Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9324 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

„Én nem mondom, hogy Trump KGB ügynök, de…”

0

Az orosz titkosszolgálat behálózta Donald Trumpot – állítja Luke Harding, aki 2007 és 2011 között a londoni The Guardian moszkvai tudósítója volt, s most könyvet adott ki arról, hogy az Egyesült Államok jelenlegi elnöke és az orosz titkosszolgálat között „különleges kapcsolat áll fenn.”

 

Luke Harding az egyetlen újságíró, aki találkozott Christopher Steele brit titkosügynökkel, aki egy 35 oldalas jelentést tett közzé arról, hogy az orosz titkosszolgálat hogyan támogatta Donald Trump megválasztását.

Mikor kezdődött ez a „különleges kapcsolat” Trump és az orosz titkosszolgálat között?

A KGB valószínűleg 1977-ben figyelt fel Donald Trumpra, amikor a milliárdos vállalkozó nőül vette a csehszlovák Ivanát. Aztán jött a nevezetes moszkvai utazás 1987-ben, ami után kezdett el Trump arról beszélni, hogy a politikában a helye. Egyidejűleg akkor vetette fel, hogy épülhetne egy Trump-torony Moszkvában is. Erre egyébként még tavaly januárban, a választási kampányban is visszatért.

Trump sokat tanult az oroszoktól és személyesen Vlagyimir Putyintól, aki maga is a KGB ezredese volt. Mindenekelőtt azt, hogy

a hazugság olyan munkaeszköz, amely nagyon sok esetben beválik. Trump pedig briliáns politikus és remekül használja a médiát –állítja a brit szerző.

Mi lesz ezután hiszen Washingtonban vizsgálat folyik Trump ellen az orosz kapcsolatai miatt?

„Szerintem Trump előbb vagy utóbb ki fogja rúgni Mueller különleges ügyészt, aki a vizsgálatot vezeti! Nem tehet mást hiszen az ügyész jelenleg a fiát, ifjabb Donald Trumpot és a vejét, Jared Kushnert faggatja. Ha kiderül, hogy milyen is volt a különleges kapcsolat az oroszok és Trump között, akkor az USA eddig nem látott alkotmányos válságba kerül hiszen az elnöke együttműködött egy másik állammal méghozzá nem is akármelyikkel, Oroszországgal!” –nyilatkozta Luke Harding a párizsi Le Monde-nak abból az alkalomból, hogy könyvet adott ki Donald Trump orosz kapcsolatairól.

Financing of Hungarian sports: court rules it must be transparent

Even small victories can lift anti-Orbán hearts nowadays in Hungary. Thanks to the recent decision of the Kúria, Hungary’s highest judicial body, Viktor Orbán was rendered a defeat that must have hit him hard. At risk is what he considers to be one of his greatest achievements, the Felcsút Football Academy. Hungarian Spectrum:

Transparency International spent a considerable amount of time and energy investigating the government’s lavish support of sports and came to the conclusion that the sports financing system the Orbán government established is rotten to the core. In the course of its investigation Transparency International also ascertained that the „absolute winner of the whole system is the village of Felcsút and its football club.” Felcsút has become the symbol of everything that is wrong in Viktor Orbán’s Hungary. It is a village of 2,000 people with one of the most lavish football stadiums, which can seat 4,500. The club uses all sorts of tricks to entice people to attend the club’s games, usually to no avail. The stadium is practically empty most of the time. In fact, according to those in the know, Hungarian football is dead, and the incredible amount of money that was poured into the game was an utter waste. Hungary’s FIFA standing is the same as it was before.

Over the years people have tried to find out how much money was being spent on sports, mostly football. But the system is intentionally complicated in order to hide the exact amount that comes from two main sources: direct grants allocated for sports in the budget and something called Társasági Adókedvezmény/TAO (Corporation Tax Allowance), introduced in 2011. Corporations can get a tax break if they support one or more of five sports: football, handball, basketball, water polo, and ice hockey. Money allocated to support sports is considered to be part of the tax owed. Thus, all money that is donated to these sports is a direct loss to the central budget. Since 2011, according to the latest estimate, 330 billion forints of corporate tax money was diverted to sports organizations. Or, put another, more shocking way, in the last six years the Hungarian state has given up one out of every nine forints in tax revenue.

From this money 128 billion went to football clubs and 86 billion for handball, while the rest was shared by basketball, water polo, and hockey. Viktor Orbán has been insisting for years that TAO is not public money and therefore no one has the right to learn about the sponsors, the recipients, and the amount of the money donated.

Transparency International, being convinced that the tax allowance is public money, asked the ministry of human resources for their allocation figures, which was denied. Transparency at that point sued the ministry. In the first instance, Transparency lost the case. The decision was based on tax secrecy. In addition, the judge didn’t consider the requested data to be of public interest. On appeal, however, the decision was reversed. Tax secrecy as a reason for denying access to the information was discarded, and the court ruled that the TAO monies are, after all, considered to be public funds. The ministry then turned to the Kúria, and on October 25, 2017 the decision of the appellate court was upheld.

Concurrently with Transparency International’s suit against the ministry of human resources, Demokratikus Koalíció (DK) sued Viktor Orbán’s Academy in Felcsút for the release of all contracts for jobs that were financed by TAO money. Felcsút apparently received about 14 billion TAO forints in the last six years. In July 2016 the Székesfehérvár Court ruled in DK’s favor, but Felcsút Academy had no intention of obliging and appealed. In February 2017 the Budapest Appellate Court also ruled in DK’s favor, but for a different reason from the Székesfehérvár Court. While the lower court considered TAO to be public money, the appellate court based its verdict on the non-profit status of Felcsút Academy. Felcsút Academy was obliged to turn over all documents relating to TAO funds within 15 days. Felcsút Academy again appealed the verdict, and thus the case ended up in the Kúria for a final decision. On November 15 the Kúria ruled that Felcsút must provide details of how they spent the enormous amounts of “public” money. The verdict could have been predicted because a month earlier, in connection with the Transparency International case, the Kúria had already declared TAO funds to be a public resource.

Index described the verdict as “the final and humiliating defeat of Orbán’s football academy.” János Lázár’s reaction a day later amply showed what kind of a country Hungary has become in the last six or seven years. During Lázár’s usual press conference on Thursday, when asked his opinion of the Kúria’s decision, he said: “There is a judge in this country who is very angry with Hungary’s government and Fidesz. His name is András Baka. Because of his changed official status, he has been greatly offended, and for some strange reason all TAO cases end up on his desk. I wouldn’t want to suppose that any bias would have influenced the judge, who on numerous occasions publicly criticized Fidesz and the government.”

Let’s stop here for a moment and go back to 2011, when the Hungarian Supreme Court became the Kúria. The chief justice at the time was András Baka who, prior to his appointment in 2008, had been a judge at the European Court of Justice for Human Rights for 17 years. Although he was considered to be a conservative judge, he became worried about Viktor Orbán’s so-called judicial reforms. He objected, for example, to the forced early retirement of judges, which gave the government a free hand to fill about 300 positions that became vacant as a result of the new law on retirement. Orbán desperately wanted to get rid of Baka and eventually came up with a good excuse. Baka hadn’t been a judge in Hungary for five years. His 17 years with the European Court of Justice were not considered relevant. Baka turned to the European Court of Human Rights and eventually was awarded about 100,000 euros, which naturally the Hungarian government, or to be precise Hungarian taxpayers, had to cough up. Baka couldn’t return to his old post, which had been filled by someone else, but he was reinstated, I’m sure grudgingly, as one of the leading judges in the Kúria.

The Kúria’s answer to Lázár was brief and to the point. They will not comment on politicians’ statements concerning their activities, but the spokesman explained that the assignment of cases is determined a year ahead and given to judges according to their professional specialties.

Unfortunately, I’m not at all sure that this is the end of the story because János Lázár intimated at the press conference that it was time “to make order” as far as TAO is concerned. To make order to me means that they will most likely come up with some modification to the law that would prevent the public from learning where that incredible amount of money has gone.

S. Balogh Éva

Amire sok pénzt szán Európa – a 2018-as büdzsé

0

Az Európai intézmények szombaton megállapodtak a 2018-as költségvetésben – mint az erről kiadott közlemény leszögezi: a büdzsé a Juncker-Bizottság politikai prioritásait és szándékait  tükrözi.

 

Az Európai Unió 2018-as költségvetésének nagyobb része a munkahelyteremtésre – ezen belül is főként a fiatalok munkához jutásának támogatására, valamint a növekedés ösztönzésére, továbbá a stratégiai beruházásokra és a konvergenciára megy el. Emellett folytatódik a migrációs kihívások megfelelő kezelése és támogatása, mind az Unió területén, mind pedig azon kívül.

Günther Oettinger, költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős német uniós biztos. (MTI/EPA/Julien Warnand)

Günther H. Oettinger a költségvetésért felelős biztos szerint

„Ez mindenki költségvetése, több munkahelyet teremt, gyorsítja a növekedést, előmozdítja a beruházásokat. Segít a fiataloknak a munkához jutásban, s biztonságosabbá teszi európát. Minden elköltött cent hatékonyan segíti a hozzáadott érték növelését.”

Az uniós költségvetési tervezetben minden finanszírozandó program mellett két összeg szerepel: a kötelezettségvállalási, illetve a kifizetési előirányzat. (Kötelezettségvállalási előirányzat az adott évben szerződésben leköthető források, míg a kifizetési előirányzat a ténylegesen kifizetett összegek.)

A Parlamentnek és a Tanácsnak még formálisan is rá kell majd bólintaniuk a büdzsére.

A NAV ezúttal nem bírságolni akar

0

A legkisebbek – a mikrovállalkozások – a kedvezményezettjei az adóhatóság által kínált lehetőségnek, amelyet Tállai András, a NAV vezetője, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára jelentett be. Aki tévedett, most büntetés nélkül korrigálhat.

 

Támogató eljárást indít hétfőtől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azoknál a mikrovállalkozásoknál, amelyeknél az adóhatóság a rendelkezésére álló és a bevallási adatok között jelentős eltérést talált. A kockázatelemzők felhasználták többek között az online pénztárgép, illetve az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer (ekáer) adatait is.

A revizorok megjelenésére számíthatnak például azok a vállalkozások, amelyek az elmúlt időszakban legalább egy hónapig semmit nem ütöttek az online pénztárgépükbe, ám a rendelkezésre álló adatok szerint az üzletük nyitva volt, az értékesítés nem szünetelt. Azokat az adózókat is felkeresi a NAV, akik az ekáer adatok szerint jóval nagyobb összegben hoztak be az EU más tagállamából árut, mint amennyit az áfabevallásukban feltűntettek – árult el részleteket az MTI-nek.

A revizorok támogató eljárást indítanak, így

a legtöbbször könyvelő nélküli mikrovállalkozások és a 10 millió forint alatti éves bevétellel rendelkező cégek képviselői személyes segítséget kapnak a revizoroktól, az eljárás keretében rendezett jogsértések miatt semmilyen szankciót nem szabhat ki az adóhivatal.

Tállai András megjegyezte, hogy ha a mikrovállalkozókat nem támogató, hanem ellenőrzési eljárásban vizsgálná a NAV, akkor az érintettek a befizetni elmulasztott adó megfizetésén túl akár 200 százalékos adóbírsággal és a jegybanki alapkamat kétszeresére rúgó késedelmi pótlékkal is számolhatnának. Így viszont az adón kívül csak a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű önellenőrzési pótlékot kell megfizetnie.

Tárgyalások kezdődnek Zimbabwéban – Frissítve!

0

Zimbabwe kormányzó pártja elmozdítja elnöki posztjáról a 93 éves Robert Mugabét – közölte a Reuters hírügynökséggel a párt egyik vezetője, Chris Mutsvangwa, egy háborús veterán. Korábban azt tudatták, hogy a házi őrizetbe került – de nyilvános programon azóta már részt vett – zimbabwei elnök az őt megpuccsoló hadsereg vezetőivel találkozik, egy katolikus pap moderálja a tárgyalást.

Egyre fokozódott és fokozódik a nyomás Mugabén.

Több tízezren tüntettek szombaton Hararéban – a tömeg részint így kívánta megünnepelni a Mugabe ellen végrehajtott puccsot, részint követelte az elnök lemondását. Mugabe szerdai házi őrizetbe helyezése óta nem hajlandó erre. A felvonulók az elnöki hivatalhoz és rezidencáhpz vonultak, skandáltak és plakátokat tépdestek le az út mentén.

Nem csak ők, Mugabe Zanu-PF pártjának vezetői közül is a legtöbben az elnök távozását szeretnék. A tíz pártvezető közül kilenc emellett foglalt állást a szombati központi bizottsági szavazáson.

A BBC harare-i tudósítója szerint

Mugabe számára már nincs visszaút.

Az irányítás kezd kikerülni az uralkodó Zanu párt kezéből, s egyre nagyobb a nyomás egy átmeneti kormány megalakítására, amelyben az ellenzék is helyet kell kapjon.

Mugabe azzal indokolja a ragaszkodását az elnöki poszthoz, hogy ha lemondana, azzal legalizálná a puccsot. Ugyanakkor a hadsereg tagadja a puccs tényét, s nagy a nemzetközi nyomás a helyzet békés, jog szerinti rendezésére – jelentette Zimbabwéból a BBC.

Akárhogyan is fordulnak a dolgok, egy biztos: az afrikai országban egy történelmi korszak zárult le Robert Mugabe letartóztatásával. Vajon milyen szerepet játszott Mugabe bukásában például Kína? Erre is kitér legfrissebb elemzésünk.

Vajon mi vár most arra az országra, amelynek élén Afrika leghosszabb ideig hatalmon lévő diktátora állt vagy inkább ült? Erre is választ ad munkatársunk elemzése.

Ha pedig az afrikai országra magára kíváncsi, nagyon sok tényt és érdekességet megtudhat ebből a cikkünkből.

 

 

Váratlanul elhunyt a spanyol legfőbb ügyész

0

Meghalt José Manuel Maza, Spanyolország 66 éves legfőbb ügyésze, aki a katalán vezetők elleni vádemelésben is fontos szerepet vitt. Egy Buenos Aires-i konferencián vett részt, fertőzést kapott, kórházba került, de az életét már nem tudták megmenteni – jelentették a nemzetközi hírügynökségek.

 

Az elhunyt legfőbb ügyészt a legfelsőbb bíróság ügyésze, Luis Navajas helyettesíti – jelentette a Euronews, hozzátéve: az új legfőbb ügyészt a kormány jelöli majd ki, személyét az igazságszolgáltatási tanácsnak kell jóváhagynia, majd a király nevezi ki.

José Manuel Maza emelt vádat a katalán elnök és menesztett kormánya ellen. A vádemelést akkor azzal indokolta, hogy

„Döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött, az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én.”

Carles Puigdemont elnök és a vele együtt Brüsszelben tartózkodó négy másik leváltott katalán kormánytag azután feladta magát a belga rendőrségen. Jelenleg Brüsszelben várnak a döntésre, hogy kiadják-e őket Spanyolországnak.

A többi kormánytag előzetes letartóztatásba került, több függetlenségpárti katalán politikus pedig szabadlábon várja, hogy megkezdődjék a büntetőpere.

Időközik ma Magyarországon

0

Több helyen is tartanak ma Magyarországon időközi választásokat. Ezek a települési nemzetiségi képviseletet érintik.

 

Esztergomban reggel hat óra óta szavazhatnak az arra jogosultak az időközi szlovák települési nemzetiségi választáson. A három fős testület korábban feloszlott.

A Somogy megyei Háromfán a megválasztott képviselők száma a képviselő-testület, illetve közgyűlés működéséhez szükséges létszám alá csökkent, ezért két főt kell választani a roma települési nemzetiségi testületbe.

Nógrád megyében, Szandán is időközi roma települési nemzetiségi választás zajlik ma, szintén két főt kell megválasztani, és itt is az a helyzet állt elő, ami Háromfán: a megválasztott képviselők száma a képviselő-testület, vagy közgyűlés működéséhez szükséges létszám alá csökkent.

Tíz éve történt: Kicserélték a rendőrpalota szétlőtt ablakait

0

Tíz év, 2007. november 19-én fejeződött be a munka a Teve utcai rendőrpalotán, a szakemberek kicserélték a még februárban szétlőtt ablakokat, írta akkor a Független Hírügynökség.

Azért kellett várni rá, mert a speciális ablaktáblákat egész Európában egyetlen cég gyártotta.

A Teve utcai rendőrpalotára még 2007. február 13-án hajnalban adtak le sorozatlövést a József Attila Színház mögül.

Az épületbe 15 töltény csapódott

a 9. és 14. emeletek között, senki sem sérült meg. A rendőrség először 5 millió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki, majd ezt később megduplázták, de a lövöldözőt vagy lövöldözőket azóta sem fogták el.

A civilek találnák meg a 106 „igaz embert”

1

A Közös Ország Mozgalom kiterjedt kampányt szervez, hogy kiderüljön, ki a legalkalmasabb jelölt a 106 egyéni választókerületben. Mintegy 1000 fős mintából, személyes úton, közvélemény-kutatást szerveznek, amelyet közösségi finanszírozásból, állampolgári adományokból finanszíroznak. Ez számításaik szerint nettó kétmillió forintba fog kerülni.

Ezt Gulyás Márton a KOM vezető aktivistája jelentette be a mozgalom választási nagygyűlésén, Budapesten. A rendezvényen megjelent a demokratikus ellenzék több pártja – a Momentum igazoltan volt távol, mivel ők már korábban rendezvényt hirdettek erre az időpontra.

Mellár Tamás, Pécs független képviselő-jelöltje a szélesebb összefogás szükségességéről beszélt, amelyhez fontos az, hogy a politikai pártok mellett a civilek is hallassák a hangjukat. A civileknek azt kell kikényszeríteniük, hogy mindenhol a legesélyesebb jelölt induljon.

Kész Zoltán, Veszprém független képviselő-jelöltje szerint a reménytelenséget kell legyőzni. Ehhez őszinte beszéd és munka kell. Úgy vélte, keletről jót nem várhatunk, el kell zavarni a Fideszt.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke kifejtette, hogy hisz a szabadságban és a versenyben, az új pártok segítik megújítani a régi pártokat. Szerinte az MSZP-DK-Együtt-Párbeszéd meg fog állapodni. Tegnap is tárgyaltak, a jövő héten is fognak, és várhatóan a következő hetekben megszületik majd a megállapodás. Hozzátette: „a többiek majd eldöntik, jönnek-e velünk.” A Fidesz legyőzéséhez Gyurcsány szerint el kell tudni hagyni a pártszimpátiát és a közös demokratikus ellenzéki jelöltre szavazni azért, hogy veszítsen a Fidesz.

Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke is az együttműködés szükségességéről beszélt. Szerinte újra rendszerváltásra van szükség, vissza kell térni a szabadsághoz.

Az MSZP-s Gőgös Zoltán alelnök elmondta, hogy a szocialistákon nem fog múlni a kormány- és rendszerváltás. Szerinte el kell kezdeni kampányolni.

Mindezzel a MOMA-s Kajdi József alelnök is egyetértett.

Karácsony Gergely, az Együtt-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje az együttműködés mellett a programok fontosságát emelte ki. A Fidesszel az a bajuk, hogy egyszínű Magyarországot szeretne, míg szerinte sokszínű Magyarország kell.

(Víz Ági)

Orbán is neo-bolsevik lenne?

0

„A bolsevizmus visszatért és van miért aggódnunk” – címmel jelentetett meg egy terjedelmes írást a The Washington Post című lapban Anne Applebaum, amerikai történész, író. Írásának egyik fejezete a többek között Orbán Viktorról is szól. Az, amelyik a következő címet viseli: A neo-bolsevikok.

 

A szerző példákat sorol az általa ténylegesen marxistának tartottakra, mint írja, Spanyolországban és Görögországban erős párttá szerveződtek, Nagy Britanniában a Munkáspárt jelenlegi vezetője, Jeremy Corbyn is a szovjetbarát baloldalról érkezett, s az USA-ban is megtalálhatók a Demokrata Párt mentén, valamint egyetemi kampuszokon. Ám bármennyire is divatos a baloldal egyes körökben, hatalma nincs, s nem is volt képes valódi forradalomra. Napjaink legbefolyásosabb bolsevikjai – akik

Leninhez és Trockijhoz hasonlóan a politikai szélsőségek farvizén indultak, mára hatalomra jutottak és valódi befolyásra tettek szert számos nyugati országban – nagyon is különböző politikai hagyományokból jöttek  

– hökkenti meg az olvasókat a szerző, akiknek szavait a lapban két politikus képe illusztrálja e helyen: Marine Le Pen francia szélsőjobbos politikusé és Orbán Viktor magyar miniszterelnöké.

„Donald Trump, Orbán Viktor, Nigel Farage, Marine Le Pen és Jroslaw Kaczynski: habár őket gyakran széljobbosként vagy alt-right-ként emlegetik, valójában neo-bolsevikok, akiknek kevés közük van ahhoz a jobboldalhoz, amely a II. Világháború óta a nyugati politika része, és nem kapcsolódnak a mai konzervatív pártokhoz sem”

– szögezi le Applebaum. A kontinentális Európában megvetik a kereszténydemokratákat, akiknek a bázisa az egyház, s akik a II. Világháború borzalmai után a moralitás visszahozását célozták meg. S nincs semmi közük az angolszász konzervativizmushoz sem, amely a szabad piaci gazdaság, a szólásszabadság és a burke-i liberális konzervativizmus szószólója. Akár a német vagy a holland kereszténydemokratákat, akár a brit Torykat, az amerikai republikánusokat, a kelet-európai konzervatívokat vagy a francia gaullistákat vesszük, a háború utáni nyugati konzervatívok egytől egyik a képviseleti demokrácia, a vallási tolerancia, a gazdasági integráció és a nyugati szövetség az elkötelezett hívei.

