Megszólaltak-e a vészcsengők Brüsszelben?

0
1135

16+1 avagy miért szól a vészcsengő Brüsszelben, ha a kínai miniszterelnök közép és kelet-európai vezetőkkel találkozik Budapesten? Politikai és gazdasági okai is vannak.

 

A kínaiak a Nagy Selyemút program keretében terjeszkednek Nyugat felé, és ebben a programban Közép- és Kelet-Európa 16+1 jelzéssel szerepel. Ezt a 120 milliós országcsoportot egységesnek tekintik Kínában, ahol az államok jórészét jól ismerik még azokból az időkből, amikor a szocializmus építése folyt a régióban. A kínaiak beruházásainak összege egyelőre még szerény ebben a térségben: valamivel több mint 8 milliárd dollár. „Van olyan ország a térségben, mely egy centet sem kapott Kínától” –mondta Matura Tamás, a Corvinus egyetem oktatója, aki a Politico című brüsszeli lapnak nyilatkozott. De akkor miért szólal meg mégiscsak a vészcsengő Brüsszelben, ha a kínaiak nyomulnak Közép és Kelet Európában?

Az első ok gazdasági, a második politikai.

„Helyeseljük a kínaiak beruházását, ha az megfelel az EU előírásainak” – jelentette ki az EU pekingi képviselete, amikor szóba került a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése kínai pénzből. Ennek eredményeképp a két főváros közti távolság nyolc óráról háromra csökkenne. Lehetővé válna a kínai tehervonatok gyorsabb bejutása az Európai Unió területére.

De akkor mégis miért idegesek mégiscsak Brüsszelben?

Azért, mert a kínaiak pénzügyi befektetési politikája teljesen átláthatatlan a külső megfigyelő számára. Görögországban a pireuszi kikötő mutatta meg, hogy a kínaiak csakis a saját rendszerük alapján működnek, és nemigen ügyelnek arra, hogy milyenek az EU előírásai. Persze figyelnek rájuk, de sokkal inkább azért, hogy megkerüljék, semmint azért, hogy betartsák őket. Azonkívül a kínaiak szívesen ígérnek, de a valóságban csak nagyon lassan adnak pénzt, és azt sem ingyen.

Peking nem is titkolja, hogy a Nagy Selyemút nemcsak gazdasági, de diplomáciai és politikai program is.

Kína ma a világ legnagyobb kereskedője és arra készül, hogy utolérje az Egyesült Államokat. Céljai elérése érdekében felhasználja az európaiakat is – szépen csendben megosztva őket. A kínaiak figyelmét egyáltalán nem kerülte el, hogy a magyar miniszterelnök – néhány más közép- és kelet-európai állam vezetőjéhez hasonlóan – szembekerült Brüsszellel. Ezért is rendezik Budapesten ezt a 16+1 konferenciát.

Trump amerikai elnök amikor a közép- és kelet-európai vezetőkkel akart találkozni, akkor Varsót választotta. A lengyelek, éppúgy mint a magyarok, sok kérdésben szembeállnak Brüsszellel. Az EU központjában attól tartanak, hogy a kínaiak éppúgy mint az Egyesült Államok meg akarja osztani az európai államokat, gyengítve ezzel az uniós integrációt. Ez már csak azért is érthető, hiszen Washingtonhoz vagy Pekinghez képest a közép-európai és kelet-európai államok törpék. Ám Brüsszellel szemben más a helyzet. Ezért szól a vészcsengő Brüsszelben akkor amikor a kínai miniszterelnök a közép- és kelet-európai vezetőkkel tárgyal, akik sok kérdésben szembeállnak Brüsszellel és gazdasági és politikai támogatást remélnek Pekingtől.

Az már csak hab a tortán, hogy a közép és kelet-európai vezetők többsége markánsan antikommunista miközben az 1,4 milliárd lakosú Kínát 68 esztendeje a kommunista párt vaskézzel irányítja.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .