingisz kán renitens utódai úgy végezték életüket, hogy zsákba varrták őket, majd pedig az egész lovashadsereg átmasírozott rajtuk néhányszor…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK