Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1824 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Megszűnt az orosz pénzmosás Rigában pedig ez nagy pénzt

Egyetlenegy szervezet foglalkozik a pénzmosás elleni harccal, és ez ellenőrzi azt is, hogy betartják-e a szankciókat Oroszországgal szemben, amely korábban a kis balti államot szívesen használta a piszkos pénzek tisztára mosására. A pénzügyi ellenőrző szervezet vezetője a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

“Roppant egyszerű: ugyanazokat az eszközöket használjuk az Oroszország elleni szankciók ellenőrzésére mint amelyeket a pénzmosás elleni harcban kifejlesztettünk” – mondja Paulis Iljenkovs. Emlékeztet arra, hogy a pénzügyi ellenőrző szervezetet azt követően hozták létre még 2018-ban, hogy az USA pénzügyminisztériuma figyelmeztette a kis balti államot: az oroszok szisztematikusan pénzmosásra használják fel az ország bankjait.

Nemcsak az oroszok hajtottak végre gyanús pénzügyi műveleteket Lettországban hanem Észak Korea is.

Az USA figyelmeztette a kis NATO tagállamot, hogy ballisztikus rakétáinak fejlesztését a világtól elzárkózó nemzeti kommunista állam olyan pénzekből fedezi, melyek Lettország bankjain keresztül folynak át. Észak Korea ellen ENSZ szankciók vannak érvényben, hogy leállítsák a nukleáris és rakéta fejlesztési programokat, melyekkel a kis állam diktátor-dinasztiája szomszédait sőt már az Egyesült Államokat is fenyegeti. A lettországi ABLV bank azért is felkeltette az USA figyelmét, mert Putyin ezen keresztül pénzelte a korrupt politikusokat Azerbajdzsánban és Ukrajnában.

Az egész Baltikumra kiterjedt az orosz pénzmosó hálózat: összesen 230 milliárd euróról volt szó. Nemcsak helyi bankok keveredtek ebbe bele hanem a Danske Bank és a Swedbank is. Ezekben az ügyekben perek folynak – írja a Politico.

A Nemzeti Bank elnöke orosz ügynök?

A 2018-as év rémesen nehéz volt Lettország pénzügyi életében hiszen az ABLV, melyet az USA kizárt a dollárpiacról, az ország harmadik legnagyobb bankja volt. A megindult vizsgálat azután azt is leleplezte: a nemzeti bank elnöke szorosan együttműködik az oroszokkal!

Ilmars Rimsevics a megbízhatóság példaképe volt Rigában hiszen a függetlenség kikiáltása óta ő irányította a Nemzeti Bankot.

Aztán kiderült, hogy egy szaunában Riga mellett csinos összegeket fogadott el egy banktól, melyet bezártak, mert az Európai Központi Bank ragaszkodott ehhez. A szálak azután Oroszországba vezettek…

Az ex Nemzeti Bank elnökről végülis nem bizonyították be, hogy orosz ügynök. Korrupció miatt viszont kapott hat évet, most is ül.

Mit tett Lettország politikai vezetése ebben a nehéz helyzetben?

Döntött a bankok és pénzintézetek teljes felülvizsgálata mellett, létrehozott egy egységes ellenőrző szervezetet. Ami talán még lényegesebb: elrendelték, hogy a jövőben a bankok és pénzintézetek a hazai cégek és polgárok pénzügyeire koncentráljanak ne pedig a sokszor gyanús külföldi ügyletekre, melyek igen gyakran pénzmosást jelentettek Lettországban. Korábban Lettország híd akart lenni Oroszország és a külvilág között, ez szinte egyik napról a másikra megszűnt. Ez a stratégia működött: míg 2015-ben a betétek több mint a fele külföldi volt, ez 2022-re 12,5%-ra csökkent. A legnagyobb bank, a Swedbank politikája is alapvetően megváltozott:

”a kockázatvállalási képességünk radikálisan csökkent. Nincs már ehhez étvágyunk”

– nyilatkozta a Politiconak a bank egyik vezetője.

Rigában a pénzügyi ellenőrzés centralizált és szigorú

Erről nyilatkozott a pénzügyi ellenőrző szervezet  új vezetője , aki a nemzeti bankból érkezett, mert április elsejétől a szankciók ellenőrzése is kizárólag hozzájuk tartozik:

”Régebben a nemzeti bank sem nagyon tudta, hogy mi zajlik a piacon, mert nem volt kötelező adatszolgáltatás.

Most viszont hogyha valaki Oroszországgal akar valamilyen ügyletet kötni, akkor be kell adnia egy részletes dokumentációt hozzánk, és megvizsgáljuk, hogy a tervezett üzlet nem sért-e valamilyen szankciót?

Ha ez a rendszer jól működik Lettországban, akkor miért nem lehet megvalósítani az Európai Unió szintjén? Jelenleg az a helyzet, hogy a 27 tagállam a maga módján ellenőrzi a szankciókat.

Az USA-ban természetesen van ilyen szervezet: Office of Foreign Assets Control. Mi lenne, hogyha az Európai Unióban is lenne ilyen szervezet, amely az amerikaival együtt ellenőrizné a szankciók betartását? Ez már korábban is felmerült amikor a CIA főnöke, William Burns egyeztetett Ursula von der Leyen kabinetfőnökével a szankciókról.

A Politicot arról tájékoztatta két magasrangú uniós tisztviselő, akik nem kívánták megnevezni magukat, hogy február óta folynak ilyen tárgyalások, de nincs előrehaladás. Miért nincs? Mert a tagállamokban nagy a tartózkodás az egységes uniós szankciós pénzügyi felügyelettel szemben. Az észt Financial Intelligence Unit igazgatóhelyettese szerint ez a tartózkodás érthető:

”nem igaz az, hogy egy rendszer mindenkinek egyformán jó. Egészen más a kockázat attól függően, hogy a tagállam hol helyezkedik el, mekkora és milyen a pénzügyi rendszere”

– mondta Laura Aus, aki hozzátette: ”Nálunk Észtországban több az orosz mint Cipruson, de az orosz vagyon nagyobb a szigeten mint nálunk.”

Észtország Lettországgal ellentétben nem centralizálta a szankciók ellenőrzését, mert náluk jól működik az információk cseréje a különböző intézmények között a külügytől a vámhivatalig.

Hollandiában ugyanez a helyzet: nincs egységes szervezet, de jó a koordináció a különböző intézmények között, és ezért hatékony az Oroszország elleni szankciók ellenőrzése.

Lettország sikereire hivatkozva megpályázta a pénzmosás elleni uniós ügynökséget – az AMLA-t – de az végülis Frankfurtba került, oda, ahol az Európai Központi Bank is működik.

Putyin kész a tűzszünetre

A Reuters hírügynökség orosz forrásokra hivatkozva jelentette, hogy Putyin kész a tűzszünetre.

“Putyin képes addig harcolni ameddig csak kell, de kész tűzszünetet kötni Ukrajnával” – mondta egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú orosz hivatalnok, aki korábban Putyin mellett dolgozott. A Reuters megkérdezte Dmitrij Peszkov szóvivőt, hogy milyen feltételekkel hajlandó Putyin a tűzszünetre ? Az orosz elnök konkrétumok helyett ezt válaszolta:

“Putyin többször is világossá tette, hogy Oroszország nyitott a párbeszédre céljai elérése érdekében. Oroszország nem akar örökös háborút.”

A kiszivárgott hírek szerint Putyin a jelenlegi frontvonalon akar tűzszünetet kötni, mert ezt Oroszországban győzelemként tüntethetné fel.

Oroszország ugyan előrenyomult Ukrajnában, de ahhoz, hogy az offenzívát sikeresen befejezze még legkevesebb százezer fiatal behívására lenne szükség, és Putyin tisztában van vele: ez igen népszerűtlen lenne Oroszországban.

Mind Ukrajnában mind Oroszországban csökken a háború támogatottsága a több mint két éve tartó hadműveletek eredménytelensége miatt. Egyre többen látják be, hogy a háború megnyerhetlen.

Ukrajna hivatalos álláspontja az, hogy csak akkor tárgyalnak Putyinnal, ha az oroszok kivonulnak az országból, de ennek minimális a realitása.

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója legutóbb amikor Washingtonban megszavazták az újabb jelentős támogatást Ukrajnának, kijelentette: ezzel a támogatással Ukrajna 2024-ben Ukrajna kivédheti az orosz offenzívát majd pedig 2025- ben támadást  indíthat Oroszország kiszorítására Ukrajnából.

Richard Haass veterán amerikai diplomata pedig azt írta, hogy Ukrajna katonai győzelmére számítani hiú ábránd, tárgyalni kell Putyinnal!

Ukrán békecsúcs Svájcban

Júniusban tartják a békekonferenciát, melyre Oroszországot nem hívták meg, így esélye a sikerre gyakorlatilag nulla. Biden elnök jelezte, hogy nem vesz részt a békekonferencián. A kínaiak viszont hajlandók arra, hogy közvetítsenek. Kínának már volt két béketerve Ukrajna kapcsán, de egyikből sem lett semmi. Orbán Viktor miniszterelnök szokásos pénteki rádiós fellépése során felvetette, hogy kétféle tárgyalás is lehet párhuzamosan: az egyiken az ukránok tárgyalnának az oroszokkal, a másikon viszont az amerikaiak lennének Putyin tárgyaló partnerei. Ezen a tanácskozáson az egész európai békerendszert áttekinthetik.

Orbán Viktort is meghívta Zelenszkij ukrán elnök a júniusi békekonferenciára, de egyáltalán nem biztos, hogy a magyar miniszterelnök részt vesz azon. A közelgő európai választások egyik fő témája is az ukrajnai háború.

Orbán Viktor abban bízik, hogy a szélsőjobboldal összefog miután megszabadul az Alternative für Deutschland mozgalomtól, és ily módon létrejöhet az Európai Parlament második legerősebb frakciója Giorgia Meloni olasz miniszterelnök irányításával. Meloni jó kapcsolatot ápol Ursula von der Leyennel, aki jelezte: hajlandó vele együttműködni.

Ha a Néppárt a szélsőjobboldali frakcióval alakítana koalíciót, akkor azt a szocialisták aligha fogadnák el, de Orbán Viktor pária állapota véget érhetne Brüsszelben. Bár Meloni Ukrajna ügyében a lengyel PiS-szel ért egyet, de ő igazi kaméleon politikus: az ukrajnai háború kitörése előtt még vérbeli keresztény-nemzeti politikusnak nevezte Vlagyimir Putyint. Giorgia Meloni Trumpot támogatja az USA-ban, de jó a kapcsolata a demokrata adminisztrációval is.

Végülis Biden elnökön múlik: reagál-e Putyin tűzszüneti javaslatára vagy tovább folytatja a háborút, melynek megnyerésében már az USA távozó vezérkari főnöke sem bízott.

Egymilliárd dollárt kér Trump az olajipartól, mit ígért cserébe a  támogatásért?

Az Egyesült Államok ex elnöke, aki szeretne visszamenni a Fehér Házba, meghívta floridai birtokára az amerikai olajóriások vezetőit, hogy elmondja nekik: mire számíthatnak, ha az USA elnökét újra Donald Trumpnak hívják majd.

110 milliárd dolláros adókedvezményt ígért Trump cserében azért az egymilliárd dollárért, melyet a kampányához kért. A demokraták azonnali vizsgálatot követelnek, és nem zárják ki azt sem, hogy bíróság elé viszik az ügyet. A londoni Guardian megszerzett egy dokumentumot, amelyikből kiderül, hogy Trump célkeresztjében a Biden adminisztráció elképzelései állnak arról, hogy meg kell szüntetni az adókedvezményeket, amelyeket az olajkutatás címén már régóta élveznek a nagy cégek, melyek vezetőit vendégül látta Trump Mar-a-Lago-i birtokán. Biden adó tervezete 35 milliárd dolláros hazai és 75 milliárd dolláros külföldi bevételtől fosztaná meg az olaj társaságokat.

A Friends of the Earth környezetvédelmi szervezet munkatársa szerint Trump ajánlata az olaj óriásoknak nem más mint biztosítási kötvény: egymilliárd dolláros kiadással megspórolhatnak 110 milliárd dolláros veszteséget.

Ezek az adókedvezmények már évtizedek óta fennállnak, és a Biden kormányzat a zöld átmenetre való hivatkozással szeretné azokat megszüntetni. Trump viszont kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímavédelmi egyezményből, és 2017-ben jelentős adókedvezményt adott az olaj óriásoknak, melyek őt támogatták a 2016-os választáson.

Az Exxon, a Chevron, a ConocoPhillips és az iparágat képviselő American Petroleum Institute idén is igen intenzíven lobbiznak Washingtonban Biden tervezett lépései ellen annál is inkább, mert lejár néhány régebbi adókedvezmény határideje, és ezért jövőre bárki lesz is az elnök, döntési helyzetbe kerülhet. Biden nagy valószínűséggel nem hosszabbítaná meg az adókedvezményeket, Trump viszont fogadkozik, hogy ő igen.

Fúrják Biden minimális társasági adó tervét is

Yellen pénzügyminiszter meg akarja akadályozni, hogy a nagy cégek adóparadicsomokba mentsék profitjukat, ezért hosszas tárgyalások után elfogadtatta a globális társasági minimum adót, melyet az olaj óriások nem szeretnének megfizetni. Ezért az Exxon azért lobbizik Washingtonban, hogy a bonuszokat 100%-ig le lehessen írni az adóból, és ily módon meg lehetne kerülni a globális minimum adót.

A Chevron és a ConocoPhillips azért küzd, hogy az olajfúrás költségeit továbbra is le lehessen írni az adóból. Ez régi kedvezmény, de az iparágnak 10 milliárd dolláros hasznot hajt.

Biden már beiktatása után megmondta 2021-ben:

“én az előző kormányzatokkal ellentétben nem akarok kedvezményeket adni az olajiparnak.”

Csakhogy az adótörvényekben a washingtoni Kongresszusnak is nagy szava van: a republikánusok döntő többsége az olajipar oldalán áll, de vannak lobbisták a demokraták között is.

Az olajipar vezetői tisztában vannak azzal, hogy váltani kell.

Az óriások a műanyag gyártásban vélik felfedezni a kiutat, de a kisebb cégeknek ez nem jelent megoldást.

Mi lesz a földgázzal? Az energiaválság egyik nagy nyertese az amerikai cseppfolyósított földgáz, melynek legfontosabb exportőre a Venture Global, amely Katarral együtt meghatározó szerepet játszik a világpiacon. A Venture Global főnöke is jelen volt Trump floridai birtokán, de őt nemcsak az adókedvezmények érdekelték hanem az is, hogy Trump a környezetvédőkkel folytatott vitákban a termelők oldalán áll. Ez létfontosságú a cseppfolyósított földgázt előállító óriás számára, mert az energiaválság idején komoly konfliktusba keveredett Louisiana államban, ahol egy LNG terminál építése miatt óriási vízhiány alakult ki a környéken.

Ukrajna képtelen legyőzni Oroszországot 

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a legújabb amerikai segély megszavazása után kijelentette: ”hála ennek a támogatásnak Ukrajna képes lesz visszaverni az orosz offenzívát 2024-ben, és 2025-ben offenzívát indíthat az elfoglalt területek visszaszerzésére.”

Richard Haass, a befolyásos Council on Foreign Relations emeritus elnöke cikket írt a Project Syndicate oldalon, hogy megcáfolja a nemzetbiztonsági tanácsadót.

“A matek elkerülhetetlen: Oroszországnak egészen egyszerűen túlságosan sok katonája van, és hadigazdasága ontja a fegyvereket és a lőszert a frontra.”

A másik tényező, amelyet figyelembe kell venni – épp a 2023-as ukrán kudarcot elemezve – az az, hogy a támadáshoz lényegesen több erő kell mint a védekezéshez. A klasszikus szabály 3 az egyhez.

“Egy ukrán offenzíva sok katona halálához vezetne pedig így is hiány van belőlük. Gyorsan kimerülnének a fegyver és lőszer készletek miközben nem sikerülne áttörni a megerősített orosz vonalakat. Közben az ukrajnai háború ellenfelei Nyugaton azzal érvelhetnének: nem érdemes támogatni Ukrajnát hiszen nem tudnak győzni.”

Tűzszünet kell

Erre a nyilvánvaló tényre figyelmeztet a veterán amerikai diplomata:

“a jelenlegi frontvonalon ideiglenes fegyverszünetet kellene kötni!”

Richard Haass azt állítja, hogy “Putyin visszautasítana egy ilyen fegyverszüneti javaslatot”, de ez korántsem biztos. Elnöki beiktatása alkalmából azt mondta, hogy kész a háborúra és a párbeszédre is a Nyugattal. Egy fegyverszünet számára is kényelmes lehet hiszen Oroszországot is kimeríti a több mint kétéves háború. Nagyon kevesen kívánnak hősi halottak lenni egy megnyerhetetlen háborúban.

Putyin leváltotta a kemény vonalas Patrusev tábornokot, régi KGB-s cimboráját a Nemzetvédelmi Tanács kulcsfontosságú titkári posztjáról, és helyébe az engedelmes Sojgut ültette. 2022-ben Patrusev tábornok volt a héják vezére, aki rábeszélte Putyint a “különleges hadművelet” megkezdésére. A háromnaposra tervezett villámháború totális kudarc. Putyin most már csak az arca megmentése érdekében harcol. A NATO az, amely elhúzza a konfliktust holott az amerikai vezérkari főnök már az ukrán offenzíva összeomlása után 2023-ban megmondta: ”patthelyzet alakult ki Ukrajnában, már nem a katonákon hanem a diplomatákon a sor.”

Ezzel ért egyet Richard Haass, aki szerint:

”a fegyverszünet valószínűleg nem vezet békéhez, de hát ugyanez történt Koreában és Cipruson is, ahol a tűzszünet évtizedek óta fennáll.”

“Ukrajna pedig egy tűzszünet után sokkal könnyebben tárgyalhatna tagságról a NATO-ban és az Európai Unióban” – írta a veterán amerikai diplomata a Project Syndicate oldalon.

Fico és a neonácik a független média ellen Szlovákiában

A szlovák miniszterelnök elleni merénylet ráirányította a figyelmet egy furcsa szövetségre: a magát baloldalinak valló szlovák kormánypárt együttműködésére  a neonácikkal. Az Európai Parlamentben Fico pártja a szocialista frakcióban ül éppúgy mint Dobrev Klára, de ez nem akadályozza meg, hogy Orbán Viktor mellett neonácikkal barátkozzon. Főként a független média ellen, melyet “a baloldali” Robert Fico éppúgy fel akar számolni mint Orbán Viktor Magyarországon.

“Felkötünk titeket, liberális újságírónőket a szlovák nemzeti felkelés terének legmagasabb lámpaoszlopára!” – ezt rikoltja videójában Daniel Bombic. Ki ő? A szlovák neonáci ellen három nemzetközi elfogató parancs is érvényben van, állítólag Nagy Britanniában bujkál, és onnan folytatja háborúját a liberális sajtó ellen. Kik a partnerei ebben? Például Szlovákia belügyminisztere, Matus Sutaj Estok, aki vidáman hallgatja míg a közös videóban a neonáci figura átkozza azt az ügyészt Szlovákiában, aki “vádat merészelt emelni ellene.”

Szóba áll a neonáci figurával Robert Kalinak hadügyminiszter is. Ő Fico elsőszámú bizalmi embere, belügyminiszter volt az előző kormányában. Együtt voltak kénytelenek távozni amiatt, hogy a meggyilkolt oknyomozó újságíró az ő ügyükben kutakodott, és minden bizonnyal emiatt kellett menyasszonyával együtt meghalnia. Egy négytagú csapat végzett vele, mely egykori katonákból és rendőrökből állt. Pozsonyban azt gyanítják, hogy a megrendelő nem volt más mint Robert Kalinak akkori belügyminiszter.

Orbán Fico két jó barát, együtt ölik a közmédiát

A “baloldali” Robert Fico a jobboldali Orbán Viktor útját követi: egységes irányítású kormányzati propaganda eszközzé kívánja tenni a közmédiát. Ehhez kell a neonácik gyűlölködő kampánya a közmédia lejáratására. Mindez békekampánynak van eladva hiszen Robert Fico is a békéről szónokol – Orbán Viktorhoz hasonlóan – Ukrajna kapcsán. Ezt a békekampányt az Európai Parlament mainstream pártjai – az európai néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek – szinte felkínálják a szélsőséges mozgalmaknak, és ezzel nagy kockázatot vállalnak a júniusi választások előtt.

A békekampány hangvétele elborzasztó. Balog Beáta, az SME liberális lap főszerkesztője idéz egy példát:

”bízom benne, hogy az olyan zsidó bolsevik kurvákat mint te, lelövik vagy felakasztják, de legalábbis elüldözik  Szlovákiából.

Téged kemencébe kellene dobni, mert kár beléd az ólomgolyó, amit a fejedbe kapnál.”

Egy másik idézet:

”te zsidó szajha már semmire sem vagy jó. Olyan mangalica vagy mint Caputova”

– ő Szlovákia liberális elnökasszonya, aki azzal szerzett hírnevet , hogy megszervezte a tömegmozgalmat Jan Kuciak oknyomozó újságíró meggyilkolása után. Most nem indult az elnökválasztáson, mert életveszélyes fenyegetéseket kapott. Fico bukása után megkezdődött a maffia kormányzás felszámolása, de amint “a baloldali” politikus visszatért a hatalomba a megnyert választások után, újra összeállt az életveszélyes csapat, mely a titkosszolgálatból, az alvilágból és az üzleti élet mélységes bugyraiból toborozza erőit, melynek élén Fico bizalmasa Kalinak egykori belügyminiszter áll, aki jelenleg “csak” a hadügyi tárcát birtokolja.

Miért követi Fico Orbánt a zsákutcában?

Szlovákiában a gazdasági fejlődés zsákutcába jutott, mert szinte kizárólag a német autógyárakra alapozta jövőjét. A német autógyártás jelenleg az életéért küzd hiszen az elektromos járművek versenyében lemaradt az amerikai Tesla és a kínai cégek mögött. Több gyár a bezárást fontolgatja Szlovákiában, ahol kínos kontraszt alakult ki a sikeres főváros, Pozsony és a lemaradó Kelet Szlovákia között.

Fico éppúgy a lemaradó vidékre alapozza politikai számításait mint Orbán Viktor. Ennek a vidéki közönségnek szól “az áramvonalasított” közmédia, mely sok tekintetben a rendszerváltás előtti időket idézi no meg Putyin médiáját, amelyben független hangnak nincsen helye.

A hatalom ezekben a provinciális rendőrállamokban megkérdőjelezhetetlen hiszen mi lenne akkor, ha valaki aziránt érdeklődne, hogy Mészáros Lőrinc hogyan növelhette vagyonát 50%-kal, 330 milliárd forinttal egy olyan évben amikor a magyar lakosság életszínvonala stagnált vagy épp csökkent a magas infláció miatt?!

Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt 2022-ben a frissen megnyert választások után. Maga is sejti, hogy politikailag ezt csak úgy úszhatja meg, ha teljesen uralja a médiát. Fico ugyanebben a kényszerhelyzetben érezheti magát: életszínvonal emelést ígérni sem tud, nemhogy megvalósítani. Fico arra sem hivatkozhat mint Orbán Viktor, aki nem kapja meg az eurómilliárdok jórészét, mert Brüsszel nem akarja, hogy a magyar miniszterelnök rokonai, barátai és üzletfelei lenyúlják azt. Szlovákia megkapja az uniós pénzeket az utolsó euró centig, benne van az eurózónában, de ez sem segít rajta.

Ráadásul mind Orbán mind Fico meg van fogva hiszen a nacionalista gyűlölködés kedvenc célpontjait nemigen használhatják fel: Szlovákiában a magyarok és a zsidók lehetnének a gyűlölet kampányok célszemélyei, de ezt Washington és Brüsszel miatt nem lehet végrehajtani. Maradnak a szerencsétlen független újságírók a gyűlölet kampányok célpontjainak köztük is elsősorban a szebbik nem képviselői.

Balog Beáta, a SME liberális lap főszerkesztője ezt írta erről a HVG-ben: ”Orbán Viktor azt mondta, hogy a politika kegyetlensége az oka annak, hogy nincs a kormányában több miniszternő, ők ugyanis nem viselnék el a politika kemény módszereit. Ebben a mondatban be van ágyazva az üzenet: nem a módszereken kell változtatni hanem távol kell tartani a nőket!

Ez vár ránk Szlovákiában is?”

“A titkosszolgálat, az alvilág és a politika összefonódott Szlovákiában”

Arről beszélt a Robert Fico elleni merénylet kapcsán Barak Dávid újságíró, aki több könyvet írt erről a témáról, hogy a titkosszolgálat szorosan összefonódott az alvilág és politika szomszédunknál. – írta a 24.hu portál. Miért alakult ki ez a furcsa helyzet északi szomszédunkban?

“Vaclav Havel elnök amnesztiát hirdetett, és ennek eredményeképp rengeteg bűnöző is kiszabadult a cseh és szlovák börtönökből, komoly utánpótlást biztosítottak az alvilágnak Szlovákiában, de ezeket a bűnözőket 2016-ig vagy újra lecsukták vagy kinyírták egymást.”

Szlovákia csak 1993-ban vált független állammá, ezért az intézményei csak lassan alakulhattak ki hiszen az államigazgatási rendszerben a csehek játszottak domináns szerepet annak ellenére, hogy Csehszlovákia élén sokáig az a Gustav Husak állt, aki szlovák kommunistaként elárulta az 1968-as reform kommunista kísérletet, és a Szovjetunió támogatásával neosztálinista diktatúrát alakított ki.

Miért ölték meg Kuciak oknyomozó újságírót és menyasszonyát?

Ficonak és egész kormányának emiatt a gyilkosság miatt kellett lemondania. Miről írt a fiatal oknyomozó újságíró? A többi között arról, hogy a calabriai maffia Szlovákiában működő részlege szorosan együttműködött az uniós pénzek lenyúlásában a Fico kormánnyal. A ndrangheta helyi főnökének szeretője Robert Fico titkárságán dolgozott – ne firtassuk, hogy milyen minőségben.

A bíróság a gyilkosság felelősét Fico miniszterelnök egyik bizalmasában Marian Kocner milliárdos vállalkozóban találta meg.

Kicsoda Marian Kocner?

“Tipikus figurája a kilencvenes éveknek, amikor Szlovákia függetlenségének első évtizedben kétes körülmények között születtek milliárdos vagyonok az országban.”

A kilencvenes évek öröksége ma is él az országban: “Van két kifejezés, amely azóta terjedt el Szlovákiában, az egyik “az elrabolt állam.”

Mit takar ez a kifejezés?

“Azt, hogy egyes politikai szereplők a rendőrséget, a titkosszolgálatokat illetve az igazságszolgáltatást a saját céljaikra használják ki.”

A szerencsétlen oknyomozó újságírót és menyasszonyát egykori katonák és rendőrök ölték meg Fico bizalmasának utasítására. Mit tudott erről Robert Fico? Rejtély.

A másik kifejezés:

”a mi emberünk. Ezalatt olyan magasrangú rendőrségi és titkosszolgálati tiszteket értenek Szlovákiában, akik érinthetetlennek tűntek Fico korában.”

Caputova asszony vezette a tiltakozó mozgalmat az oknyomozó újságíró halála miatt, és ő lett Szlovákia köztársasági elnöke. Miután Fico megnyerte a választást, és megkezdte a tisztogatást a rendőrségen és a titkosszolgálatoknál, Caputova életveszélyes fenyegetéseket kapott, és emiatt nem vállalta a harcot az államfői posztért. Fico utóda és bizalmasa, Pellegrini lett a köztársasági elnök, aki júniusban veszi át a hatalmat vagyis a nemzeti együttműködés rendszerének szlovák verziója immár akadálytalanul megvalósulhat. A közmédia átszervezése már meg is kezdődött Orbán Viktor modellje szerint. Emlékeztetőül a magyar közmédia átszervezését Heltai Péter irányította, a Securitate egykori tisztje, aki Hegel fedőnéven szolgálta Ceausescut. Majd pedig 2010 után Orbán Viktort Magyarországon. A titkosszolgálat Romániához hasonlóan Szlovákiában is bűnszervezetként működött. Ezt a bíróság igazolta is amikor Fico bukása után sok magasrangú rendőrtisztet, titkosszolgálati vezetőt vagy igazságügyi tisztviselőt juttatott börtönbe.

Emlékeztetőül: Andrei Babis egykori cseh miniszterelnök, Orbán Viktor nagy barátja, maga is szlovák, Pozsonyban született, és korábban a csehszlovák titkosszolgálat magasrangú tisztje volt, aki kiképzését a Szovjetunióban nyerte el.

A Fico elleni merénylet tálalása titkosszolgálati dezinformáció

Juraj Cintula írót és költőt baloldali elkövetőnek állítják be noha a zavarosfejű férfi olyan szélsőjobboldali szervezetekkel tartotta a kapcsolatot, amelyeket az oroszok pénzeltek. Fico pártja egyébként baloldali nacionalista, amely szívesen szövetkezik a szélsőjobboldallal. Az Európai Parlamentben a szocialista frakcióban ülnek, ahol gyakran kifogásolták a Smer kapcsolatait neonáci szervezetekkel. Fico az ukrajnai háború ügyében rendkívül óvatos álláspontra helyezkedik: elveti a korábbi kormányok politikáját, mely Washington és Brüsszel vonalát követte, de nem azonosul Orbán Viktor oroszbarát külpolitikájával sem. Épp a napokban jelentették be Pozsonyban, hogy az új szlovák atomerőmű tengerből kizárják az orosz Roszatomot, amely a Paks 2 erőművet építi Magyarországon.

“Szlovákiában élni egy kicsit olyan mintha egy kémfilmben lennénk. A Fico elleni merénylet, a körülötte levő összes bizonytalansággal és kérdéssel csak fokozta ezt érzést”

– mondta Barak Dávid újságíró.

NATO főparancsnok: az oroszok nem törnek át Ukrajnában!

Christopher Cavoli tábornok Brüsszelben arról beszélt, hogy az oroszok nem tudnak áttörni az ukrán védővonalakon. Mondta ezt a NATO vezérkari főnökei tanácskozásán.

Az USA 61 milliárd dolláros támogatást nyújt Ukrajnának , amelyet erősen támadnak az oroszok Harkiv térségében. Az európai NATO főparancsnok, aki hosszan tárgyalt az ukrán katonai vezetőkkel , úgy nyilatkozott , hogy “az oroszoknak kisebb győzelmekhez van erejük , de nagyobb áttöréshez nincsen.”

“Oroszországot nem szabad alábecsülni, mert az elmúlt két év során amikor kiderült , hogy nem tudják elfoglalni Ukrajnát , jelentős mértékben javítottak a logisztikán, és fokozták a hadiipar termelését olyannyira, hogy ezen a területen Európa és Észak Amerika előtt járnak”- hangsúlyozta Rob Bauer admirális , a NATO katonai bizottságának elnöke Brüsszelben.

Putyin és Orbán között stratégiai együttműködés áll fenn

Legalábbis erről van meggyőződve Buda István biztonságpolitikai elemző, aki korábban nemzetbiztonsági főtiszt volt. A Szabad Európának elmondta, hogy

“A háború abból a téves orosz helyzet felismerésből folyik, hogy a Nyugat által vezetett világrend végzetesen megroppant. A háborúval az a céljuk, hogy az európai országokat rákényszerítsék: hajoljanak meg az orosz fenyegetés előtt, és ne kövessék tovább az amerikai stratégiát.”

Mi magyarázza Orbán Viktor oroszbarát külpolitikáját?

“A magyar-orosz együttműködés mögött a magyar miniszterelnök szakmailag felszínes és túlzó számítása húzódik meg. Eszerint átalakul az európai geopolitikai biztonsági rendszer, a kontinensen csökken az Egyesült Államok befolyása, az oroszoké pedig jóval nagyobbra nő.” Aki így folytatta:

”A békét az agresszor elrettentésével lehet megőrizni. A nyugati szövetségi rendszer hiába sokkal erősebb Oroszországnál, ha megosztott, akkor az agresszor nem hiszi ezt el, és ezért meri és ténylegesen használja is az erejét.”

Miért nem lehet tárgyalni Putyinnal?

Erre az egyszerű kérdésre egészen egyszerűen nincsen válasz Brüsszelben sem a NATO központjában sem pedig az Európai Unióban. Az orosz hadsereg semmiféle fenyegetést nem jelent a NATO-ra nézve hiszen az erőviszonyok egyértelműen megmutatták: még Ukrajnában is kudarcot vallanak az orosz csapatok.

A tárgyalások előfeltételeként azt követelni viszont nem lehet, hogy az oroszok vonuljanak ki Ukrajna területéről hiszen ez politikai öngyilkosság lenne Putyin részéről.

Egy fegyverszünet lélegzetvételhez juttatná a kivérzett Ukrajnát.

A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy Zelenszkij elnök lemondta külföldi útjait. Katonai szakértők szerint a NATO fegyverszállításai csak azt teszik lehetővé, hogy Ukrajna elkerülje a vereséget. Ukrajna katonai győzelmét Oroszország fölött már jóformán egyetlen katonai szakértő sem említi mint realitást.

Donald Trump azt állítja, hogy egy-két napon belül békét teremtene Ukrajnában oly módon, hogy lepaktálna Putyinnal.

Biden diplomáciai csődje

Az USA elnöke azzal kezdte szereplését a Fehér Házban, hogy stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot 2021-ben. Putyin belelépett a csapdába, és megtámadta Ukrajnát 2022-ben. Biden triumfált, de kiderült: ő is csapdába került. Az ukrajnai háború megnyerhetetlen, az amerikai diplomáciának elképzelése sincs arról, hogy milyen megoldás vezethetne el a békéhez.

Putyin viszont nem várt szövetségest nyert a Hamászban, amely végképp megoldhatatlan feladat elé állította az amerikai diplomáciát: Blinken amerikai külügyminiszter ötször járt a Közel Keleten – nulla eredménnyel. Legutóbb már Izrael hadügyminisztere is felvetette: Netanjahu miniszterelnöknek nincs jövőképe! Tegyük hozzá: az amerikai diplomáciának sincsen. Trump pedig mint békeangyal készül bevetésre: tragikomikus, de lehet, hogy az ő elnöksége jelentheti a megoldást az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusra.

Ha Orbán bukna, mi lenne a sokszáz milliárdos vagyonnal?

A rendszerváltás a gazdaságban elsősorban a privatizációt jelentette, erről tanácskoztak a Pénzügykutató Intézet Hetényi körében, ahol felmerült példaként szolgálhat a privatizáció arra, hogy Orbán Viktor esetleges bukása után miképp lehetne visszaszerezni a szorgos munkával ellopott milliárdokat?

Csillag István, aki fontos szerepet játszott a privatizáció jogi feltételeinek megteremtésében majd később gazdasági miniszter lett a Medgyessy kormányban /2002-2004/, azt hangsúlyozta, hogy kizárólag politikai döntésekről lesz szó, a jogi feltételek bármikor megteremthetők egy reprivatizációhoz vagyis vissza lehet szerezni az Orbán Viktor és családja valamint barátai és ügyfelei által lenyúlt milliárdokat.

Csillag István szerint a privatizáció Magyarországon jól sikerült, mert a demokrácia első évtizedében hozzánk érkezett a régió tőkebefektetéseinek kétharmada.

A magyar lakosság ezt persze nem így élte meg – hangsúlyozta Szalay Zsolt, a Kossuth rádió ex főszerkesztője, aki azután nagykövet lett Törökországban és Horvátországban:

”az emberek általában úgy gondolnak a privatizációra, hogy ezek ott fenn mindent elloptak és meggazdagodtak, minket pedig benne hagytak a szószban.”

Csillag István elmondta, hogy a privatizáció idején a washingtoni konszenzust követték: az állam rossz gazda, ezért dereguláció kell. Washingtonban Milton Friedman ötletét tartották a legjobbnak, a kuponos privatizációt, de Magyarországon ezt elutasították, melyet az USA az egész térségnek javasolt, de teljes egészében ezt csak Csehországban és Szlovákiában vezették be.

Miért utasította el Magyarország? Mert kellett a pénz, a magyar államkasszában mindössze 800 millió dollár árválkodott. Németh Miklós miniszterelnök akkoriban azzal büszkélkedett, hogy százmillió dolláros kölcsönt szerzett Kínától.

Pekingben nem váltottak rendszert, de a privatizáció sokkal jobban sikerült: ma már Kínának világcégei vannak míg Magyarországon a multik adják az export javarészét. Hszi Csin-ping elnök budapesti tárgyalási során megállapodás született arról is, hogy együttműködünk a nukleáris iparban. A kínaiak az utóbbi évtizedekben megtanulták az orosz, az amerikai és a francia technológiát, és ezeket tovább is fejlesztették. A kínaiak nagy elektromos autó és akkumulátor gyárat építenek Magyarországon olyan cégekkel, melyek pár éve még nem is léteztek.

Ki menti meg Mészáros Lőrinc bankját?

“Ha Orbán Viktor hatalma meginog, akkor a kisbefektetők megrohanhatják Mészáros Lőrinc bankját, mely a nemzeti együttműködés rendszerének sok cégét pénzeli. Ha ezek az Orbánhoz lojális cégek  bebuknak, akkor ez dominó hatást válthat ki” – fejtegette Lengyel László. A Pénzügykutató intézet elnök-vezérigazgatója szerint ebben a helyzetben mindenképp meg kellene menteni Mészáros Lőrinc bankját, de kérdés, hogy lesz-e erre megfelelő politikai akarat, ha a nemzeti együttműködés rendszere végzetesen meggyengülne.

Hol tartja Orbán Viktor a vagyonát? Minden bizonnyal nem Mészáros Lőrinc bankában, mert ott túlságosan is szem előtt lenne. Az USA szemfüles pénzügyi nyomozói minden bizonnyal sejtik, hogy hol tárolja Orbán Viktor csinos vagyonát. A Magnyitszkij törvény szerint erre a pénzre külföldön is ráteheti kezét az FBI. Vagy az Európai Ügyészség, hogyha az új hatalom már belép soraiba.

Putyin elnöki beiktatása után először Kínába látogat

A magyar miniszterelnöknek is van érvényes meghívása Kínába, így akár újra Pekingben parolázhatna Putyin elnökkel, az egyetlen olyan uniós vezetőként, aki az ukrajnai agresszió kezdete óta kezet rázott vele.

“Oroszország és Kína vezetői megvitatják a stratégiai partneri kapcsolatok teljes körét, meghatározzák az orosz – kínai együttműködés fejlesztésének kulcsfontosságú irányait, és eszmecserét folytatnak a nemzetközi és regionális aktuális problémákról” – áll a Kreml közleményében. Blinken amerikai külügyminiszter amikor nemrég Pekingben járt, akkor nyomatékosan hangsúlyozta: a kapcsolatok javításának egyik legfőbb feltétele az, hogy Kína ne támogassa Oroszország Ukrajna elleni agresszióját.

Pekingben üzleti csúcstalálkozót rendeztek, melyen 39 állam képviselői vettek részt. Rajtuk kívül olyan óriások is képviseltették magukat mint a Dell, a Tesla, az IBM és a Boeing. Elon Musk, a Tesla főnöke nemrég járt Kínában, ahol egy új gyár felépítését tervezi Sanghajban, abban a városban, ahol az elektromos autókat gyártó cég legnagyobb üzeme működik jelenleg az egész világon.

“Fenntartjuk a nyitás politikáját”

Ezt erősítette meg Han Zseng kínai alelnök a tanácskozáson. Kifejtette, hogy a kínai gazdaság első negyedévi eredményei lökést adhatnak az egész világgazdaságnak. A kínai gazdaság az első negyedévben 5,3%-kal növekedett meghaladva a szakértők többségének jóslatait.

“Erősebb,  zöldebb és egészségesebb globális együttműködést akarunk”

– hangsúlyozta a tanácskozás közleménye, melyet a pekingi Global Times idéz.

Megnyerheti-e bárki is az amerikai-kínai kereskedelmi háborút?

Washington azért alkalmaz kereskedelmi szankciókat Kína ellen, mert azzal vádolja a világ második legnagyobb gazdaságát, hogy állami támogatással éri el az olcsó exportot, de valójában nem erről van szó – írja a Project Syndicate oldalon Csijüen Hszü, a pekingi világgazdasági intézet igazgatóhelyettese, aki rámutat arra, hogy tavaly Kína részesedése a globális exportban magasabb volt mint 2017-ben amikor a kereskedelmi háború megkezdődött, és elérte a 14%-ot, Peking kereskedelmi többlete pedig rekordot döntött, mert meghaladta a 823 milliárd dollárt. Miért? Mert a jüan alulértékelt a dollárhoz képest éppúgy mint tíz évvel ezelőtt vagyis a kínai exportnak nem az állami támogatás miatt van előnye a globális piacon, ahogy azt az Egyesült Államok és az Európai Unió állítja hanem, mert a kínai termékek olcsóbbak az alacsonyabb bérek és az alulértékelt jüan miatt. Miért alulértékelt a kínai jüan? Mert óriási a tőkeáramlás Kínából kifelé. Ez részben az amerikai szankciók eredménye, de a pekingi kormányzat is törekszik erre, hogy az Új Selyemút program beruházásait támogassa.

Yellen pénzügyminiszter: a szankciós politikának ára van

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezet be Kínával szemben, hogy megakadályozza a kínai alelnök által emlegetett zöld áruk exportját. Yellen pénzügyminiszter, aki nemrég egy hetet töltött Pekingben, közölte hétfőn a Bloomberg televízióban:

”abban bízunk, hogy nem lesz erőteljes kínai válasz a szankciókra, de ennek az esélye mindig fennáll.”

Miről van szó? A tervek szerint Biden elnök kedden jelent be szankciót a kínai elektromos autók bevitelével kapcsolatban.  Ezenkívül büntető vámok várhatóak a kínai félvezetők, napelemek és egészségügyi berendezések importjára is – írja a CNBC gazdasági televízió.

Akar-e az USA kereskedelmi háborút Kínával?

– tették fel a kérdést Yellen pénzügyminiszternek.

“Mi azon dolgozunk, hogy stabilizáljuk a gazdasági kapcsolatainkat Kínával. Nem akarunk gazdaságilag elválni Kínától, de azt gondoljuk, hogy a kereskedelemben fair módszereket kell alkalmazni. Kína pedig jelenleg masszív támogatást nyújt az exportjának” – nyilatkozta az USA külügyminisztere, Janet Yellen asszony.

Putyin hosszú háborúra számít : leváltotta hadügyminiszterét

Sojgu Putyin legrégebbi minisztere volt, aki korábban a katasztrófavédelmet irányította, négy tábornoki csillagát is ott szerezte, nem a hadseregnél. Most sem bukott igazán nagyot hiszen a legfontosabb döntési központ: a nemzetbiztonsági tanács titkára lett.

Sojgu két ok miatt távozott a hadügyminiszteri posztról: egyrészt, helyettesét, Ivanov tábornokot korrupció miatt letartóztatták. Nemes Gábornak, a Klubrádió tudósítójának egy orosz szakértő úgy nyilatkozott, hogy Sojgu leváltásának másik oka az volt, hogy Putyin egyik lánya, Jekatyerina Tyihonova kitartóan fúrta őt, Putyin pedig egyre jobban támaszkodik a családjára a döntéshozás során.

Az orosz elnök mint régi KGB-s sosem bízott igazán a hadseregben, és a bizalmatlansága csak fokozódott amikor a nemzetbiztonsági tanácsban

Geraszimov vezérkari főnök és Nariskin, a hírszerzés főnöke az Ukrajna elleni háborúval szemben foglalt állást.

Jellemző az erőviszonyokra, hogy Putyin mind a két tábornokot megtartotta a posztján vagyis távolról sem oly erős a pozíciója mint ahogy azt mutatni szeretné. Az új hadügyminiszter sem katona: Belouszov eddig miniszterelnök-helyettesi rangban a hadiipart irányította, és valószínűleg a jövőben is ezt teszi majd. Putyin így közvetlenül irányíthatja a hadsereget, és ennek nagy jelentősége lehet a közeli jövőben.

Putyin Trump hatalomrajutásáért imádkozik

Ukrajnában Geraszimov tábornok, aki vezérkari főnökként most közvetlenül irányítja a hadműveleteket, titkos tárgyalásokat folytatott az ukrán vezérkar főnökével, Zaluzsnij tábornokkal. A két Viktor állítólag valamiféle különbékét készített elő – területi engedményekkel. Ezt megelégelte Zelenszkij elnök, aki vetélytársat gyanított Zaluzsnij tábornokban, és leváltotta őt. Zaluzsnij jelenleg Ukrajna londoni nagykövete, de nem mondott le arról, hogy átvegye az elnöki szerepet Kijevben. Amíg a háború tart addig nem rendeznek elnökválasztást Kijevben, de utána Zaluzsnij tábornoknak állítólag jó esélye lenne arra, hogy megszerezze az államfői posztot Volodimir Zelenszkijtől, aki egy zsidó oligarcha támogatásával került hatalomra, és maga is egy orosz anyanyelvű zsidó, amely az erős antiszemita hagyományokkal rendelkező Ukrajnában komoly hátrány.

Putyin még nem váltotta le Geraszimov tábornokot, de minden bizonnyal tisztában van vele, hogy ukrajnai agressziója kudarc.

Valószínűleg csak a kiutat keresi megpróbálva megmenteni az arcát. Ezt akadályozza jelenleg Zelenszkij ukrán elnök és a mögötte álló USA, mert nem hajlandók szóba állni vele. Júniusban lesz egy békekonferencia Ukrajnáról, melyet Svájcban rendeznek meg. Több mint 130 állam vesz rajta részt, de Oroszországot nem hívták meg. Ez mutatja a NATO valódi szándékát: minél inkább elhúzni a háborút, mely gyengíti Putyint és az Európai Uniót, de hasznára válik az USA-nak, melynek fegyvergyárai az összes termelésüket már két évre előre eladták. Ebben persze benne van a gázai konfliktus is. Miután Putyin úgy látja, hogy nincs esély arra: meg lehet állapodni Washingtonnal ameddig ott a demokrata adminisztráció van hatalmon, ezért Trump győzelméért imádkozik. Míg Biden elnök első dolga volt 2021-ben, hogy az USA stratégiai ellenfelévé nyilvánította Kínát és Oroszországot megkezdve ezzel a hidegháborút, Trump azt állítja: tárgyalna mind Putyinnal mind a kínai vezetőkkel.

Az USA már tulajdonképp elérte a célját Ukrajnában: megszakította az Európai Unió és Oroszország energia együttműködését, ma már Európa jelentős mennyiségű amerikai cseppfolyósított földgázt vásárol a jóval olcsóbb orosz vezetékes földgáz helyett. 

A NATO-ban mindenki elismeri az USA vezető szerepét: egész Európa beállt a sorba, élén Macron francia elnökkel.

Ráadásul ma már elég a háborús hisztéria a fegyverkezéshez nincs szükség ehhez háborúra, melyet Ukrajna akár el is veszíthet. A koreai fegyverszünet – 1953 – után is évtizedekig folytatódott a fegyverkezési verseny vagyis az amerikai hadiipar jól profitált. Trump tehát nyugodtan lepaktálhat Putyinnal. Az Egyesült Államok azzal is pontosan tisztában van – ezt bizonyította az Ukrajna elleni sikertelen agresszió is – hogy Oroszország hadserege akkor sem lenne képes fenyegetni Európát, ha Putyin esetleg ezt akarná. Putyin agressziója az USA malmára hajtja a vizet: az európai államok erejükön felül fegyverkeznek egy fantom félelem ellen elárasztva megrendelésekkel az amerikai hadiipart. Trump fütyül Európára, mert tudja, hogy Kína fenyegeti igazán az USA hatalmi monopóliumát. Mindeközben zajlik a háború Ukrajnában, ahol ezrek halnak meg hiába…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK