Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

842 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Börtönben ülve csalt ki százezreket

A börtönbüntetését töltő férfi egyetlen mobiltelefon segítségével 355 ezer forintot szerzett meg hiszékeny kaposvári emberektől.

A többszörös visszaeső vádlott 2015-ben egy Budapest környéki büntetés-végrehajtási intézetben töltötte korábbi csalás miatt kiszabott büntetését. A börtönben engedély nélkül magánál tartott telefon SIM kártyáját kívánta pénzzel feltölteni azért, hogy hozzátartozóival a kapcsolatot tarthassa, illetve mobiltelefonos szerencsejáték fogadásokat köthessen.

A vádlott magát egy mobilszolgáltató munkatársának adta ki, és több ismeretlen magánszemélyt hívott fel, részükre nyereményt ígérve.

A lényeg, hogy a „nyerteseknek” ATM automatákon keresztül kellett feltölteni a börtönben ülő férfi egyenlegét.

A vádlott ezzel a módszerrel 3 kaposvári személyt tévesztett meg, és tőlük 2015 novembere és 2016 márciusa között összesen 355 ezer forintot csalt ki. A vádlott ellen egyébként a Kecskeméti Járásbíróságon hasonló jellegű bűncselekmények elvkövetése miatt eljárás van folyamatban.

Az ügyészség a vádlottal szemben fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltást indítványozott.

Offshore játszótér a szegedi Vadasparkban – vádat emelt az ügyészség

A három vádlott 185 millió forinttal rövidítette meg az államot és az Európai Uniót.

Egy szegedi székhelyű cég vezetője 2012. októberében kötött bérleti szerződést a szegedi önkormányzattal a város tulajdonában álló Vadasparkban egy 500 négyzetméteres területre.

A cég játszótér kialakítását és üzemeltetését és interaktív látogató-tájékoztató kialakítását tervezte, amihez uniós és a magyar költségvetésből kívánt pályázati pénzhez jutni.

A szegedi cég vezetője pályázatot nyújtott be a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez, mely azt befogadta és mintegy 185 millió forint értékben támogatásra érdemesnek ítélte, majd 2013. január 18-án a támogatási szerződést aláírták.

A szegedi cég vezetője vállalkozási szerződést kötött egy másik vádlott által képviselt szlovákiai székhelyű céggel a projekt generál kivitelezésére.

A szlovák honosságú cég azután valótlan tartalmú szerződést kötött egy brit-virgin szigeteki offshore céggel

az interaktív látogató-tájékoztató rendszer szoftverjének kifejlesztésére annak ellenére, hogy az már korábban a szegedi székhelyű cég rendelkezésére állt, illetőleg azt az eljárás során ismeretlenül maradt személyek készítették.

A szerződések alapján a szlovák cég a szegedi székhelyű cég felé 230 millió forintról állított ki számlát a játszótér elemeinek beszállításáról, kültéri tájékoztató konzolok felállításáról, az interaktív látogató-tájékoztató rendszer kiépítéséről. A számlákkal szemben a projekt tényleges bekerülési értéke a támogatási szerződésben megjelölt bekerülési érték 15 százaléka volt csak.

A valótlan tartalmú vállalkozási szerződések, teljesítési igazolások, valamint számlák alapján a szegedi székhelyű cég vezetője 2013. március 18. és december 13. napja között több részletben mintegy 185 millió forintos összegben hívta le a támogatást jogosulatlanul és ezen összegnek megfelelő vagyoni hátrányt okozott így az Európai Unió és Magyarország költségvetésének.

Mindezen túlmenően a vádlottak a bűncselekményből származó pénz eredetének leplezése végett valótlan tartalmú szerződéseket kötöttek egy liechtensteini gazdasági társasággal a támogatási szerződésekben is hivatkozott szoftver unión kívüli felhasználására. A valóságban azonban a felek között gazdasági kapcsolat nem volt, a szerződéskötéskor a szoftver még el sem készült és a liechtensteini céget képviselő harmadik vádlottnak nem volt felhatalmazása a társaság képviseletérre.

A szerződésekre azért volt szükség, hogy többszörös átutalásokkal, offshore cég bevonásával és a cégek közötti pénzmozgatásokkal a jogosulatlanul felvett támogatás összegét legális eredetűként tüntessék fel.

A főügyészség a vádlottak közül a szegedi és a szlovákiai székhelyű cég vezetőjét különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, valamint különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntettével, míg a liechtensteini székhelyű cég képviseletében magát feltüntető személyt különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntettével vádolja.

A vádemeléskor előzetes letartóztatásban levő két vádlott, valamint a lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt szabadlábon védekező harmadik vádlott bűnösségének kérdésében a Szegedi Törvényszék fog dönteni.

Fradi-huligánok: súlyosabb bűncselekmény miatt nyomoznak

Az egyik szurkolót elengedte az ügyészség. Gyanúsított marad, de nem láttak okot, hogy bent tartsák.

November 4-én, a többéves bojkott után

visszatérő szurkolói tábor tagjai közül több tucatnyian rátámadtak

az általuk árulónak tartott, a stadionba a bojkott alatt is kilátogató csoport vezetőjére, őt és egy társát összeverték. A megtámadott férfi közben késsel védekezett – amit nem is vihetett volna be a stadionba.

Az időközben elkészült orvosszakértői vélemény szerint, a súlyosan megsérült férfi akár maradandó sérülést is szerezhetett volna, csak és kizárólag a véletlennek köszönhető, hogy kevesebbel megúszta. Ennek megfelelően a korábbihoz képest súlyosabb minősítés állapítható meg, nevezetesen

“maradandó fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés kísérlete”

– írja a Fővárosi Főügyészség.

Az ügy két gyanúsítottjának sorsáról még a múlt héten döntött a bíróság: ők már lakhelyelhagyási tilalom alatt állnak. Két nappal ezelőtt a rendőrök elfogtak 14 másik szurkolót, majd szerdán az a négy is feladta magát, akik ellen elfogatóparancsot adtak ki.

A frissen meggyanúsítottak közül tíz ember ellen javasolt a rendőrség előzetes letartóztatást, az ügyészség azonban csak 9 ellen nyújtotta ezt be a bíróságra. A Fővárosi Főügyészség azt írja, hogy vele szemben “semmilyen kényszerintézkedés elrendelésére” nem látott alapot a kerületi ügyészség. Ő tehát szabadlábon védekezhet, el is engedték.

A bíróság pénteken dönt a kilenc őrizetben maradt szurkolóról.

Magyar és kínai ügyészek a kiberbűnözés ellen

A kiberbűnözés elleni összefogásról egyeztek meg a Legfőbb Ügyészség, az Országos Kriminológiai Intézet és a Kínai Népköztársaság Legfőbb Ügyészségének konferenciáján, melynek a „Globális biztonságpolitikai kérdések az interneten, különös tekintettel Magyarország és Kína kapcsolatára” címet adták.

Polt Péter legfőbb ügyész már a 2016 őszi, hivatalos kínai látogatása alkalmával egyeztetett Cao Jianming legfőbb ügyésszel egy magyar és kínai közös rendezésű, kiberbűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó konferencia megtartásáról.

A konferenciát Polt Péter legfőbb ügyész és a kínai delegációt vezető Zhang Xueqiao legfőbb ügyész helyettes közösen nyitották meg. Polt Péter hangsúlyozta, hogy a kiberbiztonság megteremtése érdekében a nemzetközi egyezmények mellett,

kiemelkedően fontos az egyes országok igazságszolgáltatási és kormányzati szerveinek, nyomozóhatóságainak, illetve a tudomány képviselőinek kapcsolatépítése, és a folyamatos párbeszéd.

Kínai kollégája ismertette a kibertérben elkövetett bűncselekmények okozta globális kihívásokat, és az azokkal szembeni közös ügyészi fellépés fontosságát.

Polt Péter legfőbb ügyész a konferencia nyitó előadásában felidézte, hogy 2013 júliusában hatályba lépett új Btk. és az Európa Tanács Számítástechnikai Bűnözésről Szóló Budapesti Egyezménye, amely modern keretet biztosít az interneten elkövethető bűncselekmények üldözéséhez, ugyanakkor az internetes bűnözés határokon átívelő jellege miatt bizonyítási nehézségek jelentkezhetnek, melynek megoldását az egyes országok közötti együttműködés fejlesztésében kell keresni.

A legfőbb ügyész kiemelte, hogy az együttműködésben –  a Eurojust külkapcsolati tevékenységének listáján kiemelkedő helyen szereplő – Kínai Népköztársaság fontos partner, ezért örömmel venné a Kínai Népköztársaság bevonását az Eurojust igazságügyi kontaktpont-hálózatába, ugyanakkor fontosnak tartja azt is, hogy az államközi megállapodások mellett az igazságügyi hatóságok tagjai

személyes ismeretségeket kössenek, szakmai és tudományos kérdésekben véleményt cseréljenek.

A konferencia zárásaként Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese és Zhang Xueqiao legfőbb ügyészhelyettes nyilatkozatot írt alá, melyben vállalták, hogy a két főügyészség minden eszközzel segíti a két ország ügyészi szervezetei közötti bűnügyi együttműködést és felmérik azokat a lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik a gyorsabb és eredményesebb információátadást a kiberbűncselekmények felderítése kapcsán.

Gyerekét is bevonta a drogbizniszbe

A nagykereskedő postán, külföldről rendelte a kábítószert. Az egyik szállítmány helyett a rendőrök érkeztek meg hozzá.

A Somogy Megyei Főügyészség, ahogy írja, “jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kereskedelem, új pszichoaktív anyaggal visszaélés és más bűncselekmények miatt” emelt vádat három férfi ellen, akik közül ketten igen nagy mennyiségű drogot hoztak forgalomba.

A két dílert tavaly októberben, adás-vétel közben kapták el a rendőrök Kaposváron, ezután házkutatást tartottak a lakásaikon is. Kiderült, hogy

a beszerző az Egyesült Királyságból, interneten vásárolta a kábítószert,

ami a vámon fennakadt. A csomag nem jutott el hozzá, a rendőrök azonban igen. Aztán kiderült, hogy az adás-vételkor lebukott vevő nem csak maga árulta tovább a drogot, hanem a gyerekét is bevonta az üzletbe.

Az ügyészség a két büntetett előéletű kereskedőt fegyházba küldené és vagyonelkobzást is kezdeményezett, az említett harmadik emberrel szemben pedig próbára bocsátást, mert ő csak fogyasztó volt.

Hamarosan bíróság előtt Vivien gyilkosa: gyerek koruk óta ismerték egymást az áldozattal

Előre kitervelten, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt emelt vádat a Pest Megyei Főügyészség azzal a férfival szemben, aki több késszúrással megölt, majd egy erdőben ágak, avar alá rejtett egy fiatal kakucsi lányt.

Bálint és Vivien 2016 februárjában több üzenetet váltott a Facebook-on, Bálint többször is hazavitte a lányt Budapestről.

2016. március 4-én Vivien a barátaival egy, a Népligetnél található klubban szórakozott. Már hajnalodott, amikor a lány sms-t küldött a fiúnak és találkozót beszéltek meg. Bálint kocsivalment a Népligethez, ahol a lány beült és Kakucs felé indultak, a falu szélén álltak meg.

Hogy itt pontosan mi történt, nem tudni, de az biztos, hogy Bálint egy vadásztőrrel többször megszúrta barátnőjét. A halottat az erdőbe vonszolta, ott a lányt a kabátjával, ágakkal, avarral letakarta, a táskáját elrejtette, majd hazament. A kést otthon a kéménybe dugta.

A fiatal lányt eleinte eltűntként keresték, de a Dabasi Rendőrkapitányság és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói három nap alatt azonosították és elfogták a fiút, aki megmutatta, hol a lány holtteste.

 

Futballhuligánok: ma állítanak bíróság elé két szurkolót

Lakhelyelhagyási tilalom elrendelését indítványozza a Fővárosi Főügyészség azzal a két férfivel szemben, akiket a szombati FTC-Debrecen futballmeccs szünetében történt verekedés miatt vettek őrizetbe.

Az ügyészség közleménye szerint a mérkőzés szünetében a gyanúsítottak eddig nem azonosított társaikkal együtt – arcukat különböző módon eltakarva – rátámadtak a két férfira, és őket bántalmazták, amelynek következtében

az egyikük könnyebb, a másik sértett pedig súlyos sérüléseket szenvedett.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok elemzése alapján az ügyészség megállapította, hogy a szökés, elrejtőzés és a bűnismétlés veszélyének kiküszöbölése érdekében a gyanúsítottakkal szemben kényszerintézkedés elrendelése szükséges és indokolt. Az ügyészség álláspontja szerint azonban ezen célok eléréséhez enyhébb kényszerintézkedés, nevezetesen lakhelyelhagyási tilalom is elegendő azzal, hogy amellett további korlátozások előírása is szükséges.

A Budapesti IX. Kerületi Ügyészség mindezek alapján a gyanúsítottakkal szemben lakhelyelhagyási tilalom elrendelésére tett indítványt, nyomkövető technikai eszköz alkalmazásával. Emellett a kerületi ügyészség indítványozta azt is, hogy a bíróság kötelezze a gyanúsítottakat arra, hogy bármely sportszövetség által megrendezésre kerülő sportrendezvény látogatásától tartsák magukat távol, továbbá mindkettőjük tekintetében rendelje el azt is, hogy a sértettekkel semmilyen módon nem léphetnek kapcsolatba.

A kényszerintézkedés, illetve az ahhoz kapcsolódó korlátozások elrendelése kérdésében a bíróság ma dönt.

Mint ismert, a Ferencváros ultrái a hétvégén három év után először szurkoltak élőben a csapatnak. A szünetben a B-közép lelátója alatt verekedés tört ki. A szájkarate után

előkerültek a kések, majd két szurkolót összevertek, sajtóhírek szerint azokat, akik kést rántottak.

A biztonsági cég azt ígérte, mind az 50 résztvevőt azonosítani fogják, azokat is, akik csuklyát húztak, vagy sállal takarták el az arcukat.

Az Opera továbbra is törvénytelennek tartja a sztrájkot

Fellebbeznek a bíróság döntése ellen – válaszolta a FüHü kérdésére az Opera sajtóosztálya arról, hogy mit szólnak ahhoz, hogy a bíróság a szakszervezetek javára döntött a sztrájk ügyében.

Ahogyan azt megírtuk, csütörtökön érkezett meg a bírósági döntés arról, hogy joga van sztrájkot hirdetni a három, az operaházi dolgozókat tömörítő szakszervezetnek a kollektív szerződés ügyében. Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének elnöke a FüHü-nek elmondta, hogy már el is kezdték szervezni a sztrájkot a végül elmaradt október 28-i helyett. Rotter Oszkár pénteken úgy fogalmazott, hogy nem tudja, fellebbez-e az Operaház vezetése a döntés ellen, de szerinte ezzel csak lejáratnák magukat.

Megkerestük az intézményt is, és az Opera válaszából egyértelműen kiderül, hogy nem értenek egyet a döntéssel.

Az Opera továbbra is fenntartja álláspontját, hogy a sztrájk meghirdetése törvénytelen volt, ezért fellebbez a bírósági döntés ellen

– írták. Azt is hozzátették, hogy a héten is tárgyalt a vezetőség a szakszervezetek képviselőivel a kollektív szerződés ügyében.

Jogosan sztrájkolnak az operaházi dolgozók a bíróság szerint

Csütörtök délután megérkezett a bírósági döntés, amely a szakszervezeteknek ad igazat az Operaház vezetése ellenében – mondta a FüHü-nek Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének elnöke.

A szakszervezetek hatalmas sikerként értékelik a bírósági döntést, amely azt jelenti, hogy jogosan élnek a sztrájk eszközével azért, hogy rákényszerítsék Ókovács Szilveszter főigazgatót az operaházi kollektív szerződések aláírására.

Rotter Oszkár elmondta, hogy el is kezdték szervezni a sztrájkot, miután az eredetileg október 28-ára, A hugenották premierjére tervezett munkabeszüntetés végül elmaradt. A szakszervezeti vezető azt még nem tudta megmondani, hogy körülbelül mikor lehet a sztrájkra számítani.

Jelenet Giacomo Meyerbeer A hugenották címü ötfelvonásos operájából az Erkel Színházban
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Rotter Oszkárnak arról sincs információja, hogy az Operaház vezetése akar-e fellebbezni a bírósági döntés ellen, de szerinte ezzel csak lejáratnák magukat. Hozzátette, hogy nagyon

sokat jelent a társulatnak, hogy a szakszervezeteknek adott igazat a bíróság,

és házon belülről és házon kívülről is sok támogatást kapnak a kollektív szerződésért folytatott harcban.

Ahogy a FüHü megírta, eredetileg október 28-ára tervezték a sztrájkot, amely egy nagyon fontos premiert, A hugenották bemutatóját érintette volna az Erkel Színházban. Ókovács Szilveszter viszont már előre jogellenesnek minősített egy esetleges sztrájkot, és bíróságra vitte az ügyet. A szombati premiert végül megtartották, a sztrájkot pedig elhalasztották. A főigazgató engedményeket is tett a társulatnak, de a kollektív szerződést egyelőre nem volt hajlandó aláírni.

Úgy tudjuk, a tárgyalások folytatódnak az Opera vezetése és a szakszervezetek között.

Korrupt honosítási eljárások – vádat emelt az ügyészség

A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére indult bűnügynek összesen 16 vádlottja van: a honosítási kérelmeket intéző két kormánytisztviselő, a közvetítők és a kérelmeket benyújtó külföldiek.

A vádirat szerint az első- és másodrendű vádlottak – egy péceli és egy budapesti nő – kormánytisztviselőként dolgoztak a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal egyik budapesti kirendeltségén. Feladataik közé tartozott egyebek mellett a honosítási kérelmek átvétele és nyilvántartási rendszerben való rögzítése.

2014 januárja és 2015 márciusa között olyan külföldi állampolgárok egyszerűsített honosítási kérelmeit is befogadták, akik a magyar nyelvet nem értették és nem beszélték, ezáltal a törvényi feltételeknek nem feleltek meg. A vádlottak azonban segítettek, igazolták a magyar nyelv ismeretét. Az elsőrendű vádlott két esetben fogadott el pénzt a csalásért.

A vádirat szerint a két ügyintézőnek három közvetítője volt, akik a külföldi kuncsaftokat szerezték.

A rendőrök az elsőrendű vádlottat 2015. március 18-án egy pénzátadás alkalmával tetten érték és elfogták. A másodrendű vádlott másnap reggel munkakezdéskor az iratmegsemmisítőben több, az elsőrendű vádlott által intézett honosítási kérelemmel kapcsolatos okiratot semmisített meg. A vádlottak a vád szerint összesen 10 külföldi – köztük szerb, ukrán, orosz – állampolgár egyszerűsített honosítási ügyében jártak el jogellenesen.

A Fővárosi Főügyészség az ügyben több rendbeli hivatali visszaélés, valamint hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot az illetékes bíróságra.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK