Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9320 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Bezárták Gulyás Mártonékat

0

Ülősztrájkkal tüntetnek a korrupció ellen civil aktivisták egy budavári étteremben: a Közös Ország Mozgalom és A Város Mindenkié csoport mintegy 20 tagja transzparensekkel jelent meg a Pest-Buda étteremben.

 

Azért tiltakoznak, mert az ingatlant szerintük áron alul adja ki az önkormányzat Zsidai Roy érdekeltségének, ami az épületben luxusszállót üzemeltet. Az aktivisták azt követelik, hogy az önkormányzat, gazdag kormányközeli vállalkozók helyett inkább a rászorulóknak biztosítson lakhatást. Az aktivistákra időközben rázárták az éttermet – azt tervezik, hogy egész éjszaka ottmaradnak – tudósított a Hír TV.

„A Pest-Buda étterem tulajdonosa Zsidai Roy Zoltán messze áron alul, alapvetően lakhatási célra fenntartott közvagyonban álló ingatlant magáncélra megkapott a Budavári Önkormányzattól, és ezt egyébként többszörös áron adja ki napi szinten, amivel súlyos károkat okoz a közvagyonban” – mondta Gulyás Márton, a Közös Ország Mozgalom vezetője

Bravó férfiak és diplomások!

1

Elkeserítő képet fest a magyarok hozzáállásáról az utóbbi időben nyilvánosságra került zaklatásokkal kapcsolatban készített felmérés: a megkérdezettek mintegy negyven százaléka szerint az áldozatok is tehetnek a dologról. Sok férfit és diplomást nem háborítanak fel ezek az ügyek.

 

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, november 11 és 15 között, 1001 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta meg a magyar választókorúak véleményeit a szexuális zaklatási ügyekről, és ezek társadalmi megítéléséről.

A megkérdezettek 65 százaléka felháborítónak tartja az ilyen ügyeket, a legkevésbé vélekednek így a férfiak, illetve  a diplomások, ezeknek csupán az 55, illetve 58 százaléka. A válaszadók 17 százaléka természetesnek mondta, 15 százalékát pedig egyszerűen nem is érdeklik ezek az ügyek.

A válaszadók szerint a társadalom hozzáállása az elsődleges oka annak, hogy a zaklatási ügyek nagy részének nincs jogi következménye.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék, 24 ellenében) szerint a hatóságok nem jól kezelik ezeket az ügyeket, ezért sokan nem tesznek feljelentést. Azonban, tíz megkérdezettből négy (41 százalék, 48 ellenében) szerint az áldozatok is tehetnek arról, hogy zaklatás áldozati lesznek.

Mindössze a megkérdezettek negyede (24 százalék, 70 ellenében) gondolja úgy, hogy felesleges a zaklatási ügyekkel foglalkozni, valamint ötöde (22 százalék, 66 ellenében) látja úgy, hogy a nyilvánosságra került ügyek ártatlan dolgok és nem kellene ezért embereket meghurcolni; leginkább a 60 év felettiek (31 százalék).

Gulyás Márton halálos tévedése

0

Bartus László az Amerikai Népszavában írt véleménycikkében arra igyekszik rámutatni, hogy hamis premisszából indul ki az ellenzéki összefogás, amely szerinte eleve kudarcra van ítélve. Ehelyett a bojkottot javasol, mert különben „Orbán egy négyharmados győzelemre és hosszú uralomra számíthat. Magyarország pedig tragédiára.”

Bartus Gulyás Mártonnak a Közös Ország Mozgalom rendezvényén mondott beszédére és a kanadai példára hivatkozva arra a megállapításra jut, hogy a példa téves premisszából indul ki. „Gulyás Márton kanadai példájának lényege az, hogy a választási rendszer aránytalansága kedvezett a Konzervatív Pártnak, s a töredezett ellenzék nem volt képes leváltani. Miután az ellenzék egyesült, sikeresen fordította a maga javára a választási rendszer aránytalanságát, és ezzel legyőzte a csaknem tíz éven át kormányzó Konzervatív Pártot.

