Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9320 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Tíz éve történt: A közélet tisztaságáról akart népszavazást az MSZP

0

A közélet megtisztításáról akart népszavazást tartani az MSZP, 2007. október 14-én írta meg a Független Hírügynökség, hogy mik lennének a kérdések.

Korábban a szocialista frakció rendkívüli ülésen állapodott meg a miniszterelnök 8 pontos tisztasági csomagjához kapcsolódó törvények részleteiről. A javaslatokat tartalmazó öt törvénycsomagot a parlamentnek is eljuttatták, de népszavazást is kezdeményeztek. Ezzel kapcsolatban azt mondták: visszavonják, ha még a kiírása előtt elfogadja a parlament a törvényeket.

A javaslatok között szerepelt többek között a vagyongyarapodási vizsgálatok szigorítása.

A tervek szerint az adóhivatal nem csak valamennyi állami vezetőnél és országgyűlési képviselőnél, hanem a családtagjaiknál is vizsgálódhatna, amit a vezetői megbízás, illetve a képviselői mandátum megszűnésekor, de legalább ötévente kellene elvégezni.

Olyan javaslat is volt, hogy „a közpénzekből finanszírozott egyedi támogatásokból az állami vezetők ne részesülhessenek”. Nyilvánossá akarták tenni az állami vezetők és a parlamenti képviselők személyi jövedelemadó bevallását.

A tervek között az is szerepelt, hogy a képviselők ne vehessenek fel számla nélkül adómentesen költségtérítést.

Az is a javaslatok között szerepelt, hogy 2011-től nem lehetnének vezető önkormányzati tisztségviselők -polgármesterek és alpolgármesterek, főpolgármester, főpolgármester -helyettes, megyei közgyűlési elnökök és alelnökök- az országgyűlési képviselők.

A kampányokra vonatkozó szabályokat is módosítani akarták: 21 napig engedélyezték volna, hogy a pártok és civil szövetségeseik hirdessenek a médiában.

Azt is kimondták volna, hogy kampány idején a kormány nem reklámozhatná tevékenységét,

és semmilyen módon nem kampányolhatnának kormányzati szervek sem. Kampányidőszakban a kormánytagok sem használhatnák az állami infrastruktúrát, így kampányrendezvényekre például a miniszterek és a miniszterelnök sem utazhatnak szolgálati autóján, csak ha fizetnek ezért.

Lesz demonstráció, de csak civilekkel – FRISSÍTVE

0

A Független Hírügynökség információi szerint lemondta az október 23-i budapesti ellenzéki megmozduláson való részvételét a Párbeszéd és az Együtt. Az október 23-i megmozdulást azonban megtartják, de a pártok nélkül, csak civilekkel.

 

A FüHü megkeresésére Gulyás Márton, a Közös Ország Mozgalom aktivistája elmondta: az LMP tegnap jelezte, hogy kiszáll a nyolc párt közös fellépéseként is tervezett október 23-i megmozdulásból, utána csatlakozott hozzá a Momentum is, majd ma kaptak ilyen jelzést az Együtt részéről is. A Párbeszéd ezidáig még nem jelzett, de  – mondta Gulyás Márton – a PM és az Együtt általában közösen mozog.

A Közös Ország Mozgalom ezért úgy döntött, hogy a megmozdulást megtartják, de a pártok nélkül. Mint leszögezte:

„Nem sikerült tehát átvinni azt a konszenzust az október 23-i közös fellépésre, amit az igazságos választási rendszer létrehozásában sikerült elérni. De ez utóbbiban töretlen az egység, s mind a nyolc párt támogatni fogja a parlamenti szakaszban is.

Juhész Péter Facebook oldalán a következőt írta:

Juhász Péter indoka

Reméltük, hogy még változhat a helyzet, és mind a 8 párt jelen lesz egy olyan közös október 23-i ünneplésen, amely fel tudja mutatni a választási reform mögött létrejött együttműködést – írta az ellenzéki politikus Facebook oldalán.

„Mostanra már biztos, hogy ez nem érhető el, így ez nem az a rendezvény, amit a Közös Ország Mozgalom megcélzott”

– indokolt.
Egyeztettünk a szervezőkkel is, a Párbeszéddel is, és úgy döntöttünk, hogy a kialakult helyzetben máshogy ünneplünk – tette hozzé.

A  tervezett megmozdulás

Gulyás Márton aktivista a Közös Ország Mozgalom nevében hirdetett tüntetést október 23.-ára, s azt a nyolc ellenzéki pártot – Demokratikus Koalíció, Együtt, Liberálisok, Lehet Más a Politika, Modern Magyarország Mozgalom, Momentum Mozgalom, Magyar Szocialista Párt, Párbeszéd Magyarországért – hívta a civil szervezetek mellett, amelyek részt vettek az Agorában a választási reformról tető alá hozott egyezségben. Az ünnepnapon, 16:30-kor a Kossuth téren tartandó gyűlésre eddig csak az LMP és a Momentum mondott nemet (az utóbbi először igent, de azzal a feltétellel, hogy mind a nyolc párt jelen lesz, ám miután az LMP lemondta a részvételt, a Momentum is jelezte távol maradását). A rendezvény céljaként Gulyás Márton azt nevezte, hogy az ott lévő pártok és civilek

„közösen határozzák meg azokat a követeléseket, amelyeket a magyar társadalom egy új, igazságos hatalommal szemben támaszt.”

Amint többet tudunk, frissítjük a cikket.

Kitiltották a civil szervezetek egy részét a börtönökből – FRISSÍTETT

0

A Független Hírügynökség információi szerint kitiltották a civil szervezetek egy részét a magyarországi börtönökből. A Magyar Helsinki Bizottságnál megerősítették, hogy ők érintettek, mint ahogy a börtönrádiókat működtető egyesület is. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságánál a kitiltást cáfolták, de azt elismerték, hogy felmondták négy civil szervezettel a korábban megkötött együttműködési megállapodásokat.

Orosz Zoltán, a BvOP szóvivője megkeresésünkre azt közölte: „tény, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet felmondta négy civil szervezettel a korábban megkötött együttműködési megállapodásokat, azonban ezek egy részében folyamatban van az együttműködés tartalmának megújítása, valamint aktualizálása.”

A szóvivő hozzátette:  „a vonatkozó jogszabályokban rögzítettek szerint a társszervekkel, az egyházi szervezetekkel és más együttműködő partnereinkkel folyamatos és hatékony a szakmai együttműködés.”

Megpróbáltuk megtudni azt is, hogy mely civil szervezetek érintettek az együttműködés megújításában, ám erre a kérdésünkre nem kaptunk választ.

A FüHü előzőleg úgy értesült, hogy egy új rendelkezés szerint a civil szervezetek egy része semmilyen programot, tevékenységet nem folytathat a börtönökben, az eddigi szerződéseiket is felbontották.

A börtönprogramját hosszú idő óta folytató Magyar Helsinki Bizottságnál megerősítették információinkat, miszerint őket is kitiltották.

A szervezet később kiadott közleményében  többi között leszögezi: „A BVOP egyoldalúan október elsejei hatállyal felmondta a 18 éve élő kétoldalú megállapodást a Magyar Helsinki Bizottsággal. Az országos parancsnok arra hivatkozott, hogy a megállapodás nélkül is biztosíthatók a fogvatartottak jogai. A hírek arról szólnak, hogy más civilekkel, köztük karitatív szervezetekkel is felmondták a megállapodást.”

A teljes közleményt alább olvashatja:

Kitiltották a civileket a börtönökből

Megkerestük a Magyar Vöröskeresztet is a kérdéseinkkel:

„A Magyar Vöröskereszt továbbra is jelen van a BV intezményekben és végez segitő tevékenységet – jelezték.”

„Adományokat viszünk szükség szerint, véradásokat szervezünk a dolgozók körében, illetve elsősegély-felkészítést is tartunk néhány helyen. Ezzel párhuzamosan megújítjuk a BV intézményekkel korábban kötött együttműködési megállapodásainkat” – mondta el a FüHü megkeresésére Nagy Gábor, a Magyar Vöröskereszt főigazgató-helyettese.

A bBörtönrádiókat működtető Adj Hangot Egyesületet viszont érinti a döntés. Közleményükben azt írják: „a megállapodások értelmében az egyesület mentorai rádiós képzést nyújtottak a fogvatartottaknak, akik – a mentorok folyamatos segítségével – saját műsort szerkesztettek társaiknak.

Az együttműködés felbontásának indoka, hogy az Egyesület egy pályázatra szánt hanganyagot, nem a titoktartás alatt álló bíráló bizottságnak történő benyújtást megelőzően, hanem akkor engedélyeztetett, mielőtt azt a nagyközönséggel megosztotta volna.”

Bíznak benne, hogy a szünet csak átmeneti.

Rendkívüli ülés a mobilgátról

0

Tarlós István rendkívüli ülést hívott össze jövő szerdára, a római-parti mobilgát ügyében. A főpolgármester a lépést a napirend sürgősségével indokolta. Horváth Csaba, az MSZP fővárosi közgyűlési frakcióvezetője politikai kalandorságnak tartja, amit Tarlós csinál.

„Javaslat a Csillaghegyi-öblözetben kialakítandó árvízvédelmi létesítménnyel kapcsolatos közgyűlési döntésre” – címmel tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülése jövő szerdán  dr. Szeneczey Balázs előerjesztését – olvasható a meghívóban, amely azt is közli, hogy az előterjesztést későbbi időpontban bocsátják a képviselők rendelkezésére.

Annyit azonban tudni, hogy két nappal ezelőtt születette meg a Kúria döntése arról, hogy mégis lehete népszavazást tartani a római-parti mobilgátról. A Kúria ezzel megváltoztatta a Fővárosi Választási Bizottság döntését és hitelesítette a védmű megépítésével kapcsolatos népszavazási kérdést.

A benyújtott kérdés az, hogy

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés helyezze hatályon kívül a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi létesítményének nyomvonalával kapcsolatban hozott 229/2017. (IV.5.) számú határozatát?”

Politikai kalandorság

„A főpolgármester nem szakemberként, hanem politikusként cselekszik, ami nem lenne baj, ha magát nem szakemberként tüntetné fel”

– szögezte le a Független Hírügynökségnek Horváth Csaba. Az MSZP  fővárosi közgyűlési frakcióvezetője emlékeztetett arra, hogy már hetven százalékos a megszavazott védmű  elutasítottsága, és ezzel nem akar szembenézni Tarlós.

Ennek a helyzetnek véget kell vetni, és normális hatástanulmányok után kell dönteni. Meg kell vizsgálni, hogy a kerítésénél lévő gát objektíven milyen eredményességgel építhető fel – tette hozzá a szocialista politikus.

 

Kitiltották a civil szervezeteket a börtönökből – FRISSÍTVE

0

A Független Hírügynökség információi szerint kitiltották a civil szervezetek egy részét a magyarországi börtönökből.

Úgy tudjuk, egy új rendelkezés szerint a civil szervezetek egy része semmilyen programot, tevékenységet nem folytathatnak a börtönökben, az eddigi szerződéseiket is felbontották.

Információink szerint

a rendelkezés a legnagyobb szervezetek egy részére is vonatkozik,

így például a Máltai Szeretetszolgálatra.

A börtönprogramját hosszú idő óta folytató Magyar Helsinki Bizottságnál megerősítették információnkat, miszerint őket is kitiltották, de többet egyelőre nem tudtak mondani.

A Magyar Vöröskereszt nem érintett ebben a tiltásban – tudtuk meg.

„A Magyar Vöröskereszt továbbra is jelen van a BV intezményekben és végez segitő tevékenységet. Adományokat viszünk szükség szerint, véradásokat szervezünk a dolgozók körében, illetve elsősegély-felkészítést is tartunk néhány helyen. Ezzel párhuzamosan megújítjuk a BV intézményekkel korábban kötött együttműködési megállapodásainkat” – mondta el a FüHü megkeresésére Nagy Gábor, a Magyar Vöröskereszt főigazgató-helyettese.

A további fejleményekről itt olvashat.

Létrejött a bérmegállapodás a Tesconál

0

Megállapodott a Tesco a szakszervezetekkel a béremelésről és a létszámbővítésről. Ennek nyomán a minimális bér 179 ezer forintra nő.

A Tesco, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) közös közleményben ismertették, hogy a megállapodás a munkavállalók érdekeit és a hosszú távú, fenntartható fejlődést egyaránt szem előtt tartja, tartalmazza a bérnövekedéssel, valamint a munkaerővel és a toborzással kapcsolatos feladatokat.

A Tesco szakszervezetei szeptembere elején tartottak két napos munkabeszüntetést, 25 százalékos béremelést és a létszám jelentős növelését követelve. Két héttel később a társaság már tudatta, hogy elfogadja a legkisebb fizetés háromezer forinttal 179 ezerre emelését.

A Tesco a megállapodás szerint szeptember elsejétől – visszamenőleg – bruttó 179 ezer forintra emeli a havi bérminimumot. Minden teljes munkaidős, áruházi, valamint raktári munkatárs fizetése

a cafeteriával legalább bruttó 191 ezer forint lesz,

ami kiegészülhet pótlékokkal és egyéb bérkiegészítéssel. Egy budapesti zöldségáru-feltöltő bére így jellemzően meghaladja majd a bruttó 220 ezer forintot – írták.

Megállapodás született arról is, hogy mely területeken vesznek fel több száz munkatársat, illetve melyek azok a területek, ahol hatékonyabb munkaszervezéssel jelentősen csökkenthető a munkavállalók terhelése.

Az Auchannál is újabb béremelés lesz: mégpedig már az idén novembertől. Átlagosan 13,6 százalékkal emelik az áruházi alkalmazotti munkakörben foglalkoztatottak bérét, és a cég létszámbővítést is tervez. Az alkalmazottak bruttó jövedelme 247 ezer forintra emelkedik a pótlékokkal, prémiumokkal és a többi béren kívüli juttatással együtt. A vállalat az áruházi, menedzseri pozícióban dolgozók bérének rendezésére is ígéretet tett. Erről  hét közepén született megállapodás. Az Auchan Retail Magyarország szerdai közleménye szerint a béremelésre az idén és jövőre 2 milliárd forintot biztosítanak.

 

Sokkal többen vannak a neonáci Reichsbürger szervezetben, mint gondolták

0

Erről beszélt az Alkotmányvédelmi hivatal egyik vezetője, aki elismerte: régebben azt hitték, hogy a Németország törvényeit semmibevevő neonáci szervezetnek maximum 10 ezer tagja lehet, ma a nemzetbiztonsági szolgálat már 15 ezer fölé becsüli a számukat.

Ráadásul közülük ezernek legális fegyverviselési engedélye van.

Mintegy 900-ra becsüli hivatal azt a kemény magot, amely valóban veszélyes lehet a német demokráciára.

A közvélemény akkor figyelt fel igazán erre a szervezetre, amikor tavaly egyik tagja fejbelőtt egy rendőrt legálisan tartott fegyverrel.

A neonáci szervezet azért nem ismeri el a német alkotmányt, mert számukra az 1937-es Németország létezik. 1945 óta Németország szerintük megszállt állam.

Nem mindenki neonáci a tagok közül, de igen sokan utálják a menekülteket. Németországban a legutóbbi választásokon jól szerepelt a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland, melynek vannak olyan aktivistái, akik a Reichsbürger tagjai. A párt különösen erős az egykori NDK-ban, ahol a második helyen végeztek.

Németországban az Alkotmányvédelmi hivatal feladata az, hogy figyelje a szélsőséges szervezeteket, melyek veszélyeztethetik a demokráciát. Nemrég a hadügyminiszter rendelt el vizsgálatot, mert

egyes laktanyákban a Wehrmachtot dicsőítő képeket tettek ki a katonák a szobájuk falára.

A hadügyminiszter nem hagyott kétséget afelől, hogy hasonló tendenciának nincsen helye a német fegyveres erőknél, melyek a demokráciát kell, hogy védelmezzék.

Valamennyit enged a kormány a CEU-nak

0

Módosítják a Lex CEU határideit, egyéves haladékkal, 2019. január elsejére változik a felsőoktatási törvény módosításában szereplő határidő. Ezt jelentette be Trócsányi László igazságügyi miniszter.

A miniszter arról beszélt, hogy 2019. január elsejéig kell a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük magyarországi működésük feltételeit. Szerinte a kormány a törvényjavaslat benyújtásáról szóló döntése meghozatalakor figyelembe vette azt is, hogy voltak olyan felsőoktatási intézmények, amelyek a rendelkezésre álló idő alatt teljesíteni tudták a számukra előírt új feltételeket. Azt is mondta:

a határidő meghosszabbítását a Magyar Rektori Konferencia is javasolta.

Trócsányi szerint az eddig előírt, 2018. január 1-jei határidő elég volt azoknak az egyetemeknek, amelyek „a felesleges politikai vita és konfliktus helyett a megállapodást érdemben keresték”. Szerinte „az egyre fokozódó, minden jogi alapot nélkülöző nyomásgyakorlás ellenére a kormány kitart azon meggyőződése mellett, hogy a magyar jogszabályok mindenkire kötelezőek, még az amerikai Central European Universityre is”.

A CEU volt az egyetlen olyan egyetem, amelyik nem felelt meg annak az újonnan kitalált feltételnek, hogy anyaországában is campust kell működtetni.

Ezért is írt alá egyetértési megállapodást a Bard College-dzsal annak érdekében, hogy az oktatási tevékenységet folytathasson New York államban. Az egyetem már csak arra vár, hogy a magyar kormány aláírja a törvény által megkövetelt megállapodást New York állammal.

A Magyar Közlönyben tegnap jelent meg a magyar kormány és Maryland állam közötti megállapodást kihirdető törvény. Ez lehetővé teszi a szintén amerikai McDaniel College Budapest további működését.

A Lex CEU-t a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság is bírálta. Utóbbi szerint a törvénymódosítás nem egyeztethető össze az uniós joggal.

Beperli a Magyar Nemzetet a Telekom

0

A lényeget nem érintő cáfolatban reagált a Magyar Telekom a Magyar Nemzet állításaira, melyek szerint 2009-ben politikai szívességet tett a Fidesznek egy szűk körű találkozó megszervezésével. Ezen Barack Obama fontos bizalmasát hozták össze a Fidesz prominenseivel, a számlát pedig a Telekom fizette 70 ezer dollár értékben.

A Magyar Telekom jogi lépéseket tesz a Magyar Nemzet cikke miatt – közölte a cég a hvg.hu-val. Szerintük valótlanságokat tartalmaz az írás.

A lap arról írt, hogy óriási szívességet tehetett a Magyar Telekom a Fidesznek 2009-ben, amikor megszervezte Barack Obama amerikai elnök tanácsadójának, David Plouffe-nak az előadását egy konferencián. Ráadásul a 2010-es választásokra készülő Fidesznek politikai ajándékként összehozott egy szűk körű találkozót is a tanácsadóval. Ezen az amerikaiak kérésére Orbán Viktor nem vett részt, de ott voltak a legszűkebb fideszes bizalmi kör több tagjai (Rogán Antal, Habony Árpád, Szijjártó Péter, Andy Vajna, Kubatov Gábor, Nyitrai Zsolt, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Fellegi Tamás és Gyürk András).

Az eseményt Somogyi Péter üzletember

szervezte 70 ezer dollárért, amelyet később különféle megbízásokkal a Telekom fizetett ki

– írta a Magyar Nemzet.

A Telekom szempontjából azért volt problémás a konferencia és a szűk körű találkozó megszervezése, mert a vállalatnak szigorú antikorrupciós szabályzata van. Sőt, ekkoriban a Magyar Telekom részvényeivel még a New York-i tőzsdén is kereskedtek. A szigorú amerikai szabályok is

tiltják, hogy szívességeket tegyenek a vállalatok politikusoknak

– mondta Somogyi.

A Magyar Telekom szerint nem titkos megállapodás eredménye volt David Plouffe szereplése a budapesti konferencián. Az eseményt a Magyar Telekom az akkor legnagyobb hazai közösségi portál, az IWIW tulajdonosaként szponzorálta. Ez semmilyen belső vagy külső szabályozást nem sértett, releváns szakmai rendezvényként megfelelt a cég szponzorációs gyakorlatának – fogalmaz a társaság.

A „politikai szívességért” cserébe a Telekom esetleges későbbi üzleti előnyszerzéséről a cég azt állítja, hogy pont 2010-től érte el a távközlési szektort az a különadó, amely miatt a cég évente csaknem 30 milliárd forintot kényszerült fizetni. Szerintük tehát teljesen alaptalan az az állítás, hogy a Telekom bármilyen piaci előnyt élvezett, politikai támogatást kapott volna a 2010-es választások után.

A közleményben ugyanakkor nem reagáltak Somogyi Péter üzletember állításaira, és nem kommentálták a 2009-es konferencia utáni szűk körű találkozóval kapcsolatos értesüléseket sem.

Korrupciós vádak miatt távoztak miniszterek a román kormányból

0

Drámai vita volt a kormányzó szociáldemokrata párt (PSD) vezetőségi ülésén Romániában. Mihai Tudose miniszterelnök azt mondta, hogy lemond, ha nem távoznak bizonyos miniszterek a kormányból.

Tudose a Liviu Dragnea pártelnökhöz közel álló minisztereket akarta eltávolítani az EU nyomására. Hatórás drámai vita után végül a kormányfő a helyén maradt, és a pártelnök híveinek egy része távozott a kormányból: Sevil Shhaideh miniszterelnök-helyettes és Rovana Plumb európai alapokért felelős tárca nélküli miniszter, akik ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) is büntetőeljárást kezdeményezett szeptemberben,  valamint Răzvan Cuc közlekedési miniszter – írja a kronika.ro.

Shhaideh és Plumb Liviu Dragnea közeli hívei voltak, aki egyébként azért nem lehetett kormányfő, mert választási csaláson kapták rajta. A két miniszter olyan pozíciókat töltött be, ahol sok európai pénz elosztásáért feleltek, és az Európai Unió azért sürgette a távozásukat, mert úgy látták, hogy nem megfelelően használták fel a támogatásokat. A Bukarest környéki Teleorman megyében például a két miniszter aktív közreműködésével a megyei önkormányzat egy 324 hektáros birtokot előbb a megyei önkormányzatnak juttatott, majd pedig bérbe adta azt a két miniszter ismerőseinek. A hab a tortán, hogy Teleorman megye vezetője sokáig Liviu Dragnea, a szociáldemokrata párt mai első embere volt, aki ma is sok szállal kötődik szűkebb pátriájához.

„Mi kitartunk az ártatlanság vélelme mellett, de Brüsszel nem így látja a dolgot, a miniszterek távozását követeli”- mondta a miniszterelnök, aki felajánlotta a saját lemondását arra az esetre, ha a két miniszter marad.

Mihai Tudose viszont csak június óta miniszterelnök, és a szociáldemokrata párt nem akart ilyen gyors cserét a poszton. Annál is inkább, mert fő politikai ellenfelük, Klaus Johannis liberális államfő a korrupciós vádakra hivatkozva új kormányt szeretne Romániában. A miniszterek lemondását Dragnea és Tudose közös sajtótájékoztatón jelentette be csütörtökön éjfélkor, és mindketten azt hangsúlyozták, hogy a PSD megőrizte egységét.

A két miniszter ellen indított vizsgálat is mutatja, hogy Romániában az ügyészség  keményen fellép a korrupciós ügyekben, még magas rangú politikusok esetén is.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!