Ezzel szemben az új jobboldal vagy alt-right neo-bolsevikjai nem akarják konzerválni vagy megőrizni azt, ami van. Nem követik a burke-i utat, ők olyan radikálisok, akik meg akarják dönteni a meglévő intézményeket.

A Lenin és Trockij által ajánlott fals és félrevezető jövőkép helyett ők a múlt fals és félrevezető vízióját kínálják. Olyan világot idéznek meg, amelyben etnikailag és faji alapon tiszta nemzetek vannak, a régi hagyományok szerinti gyárak működnek, a hagyományos férfi-női hierarchiák az uralkodók és a határok átjárhatatlanok. Ellenségnek tekintik a homoszexuálisokat, a faji és vallási kisebbségeket, az emberi jogok szószólóit, a médiát és a bíróságokat. Sokszor nem valódi keresztények, inkább cinikusok, akik a „kereszténységet” törzsi azonosításként veszik, ezzel különböztetve meg magukat ellenségeiktől:

ők a „muzulmánok” ellen harcoló „keresztények”, vagy ha nincsenek muzulmánok kéznél, akkor a „liberálisok ellen mennek.

Szélsőséges mértékben adaptálták Lenin kompromisszumot nem tűrő hozzáállását, a társadalmi csoportok antidemokratikus felosztását és gyűlölettel teli rátámadását az „illegitim” ellenfeleikre. A hatalmon lévő lengyel illiberális nacionalista Jog és Igazságosság pártja a lengyeleket  „igaz lengyelekre” és „lengyelekre a legrosszabb fajtából” csoportokra osztja. Trump „igazi” amerikaiakról beszél, ellentétükként pedig az „elitet” emlegeti.

Stephen Miller, Trump beszédírója a közelmúltban a „kozmopolita” kifejezést használta egy keményen kérdező újságíróra, ami a zsidók közkedvelt sztálinista „beceneve” volt.

Meglepő módon, már a briteknél is megkezdődött a leninista nyelvezet használata: amikor 2016-ban egy bíró kimondta, hogy a Brexit népszavazás eredményét a Parlamentnek meg kell erősítenie, a xenofób kilépés-párti Daily Mail vezető anyagában bírák képeit hozta le azzal az aláírással, hogy „Az emberek ellenségei”.

Donald Trump első száz napja kaotikus és kiszámíthatatlan volt. Trump Twitter fiókjában az „amerikai emberek ellenségei” kifejezést használta, habár kétséges, hogy értette a történelmi kontextusát, a körülötte lévő emberei közül sokan bizonyára. Steven Bannon (megj.: Trump nemrég távozni kényszerült főtanácsadója), Stephen Miller és páran mások Trump közvetlen környezetében pontosan tudják, hogy egy ambiciózusabb cél eléréséhez vezető út első állomása csupán a politikai ellenfelek legitimációtól való megfosztása az „elitista” és „nem-amerikai” kifejezések sulykolásával, valamint a sajtó megcímkézésre, mint „álhír-terjesztő”.

Ha komolyan vesszük azt, amit ezek a szélsőségesek mondanak, akkor a végcéljuk olyan, amelyet a bolsevikok is megértettek volna: a meglévő politikai rend szétrombolása, beleértve az amerikai alkotmányt.

Bannon még 2013-ban szólított fel egy washingtoni konzervatív gyűlésen egy olyan „virulensen establishment-ellenes” és „lázadó” mozgalom elindítására, amely „szétveri ezt a várost, benne a progresszív baloldallal és az intézményesített republikánusokkal”. És mi jogosít fel egy olyan elnököt erre, aki nem több szavazattal lett elnök? Ez is ismerős: az „emberek” – írja a szerző, hozzátéve azt a Trump idézetet, mely szerint „átruházom a hatalmat rátok, az amerikai emberekre, elvéve azt Washingtontól”.

Ez nagyon is hasonlít a proletáriátus diktatúrájára, arra a mozgalomra, amely egykor Marxizmus úgy tartotta, átveszi a hatalmat a világban.  

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK