Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1720 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Biden: az USA nem támogatja Tajvan függetlenségét

Az Egyesült Államok így próbálja megnyugtatni Pekinget a tajvani választások után, ahol egy olyan politikust választottak meg elnöknek, aki célul tűzte ki a sziget elszakadását kommunista Kínától. Ez Hszi Csin-ping elnök rémálma hiszen hogyha ez bekövetkezne, akkor végzetes dilemma elé kerülne: vagy katonai akciót indít Tajvan függetlenségének megakadályozására vagy pedig elveszíti az arcát és valószínűleg a hatalmát is Pekingben.

Amikor az Egyesült Államok nevében Nixon elnök és Kissinger külügyminiszter lepaktált Mao elnökkel és Csou En-laj miniszterelnökkel 1972-ben Pekingben -, akkor az USA elismerte az egy Kína elvet vagyis azt, hogy Tajvan Kína része. Ehhez különben nemcsak a kommunisták ragaszkodtak, de a velük harcoló Csang Kaj-sek tábornok is, aki egész Kína urának tekintette magát Tajvan szigetén, ahova kénytelen volt visszavonulni az elveszített polgárháború után. Furcsa módon ezért Csang Kaj-sek hívei ma Peking szövetségesei -, és a függetlenség támogatói szemben állnak mind a hagyományos kínai jobboldallal mind pedig a kommunistákkal. Miután Hszi Csin-ping hatalmának eszmei alapját immár nem a kommunizmus hanem Kína nagyhatalmi álmainak valóra váltása alkotja, ezért Pekingben senki sem járulhat hozzá Tajvan függetlenségéhez.

Miben állapodott meg Biden és Hszi Csin-ping San Franciscóban?

A két világhatalom vezetője személyesen legutóbb San Francisco mellett találkozott egymással. Joe Biden és Hszi Csin-ping régi ismerősök hiszem mindketten sokáig hazájuk alelnökei voltak, és ebben a minőségben gyakran találkoztak mind Pekingben mind pedig Washingtonban. A CIA támogatta Hszi Csin-pinget a hatalmi harcban, melyet a tízes évek elején folytatott azért, hogy a kommunista párt vezére és az ország elnöke legyen. Épp ezért Joe Biden figyelmeztette Hszi Csin-ping akkori alelnököt, hogy veszélyes ellenfele akadt a kínai kommunista párt elitjében Po Hszi-laj személyében. A legnépesebb kínai város, Csungking kommunista párttitkára egyfajta visszatérést hirdetett Mao elnök kommunista módszereihez, és erőteljes nemzeti kommunista politikát követelt, egyfajta konfrontációt az Egyesült Államokkal és a nyugati világgal. Po Hszi-laj apja, Po Jipo, a kommunista párt egyik veteránja volt, aki korábban Mao elnök kedvencei közé tartozott. Honnan tudott erről a CIA és Joe Biden? A brit hírszerzés egyik ügynöke Po Hszi-laj nejének szeretője lett, és így belelátott a házaspár titkaiba. A kémkedést az asszony észrevette, és megmérgezte a brit kémet. Ez is szerepelt a vádpontok között amikor Pekingbe hazatérve Hszi Csin-ping leszámolt vetélytársával, aki nejével együtt eltűnt a börtönben.

A Nikkei japán hírügynökség szerint Joe Biden és Hszi Csin-ping abban állapodott meg San Franciscóban múlt szeptemberben, hogy az USA nem támogatja Tajvan függetlenségét, cserében viszont Hszi Csin-ping megígérte:

”Amíg én vagyok hatalmon Pekingben addig nem indul fegyveres támadás Tajvan ellen!”

Biden elnök ezért érezhette úgy a tajvani választás után, hogy meg kell nyugtatnia Hszi Csin-ping elnököt hiszen sem az Egyesült Államoknak sem a világnak nem hiányzik Ukrajna és a gázai háború után egy harmadik konfliktus ezúttal Tajvan körül.

Ursula von der Leyen: 20 milliárd euró továbbra is az ablakban

A brüsszeli bizottság elnöke az Európai Parlament előtt erősítette meg, hogy a magyar kormány a maradék 20 milliárd eurót csak akkor kaphatja meg, ha valamennyi feltételt teljesíti “az Európai Unió értékeinek és érdekeinek “ megfelelően. 

Mit jelentenek az Európai Unió érdekei ebben az esetben? Ukrajna kapcsán ezt Ursula von der Leyen meg is fogalmazta:

”Az Európai Unió politikai döntéseit finanszírozással is alá kell támasztani. Jelentős összegű finanszírozást javasoltunk ezért Ukrajnának a következő négy évre, és reméljük, hogy a 27 tagállam, az eddig egyedül vétózó Magyarországot is beleértve, megszavazza majd.”

Magyarán a magyar kormány akkor kaphatja meg az uniós források egy részét, ha nem vétózza meg az Ukrajnának szánt segélyt! Zsarolás ez mindkét részről, és ebben a kötélhúzásban az Európai Unió az erősebb hiszen nála van a pénz. Orbán Viktor viszont arra játszik, hogy Ukrajnának jobban kell a pénz mint neki hiszen Marcsenko pénzügyminiszter nyíltan megmondta Kijevben: nincs költségvetés nyugati támogatás nélkül! Jelenleg pedig mind az USA 60 milliárd dolláros mind pedig az Európai Unió 50 milliárd eurós támogatási csomagja a levegőben függeszkedik. A következő immár rendkívüli csúcstalálkozót február elsején tartja az Európai Unió.

Zelenszkij ukrán elnök így foglalta össze a kölcsönös függést: nyugati támogatás nélkül nem működik Ukrajna, de Európa védelmét jelenleg mi biztosítjuk Oroszországgal szemben!”

Orbán a saját korrupciója érdekében vétóz

Ursula von der Leyen arról is beszélt az Európai Parlament előtt, hogy az Európai Unió addig nem utalja ki az eurómilliárdokat Magyarországnak amíg “nem tudja biztonságban a pénzét.” Ez nem túlságosan finom célzás a korrupcióra, amely teljes mértékben átszövi a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon.

Orbán diplomáciája kétségbeesetten érvelhet azzal, hogy a nem kevésbé korrupt Bulgária és Románia szó nélkül megkapja az eurómilliárdokat Brüsszeltől vagyis a brüsszeli bizottság pikkel rá. Erre az érvre azt válaszolják Brüsszelben: Bulgária és Románia sohasem vétóz!

Orbán helyzete tragikomikus: miközben zsarol, őt is zsarolják.

A brüsszeli bizottság nemcsak időzavarban van, mert nem tudja finanszírozni Ukrajnát hanem program hiánnyal is küszködik: az Európai Unió gazdasága stagnál. Erre mutatott rá Kína kormányfője Davosban: felajánlotta együttműködését a gondokkal küszködő Európának. Li Csiang miniszterelnök elmondta, hogy tavaly Kína egyébként  problémákkal küszködő gazdasága 5,2%-kal nőtt vagyis kétszer olyan gyorsan mint az USA. Az EU teljesítménye zéró. Ebben a helyzetben az Orbán kormány menekülő útja Kína, és az onnan érkező óriási befektetések. Ursula von der Leyen geopolitikai érvekkel utasította vissza a kínai kormányfő együttműködési ajánlatát – lecsatlakozva az USA-hoz. Orbán Viktor épp ellenkezőleg arra játszik, hogy a német és a kínai ipar épp Magyarországon találjon egymásra ahogy ez Debrecenben meg is valósul. Ursula von der Leyen elkötelezte magát az amerikai geopolitika mellett, de hogyha újraindul a brüsszeli bizottság elnöki posztjáért, akkor valószínűleg meg is választják. Akkor pedig aligha felejti el, hogy Magyarországon Orbán Viktor választási kampányának negatív hősnőjévé vált.

Putyin Sztálin nyomában

Oroszországban újraalakult a Szmers, amely Sztálin elnyomó gépezetének talán legbrutálisabb eszköze volt. Már a neve is erről árulkodott: halál a kémekre! Sztálin híres mondása szerint inkább öljünk meg 10 ártatlant minthogy egyetlenegy kémet is életben hagyjunk!

A Szmers 1943-ban alakult meg hivatalosan amikor a hadügyminisztérium átvette a kémelhárítást a belügytől. Ezt követően a katonai igazságszolgáltatás működött ezen a téren, és ez azt jelentette, hogy röpködtek a halálbüntetések.

30 ezer “német kémet” végeztek ki a Szmers feljelentések alapján. Hogy közülük hány volt német kém? Ezt csak találgatni lehet. A Szmers feladata volt az is, hogy fenntartsa a hazafias légkört a hadseregben és a hátországban a front mögött illetve a visszafoglalt területeken.

Gorbacsovot is megjelölte a Szmers

A Szovjetunió későbbi vezére tízéves gyerek volt amikor a náci hadsereg elfoglalta szűkebb pátriáját, és emiatt megkapta a K jelet a káder lapján vagyis

“kém gyanús, megbízhatatlan, fontos állásba nem kerülhet.”

Csak úgy indulhatott meg Gorbacsov karrierje, hogy a K betűt a család levarázsolta a káderlapról. Hogyan? Gorbacsov apja és nagybátyja kiváló kombájnos  volt Krasznodar tartományban, amely Oroszország egyik éléskamrája a kiváló föld és éghajlat miatt. A Gorbacsovok a fiatal Mihail Szergejevics részvételével élmunkás csapatot alakítottak, melyet azután kitüntettek Moszkvában. Így Mihail Szergejevics káder lapjáról eltűnt a K betű, és mehetett tanulni az egyik elitképző egyetemre Moszkvába, ahol jogi doktorátust szerzett mint Lenin. Persze ehhez kellett még egy apróság: aláírt egy papírt a KGB-nak. Így kaphatott külföldi szobatársat az egyetemi kollégiumban: Zdenek Mlynar azután a csehszlovák kommunista párt egyik vezetője lett. Gorbacsov mindent jelentett róla a
KGB-nek. Ez a KGB-s múlt sokat segített abban, hogy Jurij Vlagyimovics Andropov, aki 1956-ban a Szovjetunió nagykövete volt Budapesten, és 1967 és 1982 között a KGB-t irányította Moszkvában, aktívan támogatta Gorbacsov pályafutását. Andropov segítette hozzá Gorbacsovot, hogy felkerüljön Moszkvába. Később már Andropov halála után Krjucskov tábornok, aki szintén Budapesten szolgált 1956-ban, szervezte meg Gorbacsov megválasztását a Szovjetunió élére. Miután Gorbacsov nem váltotta be a KGB reményeit, ugyancsak Krjucskov tábornok szervezte azt a puccsot, amely megpróbálta megbuktatni Gorbacsovot, de ehelyett az egész Szovjetuniót sikerült szétzüllesztenie. Krjucskov tábornok kapcsán érdemes még megjegyezni, hogy ő hozta az ukázt Moszkvából, mely szerint a magyar szocialista Munkáspárt élén Kádár Jánost Grósz Károly váltja föl.

Tv riport: akcióban a Szmers

A sztálini időket idézte amikor egy szerencsétlen kinézetű alak januárban a kormánypárti televízióban – működik-e más manapság Oroszországban? – “bevallotta, hogy Ukrajnának kémkedett.” Az őt kísérő két marcona alak a Szmers egyenruháját viselte. A sztálini alakulat 1946-ban megszűnt pontosabban a kémelhárítás a hadügyből visszakerült a belügybe. Abakumov tábornok ott irányította egy darabig a kémelhárítást amíg  el nem tűnt mint “cionista ügynök”.

Most a Szmers újraalakítását a Krím Putyin által kinevezett vezetője kérte Moszkvától az ukrajnai háborúra és kémekre hivatkozva. Moszkvában a Duma hadügyi bizottsága sietett meghallani a kérést, és decemberben Andrej Guruljev tábornok bejelentette a Szmers újraalakítását. Ezentúl az ukrajnai háború bírálata már olyan bűncselekménynek minősíthető, melynek a büntetése halál!

Orbán utánozza Putyint, aki követi Sztálint

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megalakítása egyidős a Szmers újbóli munkába lépésével. Oroszország hivatalosan nincs hadiállapotban, de a Szmers mégiscsak a katonai törvények alapján kap el, és jelent fel mindenkit, aki felemeli a szavát Putyin ukrajnai háborújával szemben. Magyarországon is rendkívüli állapot uralkodik noha semmifajta háborús fenyegetés sincsen – ezt Orbán Viktor tudja a legjobban. Erre hivatkozva vétózza meg Ukrajna uniós támogatását. A Szmers célja a félelem és a rettegés megteremtése Oroszországban, ahol sokan emlékeznek még a sztálini terrorra: a kivégzettek és lágerbe zártak millióira. Magyarországon a Szuverenitásvédelmi Hivatal neve nem idéz fel ilyen rettegést. Orbánnak nem is ez a célja vele. Egyelőre. Bayer Zsolt és a hatalom más államvédelmi propagandistái nemigen hagynak kétséget: ha a helyzet “elfajul mint Lengyelországban“, akkor Orbán Viktor sem fog habozni, hogy éppoly kemény módszereket alkalmazzon mint Putyin, mert semmiképp sem kívánja úgy végezni mint Nicolae Ceausescu, akit saját emberei állítottak kivégző osztag elé nejével együtt 1989 decemberében.

Biden: az USA nem támogatja Tajvan függetlenségét

A San Franciscoban kötött megállapodást megtartva az Egyesült Államok a tajvani választási eredménytől függetlenül megismételte nem támogatja Tajvan függetlenségét, függetlenül attól, hogy elszakadás párti győztes nyerte a választást Tajvan szigetén.

Biden elnök így próbálja megnyugtatni Pekinget a tajvani választások után, ahol egy olyan politikust választottak meg elnöknek, aki célul tűzte ki a sziget elszakadását kommunista Kínától. Ez Hszi Csin-ping elnök rémálma hiszen hogyha ez bekövetkezne, akkor végzetes dilemma elé kerülne: vagy katonai akciót indít Tajvan függetlenségének megakadályozására vagy pedig elveszíti az arcát és valószínűleg a hatalmát is Pekingben.

Amikor az Egyesült Államok nevében Nixon elnök és Kissinger külügyminiszter lepaktált Mao elnökkel és Csou Enlaj miniszterelnökkel 1972-ben Pekingben, akkor az USA elismerte az egy Kína elvet vagyis azt, hogy Tajvan Kína része.

Ehhez különben nemcsak a kommunisták ragaszkodtak, de a velük harcoló Csang Kaj-sek tábornok is, aki egész Kína urának tekintette magát Tajvan szigetén, ahova kénytelen volt visszavonulni az elveszített polgárháború után. Furcsa módon ezért Csang Kaj-sek hívei ma Peking szövetségesei, és a függetlenség támogatói szemben állnak mind a hagyományos kínai jobboldallal mind pedig a kommunistákkal. Miután Hszi Csin-ping hatalmának eszmei alapját immár nem a kommunizmus hanem Kína nagyhatalmi álmainak valóra váltása alkotja, ezért Pekingben senki sem járulhat hozzá Tajvan függetlenségéhez.

Miben állapodott meg Biden és Hszi Csin-ping San Franciscóban?

A két világhatalom vezetője személyesen legutóbb San Francisco mellett találkozott egymással. Joe Biden és Hszi Csin-ping régi ismerősök hiszem mindketten sokáig hazájuk alelnökei voltak, és ebben a minőségben gyakran találkoztak mind Pekingben mind pedig Washingtonban.

A CIA támogatta Hszi Csin-pinget a hatalmi harcban, melyet a tízes évek elején folytatott azért, hogy a kommunista párt vezére és az ország elnöke legyen.

Épp ezért Joe Biden figyelmeztette Hszi Csin-ping akkori alelnököt, hogy veszélyes ellenfele akadt a kínai kommunista párt elitjében Po Hszilaj személyében. A legnépesebb kínai város, Csungking kommunista párttitkára egyfajta visszatérést hirdetett Mao elnök kommunista módszereihez, és erőteljes nemzeti kommunista politikát követelt, egyfajta konfrontációt az Egyesült Államokkal és a nyugati világgal. Po Hszilaj apja, Po Jipo, a kommunista párt egyik veteránja volt, aki korábban Mao elnök kedvencei közé tartozott. Honnan tudott erről a CIA és Joe Biden? A brit hírszerzés egyik ügynöke Po Hszilaj nejének szeretője lett, és így belelátott a házaspár titkaiba. A kémkedést az asszony észrevette, és megmérgezte a brit kémet. Ez is szerepelt a vádpontok között amikor Pekingbe hazatérve Hszi Csin-ping leszámolt vetélytársával, aki nejével együtt eltűnt a börtönben.

A Nikkei japán hírügynökség szerint Joe Biden és Hszi Csin-ping abban állapodott meg San Franciscóban múlt szeptemberben, hogy az USA nem támogatja Tajvan függetlenségét, cserében viszont Hszi Csin-ping megígérte:

”Amíg én vagyok hatalmon Pekingben addig nem indul fegyveres támadás Tajvan ellen!”

Biden elnök ezért érezhette úgy a tajvani választás után, hogy meg kell nyugtatnia Hszi Csin-ping elnököt hiszen sem az Egyesült Államoknak sem a világnak nem hiányzik Ukrajna és a gázai háború után egy harmadik konfliktus ezúttal Tajvan körül.

Az infláció csökkent, de…

5,5%-os inflációt mért a statisztikai hivatal decemberben novemberhez képest, és ez igen jó eredménynek számít, ha igaz. Csakhogy a maginfláció még mindig magas, és a 2023-as infláció összességében 17,6%-os volt tavaly. 

Leginkább a cukor ára emelkedett – 42,1%, a csokoládé és a kakaó 17,2%-kal lett drágább. Az élelmiszerek összességükben 25%-kal drágultak 2023-ban egy olyan országban, amely évszázadok óta exportál agrár termékeket! A háztartási energia 22%-kal drágult annak ellenére, hogy Putyin megígérte Orbán Viktornak nem sokkal az ukrajnai agresszió előtt, hogy “a baráti államok olcsóbban kapják a földgázt Oroszországból. ”Magyarország nem számít baráti államnak Moszkvában, mert szinte minden szankciót megszavaz Oroszország ellen miközben Orbán Viktort Putyin bábjának tartják Washingtonban és Brüsszelben.

A fogyasztói árak 2023-ban a nyugdíjas háztartásokban 18%-kal nőttek.

Mire elég a 6%-os nyugdíj emelés?

Orbán Viktor ezt büszkén jelentette be újra, de nagy kérdés, hogy a nyugdíjas társadalom kijut-e ezzel abból a gödörből ahova a tavalyi infláció taszította.

Az élelmiszerárak csökkenésnek indultak a statisztikai hivatal számításai szerint, de ez az állítás aligha felel meg a nyugdíjas társadalom tapasztalatainak.

Az energiaköltségek továbbra is magasak különösen, ha valaki átlépi az elég alacsonyan megszabott rezsivédelmi határt. Hírek szerint az Orbán kormány azt fontolgatja, hogy az önkormányzati és európai választások előtt jelenti be a rezsiköltségek csökkentését, hogy ellensúlyozza az életszínvonal visszaesést, melyet az egész magyar társadalom megérzett az infláció következtében. Kivéve persze Orbán Viktor rokonait, barátait és üzletfeleit, akik az inflációt ki tudták használni vagyonuk gyarapítására. Mészáros Lőrinc újra a leggazdagabb magyar lett csekély 150 milliárd forinttal növelve vagyonát. Tiborcz István, a miniszterelnök veje is bekerült a leggazdagabb ötven magyar közé csekély 75 milliárd forintos vagyonnal.

A kínos kontraszt a lojális elit és a lakosság többsége között persze nem nagyon derülhet ki hiszen a Rogán Tóni által vezényelt kormánypárti sajtó gondoskodik arról, hogy csak a hatalomnak kedves információk jussanak el a szavazók millióihoz.

Akik siralmas helyzetükben újra leszavazhatnak Orbán Viktorra, aki

“megmentette őket attól az inflációtól”,

melyet jórészt ő maga okozott.

A 2022-es választások 1500 milliárd forintos extra kiadását így szedte vissza Orbán Viktor, aki úgy gazdagodik, hogy közben fogyasztás tekintetében Magyarország az utolsó előtti helyre került az Európai Unióban. Korrupció tekintetében ugyanígy állunk – ez az immár tizennegyedik éve tartó nemzeti együttműködési rendszer szánalmas mérlege.

Magyarország a zárókő állam avagy álmodik a nyomor

A magyar miniszterelnök diplomáciai stratégiáját Orbán Balázs politikai igazgató fejtette ki az Origóban abból az alkalomból, hogy megjelent Huszárvágás című könyve, melyet majd idegen nyelveken is kiadnak, hogy mindenki ámulhasson a nagyszabású terveken.

“A zárókő – keystone – az építészetben világos jelentéssel bír: egy olyan kiemelkedő, különleges díszítéssel bíró kő, amely a boltív összefutó íveit zárja be. Nem feltétlenül a méretével hívja fel magára a figyelmet- hiszen lehet akár a legkisebb is a kőrendben – hanem a rendeltetésével. Az egymással ellentétes irányból ellentétes erővel egymásnak feszülő íveket a zárókő tartja össze és rendezi egységgé. Nélküle darabokra hullana szét az egész. Magyarország is ilyen kulcsfontosságú szerepet akar betölteni a világban. Kelet és Nyugat találkozási pontja akar lenni: úgy közvetíteni az egymás ellen ható erők között, hogy közben stabilizálja a saját térségét” – mondja Orbán Balázs. A politikai igazgató hangsúlyozza, hogy a magyar diplomácia elveti a blokkosodást és helyette a konnektivitást hangsúlyozza. Ez nyilvánvaló célzás arra, hogy az USA 2021-ben nyíltan jelezte, hogy stratégiai ellenfélnek tekinti immár Kínát és Oroszországot. Washington 1972 óta együttműködött kommunista Kínával, amelyet immár veszélyes ellenfélnek tekint, amely kérdésessé teheti az USA által irányított világrendszert.

“Ha blokkokra szakad is szét a világ, Magyarországnak akkor is kapcsolódási pontnak, találkozási helynek kell lennie, ahol összeér a Kelet a Nyugattal”

– hangsúlyozza Orbán Balázs. Aki az interjú végén bevallja, hogy mi a magyar diplomácia célja: ”nekünk elemi érdekünk, hogy Közép Európa képes legyen a saját érdekei mellett kiállni, saját biztonságát és fejlődését saját kútfő alapján megszervezni. Mi a magunk részéről azon dolgozunk, hogy a térség újra önálló erő központtá váljon, ne pedig ismét valamilyen nagy blokk perifériája legyen” – mondta Orbán Balázs az Origonak.

Az egyszemélyes Visegrád

Az új lengyel kormány maximálisan elkötelezett Washington és Brüsszel mellett, szorosan együttműködik Csehországgal és Romániával. Ez az új erő központ Közép Európában, mely negligálja és bírálja Orbán Viktor külön-utas politikáját. Blinken amerikai külügyminiszter ukrajnai rendezési tervében Magyarország egészen egyszerűen nincsen benne. Északon egy erős lengyel-ukrán katonai szövetség mellé csatlakozna a három balti állam és Csehország. Délen Románia és Moldávia szövetsége alkotná a NATO erőközpontját. Ezért is számít Orbán Viktor mindenképp Trump győzelmére. Milyen európai diplomáciát folytatna Donald Trump hogyha hatalomra jutna a novemberi elnökválasztáson? Ezt valószínűleg még ő maga sem tudja. Thierry Breton, a brüsszeli bizottság francia biztosa mindenesetre felidézte a 2020-as Trumpot, aki azt mondta Ursula von der Leyennek:

”az USA nem védi meg Európát!”

Macron francia elnök önálló európai hadsereget akar, és ehhez partner lehetne Orbán Viktor is. Lengyelország és Románia, térségünk e két kulcs állama viszont csakis az USA garanciáiban bízik. De vajon ki fenyegeti az Európai Uniót?

Putyin nem Hitler

A Biden adminisztráció szerint Oroszország katonailag és Kína gazdaságilag fenyegeti az Európai Uniót, de Orbán Viktor nem hisz ebben. Az orosz hadsereg és titkosszolgálat szánalmasan leszerepel Ukrajnában. Nemhogy Európát nem képes fenyegetni, de még a koldusszegény Ukrajnával sem bír el, melyet a Nyugat lélegeztető gépen tart. Putyinnak esze ágában sincsen megtámadni a NATO-t. Hitler mögött az akkori világ legerősebb hadserege állt, és mégiscsak veszített a második világháborúban. Putyin nem táplál világhódító ambíciókat, csakis az oroszok által lakott területek visszafoglalására pályázik. Ez is agresszió, de nem világháborús fenyegetés. Putyin éppúgy valamiféle nemzeti érdeket követ mint Orbán Viktor. Csakhogy már régen kiderült: nem a hódítás, nem új területek megszerzése a nemzeti érdek hanem az, hogy a meglévő határok között hatékony gazdasági rend jöjjön létre. Dél Korea kis területen ásványi kincsek nélkül nagyobb GDP-t produkál mint Oroszország. Putyin azért vezeti zsákutcába országát, mert nem képes végrehjatani egy gazdasági reformot, amely olyan nagyhatalommá tenné Oroszországot mint Kínát.

Magyarországon Orbán Viktor a szegényház királya. A térség többi állama azzal, hogy Európa és Amerika barát politikát folytat, sokkal messzebbre jutott mint a nemzeti együttműködés rendszere Magyarországon.

Jól látszik ez a magyar és a román eredmények összehasonlításán: míg a rendszerváltáskor Románia egy csődtömeg volt és Magyarország a legsikeresebb reform kommunista állam, jelenleg egy főre jutó fogyasztásban a románok immár megelőzik Magyarországot.

A román diplomácia már Ceausescu bukása után felismerte, hogy az USA számára csak két ország fontos a térségben: Lengyelország és Románia.

Magyarországot leírták Washingtonban. Ilyen körülmények között Orbán Viktornak csak az ordító egér szerepe jut a világpolitikában, és ez még akkor is tragikomikus, ha el tud könyvelni PR sikereket, amelyek ideig-órákig elfedik a nemzeti együttműködés rendszerének kudarcát.

Putyin rendszerében az újságíró fogyóeszköz: újabb gyanús halál Oroszországban

Valószínűleg megmérgezték Zoja Konovalovát és férjét, akiket holtan találtak Krasznodarban. Zoja Konovalova egy állami televíziós csatorna internetes részlegének főnökasszonya volt, és Putyin hűséges hívének látszott. Néhány napja egy másik orosz újságíró holttestét találták meg egy autópálya mellett. Alekszandr Rübin halálának okát nem közölték.

Anna Csareva furcsa tüneteket produkált a halála előtt majd hirtelen meg is halt – valószínűleg őt is megmérgezték. Sztálin idejében az állambiztonsági szolgálat vegykonyhát hozott létre, melyet azóta sem szüntettek meg. A Novicsok idegméreggel próbálta meg eltenni láb alól Nagy Britanniában az orosz hírszerzés híres árulóját, aki 100 ezer dollárért eladta az egész hálózatot a briteknek és az amerikaiaknak. Az ezredest és a lányát nem sikerült eltenni láb alól Nagy Britanniában, de ők azóta is védőőrizet alatt állnak.

Amióta megindult Putyin agressziója Ukrajna ellen megsokasodtak a furcsa halálesetek Oroszországban.

Putyin példát statuál

Az orosz elnök rendszere távolról sem sebezhetetlen, jól megmutatta ezt a Prigozsin lázadás amikor Moszkva felé meneteltek a Wagner zsoldos hadsereg katonái, akiket senki sem sietett megállítani. Putyin eltűnt a nyilvánosság elől, és csak azután került elő, hogy Nyikolaj Patrusev tábornok megállapodott Prigozsinnal a lázadás lezárásáról. Nyikolaj Patrusev tábornok volt Putyin utóda az FSZB élén, és jelenleg a majd mindenható Nemzetvédelmi Tanács titkára. Az FSZB ma is közvetlenül az ő ellenőrzése alatt áll. A gyilkosságokat Putyin rendeli el, de Patrusev a végrehajtói, aki mindig gondoskodik arról, hogy a gyilkosságok megfélemlítőek legyenek. Emiatt van az, hogy családtagokat is ölnek: az újságírónő férje is a hullaházba került. Korábban még gyerekek is voltak az áldozatok között, ezeket a rémes akciókat családirtásnak állította be a szigorúan ellenőrzött orosz sajtó: “a családfő lemészárolta családját!“ Miért? Ezt éppúgy nem illet megkérdezni mint 1951-ben amikor Magyarországon Zöld Sándor belügyminiszter végzett saját családjával és saját magával is.

Moszkvában állítólag Patrusev tábornok találta ki az orosz Windows programot: az áldozatok kiesnek az ablakon. A főpróba a Covid járvány idején volt amikor a káoszt kritizáló orvosok estek ki az ablakon. Putyin Ukrajna elleni agressziója óta elsősorban a hatalom emberei távoznak ily furcsa módon az élők sorából. A leghíresebb eset ebből a szempontból a Lukoil olaj óriás igazgató tanácsának elnöke volt, aki egy kórház hatodik emeleti ablakából zuhant ki. Az angol lapok meg is írták, hogy miért. A brit hírszerzés tőle szerzett meg egy listát arról, hogy Putyin kiket finanszíroz Nyugaton. A brit hírszerzés átadta a listát az amerikaiaknak, akik meg is kezdték Putyin embereinek levadászását. Orbán Viktor megbízásából a washingtoni magyar nagykövetség is érdeklődött a listáról, de állítólag azt a választ kapták: egyelőre magyar nevet nem találtunk Putyin listáján…

Jeszenszky : Orbán politikája veszélyes a magyar kisebbségek számára

Az Antall kormány külügyminisztere (1990-1994 között) elmesélte a Pénzügykutató Intézet Andrássy körében, hogy 1993-ban Iliescu román elnök még azt fejtegette neki, hogy a magyar kisebbség ötödik hadoszlopot képez Romániában, ezért nem lehet megbízni benne.

Most hasonló érzés alakulhat ki a román vezetőkben hiszen az erdélyi magyar kisebbség lojalitását Orbán Viktornak egyértelműen sikerült megszereznie. Részben azzal, hogy a 2004-es népszavazás idején a baloldali liberális kormány elvetette a magyar kisebbségek állampolgárságát, részben pedig azzal, hogy a korábbinál jóval nagyobb pénzekkel támogatta a magyar kisebbségeket a szomszédos országokban, és mindenekelőtt Erdélyben, ahol ennek a kisebbségnek a létszáma még mindig meghaladja az egymilliót, és az RMDSZ benne van a parlamentben, sőt a legutóbbi időkig a kormányban is részt vett.

Jeszenszky Géza idézte Markó Bélát, az RMDSZ egykori vezetőjét, aki úgy fogalmazott, hogy a magyar kisebbség politikai képviseletének benne kell lennie a parlamentben és a román kormányban is, és védenie kell az érdekeit a román demokrácia védelmében. Ugyancsak Markó Béla jelentette ki, hogy Orbán Viktor nemzetállam elképzelése, melyet épp Tusványoson fejtett ki a magyar miniszterelnök, rémálom a magyar kisebbség számára hiszen Románia épp a nemzetállam védelmére hivatkozva korlátozhatja a nemzeti kisebbségek jogait.

Míg Jeszenszky Géza közép-európai keretekben gondolkodott külügyminiszterként és ma is harminc évvel később addig a román diplomáciai vezetője már 1990-ben globális kategóriákban vázolta fel Románia diplomáciáját amikor nekem nyilatkozott Bukarestben egy évvel Ceausescu bukása után. Nastase, aki Ceausescu tanácsadója volt korábban, kiválóan kiismerte magát a világban. Közölte: ebben az új világban egyértelműen az USA az úr, Románia tehát mindenképp Washingtonhoz kíván igazodni. Az Egyesült Államok számára ebben a térségben két állam fontos: Lengyelország és Románia, Magyarországot leírták Washingtonban – hangsúlyozta Nastase külügyminiszter 1990-ben.

34 évvel később meg lehet állapítani, hogy a rendszerváltás ebben a régióban a legjobban Lengyelországnak és Romániának sikerült míg a legkevésbé Magyarországnak. Míg 1990- ben mind Lengyelország mind Románia Magyarország mögött állt, ma már megelőzik egy főre jutó fogyasztásban.

Orbán Viktor pálfordulása

A fiatal Fidesz vezér az USA kedvence volt Magyarországon: amikor Bush elnök 1989-ben Budapesten járt, akkor Palmer nagykövet az akkor még csak 26 éves Orbán Viktort adta mellé “idegenvezetőnek.” Amikor évekkel később Budapestre látogatott az idősebb George Bush, akinek akkoriban a fia volt az Egyesült Államok elnöke, a nyilvánosság előtt jelentette ki Orbán Viktorra mutatva:

”sokat tanultam ettől a fiatalembertől.”

Orbán érthetően elolvadt a bóktól, de mégiscsak szembefordult az Egyesült Államokkal. Miért? Erre a kérdésre a magyar miniszterelnök jó ismerői is keresik a választ. Talán nem tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy Orbán Viktort sokkolta az az amerikai stratégiai döntés, melyet Nastase román külügyminiszter oly vígan fejtegetett: ebben a térségben az USA gazdaságilag nem érdekelt csakis stratégiailag, és ebből a szempontból Lengyelország és Románia fontos, senki más nem érdekes Washingtonnak. Vagyis egy Amerika központú világban a magyar miniszterelnök nem számít illetve csakis akkor válhat tényezővé, ha az amerikai világrend ellenfeleivel paktál. Emiatt vált Putyin ellenfeléből az orosz diktátor nagy barátjává, a kínai kommunista párt elszánt bírálójából Peking legjobb szövetségesévé az Európai Unióban.

Jeszenszky Géza elmesélte, hogy 1998-ban Orbán Viktor sikeres látogatást tett Washingtonban. Jeszenszky nagykövet akkor azt javasolta a fiatal Orbán Viktornak, aki 35 éves korában lett miniszterelnök, hogy vállalja föl a Mr. Europe szerepet az USA-ban hiszen az első három állam, mely belépett a NATO-ba, olyan vezetőkkel bírt  mint a betegeskedő Havel elnök és az ügynök múlttal vádolt Lech Walesa valamint az ifjú Orbán Viktor, aki mindenben megfelelt az amerikai közvélemény elvárásainak. Orbán köszönte szépen a nagykövet javaslatát, de elutasította azt. Nem akart bábfigura lenni egy olyan színjátékban, amely a magyar miniszterelnököt a margóra szorítja. Amikor Trump elnök Varsóba hívta a térség vezetőit, akkor Orbán Viktor el sem ment, mert nem akart egy lenni a sokadalomban. Ehelyett tudatosan felvállalta az ordító egér szerepét, mert úgy ítélte meg, hogy hatalma szempontjából ez hasznosabb mint a lojális bólogatás, amiért cserében nem kap semmit sem.

Így jutottunk el oda, hogy Iowa államban Donald Trump Orbán Viktor nevével kampányol, kemény legénynek nevezve a magyar miniszterelnököt, aki “a legkeményebb Európában.”

Közben pedig Biden elnök nagykövete nem is nagyon titkolja, hogy az USA szívesen megszabadulna Orbán Viktortól. Kifizetődik-e Orbán Viktor pálfordulása? Saját hatalma szempontjából neki valószínűleg igen. Magyarország és a szomszédos országokban élők ihatják meg ennek a keserű levét:

Orbán csak a szegényházban lehet király.

Az egy főre jutó fogyasztás csakis Bulgáriában kisebb mint nálunk. A szomszédos országokban számszerűen is fogy a magyar kisebbség, de politikai és gazdasági jelentősége ennél jóval nagyobb mértékben csökken. Ráadásul egyre jobban beigazolódik Ion Iliescu, a Szovjetunióban nevelkedett román elnök vádja: a magyar kisebbség egyre inkább úgy viselkedik mint Orbán Viktor ötödik hadoszlopa. Ezt a többség döntéshozói semmiképp sem szeretik. Tolerálják amíg muszáj, de azzal számolnak, hogy a magyar kisebbség lassacskán a jelentéktelenség ködébe vész. Zavarja ez Orbánt?  Cseppet sem: ahogy őt leírta az USA, ő ugyanúgy nem érdeklődik a kisebbségben élő magyarok iránt – egyszerűen csak kihasználja őket.

Közben pedig az a fura helyzet alakul ki, hogy Sepsiszentgyörgy futball csapata, melyre Orbán oly büszke és amely nemrég megnyerte a román bajnokságot is, immár csak egyetlenegy magyarral áll ki a meccseken.

“Már csak a kapus magyar Sepsiszentgyörgyön a futball csapatban” – mesélte Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter az Andrássy körben.

Surányi: lejtmenetben a magyar gazdaság

“A tartósan mesterségesen leszorított negatív reálkamat- akár a kormány akár a kormány piactorzító beavatkozására, akár a jegybank ultralaza monetáris politikája révén – a biztos leszakadás felé löki az országot – írja Surányi György a Portfolió portálon.

“Robert Solow, a Nobel díjas amerikai közgazdász hatvan éve bebizonyította, hogy a beruházások magas szintje csak szükséges, de nem elégséges feltétele a gyors növekedésnek.”

Már hatvan évvel ezelőtt sem volt mindegy, hogy mibe fektetnek be pénzt, ma pedig a gyorsan változó világban végképp nem az. A döntéshozók problémája az, hogy mindíg csak utólag derül ki, hogy melyik volt a jó befektetés. Másik kérdés az, hogy kinek jó a befektetés? Kinek hoz hasznot? Ha az állami döntéshozók magánszámlára dolgoznak, akkor a válasz meglehetősen egyértelmű. Érdekes, hogy Surányi György, a Nemzeti Bank ex elnöke erre a nyilvánvaló összefüggésre nem utal. Ehelyett azt a nyilvánvaló tendenciát hangsúlyozza, hogy

“a növekedés forrása a technikai haladás, a termelékenység növelése.”

Valójában persze ez az igazság csakis a centrum országaira igaz, ahol az árak alakítására az érintett döntéshozóknak módjuk van. A periféria országaiban erre semmilyen esély sincsen, ezért az olcsó munkaerő az export alapja nem pedig a növekvő hatékonyság. Jól látható ez Latin Amerikában és Európa szegényebb keleti felén. A magyar export ezért teljesített jól 2023-ban.

“A mesterségesen alacsonyan tartott kamatok, az olcsó pénz a közfelfogással ellentétben az erőforrások pazarlásához, a versenyképesség romlásához, a külső és belső pénzügyi egyensúly felborulásához, inflációhoz és leszakadáshoz vezet. A régiós szintet 3-5%-kal felülmúló beruházási ráta nem vezet a fogyasztás szimmetrikus emeléséhez. Magyarország GDP-je az uniós átlag 76%-a fogyasztás az uniós átlag 71%-a.

Káros a GDP növekedés fetisizálása, ha nem vezet a széles értelemben vett jólét bővüléséhez” – írja Surányi György.

Ne tudná mindezt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, akire Orbán Viktor rábízta a gazdaságpolitikát?

Orbán Viktor a szegényház királya

Miközben a nemzeti együttműködés rendszere leküzdötte magát az utolsó előtti helyre fogyasztásban és korrupcióban az Európai Unióban, már csak Bulgária marad mögöttünk, Orbán Viktor politikai hatalma szinte teljes. A hatalom népszerűségét nem tudta megrendíteni a rekord nagyságú infláció, a reáljövedelem csökkenése sem. Közben pedig Orbán Viktor alteregója, Mészáros Lőrinc újra Magyarország leggazdagabb lett, mert a válság évében 150 milliárd forinttal tudta növelni vagyonát. Tiborcz István, a miniszterelnök veje bekerült az 50 leggazdagabb magyar közé a Forbes listáján. Magának Orbán Viktornak a vagyonáról nem tudunk semmit, de Oroszországban Putyin a leggazdagabb oligarcha, ennek mintájára feltételezhetjük, hogy a magyar miniszterelnök sem szűkölködik anyagi javakban az oly sokszor bírált off-shore számlákon.

A nemzeti együttműködés rendszere tehát bizonyított: Orbán és csapata a pénzénél van miközben szinte mindenki másnak az életszínvonala csökkent 2023-ban.

Miért? Orbán Viktor folyamatosan emeli a munkabéreket és a nyugdíjakat miközben az inflációval és a forint leértékelésével továbbra is biztosítja azt, hogy a munkaerő olcsó maradjon a világpiacon. A magyar versenyképesség ugyanis ettől függ, és nem a hatékonyság növelésétől. A magyarországi Audi vagy Mercedes gyárban nem sokkal gyengébb a hatékonyság mint Németországban miközben a dolgozók jövedelme messze elmarad attól, amennyit az anyaországban keresnek. Keresetük Magyarországon kifejezetten jónak számít, ők a munkás arisztokraták – ahogy régebben nevezték ezt a réteget.

A magyar munkavállalót nem a GDP és a versenyképesség érdekli hanem az, hogy mennyit keres.

Orbán gondoskodik róla, hogy forintban a fizetés egyre magasabb legyen. Emlékeztessünk rá, hogy Surányi György amíg a Nemzeti Bank elnöke volt, folyamatosan óvott attól, hogy a bérek kiáramlása veszélyeztesse az egyensúlyt. Orbán Viktort nem ez érdekli hanem az, hogy mindenki tudja Magyarországon: a miniszterelnöktől függ az, hogy mennyit keres? Milyen gazdasági lehetőségekhez juthat? A nemzeti együttműködés rendszere ezt a feudális láncot jelenti, a hierarchikus szisztémát, amelynek élén a vezér áll, aki végső soron mindenről dönt.

A szavazópolgárok döntő többsége azért fogadja el a nemzeti együttműködés rendszerét, mert nem lát alternatívát. Azt gyanítja, egyáltalán nem alaptalanul, hogy amennyiben az ellenzék hatalomra kerülne, akkor megmaradna a nemzeti együttműködés rendszere, csak épp mások működtetnék azt a saját hasznukra.

Egy olyan országban, ahol a havi nettó átlagbér 700 dollár körül jár, az átlagnyugdíj pedig 600 dollár  körül, nem mindegy, hogy ki a vezér, és milyen hazug propagandával vezeti félre a közvéleményt?

Like it or leave it – kedveld vagy hagyd ott – mondja az angol, és a tehetséges fiatalok jelentős része ezért dönt a kivándorlás mellett.

A Baltikumból, Lengyelországból vagy Romániából még sokkal többen emigráltak. Egy lepukkant régióban – éppúgy mint Latin Amerikában – nincsenek sikeres államok, az alternatíva is hiányzik. Ezért tervezhet hosszú távra Orbán Viktor, aki mindig is király akart lenni, igaz, hogy ez neki csak a szegényházban sikerült.

Az infláció destabilizálhatja Putyin rendszerét

16%-ra emelte a kamatlábat a Nemzeti Bank Moszkvában, hogy megállítsa az inflációt, amely komoly politikai problémát okozhat Putyin elnöknek épp a választási évben. Az ukrajnai háború nem rendítette meg az orosz elnök hierarchikus rendszerét pedig az Egyesült Államokban ezzel számoltak. Biden elnök nyíltan közölte, hogy célja Putyin megbuktatása.

Később visszavonta ugyan, de nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok ezt szeretné elérni a szankciókkal, melyeket azután az Európai Unió és Nagy Britannia is követ. Lélektanilag az USA rosszul mérte föl Oroszország helyzetét annak ellenére, hogy a CIA igazgatója, William Burns korábban nagykövet volt Moszkvában, és jól ismeri az orosz elitet.

Washingtonban azt nem vették észre, hogy az orosz közvélemény nem tekinti külföldnek Ukrajnát, épp ezért nem tartja agressziónak a katonai támadást, melyet Putyin 2022 február 24-én indított meg a kijevi kormányzat megbuktatására. Az orosz birodalom Kijevben alakult meg, ott váltak a viking vezérek szláv uralkodókká, ott vették fel a kereszténységet. Kijev központi szerepe csak azután szűnt meg, hogy a mongolok elpusztították az orosz birodalom fővárosát a tizenharmadik században. A központ északon alakult ki, és azóta hívják Ukrajnának – határtartománynak az ősi orosz birodalmat, melyért most Putyin csapatai küzdenek.

Az orosz cárok Ruriktól, az első kijevi fejedelemtől származtatták magukat.

  1. Miklós, az utolsó cár 1917-ben veszítette el hatalmát, majd 1918-ban Lenin parancsára családjával együtt az életét is.

A háborús infláció idézte elő az utolsó cár bukását

Az 1914-ben megindult világháborúban a cár ki akarta terjeszteni birodalmának határait Kelet Európára és a Balkánra is, és el kívánta foglalni Isztambult, az egykori Bizáncot, melyet az orosz propaganda Cárgrádnak nevezett el. Ehelyett az orosz hadsereg hatalmas ember áldozatokat szenvedett el a németektől, a hazai gazdaság stabilitása megingott. Az orosz gabonaexport lehetőségei csökkentek, a hadsereg egy ideig felvásárolta a megmaradt készleteket, de a cári kormányzat már nem tudott fizetni, ezért a pénznyomtatás eszközéhez nyúlt. A Nagy Péter és Nagy Katalin arcképével díszített rubelek elveszítették az értéküket.

Most könnyen kialakulhat hasonló helyzet, mert Putyin úgy kívánja kordában tartani a társadalmat, hogy önti a pénzt a piacra. A katonák az átlagfizetés két és félszeresét keresik, az elesettek családjának ötmillió rubeles támogatás jár – ez amerikai dollárban is csinos összeg: mintegy 57 ezer dollárnak felel meg.

Nemes Gábor, a Kossuth rádió egykori moszkvai tudósítója figyelt fel arra, hogy Putyin figyelemreméltó módszerrel kezdte meg a takarékoskodást: annak érdekében, hogy ne kelljen kifizetni az ötmillió rubelt az elesett katonák családtagjainak, mostanában már inkább arról értesíti a családot, hogy “a katona eltűnt a fronton. ”Minthogy nincs róla biztos hír, az államkincstár nem fizet. A katonák többségét vidékről hívják be, Moszkvát és Szentpétervárt megkímélik nehogy a kirakatban zúgolódástól kelljen tartani. A hatalom szeretne olyan benyomást kelteni minthogy

“a különleges katonai művelet nem érinti az átlag orosz életét.”

Honnan szerez katonákat Putyin? Az orosz állampolgárságot ahhoz kötik a hatalmas országban élő és dolgozó külföldieknek, hogy a katonaköteles fiatalokat azonnal behívják. Megnemerősített hírek szerint a 140 milliós ország embervesztesége meghaladta már a 300 ezret is. Afganisztánban ez nem érte el a 20 ezret.

Putyin nem élné túl az ukrajnai háború kudarcát

Erre figyelmeztetett a nemrég elhunyt Henry Kissinger, aki jól ismerte az orosz elnököt, mert még Leningrádban találkozott vele amikor a polgármesteri hivatalban Putyin intézte a gazdasági ügyeket. Németül beszélgettek hiszen Kissingernek az volt az anyanyelve, Putyin mint KGB-s alezredest évekig az egykori NDK-ban szolgált: ő volt a drezdai kirendeltség vezetője amikor a szocialista rendszer összeomlott Németország keleti felén. Akkoriban Putyin a nyugati nyitás híve volt. Elnöki uralmának első korszakában jó kapcsolatokat ápolt az orosz elnök a Nyugattal, Oroszországot bevették a G8 csoportba is. Aztán Putyin válaszúthoz érkezett: modernizálnia kellett volna Oroszországot. A Goldman Sachs moszkvai képviselője, egy brit közgazdász professzor  le is tett egy fejlesztési programot az elnök asztalára, amely kínai mintára a piacgazdaság fejlesztését indítványozta, hogy Oroszország korszerű gazdaságot teremtsen, és ne csak nyersanyagokat és fegyvereket legyen képes exportálni. Putyin elismerte, hogy ez jó terv, de közölte: az ő támogatói, a szilovikok – a hadsereg és a KGB tábornokai – nem fogadnának el olyan elképzelést, amely korlátozná hatalmukat. Ezért aztán Putyin elindult az autokrata rendszer megerősítése irányában, és ezt éppúgy a nyersanyag export bevételeiből fedezte mint a szovjet időben a moszkvai vezetők. A zsákutcába vezetett ország ezért tűzte ki célul a reconquista-t, a régi, oroszok által lakott területek visszaszerzését. Putyin a grúziai háborúban visszaszerzett néhány határtartományt , aztán 2014-ben elfoglalta a Krímet. 2022-ben pedig megindult Kijev ellen.

“Ma már  nem szokás háborúval rendezni az ügyeket “

– figyelmeztette Putyin elnököt Narendra Modi indiai miniszterelnök, aki ugyan benne van a BRICS csapatban, de lepaktált az Egyesült Államokkal is.

Washingtonban ugyanis, ahol 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánították Kínát és Oroszországot, egyszer csak felfedezték Indiát. Korábban a liberális lapok arról írtak az Egyesült Államokban, hogy Narendra Modi mozgalma, a BJP félfasiszta mozgalom, amely a hinduk felsőbbrendűségét hirdeti. Magát a miniszterelnököt évekig nem fogadták Washingtonban, mert Gujarat államban, ahol Narendra Modi korábban főminiszter volt, rendszeresen pogromokat szerveztek a muzulmán kisebbség ellen, akik közül több ezret meg is öltek. Miután az USA szembekerült Kínával, Washingtonban Indiát választották partnerül, és “a véreskezű Narendra Modiról” egyszer csak kiderült, hogy ő a világ legnépesebb demokráciájának vezetője.

“A világ két legnagyobb demokráciája szövetkezik egymással” – jelentette be büszkén Joe Biden Narendra Modi oldalán Washingtonban.

India azért több vasat is tart a tűzben: az orosz olajat, melyet Putyin a szankciók miatt nem tud eladni Nyugatra jórészt India vásárolja fel, finomítják, majd szép haszonnal eladják Nyugaton. India az orosz olajért rúpiában fizet, amely Putyin pénzügyi problémáit nem oldja meg.

Márciusban minden bizonnyal újraválasztják Putyint, aki a zsákutcában nemigen tudhatja: merre van előre?

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!