Mianmar és Vatikán mindössze fél éve vette fel a diplomáciai kapcsolatokat, de Ferenc pápa már el is látogatott a délkelet-ázsiai országba. Ő az első pápa Mianmarban, ahol körülbelül 700 000 katolikus él. Ám sokan amiatt tartják érdekesnek a pápa látogatását, mert arra kíváncsiak, hogy vajon szóba hozza fogja-e hozni a helyi muszlim közösség, vagyis a rohingják helyzetét.
Ferenc pápa a november 26-tól egészen december 2-ig tartó délkelet-ázsiai útja keretében legelőször Mianmarba repült. A rangoni repülőtéren mintegy 30 ezren várták, köztük a mianmari püspökök és a kormány egyes vezető személyiségei. Innen Najpjidót városába utazott tovább, és a tervek szerint
találkozni fog a kormányfői feladatokat ellátó Aung Szan Szú Kji államtanácsossal,
Htin Kjav államfővel, Min Aung Hlaing vezérkari főnökkel, valamint befolyásos buddhista vezetőkkel. Ferenc pápa szerdán szabadtéri misét mutat be egy ranguni sportpályán.
Augusztus óta 600 ezer rohingja menekült el Mianmarból, 58 százalékuk gyerek. Az ENSZ és jogvédő szervezetek etnikai tisztogatással vádolják a mianmari biztonsági erőket, de nagyon sok bírálat érte Aung Szan Szú Kji-t is, mivel a vádak szerint nem tesz semmit a védelmük érdekében.
A pápai látogatás egyik legnagyobb kérdése, hogy Ferenc pápa használni fogja-e a rohingja szót, mivel a mianmari katolikus közösség vezetői azt kérték tőle, hogy kerülje az országban elismert státussal nem rendelkező kisebbség megnevezését, mert azzal már lényegében állást foglal a kérdésben. Greg Burke szentszéki szóvivő azt nyilatkozta, hogy Ferenc pápa útja
„diplomáciai szempontból nagyon érdekes út lesz”.
Ezt ugyanis arra értette, hogy viszonylag kevés dolgot fognak közvetíteni: csak Ferenc pápa megérkezését, valamint a Bangladesben és Mianmarban bemutatott pápai misét. A pápa már korábban jelezte, hogy azért vállalkozott a mianmari útra, hogy segítsen feloldani a konfliktust a buddhista többség és a muszlim kisebbség között.
Az egyházi vezető csütörtökön a szomszédos Bangladesben folytatja térségbeli útját. Szombaton részt vesz egy dakkai vallástalálkozón, ahol a rohingja közösség tagjai is jelen lesznek.
Közlekedési káosz volt Budapesten a kínai-kelet-európai csúcstalálkozó miatt, interjút adott a Független Hírügynökségnek Felcsuti Péter, konferenciát tartottak az orosz külpolitikáról, ápolónők kerültek a vádlottak padjára és durva tömegverekedés volt az NFL-ben – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.
Orbánnak hatalom és pénz kell
MTI Fotó: Kovács Tamás
Az európai országok zöme számára a demokrácia léte oly természetes, mint a levegő. Nekünk, magyaroknak azonban jó ez a levegőtlen ország – ezt mondta Felcsuti Péter, a Bankszövetség egykori elnöke, közgazdász a FüHü-nek adott interjúban. Szerinte mi jól érezzük magunkat egy olyan vezetővel, aki – és ezt Orbán Viktor tökéletesen kitapintotta – sértettségi alapon működik, kisszerű, provinciális, a saját kakastollával hetvenkedik. Orbán, állítja Felcsuti, a kiváló hatalomtechnikus
olyan értékeket hozott magával, ahol nem léteznek kompromisszumok, csak legyőzendő ellenség,
és a szélesebb értelemben vett családon kívül mindenki az. A közgazdász úgy látja: a pangás évtizedei a jellemzők a gazdasági állapotainkra, de a társadalmi viszonyainkra is, ami, ha nem éri valami sokk az országot, akkor hosszú ideig így maradhat. Már csak azért is, mert szerinte a demokratikus ellenzék mélyen alulteljesít, politikai, intellektuális és erkölcsi értelemben egyaránt.
Csúcstalálkozó és káosz
Li Ko-csiang és Orbán Viktor MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Közlekedési káosz volt Budapesten a Kína-Kelet-Közép-Európa csúcstalálkozó miatti lezárások következtében. A találkozón Orbán Viktor azt mondta: térségünk Európa növekedésének motorja, de
„a Kelet csillaga is magasan áll”,
ezért Európának nem szabad bezárnia. Arról is beszélt, hogy szerinte Európa legversenyképesebb befektetési környezete jött létre Kelet-Közép-Európában.
Megjelent a Budapest-Belgrád vasútra a közbeszerzési felhívás
Kiírták a közbeszerzést a Budapest-Belgrád-vasútvonal határig terjedő első felének felújítására. A 160 kilométer per óra sebességű vonalat 4 év alatt tervezik megépíteni, három jelentkezővel számolnak. A kiíró a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.
Évekig nem várható komoly előrelépés a kelet-ukrajnai konfliktusban, erről beszéltek szakértők a Friedrich Ebert Alapítvány és a CEU Európai Szomszédsági Tanulmányok Központjának közös konferenciáján, Budapesten. Egyrészt azért, mert jövőre várhatóan újraválasztják Putyint, és
az orosz külpolitikában az elnök hozza a döntéseket.
Másrészt azért, mert 2019-ben Ukrajnában is elnökválasztás lesz, és Putyin nem akar Porosenko ukrán elnöknek ajándékot adni. Pedig az oroszok és az EU közti kapcsolatok javításának az ukrán konfliktus a kulcsa.
Újabb ápolónők a vádlottak padján
Két évvel ezelőtt meghalt egy idős asszony az egyik fővárosi kórházban. Korábban két orvos és egy ápolónő ellen, most újabb két ápolónő ellen emeltek vádat.
Jöhet az újabb brit királyi esküvő
A kép forrása: Flickr
Úgy tűnik, hogy igazzá váltak a brit királyi család egyik tagjáról a múlt héten útjára indult pletykák:
Harry herceg eljegyezte amerikai barátnőjét,
Meghan Markle-t. Ezt Harry apja, Károly herceg jelentette be.
Újabb tömegverekedés volt a pályán
Az Atlanta Falcons két elkapója is emlékezetes teljesítményt nyújtott az NFL 12. játékhetének vasárnapi meccsein: Julio Jones-nak 253 elkapott yardja és 2 touchdownja is volt – ebből az egyiket Mohamed Sanu passzolta neki. Ennél is látványosabb volt azonban egy tömegverekedés az Oakland Raiders és a Denver Broncos meccsén. A játéknap összes meccséről itt írtunk részletesen.
Az autósok jól tűrték a dugót, Vona Gábor szájacskáján kicsordul a nyál, Szél Bernadett ledér táncot lejt, Franciaországban négerek vannak, hivatkozási pont lett egy orosz propagandacsatorna – a kormánysajtó alternatív valóságából szemezgettünk.
Az Origo szerint nem volt közlekedési káosz Budapesten
„Sok helyen csak lépésben tudtak haladni az autósok reggel a kínai miniszterelnök látogatása és a Kína-Kelet-Közép-Európa csúcstalálkozó okozta forgalomkorlátozások miatt. Az autósok jól tűrték a dugót, sehol sem találkoztunk dudálással, kiabálással, vagy sorokat előző sofőrökkel. Ez valószínűleg azért történhetett így, mert a lezárásokról már napok óta lehetett tudni.”
A Ripost Vona Gáborról
„Miközben megpróbálja elhitetni magáról, hogy komolyan vehető politikus, folyton bohócot csinál magából. Mintha kitörne belőle valamiféle nem igazán titkolható személyiségzavar…
Vajon miért csinál magából folyton majmot Vona Gábor? Ezt kérdezik most sokan, még a Jobbikban is. Miért kell egy radikális nemzeti pártot összevissza bénázó, csicska bandává zülleszteni? Amin sokan már csak nevetnek kínjukban. (…)
Mióta lerúgta magáról a gárdabakancsot és papucsot húzott, hol cicákkal, kutyusokkal, őzekkel cukiskodik, hol meg esztelenül ökörködik, szelfizget. Mint egy majomkodó, idétlen, felnőni nem tudó, személyiségzavaros ember, aki valahol, valamikor megkattant. (…)
Aztán meg – ki bírja ezt követni? – azzal kezd dicsekedni, hogyan szedeti ki rendszeresen a szemöldökét, a cukiság-kampány csúcspontjaként meg kismacskákkal szundikál, mint egy túlkoros csecsemő, akinek éppen csak kicsordul szájacskáján a nyál…”
„A Jobbik és az LMP az ellenzékiségnek ugyanazt a piti, színvonaltalan változatát űzi, ennyiben tehát feltétlenül megérdemlik egymást. Észrevették, hogy a szómágiában is erősek? Szél Bernadett ugyanolyan féltő szeretettel mondja ki, hogy Szél-kormány, ahogyan Vona Gábor ajkáról is gond nélkül legördül a Vona-kormány összetétel. Milyen szépen suttogják sztereóban: hajózz velem a vágyak tengerén! (…)
Ott álldogál fázósan a képen, sárga kiskabátban Szél Bernadett, akiről az ember valahogy nem tudja elképzelni, hogy ő lesz az ország következő miniszterelnöke, ellenben nagyon is el tudja képzelni, hogy egy LMP-s Pussy Riot vezéralakjaként becsempészi a magnót a raktárba, elindítja a bulit, és ledér táncot lejt a magyar demokráciáért, persze, szigorúan méltatlankodó arckifejezéssel, hiszen az hozzátartozik lényéhez, ahogyan hajnalpír a napfelkeltéhez.”
A Pesti Srácok bloggere átmegy rasszistába
„Péntek este a londoni Oxford Circus metróállomáson egyesek lövöldözést véltek hallani, mire az emberek, birkaként, egymást összetaposva menekülni kezdtek. Nyilván a londoni metróban az utóbbi időben történt sajnálatos események hatására. Az esetnek tucatnyi sérültje lett és csak a szerencsének köszönhető, hogy senki sem halt meg. Mint gyorsan kiderült, vaklárma volt az egész. Állítólag, két, vagy több ember összeverekedett és ennek hatására alakult ki a pánik.
Az angol rendőrség által közzétett képeken látszik, hogy a feltételezett pánikokozók ősi angolszász gyökerekkel rendelkeznek, illetve esetleg normannok, mert azok Franciaországból jöttek, és azt pedig tudjuk – már csak a labdarúgó válogatott csoportképeiről is – hogy ott mindenki néger.”
„A Soros-félék a nemzetállamokat problémának nézik, mert a nemzetek az adott ország népének akaratát és érdekeit szolgálják – magyarázta az Russia Todaynek Dick Black, aki szerint a Soros hálózat NGO-i kapcsolatokat ápolnak a CIA-vel, az MI6-szel és a DGSE francia titkosszolgálattal is, amelyek mindig ott vannak, ha egy kormányt meg akarnak buktatni.
– A nemzeti kormányok akadályozzák a globális kormányzat kialakulását, amely viszont sokkal inkább a nemzetközi oligarchák érdekeit szolgálná, semmint a népekét – folytatta a szenátor, aki szerint Soros György számos kelet-európai ország belügyeibe avatkozott már be drámaian, és éppen azért került Orbán Viktor és a magyar kormány a Soros-hálózat támadásainak kereszttüzébe, mert ellenállnak ennek a törekvésnek.”
Évekig nem várható komoly előrelépés a kelet-ukrajnai konfliktusban, erről beszéltek szakértők a Friedrich Ebert Alapítvány és a CEU Európai Szomszédsági Tanulmányok Központjának közös konferenciáján, Budapesten. Egyrészt azért, mert jövőre várhatóan újraválasztják Putyint, és az orosz külpolitikában az elnök hozza a döntéseket. Másrészt azért, mert 2019-ben Ukrajnában is elnökválasztás lesz, és Putyin nem akar Porosenko ukrán elnöknek ajándékot adni. Pedig az oroszok és az EU közti kapcsolatok javításának az ukrán konfliktus a kulcsa.
Szergej Utkin, az Orosz Tudományos Akadémia Helyzetelemző Központjának és a Stratégiai Kutatóközpontnak osztályvezetője, aki néhány hete interjút is adott a Független Hírügynökségnek, arról beszélt, Oroszországban az elnök szerepe meghatározó a külpolitikában. Ő jelöli ki a stratégiai célokat, és azt is, hogyan kell ezeket végrehajtani.
Oroszországban jövőre elnökválasztást tartanak, de
Vlagyimir Putyin minden valószínűség szerint hivatalban marad.
Így aztán valamennyire kiszámítható, mi következhet, ahogy Szergej Utkin fogalmazott: róla legalább lehet tudni, hogy milyen egyezményekre hajlandó és milyenekre nem. Utkin szerint minden bizonnyal kemény marad a Nyugattal szemben – ő és tanácsadói ugyanis azt hiszik, hogy ha nem azok, akkor a Nyugat könnyen manipulálja őket.
A kapcsolatok fejlődési lehetősége viszont korlátozott:
nem lehet elfelejteni az elmúlt évek konfliktusait.
Ugyanakkor Oroszország nem csak Nyugatra néz: Szergej Utkin szerint a következő években valószínűleg az ázsiai országokkal való kapcsolatokat akarja inkább megerősíteni: nem csak Kínával, hanem több másik országgal is.
Ahogy fogalmazott a nyugati kapcsolatokról két forgatókönyv van: az egyik szerint 10-15 év múlva is ugyanazokkal a problémákkal fognak küzdeni, a másik szerint viszont a világ rendkívül gyorsan változik, így az országok közti kapcsolatok is, és egyre kevesebb értelme van régi, örökölt konfliktusokra koncentrálni, nem lehet azokat a külpolitika fókuszába állítani, mert az gazdasági veszteségekkel jár. Szerinte
nem lesz egyszerű túllépni a konfliktusokon, de meg kell ezt tenni, mert mindkét félnek előnyös lenne.
Arról is beszélt, hogy Oroszországban sokan versenynek tekintik az orosz-európai kapcsolatokat, zéró összegű játszmának, vagyis olyannak, amelyben az egyik fél nyeresége a másik valamilyen szintű vereségével jár.
Rácz András, a Pázmány Péter Egyetem docense arról beszélt, hogy meglátása szerint az orosz-uniós kapcsolatokat meghatározó kelet-ukrajnai konfliktusban
többször is változott az oroszok álláspontja az elmúlt években.
Az első forgatókönyv az volt, hogy térjen vissza Viktor Janukovics, a második, hogy ismétlődjön meg a krími forgatókönyv, a harmadik, hogy jöjjenek létre kvázi-független államok, a negyedik pedig az, hogy maradjon egy újabb befagyott konfliktus, limitált háború a térségben, ami gyengíti Ukrajnát.
Oroszbarát szakadár fegyveresek a kelet-ukrajnai Luhanszkban Fotó: MTI/EPA/Alekszandr Jermocsenko
Szerinte idén szeptembertől újabb változás látszik: ennek jele Putyin javaslata, hogy jöjjenek ENSZ-békefenntartók, majd egy újabb, hogy cseréljenek foglyokat.
Ugyanakkor
a Krím kérdésében nincs semmi fejlemény,
így viszont kérdés, hogy mi lesz a szankciókkal, hajlandó-e a Nyugat bármilyen engedményre, ha az oroszok csak Kelet-Ukrajnában tesznek lépéseket.
Rácz András arról is beszélt, hogy az orosz elnökválasztásig valószínűleg semmi nem történik, ráadásul aztán 2019-ben Ukrajnában is elnökválasztás lesz – ezt pedig az oroszok szinte biztosan megvárják, mielőtt bármit is lépnének. Ahogy a szakértő fogalmazott:
Putyin nem akar ajándékot adni Porosenkónak.
Bárhogy is alakuljon a helyzet, egy probléma mindenképp marad: a háború után újjá is kéne építeni a területet, mert hatalmas a pusztítás – több milliárd dollár kell ehhez, 1,5 és 15 milliárd dollár közötti becslések vannak. Ennek kifizetéséhez pedig komoly nemzetközi segítség kell, amiből az oroszokat sem lehet kihagyni.
Samuel Greene, a londoni Királyi Oroszország Intézet igazgatója szerint márciusban valóban újraválasztják majd Putyint, utána viszont
kezdődik a verseny, hogy ki lehet az utódja,
mert 2024-ben nem indulhat megint, ez is befolyásolhatja a Nyugattal való kapcsolatokat. A külpolitikában szerinte nem nagyon várható változás. Beszélt arról is, hogy Oroszország ugyan kijött a recesszióból, elkezdett nőni a gazdaság, de ez nem fenntartható, szükség lenne forrásokra, befektetésekre, kedvező hitelekre. Ezért a következő években az várható, hogy megoldásokat próbálnak keresni, hogy megszabaduljanak a szankcióktól.
Samuel Greene szerint fontos az Amerikával való viszony is, a Trump-kormány nem tehet komoly engedményeket az oroszoknak, nincs abban a helyzetben, de ha más kormány lesz, annak sem lesz nagy mozgástere az oroszokkal való kapcsolatok terén.
Deák András György, az Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének kutatója Oroszország keleti kapcsolatairól, elsősorban az Eurázsiai Gazdasági Unióról beszélt (amelynek öt tagja van: Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Örményország és Kirgizisztán). Szerinte
a szövetséget ahhoz az állapothoz lehet hasonlítani, ahol az európai integráció a nyolcvanas évek elején állt,
közös, de nem egységes piacról lehet beszélni.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a volt szovjet tagországok egymás közti kereskedelme, bár továbbra is jelentős, de folyamatosan csökken. Ezekben az országokban viszont a külföldön dolgozók által hazaküldött pénznek fontos szerepe van a gazdaságban – Oroszország az öt, legtöbb bevándorlót vonzó ország közé tartozik.
Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnök Fotó: MTI/EPA pool/Kreml/Szputnyik/Konsztantyin Zavrazsin
Beszélt a Kelet-Ázsiával és a csendes-óceáni térséggel való kapcsolatokról is, amelyek egyre fontosabbak. Szerinte Oroszország megpróbálja többoldalúvá tenni a kínai-kelet-ázsiai kapcsolatokat, mert most kicsit egyoldalúak – a kínaiak például sokat fektetnek be Oroszországban, fordítva viszont ez egyelőre nem igaz. Szerinte az is kérdés:
marad-e csak gazdasági orientációjú ez a keleti fordulat, vagy túlmegy ezen.
Tony van der Togt, a holland Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének kutatója annyit tett ehhez hozzá, hogy az eurázsiai unió gyenge intézményrendszere és a tagországok eltérő érdeke megnehezíti a szorosabb együttműködést. Ahogy mondta
van olyan vélemény is, hogy az EU Moszkvába vezető útja Pekingen keresztül vezet.
Abban mindegyik kutató egyetértett, hogy a mostani környezetet szerencsétlennek és sokszor kiszámíthatatlannak lehet leírni, és rengeteg a kihívás, de azokra lehetne válaszokat találni.
Távozni szándékozik a hatalomból Ramzan Kadirov, Csecsenföld immár tíz éve teljhatalmú ura. A Rosszija 1-nek adott hétfői interjújában közölte: „Itt voltam, amikor harcolni kellett, de most már megteremtettük a békét és a stabilitást”.
A még mindig fiatal, 41 éves csecsen vezérnek Vlagyimir Putyin az eszményképe.
„Ha parancsot adna rá, akkor szívesen meghalnék érte”
– nyilatkozta korábban Kadirov.
A Kadirov család sokáig szemben állt az oroszokkal a véres harcok idején, amikor Putyin parancsára tűzzel és vassal csináltak rendet Csecsenföldön. Aztán a család átállt Putyin oldalára, cserébe az orosz elnök rájuk bízta Csecsenföld irányítását.
Kadirov apja szintén Csecsenföld vezetője volt, ő egy terrortámadásban halt meg. Fia hihetetlen brutalitással számolt le a lázadókkal, akik közül sokan az iszlamista irányzatokhoz csatlakoztak. A 12 gyerekes Ramzan Kadirov a hívő muszlim szerepében tetszeleg.
Vlagyimir Putyin aligha értene egyet hű csecsen vezérének távozásával. Megkérdezték erről Dmitrij Peszkovot, Putyin szóvivőjét, aki katonásan így válaszolt :
Ramzan Kadirev Csecsenföld vezetője, és az is marad.
Putyin jövőre negyedszer is megpályázza az elnöki posztot. Minden bizonnyal szüksége van egy hű támogatóra Csecsenföldön is, ahol aligha találna jobb oroszbarát vezért mint Ramzan Kadirov.
Egy friss közvélemény-kutatás szerint a katalánok 71%-a szeretné, hogy Katalónia maradjon része Spanyolországnak. Csak 24% van azon a véleményen, hogy mindenáron ragaszkodni kell a függetlenséghez, amelyet a helyi vezetés bejelentett az október elsejei népszavazásra hivatkozva. A helyi parlamentben is a függetlenség hívei vannak többségben.
A Metroscopia közvélemény kutató intézet 1800 ember megkérdezésével készítette a felmérést. Az El Pais című lapban közzétett közvélemény-kutatás azt tudakolta: ki hogyan szavazna a függetlenségről.
A központi kormány azt reméli, hogy kiírt választásokon a függetlenség hívei veszítenek és Katalónia továbbra is Spanyolország része marad. Carles Puigdemont leváltott katalán elnök úgy nyilatkozott:
döntő fontosságú lehet a részvétel aránya.
A közvélemény-kutatás szerint a választópolgárok több mint 80%-a az urnákhoz járul majd a december 21-re kiírt választásokon.
Kiírták a közbeszerzést a Budapest-Belgrád-vasútvonal határig terjedő első felének felújítására. A 160 kilométer per óra sebességű vonalat 4 év alatt tervezik megépíteni, három jelentkezővel számolnak.
Megjelent a Soroksár és Kelebia közötti, 152 kilométer hosszú vasútvonalra vonatkozó tervezés-kivitelezés beszerzési eljárásának részvételi felhívása a MÁV honlapján, s a hirdetményt közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában is. A kiíró a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.
A vasútvonal Belgrádig tartó teljes hossza 350 kilométer lesz, ennek a felére írták ki most a tendert.
A vasútvonalon a cél a 160 kilométer/óra sebesség elérése és új második vágány megépítése, amelyek a menetidő jelentős csökkenését és az áruszállítási kapacitás bővülését teszik lehetővé. A hirdetményt ajánlatkérőként a MÁV Zrt. nevében eljáró Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. adta fel. A részvételi felhívás a gazdasági szereplőknek nyitott, kétszakaszos, tárgyalásos beszerzési eljárást jelöl meg, az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód és a versenysemlegesség biztosításával – áll a kiadott közleményben.
A felhívásban megjelölt időtartam 86 hónap, azaz négy év. A kiírók
a részvételre jelentkezettek tervezett számát háromban jelölték meg,
bár bizonyos körülmények között ennél többen is lehetnek – derül ki a felhívás szövegéből.
Az elbíráláskor a szakmai ajánlat minősége és a pénzügyi ajánlat
50-50 százalékban esik latba.
A jelentkezéskor alkalmassági minimum a megelőző öt évben legkevesebb egy, legalább 150 kilométer hosszú vasút építése, amely teljesítette a 160 kilométer/óra haladási sebességet.
Budapest és Belgrád között jelenleg mintegy nyolc óra a vasúti menetidő, ez a két főváros között 3,5 órára csökken. Belföldön a távolsági személyszállító vonatok egy órával rövidebb idő alatt tehetik meg a hazai szakaszt, és az elővárosi utasok Kunszentmiklós-Tass és a főváros között is jelentős menetidő-csökkenésre számíthatnak.
A Budapest-Kunszentmiklós-Tass-Kelebia vasútvonal 135 éves, utolsó felújítása az 1960-as években történt. A 100 kilométer/óra sebességnek megfelelő paraméterek szerint épült, de jelenleg Soroksár és Kelebia között csak 80 kilométer/órával lehet közlekedni, s a biztonság érdekében, a pálya leromlott állapota miatt sebességkorlátozások is érvényben vannak mintegy 14 kilométer hosszban.
A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról a magyar és a kínai kormány 2015-ben kötött egyezményt.
A teljes vonal
jelenleg ismert költsége mintegy 500 milliárd forint,
amelyet Magyarország épít meg kínai kölcsönből. A 20 éve futamidejű hitel éves kamata 2,5 százalék. A hazai bírálók azt kifogásolják, hogy a magyar adófizetők állják a számlát, noha a vasútvonal elsősorban Kínának és nyugat-európai országoknak áll érdekében.
16+1 avagy miért szól a vészcsengő Brüsszelben, ha a kínai miniszterelnök közép és kelet-európai vezetőkkel találkozik Budapesten? Politikai és gazdasági okai is vannak.
A kínaiak a Nagy Selyemút program keretében terjeszkednek Nyugat felé, és ebben a programban Közép- és Kelet-Európa 16+1 jelzéssel szerepel. Ezt a 120 milliós országcsoportot egységesnek tekintik Kínában, ahol az államok jórészét jól ismerik még azokból az időkből, amikor a szocializmus építése folyt a régióban. A kínaiak beruházásainak összege egyelőre még szerény ebben a térségben: valamivel több mint 8 milliárd dollár. „Van olyan ország a térségben, mely egy centet sem kapott Kínától” –mondta Matura Tamás, a Corvinus egyetem oktatója, aki a Politico című brüsszeli lapnak nyilatkozott. De akkor miért szólal meg mégiscsak a vészcsengő Brüsszelben, ha a kínaiak nyomulnak Közép és Kelet Európában?
Az első ok gazdasági, a második politikai.
„Helyeseljük a kínaiak beruházását, ha az megfelel az EU előírásainak” – jelentette ki az EU pekingi képviselete, amikor szóba került a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése kínai pénzből. Ennek eredményeképp a két főváros közti távolság nyolc óráról háromra csökkenne. Lehetővé válna a kínai tehervonatok gyorsabb bejutása az Európai Unió területére.
De akkor mégis miért idegesek mégiscsak Brüsszelben?
Azért, mert a kínaiak pénzügyi befektetési politikája teljesen átláthatatlan a külső megfigyelő számára. Görögországban a pireuszi kikötő mutatta meg, hogy a kínaiak csakis a saját rendszerük alapján működnek, és nemigen ügyelnek arra, hogy milyenek az EU előírásai. Persze figyelnek rájuk, de sokkal inkább azért, hogy megkerüljék, semmint azért, hogy betartsák őket. Azonkívül a kínaiak szívesen ígérnek, de a valóságban csak nagyon lassan adnak pénzt, és azt sem ingyen.
Peking nem is titkolja, hogy a Nagy Selyemút nemcsak gazdasági, de diplomáciai és politikai program is.
Kína ma a világ legnagyobb kereskedője és arra készül, hogy utolérje az Egyesült Államokat. Céljai elérése érdekében felhasználja az európaiakat is – szépen csendben megosztva őket. A kínaiak figyelmét egyáltalán nem kerülte el, hogy a magyar miniszterelnök – néhány más közép- és kelet-európai állam vezetőjéhez hasonlóan – szembekerült Brüsszellel. Ezért is rendezik Budapesten ezt a 16+1 konferenciát.
Trump amerikai elnök amikor a közép- és kelet-európai vezetőkkel akart találkozni, akkor Varsót választotta. A lengyelek, éppúgy mint a magyarok, sok kérdésben szembeállnak Brüsszellel. Az EU központjában attól tartanak, hogy a kínaiak éppúgy mint az Egyesült Államok meg akarja osztani az európai államokat, gyengítve ezzel az uniós integrációt. Ez már csak azért is érthető, hiszen Washingtonhoz vagy Pekinghez képest a közép-európai és kelet-európai államok törpék. Ám Brüsszellel szemben más a helyzet. Ezért szól a vészcsengő Brüsszelben akkor amikor a kínai miniszterelnök a közép- és kelet-európai vezetőkkel tárgyal, akik sok kérdésben szembeállnak Brüsszellel és gazdasági és politikai támogatást remélnek Pekingtől.
Az már csak hab a tortán, hogy a közép és kelet-európai vezetők többsége markánsan antikommunista miközben az 1,4 milliárd lakosú Kínát 68 esztendeje a kommunista párt vaskézzel irányítja.
Úgy tűnik, hogy igazzá váltak a brit királyi család egyik tagjáról a műlt héten útjára indult pletykák: Harry herceg eljegyezte amerikai barátnőjét, Meghan Markle-t. Ezt Harry édesapja, Károly brit trónörökös jelentette be.
A Clarence House, a walesi herceg londoni hivatala által kiadott nyilatkozat szerint 2018 tavaszán tartják majd a pár esküvőjét. Ugyanakkor a pontos dátumot egyelőre nem közölték, azt az udvar egy „megfelelő időpontban” fogja ismertetni.
Az eljegyzést még ebben a hónapban megtartják Londonban, az eseményről beszámoltak II. Erzsébet királynőnek. Harry herceg megkapta Markle szüleinek áldását is. A házaspár a londoni Kensington-palotában lakik majd.
Az online fogadóirodákon már lehet fogadni arra, hogy vajon melyik hónapban tartják az esküvőt. Eddig a legtöbb tipp májusra érkezett, mivel sokak szerint a pár meg fogja várni Katalin hercegnő ikreinek áprilisban esedékes megszületését.
A legtöbb nemzetközi médium legkésőbb csütörtökön 11 órára várta Harry herceg és Markle házasságának bejelentését, de ez nem történt meg, és emiatt sokan hangot adtak a csalódásuknak. Korábban már arról számoltak be, hogy Meghan átvitte a kutyáit Nagy-Britanniába, illetve költöztetőkocsik jelentek meg a Toronto melletti lakásában. A Daily Express azt írta, hogy a pár egyelőre várja a Canterbury érsek áldását, mivel Meghan Markle elvált.
„Free Tibet” felkiáltással zárta az Országgyűlésben elhangzott interpellációját Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje, aki ennél is látványosabban is kinyilvánította pártja véleményét a tibeti helyzetről, a kínai miniszterelnök budapesti látogatásáról. Tibeti zászlót kötött díszsálként magára. Interpellációjában egyébként az okos Magyarország megteremtésének elmaradó kísérletét kérte számon a kormányon.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Az online fogadóirodákon már lehet fogadni arra, hogy vajon melyik hónapban tartják az esküvőt. Eddig a legtöbb tipp májusra érkezett, mivel sokak szerint a pár meg fogja várni Katalin hercegnő ikreinek áprilisban esedékes megszületését.
