ki, Author at Független Hírügynökség

Kezdőlap Szerzők Írta ki

563 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

Putyinnal keringőzött, ma “politikai menekült” Libanonban

2022-10-07

Ausztriában a kémelhárítás vizsgálatot indított, mert az USA figyelmeztette az osztrák kormányt: oroszbarát szervezet dolgozik a semleges országban.

A CIA szerint ez az oroszbarát szervezet beépült az osztrák állami intézményekbe – köztük például a külügyminisztériumba is. Mindez akkor történt amikor a Szabadságpárt vezére Ausztria alkancellárja volt, a külügyminiszter pedig Karin Kneissl, akit ez a szélsőjobboldali párt állított a diplomácia élére. Amúgy a Szabadságpártot Putyin szép pénzekkel finanszírozta. Cserébe a Szabadságpárt teljesen rendbenlevőnek találta a népszavazást, amely Oroszország részévé tette az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet.

Az orosz-osztrák barátság feledhetetlen pillanata volt amikor Putyin elnök nemcsak, hogy elment Karin Kneissl esküvőjére, de táncolt is a menyasszonnyal. Értékes fülbevalókat is kapott a miniszter asszony Putyintól, de ezeket be kellett szolgáltatnia a külügynek.

Aztán a Szabadságpárt kibukott a hatalomból, mert vezéréről kiderült: Putyin pénzéből Orbán Viktorhoz hasonló média birodalmat akart kiépíteni Ausztriában.

A tervből nem lett semmi. Kneissl asszonynak távoznia kellett a külügyből.

Bécs Washington és Moszkva között

Az amerikaiakat komolyan aggasztotta, hogy Putyin erős szervezetet épített ki Ausztriában. Emiatt figyelmeztették is Sebastian Kurz kancellárt. Közölték vele: ha nem számolja fel az orosz szervezetet, akkor Ausztriát kiteszik a Berni Unióból! Ebben az unióban az USA európai szövetségeseinek titkosszolgálatai egyeztetik elképzeléseiket az amerikaiakkal. Sebastian Kurz kancellár mindent megígért, de keveset tett. Villámgyorsan eltűnt Ausztria közéletéből noha csoda gyerekekként indult, és végtelenül hosszú karrierről álmodott. Ám előkerült egy korrupciós ügy, és ezen a banánhéjon elcsúszott Kurz, aki az USA-ba távozott.

Mi lett Karin Kneissl asszonnyal, aki oly feledhetetlenül pukkedlizett Putyin előtt?

Bekerült a Rosznyeft felügyelő bizottságába: évi 450 ezer eurót kapott ezért – derítette ki az osztrák sajtó. Csakhogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen február 24-én. Válaszul az Európai Unió kezdte összeállítani a feketelistákat Putyin barátairól. Karin Kneissl búbánatosan lemondott. Ekkor kopogtatott be hozzá az osztrák kémelhárítás: mit tudott arról, hogy az orosz titkosszolgálat beépült a külügybe? Igaz-e, hogy külön vonala volt és van Putyinhoz? Karin Kneissl mindent tagadott. Majd pedig Libanonba távozott mint “politikai menekült”.

Mi van Budapesten?

Az orosz titkosszolgálat a magyar külügybe is beépült – derítette ki a Direkt36. Az oroszokat természetesen nem annyira Magyarország érdekelte hanem az Európai Unió és a NATO. Az észak-atlanti katonai szervezet már óvakodik attól, hogy megossza különösen fontos információit a magyar diplomatákkal, mert attól tart, hogy Putyin nagyon gyorsan értesülne ezekről. Az Egyesült Államok jelentős összegű katonai támogatást nyújt azoknak a NATO államoknak, melyeket az ukrajnai háború közvetlenül érint. A térség minden országa kap ebből az amerikai támogatásból kivéve Magyarországot. Nem is csoda: amikor a térség összes országának államfői közösen tiltakoztak az ellen, hogy Putyin négy ukrán kormányzóságot orosz területnek nyilvánított, a magyar aláírás hiányzott. Novák Katalin elnökasszony nem írta alá a közös dokumentumot. Ez azért különösen kellemetlen, mert Putyin korábban felkínálta Magyarországnak Kárpátalját. Lengyelországnak Nyugat Ukrajnát, Romániának Bukovinát kínálta Putyin, ha elnézik neki Kelet Ukrajna lenyelését. Mind Varsó mind pedig Bukarest elutasította Ukrajna felosztását.
A magyar kormány néma maradt…

Támadásban az annektált területeken

2022-10-07

Zelenszkij, ukrán elnök szokásos késő esti beszédében jelezte, hogy magas rangú katonai tisztségviselőivel szerdán megvitatták az Oroszország által megszállt területek visszaszerzését.

Az elnök beszámolt arról is, hogy újabb települáseket foglaltak vissza Herszon régióban, azok közül a területek közül amelyet Moszkva már Oroszországhoz tartozó területnek minősített.

Az orosz nyelvre váltva Zelenszkij megszólította a Moszkva-barát erőket, és közölte, hogy az oroszok már elveszítették a háborút.

„Az ukránok tudják, hogy miért harcolnak. Egyre több orosz állampolgár is észreveszi, hogy azért kell meghallniuk, mert egy ember nem akarja befejezni a háborút”

– mondta Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva.

Az ukrán erők benyomulnak Luhanszkba

Szerhij Haidai kormányzó szerint az ukrán erők tovább nyomultak a Luhanszki megye felé, aki szerint már hat települést felszabadítottak a térségben, további részleteket nem árult el.

„Luhanszk megye felszámolása megkezdődött” – mondta Haidai a Telegramon.

Oroszország luhanszki meghatalmazottja, Rodion Mirosnyik elismerte, hogy a Kreminnába és Szvatovébe (Harkiv megye közelében) vezető területek „veszélyben vannak”, a Kremminába vezető út pedig „komoly veszélyben van”. Oroszország újabb csapatok bevonásával és a terület erős aláaknázásával erősíti Kreminna város védelmét.

Egy brit hírszerzési információ szerint jelentés „az Oskil folyótól keletre eső terület jelentős részén megszilárdította állásait a régióban, és nagyon valószínű, hogy Ukrajna most csapást mérhet a luhanszki Szvatove-Kreminna útra”, ezzel tovább akadályozva az oroszokat abban, hogy utánpótlást biztosítsanak keleti egységei számára.

Zelenszkij korábban kedden azt mondta, hogy

„a front számos területén folytatódnak a heves harcok, Ukrajna ellentámadása közepette. Egyre többen (oroszok) próbálnak szökni, az agresszor egyre több veszteséget szenved el”.

Oroszország azt állítja, hogy vissza fogja foglalni az elcsatolt régiókat

Úgy tűnik, hogy Moszkva Ukrajna térképe az általa ellenőrzött egyre zsugorodó területeket mutat: az „új régiók” térképén az ukrán tartományok teljes területe szerepelt, de egyes részeit halványan satírozták és ukrán katonai ellenőrzés alatt állónak jelölték.

„A területek örökre Oroszországé maradnak”

– jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, jelezve ezzel, hogy az Ukrajna által a napokban visszafoglalt településeket „vissza fogják foglalni”.

“Globális recesszió felé tartunk”

2022-10-04

A világkereskedelmi szervezet (WTO) főnökasszonya szerint ezt elsősorban az energia és az élelmiszer válság okozza“A mutatók rosszak, globális recesszió felé tartunk” – hangsúlyozta Ngozi Okonjo-Iweala vezérigazgató, aki ezzel csatlakozott a pesszimista kórushoz.

Legutóbb a Párizsban működő OECD módosította lefelé az előrejelzését – írja a Bloomberg. A WTO utolsó kereskedelmi konjunktúra indexe, melyet áprilisban publikáltak, a korábbi 4,7%-ról 3%-ra rontotta az idei értéket. A következő előrejelzés a jövő hónapban várható. Mindenki arra számít, hogy még ezt is lefelé módosítják.

Ngozi Okonjo-Iweala asszony, a WTO első afrikai vezetője, leginkább az élelmezési válság miatt aggódik.

“Nagyon fontos számomra az élelmiszer biztonság. Ez pedig az energia válsággal együtt jelentősen romlott az ukrajnai háború kezdete óta.”

Elkerülhető-e a globális válság? Az Oxford Economics kutatási igazgatója, Ben May szerint igen.

Lesz recesszió, de nem mindenütt

1980 óta az USA minden visszaesése globális negatív hullámot indított el. Most viszont csak szerény mértékű recesszió várható az Egyesült Államokban, ezért a világ egyes részei megúszhatják a visszaesést. Mindenekelőtt az ázsiai – csendes óceáni térségről van szó. Két mínuszos negyedév jelenti a recessziót, és ez valószínűleg bekövetkezik Észak Amerikában és Európában, de az ázsiai – csendes-óceáni térségben nem.

A legutóbbi 9 visszaesés a fejlett országokban csak öt alkalommal okozott globális recessziót.

Ha az USA prüszköl, akkor az egész világ megfázik – tartja a régi mondás, és ebben van igazság, de most enyhe lesz a recesszió mind az USA-ban mind pedig a többi G7 országban. Jelenleg nem sebezhetőek különösebben a G7 államok, és nincsenek bennük nagy egyensúlyi problémák, de kockázatok természetesen vannak főként Európában, ahol a leválás az orosz gázról időbe kerül. Mindez csökkentheti a vállalkozások és a családok bevételeit az európai országokban. Ha pedig az európai kormányok az eddiginél jelentősebb támogatást nyújtanak az energiaválság terheinek elviselésére a gazdaságnak és a családoknak, akkor nagy mértékben csökkenhet a globális recesszió veszélye – állítja az Oxford Economics kutatási igazgatója.

Jövőre növekedés várható az eurozónában

0,9%-os GDP emelkedés lesz 2023-ban – jósolta Christine Lagarde asszony, aki az Európai Parlament szakbizottsága előtt vázolta fel a helyzetet. Szerinte lesz technikai recesszió vagyis két rossz negyedév a tél folyamán, de ettől még nem áll le a növekedés jövőre. Van persze forgatókönyve az Európai Központi Banknak arra is, hogy nem lesz növekedés jövőre: ez mínusz 0,9%-al számol.

“Szerintem valahol a kettő között lehet a valós eredmény”

– jövendölte Christine Lagarde asszony, az Európai Központi Bank elnöke.

Szégyen: a magyar államfő nem állt ki Ukrajna szuverenitása mellett

2022-10-03

Közép és Kelet Európa államfői nyilatkozatban ítélték el, hogy Putyin elnök bejelentette négy ukrán kormányzóság bekebelezését. Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Románia és Szlovákia államfői egységesen jelentették ki, hogy semmiképp sem fogadják el az orosz agressziót és az annektálást. Az uniós tagállamokhoz csatlakozott Észak Macedónia és Montenegro elnöke is.

Korábban hasonló kijelentést tett Tony Blinken amerikai külügyminiszter is, aki újabb jelentős összegű támogatást ígért Ukrajnának.

Miért különösen kínos a kimaradás?

Korábban Putyin olyan tervet terjesztett elő diplomáciai úton, amely Ukrajna felosztását javasolta. Eszerint Kijev központtal megmaradna egy mini Ukrajna, melynek a keleti területei Oroszországhoz, a nyugatiak pedig Lengyelországhoz kerülnének. Bukovinát Románia kapná, míg Magyarország része lenne Kárpátalja.

Putyin javaslatát minden érdekelt fél elutasította kivéve Magyarországot.

Most az aláírók között is ott szerepel mind Lengyelország, mind pedig Románia. Novák Katalin többször is elítélte az orosz agressziót Ukrajna ellen. Akkor is és most is nyilvánvalóan Orbán Viktor utasítására cselekedett. A magyar miniszterelnököt úgy látszik , hogy nem zavarja: elszigetelődik a visegrádi együttműködésben, ahol mindenki más aláírt. Orbán Viktor ehelyett arra játszik, hogy Prágában és Pozsonyban megbukik az Európa barát kormány, és visszatér Babis és Fico. Velük akar együttműködni, és természetesen az új olasz kormánnyal. A jobboldali koalíció vezére, Giorgia Meloni elítélte ugyan az orosz agressziót Ukrajna ellen, de két szövetségese Putyin kedvencei közé tartozik. Mind Silvio Berlusconi mind pedig Matteo Salvini igen megértő Putyin iránt. A jobboldali populisták szövetsége Vlagyimir Putyinnal régóta fennáll, és az ukrajnai háború sem gyengítette ezt meg igazán. Kérdés, hogy mit szól ehhez az Egyesült Államok hiszen Magyarország a NATO tagja. Washingtonban egyelőre csak annyit közöltek: az Ukrajna közelében levő szövetségesek jelentős támogatást kapnak fegyveres erőik hatékonyságának növelésére.

Magyarország nincs rajta a támogatott országok listáján…

Hazudni tudni kell – Lázár Jánosnak ezúttal nem sikerült

2022-10-01

A brüsszeli bizottság azt kérte a lengyelektől, hogy “köpjék le a magyarokat, akkor kapnak pénzt. Megtették, de nem kaptak” – mondta Lázár János, aki hosszabb szünet után tért vissza a kormányba szerényebb beosztásba, de ezzel a kijelentéssel meg kívánta szolgálni Orbán Viktor bizalmát.

Lázár akkor veszítette el a miniszterelnök bizalmát amikor a 2018-as választások előtt az USA budapesti nagykövetsége érdeklődött Lázár Jánosnál – aki akkor kancellári miniszter vagyis a kormány második számú embere volt -, hogy vállalná-e az első számú vezető posztját?

Lázár tárgyalt az amerikaiakkal, és bár tájékoztatta erről Orbán Viktort, de a miniszterelnök nem bocsátott meg: kirúgta Lázárt! Mostanra sikerült visszakapaszkodni a kormányba, ahol csatlakozott a Brüsszelt bíráló kórushoz. Pechére belekeverte Lengyelországot is.

Az egykori hűséges szövetségessel kapcsolatban az az Orbán kormány narratívája, hogy Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt váltak szét útjaik. Lengyelország az élvonalában áll az orosz agresszió elleni közös föllépésnek míg a magyar kormány az egyetlen, amely nyíltan paktál az oroszokkal az ukrajnai háború kellős közepén is. Brüsszel ezért választotta szét a lengyeleket és a magyarokat. Ez kétségtelenül szempont lehetett Brüsszelben, de a magyar és a lengyel kormány között van még egy lényeges különbség. Ez pedig a korrupció! Míg a magyar kormány az Európai Unió három legkorruptabb vezetése közé tartozik – a másik kettő Bulgária és Románia – addig Lengyelországban nem ez a helyzet. Mészáros Lőrincnek nincs párja Lengyelországban. Jaroslaw Kaczynski, a rendszer vezére, panel lakásban lakik és szerényen él.

A lengyel nagykövet cáfol

Soha nem kérte a brüsszeli bizottság, hogy Lengyelország gyengítse együttműködését Magyarországgal – közölte az új lengyel nagykövet, aki a kormánypárti Mandinernek adott interjút. Sebastian Keciek nagykövet magyarázatot kért sok vezető fideszes politikustól, de ők mind közölték: nem osztják Lázár János véleményét. A nagykövet találkozót kért Lázár Jánostól, de erre egyelőre nem nyílt lehetőség.

Orbán Viktor ugyanis igen népszerűtlen munkát bízott Lázár Jánosra: neki kell leállítania a nagy hangon bejelentett nagyberuházásokat. Hét szűk esztendő következik – mondta Orbán Viktor, és félő, hogy ebben nem téved.

Van élet orosz gáz nélkül is

Erre hívta fel a figyelmet Lengyelország új budapesti nagykövete. Morawiecki miniszterelnök avatta fel a napokban azt a vadonatúj gázvezetéket, amely Norvégiából szállít földgázt. Ez teljes mértékben pótolja az orosz földgázt. Lengyelország már évekkel ezelőtt megkezdte a leválást az orosz földgázról – hangsúlyozta az új lengyel nagykövet.

Orbán Viktor ellenzékben maga is ezt az álláspontot osztotta, de 2010-ben kormányra kerülve még jobban elkötelezte Magyarországot az orosz energia mellett. Nemcsak a földgázfüggés a legnagyobb az Európai Unióban, de oroszok építik a Paks 2 atomerőművet is.

Miért kockáztatja Orbán Viktor Washington és Brüsszel rosszallását az intenzív orosz kapcsolat fenntartásával? A nem hivatalos fideszes narratíva az, hogy erre az európai nagyhatalmak – Németország és Franciaország – buzdítják a magyar miniszterelnököt, aki Kötcsén arról is beszélt, hogy Magyaroszágon találkozhatna az orosz energia a német technológiával. Rómában a választások után újra hatalomra kerül Berlusconi és Salvini, akik mindketten Putyin nagy barátai.

Közben az oroszok azzal fenyegetőznek, hogy leállítják a Török Áramlatot is, melyen Magyarország még kap orosz földgázt. Kérdés, hogy meddig?

Peking közvetlenül felügyeli az óriási kínai beruházást Debrecenben

Featured

2022-09-29

Peking közvetlenül felügyeli az óriási kínai beruházást Debrecenben

3000 milliárd forintért építi meg Európa egyik legnagyobb akkumulátorgyárát Debrecenben a kínai CATL, amely világelső ebben a felfutó ágazatban. A kínaiak az elektromos autózásban megelőzik Európát, mert az áttérés kiemelt állami program a levegő tisztításának érdekében.

Az Új Selyemút program keretében Kína előrenyomul Európában is. Magyarország az egyik hídfőállás. Az Intelligence Online portál szerint rendszeresen egyeztet Vang Ji külügyminiszter, aki tagja a kommunista párt politikai bizottságának is, Szijjártó Péter külügyminiszterrel. Az USA, amely gyanakodva figyeli a kínaiak nyomulását Európában, óva inti a szövetségeseit attól, hogy túlságosan szoros kapcsolatokat ápoljanak Pekinggel. Németországgal az élén ezért sok uniós tagállam lazítja kapcsolatait Kínával, Magyarország épp ellenkezőleg erősíti azokat.

Pesti Máté nagykövet, aki 2018 óta képviseli Magyarországot a kínai fővárosban, tartja a kapcsolatot a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt vezérkarával – írja az Intelligence Online. Pesti nagykövet a Global Times című Pekingben megjelenő angol nyelvű lapban úgy nyilatkozott, hogy

“Magyarország a kapuja az Európába érkező kínai beruházásoknak.”

Az antikommunista Orbán a kínai kommunista párt legjobb szövetségese

A magyar miniszterelnök és Matolcsy György nagyra értékeli a kínai állam kapitalista modellt, amely ötvözi a politikai diktatúrát a hatékony piacgazdasággal. Orbán és Matolcsy még az ellenzéki időkben látogatást tettek Kínában, ahol már úgy fogadták őket mint a jövő embereit noha akkor még a Fidesz állandóan bírálta a kínai kommunista pártot a kisebbségek elnyomása miatt. Még tüntetéseket is szerveztek Tibet mellett. 2010 óta egyértelmű a fideszes fordulat, a kínaiakat éppúgy tárt karokkal fogadják Budapesten mint a baloldali kormányok idején. Legutóbb Kötcsén Orbán Viktor már hívei figyelmébe ajánlotta a kínai modellt. A magyar miniszterelnök többször is kifejtette, hogy amennyiben az Európai Unió nem ad pénzt, akkor majd kapunk a kínaiaktól. A Nemzeti Bankban kínai tanácsadók is dolgoznak, emiatt az amerikaiak kínai ügynöknek tekintik Matolcsy Györgyöt, akit nem látnak szívesen az Egyesült Államokban. Az IMF közgyűlésen Washingtonban valamelyik alelnök képviseli a magyar nemzeti bankot nem pedig az elsőszámú vezető.

A Fudan egyetem budapesti telepítését a sanghaji egyetem kommunista párttitkára Matolcsy Györggyel beszélte meg Budapesten.

A kínai állam kapitalista modell már meg is valósult Magyarországon

– nyilatkozta Jaksity György, a Concorde vagyonkezelő vezetője , aki szívesen lenne amerikai és európai támogatással Magyarország miniszterelnöke.

Az euró látott már szebb napokat is, de vajon még mi vár rá?

2022-09-28

Annak ellenére, hogy úgy tűnik, a forex hírek mindig az EUR/USD devizapárra összpontosítanak – mivel ez a világ legnépszerűbb devizapárja -, a közelmúltban különös figyelmet fordítottak arra is, hogy júliusban paritásra esett (egy 1:1 arányban) az elmúlt 20 év során most először.

Az euró csökkenése 2021 közepén kezdődött, és több tényező is felgyorsította az európai közös valuta idei bukását. Az egyik az ukrajnai válság februári kitörése volt, amely megemelte a nyersanyagárakat a közeli eurózónában. A másik a dollár megerősödésének trendje volt 2022-ben, amelyet a Federal Reserve sorozatos kamatemelései, valamint az USD vonzónak tűnő legbiztonságosabb menedék státusza táplált a nehéz gazdasági időkben. A harmadik tényező, a kontinenst uralma alatt tartó energiaválság volt, azzal a fenyegető lehetőséggel, hogy Oroszország leállítja a gázszállítást, és ennek következtében recesszió alakul majd ki.

Végül, az Európai Központi Bank (EKB), valamint az egyesült államokbeli Fed központi jegybank szerepének eltérő kamatpolitikai megközelítése is feszítette a húrt a háttérben. Még azután is, hogy a Fed három hónapig 150 bázispontos kamatemelést valósított meg, az EKB irányadó kamata statikus maradt negatív pozíciójában.

Az euró dollárhoz viszonyított 1:1 arányú csökkenése jelentős volt, legalábbis abban az értelemben, hogy „azon európaiak büszkeségét csorbította, akik a közös valutát egy fontos politikai projektnek, valamint a domináns dollár riválisának tekintették” – szolgált magyarázattal a Bloomberg. De mi mást jelentett még ez a gyakorlatban, és milyen irányba haladnak tovább innentől kezdve a dolgok? Csatlakozzon, és fedezze fel velünk a válaszokat ezekre a kérdésekre.

Két tűz között

Egyik oldalról, az EKB-nak nem olyan könnyű kamatot emelnie, mint több más központi banknak. Sok európai nemzet adóssága problémát okozhat, ha ezt meggondolatlanul teszik. Szeptember volt az a hónap, amikor végre kamatemelésre lehetett számítani, de mindig is kétséges volt, hogy meddig tartható fent ez az agresszívnek is nevezhető módszer. A Bloomberg közgazdászainak júliusi felmérése szerint, az eurózóna recessziójának esélye 45%-os volt. Ezzel az aggodalommal elhomályosítva a horizontot, az ING csoport stratégáinak véleménye szerint „az EKB keze lehetségesen meg van kötve azzal kapcsolatban, hogy képes-e agresszívebb kamatemeléssel fenyegetőzni az euró védelmében”.

Másfelől pedig, az európai fogyasztóknak égető szükségük volt némi enyhítésre az infláció okozta árnyomás alól, amely júliusban 8.6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A döntéshozók kijelentették, hogy a gyenge euró hátráltatja az EKB azon célját, hogy az inflációt 2%-os szinten igazgassák. Azonban vannak a kontinensen olyan személyek, akik szívesen fogadják a gyenge eurót, tulajdonképpen ilyenek például az európai partokon túli országok exportőrei, akiknek termékei ilyenkor megfizethetőbbé válnak. Egyébként, létezik 70 olyan nagy európai vállalat, amelyek esetében Észak- és Dél-Amerika az áruk több mint 40%-ának a célállomása.

Augusztus és szeptember

Augusztus elején az euró visszaerősödését lehetett megfigyelni, és ismét a csúcson találta magát, riválisával, a dollárral szemben, mégpedig 1.03 dollár értékben. Bár, mindösszesen három hét telt csak el az adott hónapból, a könyörtelen dollár és a küszöbön álló tél 1.1%-kal lejjebb kényszerítette az eurót, így az EUR/USD devizapár 0.9928-on maradt, ami meghaladta a júliusban tapasztalt 0.9952-es mélypontot. Amikor a Fed elnöke, Jerome Powell a hónap végén Jackson Hole-ban tartandó beszédére készült, az elemzők füle ki volt hegyezve a gazdaság stabilizálódására utaló jelek kapcsán, mert ez a Fed további agresszívnek nevezhető lépéseit indokolhatja, a Morgan Stanley ügyvezető igazgatója, David Adams véleménye szerint. Ezen a ponton az euró, az elmúlt hét év alatt egyszer sem volt ennyire alacsony szinten a svájci frankkal szemben.

Majd ezt követően, szeptember beköszöntével az eurót újabb csapás érte, amikor Oroszország elzárta az Európába vezető Északi Áramlat 1 gázvezeték csapjait. A Stoxx 600 indexben mért részvények 1.7%-ot veszítettek a hír hallatán, a németországi DAX index pedig több mint 2%-kal zuhant. A lépés „az eurót rövid távon is gyengévé tette az irányítási kockázatok miatt” – magyarázta Piet Philip Christiansen, a Danske Banktól. Szeptember 05-én hétfőn, az euró 0.8%-ot veszített, és mindössze 98.78 amerikai centet ért, amire 2002 óta eddig még nem volt példa. Németország bejelentette, hogy 65 milliárd dollárt pumpál a gazdaságot segítő tervbe, de ez „még trükösebbé tette az EKB munkáját” az infláció szabályozásában – mondta Christiansen. A szeptember 8-i találkozón az EKB vezetőjétől, Christine Lagarde-tól széles körben arra számítottak, hogy 75 bázisponttal megemeli a kamatokat, és az előrejelzések szerint Dánia, Lengyelország és Szerbia is ezt teszik majd.

Előretekintés

Néhány forex-elemző még júliusban azt hangoztatta, hogy az euró egészen 90 amerikai centig süllyedhet, ha Oroszország visszafogná a gázszállítást, ami egyébként most meg is történt…. Jane Foley, a Rabobank munkatársa szerint az euró visszaesésének mértéke „nagyban függ az Oroszországból Németországba irányuló gázáramlástól, valamint attól is, hogy lesz-e télen adagolás. Ennélfogva, mivel továbbra is eléggé erős az oroszok által mért nyomás, és a recesszió is a láthatáron van, a devizakereskedés következő néhány hónapja kulcsfontosságú volatilitási pontokat hozhat az EUR/USD devizapár, valamint más egyéb élvonalbeli devizapárok számára. Ezért létfontosságú az Ön számára, hogy a tájékozottabb kereskedési döntések meghozatala legyen naprakész a legújabb hírekkel kapcsolatban.

Churchill az Európai Egyesült Államok ötletgazdája

2022-09-28

1946 szeptemberében Zürichben javasolta Őfelsége immár nyugdíjas miniszterelnöke, Winston Churchill, hogy az európai országok hozzanak létre Európai Egyesült Államokat.

Minthogy akkor még létezett a brit gyarmatbirodalom, ezért Winston Churchill ezt értelemszerűen nem képzelte el az Európai Egyesült Államok részeként. Úgy gondolta, hogy elsősorban Franciaországnak és Németországnak kellene kiegyeznie a két világháború után. Kettőjük együttműködésére épülhetne az Európai Egyesült Államok, melyben kicsik és nagyok egyaránt megtalálnák a számításukat. Churchill ezzel arra célzott, hogy a kis közép kelet-európai államok, amelyek szovjet megszállás alatt álltak ekkor, sokkal jobb helyen lennének az Európai Egyesült Államokban mint a szovjet birodalomban. A vasfüggöny kifejezést is Churchill találta ki, ezzel jellemezve az egykori szövetségesek szembenállását Európában.

Az európai egyesülés gondolatát a huszadik században Richard Nicolaus Coudenhove- Kalergi gróf vetette fel komolyan nem sokkal az első világháború után 1922-ben. A jeles diplomata mind a frissen megalakult Szovjetuniótól mind az Egyesült Államoktól óvni akarta Európát. A szovjet terjeszkedést a kommunizmus miatt látta veszélyesnek, az USA-t pedig azért, mert hatalmas anyagi lehetőségei miatt képes felvásárolni a háborúban kivérzett Európát.

Churchill reálpolitikája

A brit miniszterelnök a második világháború idején felosztotta Európa keleti felét Sztálinnal. Ebben a megállapodásban Magyarország 50-50%-ban volt megosztva az oroszok és a Nyugat között. Csakhogy akkor még nem állomásoztak szovjet csapatok Magyarországon. Ideiglenesen.

A második világháború után Churchill azt javasolta, hogy Magyarország egy új Habsburg birodalom része legyen: ide tartozott volna még Ausztria és Bajorország. Az uralkodó Habsburg Ottó lett volna, aki szívesen vállalkozott volna erre a szerepre. Az ötletet mind Sztálin mind pedig az amerikaiak elvetették.

Nagy Britanniában ennek ellenére elindult az Egyesült Európa mozgalom, melynek vezetője maga Winston Churchill lett. A cél Európa egyesítése volt az Atlanti óceántól a Fekete tengerig. Később De Gaulle tábornok karolta fel a gondolatot amikor meghirdette tervét az új Európáról, mely az Atlanti óceántól egészen az Urálig tartott volna esetleg kiegészülve az ázsiai Oroszországgal. Ebben az esetben az Európai Egyesült Államok az Atlanti óceántól egészen a Csendes óceánig tartott volna. Komoly katonai és gazdasági ereje ehhez De Gaulle tábornoknak nem volt. Azt viszont megfogalmazta, hogy Európa érdekei nem esnek egybe az Egyesült Államokkal: míg az USA az európai-orosz kapcsolatok gyengítésében érdekelt addig Európa nyugati részének Oroszország a szövetségese lehet. Ugyanezt az álláspontot képviselte Angela Merkel német kancellár is.

Putyin Ukrajna elleni agressziója széttépte az európai álmokat az együttműködésről. Új hidegháborús légkör alakult ki, melyben az USA vezető szerepet játszik, és Európa ezt elfogadja hiszen komoly katonai erővel csakis az Egyesült Államok rendelkezik a nyugati világban.

Megadóztatják a szupergazdagokat Spanyolországban

2022-09-26

Különadó a leggazdagabbaknak. A befolyó összeget a szegények és a középosztály támogatására kívánja fordítana Spanyolország baloldali kormánya. Az infláció és az energia válság nehéz helyzetbe hozta a lakosság jelentős részét.

“A milliomosokról van szó, a társadalom leggazdagabb 1%-áról “ – hangsúlyozta a spanyol pénzügyminiszter az egyik televízióban. Maria Jesus Montero asszony részleteket egyelőre nem közölt sem arról, hogy mennyi is lenne a szupergazdagok adója sem pedig arról, hogy ki kapna kompenzációt az infláció és az energia válság következményei miatt.

Nem ez lesz az első támogatás a rászoruló rétegeknek Spanyolországban, ahol a baloldali kormány igyekszik megvédeni a lakosságot a gazdasági válság legkínosabb következményeitől. Szabályozták a benzin piacot, a diákok ösztöndíját emelték, részben ingyenessé tették a közösségi közlekedést stb.

Ausztusban 10,4% volt az infláció Spanyolországban. Június óta két számjegyű az áremelkedés a dél-európai országban, ahol a nyolcvanas évek óta nem tapasztaltak ilyesmit.

Extra profit adó

Júliusban már elfogadtak egy törvényt Madridban arról, hogy a bankok és az energiaóriások extraprofit adót kell, hogy fizessenek. Ily módon akarja növelni a kormány a bevételeit nehogy a költségvetési hiány túlságosan magas legyen a lakosságnak nyújtott támogatás miatt.

“Ugyanazt az adózási formát alkalmazzuk a szupergazdagokkal szemben mint amilyet a bankokkal és az energia óriásokkal szemben”

– hangsúlyozta a pénzügyminiszter asszony. Azt is elmondta, hogy politikai szempontból nem lesz könnyű az egyeztetés a koalíciós partnerrel, a Podemos párttal. Ezért lehet, hogy január elsejétől még nem tudják kivetni az adót a szupergazdagokra Spanyolországban.

Varga Mihály: tartósan magas infláció és recesszió jön

2022-09-24

20%-on tetőzhet az infláció az év végén, de 2023 közepéig magas szinten marad – jósolja a magyar pénzügyminiszter, aki a közgazdász vándorgyűlésén mutatta be, hogy mire is számít valójában a kormány az idei és a következő évben.

Mi lesz ilyen körülmények között a központi költségvetéssel hiszen mindenki állami támogatásban reménykedik a válság idején? A költségvetés elszáll ugyan, de túlságosan nagy kompenzációt nem tervezhet a kormány. Eredetileg 4,9%-os deficit szerepelt a tervekben. Varga Mihály szerint ez végülis 6,1% lehet.

Jelen pillanatban vita van arról a magyar kormány és az Eurostat között, hogy az a plusz földgáz mennyiség, melyet 740 milliárd forintért vásárol Magyarország Oroszországtól hogyan számítson bele a költségvetésbe. A magyar álláspont szerint ez nem hiány növelő tényező hanem vagyon míg az Eurostat szerint kiadás, mely negatívan befolyásolja a költségvetés hiányát.

Mindezzel együtt recesszió jön a magyar gazdaságban: az idei utolsó negyedév már mínusszal ér véget, és csak a jövő évi negyedik negyedév mutathat csak szerény növekedést. Ez 12 hónapos recessziót jelez.

Ha a kincstári optimizmus ilyen szomorú számokat jelez, akkor hogy alakul majd a valóság?

Jóval hosszabb ideig tarthat az infláció és a visszaesés

Az Európai Unió tagállamainak többsége recesszióval számol a következő évben, márpedig ezek az országok Magyarország legfontosabb gazdasági partnerei. Oroszország – Magyarország fő energia szállítója – máris súlyos válságba került, mely jövőre csak fokozódni fog, ha nem sikerül tűzszünetet kötni Ukrajnában. Az alternatív energia források drágábbak mint az orosz olaj és földgáz vagyis Magyarországnak több árut kell exportálnia az energia biztonság érdekében.

A cserearányok romlása olyan időszakban következik be amikor végzetesen meggyengül a magyar export egyik fontos része: a mezőgazdasági kivitel.

Ennek következtében a magyar gazdaság halmozottan hátrányos helyzetbe kerül. Varga Mihály nem indokolta meg, hogy vajon miért indulna csökkenésnek jövő nyáron az infláció? A 20%-os infláció messze magasabb az uniós átlagnál. A forint leértékelődése folytatódni fog különösen, ha Magyarország nem kapja meg az uniós eurómilliárdokat időben.

Nincs kompenzáció

Miközben az Európai Unió tagállamai hatalmas összegeket költenek arra, hogy a lakosságot és a kis és közepes vállalkozókat kompenzálják a gazdasági válság nehézségei miatt, az Orbán kormánynak nemigen lesz pénze erre. A pénzt ugyanis elköltötték a választás előtt a választópolgárok megvásárlására. Az ügylet sikeres volt, Orbán újabb kétharmadot szerzett. A következő választás messze van. Addig nyugodtan csődbe mehetnek a kis és közepes vállalkozók, ellehetetlenülhetnek a kisnyugdíjasok, sok kulturális intézmény becsukhatja a kaput. A tanárok és az óvónők várhatnak a fizetésemelésre.

Lázadás? Kevéssé valószínű. A nyomor inkább szolgalelkűvé tesz hiszen élni kell.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy őszinte pillanatában megélhetési válságról beszélt. Ez jellemzi majd a magyar családok 90%-át az elkövetkező években.

Arról pedig Varga Mihály igen keveset mondott, hogy vajon milyen kisebb csoda folytán kászálódhatna ki a magyar gazdaság a jövő év végén a recesszióból?!

1...293031...57 30. oldal a 57-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

ki