Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

740 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Akár jól is járhatnak a magánnyugdíjpénztári tagok

Ez már történelem, a beszántott magánnyugdíjrendszert nem lehet visszacsinálni, és jelenleg pereskedni se érdemes – ez a véleményük a megkérdezett szakértőknek. Az viszont nem lehetetlen, hogy később mégis jól járnak a befizetéseiket hét éve megtartók.

 

Felizzította a (politikai) kedélyeket az a friss adatsor, amely kimutatta, hogy (ismét) igencsak jó hozamot produkáltak a magánnyugdíjpénztárak, amelyekben már csak alig hatvanezren vannak. Az enpenzem.hu számítása szerint a kasszáknál maradtak vagyona tavaly átlagosan 7-11 százalékkal növekedett, és a rendszer 2011-es lezárásától 2017 végére átlagosan mintegy 70 százalékkal nőtt azoknak a nyugdíjpénze, akik nem engedtek a zsarolásnak. Az infláció ez alatt mintegy 10,18 százalék volt, tehát igen magas úgynevezett reálhozamot írtak jóvá a számlákon.

Ez már történelem, a régi rendszert nem lehet visszacsinálni – mondta a Független Hírügynökségnek a már nem létező Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság korábbi vezetője. Baráth Gábor szerint a csaknem 3 ezer milliárd forint kormány általi megkaparintása a legnagyobb kárt abban okozta, hogy

megrendítette a bizalmat az egyéni megtakarítások iránt,

holott erre nagy szükség volna.

A teljes vagyon körülbelül kétharmada valóban államadósság-csökkentésre ment el, amit lehet elemezni, az a közel ezermilliárd forint sorsa, amelyet a kormány különféle helyekre szórt el (például ebből vette meg a Mol bő ötödét az orosz tulajdonostól). De az egykori tagokat értelmetlen azzal hitegetni, hogy majdan kárpótlást kaphatnak – tette hozzá Baráth.

Osztja ezt a véleményt Nehéz-Posony Márton ügyvéd is. Szerinte a jelenlegi jogszabályok és a bírói joggyakorlat nem teszi lehetővé peres úton a fellépést, nincs közvetlen kapcsolat az állampolgárok és aközött, hogy az állam mire költi a pénzüket. Később törvénymódosítással lehetséges változtatni – mondta még a jogász.

Bizonyára sokan feltették már a kérdést, hogy

kik fognak jobban járni: akik engedtek a zsarolásnak és visszaléptek az állami tb-be, vagy akik kitartottak a pénztárban?

A nyugdíjbiztosítási szakember szerint ez megválaszolhatatlan, például azért, mert semmit se tudunk a tb-nyugdíj jövőbeni kiszámítási szabályairól.

A mostani helyzet az, hogy a visszalépettekre úgy tekint az állam, mintha soha nem lettek volna pénztártagok, ők megkapták befizetéseik reálhozamát (ráadásul sokan – jogosultként – a munkáltatójuk cafeteriás pluszjuttatásáét is), esetenként milliókat, továbbá az állam „garanciáját” a teljes majdani tb-nyugdíjra.

A pénztárban maradók pedig a 2011 előtti (akár az 1998-as kezdő időponttól induló) évek után a „normál” szabály szerinti ellátásuk 75 százalékára lesznek jogosultak (ez volt ugyanis az eredeti megosztás a pályakezdők számára kötelező tagság alapján). Visszavonuláskor ezeket az éveket (legfeljebb 13-at) fogják arányosítani a teljes szolgálati idővel, az ennek 75 százalékát a 2011 utáni évek 100 százalékos ellátásával.

Ha a pénztárak átlagos, trendszerű eredménye az infláción felül komolyabb reálhozamot fog elérni a következő évtizedekben, akkor a 2011 előtti esztendők 25 százalékos veszteségét akár jelentősen meghaladó többlettel zárhatják munkás éveiket a megmaradt tagok. Természetesen elsősorban akkor, ha lényegesen hosszabb, legalább 20-30 év lesz a szolgálati idejük 2011 után.

Az Együtt a kormányváltás után a magánnyugdíjpénztári tagságukat megtartók számára biztosítani fogja annak lehetőségét, hogy megtakarításukat valamely másik nyugdíjcélú megtakarítási formába átvigyék – áll a párt hétfői közleményében. A kis létszámú tagság miatt a megmaradt magánnyugdíjpénztárak önálló intézményként nem üzemeltethetők hatékonyan. Az Együtt ígérete: a tb-nyugdíjrendszeren belül kialakítja az egyéni nyugdíjszámlát a járulékfizetés és a szolgálati idő nyomon követésére.

Így hatott a roaming eltörlése az internetezési szokásokra

A roamingdíj eltörlése óta 37 százaléknyian kezdtek el külföldön is mobilnetezni – derül ki egy hazai kutatásból. Az olcsóbbá vált lehetőséggel már 900 ezren éltek eddig. Sok internetező viszont még nem hallott a roamingdíj nyári eltörléséről.

Tavaly nyár óta – bizonyos megkötésekkel – nem kell külön díjat fizetni a mobileszközök EU-n belüli külföldi használatáért. A felnőtt magyar internetezők 85 százaléka értesült is erről, és a roamingot kihasználva közel 2,5 millióan már telefonáltak, 1,8 millióan küldtek SMS-t és megközelítóen 900 ezren használtak mobilnetet – derül ki az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. októberben végzett felméréséből.

A horrorszámlák megszűnte érthetően a legdrágább használati módot, az internetezést lendítette fel legjobban. A megkérdezésben

válaszolók 37 százaléka azután kezdett el külföldön mobilon netezni,

hogy jelentősen olcsóbbá vált ez a lehetőség (a telefonálók esetében 12, az SMS esetében pedig csupán 7 százalék az új használók aránya).

A jelenleg 900 ezres, külföldön is mobilinternetezős népességnek közel fele már a díj megszűnte előtt is használta telefonját vagy más mobileszközét a határon kívül, de a válaszok alapján június közepe óta közel kétszer annyian éltek külföldön a mobilinternet lehetőségével naponta többször is, mint azelőtt.

A külföldi utak idején az emberek legnagyobb arányban (85 százalék) levelezésre használják az internetet, illetve az ezzel némileg rokonítható csetelésre (71 százalék). Hasonló arányban (81) használják a GPS-navigációt vagy térképet, 77 százalék információt keres, 67 százalék az időjárásról tájékozódik. A „klasszikus” netezés, a böngészés 68 százalék foglalatossága.

Törvénytelen a pártokkal szembeni behajtási haladék?

Se az államkincstárnak, se a NAV-nak nincs törvényes lehetősége arra, hogy ne indítsák el a végrehajtást a tiltott támogatás miatt az ellenzéki pártokkal szemben – állítják megkérdezett jogászok. Az ezzel kapcsolatos szerdai minisztériumi közleményben nem egyértelmű, hogy a miniszter a NAV-ot utasította a végrehajtás elhalasztására, vagy az államkincstárt arra, hogy ne kezdeményezze ezt. Az ÁSZ az Együttnek mindenesetre már nem szabott határidőt a büntetés befizetésére.

Nagyobb részt egyet ért a szerdai írásunkban foglaltakkal Tordai Csaba közigazgatási jogász, aki szerint a Magyar Államkincstárnak (MÁK) át kell adnia az értesítést az adóhivatalnak (NAV), hogy az hajtsa végre a tiltott párttámogatás miatti büntetést a Jobbikkal, a DK-val, az LMP-vel, a Liberálisokkal és az Együtt-tel szemben.

Ebben a MÁK-nak nincs mérlegelési joga,

át kell adnia az ügyeket végrehajtásra a NAV-nak – fogalmazott a Független Hírügynökség kérdésére Tordai Csaba.

Miután a Jobbikot 311 millióra, az LMP-t 8,8, a DK-t 8,245, a Liberálisokat 6,185, az Együttet 9,815 millióra büntette az Állami Számvevőszék (ÁSZ) – és ennek nyomán kitört a politikai botrány -, szerdán a Nemzetgazdasági Minisztériumban egyeztettek a MÁK és a NAV vezetőivel.

Az erről kiadott közlemény úgy fogalmaz, hogy a MÁK az érintett pártoknak féléves felkészülési időszakot ad, kérelemre részletfizetési lehetőséget ajánl fel, melynek kezdete ez év július elseje. A nemzetgazdasági miniszter azt „javasolta” a NAV-nak, hogy az ne indítson behajtási eljárást és ne érvényesítsen inkasszót az országgyűlési választásokat megelőzően.

A pártok megbüntetésének három lépcsője van. Először az ÁSZ megállapítja a tiltott párttámogatást és „felhívással” fordul a párt(ok)hoz, hogy fizessék be a MÁK-nál a büntetést. Ha a szokásos 15 nap elteltével ez elmarad, a MÁK „megkeresi” az adóhatóságot (a kijelentő mód a jog nyelvén felszólítás, kötelezés), hogy adók módjára be kell szedni a pénzt. Ennek alapján a NAV elindítja a végrehajtást.

A nemzetgazdasági minisztérium közleménye értelmezhető úgy, hogy a miniszter „javaslatára” (ami Tordai szerint persze a gyakorlatban utasítás) a NAV júliusig nem indíthat végrehajtást, de a MÁK „féléves felkészülési ideje” jelentheti akár azt is, hogy a kincstár már át se adja a NAV-nak az ügyeket.

Mindenesetre az ÁSZ pár órával a közlemény után az Együtt vizsgálatának befejezéséről kiadott kommünikéjében már csak azt tudatja, hogy a tiltott támogatás megállapításáról tájékoztatta a Magyar Államkincstárat és felhívással fordult az Együtt elnökéhez a büntetés befizetésére. A többi szervezet esetében előírt 15 nap határidő már nem olvasható.

A NAV „nem cselekvéséről” korábbi írásunkban Balogh Szabolcs, a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda alkalmazott ügyvédje már elmondta: az adóhatóságnak, illetve elnökének (Tállai Andrásnak, aki nem mellesleg az NGM második embere) nincs felhatalmazása arra, hogy ne tegyen semmit. Ha megérkezik a megkeresés az államkincstártól,

a NAV-nak eljárási kötelezettsége van.

Most tehát egy másik közigazgatási jogász is úgy foglalt állást, hogy a MÁK se teheti a fiókba az aktákat. Mint Tordai fogalmazott

„ha én a MÁK elnöke lennék, és azt mondaná nekem a miniszter, hogy adjál haladékot a pártoknak júliusig, akkor azt válaszolnám, hogy ezt írd bele a jogszabályba”.

Tordai Csaba nem tud arról, hogy a kincstár számára van előírt határidő, amelyen belül kezdeményeznie kellene a végrehajtást, de ebben az esetben ez haladéktalanként értendő. Szerinte ezt erősíti, hogy a MÁK-nak az államháztartás elsődleges érdeke alapján kell eljárnia. Ahogyan Balogh Szabolcs mondta, a közpénzt be kell szedni a felelősségteljes gazdálkodás követelménye alapján. És ez mindkét szervre igaz.

A két szakember között nincs egyetértés abban, hogyan minősíthető az ÁSZ eljárása. Balogh Szabolcs szerint ez

nem felel meg a közigazgatási eljárás követelményeinek,

mert nem formalizált, nélkülözi az ilyenkor szokásos szigorú előírásokat (például bizonyítási kötelezettség és ennek bemutatása, iratbetekintés), és a végén nem határozatot, hanem „felhívást” tartalmaz. Emiatt pedig ennek a nem határozatnak nem lehet végrehajtással érvényt szerezni.

Tordai szerint viszont a NAV-ra vonatkozó szabályok alapján

végrehajtható okiratnak tekintendő

az értesítés a MÁK-tól arról, hogy valamit adók módjára be kell szedni. A NAV-nak pedig nincs joga azt vizsgálni, hogy az ennek alapjául szolgáló döntés, irat törvényes-e.

A hogyan tovább egyelőre bizonytalan. Eddig a DK – amely kijelentette, hogy nem egyezkedik se a MÁK-kal, se a NAV-val a „felajánlott” (ugyancsak miniszteri utasításba adott) halasztásról és későbbi részletfizetésről – fontolgatja, hogy pert indít a végrehajtással szemben.

Balogh Szabolcs szerint a végrehajtás korlátozása, felfüggesztése érdekében az eljárás akkor kezdeményezhető, ha a párt ügyféllé válik, vagyis elkezdődik a NAV-nál a behajtás. Tordai Csaba lehetségesnek tartja, hogy a csak pár napja, elsején hatályba lépett új közigazgatási hatósági eljárási törvény alapján a MÁK ellen lehetne perre menni, megtiltatni, hogy elküldje az értesítést a NAV-nak a végrehajthatóságról.

Mindenesetre ha a keresetet befogadja a bíróság, annál azt is kezdeményezni lehet, hogy a bíróság – az eljárás felfüggesztésével – forduljon az Alkotmánybírósághoz, kezdeményezve az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének megállapítását és eltörlését.

Haladékot adna a kormány a megbüntetett pártoknak, vagy mégse teheti?

Nem indítanák el a pártokkal szemben a végrehajtást a választások előtt, utána pedig részletfizetést adnának az ÁSZ által kirótt büntetésre. A közigazgatási jogász szerint viszont a NAV nem teheti meg, hogy nem indítja el a végrehajtást.

Nem teheti meg az adóhivatal, hogy ne indítsa el a Jobbikkal és a többi párttal szembeni végrehajtási eljárást, ahogyan azt a nemzetgazdasági tárca „javasolja” a NAV-nak – mondta a Független Hírügynökség kérdésére Balogh Szabolcs, a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda tagja. A közigazgatási jogász szerint az egész eljárás sérti az alaptörvényt, és – függetlenül attól, hogy lesz-e behajtás a pártoknál – az Állami Számvevőszék megállapítása, befizetésre kötelezése nem hajtható be adók módjára a pártokkal szemben.

Az NGM szerdán közleményben tudatta: a tiltott támogatást elfogadó és a szabálytalanul gazdálkodó pártok számvevőszéki vizsgálatával kapcsolatban a nemzetgazdasági miniszter egyeztetést kezdeményezett a NAV és a Magyar Államkincstár vezetőivel. Az ÁSZ megállapítását követően a tiltott párttámogatásnak megfelelő összeget az érintett pártoknak kell befizetniük, a büntetés érvényesítése az államkincstár feladata – áll a közleményben.

Az államkincstár az érintett pártoknak féléves felkészülési időszakot ad, kérelemre részletfizetési lehetőséget ajánl fel, melynek kezdete ez év július elseje (vagyis amikor utalják az éves támogatást a pártoknak).

A nemzetgazdasági miniszter azt javasolta a NAV-nak, hogy

ne indítson behajtási eljárást és ne érvényesítsen inkasszót az országgyűlési választásokat megelőzően.

Így az Állami Számvevőszék által előírt fizetési kötelezettségek a pártok választások előtti költségvetési gazdálkodását és a kampánytámogatásokat nem érintik.

Az érintett politikai pártokat az NGM felszólítja arra, hogy a törvénytelen gazdálkodás miatti befizetési kötelezettségek ütemezéséről, a részletfizetés rendjéről kezdeményezzenek egyeztetést az államkincstárral és a NAV-val.

Balogh Szabolcs szerint viszont a NAV-nak, illetve elnökének (Tállai Andrásnak, aki nem mellesleg az NGM második embere) nincs felhatalmazása arra, hogy ne tegyen semmit. Ha megérkezik a megkeresés az államkincstártól,

az adóhatóságnak eljárási kötelezettsége van

– állítja az ügyvéd. A továbbiak – halasztás, részletfizetés, a büntetés részbeni elengedése – pedig attól függ, hogy a büntetésre kötelezett pártok kérik-e ezeket, vagyis élnek-e ügyféli jogukkal. Ha az egész eljárást törvénytelennek tartva nem reagálnak, akkor ezekről se dönthet a hatóság saját kezdeményezésére – tette hozzá.

A jogász szerint hiba lenne a pártoktól, ha teljes elutasítással (nem) reagálnának a büntetés kiszabására, mert akkor elesnek attól a lehetőségtől, hogy

polgári pert indítsanak a végrehajtás korlátozása, felfüggesztése érdekében.

Sőt, ugyanebben a keresetben kérhetnék azt is, hogy a bíróság – ugyancsak az eljárás felfüggesztésével – forduljon az Alkotmánybírósághoz, kezdeményezve az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének megállapítását és eltörlését.

Az ÁSZ eljárása ugyanis sérti az alaptörvényt – mondta Balogh Szabolcs. A kissé bonyolult érvelés lényege az, hogy a pártfinanszírozási törvényben az ÁSZ számára előírt eljárás kívül esik az általános közigazgatási procedúra szabályain. Utóbbiak részletesen szabályozzák a felek jogait és kötelezettségeit (például iratbetekintés, bizonyítás), és nem utolsó sorban bírósági felülvizsgálatot tesznek lehetővé. Ezzel szemben az ÁSZ-nak a pártok gazdálkodását vizsgáló eljárásaira ezek nem vonatkoznak.

Az ÁSZ nem a szokványos formalizált eljárást folytatja le a pártoknál, és a végén nem is határozatot hoz, amelyben kimondja a kötelezettséget, hanem „felhívja” a pártokat, hogy fizessék be a tiltott támogatás összegét – sorolja az ügyvéd. Szerinte éppen e sajátosság (a formalizált eljárás és határozat hiánya miatt) miatt ez a büntetés

nem is hajtható be adók módjára.

Vagyis a jelenlegi miniszteri halasztási „javaslat” eleve olyan végrehajtásra vonatkozik, amely alkotmányellenes az eljárási garanciák hiánya miatt.

A jogász véleménye az, hogy bár az NGM a NAV felügyeleti szerve, „rendes” eljárásban a tárca nem is lenne érintett, vagyis ilyen „javaslatot” a miniszter nem is tehetne.

Az ÁSZ nem vagyoni jellegű támogatás miatt marasztalt el ellenzéki pártokat (Jobbik 331 millió, LMP 8,8, DK 8,245, Liberálisok 6,185, Együtt 19 millió). Ezek behajtásának elhalasztását „javasolja” az NGM.

A Jobbik az NGM közleményére így reagált: Orbán Viktor megrémült a Jobbik mögött felsorakozott magyar emberektől, a társadalmi felháborodástól és visszavonulót próbál fújni. Szerintük ez azonban csak egy látszólagos visszavonulás, ami mögött is csak Orbán Viktor pillanatnyi taktikai szempontjai állnak, így semmi garancia nincs arra, hogy nem hajtják be a Jobbikon a jogtalan bírságot a választásokig. A Jobbik továbbra is azt követeli, hogy az Állami Számvevőszék vonja vissza az ellenzéki pártokkal szemben hozott jogellenes döntéseit és új, törvényes és tisztességes eljárásokat folytasson le. 

Kúsznak felfelé az áruházi bérek

A nagy munkaerőhiányra válaszul fokozatosan emelkednek a fizetések az áruházláncokban, bár jelentős különbségek tapasztalhatók, már ahol közölnek számokat. A legnagyobb bevételű Tesco még mindig érezhetően kevesebb pénzt kínál a diszkontoknál, amelyeknél 250 és 300 ezer forint között vannak a bruttó bérek.

Az elmúlt hónapokban egyre-másra jelentették be béremeléseiket a nagy kiskereskedelmi áruházláncok, például a Tesco, amely sztrájk után állapodott meg a szakszervezetekkel. A sokszázra rúgó alkalmazottat kereső cégek ajánlatai között nem könnyű eligazodni. A Spar, az Auchan és a Penny Market egyáltalán nem ad meg összeget, sőt, a Penny még az állások leírását is mellőzi. (Igen eltérő továbbá a béren kívüli juttatások tartalma és összege, s van, ahol csak részmunkaidőt kínálnak.)

Tavaly átlagosan 12 százalékkal nőttek a bruttó keresetek, az országos átlag már közelít a 300 ezerhez, a vállalkozásoknál már túl is lépte ezt. A nyomasztó emberhiánnyal küzdő kiskereskedelemben – amelyben

a bolti munkatársak 190 ezer forint körül kerestek

2017-ben – igyekeznek lépést tartani ezzel a tempóval, változó sikerrel. (A láncokon kívüli üzletek olykor még nyomorúságosabb fizetéseiről itt írtunk.)

A változatos összetételű alapbér plusz juttatások alapján az adatokat nyilvánossá tevő láncok közül a legrosszabbnak a Tesco ajánlata látszik. Az októberi megállapodásban a brit cég azt vállalta, hogy a minimális bér 179 ezer forintra növekszik. Ennyiért most éjszakai árufeltöltőt keresnek. A többi munkakörbe (nappali árufeltöltő, bolti eladó, pénztáros) 197 ezret kínálnak, és ez is csak a hetedik hónaptól, amire még a cafeteria érkezik havonta.

A Lidl pótlékok nélkül 246-267 ezer forintért keres embert országosan, és honlapján virító feliraton tudatja, hogy 2016 óta 32 százalékkal emelte a fizetéseket. A másik német úgynevezett hard diszkont, az Aldi kínálata viszont igen nehezen állapítható meg konkrét összegként. Jelenleg részmunkaidőre keres bolton belülre alkalmazottat, munkakörönként eltérően heti 20, 25, illetve 25, 30, 35 órában. Egy félmunkaidős árufeltöltő juttatások nélküli bére kerekítve 96 ezer forint, heti 25 órában 120 ezer. Bolti eladók 170 ezertől (25 óra) 238 ezerig (35 óra) kaphatnak, de találtunk 190 ezres, illetve 265 ezres kínálatot is. A cég megad magasabb elérhető fizetést is tíz év munkaviszony után, de nem értelmezhető, hogy ezt nála kell(ett)-e eltölteni. Nyolc órára vetítve tehát az Aldi is a 250-300 ezres skálán mozog a javadalmazással.

A beszerzési társulásként működő hazai láncoknak (CBA, Coop, Reál) nincs központi munkaerő-politikájuk, egységenként változhatnak a bérek. Mindenesetre ágazati információk szerint a javadalmazás sokkal szerényebb ezekben az áruházakban, mint a nagy külföldieknél.

Egyelőre nem tűnik megállíthatónak a béremelkedés, de az ágazat koncentrációja se. Az öt éve még több, mint 150 ezer egységet számláló kiskereskedelem 2017 végére lehet, hogy 130 ezer körüli üzletben bonyolította a növekvő vásárlói forgalmat. Elsősorban a kis üzletek képtelenek tartani a lépést a fizetésekben.

Tao-perek: fény az alagút végén

Napokon belül megkaphatják a kötelezett szervezetek is a jogerős határozatot, amelynek alapján ki kell adniuk a sportcélú tao-befizetésekkel kapcsolatos adatokat. A Kúria (a törvényes határidőn túl) már postázta az írásba foglalt határozatot – derül ki a bíróság írásos válaszából.

A Kúria a határozat írásba foglalását követően a dokumentumokat az előírásoknak megfelelően még tavaly elküldte az ügyben eljárt elsőfokú bíróságnak – válaszolták a Független Hírügynökségnek írásban.

Ligeti Miklós, a pernyertes Transparency International (TI) jogi igazgatója a FüHü-től tudta meg a hírt. Mint mondta, amikor december közepe előtt érdeklődtek, azt a választ kapták, hogy még nincs írásba foglalva a határozat. (A Kúria ezzel jócskán túllépte a törvényben előírt 15 plusz 8 nap postázási határidőt.) Az első fokon eljáró bíróság az iratokat ezután elküldi a peres feleknek, így a TI-nek.

A TI arra volt kíváncsi, hogy mely kedvezményezettek (egyesületek, szövetségek) kaptak pénzt a társasági adóból (tao),

mely támogatóktól mekkora összeget és melyik évadban.

Mivel a szervezetek nem adták ki önként az adatokat, a jogvédő három pert indított minisztériumokkal (EMMI és NGM), valamint az öt szakági sportszövetséggel szemben. A szövetségek és a minisztériumok vitatták, hogy az államkassza helyett sportra fordított tao-összegek közpénznek minősülnek.

Ezt a pert októberben jogerősen megnyerte a TI. A periratok megérkezésével minden törvényi akadály elhárulhat a sporttámogatások megismerése elől. A vesztes szervezeteknek 15 napjuk van az adatok kiadására.

Eddig bő három tucat per indult a tao-adatok megismeréséért. A másik eljárásfolyamot a Demokratikus Koalíció kezdeményezte. A párt másik úton indult el, mint a TI, egy éve 36 sportklubbal szembeni közadatigénylését vitte perre: ők

a kapott pénz felhasználására kíváncsiak.

Arra, hogy valóban a törvényben meghatározott utánpótlásképzésre fordítják-e, vagy másra, például utazásokra, a klubok fenntartására. A futball mellett kosár- és kézilabdacsapatokhoz is fordultak adatokért.

Ha az adatokat kezelő szervezetek az eddigihez hasonlóan nem adják ki a tao-s információkat, akkor újabb perek várhatók. Már csak amiatt is, hogy januártól az eddigi öt látvány-csapatsport mellé került a röplabda, amelynek egyesületei fogadhatnak tao-befizetést.

Eddig több, mint 320 milliárd forintot adtak gazdálkodó szervezetek sportcélra a tao-ból.

Az adatokat perrel megszerző TI és DK célja nem csak az, hogy kiderüljön, mely cégek mennyi pénzt adtak egyesületeknek és azok hogyan gazdálkodtak ezzel. Abban bíznak, az is megállapítható lesz, hogy van-e látványos átfedés a tao-befizetők és a nagy közbeszerzési nyertesek között.

A tao-rendszer kimagaslóan legnagyobb kedvezményezettje a felcsúti fociakadémia, amely 2017 végéig (valószínűleg) csaknem 20 milliárd forintot kapott.

Nem vásárol a magyar, inkább megtakarít

Bár jelentős a jövedelmek bővülése, ez a napi fogyasztásban kevésbé látszik. Az MNB friss jelentéséből kiderül: a lakossági fogyasztási hitelek egyáltalán nem nőnek, ellenben egyre több pénz megy állampapírokba.

Az inflációval szűrt reálkereset tavaly tíz százalékkal nőtt egy év alatt, ami meglátszik a kiskereskedelmi adatokban, a napi áruk és az üzletek vásárlói forgalmán egyaránt. Ezért meglepő lehet a Magyar Nemzeti Bank friss jelentésének azon néhány sora, amely szerint a háztartások nettó hitelfelvétele a tavalyi harmadik negyedévben nagyjából a megelőző három hónapéval azonosan alakult.

Ez pedig a folyamatosan bővülő ingatlanhiteleknek és az önálló vállalkozóknak nyújtott növekedési és földhiteleknek tudható be. A fogyasztási hitelek körében továbbra sincs érdemi növekedés – írja a jegybank.

A háztartások fogyasztásihitel-állományának alakulását mutatja az ábra

Forrás: MNB

Látható, hogy nemhogy növekedés nincs,

a teljes állomány inkább csökken.

Arról már korábban írtunk, hogy a jelentős összegű csok-os kölcsönök a legfelső jövedelmi rétegbe tartozó kevesek kiváltsága, ezért is meglepő lehet, hogy a nagy értékű ingatlan vásárlásába bele nem vágó sokkal nagyobb lakosság-hányad miért nem vesz jelentősebb összegben fogyasztási hitelek segítségével.

Nos, a választ is megadja az MNB. A lakosság inkább megtakarít: kisebb részben folyószámla-betétekben és készpénzben (ennek okairól itt írtunk), de leginkább értékpapírokban, összesen öt százalékkal növekvő mértékben a harmadik negyedévben. Egyre több állampapírt jegyeznek magánszemélyek, novemberre a háztartásoknál lévő állomány megközelítette a 4800 milliárd forintot. És a lakosság nemcsak megújítja meglévő állampapír-állományát, hanem új megtakarításai nagy részét is ebbe fekteti.

A Kárpátok Zuckerbergjének nagy éve volt

Mostanra elérheti a 130-at azon vállalkozások száma, amelyekben valamilyen hányadban Mészáros Lőrinc (és családja) tulajdonosként érdekelt. Idén – ha jól számoltunk – 31 céget vett az állítása szerint talán Mark Zuckenbergnél is okosabb polgármester.

Nehéz összeszámolni – és egyes nyilatkozataiból úgy sejlik, hogy néha maga se tudja -, hány (és mely) társaságban érdekelt Mészáros Lőrinc. A felcsúti polgármester, akinek 2010-ben talán három vállalkozása volt, mostanra 130 körüli cégben élvez valamilyen mértékű (kizárólagos, többségi, kisebbségi, áttételes) tulajdont.

Legalábbis, ha pontos a HírTV számlálója, amely októberben 125-nél állt meg . A FüHü találatjelzője azóta öt újabb szerzeményt detektált.

Nézzük hát, miket gyűjtött zsákjába Mészáros, aki február végén „talán” Mark Zuckenbergnél, a Facebook alapítójánál is okosabbnak mondotta magát.

A Mészáros-birodalomba idén betársult cégek

Az eredetileg – természetesen a gázszerelés mellett – az agráriumban utazó polgármester a mezőgazdasági érdekeltségek mellé megszerezte a Hidasháti Mg. Zrt.-t, a Csabatáj Zrt.-t és a Kunhalom Agrária Zrt.-t.

Az év (politikailag feltétlenül) egyik legnagyobb dobása volt, amikor részesedést szerzett az Opimus Nyrt.-ben, amely később Opus Global Nyrt.-re változtatta nevét. Ezzel

övé lett a legnagyobb sajtóbirodalom

a Népszabadságot is korábban birtokló Mediaworksszel, benne többek között tucatnyi megyei napilappal. Megszerezte a Part FM balatoni rádiót, a FourFourTwo labdarúgó havilapot. Majd nagy ugrással az IKO tévés műsorgyártót és az Atmedia tévés reklámértékesítőt.

Villámgyorsan jelentős borászati háló is alakult. Először a Dereszla Sparking Kft., azután Demján Sándortól megveszi a Badacsonyi Pincészet, Tihanyi Borászati, Tihany-Vin és Canter Borászat kft.-ket, továbbá a Henye Borászat és Tokaj-Major Bortermelő kft.-ket.

Irány a turizmus! Először további balatoni terjeszkedés a Balatontouristtal, a Strand-Holiday Kempinggel Balatonakaliban, a Wellnesshotel Építő Zrt.-vel (szállodák), hogy aztán a Konzum Nyrt.-be beszállva megszerezzen 18 magyarországi és további 5 külföldi hotelt. (Korántsem apróság: ezzel a Hunguest hotellánc zömét szerezte meg, lényegében kiszorítva az országból a korábban MSZP-s háttérembernek ismert Leisztinger Tamást.) A Témadesign Kft. megszerzésével pedig övé lett Tokaj-Hegyalja egyetlen ötcsillagos szállodája, az Andrássy Rezidencia.

Így vált Mészáros Lőrinc az első számú hazai szállodássá.

Nem maradtak ki a pénzügyek se: MKB Bank, Takarékinfó Központi Adatfeldolgozó Zrt., CIG Pannónia Biztosító, Status Capital Zrt. tőkealap-kezelő, Diófa Alapkezelő.

Ingatlanbefektetések: Diófa Ingatlanbefektetési Alap, Appennin Holding Nyrt., T-Ingatlanhasznosító

Mit ér az élet energetikai érdekeltségek nélkül? Egy cseh céggel párban megvette a Mátrai Erőműt, az ehhez szorosan kapcsolódó GEOSOL Kft. biomassza-céget. A cseh KPRIA Magyarország Zrt.-vel (mérnöki iroda) pedig közel került a paksi közreműködéshez.

Korántse jelenthető ki, hogy a lista teljes. Kérjük, olvasóinkat, hogy ha találnak a felsorolásból kimaradt idei Mészáros-beszerzést, írják meg. A beküldők között felcsúti kisvasúti utazást sorsolunk ki.

Hogyan került magyar gépkarabély az Iszlám Államhoz?

Magyar gyártmányú AK-63-asokat találtak az Iszlám Állam katonáinál – számolt be az RTL Klub Híradója, de nem kapott választ a Honvédelmi Minisztériumtól. A megoldás lehet, hogy nem annyira rejtélyes.

Háborús zónákban használt fegyverek eredetét kutató, uniós forrásból működő nemzetközi szervezet jelentése alapján számolt be az RTL híradója arról, hogy 132 darab magyar gyártmányú fegyvert találtak az Iszlám Állam készleteiben, köztük 112 AK-63-as gépkarabélyt.

Az is elhangzott, hogy a Magyar Honvédség rendszeresen értékesíti kiselejtezett eszközeit, amelyeket cégek vesznek meg, majd továbbértékesítenek. 2013-ban 28 ezer, 2014-ben pedig 1400 darab AK-63-ast adtak el.

A HM nem válaszolt a megtalált magyar fegyverek odakerülését firtató kérdésre. A megoldás talán egyszerűbb, és nincs benne stikli.

A rendszerváltás előtt Magyarország

egy sor „baráti, fejlődő országba” szállított fegyvereket

és hadfelszerelést, olyanokba is, amelyekben háború dúlt (s amely emiatt 1990 óta tiltott a jogszabály értelmében). A Wikipedia igen precíz, hozzáértésről tanúskodó szócikke is arról számol be, hogy az 1963-ban hadrendbe állított – és különféle kivitelben készült – AK-63-as – amelyet a FÉG (Fegyver- és Gépgyár) állított elő – nem csak a Magyar Néphadseregben szolgált, hanem exportáruként elkerült a világ számos pontjára.

Használták a salvadori polgárháborúban, a horvátok a függetlenségi háborúban (Kalasnyikov-botrány),

az afganisztáni, az első és második iraki háborúban.

Utóbbi két esetben (2001 és 2003) is hivatalosan, de már amerikai közreműködéssel szállított Magyarország fegyvereket, felszerelést (például BMP típusú páncélozott szállító harcjárműveket és T-72-es tankokat) és mindenféle kiegészítőket (rengeteg egyenruhát is). Mindet az úgynevezett inkurrencia készletből, a szolgálatból kivont és lényegében eladhatatlan holmik közül. Az Egyesült Államok vette meg – és szükség esetén újíttatta fel, például a páncélosokat -, majd vitte ki a baráti afgán kormány számára.

Az IS nagyobbrészt a dezertált kormányerőktől zsákmányolt fegyverekkel harcolt Afganisztánban és Irakban is. Volt tehát lehetősége arra, hogy a korábban legálisan odakerült magyar AK-khoz is hozzájussanak.

Globális csalás veszélye miatt kongatják a vészharangot

Minden pénzüket elbukhatják azok a „befektetők”, akik úgynevezett ICO-tól vásárolnak tokent, jellemzően valamilyen ötlet megvalósítására, cégfejlesztésre. Az uniós és a magyar felügyeleti hatóság mindenkit óv a rohamosan terjedő csalásgyanús ügylettől.

Részben vagy egészben elveszítheti berakott tőkéjét, aki a nyilvánosan meghirdetett ICO forrásgyűjtési formát választja „befektetésül” – derül ki a Magyar Nemzeti Bank és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság csütörtöki közleményéből.

Az ICO (angolul initial coin offering) lényegében nyilvánosan meghirdetett pénzgyűjtési forma, és rohamosan terjed már Európában, így Magyarországon is. Jellemző módja, hogy valamilyen jónak tűnő ötlet, üzleti lehetőség megvalósítására vagy cég fejlesztésére keresnek pénzt, lehetőleg magánszemélyektől. Cserébe úgynevezett tokent bocsátanak ki, ami az ígéret szerint „értéket testesít meg”, részesedést a későbbi haszonból. Ám

tulajdonosi jogot, értelemszerűen beleszólást a döntésekbe nem tesz lehetővé.

Ez a módszer több vonásában ismerős máshonnan. Az MNB is felhívja a figyelmet, hogy emlékeztet a nyilvános részvény-kibocsátásra, azzal az el nem hanyagolható különbséggel, hogy azt a törvények szigorúan szabályozzák, például a kötelezően bemutatandó tájékoztató tartalmát, a kockázatok ismertetését. Az ICO esetében ilyen nincs.

Mindemellett hiányos vagy nincs állami hatósági felügyelet az ICO-k felett. Ezért – némileg leegyszerűsítve az MNB közleményét – nincs garancia a közölt információk ellenőrizhetőségére, a tokenek kibocsátásával kapcsolatos eljárásra, és arra se, hogy mi történik, ha a „befektető” nem tudja értékesíteni a „lejegyzett” tokent.

Ezért az ICO rendkívül kockázatos spekulatív befektetési forma

– szól a magyar és uniós felügyeleti figyelmeztetés.

Már csak azért is veszélyesek az ICO-k, mert a tokent nem csak hivatalos pénzért, például euróért lehet megvenni, hanem az elmúlt hónapokban valóságos őrületet kiváltó

bitcoinért vagy más virtuális pénzért.

A bitcoin olyan nem hagyományos, virtuális pénz, amelynek kibocsátása mögött nem állam áll, értelemszerűen hatósági szabályozás sincs felette. Számítógépes algoritmus szabályozza, teljességgel decentralizált hálózatban keletkezik és terjed. Mivel nincs mögötte állami kibocsátó, árfolyamát semmilyen (reál)gazdasági folyamatok nem befolyásolják, kizárólag a „kibányászható” mennyiség (az algoritmusban rögzített maximum 21 millió bitcoinból meglévő rész) és a spekuláció mozgatja.

Ennek következtében egy bitcoin ezer dollárról rövid idő alatt húszezer (!) dollár körüli árfolyamra futott, hogy aztán szinte megfeleződjön. Napi 10-20 százalékos árfolyam-ingadozások figyelhetők meg, az

óriási nyereséggel szemben természetesen a gigaveszteség áll a másik oldalon.

Az ICO-kkal tehát egyszerre két nagyon kockázatos pénzügyi terepre tévedhet az ember.

Az ICO-kapcsán felmerülhet a csalás és pénzmosás lehetősége – szól az MNB figyelmeztetése. A bitcoin esetében viszont már bizonyítékot is találtak arra, hogy a terrorizmus, szervezett bűnözés mind inkább efelé fordul, kikerülve a hivatalos pénzpiaci műveleteket.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!