Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

740 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Stop Soros: értelmezhetetlen a távoltartás

Legalább 29 schengeni határátkelőnél kellene nyolc kilométeres sávot megállapítani, amelyektől a nemkívánatos személyeket távol tarthatnák a Stop Soros-csomag egyik törvénytervezete alapján. Ez egyszerűen értelmezhetetlen, mondják szakértők, mert ezek közt repülőterek és kikötők is vannak. Magyar állampolgárokkal szemben egyébként is alkotmánysértő.

A Stop Soros-csomag bevezetné az idegenrendészeti távoltartás intézményét, amely – idézzük – „állampolgárságtól függetlenül megteremti az ország egyes területeiről való távoltartás szabályait olyan személyek esetében, akik Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sértik”.

Mindez azokat érinti, akik „az illegális migránsok Magyarországra történő belépését és tartózkodását segítik, vagy akik ezen szervezeteket finanszírozzák”.

A belügyminiszteré lenne a jog arra, hogy ezeket a személyeket

az uniós külső határ szerinti határvonaltól számított 8 kilométeres sávtól kitiltsa.

Ez vonatkozik mindegyik schengeni belépési pont, illetve schengeni külső határ 8 kilométeres körzetére.

Alapértelmezés szerint tehát azok a határátlépők jönnek szóba, amelyeknél Magyarország szélén van az uniós, úgynevezett schengeni határ. Vagyis a horvátokkal, szerbekkel és ukránokkal közös területek.

Az Útinform adatai alapján a közúti átkelők száma 18. Emellett van még nyolc vasúti és vízi átkelési-belépési pont ezeken a határszakaszokon. Ezeken túl

Budapesten található a Dunán a Budapesti Nemzetközi Hajókikötő, továbbá két repülőtér, a ferihegyi és a debreceni,

amelyek nemzetközi személyforgalmat bonyolítanak. Részletes áttekintés itt.

Megkérdeztünk szakértőket, hogyan lehet ezek mindegyikénél létrehozni a nyolc kilométeres – a régi fogalommal élve – határsávot.

„egyszerűen Nem értelmezhető”

– ez volt a kapott válasz. Egy nemzetközi jogász szerint valószínű, hogy a korábbi „migrációs” rendelkezésekben a déli (szerbiai) határnál, a kerítésnél létrehozott nyolc kilométeres sávra gondolhattak a szöveg megalkotói, és nem jutott eszükbe, hogy ha általánossá teszik a szabályt, az a gyakorlatban kezelhetetlen helyzetet teremt.

Majtényi Lászlónak, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Ekint) elnökének már az alaptétellel is baja van. Osztja azt az álláspontot, hogy magyar állampolgárok – akár van útlevelük, akár nincs – nem utasíthatók ki az országból, mert az alaptörvény alapján minden magyar állampolgárnak joga van Magyarországon tartózkodni. Aki pedig valaha magyar állampolgár volt, amitől nem fosztották meg és nem is mondott le róla,

az most is magyar állampolgár.

Tehát Gulyás Gergely zöldséget beszélt néhány napja, amikor azt mondta, hogy ha valaki semmilyen személyi okmánnyal se tudja magát igazolni, arra érvényes a távoltartás-kitiltás – mondta a Független Hírügynökségnek Majtényi.

Az idegenrendészeti távoltartás azonban nemcsak alkotmánysértő, hanem, például mert felidézi a rossz emlékű határsávot, jogi abszurd is – válaszolta a schengeni határátkelők sokaságára utalva.

Majtényi szerint a Stop Soros megszövegezői úgy gondolják, hogy csak egyszerűen kijelölik a határ 8 kilométeres sávját, ahonnan aztán távol tartják mindazokat, akiknek itt tartózkodása nemzetbiztonsági kockázat. A tervezet azonban már önmagának is ellentmond, mert a miniszter döntése szerint az ország egész területén nemzetbiztonsági kockázat az érintett jelenléte, aki lehet magyar állampolgár is.

Jogilag szinte értelmezhetetlen az egész törvénycsomag – mondta Majtényi -, és valószínűleg annyiban tényleg kampányfogás, hogy el kell terelni a figyelmet Tiborcz István 12 milliárdos lámpaüzletéről és arról, hogy Orbán Viktor már nem tudja, mit beszél „migránsügyben”. De ettől még valósággá válhat – jelzi az Ekint-elnök -, hogy

egyre inkább totális vonásokat

vesz magára a magyar állam, és az egész Stop Soros minden abszurditásában is dermesztően fenyegető.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályoknak (újabb nyilvántartásba vétel, 25 százalékos „illeték” a külföldi támogatásokra és az ügyészi-bírósági eljárások kilátásba helyezése, végső esetben a törlés) pedig nyilvánvalóan céljuk a közéletileg aktív szervezetek eltakarítása – mondta Majtényi. Hasonlóan ahhoz, ahogy a Népszabadságot is először csak megzabolázni akarták, aztán hirtelen bezárták – vont párhuzamot az alkotmányjogász.

Majtényi úgy véli, hogy az egész világ által bírált előző civiltörvény ehhez képest nagyon szelíd szöveg. De Rogán Antal azon üzenete, hogy a „társadalmi vita” után csak szigorúbb lehet a szöveg, a bolsevik időkre emlékezteti, amikor a dolgozó nép követelésére „a nép ellenségeit” kellett még jobban megbüntetni, azaz a társadalmi vita a „munkáslevelezők” akkor volt őrjöngését idézheti fel.

Metrófelújítás: a helyesírási hibát is javítják

Göncz Árpádról nevezik el a 3-as metró Árpád hídi megállóját – olvasható a felújítás honlapján. Egyúttal a helyesírási szabályokkal összhangban kijavítják az Újpest-Központ állomás nevét.

Az Árpád híd összes tömegközlekedési megállója a Göncz Árpád városközpont nevet viselheti a XIII. kerület kezdeményezése nyomán, ennek megfelelően a 3-as metróé is – olvasható a metrófelújítás honlapján.

A felújítási projektigazgatóság közleményéből az is kiderül, hogy a jelenlegi Újpest-Központ nevet kijavítják, hogy az megfeleljen a helyesírás szabályainak: Újpest-központra. Újpest-Városkapu állomás helyett Újpest vasútállomás, Kőbánya-Kispest állomás helyett Kőbánya-Kispest vasútállomás.

Paksifüles – Jávor: precedensper lesz – BŐVÍTETT

Ausztria keresetet nyújt be az Európai Bíróságnak Paks II ügyében. Az Európai Bizottság engedélyező határozatának megsemmisítését kéri. Jávor Benedek szerint precedensper lesz ez a szabad piac szempontjából, de nincs halasztó hatálya az építésre.

Az osztrák környezetvédelmi minisztérium keresetet nyújtott be a paksi atomerőmű bővítése ellen hétfőn. Az osztrák kormány azt kéri, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság határozatát, mellyel jóváhagyták a bővítést – mondta el egy minisztériumi szóvivő.

„Az Európai Bizottság rossz üzenetet küld az energiapolitikában azzal, ha habozás nélkül jóváhagyja az atomerőmű építéséhez nyújtandó támogatást”

– szólt a tárca indoklása.

Ausztria azt készül a bíróság előtt megkérdőjelezni, hogy a közösség érdekeit szolgálja a bizottság döntése. Az osztrák környezetvédelmi minisztérium szerint az atomenergia támogatása csak ebben az esetben fogadható el. A bizottsággal szemben a bécsi kormány nem fogadja el a budapesti kabinet érvelését.

Ausztria kezdettől kifogásolta a közbeszerzési eljárás elmaradását, és ahogyan a hivatalos nyilatkozatból kiderül, környezetvédelmi okból is ellenzi az atomerőművet: szerintük Magyarország más forrásból is fedezni tudná energiaigényét.

Most is ez utóbbi miatt fordult az Európai Bizottsághoz Ausztria – mondta a Független Hírügynökségnek Jávor Benedek (Párbeszéd) európai parlamenti képviselő -, a tender elmaradását más piaci szereplőknek kellett volna megkérdőjelezniük.

Ausztria nem fogadja el a bizottság érvelését,

hogy bár van jókora állami támogatás a paksi beruházáson, tehát a majdani áramárban is, ez nem torzítja az európai energiapiacot.

Ebből a szempontból precedensper lesz a paksi – mondta Jávor. A tagállamok kialakítják-e az egységes energiapiacot, vagy

megmaradnak az egyes országokban az államilag befolyásolt árak.

Az osztrák kormány február 25-ig nyújthatja be keresetét a bíróságnak.

A pernek nincs halasztó hatálya a paksi építkezésekre, de sok beszállítót elbizonytalaníthat, mi lesz a sorsa az egész beruházásnak. Ennél is fontosabb azonban, hogy a beruházónak, az orosz Roszatomnak és a magyar kormánynak kell végiggondolnia,

belemegy-e ezermilliárdok kifizetésébe,

amely évek múltán esetleg feleslegesnek bizonyul. Az egyes beszállítók akár nyugodtan szerződhetnek is, bízva abban, hogy a két állami bukszából úgyis kifizetik őket.

Ausztria a második atomerőmű-beruházást akaszthatja meg. Legutóbb a brit Hinckley Pointban állította le a magánberuházó, miután az osztrákok benyújtották keresetüket az Európai Bírósághoz. Ott is az állami támogatás miatt.

Nemrégiben már az első igazán fontos részmunkába is hiba csúszott Pakson: a turbinára kiírt mintegy 250 milliárd forint értékű tendert az amerikai General Electric és a francia Alstom alkotta konzorcium nyerte, de az eljárásból kizárt orosz Szilovije Masini pert indított ez ellen.

Magyarországgal szemben 2015-ben kezdődött kötelezettségszegési eljárás amiatt, hogy közbeszerzés nélkül állapodott meg a magyar kormány a Roszatommal az új paksi blokkok építéséről. Az Európai Bizottság 2016. november 17-én végül megszüntette az eljárást, s tavaly tavasszal az állami támogatást is jóváhagyta.

Már az előbbi is több sebből vérzett. Mint kiderült – nagyrészt Jávor Benedek kutakodása nyomán -, hogy lényegében a bizottságban „mondták tollba”, hogy a kormány a műszaki kizárólagosságra hivatkozzon az oroszok tender nélküli kiválasztása mellett. Vagyis arra, hogy a jelenlegi blokkokat is az oroszok szállították, ezért a bővítésre is ők az egyedül alkalmasok, holott műszakilag teljesen önálló a tervezett egység.

Hétfőn reggel a Paksi Atomerőmű 3. blokkján villamosberendezés meghibásodása miatt automatikus védelmi működés történt, amelynek következményeként a reaktorblokk leállt. Az esemény kivizsgálása folyamatban van, a szakemberek dolgoznak a probléma megoldásán – olvasható az erőmű honlapján.

Külföldön tanulmányozzák a kitoloncolás technikáját

Óriásinak semmiképp se nevezhető menekülttömeggel számol a kormány a nemrégiben megjelent pályázatok alapján, és a már eldöntött kiírásokban is csak tízmilliós tételek segítik az itt maradást, vállalkozást. Önkéntes hazatérők és kitoloncoltak segítése is csak kevesekre terjedne ki.

A „migránskampány” közepette csendben, titokban befogadott 1300 menekült ügyével párhuzamosan a kormány javában írja ki pályázatait a különféle státuszú menekültekkel kapcsolatos feladatokra. A decemberben a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) által közzétett 22 pályázatban milliárdos nagyságrendű keretösszeget hirdettek meg, 75 százalékos uniós térítéssel.

A kiírásokban olvasható „célszámok” is azt sugallják, hogy a kormányban is pontosan tudják, nem csak hogy a két évvel ezelőttinek már csak töredéke érkezik menekültként, ők is – ha lehet – azonnal továbbállnak.

A legnagyobb, 400 milliós kasszából a befogadási feltételeket kívánják fejleszteni a tranzitzónákban, különösen sérülékeny emberek körében. Egészségügyi, szociális támogatások, jogi és egyéb szolgáltatást kaphatnak menedékkérelmet benyújtottak.

Összesen azonban mindössze 600 emberrel számol

a Belügyminisztérium szervezete (ebből száz a különleges bánásmódot igénylő ellátott).

Még ennél is kevesebb, három programban 300 ember lakhatásban részesítése a célja a 291 milliós kiírásnak, és csak menekültként, oltalmazottként, menedékesként az EU területén már elismert személyek számára.

Nem szánnak sok pénzt, alig százmilliót a kísérő nélküli gyerekek és fiatal felnőttek elhelyezésére gyerekvédelmi intézményben, iskolában.

Külön csoportot képeznek azok a menekültek, akik hajlandók visszatérni hazájukba, illetve akiknek kitoloncolását uniós szabály alapján elhalasztották.

A hazaindulást megelőző visszailleszkedési asszisztencia, pszichológiai és jogi tanácsadás, tájékoztatás keretében 205 millióért még 1650 fővel kalkulálnak pszichoszociális segítségnyújtásban részesülőként, 4500-zal, aki közösségi foglakozásokon vesz részt, és 450, aki jogi segítséget kap. Egy másik bukszából 130 millió van félretéve, de itt már csak 435 hazautazó a cél, 150-en visszailleszkedési tanácsadásban, 50-en támogatásban is részesülhetnek. A kitoloncolások szervezésének segítésére, szükség esetén „nemzeti (?) charterjáratok” indítására mindösszesen 44 millió áll rendelkezésre;

itt már csupán 85 kitoloncolt a célszám.

Egyébként a visszatelepítési politika, eljárások fejlesztését megalapozó kutatások még csak most készül(het)nek, erre 11 milliót fordítana a BM. És hogy a kitoloncolás is inkább csak a távolabbi jövőben képzelhető el, az kikövetkeztethető abból is, hogy 19 millióból ezután lehetne 20 ilyen eljárást tanulmányozni, valamint tanulmányutakat és tapasztalatcserét szervezni más uniós tagállamokkal.

Az MMIA 2014-2016. évi programja keretében kiírt és már elbírált pályázatok is inkább arra engednek következtetni, hogy

az állam nem szán túlzottan sok pénzt

(és nem is számol jelentősebb itt maradó menekülttel) arra, hogy a beilleszkedést segítsék.

A maradásra nincs csillagászati összeg. (Részlet az egyik eredményből. A jobb oszlopban az odaítélt összeg.)
Forrás: MMIA

A legutóbbi kettőben családegyesítésre kevesebb, mint 40 milliót, vállalkozáshoz nyújtandó segítségre 35 milliót ítéltek oda. S a lakhatásra megajánlott pénz 66 milliós összegéből is levonható következtetés.

A messze legnagyobb tétel (368 millió) ugyanazt a célt szolgálja, mint az imént ismertetett egyik kiírás: a tranzitzónában nyújtott szolgáltatások fejlesztése, amelyben – az összeg hasonló mértéke alapján – ugyancsak alig pár száz menedékkérő helyzetén tudnak javítani.

Vannak talányos című programok is. Például a bevándorlási hivatal által elnyert 54 millió az Egy jobb élet reményében, vagy a Mindannyian mások vagyunk 77 millióból.

Transparency: mint a nürnbergi törvény

A Stop Sorost papírra vető jogásznak olyan szakmai felelősséget kellene viselnie, mint annak, aki a nürnbergi törvényeket megszövegezte – mondta a törvénycsomagról a Transparency International jogi igazgatója. Ligeti Miklós szerint bármelyik humanitárius szervezetet „elkaphatják”. Már Soros magyar állampolgárságát is kétségbe vonják kormányoldalon.

Bár még csak „javaslat”, amit „társadalmi vitára” bocsátott közre a kormány ma, az összefoglaló alapján szinte bármely olyan humanitárius szervezet „elkapható” lesz, amely egyébként is végez menekülteket (is) segítő tevékenységet (például jogi és egészségügyi segítségnyújtás), ha utóbb illegálisnak minősítik a hatóságok a menekült országba belépését és itt tartózkodását – derül ki Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatójának értékeléséből.

Elegendő lesz, ha elutasítják a menekülti kérelmét, attól kezdve minden ilyen támogatás törvénytelen migrációt esősegítő magatartás, az ezt végző

szervezet migrációs „szponzor” lesz

– mondta Ligeti.

Ördögi a terv, mert a jogszabályi háttér olyan, javarészt uniós normákra épül, amelyek részletesen leírják a szóba jöhető segítségnyújtásokat, vagyis az egyébként legális menekülttámogatás attól lesz büntetendő, ha a menekült eljárását találja a hatóság illegálisnak – fejtette ki a TI-igazgató.

A TI nem érintett a hármas törvénykezdeményezésben, de szolidáris azokkal a szervezetekkel, amelyeket súlyos büntetés fenyeget. A „bevándorlás-finanszírozási illeték” ugyanis

a külföldi anyagi támogatás negyedét vinné el,

márpedig ezek a civilszervezetek javarészt nem hazai, hanem például uniós forrásból működnek.

Az országból távoltartás pedig Ligeti értelmezésében állampolgárságtól független, vagyis a magyar állampolgársággal (is) rendelkező külföldi személyekre egyaránt érvényes lesz.

Ez tételesen sértené az alaptörvényt, ezért ma már úgy kanyarította az érvelést Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető, hogy ha Soros György

nem tudja igazolni magyar állampolgárságát,

akkor kitiltható az országból.

Magának Sorosnak megítélése is „finomodott” egy nap alatt. Szerdán Pintér Sándor belügyminiszter még azt mondta, hogy a Stop Soros névadója nem végez illegális migrációt támogató tevékenységet, ezért nem is vonatkozik rá a terv. Lázár János kormányinfóján már az hangzott el, hogy Pintér konkrét idegenrendészeti- és határrendészeti értelemben mondta.

Az idegenrendészeti távoltartásról mára egyértelművé vált, hogy az tartalmában nagyon hasonlít a Rákosi-érában létrehozott és a rendszerváltás hajnaláig fennállott határsávra (az érintett külföldi állampolgárokat Magyarországról tartanák távol, a magyarokat pedig a schengeni határ 8 kilométeres körzetétől).

Ligeti Miklós szerint a bemutatott összefoglaló alapjogi szempontból olyan súlyosságú, hogy

„aki jogászként papírra vetette, annak szakmai értelemben olyan felelősséget kellene viselnie, mint annak, aki a nürnbergi törvényeket megszövegezte.”

A TI egyébként azon a véleményen van, hogy illegális migráció segítése miatt nem a civileket kellene pattogtatni és büntetni, hanem a letelepedési kötvény környékén kéne keresgélni. Innen 60 milliárd forintot lehetne visszavenni, és megnézni, milyen bűncselekmények történtek ezek kibocsátásakor és a közel húszezer külföldi általi megvásárlásakor.

Sok cég már fejpénzt fizet új emberért

A béren kívüli juttatásokba bekerült a toborzási bónusz annak, aki új alkalmazottat ajánl a cégnek. Összességében a foglalkoztatottak háromnegyede kap cafeteriát. Legtöbben a SZÉP-kártyának örülhetnek. Rohamosan terjed a biztosítás választása, de a kormány által preferált sportbérlet nincs a listán.

Ebben az évben valamivel kedvezőbb a béren kívüli juttatások adózása: a szociális hozzájárulás (eredeti nevén tb-járulék) csökkenése nyomán a cafeteria közterhe 43,66 helyett 40,71 százalék.

Az a következő hetekben-hónapokban derül ki, hogy az alkalmazottak milyen csomagot választanak maguknak. Már persze ott, ahol egyáltalán kínál a munkaadó. Tavaly ugyanis a dolgozók 25 százaléka semmilyen cafeteria-juttatásban sem részesült – derül ki a fizetesek.hu több, mint 42 ezer főre kiterjedő felméréséből.

A bérfelmérő portálnak válaszolók adatai alapján tehát

a munkavállalók 74 százaléka kapott valamilyen juttatást.

A legnépszerűbb változatlanul a SZÉP kártya: a dolgozók 34 százaléka ezt kapta, utána az Erzsébet utalvány és a mobiltelefon található egyaránt 24 százalékkal.

Népszerű az utazási bérlet és az egészségpénztári hozzájárulás (10 százalék) és a valamilyen képzés támogatása (9 százalék).

A feszítő munkaerőhiány miatt sok helyen

bevezették az úgynevezett dolgozói ajánlás jutalmát,

vagyis a toborzási bónuszt (ami természetesen nem része a cafeteriának). A „fejpénzt” az kapja, aki visz vagy ajánl valakit a céghez. Aligha meglepő, hogy a mérnököknek és informatikusoknak nagyobb arányban (7 százalék) kínálják ezt, mint a teljes megkérdezett körnek (6 százalék).

A különféle irodai (szellemi) alkalmazottak körében több a juttatás, mint a fizikaiaknál: a segédmunkások 40, a szakmunkások, illetve a szolgáltatási szférában dolgozók 37 százaléka nem kap semmit a fizetésen felül.

Az adatokból kiderül az is, hogy a nem klasszikus béren kívüli juttatások is népszerűek. A bizonyos munkakörökben széles körűen elterjedt telefon, számítógép és céges autó mellett a rugalmas munkaidőt is sokan igénylik. A mérnök-informatikusi és vezetői beosztásokban dolgozók körében 25 százalékkal a harmadik helyen áll.

Egy másik, a Magyar Biztosítók Szövetsége által készített és a CIG Pannónia biztosító által közölt felmérésben az olvasható, hogy

a biztosítás is egyre népszerűbb

a fix juttatások között: míg 2015-ben a válaszadók csupán 13 százaléka kínált biztosítást választható juttatási rendszerében, ez az arány 2016-ban 18 százalék volt, tavaly pedig már 27 százalék. A fix és a választható juttatások között is előforduló elemek sorában az egészségbiztosítás a negyedik helyet foglalja el a SZÉP Kártyát, az Erzsébet utalványt és az iskolakezdési támogatást követve.

A listán nem látható a kormány által erősen preferált sportbérlet, noha azt ingyen és pénzbeli korlát nélkül adhatják a munkáltatók.

Gémesit taszítja Kerényi táborozásterve

Gémesi Györgyöt, Gödöllő vezetőjét „nagyon taszítja” Kerényi Imre „elit és keresztény” gyerektáborozás-terve, ahová kormánytagok mellett a polgármesterek gyerekeit is várja. Két hétre negyedmillióért. A bizarr programokban görög-római kori ruhaviselet és katonáskodás is lesz.

A balatonalmádi Vörösberényi kolostorban tervezi megszervezni nyári táborát Kerényi Imre, aki miniszterelnöki megbízottként eddig vitatott tartalmú könyvsorozat (némelyik esetben a szerzői jogokat megsértő) megjelentetésével vált ismertté az elmúlt években.

A hangsúlyozottan elit és keresztény szellemiségű tábort ismertető Magyar Nemzet-írásból kiderül, hogy Kerényi miniszterek, államtitkárok mellett érdekes módon polgármesterek gyerekeit is várja. Az államilag szervezett Erzsébet-táborokkal szemben a Gizella-tábor nem rászorulóknak készül, hanem

a kifejezetten jómódú és politikai elit gyerekeinek.

A kéthetes turnusok ára igen borsos, 250 ezer forint fejenként. Erről az ötletgazda is elismeri, hogy nagyon drága, de szerinte minőségi is.

„Ér a trónörökösünk ekkora befektetést?”

– teszi fel a kérdést Kerényi Imre.

Húsz diák ingyen vehetne részt a táborban, esetükben a szülőknek kézzel írt levélben kellene megindokolniuk, hogy gyerekük miért érdemli meg az ingyenes nyaralást. A kérelmeket személyesen Kerényi bírálná el.

A táborozók alapfelszereléséhez tartozna egy görög peplon, egy római tunika, egy puhafából készült rövid római kard, egy cserkészzsinórral ellátott napkalap.

A programok bizarr tartalmúak. A gyerekek

római centuriák mintájára masíroznak és hadi versenyt rendeznek,

a lányok pedig népi körtáncot, úgynevezett leánykarikázót lejtenek, és szobrokat utánozva megismerik az ókori ruhaviseletet.

Tanulnak karénekeket és színpadi jeleneteket, a tábor végén pedig „énekelnek, táncolnak, alakoskodnak” szüleik előtt. Angyalként ezt éneklik: „Született világ megváltója”, ördögként pedig így csúfolódnak:

„Bíró, pandÚr, lakatos, tiéd lesz egy láda fos”

A terv mögé állt a kormány: ingyen átadta az I. besorolású műemléképületet Balatonalmádinak, a Belügyminisztérium pedig két tételben összesen 620 millió forintot adott egy magtárépület megvásárlására, majd a vörösberényi kolostor állagmegóvására és egy ifjúsági táborral kapcsolatos előkészületekre.

Polgármesterként hallott Kerényi tervéről Gödöllő vezetője, Gémesi György, de az ígért levelet még nem kapta meg, és arról se tud, hogy az általa elnökölt Magyar Önkormányzatok szövetségébe tartozó települések vezetőihez megérkezett volna.

A Független Hírügynökségnek elmondta, hogy alig talál megfelelő szót annak jellemzésére, mit gondol erről, mindenesetre

„nagyon taszítja” őt ez az ötlet.

Különösen úgy, hogy ingyen ingatlannal és több százmillióval az állam is támogatja azt.

Csak „gratulálni” tud azoknak a szülőknek, akik elviszik ebbe a táborba a gyereküket, akiket viszont sajnál – fogalmazott Gémesi. Ő biztosan nem vinné el, ha tinédzser korú gyereke lenne, egyébként a települési polgármestereknek nincs is ennyi pénzük ilyen célra, talán a legnagyobb városok vezetőinek.

Gémesi szerint sincs fogalma arról Kerényinek, mire vágyik egy tizenéves, a szülők pedig akkor teszik helyesen, ha hagyomány- és értékőrző táborba, például cserkészekhez viszik a gyereket, vagy kézműves, színjátszó, sport-, zenetáborba.

Gödöllőn is van vagy öt ilyen – mondta -, amelyekben már 40-50 ezer forintért egy hétig hasznos dolgokkal foglalkozhatnak a gyerekek, akiknek a legfontosabb, hogy együtt legyenek, és számukra kívánatos dolgokat tanulnak.

Időutazás a múltba a civilekkel szemben

Évtizedekkel ezelőtti mondatok köszönnek vissza a kormányszóvivő szavaiból, hogy „akit nem választottak meg, az ne szóljon bele a nagyok dolgába”. Eltérőek a vélemények arról, hogyan értékelhető-e manapság ez a felfogás.

Kovács Zoltán kormányszóvivőt kérdezte a minap a brit Financial Times. Szerinte a kormány és a Nyílt Társadalom Alapítványok között két ellentétes demokráciafelfogás miatt van vita. „Soros úr azt hiszi, hogy a civil társadalom feladata, hogy ellenőrizze a végrehajtó hatalmat” – mondta Kovács, aki szerint csak a választott képviselők politizálhatnak legitim módon. És hogy itt kétféle demokráciafelfogás küzd egymással.

A Kovács Zoltán által hangoztatott álláspont mibenlétéről megoszlanak a vélemények. Az inkább általánosnak tekinthető magyarázatot osztja Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, politológus. Nevezetesen, hogy ez az úgynevezett illiberális demokrácia keretébe illik bele. Abba, hogy akik mögött nincs világos felhatalmazás választás nyomán, azok ne szóljanak bele a fontos ügyek alakításába. Ez Tóth szerint

nagyon szűkítő és torz értelmezés,

hiszen normálisan működő demokráciában igen sok társadalmi szereplőnek lehet véleménye.

Persze ezt a Fideszben is tudják, el is ismerik ezek létjogosultságát – akkor, amikor saját magukról van szó – hívja fel az ellentmondásra a figyelmet Tóth. Ilyenkor tárgyalnak a CÖF-fel, amelyet hiteles civil szervezetnek ismernek el, tárgyalnak egyes kamarákkal, amelyeket szintén mértékadónak tartanak.

A Transparency Intenational Magyarország (TI) álláspontja szerint

nagyon restriktív szemléletet tükröz

Kovács Zoltán felfogása, amely végeredményben az állampolgári aktivizmust utasítja el, sőt, le is nézi a polgárokat – mondta Ligeti Miklós jogi igazgató. Az a dolgod, hogy húzd be az x-et, menj haza és fizesd az adódat, de a véleményedre nem vagyunk kíváncsiak – szerinte ez az üzenete.

Ligeti Miklós úgy véli, hogy a Kovács-féle felfogás ugyan rokon azzal a túlhaladott demokráciamagyarázattal, amely szerint a győztesnek mindenre felhatalmazása van, de a kormány intézkedéseivel szemben ellenvéleményt megfogalmazó civil szervezetek lejáratása esetében másról van szó.

Arról, hogy a kormány érzékelhetően azt gondolja, és ezt úton-útfélen hangoztatja is, hogy bárki, aki vele szemben foglal állást fontos ügyekben, az elfogult, mi több, egyenesen az ellenzék hangján szól. Emiatt az ilyen szervezeteket és főképpen

az ilyen véleményeket meg kell címkézni,

mert az a legveszélyesebb a kormányra nézve, ha ezek a szervezetek ki tudnak törni abból a rájuk kényszeríteni akart karanténból, hogy „romkocsmák mélyén szövik az összeesküvés szálait” – fogalmaz Ligeti.

Ligeti Miklós szerint is alapvető kérdés, hogy a közélet dolgaiban állást foglaló különféle szervezeteknek milyen a legitimációjuk. Azt ő is elismeri, hogy a kormányzó pártnak kétség kívül óriási, mert közvetlenül a választóktól kapta a felhatalmazást. Ebben a megközelítésben tehát a civil szervezeteknek valóban hiányos a legitimációjuk, nem tudnak felmutatni rájuk szavazó tömegeket.

A TI jogi igazgatója úgy látja, hogy a kormány egyre hagymázasabb kampányában természetesen kihasználja a kritikus civil szervezetekre valóban jellemző legitimációs hiányt, és azzal is gyalázza ezeket a szervezeteket, hogy a Soros Györgytől kapott pénz nemcsak nem pótolja a hiányzó legitimációt, egyenesen ideológiai és tartalmi pórázon tarja őket.

A szűken vett legitimációval szemben Ligeti úgy véli, hogy támadott civil szervezetek, így a TI is olyan egyetemes értékek érvényre juttatásáért küzdenek, amelyek mellett Magyarország is elköteleződött, amikor csatlakozott az emberi jogok védelméről és a korrupció, meg a vesztegetések elleni fellépésről szóló egyezményekhez.

A TI igazgatója úgy látja, hogy a kormány most még magasabb fokozatba kapcsol, a kommunikációs offenzívát már-már

démonizáló hisztériakeltésre cseréli.

Ebbe sorolandó a „migránssegítő irodák” elleni fellépés kísérlete és természetesen ennek része a legújabb ötlet, hogy állítólag külön regisztráció alá vennék a bevándorlás segítésével vádolt civil szervezeteket, megvonnák tőlük a nonprofit besorolást és valamiféle büntető különadót is kirónának rájuk.

„Ha ez megvalósul, az vegytiszta őrületnek tekinthető, ami még a külföldről támogatott szervezetek nyilvántartásba vételét elrendelő törvénnyel megvalósított jogtiprást is messze túlhaladja”

– fogalmaz Ligeti Miklós.

Az természetesen felvethető kérdés, hogy hová vezet ez az út – túl a civil szervezeteken -, de ezt nem tudjuk – mondta Tóth Csaba. Nyilván sok függ attól, hogy ismét nyernek-e a választásokon, netán megint kétharmadot szereznek. A választóknak van lehetőségük dönteni erről – hangsúlyozza a politológus.

Fleck Zoltán: A civil kurázsi tört elő a bírákból

Nem politikai, hanem szakmai szembenállás vezetett oda, hogy Handó Tündéhez hű bírákat nem szavaztak be a bírói tanácsba – mondta Fleck Zoltán a Független Hírügynökségnek. A jogszociológus szerint a bírák ráébredtek arra, hogy saját presztízsükről van szó, s mint ilyenkor annyiszor, előtört a civil kurázsi.

Hosszú idő telt el, amióta átalakították a bírósági rendszert és irányítást, mára beállt a modell, de sokan bíztak abban, hogy a személyes képességek kompenzálják az egyszemélyi vezetést, a túlzott centralizációt – az elismert jogszociológus szerint ez volt az előzménye a hétfő estébe nyúlt „lázadásnak”.

A lejáró hatéves mandátumú Országos Bírói Tanács (OBT) új tagjainak megválasztásakor több olyan tagot delegáltak a testületbe, akik az utóbbi időben személyesen is szembe kerültek Handó Tündével, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökével (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége, Orbán Viktor személyes baráti körének tagja).

A választás előtt a hallgatóság értékelése szerint „gyújtó hangvételű” beszédet mondott Darák Péter, a Kúria elnöke, aki arra biztatta a jelenlévőket, hogy határozott és saját véleménnyel rendelkező jelölteket válasszanak, s egyúttal emlékeztetett az OBT meglévő jogosítványaira is.

Fleck Zoltán úgy értékeli a történteket, hogy Handó Tünde (és rajta keresztül a kormány)

berakta embereiket a bírósági rendszerbe,

már a helyi szintig sikerült kicserélni a vezetőket, ami sok lett a bírói karnak. Az is, hogy Handó 3-4 éves gyakorlatú saját embereit helyezte fontos pozíciókba, s a személyes lojalitás előtérbe helyezése a szakmai tudás kárára sérti az alapvetően konzervatív szakma szokásait. (Fleck szerint több ilyen bírát nem szavaztak be a testületbe hétfőn.)

Darák Péter kúriai elnök állítólag mozgósító szavainak nyilván fontos szerepük volt – mondta a jogtudós.

Fleck úgy érzékeli a hangulatot a bírák körében, hogy romlónak ítélik a tágabb értelemben vett munkakörülményeket. Úgy látják, hogy az OBH a hatékonyságra hivatkozva igyekszik bürokratává silányítani őket. A minőségi munkához és a bírói felelősséghez nagy fokú döntési és munkaszervezési önállóság jár, tiltakoznak, ha ezt akarják felül csorbítani.

A történelem során mindig az váltotta ki a legnagyobb ellenállást, amikor gépnek akarják a bírákat lefokozni (például bizonyos előírt ítélkezési móddal), s ha mindehhez inkompetens vezetés társul – mondta Fleck. Ezért szerinte nem politikai, hanem szakmai szembenállás, ami történt. Néha még autoriter rendszerekben is előfordul, hogy

a bírák fellépnek saját autonómiájuk védelmében

– szögezte le.

A jogszociológus úgy látja, hogy az OBT nem lesz képes a jövőben se ellensúlyozni az egy személyi vezetést, mert szervezetszociológiai értelemben gyengék. Nincs állandó vezetésük, ez rotációs alapon történik, nincs saját apparátusuk, munkahelyükön törvényszéki elnökük pedig jó eséllyel Handó kinevezettje.

Mégis fontos, szimbolikus jelzésnek tartja, arról, hogy előtört a civil kurázsi, ami a bírói munka fontos eszköze. Az, hogy lehet nyíltan szembeszegülni.

A legkevésbé szabad EU-tag vagyunk

Az unió legkevésbé demokratikus tagállama Magyarország – ez derül ki a Freedom House éves jelentéséből. A nemzetközi szervezet szerint sikertörténet helyett tekintélyuralomba csúszás az ország útja.

Az Európai Unió legkevésbé szabad országa minősítését érte el hazánk a Freedom House 2018-as jelentésében.

A lehetséges 100 pontból 72-vel még a szabad kategóriába tartozunk, de az előttünk lévő Bulgáriának is 80 pontja van. Lengyelország (85), Románia (84), Horvátország (86), Szlovákia (89) a környék egy tömbben lévő szomszédai. Ausztria, Szlovénia és Csehország már 90 pont felettiek.

Tökéletesen szabad Finnország és Svédország (100), Amerikában Kanada és az Egyesült Államok 99 és 86 pontos. A legrosszabbak: Tibet és Dél-Szudán, ahol mérhetetlen a szabadság foka.

Több helyütt kerül elő névvel nevezve Magyarország. Először a lengyelekkel párban. Magyarországon és Lengyelországban a populista vezetők folytatták hatalmuk megszilárdítását

a demokratikus intézmények kiirtásával és a kritikusok megfélemlítésével

a civil társadalomban – írja a Freedom House. Írnak még arról is, hogy törvényeket fogadtak el, amelyek célja a nem kormányzati szervezetek tevékenységeinek megfékezése.

Másodjára már Törökországgal (amely 32 pontjával a nem szabad országok egyike) említik mint olyanokat, amelyek egy évtizeddel ezelőtt ígéretes sikertörténeteknek tűntek, de tekintélyelvű uralomba csúsznak.

A csökkenés évtizede címet viselő ábra szövege szerint „a világ minden régiójában megfigyelhető a szabadság drámai csökkenése”.

Forrás: Freedom House

A pozíciójukon rontó országok sorában az értékelés szerint a civil társadalmi csoportok és az ellenzék fokozott megfélemlítése miatt a polgárok még inkább vonakodnak a politikai témákról való megszólalásra.

A Freedom House projektigazgatója ősszel interjút adott a Független Hírügynökségnek, ezt itt olvashatja.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!