„Hurrá. Tanulság: ugyanezt kell csinálni.”

Bartus szerint azonban Orbánék távozása (hipotetikus választási vereség esetén) egyrészt nem azonos a NER bukásával, másrészt az ellenzéki pártok ellenérdekeltek az összefogásban:

„A rendszer ellenérdekeltté teszi a pártokat, hiszen egymás kárára tudnak csak nagyobb részesedést szerezni maguknak. Aki nem tud saját országos listát állítani, már eleve nem jut hozzá egy csomó pénzhez. S

aki a közösködés miatt lemond mandátumai egy részéről, az a saját pénzét kurtítja meg.

Az összefogás hiányát ezek a száraz tények befolyásolják, nem az, hogy saját arculatot akarnak kialakítani.”

„Gulyás Márton és az ellenzéki pártok ezért munkálkodnak a kör négyszögesítésén, és nem jönnek rá arra, hogy a gordiuszi csomót csak demokratikus választások követelésével lehet átvágni. Erről azonban épp Gulyás Márton, aki az arányos választási rendszer létrehozását sürgette, egyetlen mondatban lemondott.”

Bartus azt írja, hogy itt van a kanadai és a magyar példa közötti különbség. Kanadában törvényes kormány volt, jogállami berendezkedés. Ez egy nem elhanyagolható lényegi különbség. Az aránytalanság szülte összefogás megoldhatja a problémát egy demokratikus országban, ahol egyforma esélyek, feltételek vannak.

Ahol nem egy kalózkapitány nehezíti mindig a feltételét annak,

hogy a hajó elfogott utasai a szárazföldre jussanak, akik soha nem is tudják azt teljesíteni.

„Kanadában csak látszólag volt ugyanaz a helyzet, mint ami Magyarországon van, mert az ellenzék összefogása után a kormánypárt nem változtatta meg újra a választási törvényt, és nem akadályozta az ellenzék nyilvánossághoz jutásának lehetőségét. Magyarországon egy pártba tömörülhet minden ellenzéki, akkor se nyerhetnének, hanem tovább szívatnák őket.”

Bartus felteszi a kérdést: miért kell ezt tudomásul venni, miért kell ehhez alkalmazkodni,

miért kell az embereket azzal hitegetni, hogy a puccsisták leválthatók általuk alkotott szabályok között?

Miért végzetszerű az, hogy Orbán uralkodjék? Ha a feltételeit elfogadják, és azok között veszítenek (ahogy veszíteni is fognak mindig), azzal elismerik törvényesnek mind a rendszert, mind azokat a szabályokat, amelyek között Orbánt leváltani nem lehet. Ezzel legitimálják és törvényesítik a törvénytelenséget. A népet pedig becsapják, abban a tudatban tartják őket, hogy leválthatták volna a puccsista bűnözőket, de nem sikerült. A törvénytelen hatalmuk törvényes, jogszerű, nincs mit tenni ellene. Ez azonban sem a nép uralmával, sem a népfelség elvével, sem az Alkotmánnyal nem egyeztethető össze.

Gulyás Márton tehát téved – vonja le a következtetést Bartus: Mi sem bizonyítja a logikája abszurditását, mint amikor felteszi magának a kérdést, hogy Orbán esetleges leváltása után mi következne, akkor azt tudja mondani, hogy „A helyes és őszinte válasz: azt biztosan tudhatjuk, hogy mi történik, ha marad a NER”. De ez nem válasz arra, hogy

semmit nem tudnak arról, hogy mi történne, ha választáson véletlenül leváltanák a bűnözőket. Semmi.

Bartus László arra is igyekszik válaszolni, hogy miért bukna meg a rendszer a bojkottal?

„Orbán rendszere addig él, amíg a demokrácia hamis látszatát kelti. Amint ez megszűnik, a napjai meg vannak számlálva. A rendszeren kívülről, lemondva az állami pénzről kellene a rendszer alapjait támadni, törvénytelennek nyilvánítani, a letartóztatásukat követelni, még akkor is, ha a kezükben az ügyészség és minden. Tömegek csatlakoznának hozzájuk, mert az igazság képviselete hitelessé tenné őket, a sok hazugság visszájára fordulna. Bűnözőkké kellene nyilvánítani Orbánékat, és nem tárgyalni velük, csak a távozásukat követelni. Egyébként ez az egyetlen törvényes és jogszerű magatartás velük szemben. Ez az egyetlen békés ellenállás abban az esetben, amikor mindenen átgázolnak, és az alkotmányos rendet megdöntik. De ehhez le kell mondani a pénzről, a kedvezményekről, a látszatról, egy ideig vállalni kell a rendszeren kívüliséget. De ez az egyetlen módja a rendszer vér nélküli, békés megdöntésének. A rendszer bojkottja, a kivonulás, világbirodalmakat győzött le.”

Bartus válaszol Gulyás Márton hipotetikus kérdésére is, tudniillik, hogy mi a teendő:

„Orbán, Schmitt, Áder, Rogán, Szijjártó, Lázár és társaik kegyelmi kérvényét elutasítani, és már az ítéletben kikötni, hogy kegyelmet és kedvezményt nem kaphatnak.”

A cikk végkövetkeztetése:

„Magyarországon Orbán ellenfelei még most sem néznek szembe a valóságos helyzettel, nem hajlandóak tudomásul venni, hogy mi történt, és nem hajlandóak áldozatot hozni. Hazugságokkal illúziókba ringatják magukat. Ezek mind alaptalan remények, logikátlan, abszurd próbálkozások, pótcselekvések. Messze még a hajnal. Orbán egy négyharmados győzelemre és hosszú uralomra számíthat. Magyarország pedig tragédiára.”

3,4 millió uniós tatózkodási engedélyt adtak ki

0

Rekordszámú tartózkodási engedélyt adtak ki az Európai Unió tagországai az Unión kívülről érkezett bevándorlók számára. A legtöbben Nagy Britanniába és Lengyelországba költöztek. A motivációk eltérőek.

 

A Brexit népszavazás eredményét a legtöbben annak tulajdonították, hogy a britek sokallták a bevándorlók számát. Ehhez képest az Európai Unió 28 tagállama közül tavaly ők adták ki a legtöbb tartózkodási engedélyt Unión kívüli polgárok számára. A második legtöbb három hónapnál hosszabb időre érvényes tartózkodási engedélyt – minden korábbi rekordot megdöntve – a lengyelek biztosították a kérelmezőknek, pedig a varsói kormány – a londonihoz és a budapestihez hasonlóan – igencsak euroszkeptikus húrokat penget.

A párizsi Le Figaro összeállítása az EU-n kívüli bevándorlókat veszi számba.

Különös bukét ad ennek a listának, hogy a listavezető első két ország – Nagy Britannia és Lengyelország – különleges kapcsolatban áll: Nagy Britanniában jelenleg a lengyelek alkotják a legnagyobb külföldi közösséget, több mint 800 ezer emberrel.

Tavaly több mint 3,4 millió tartózkodási engedélyt adtak ki az EU tagállamaiban

(csaknem egyharmaddal többet, mint a megelőző évben), s ebből csak Nagy Britanniába 866 ezret. A legnagyobb csoportot  a diákok képezik, ők kapták az összes engedély 42%-át. Munkavállalási célt csak a bevándorlók 13,5%-a jelölt meg.

Persze nehéz kiolvasni a tartózkodási engedély hivatalos papírjaiból azt, hogy valójában mi a bevándorló szándéka.

Az unión kívüli bevándorlók elsősorban az USA-ból, Indiából és Kínából érkeznek Nagy Britanniába.

Egészen más a helyzet Lengyelországban: ott a tartózkodási engedélyek zömét az ukránok kapják, akik munkavállalás céljából érkeznek (87%).

A harmadik legtöbb engedélyt Németország adta ki: ott azonban már a bevándorlók dominálnak. A legtöbb a szíriai (súlyuk 44%).

Franciaország áll a negyedik helyen, ahol a családegyesítés a fő szempont. Ezért nem csoda, hogy Algériából és Marokkóból érkeznek így a legtöbben az országba. Az már talán meglepőbb, hogy kínai a harmadik legtöbb engedélyt kapó küldő ország, de Franciaország befogadó ország, s ott él Európa egyik legnagyobb kínai közössége.

Amikor Nobel díjat kapott egy emigrációban élő kínai író, akkor az újságíróknak a párizsi kis Kínában a XIII-ik kerületben kellett őt felkeresniük.

Nehezen tudtak eligazodni, mert a párizsi toronyházban szinte minden név kínai volt.

London már készíti a „Brexit-számlát”

0

Nagy-Britannia a decemberi EU-csúcs előtt benyújtja a „Brexit-számlát”, azt, hogyan javasolja rendezni anyagilag a válását  az Unióval. Az Európai Unió tagállamainak a vezetői december 14-15-én tartják csúcstalálkozójukat Brüsszelben. Philip Hammond pénzügyminiszter a mostani bejelentését azzal egészítette ki, hogy keményen fognak tárgyalni – idézte szavait a Reuters.

 

A brit pénzügyi kötelezettségek rendezése kapcsán eddig nem nagyon hangzottak el konkrét számok egyik fél részéről sem a nyilvánosság előtt. A Financial Times a közelmúltban ugyanakkor olyan számításokkal állt elő, melyek szerint az EU akár százmilliárd euró egyszeri bruttó befizetési igényt is benyújthat Londonnak a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodás fejében. A londoni gazdasági napilap szerint a Nagy-Britanniának járó uniós térítések kiszűrésével ez 60 milliárd euró nettó befizetést jelentene – emlékeztet az MTI.

Theresa May brit miniszterelnök már korábban és többször is leszögezte, hogy készek maradéktalanul teljesíteni a kötelezettségeiket.

A Reuters arra hívj fel a figyelmet, hogy három nap múlva kell benyújtania a pénzügyminiszternek a jövő évi költségvetés tervezetét, amellyel szűk mozgástéren belül kell bebizonyítania, hogy a konzervatív kormány képes egyidőben kezelni a hazai problémákat és az Uniós kilépési ügyeket.

Az Európai Unióval szembeni brit pénzügyi kötelezettségek ügye egyike azoknak a sarkalatos kérdéseknek, amelyekben az EU álláspontja szerint érdemi előrelépést kell elérni ahhoz, hogy a Brexit-tárgyalásokon tovább lehessen lépni a brit távozás feltételrendszerének meghatározását célzó jelenlegi szakaszból a brit EU-tagság megszűnése utáni kapcsolatrendszerről – mindenekelőtt a kereskedelmi kapcsolatokról – szóló második szakaszba. London szeretné, ha a decemberi EU-csúcson ez megtörténne, több uniós vezető is jelezte azonban az utóbbi napokban, hogy erre egyelőre nem lát lehetőséget.

Helycserés támadás Zimbabwéban

0

Eltávolították a hatalomból Robert Mugabét. A 37 évig elnökként az országot irányító 93 éves politikust pártja, a kormányzó Zanu-PF váltotta le. Utódja a Mugabe által két hete elbocsátott korábbi alelnök, Emmerson Mnangagwa lett. Ezután indult be az eseményeknek az a láncolata, amely Mugabe uralmának a végéhez vezetett.

 

A BBC jelentése szerint nem csak Mugabét fosztotta meg hatalmától pártja, feleségét, Grace-t a pártból is kitették – mint a hírügynökség emlékeztet rá, őt akarta Mugabe megtenni elnökhelyettesnek, s ezzel fordította a hadsereget maga ellen, oly annyira, hogy végül puccsot követettek el ellene. A hadsereg ezt ugyan tagadja, de az tény, hogy házi őrizetbe vették Mugabét.

A hatalomból kiebrudált elnök a tervek szerint még a nap folyamán tárgyal a hadsereggel. Vélhetően jövendő sorsáról.

A történések hátteréről itt és itt olvashat.

 

„Én nem mondom, hogy Trump KGB ügynök, de…”

0

Az orosz titkosszolgálat behálózta Donald Trumpot – állítja Luke Harding, aki 2007 és 2011 között a londoni The Guardian moszkvai tudósítója volt, s most könyvet adott ki arról, hogy az Egyesült Államok jelenlegi elnöke és az orosz titkosszolgálat között „különleges kapcsolat áll fenn.”

 

Luke Harding az egyetlen újságíró, aki találkozott Christopher Steele brit titkosügynökkel, aki egy 35 oldalas jelentést tett közzé arról, hogy az orosz titkosszolgálat hogyan támogatta Donald Trump megválasztását.

Mikor kezdődött ez a „különleges kapcsolat” Trump és az orosz titkosszolgálat között?

A KGB valószínűleg 1977-ben figyelt fel Donald Trumpra, amikor a milliárdos vállalkozó nőül vette a csehszlovák Ivanát. Aztán jött a nevezetes moszkvai utazás 1987-ben, ami után kezdett el Trump arról beszélni, hogy a politikában a helye. Egyidejűleg akkor vetette fel, hogy épülhetne egy Trump-torony Moszkvában is. Erre egyébként még tavaly januárban, a választási kampányban is visszatért.

Trump sokat tanult az oroszoktól és személyesen Vlagyimir Putyintól, aki maga is a KGB ezredese volt. Mindenekelőtt azt, hogy

a hazugság olyan munkaeszköz, amely nagyon sok esetben beválik. Trump pedig briliáns politikus és remekül használja a médiát –állítja a brit szerző.

Mi lesz ezután hiszen Washingtonban vizsgálat folyik Trump ellen az orosz kapcsolatai miatt?

„Szerintem Trump előbb vagy utóbb ki fogja rúgni Mueller különleges ügyészt, aki a vizsgálatot vezeti! Nem tehet mást hiszen az ügyész jelenleg a fiát, ifjabb Donald Trumpot és a vejét, Jared Kushnert faggatja. Ha kiderül, hogy milyen is volt a különleges kapcsolat az oroszok és Trump között, akkor az USA eddig nem látott alkotmányos válságba kerül hiszen az elnöke együttműködött egy másik állammal méghozzá nem is akármelyikkel, Oroszországgal!” –nyilatkozta Luke Harding a párizsi Le Monde-nak abból az alkalomból, hogy könyvet adott ki Donald Trump orosz kapcsolatairól.

Financing of Hungarian sports: court rules it must be transparent

Even small victories can lift anti-Orbán hearts nowadays in Hungary. Thanks to the recent decision of the Kúria, Hungary’s highest judicial body, Viktor Orbán was rendered a defeat that must have hit him hard. At risk is what he considers to be one of his greatest achievements, the Felcsút Football Academy. Hungarian Spectrum:

Transparency International spent a considerable amount of time and energy investigating the government’s lavish support of sports and came to the conclusion that the sports financing system the Orbán government established is rotten to the core. In the course of its investigation Transparency International also ascertained that the „absolute winner of the whole system is the village of Felcsút and its football club.” Felcsút has become the symbol of everything that is wrong in Viktor Orbán’s Hungary. It is a village of 2,000 people with one of the most lavish football stadiums, which can seat 4,500. The club uses all sorts of tricks to entice people to attend the club’s games, usually to no avail. The stadium is practically empty most of the time. In fact, according to those in the know, Hungarian football is dead, and the incredible amount of money that was poured into the game was an utter waste. Hungary’s FIFA standing is the same as it was before.

Over the years people have tried to find out how much money was being spent on sports, mostly football. But the system is intentionally complicated in order to hide the exact amount that comes from two main sources: direct grants allocated for sports in the budget and something called Társasági Adókedvezmény/TAO (Corporation Tax Allowance), introduced in 2011. Corporations can get a tax break if they support one or more of five sports: football, handball, basketball, water polo, and ice hockey. Money allocated to support sports is considered to be part of the tax owed. Thus, all money that is donated to these sports is a direct loss to the central budget. Since 2011, according to the latest estimate, 330 billion forints of corporate tax money was diverted to sports organizations. Or, put another, more shocking way, in the last six years the Hungarian state has given up one out of every nine forints in tax revenue.

From this money 128 billion went to football clubs and 86 billion for handball, while the rest was shared by basketball, water polo, and hockey. Viktor Orbán has been insisting for years that TAO is not public money and therefore no one has the right to learn about the sponsors, the recipients, and the amount of the money donated.

Transparency International, being convinced that the tax allowance is public money, asked the ministry of human resources for their allocation figures, which was denied. Transparency at that point sued the ministry. In the first instance, Transparency lost the case. The decision was based on tax secrecy. In addition, the judge didn’t consider the requested data to be of public interest. On appeal, however, the decision was reversed. Tax secrecy as a reason for denying access to the information was discarded, and the court ruled that the TAO monies are, after all, considered to be public funds. The ministry then turned to the Kúria, and on October 25, 2017 the decision of the appellate court was upheld.

Concurrently with Transparency International’s suit against the ministry of human resources, Demokratikus Koalíció (DK) sued Viktor Orbán’s Academy in Felcsút for the release of all contracts for jobs that were financed by TAO money. Felcsút apparently received about 14 billion TAO forints in the last six years. In July 2016 the Székesfehérvár Court ruled in DK’s favor, but Felcsút Academy had no intention of obliging and appealed. In February 2017 the Budapest Appellate Court also ruled in DK’s favor, but for a different reason from the Székesfehérvár Court. While the lower court considered TAO to be public money, the appellate court based its verdict on the non-profit status of Felcsút Academy. Felcsút Academy was obliged to turn over all documents relating to TAO funds within 15 days. Felcsút Academy again appealed the verdict, and thus the case ended up in the Kúria for a final decision. On November 15 the Kúria ruled that Felcsút must provide details of how they spent the enormous amounts of “public” money. The verdict could have been predicted because a month earlier, in connection with the Transparency International case, the Kúria had already declared TAO funds to be a public resource.

Index described the verdict as “the final and humiliating defeat of Orbán’s football academy.” János Lázár’s reaction a day later amply showed what kind of a country Hungary has become in the last six or seven years. During Lázár’s usual press conference on Thursday, when asked his opinion of the Kúria’s decision, he said: “There is a judge in this country who is very angry with Hungary’s government and Fidesz. His name is András Baka. Because of his changed official status, he has been greatly offended, and for some strange reason all TAO cases end up on his desk. I wouldn’t want to suppose that any bias would have influenced the judge, who on numerous occasions publicly criticized Fidesz and the government.”

Let’s stop here for a moment and go back to 2011, when the Hungarian Supreme Court became the Kúria. The chief justice at the time was András Baka who, prior to his appointment in 2008, had been a judge at the European Court of Justice for Human Rights for 17 years. Although he was considered to be a conservative judge, he became worried about Viktor Orbán’s so-called judicial reforms. He objected, for example, to the forced early retirement of judges, which gave the government a free hand to fill about 300 positions that became vacant as a result of the new law on retirement. Orbán desperately wanted to get rid of Baka and eventually came up with a good excuse. Baka hadn’t been a judge in Hungary for five years. His 17 years with the European Court of Justice were not considered relevant. Baka turned to the European Court of Human Rights and eventually was awarded about 100,000 euros, which naturally the Hungarian government, or to be precise Hungarian taxpayers, had to cough up. Baka couldn’t return to his old post, which had been filled by someone else, but he was reinstated, I’m sure grudgingly, as one of the leading judges in the Kúria.

The Kúria’s answer to Lázár was brief and to the point. They will not comment on politicians’ statements concerning their activities, but the spokesman explained that the assignment of cases is determined a year ahead and given to judges according to their professional specialties.

Unfortunately, I’m not at all sure that this is the end of the story because János Lázár intimated at the press conference that it was time “to make order” as far as TAO is concerned. To make order to me means that they will most likely come up with some modification to the law that would prevent the public from learning where that incredible amount of money has gone.

S. Balogh Éva

Amire sok pénzt szán Európa – a 2018-as büdzsé

0

Az Európai intézmények szombaton megállapodtak a 2018-as költségvetésben – mint az erről kiadott közlemény leszögezi: a büdzsé a Juncker-Bizottság politikai prioritásait és szándékait  tükrözi.

 

Az Európai Unió 2018-as költségvetésének nagyobb része a munkahelyteremtésre – ezen belül is főként a fiatalok munkához jutásának támogatására, valamint a növekedés ösztönzésére, továbbá a stratégiai beruházásokra és a konvergenciára megy el. Emellett folytatódik a migrációs kihívások megfelelő kezelése és támogatása, mind az Unió területén, mind pedig azon kívül.

Günther Oettinger, költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős német uniós biztos. (MTI/EPA/Julien Warnand)

Günther H. Oettinger a költségvetésért felelős biztos szerint

„Ez mindenki költségvetése, több munkahelyet teremt, gyorsítja a növekedést, előmozdítja a beruházásokat. Segít a fiataloknak a munkához jutásban, s biztonságosabbá teszi európát. Minden elköltött cent hatékonyan segíti a hozzáadott érték növelését.”

Az uniós költségvetési tervezetben minden finanszírozandó program mellett két összeg szerepel: a kötelezettségvállalási, illetve a kifizetési előirányzat. (Kötelezettségvállalási előirányzat az adott évben szerződésben leköthető források, míg a kifizetési előirányzat a ténylegesen kifizetett összegek.)

A Parlamentnek és a Tanácsnak még formálisan is rá kell majd bólintaniuk a büdzsére.

A NAV ezúttal nem bírságolni akar

0

A legkisebbek – a mikrovállalkozások – a kedvezményezettjei az adóhatóság által kínált lehetőségnek, amelyet Tállai András, a NAV vezetője, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára jelentett be. Aki tévedett, most büntetés nélkül korrigálhat.

 

Támogató eljárást indít hétfőtől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azoknál a mikrovállalkozásoknál, amelyeknél az adóhatóság a rendelkezésére álló és a bevallási adatok között jelentős eltérést talált. A kockázatelemzők felhasználták többek között az online pénztárgép, illetve az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer (ekáer) adatait is.

A revizorok megjelenésére számíthatnak például azok a vállalkozások, amelyek az elmúlt időszakban legalább egy hónapig semmit nem ütöttek az online pénztárgépükbe, ám a rendelkezésre álló adatok szerint az üzletük nyitva volt, az értékesítés nem szünetelt. Azokat az adózókat is felkeresi a NAV, akik az ekáer adatok szerint jóval nagyobb összegben hoztak be az EU más tagállamából árut, mint amennyit az áfabevallásukban feltűntettek – árult el részleteket az MTI-nek.

A revizorok támogató eljárást indítanak, így

a legtöbbször könyvelő nélküli mikrovállalkozások és a 10 millió forint alatti éves bevétellel rendelkező cégek képviselői személyes segítséget kapnak a revizoroktól, az eljárás keretében rendezett jogsértések miatt semmilyen szankciót nem szabhat ki az adóhivatal.

Tállai András megjegyezte, hogy ha a mikrovállalkozókat nem támogató, hanem ellenőrzési eljárásban vizsgálná a NAV, akkor az érintettek a befizetni elmulasztott adó megfizetésén túl akár 200 százalékos adóbírsággal és a jegybanki alapkamat kétszeresére rúgó késedelmi pótlékkal is számolhatnának. Így viszont az adón kívül csak a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű önellenőrzési pótlékot kell megfizetnie.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!