Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1767 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

A mesterséges intelligencia a sörfőzést is forradalmasíthatja

Igen változatos aroma jellemezte mindig is a belga söröket hiszen az apátságok évszázadokon keresztül tökéletesítették a népszerű italt, de a mesterséges intelligencia még dúsabb kínálatot ígér. Legalábbis erről van meggyőződve kutatók egy csapata Leuvenben.

“A sörök éppúgy mint minden más élelmiszer vagy ital többszáz különböző aroma molekulát tartalmaznak. Ezeket az orrunk és a nyelvünk érzékeli, majd pedig az agy egységes képet alkot róluk. Csakhogy a különböző ízek és illatok egymás között állandóan változó kapcsolatban állnak. Ezért aztán az emberi érzékelés attól függ, hogy milyen aroma mekkora arányban kerül bele a sörökbe. Ezt a komplex rendszert segíti elemezni és tovább fejleszteni a mesterséges intelligencia” – nyilatkozta a londoni Guardian tudósítójának a kutató csoport vezetője. Kevin Verstepen, a Leuveni Egyetem professzora és munkatársai nemrég egy tanulmányt tettek közzé erről a Nature Communications nevű tudományos szaklapban. 250 belga sör kémiai összetételét elemezték a mesterséges intelligencia segítségével. 22 féle sörfőzést  vizsgáltak a lágertől a gyümölcsös sörökön át egészen az alkoholmentesekig. Több mint 200 aromát elemeztek alaposan, hogy pontosan meghatározhassák az egyes összetevők koncentrációjának mértékét. Három évig tartott a 250 belga sör alapos vizsgálata.

A szorgos kutatók nemcsak a sörfőzés vizsgálták meg hanem kíváncsiak voltak arra, hogy a törzsvendégek hogyan értékelik az egyes söröket, mit tartanak a legfontosabbnak az ízükkel és az illatukkal kapcsolatban?

A Rate Beer – értékeld a sört – portál 180 ezer véleményét vizsgálták meg: mit éreznek a fogyasztók az egyes sörök megízlelése közben? Az eredmény az lett, hogy a fogyasztói vélemények eléggé egybevágtak a profik megállapításaival az egyes sörfajták édességét vagy épp keserűségét illetően.

Mini változtatás maxi hatás

A kutatók arra jöttek rá, hogy az összetevők koncentrációját alig kell megváltoztatni ahhoz, hogy az íz és illat hatás egészen más legyen.

“Ha csak kicsit is megváltoztatjuk a vegyi anyagok koncentrációját a sörökben, akkor nagy változást tudunk elérni különösen akkor, ha az összetevőket közben változtatjuk”

– mondja a kutatás vezetője aki egy meglepő felfedezésről is beszámolt:

“Olyan vegyi anyagokat, melyeket eddig igyekeztek kiszűrni, mert a fogyasztók nem kedvelték az ízt vagy az illatot, sikerrel lehetett alkalmazni a sörfőzés során kisebb mennyiségben az aroma megváltoztatására, melyet már jónak talált mindenki.”

Hol volt mindebben a mesterséges intelligencia? A rengeteg adatot ennek segítségével elemezték, és létrehoztak egy olyan szoftvert, mely előre megjósolja az íz- és illatélményt a sörfőzés elemeinek ismeretében.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A profi sör ízlelők és a fogyasztók is megállapították a tejsav és glicerin kedvező hatását a belga sörök íz és illat élményére. Így a kutatók vettek egy átlagos belga sört, feljavították tejsavval és glicerollal, és mind a profik mind a fogyasztók lelkesen visszaigazolták a változást.

A siker arra ösztönözte a kutatókat, hogy tovább folytassák a sörfőzés kémiai vizsgálatát a mesterséges intelligencia segítségével.

Mi a kitűzött cél? Finommá varázsolni az alkoholmentes söröket!

A szoftver pótolja a sörfőzés mestereit? Korántsem – válaszolja a kutatás vezetője:

”a mesterséges intelligencia meg tudja mondani, hogy miképp kell optimális söröket előállítani a vegyi anyagok megfelelő alkalmazásával, de végülis a mesteren múlik minden. Mi a receptet adjuk, de a söröket a mester állítja elő” – nyilatkozta a leuveni egyetem professzora a sörfőzés forradalmáról a londoni Guardianben.

A bevándorlás 7000 milliárd dollárral növelheti a GDP-t az USA-ban

Jerome Powell, a Federal Reserve Board elnöke említette CBS interjújában, amelyben a riporter elsősorban arra volt kíváncsi: miképp kerülte el a megjósolt visszaesést az amerikai gazdaság?

Az egyik ok a bevándorlás volt, és ha ez folytatódik a következő tíz évben, akkor 7000 milliárd dollárral produkálhat többet az amerikai gazdaság!

“Több munkás, nagyobb termelés, magasabb adóbevétel” – így összegezte a bevándorlási mutatókat a kongresszusi költségvetési hivatal elnöke. Phillipe Swagel, akinek hivatala jelentést tett közzé a bevándorlás gazdasági hatásairól, természetesen elismerte, hogy nem minden bevándorló növeli a munkaerő piacot hiszen vannak közöttük gyerekek, öregek és munkaképtelenek is, de a döntő többség amint teheti munkát vállal az Egyesült Államokban. Ahol a választási kampányban óriási vita folyik az illegális bevándorlásról: a hatalmon levő demokraták és az ellenzéki republikánusok álláspontja homlokegyenest ellenkező:

Biden elnök azt szeretné, hogy az illegális bevándorlók mielőbb amerikai polgárrá váljanak míg Trump hívei amellett állnak, hogy határkerítéssel kell megakadályozni a migránsok beáramlását Mexikóból.

Az amerikai hatóságok szerint körülbelül 2,5 millió illegális bevándorló érkezett tavaly Mexikóból az Egyesült Államokba. Döntő többségük életkora 25 és 45 év között volt vagyis azonnal beléphettek a munkaerő piacra. A legális bevándorlókkal együtt összesen 3,3 millióan érkeztek az USA-ba 2023-ban. A tízes években ennél jóval kevesebben, évente 900 ezren vándoroltak be az Egyesült Államokba.

Mit jelent ez az amerikai munkaerő piac számára?

1,7 millióval több munkavállalót 2024-ben mint amennyivel eredetileg számoltak. 2033- ban 5,2 millió munkavállalóval lehet több mint amennyire a tavalyi hivatalos becslés alapján eddig számítottak.

7000 milliárd dollárral magasabb GDP

Ennyit jelentene a bevándorlás a következő évtizedben természetesen akkor, hogyha a jelenlegi trend folytatódik. Az amerikai állam adóbevételei 1000 milliárd dollárral lennének magasabbak, és ez egyáltalán nem elhanyagolható hiszen az államadósság rohamosan növekszik, és meghaladja az éves GDP 100%-át.

Az illegális bevándorlók nem jogosultak szociális támogatásra vagy munkanélküli segélyre, a legális bevándorlók bizonyos feltételek teljesítése alapján igen, de ők cserébe fizetik is a járulékokat, melyeket levonnak a fizetésükből.

De mi van a közoktatással? A gyerekeknek nem kell igazolniuk, hogy legálisan élnek az USA-ban, ezért ők élvezik az ingyenes szolgáltatás előnyeit.

2005 és 2019 között 37,5 milliárd dollárt fizettek be az amerikai államkasszába a menekültek és családtagjaik.

Az USA-nak illetve a tagállamoknak a menekültek és a családtagjaik 21,4 milliárd dollárba kerültek ebben az időszakban.

Nincs komoly munkanélküliség

Több mint kétmillióval magasabb a betöltetlen állások száma az USA hatalmas munkaerő piacán mint azoké, akik munkanélkülinek vallják magukat. A pandémia után munkaerőhiány alakult ki, emiatt a munkaadók emelték a béreket. Ily módon bérinfláció alakult ki az USA-ban.

“A bevándorlásnak meghatározó szerepe volt abban, hogy nem vált jelentőssé a  munkaerőhiány és a bérek inflációját sikerült megfogni”

– nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának Tara Watson, a Brookings Institution Munkaügyi központjának igazgatója. Aki hozzátette:

“A jövőben még nagyobb szükség lesz a bevándorlásra, mert nyugdíjba megy a baby boom nemzedék, és a családok gyerekvállalási kedve csökken az Egyesült Államokban.”

Tara Watson társszerzője egy könyvnek, melynek címe: The Economics of Immigration in an Age of Fear – A belső határ: a bevándorlás gazdasági következményei a félelem korában.

A washingtoni Kongresszus költségvetési hivatalának jelentése megállapítja, hogy a bevándorlás fékezi a reálbérek növekedését a közeljövőben. Ez a trend változhat, ha a migránsok jobban fizetett munkahelyeket találnak majd, de 2034-ben mindenképp alacsonyabb lesz a bérszínvonal, ha folytatódik a bevándorlás mint hogyha azt leállítanák – írja a CNN gazdasági rovata.

Bár már szankciók sújtják az orosz olajat Indiában is, de a finomítók nem állnak le a vásárlással

Az Egyesült Államok ösztönzésére India olajfinomítói nem fogadják az olyan orosz olajat, mely a Sovcomflot tankhajókon érkezik az indiai kikötőkbe. Az indiai vevők leleményesek: olyan tankhajókon importálják az orosz olajat, melyek megfelelnek a G7 államok szankcióinak.

Az oroszok egyre drágábban szállítják az olajat Indiába, ahova tavaly rekord mennyiségű nyersanyag érkezett a háborúban álló Oroszországból. A több mint két éve tartó ukrajnai háború alatt még soha nem volt ilyen kicsi a diszkont, amellyel az oroszok az olajat kínálják, de mégiscsak vásárolják azt Indiában.

Miért ilyen kicsi a diszkont?

Mert az ukránok drónokkal támadják az orosz olajlétesítményeket. Oroszország olajlétesítményeinek 12%-át rongálták meg az ukrán drón támadások márciusban – írja a business-standard.com portál.

Ilyen körülmények között miért folytatják az orosz olaj vásárlását Indiában? Mert még így is nagy üzlet van benne: “rácuppantak a nagy olajfinomítók az orosz olajra, és az étvágyuk nem csökken a szankciók ellenére sem. Legalábbis júliusig ez a helyzet. Akkor jöhet az új szabályozás” – nyilatkozta egy nagy indiai olajfinomító egyik vezetője.

Mit jelent a szállítási szankció az orosz olaj indiai importjára nézve?

“Az orosz olajexportnak csak az egyharmada, napi 1,1 millió hordó érkezik olyan olajszállító hajókon, melyek a G7 által elfogadott zászlók alatt közlekednek” – közölte az S&P Global Commodities at Sea and Maritime Intelligence Risk.

Ez a 33% emelkedést jelez a januári 31%-ról. A szakértő cég szerint ez azt jelenti, hogy a G7 által elfogadott olajszállító-hajók visszatérnek az orosz kikötőkbe, ahol vállalják a szankciók miatt megnövekedett várakozást és papírmunkát, mert még így is nyereséggel szállíthatnak orosz olajat Indiába és máshova, ahol azután finomítják, és reexportálják azt olyan államokba, melyek szankciókat alkalmaznak az orosz olaj ellen, de Indiából szívesen vásárolnak.

Csak egyetlen példa a CNN gazdasági rovatából: Oroszország 37 milliárd dollár értékben adott el olajat Indiának a tavalyi évben. Indiából több mint egymilliárd dollár értékben érkezett finomított kőolaj az Egyesült Államokba 2023-ban.

Ezekután nem csoda, ha Oroszország megmaradt a világ legnagyobb olaj exportőrének a szankciók ellenére is. 17 hónapja ez a helyzet, és a szakértők nem várnak változást hiszen Oroszországnak az olajbevétel a legfőbb bevételi forrása.

India olajimportjában Oroszország részesedése 32%, tavaly májusban még 44% volt vagyis a szankcióknak van bizonyos hatása.

Nemcsak a szállítás okoz gondot, de a fizetés is

Az orosz olaj szállítást a nyugati szankciók fogják vissza, a fizetést viszont az indiai kormánynak az a jó szokása, hogy nem szívesen engedélyez dollár kifizetést, ha rúpiában is megoldható az ügylet. Márpedig a kényszerhelyzetben levő orosz fél el kell, hogy fogadja a helyzetet: nem kap dollárt az olajért!

Egyelőre egyre több olaj érkezik Oroszországból Indiába: januárban 1,2 millió hordó naponta, februárban 1,41 millió hordó. Februárban hirdették ki az új szankciót, mely szerint a Sovcomflot flotta nem szállíthat orosz olajat az indiai kikötőkbe, mert nem tartja be a G7 60 dolláros olaj ársapkáját. Ez előidézheti az orosz olajvásárlás csökkenését Indiában, de legalább ennyire jelentős tényező az orosz diszkont csökkenése hordónként 4 dollárról 3 dollárra. Emiatt India növekvő mértékben vásárol nyersolajat Szaúd Arábiából és Irakból Oroszország helyett – írja a business-standard.com.

Miért gyűlöli az Iszlám állam Oroszországot?

A szunnita dzsihád szervezetnek az idei második nagy terrorakciója a moszkvai, az első Iránban volt januárban  – írja a Libération Párizsban.

Csaknem 100 halott és több mint 300 sebesült volt Kermanban, ahol Szulejmani tábornok síremlékénél hajtottak végre merényletet. Szulejmani tábornok vezette az iráni forradalmi gárda külföldi akcióit, egy amerikai drón végzett vele Irakban.

Az Iszlám Államot a CIA hozta létre Irakban – emlékeztetett Zaharova külügyi szóvivő Moszkvában. Mi volt az Iszlám  Állam terrorista szervezet eredeti célja? Az orosz-török – iráni együttműködés szétverése a Közel Keleten. Az oroszok Szíriában Asszad elnök alavita rendszerét támogatták, velük szemben a CIA az Iszlám államot használta föl. Az Iszlám Állam nagyra is nőtt: elfoglalta Irak és Szíria jelentős részét. Megszerezte Erdogan török elnök támogatását. Erdogan fia árulta a világpiacon az Iszlám Állam olaját és azokat a műkincseket, melyeket a múzeumok kirablásával az Iszlám Állam szerzett. Az Iszlám Állam vállalta magára azt a terrorista merénylet sorozatot, mely Párizsban történt. Most ismét megfenyegették Franciaországot. A párizsi merénylet sorozatot a török titkosszolgálat még támogatta, annál is inkább, mert a nagy Törökország koncepció keretében az Iszlám Állam megkezdte a toborzást az egykori szovjet Közép Ázsiában sőt Kína muzulmán területein is mindenekelőtt a Hszincsiang-Ujgur tartományban.

Erdogan elnök egymilliárd dollárja

A sikertelen puccskísérlet után Erdogan elnök szembefordult az Egyesült Államokkal, és a korábban sikeres török gazdaság megindult a lejtőn lefelé. A török líra értékének jelentős részét elveszítette, a fizetésképtelenség réme kísértette Orbán Viktor nagy török barátját, Erdogant. Váratlan mentőangyal kopogtatott a kapun: Kína jelezte, hogy hajlandó lenne egymilliárd dollárral kisegíteni Törökországot, ha Erdogan elnök felhagy az ujgur iszlamista erők támogatásával. Pénz beszélt, Erdogan kapitulált. A kínaiak kívánságára elrepült Urumcsiba, a Hszincsiang-Ujgur tartomány fővárosába, ahol a kissé talán meglepett muzulmán hallgatósággal közölte: soha olyan jó dolguk nem lehet mint Hszi Csin-ping elnök kommunista rendszerében, ahol példásan respektálják a nemzeti és vallási kisebbségek jogait. A 10 millió muzulmán ujgur, aki kisebbséggé vált a saját hazájában, ezt nem így tudta addíg, de kénytelen volt tudomásul venni: Erdogan, aki addig Kelet Turkesztánnak nevezte az ujgurok földjét immár lemondott a nagy török álomról – némi készpénz reményében.

A moszkvai merénylet után a török belügyminiszter sietve közölte, hogy több tucat Iszlám Államhoz tartozó terroristát vettek őrizetbe.

Putyin meztelen

Egy háborúban álló rendőrállamban, hogy követhet el terrorakciót a fővárosban egy jelentéktelen külföldi terrorszervezet? Ez az FSZB teljes alkalmatlanságát mutatja: a titkosszolgálat, melyet Putyin szervezett újra a KGB romjain, képtelen volt megakadályozni a merényletet annak ellenére, hogy az USA figyelmeztetést küldött: iszlamista terrorakció készül. Az amerikai nagykövetség minden amerikai állampolgárt óvott attól, hogy színházba vagy koncertre menjen. Miért osztotta meg az USA ezt az információt az oroszokkal noha Washington már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Oroszországot, és Ukrajna legelszántabb támogatói közé tartozik Putyin agressziója óta – 2022 február 24 – ? A CIA azt gyanítja, hogy az FSZB tudatosan nem akadályozta meg a terrorakciót Moszkva kellős közepén, hogy a gyanút Ukrajnára terelje, és felszítsa a gyűlöletet Zelenszkij elnök rendszere ellen. Maga az ukrán elnök ezt nyíltan ki is mondta:

”Putyin elnök számára a saját népe feláldozhatónak számít hatalma megőrzése érdekében.”

Putyint nemrég választották meg nagy többséggel Oroszország elnökének, de most presztízse súlyosan csorbult: ha tudott a merényletről, és azt nem akadályozta meg, akkor azért. Ha pedig nem tudta megakadályozni a merényletet, akkor mit ér az a majd mindenható titkosszolgálat, mely őt hatalmon tartja már több mint húsz éve?

Oroszországban a titkosszolgálat állam az államban vagy ahogy Jurij Vlagyimirovics Andropov, egykori KGB főnök  mondotta volt: nálunk a titkosszolgálat az állam! Vagyis nem Oroszországnak van titkosszolgálat hanem a titkosszolgálatnak van egy hatalmas állama.

Az USA előre informálta Moszkvát a készülő terrorakcióról

Moszkvában a Crocus City Hallban legkevesebb 134 ember veszítette életét a terrorakció  következtében, melyet az Iszlám Állam hajtott végre. Vajon miért?

Korábban Putyin brutálisan leverte a csecsenek lázadását, akkor voltak is terrorakciók. Csak épp nem sokkal később kiderült, hogy egyik-másik terrorakciót maga az FSZB, a KGB utódszervezete hagyta jóvá, mert Putyin ily módon akarta maga mellé állítani az orosz közvéleményt. Zelenszkij ukrán elnök épp erre célzott amikor azt állította, hogy “az orosz elnök tudatosan áldozta fel országának polgárait.”

Moszkva kapcsolatai az iszlamista terroristákkal régi időkre nyúlnak vissza: Carlos, a latin amerikai forradalmár volt a KGB összekötője a palesztin terrorista szervezetekkel. Andropov, a KGB akkori elnöke, a Szovjetunió későbbi vezetője már az 1967-es izraeli-arab háború után úgy határozott, hogy támogatni kell az iszlamista erőket hiszen

“a muzulmánok több mint egymilliárdan vannak, a zsidók meg csak 15 millióan.”

Andropov ugyan maga is zsidónak született, de szorgos munkával eltüntette ennek nyomát, mert tudta, hogy zsidó nem lehet a Szovjetunió vezetője.

Amikor az Iszlám Állam egyszerre nyolc helyszínen indított támadást Párizsban, akkor a francia elhárítás – utólag – arra a következtetésre jutott, hogy a terrorakciót támogatta az orosz és a török titkosszolgálat. Emiatt a francia titkosszolgálatok egyetlenegy vezetőjét sem váltották le a brutális merénylet sorozat után.

Az USA előre figyelmeztette Moszkvát

Hetekkel korábban megérkezett az információ a tervezett terrorakcióról – számolt be a CBS televízió, amely azt is elmondta, hogy az amerikai nagykövetség mindenkit felszólított Moszkvában: ne menjenek színházba vagy operába, ne látogassanak tömeg rendezvényeket, mert nagy esély van egy terrorakcióra az orosz fővárosban.

Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Oroszországot, elítéli az Ukrajna elleni agressziót, de ennek ellenére fontosnak tartotta, hogy értesítse Moszkvát a készülő merényletről.

Bár az értesítést az oroszok megkapták, de mégsem tettek semmit.

A merénylők állítólag Törökországon keresztül érkeztek Oroszországba, onnan elég hosszú az út Moszkváig. Hogy jutottak el fegyverekkel az orosz fővárosig abban az országban, amely a háborúra hivatkozva totálisan ellenőrzi a lakosságot? Ilyen rosszul működik az FSZB vagy…?

Putyin megtorlást ígért

“Nincsen jövőjük azoknak, akik ezt a barbár támadást végrehajtották” – mondta az orosz elnök, akit nemrég választottak újra. “Még a vécén sem ülhetnek nyugodtan a terroristák” – mondta korábban Putyin, és az orosz csapatok brutálisan leverték a csecsen lázadást. Most az iszlamista merénylők Ukrajna irányába menekültek, és ez képtelen ötletnek tűnik, hacsak nem erre kaptak utasítást, mert Putyin Ukrajna irányába akarja fordítani a gyűlöletet. Blinken amerikai külügyminiszter miközben kifejezte együttérzését az áldozatok családtagjainak, sietett hangsúlyozni, hogy Ukrajnának semmi köze sincsen a terrorakcióhoz. Az ukránok hajtottak végre akciókat orosz területen, de mindig katonai célpontok ellen vagy olyan infrastruktúrát támadtak mint például olajfinomítókat vagy földgáz telephelyeket, melyek a háborúban igen fontosak Oroszország számára.

Most Putyin azt ígérte, hogy

“bárkik is voltak, bárki is irányította őket, meg fogunk mindenkit büntetni.”

Az orosz rendőrség eddig 11 embert vett őrizetbe a merénylet miatt.

Putyin annak idején a KGB James Bondja akart lenni, de nem vették föl a Jurij Vlagyimirovics Andropovról elnevezett elit hírszerző főiskolára? Miért nem?

“Mert jó csapat játékos, de önálló döntésekre gyakran képtelen”

– ez volt a felvételi bizottság véleménye.

Putyin mindig is a szilovikok, a tábornokok embere volt a Kremlben. Ehhez képest az orosz titkosszolgálat csúfosan megbukott Ukrajnában, ahol háromnapos villámháborúval akarta elfoglalni a szomszédos országot. A háború már több mint két éve tart, és már Moszkvában is érzik, hogy megnyerhetetlen. Az orosz népet újra motiválni kell. Az ilyen terrorakciók ezt a célt szolgálhatják jól mutatva, hogy a zsákutcában Putyin továbbra sem sejti: merre van előre?

Financial Times: Trump elárulná Ukrajnát

A londoni lap egyik vezető újságírója, Martin Wolf arról ír, hogy Trump republikánus barátai akadályozzák Washingtonban az ukrán segélyt – 60 milliárd dollár – noha az eltörpül a koreai, a vietnami, az afganisztáni háború kiadásai mellett.

Oroszország hatalmas összeget költ az ukrajnai háborúra, a költségvetése 40%-át! Ukrajna, amely hősiesen ellenáll Putyinnak miközben csekély összegbe kerül a Nyugatnak – hangsúlyozza a Financial Times publicistája, aki azt is megírja, hogy az Európai Unió sokkal többet költ az ukrajnai háborúra mint az Egyesült Államok. Az ukrajnai háború következménye az is, hogy a NATO tagállamok egyre többet költenek katonai célokra, és mind többen teljesítik a 2%-os normát. Magyarország is ide tartozik, amely korábban csak a GDP 0,9%-át költötte katonai célokra, most viszont már túljutott a 2,4%-on annak ellenére, hogy 2023-ban a GDP csökkent.

Hosszú háborúra számíthatunk

Ebben a Nyugatnak támogatnia kell Ukrajnát – hangsúlyozza a Financial Times, amely siet hozzátenni, hogy a támogatás csak fegyverre és pénzre vonatkozik, emberekre nem. Ez azért érdekes, mert Macron francia elnök már arról beszél, hogy 10 ezer NATO katonát kell küldeni Ukrajnába különben összeomolhat a front. Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter, aki nemrég Kijevben járt, arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg Ukrajnában mindenből hiány van: katonából, fegyverből és pénzből is.

Ha most az USA abbahagyná Ukrajna támogatását, akkor sokan arra gondolnának, hogy megkezdődött az Egyesült Államok hanyatlása – írja a Financial Times.

Donald Trump, ha hatalomra kerül, tárgyalna Putyinnal és gyorsan véget vetne az ukrajnai háborúnak. Orbán Viktor miniszterelnök, aki nemrég találkozott Trumppal Floridában, közölte: az USA ex elnöke, ha visszakerülne a Fehér Házba, akkor egy centet sem adna Ukrajnának, mely ily módon kénytelen lenne feladni a háborút. Trump pedig Kijev feje fölött tárgyalna Putyinnal.

Megér-e Ukrajna egy harmadik világháborút?

Ferenc pápa elsőként hívta fel arra a figyelmet, hogy mindenképp el kell kerülni a közvetlen konfliktust a NATO és Oroszország között. Nem szégyen a fehér zászló felmutatása – hangsúlyozta a szentatya, aki mindenképp a béke fontosságát tekinti prioritásnak. A pápa korábban arról beszélt, hogy az ukrajnai háborúból elsősorban az amerikai fegyvergyárak húznak hasznot. Jefferson elnök az alapító atyák egyike már a XIX-ik század eleji török – orosz háború idején arról írt Adamsnek:

“csak öljék egymást Európában a tehén szarváért és farkáért, mi pedig eközben fejjük a tehenet.”

A Biden kormányzat már 2021-ben stratégiai ellenfélnek jelölte meg Oroszországot amikor még szó sem volt Putyin Ukrajna elleni agressziójáról. Most viszont az orosz elnök már arról beszél Macron elnök szavai kapcsán, hogy

“A NATO katonák küldése Ukrajnába közelebb hozhatja a háborút Oroszország és a NATO között.”

Zelenszkij ukrán elnök Ferenc pápa békejavaslatát bírálva már nyíltan a harmadik világháborúról beszélt. Ki akar meghalni Európában Ukrajnáért? Jóformán senki.

Trump meg akar állapodni Putyinnal Ukrajna feje fölött, ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a fegyverszüneti vonal nagyjából a jelenlegi fronton húzódna vagyis Putyin megtarthatná Ukrajna egy részét, ahol a lakosság többsége orosz anyanyelvű.

A világháborúhoz képest egy fegyverszünet mindenképp jó megoldásnak tűnik. Különösen, hogy senki sem hiheti ezentúl, hogy Putyin hadserege egész Európát fenyegeti hiszen Ukrajnát sem tudja legyőzni.

Trump jelenti a legnagyobb kockázatot a világgazdaságnak- mondja a Végzet közgazdásza

Eddig sem az ukrajnai háború sem a gázai konfliktus sem pedig az USA – Kína kereskedelmi háború nem okozott nagyobb piaci felfordulást, de Trump megválasztása mindent megváltoztathat Nouriel Roubini,  a Végzet közgazdásza szerint.

“A legnagyobb kockázat a globális gazdaság számára az amerikai elnökválasztás, de itt figyelembe kell vennünk, hogy Biden és Trump külpolitikai elképzelései között sok a hasonlóság: mind a demokraták mind pedig a republikánusok keményen támadják Kínát, és ez a tendencia a jövőben is várhatóan fennmarad” – írja Nouriel Roubini a Project Syndicate oldalon. Érdemes megemlíteni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, aki nemrég találkozott Donald Trumppal, úgy nyilatkozott, hogy amennyiben az ex elnök visszatér a Fehér Házba, akkor megállapodik majd Hszi Csin-ping kínai elnökkel – persze kemény tárgyalások után.

“A legnagyobb különbség Biden és Trump között a NATO megítélésében van, illetve másképp látják az ukrajnai háborút és Európa helyzetét. Sokan attól tartanak, hogy Trump magára hagyná Ukrajnát, és így lehetővé tenné Putyinnak, hogy megnyerje a háborút. Milyen üzenetet küldene ez Kínának Tajvan ügyében?

Ha Trump valóban azt akarja, hogy az európaiak költsenek többet a NATO-ra, akkor hogyha ez valóban bekövetkezik, a NATO fontos lehet nemcsak Oroszországgal, de Kínával szemben is.

A globális gazdaság szempontjából nem ez a legfontosabb hanem az, hogy milyen is lesz Trump gazdaságpolitikája? Nem kétséges, hogy az USA Trump alatt sokkal inkább protekcionista lenne mint eddig. Trump minden importra 10%-os  vámot javasol. Jelenleg ez átlagosan 2%. A Kínából érkező áruk ennél is magasabb vámokra számíthatnának. Ez kereskedelmi háborút válthat ki nemcsak Amerika ellenfeleivel, de a szövetségeseivel is Európában és Ázsiában – Dél Korea és Japán.

Mi lenne egy globális kereskedelmi háború következménye?

“Csökkenne a gazdasági növekedés és fokozódna az infláció. Ez a közeli jövő legnagyobb geopolitikai kockázata. Ez a szétválás – decoupling -, kockázat csökkentés – derisking – azzal járhat, hogy darabokra szakad a globális piac. A nagy ellátó láncok, melyek eddig globálisan működtek immár balkanizálódnak. Megindulhat a leválás a dollárról a globális pénzügyi piacon. Mindez rendkívüli mértékben megnöveli a globális kockázatot. Negatívan befolyásolhatja mind a növekedést mind pedig a globális pénzügyi piacok működését.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy Trump tagadja a klímaváltozást, és ezzel megindíthat egy stagflációs folyamatot a világgazdaságban. Valószínű, hogy Trump lecserélné a Federal Reserve Board elnökét, és Jerome Powell helyébe olyasvalakit keresne, aki készséggel kiszolgálja az ő elképzeléseit. Végül pedig Trump adópolitikája megnövelné a költségvetési hiányt, amely már így is túlságosan nagy. Adócsökkentés következne és közben emelkednének a védelmi és más kiadások. Magasabb kamatot kellene fizetni a kincstárjegyek után. Miután mind a magán mind pedig a közadósság már ma is túlságosan magas, felrémlik egy pénzügyi válság kísértete. Trump gazdaságpolitikája ezért jelenti a legnagyobb kockázatot a világgazdaságra nézve – hangsúlyozta Nouriel Roubini, aki előre megjósolta a nagy pénzügyi válságot 2008-ban.

Globális csokoládé válság kakaó hiány miatt

A klímaváltozás a kakaóra is kihat, ezért a 2023-2024-es szezonban erőteljes termés csökkenés várható miközben a globális kereslet növekszik. A Bloomberg szakértője a helyszínen járva megállapította: az afrikai gazdák olyan keveset kapnak a kakaóért, hogy gyors megoldás valószínűleg nem lesz.

11%-kal várható kisebb termés mint a megelőző szezonban, mert a két legfontosabb termelő, Elefántcsontpart és Ghána  visszaesést jelzett – közölte a Nemzetközi Kakaó Tanács. Amely felhívta a figyelmet arra, hogy már harmadik éve tart a visszaesés, és ennek következtében szeptemberre csak 4,45 millió tonnás termés várható, ez 375 ezer tonnás hiányt jelenthet a globális piacon. Tavaly még csak 75 ezer tonna volt a hiány.

46 éves kakaó árrekord

Február végén egy tonna kakaó 6929 dollárba került vagyis 50%-többet kértek érte mint egy évvel korábban. Miért nincs több kakaó? Ennek járt utána a Bloomberg tudósítója, aki Elefántcsontpart fővárosában érdeklődött a krízis okairól:

“Az a baj a kakaóval, hogy szegény emberek termesztik, nem nagy cégek. Lát itt egyetlen nagyobb gazdaságot is? A szegény emberek pedig épp csak annyit termesztenek amennyi a megélhetéshez kell. Magasabb árat akarnak elérni, és erre a hiány a legjobb megoldás”

– magyarázza egy helyi szakértő. Aki szerint a csokoládé ára évtizedekig azért lehetett nagyon alacsony, mert a kereskedők nagyon olcsón vették meg a kakaót a koldusszegény afrikai gazdáktól. A kakaó cserjét nem ültetvényeken termesztik hanem kis gazdaságokban, amelyek nem működnek gazdaságosan. A pénzt a közvetítők keresik: a kereskedők és az eladók a gazdag piacokon Európában, Amerikában és a Távol Keleten.

A kereskedők 2023-ban olcsóbban vásárolták fel a kakaót Afrikában mint 46 évvel korábban!

Ez a rekord dőlt meg a New York-i tőzsdén amikor a kakaó árat meghaladta az 5500 dollárt tonnánként. Jövőre akár 10 ezer dollárra is felmehet a kakaó ára a hiány miatt. 2000-ben még csak 650 dollárt fizettek egy tonna kakaóért – emlékeztet a Bloomberg.

Négy afrikai állam állítja elő a kakaó 75%-át: a legtöbbet Elefántcsontpart – évi 2 millió tonnát, azután jön Ghána, Kamerun és Nigéria. A gyarmati időkben Ghána volt a legnagyobb kakaó előállító ország a világon, de azután Elefántcsontparton hatalomra került Houphouet-Boigny, aki maga is kakaó gazda volt. Ő elérte hosszú uralma alatt -1960-1993, hogy Elefántcsontpart legyen az első, azért is működik  annak fővárosában a Nemzetközi Kakaó Tanács. Az állam támogatta a kakaó gazdákat, ezért aztán nagyon sokan vágtak bele ebbe. Emiatt lett nagyon olcsó a kakaó évtizedeken át a világpiacon.

Csakhogy ezek a régi kakaó cserjék kiöregedtek: egyre kevesebb termést hoznak, mert kevésbé ellenállóak a betegségekkel és a klímaváltozással szemben.

Elefántcsontparton és Ghánában ma már a kormány vásárolja fel a kakaót, de nagyon alacsony áron. Így a gazdaságoknak nem marad pénzük arra, hogy új kakaó cserjéket ültessenek, és növényvédőszereket illetve gépeket vásároljanak.

Mi a következmény? Kifogy a kakaó: februárban a termés betakarítása után tele kellene lenniük a raktáraknak Afrikában, de ehelyett a kereskedők nem lelnek sehol sem árut.

Közben viszont az elmúlt harminc évben megduplázódott a kereslet a globális piacon. Csakhogy a kakaó előállító gazdák Afrikában ebből nem profitáltak jóformán semmit sem. Az Afrikán kívüli kakaó exportőrökre viszont pénzeső hull: Ecuador, Brazília, Indonézia és Peru kakaó gazdaságai jól járnak. Csakhogy ez kevés a világpiac ellátására.

Mire számíthatnak a fogyasztók Európában és Amerikában? Az árak jelentős emelkedésére a csokoládé piacon. Ebből a pénzből azután az afrikai gazdák fejleszthetik elmaradott kakaó gazdaságaikat, és növekedhet a termés. A jelen és a közeljövő az viszont keserédes – írja a Bloomberg szakértője Elefántcsontpartról.

Épül a NATO legnagyobb támaszpontja Romániában

A NATO bővítésével  az egyes tagállamok biztonsága jelentősen megnőtt, ezzel egyidejűleg a tagállamok egysége határozottabbá vált, ezért került válaszút elé Orbán Viktor, aki teljesen egyedül maradt kétkulacsos politikájával.

Konstanca mellett a Mihai Kogalniceanu repülőtér környékén már most is működik egy NATO támaszpont, de ezt olyan nagyra bővítik, hogy be tudjon fogadni 10 ezer NATO katonát valamint a családtagokat is. Vagyis egész kis város épül Románia legfontosabb tengeri kikötője mellett, ahol régen a római birodalom határa húzódott. Ide száműzte Augustus császár Ovidiust, aki gúny verseket írt róla Rómában.

Románia Lengyelország mellett az USA számára legfontosabb állam ebben a térségben. Az ukrajnai háború miatt Románia jelentősége fel is értékelődött. A román elit – ellentétben a magyar kormány politikájával – elítélte Putyin Ukrajna elleni agresszióját. A román államfő a NATO főtitkára szeretne lenni, de erre vajmi kevés esélye van, mert fiatalabb korában a Securitate tisztje volt.

A NATO figyelmeztette Orbánt

A Reuters beszámolt arról, hogy a magyar miniszterelnök figyelmét felhívták arra, hogy egy NATO szövetséges számára az ukrajnai háború idején veszélyes az a jó viszony, melyet Orbán Viktor Putyinnal ápol. A Reuters idézi ezzel kapcsolatban David Pressman amerikai nagykövetet, aki szerint :

”Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a veszélyeket, melyek a magyar kormány viselkedése miatt kialakultak.”

A budapesti NATO nagykövetek már figyelmeztették Orbán Viktort azt követően, hogy a magyar miniszterelnök vígan parolázott Putyin orosz elnökkel Pekingben az ukrajnai háború kellős közepén.

Mit akar elérni Putyin Ukrajnában?

Az újjáválasztott elnök azt hangsúlyozta:

“A győzelem” után, hogy a következő hatéves periódusának fő célja az ukrajnai “különleges hadművelet” céljainak elérése.

Kezdetben Putyin háromnapos villámháborúval el akarta foglalni egész Ukrajnát, de ez a próbálkozása szánalmasan megbukott. Kiderült, hogy sem az orosz hírszerzés sem a hadsereg nem képes ilyen akcióra. Azóta Putyin rögtönöz, és a NATO tagállamok szintúgy. Oroszország átállította gazdaságát, már a GDP több mint 7%-át fordítják katonai célokra. A NATO-ban 2% a norma, de sok tagállam például Németország és Franciaország ezt sem tartják be. Ettől függetlenül Macron elnök azt javasolja, hogy a NATO küldjön csapatokat Ukrajnába. Ezt Moszkva világháborús fenyegetésnek tekinthetné, ezért Németország és az Egyesült Államok is elutasítja.

Mi a NATO álláspontja Ukrajnával kapcsolatban?

Mindaddig támogatni Ukrajnát amíg az ki nem űzi az orosz csapatokat a saját területéről. Ukrajna erre képtelen: sem elég katonája sem elég fegyvere sincs ehhez, ráadásul akadozik a nyugati pénzügyi támogatás is. Donald Trump hívei – köztük Orbán Viktor – mindent meg is tesznek annak érdekében, hogy Ukrajna ne jusson kellő támogatáshoz. Ugyanakkor a két éve tartó háború bebizonyította, hogy Ukrajna nyugati támogatással sem képes legyőzni Oroszországot. Csakis diplomáciai megoldás lehetséges, de erre jelenleg egyik fél sem áll készen.

Orbán Viktor veje után Trump veje is az ingatlanszektorban nyomul Belgrádban

Jared Kushner, aki 2009 óta a férje Ivanka Trumpnak, és nejével együtt az elnök tanácsadói voltak 2017 és 2020 között, X-en jelentette be nagyszabású ingatlan terveit, melyben az első helyen Belgrád áll, de szerepel rajta Albánia és Montenegro is.

Belgrádban a jugoszláv néphadsereg egykori központja Jared Kushner célpontja. Ezt az amerikai légierő szétbombázta, de most Trump veje akarja újjáépíteni. Lehet, hogy Trump toronyépül Belgrádban a jugoszláv dicsőség egykori helyszínén? Hivatalosan egyelőre cáfolják a szerb fővárosban, hogy befejezett tényről lenne szó, de azt elismerték, hogy folynak a tárgyalások Donald Trump vejével, aki minden bizonnyal vissza akar térni a hatalomba Washingtonban, ha híres apósa megnyeri az elnökválasztást idén novemberben.

Tiborcz nyomában

Orbán Viktor veje is több fontos ingatlan tulajdonosa Belgrád belvárosában. Milyen pénzből vásárolta ezt meg a 37 éves törekvő fiatalember? Minden bizonnyal bankhitelből hiszen ki ne hitelezne szívesen a majd mindenható miniszterelnök vejének Magyarországon? Persze a legutóbbi választás előtt kissé megrendült a bizalom: akkor Tiborcz István és Orbán Ráhel Orbán Viktor három unokájával együtt Marbellán, a hírhedt gengszter korzón kezdett új életet 2021 őszén. Ám 2022-ben Orbán Viktor újra nagy fölénnyel nyert, és a vitéz vő családostól visszatért. A Balkán Orbán Viktor nyomulásának kedvenc útvonala, ezért is érte el, hogy a térség uniós belépéséért felelős brüsszeli biztosa magyar legyen. Orbán menekülő útja Szerbia felé vezet. Ha minden kötél szakad, és az USA budapesti nagykövete nemigen hagyott kétséget afelől, hogy megpróbálják levadászni  Orbán Viktort, ha megnyerik a választást novemberben. Ezért is teszi minden tétjét Trumpra a magyar miniszterelnök, aki nemrég készített családi fotót Floridában Donald Trumppal.

Szerbia azért jó menekülő út a magyar miniszterelnöknek, mert közel van. Ráadásul jó kapcsolat fűzi Oroszországhoz vagyis nem akarja elveszejteni Putyin “kedves magyar barátját”.

Orbánt és Tiborczot tehát lehet érteni, de mi haszna van ebből a magyar választópolgárnak? Orbán, ha őszinte lenne egy pillanatra, akkor így válaszolna: kit érdekel?!…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!