Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

Bak Mihály
729 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Papíron jól állunk az uniós pénzzel

Második helyen van az unióban Magyarország a támogatások lekötésében. A kép azonban csalóka, alig nyolc százalék a ki is fizetett pénz.

Igen jól áll Magyarország az uniós támogatások lekötésében, mindjárt a második helyen állunk – derül ki az Európai Bizottság friss közleményéből.

Ebből kiderül, hogy a tervezett 29,6 milliárd euró 78 százalékát, 23 milliárd eurónyi támogatást már sikerült lekötni. A kifizetett összeg azonban csak 2,2 milliárd euró, a keret nyolc százaléka.

Forrás: EB

A kormány és az EU közötti viták is nehezítik a támogatások lehívását, amelyeknek szerepük van a lassú kifizetésben. A magyar költségvetés hosszú ideje előre fizet a kihirdetett pályázatok nyerteseinek.

A legutóbbi nemzetgazdasági minisztériumi közlemény szerint a költségvetés változatlanul megelőlegezi az uniós támogatásokat a projektek mielőbbi sikeres megvalósulása érdekében. Ezek így már megközelítették az 1925,2 milliárd forintot, ami több mint 500 milliárddal haladja meg a tavalyi év novemberéig kifizetett összegeket. Ezzel szemben az Európai Unió eddig 381,7 milliárd forintot utalt át a hazai költségvetésnek.

MSZP-program: balra át!, a forrás homályos

A szocialisták viszonylag csendben igazi baloldali választási programot készítettek, ami mindenkinek ígér, aki az elmúlt években rosszul járt. Ismét lenne több kulcsos szja, minimálisan nettó 100 ezres kereset, duplájára emelt nyugdíjminimum, olcsó víz, áram, gáz és persze béremelés orvosnak, tanárnak, közszolgának. A forrás nem látszik kidolgozottnak.

A hét végi miniszterelnök-jelölti politikai zajongásban, és persze a kiszivárgott „karácsonyi” hangfelvétel hullámai közepette kissé elsikkadt, hogy az MSZP egyúttal nyilvánosságra hozta választási programját.

Eredetileg Botka Lászlóval tervezték a programkészítést, a szegedi „örökös reménység” bukása előtt csak az vált egyértelművé, hogy a szocialisták szakítani akarnak a piacbarát-hangsúlyos gazdaságpolitikával. Ez köszön vissza az elkészült – és az Elszántság összefoglaló címmel ellátott – választási programban.

Azzal a hangsúlyos különbséggel, hogy a túlságosan riasztóra sikerült (mert elmagyarázásában elhanyagolt) Fizessenek a gazdagok! szlogent lecserélték a szolidabb Tegyünk igazságot! hívószóra.

Miből lesz pénz?

Meglehetősen elnagyolt a programot megalapozó rész. Ami kiderül belőle, az az, hogy az MSZP lényegét tekintve a most zajló gazdasági növekedés hullámára ülne rá, célként kitűzve a 4 százalék körüli növekedés fenntartását, és persze az uniós támogatások ezermilliárdjaival számolva.

További forrás lenne a pazarlás és korrupció megszüntetése, valamint az eladósodás ellen és a növekedés érdekében Paks II felmondása. (Az új atomerőműről egyébként népszavazást írnának ki, amin a szülők – a jövő érdekében – a gyerekek nevében is szavazhatnának.)

Mire menne a pénz?

A program egyik tartópillére az EU-források összpontosítása a kkv-khez, oktatáshoz, egészségügyhöz és az egyenlőtlenség csökkentéséhez. Ugyanez az elv a költségvetési újraelosztásban.

A társadalmi igazságosság terén az adózást a teherviselő-képességhez igazítanák. Alapelv: alacsony jövedelemből a mainál kevesebbet, az átlag többszörösét meghaladóból többet elvenni, vagyis visszaállítanák a több kulcsos, progresszív adózást. A felhalmozott nagy vagyonok megadóztatása is ide tartozik.

Címszavakban a célok-ígéretek legfontosabbjai nagyobb területeken

Közszféra, oktatás, egészségügy

  • nem kereshet senki nettó 100 ezernél kevesebbet, mielőbb megközelíteni az uniós bérek átlagát
  • nyugdíj-plafon visszaállítása: a járulék felső határa 700 ezer forint, az efeletti jövedelemrészre 10 százalék, 1 milliónál nagyobb jövedelemrészre 20 százalék szolidaritási hozzájárulás
  • alapélelmiszerek áfájának csökkentése 5 százalékra
  • munkanélküliségi járadék ideje újra 9 hónap, összege fél évig a korábbi jövedelem 80 százaléka
  • tisztességes bér a közmunkásoknak + képzés a munkaerőpiacba visszalépéshez
  • hazai vállalkozások támogatása, kedvezményes tőketámogatás az induláshoz, állami mikrohitel a legkisebb cégeknek, egyszerűbb eva; a kis és közepes vállalkozások támogatása, hogy ne összeszerelő-üzem legyen az ország
  • az egészségügyi kiadások négy év alatt érjék el az EU-átlagot
  • piaci béreket az orvosoknak, jelentős emelés a többi dolgozónak
  • önkormányzati tisztviselőknek, tanároknak és közművelődésieknek átlagosan 35 százalék béremelés
  • több pénz a kórházaknak és rendelőknek, háziorvosoknak
  • támogatás az idősek családon belüli ápolásához
  • több ösztöndíjas orvostanhallgató
  • a közoktatásban GDP-arányosan 6 százalék ráfordítás
  • tankötelezettségi korhatár visszaállítása 18 évre
  • 9 éves alapképzés, 5 éves alsó tagozattal
  • diákok óraterhelésének, tanárok adminisztrációjának csökkentése
  • ismét legyen a helyi közösségeknek iskolájuk, minden településen világnézetileg semleges iskola
  • idegen nyelvi képzés megerősítése, angolból mindenki sikeresen érettségizzen, informatika alapkészség legyen
  • szakképzésben ismét több legyen a közismereti tárgy
  • a Klebelsberg Központ felszámolása
  • első diploma mindenkinek ingyenes
  • folyamatos béremelés a felsőoktatásban

Nyugdíjak

  • visszaállítanák a svájci indexálást
  • a minimál-nyugdíj a mostani duplájára, 57 ezer forintra nőne
  • korrekció az alacsony nyugdíjak felzárkóztatására, különösen a 100 ezer alattiaknak
  • évente az átlagellátás összegének megfelelő nyugdíj-kiegészítés az alacsony ellátások felzárkóztatására
  • időskorúak járadékát 50 százalékkal emelik

Jóléti kiadások

  • szociális fordulat, senki se maradhat fedél, étel, megfelelő ruházat nélkül
  • garantált szociális minimum bevezetése (bármit jelentsen is ez)
  • mindenkinek havonta 1 köbméter ivóvíz jelképes áron, 15 köbméter gáz és 30 kWóra a mai ár feléért
  • mérőórák ingyenes visszakapcsolása a szolgáltatók terhére, a kikapcsoltaknak prepaid órát adnak
  • sávos árrendszer
  • anyasági ellátásban a gyereket váróknak 6. hónapban, majd a szülés után 60-60 ezer forint támogatás
  • a családi pótlék megemelése 50 százalékkal és reálértékének megőrzése
  • a lakhatási támogatás visszahozatala
  • különféle ellátások éves indexálása
  • teljes akadálymentesítés az országban
  • bérlakás-építési program az önkormányzatokkal: 40 ezer új lakás 4 év alatt
  • otthon-felújítási alap

Vidék-program

  • spekulációs célú földvásárlás megszüntetése
  • fellépés a tisztességtelen haszonbérleti szerződések ellen
  • versenyképes birtokstruktúra, szövetkezés ösztönzése, új típusú szövetkezet
  • a területalapú támogatásokért cserébe foglalkoztatási kötelezettség

Fenntartható fejlődés

  • hangsúly a megújulókon és az energiatakarékosságon
  • épületszigetelés újraindítása
  • buszcsere-program és a buszok 25 százaléka elektromos legyen
  • Duna-Tisza-csatorna évszázados tervének megvalósítása

Külpolitika

  • Oroszország és más tekintélyelvű rezsimek helyett ismét nyugati orientáció
  • cél az EU magországaival részt venni az integráció elmélyítésében
  • az euróbevezetés optimális feltételeinek kidolgozása és csatlakozási menetrend

Új köztársaságot

  • a III. köztársaság nem létezik többé, új, IV. köztársaság
  • közvetlen elnökválasztás
  • levélben szavazás általánossá tétele mindenkinek, aki külföldön szavaz
  • új alkotmány, népszavazással elfogadva
  • antikorrupciós ügyészség és belépés az uniós ügyészségbe, intézményes korrupció megtörése, közbeszerzések átláthatóvá tétele, szigorú nyilvánossági szabályok
  • letelepedési kötvények megszüntetése, a szervezőknek 75 százalékos offshore-adó
  • a tao-sporttámogatás marad, de a felhasználásról ne a cégek vezetői, hanem az alkalmazottak döntsenek szavazással
  • összeférhetetlenségi szabályok: pénzemberek, oligarchák, érdekkijárók kitiltása az állami szervekből
  • politikusok és családtagok tényleges vagyongyarapodásának nyomon követése
  • a jogtalanul elvett közvagyon visszaszerzése
  • Alkotmánybíróság régi hatáskörének visszaállítása
  • közmédia visszaállítása
  • az önkormányzatoknak visszaadni a helyi ügyek intézését
  • a kormány ne költözzön a Várba

„Soros-terv”: jön az orosz megoldás?

Januárban kerül a kormány elé a „Soros-terv” megakadályozása. A politológus az orosz-modellt tartja elképzelhetőnek, a „nem kívánatossá” nyilvánítás Miskolcon már megtörtént. Mindeközben a Soros-alapítvány lényegében visszatér az állampárti civil működési támogatáshoz, amelyet egyszer már feleslegesnek ítélt.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda a kormány januári ülésére intézkedéseket dolgoz ki a „Soros-terv” megakadályozása érdekében – közölte Rogán Antal, a kabinetiroda vezetője hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottságában. Kifejtette: mivel már a konzultációs kérdőívek első feldolgozások alapján is látszik, hogy az emberek túlnyomó többsége elutasítja a „Soros-tervet” és Magyarország szuverenitásának korlátozását, lépeseket kell tenni a „terv” megakadályozása érdekében.

Ez ma a kormány legfontosabb feladata, ezért a kabinetiroda azon dolgozik, hogy a kormány januári ülésére

összeállítsa azokat az intézkedéseket,

amelyekkel Soros György „tervének” végrehajtása megakadályozható Magyarországon és az EU területén is.

Az Országgyűlés kedden elfogadta azt a határozati javaslatot, amelyben tiltakoznak az Európai Parlament (EP) „Soros-terv végrehajtásáról szóló határozatával szemben”. Ebben az állítólagosan elfogadott kötelező és felső korlát nélküli migrációs betelepítést és kötelező szétosztást utasítják el. Ennek sorában szólítja fel a parlament a kormányt, hogy ne engedjen az EP és „az uniós bürokrácia” nyomásának. A határozat szövegben található az a mondat, hogy az Országgyűlés elutasítja, hogy „jogköröket adjanak át a bevándorlást támogató Soros-szervezeteknek annak érdekében, hogy azok részt vegyenek a bevándorlók behozatalában és szétosztásában”.

Krekó Péter, a Political Capital ügyvezetője szerint a jogszabályok betűje egyre kevésbé érvényes Magyarországon, a Soros-féle alapítvánnyal szemben eddig is politikai fellépések történtek, legutóbb Pécsett, Debrecenben és Miskolcon.

Rogán szavai viszont arra utalnak, hogy valamilyen intézményes, jogi lépésen törik a fejüket. A politológus szerint ebben az esetben az orosz modellt tudja elképzelni. Oroszországban

törvényt hoztak a „nem kívánatos szervezetekről”,

amelyek tevékenységét betiltották. Ezek közt található a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány (az ismert angol betűszóval: Open Society Found – OSF) is.

Ez lélektani nyomás karácsony előtt, hogy januárban visszatérnek erre – mondta Rogán bejelentéséről a FüHü érdeklődésére a Nyílt Társadalom Alapítvány szóvivője. Csontos Csaba el se tudja képzelni, milyen „intézkedésről” lehet szó. Külön érdekes, hogy az EU területére is ki akarják terjeszteni – tette hozzá.

Az intézményes, jogszabályi keretbe öntött ellenlépésekről, esetleg a Magyarországon működő civil szervezeteket érintő tervekről Csontos Csaba úgy véli, ez felesleges pánikkeltés, a lakosság hiszterizálása lenne, mert

„migrációs központot” senki sehol se tervez létrehozni.

Bármilyen intézkedés velük szemben diszkrimináció lenne, mert ezek a szerveződések évek óta működnek és teszik dolgukat – mondta Csontos.

A szóvivő a tervek konkrétumok ismerete nélkül a riasztó orosz és török kormányzati példákat említette.

Az OSF két szervezettel állapodott meg, Pécsett és Debrecenben, amelyek tevékenységének nehezítésére már indult kezdeményezés a Fidesz soraiból. Legutóbb pedig Miskolc fideszes polgármestere, Kriza Ákos jelentette be, hogy az OSF „nem kívánatos” a városban. Miskolc egyébként szóba se került helyszínként – mondta Csontos Csaba.

Az OSF szóvivője hangsúlyozza, hogy az alapítvány helyi ügyekben kíván támogatást nyújtani a megállapodásban lévő szervezeteken keresztül, akár beteg gyerekekről, akár romák helyzetének javításáról, esélyteremtésről legyen szó. Az OSF egymillió dollárt (árfolyamtól függően körülbelül 280 millió forint) szán ezen programok segítésére, de

a pályázatok kiírása a partnerszervezetek feladata,

az OSF sem ebbe, se a döntésbe nem szól bele.

Igen – válaszolta Csontos Csaba a FüHü felvetésére, hogy

az OSF most lényegében visszatér a gyökerekhez,

a 25-30 éve elindított programokhoz, amelyekben a magyar civil társadalom megerősítésére és a demokratikus intézmények létrehozására törekedett Soros György alapítványa.

Ezeket sok évvel ezelőtt megszüntette az OSF, mert szerintük Magyarország az unió tagjaként már érett demokrácia, amely nem szorul ilyen segítségre.

Most tehát feléleszti a régi modellt az alapítvány.

„Egyelőre EU-tagok vagyunk, ez a garancia”

– mondta Csontos Csaba, aki lát „fékeket”, de ezek szerinte már nem itthon vannak.

A menekültek ügyével a Transparency International nem foglalkozik, de Soros-terv szerintük se létezik, amit ennek tulajdonít a kormány, az fantazmagória. Jogi igazgatója, Ligeti Miklós nem akar tippet adni arra, hogyan lehetne fellépni civil szervezetekkel szemben. Annyit azért megjegyez, hogy ha a kormány ennyire aggódik az ellenőrizetlen, bizonytalan hátterű, kockázatos külföldiektől, akkor miért engedett be a családtagokkal együtt eddig 19 885 külföldit a letelepedési kötvény megvásárlása ellenében, húszszor annyit, ahány menekült ügyének elbírálásáról lenne szó.

A „kötvényesek” 85 százaléka kínai, az ő biztonsági ellenőrzésük 20 nap alatt esélytelen, egy oroszról pedig már tudjuk, hogy büntetett előéletűként sem akadt fenn a rostán – mondta Ligeti.

A lakbérek nem bírják az iramot az árakkal

Sok üzleti szándékú lakásvásárló számolta el magát, a bérleti díjak képtelenek követni az elszabadult lakásárakat. Nő a megtérülési idő, szaporodnak a kockázatok. Az ingatlanpiac mostanában tetőzhet, 2020 utánra már nincsenek építési tervek. Egy szakértő szerint az ingatlancégek fele el fog tűnni, az árak az 5-7 évvel ezelőtti szintre zuhanhatnak. Már most is inkább eladni érdemes, venni nem.

Alaposan felforgatta az ingatlanpiacot a rakétasebességre kapcsolt áremelkedés. Az ötven százalék körüli (helyenként ezt is meghaladó) robbanás mind abszurdabb helyzeteket eredményez. Az például ugyan inkább jó, hogy a korábban lesajnált és „kukába utalt” panelek alulértékeltsége megszűnt, de az könnyen belátható, hogy mégoly magasan jegyzett övezetben, mint a Pók utcai, az 550 ezres négyzetméter-ár közönséges agyrém.

Az árak és a jövedelmek közti olló szélesre tárulását szemlélteti az ábra

Forrás: MNB

Csak emlékeztetőül: ősszel írtunk arról, mennyire reménytelen helyzetbe kerültek azok, akiknek akár csak viszonylag nagyobb fölös pénzük van. Hagyományos eszközökön (banki betét és lekötés, állampapír) a feléledő infláció közepette garantált a veszteség. Ez (is) nem keveseket ösztönzött ingatlanvételre.

Az első féléves adatok alapján elemeztük azt, hogy Budapesten már lassult az árak növekedése, a vidék viszont még feljövőben van. Csak a fővárosban 11 ezer lakás átadása várható 2018 végéig a jegybank szerint, bár az ügyletek már legalább fél évet csúsznak. A folyamatos béremelkedés nyomja maga előtt a keresletet.

Az elmúlt években sokan döntöttek úgy – látván a boomot -, hogy

kiadásra vásárolnak lakást.

Ennek hatásait mindenki láthatja az Airbnb és a modelljét követő lakáshotelek elszaporodásában; elsősorban Budapesten és néhány frekventált turisztikai városban legalább 6-7 ezer ilyen régi, belterületi szállás zúdult a piacra. Valószínűleg az új lakást megrendelők egy része is ezzel a céllal vág bele.

Ugyanígy meglátták a lehetőséget a hosszú távú bérbeadást választók is: diákok, fiatal párok számára ez volt (és maradt is jobbadán) az egyedüli lakhatási lehetőség. A korábbi években – az építőipar válság miatti kómába esése következtében – súlyos hiány alakult ki kiadható lakásokból. És ez bizony igencsak jó üzlet volt.

A lakásvásárlásból elérhető hozam és az egyéb befektetések nyeresége

Forrás: MNB

Csakhogy az is látszik a hirdetések számaiból és a reakciókból, hogy az eget ostromló bérleti díjakat már nem akarják (tudják) megfizetni a fedelet keresők. Az elhelyezkedés, övezet, méret és minőség terén valamelyes kompromisszummal mérsékelhető a havi teher, de már inkább tetőzésről beszélhetünk, és belátható időn belül a bérleti díjak csökkenése várható – mondta a FüHü-nek a Balla Ingatlanok vezetője, Balla Ákos.

Az elszabadult vételárak

megbontották az árak és bérleti díjak közötti korábbi korrelációt.

A nyugati országokban jellemzően 4-6 százalék a bérletből elérhető éves hozam, nálunk ez mindig magasabb (7-8 százalék) volt a nagyobb kockázatok miatt (nehezebb kirakni a nem fizető bérlőt, az okozott kár behajtása esélytelen, általában is szabályozatlanabb, rendezetlenebb a terület), s ezek „beárazódnak” a havi díjakba.

A „békeévekben” tehát 13-14 év alatt behozhatta árát a lakás a bérleti díjból, az ötven százalék körüli áremelkedéssel szemben azonban nem áll ekkora keresleti tartalék. Egy „átlagos” (ha van ilyen) 100-120 ezres bérletet még kiizzadni képes pályakezdő párnak vagy összeköltöző diákoknak, a keleti országrészből elvándorolt munkavállalónak sokkal többre nem futja. Márpedig egy ekkora, pár éve 20 milliós lakás mostanában 25-28 millióért megy el.

Ez sokak előzetes számítását fogja jelentősen megváltoztatni, netán felborítani,

a lényegesen meghosszabbodó megtérülési idő tovább növeli az amúgy is gyűlő ingatlanpiaci kockázatokat. (Például mi lesz, amikor – innen nézve elkerülhetetlenül – elindul felfelé az irányadó jegybanki, illetve bankközi kamat, akár 10 százalékhoz közelítően meglökve a felvett lakáshitelek terhét. Vagy ha valóra válik sokak félelme és a súlyos béremelkedést nem bírva nagyobb számban dőlnek be kisebb-közepes cégek.)

A piacfehéredésen túl a díjakra nehezedő nyomást is mérsékelheti, hogy januártól a lakáskiadás után eddig elkért 14 százalékos egészségügyi hozzájárulásról (eho) lemond az állam (marad tehát a 15 százalék szja), de csak azoknál – elsősorban lakáshoteleseknél -, akik eddig se kockáztattak a növekvő adóhatósági figyelem miatt.

A jövő nehezen megbecsülhető. A jegybank őszi becslésével szemben Balla Ákos úgy látja, hogy Budapesten inkább 5-8 ezer, országosan is legfeljebb 10-12 ezer lakás épül/van előkészületben. Azt ugyanis tudni kell, hogy a piacot (a csok mellett) berúgó áfacsökkentés (27-ről 5 százalékra) óta – a két év átfutási idő miatt – új társasházi lakás még alig került a piacra, ezek nagyjából mostanában kerülnek növekvő számban vevőikhez. (A tipikus üzleti vásárló társasházi lakást keres bérbeadásra.)

A jelentős csúszások (az MNB szerint 40 százalék az építések arányában!) és a durva menet közbeni áremelkedés miatti építői-vásárlói viták is ezután kerülhetnek felszínre – kivéve azokat, akik már eddig visszaléptek a megrendeléstől.

A teljes ágazat azt várja, hogy egyértelmű választ kapjon arra, mi lesz a 2019 végéig leszállított áfával. Ha két év múlva visszaugrik 27 százalékra, az önmagában

a piac azonnali visszafagyását fogja eredményezni.

Egy biztos, az ingatlanfejlesztők körében lényegében nincs előkészületben építés 2020-től kezdődően – mondta Balla Ákos. Márpedig ez azt jelenti, hogy két évig bizonyosan nem lesznek új lakások.

Akárhogyan alakul is, az mindenesetre már most is kiolvasható a számokból, hogy az elmúlt két évben kitört lakásboom a valóban tehetősek „bulija”, amit persze csak az nem látott korábban is, aki nem akarta. A sok-(tíz-)milliós ingyenpénzzel, legújabban a tőketörlesztést gyerekenként egymillióval lefaragó támogatással együtt is pár év alatt jó, ha 40 ezer új lakás fog megépülni. Vagyis néhány tízezer család jut valószínűleg soha vissza nem térő lehetőséghez. Tovább mélyítve a fölsőosztályok és az alattuk lévők közti vagyoni szakadékot.

Mindezek alapján a szakértő azzal számol, hogy a tényleges kereslet kielégítése után – különösen ha a kedvezményes áfát a kormány nem tartja fenn – a lakásépítők fele el fog tűnni a piacról, az árak pedig visszasüllyednek a 2010-es évek elejének szintje környékére. Akkoriban bőven tízezer alatt volt az évenkénti újlakás-építés.

Alighanem az kalkulál helyesen, aki jelenleg elad lakást, nem pedig vesz. Balla Ákos szerint mindezt pontosan tudják a pénzügyi elitben is. Nem véletlen, hogy húsiparba, termőföldbe és turizmusba fektetnek, mert

„enni kell, az egy hetes szabadságra is lesz kereslet”.

Az ingatlanokból pedig a süllyedéskor ki lehet vonni a tőkét.

Már csak azért is, mert a mostani brutális árak csak a hazai jövedelmekhez mérten magasak. Az időközben végbement költségrobbanás következtében ezekből átlagosan 10 százalék körüli nominális (tehát az inflációt nem kiszűrt) nyereség keletkezik, amelynek fedeznie kell a tőkelekötés árát és a több éves garanciát is.

A pontos közéleti tudósítás nem büntethető

Nem vonható felelősségre jó hírnév megsértéséért a sajtó, ha közéleti eseményről híven tudósít és lehetőséget ad az ellenvélemény megjelenítésére – döntött az Alkotmánybíróság (Ab). Egy ezzel kapcsolatos bírósági ítéletet megsemmisítve bírálta a jogszabály „differenciálatlanságát”. Az Ab szerint különösen fontos a sajtó félelem nélküli munkája.

Több évtizedes vitára és a jogérzékkel ellentétes bírósági gyakorlat végére tett pontot az Alkotmánybíróság azzal, hogy szerdán közzétett határozatában – egy ezzel kapcsolatos kúriai ítéletet megsemmisítve – a sajtószabadságot élre helyezve leszögezte:

közéleti sajtótájékoztatóról tudósító sajtótermék nem felel hírnévrontásért.

Ennek feltétele, hogy az elhangzottakról hűen számoljon be, saját értékelést ne fűzzön hozzá, és a jó hírnevet esetleg sértő állítások érintettje álláspontjának adjon helyet, illetve kínálja fel a válaszadás lehetőségét.

Ebben az esetben a tartalomszolgáltató médium eljárását nem lehet a személyiségi jog megsértésének tekinteni, vagyis annak, amit egyébként a jog híresztelésként értékel és polgári jogi szankciót vonhat maga után.

„A közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról szóló tudósítás olyan kivétel, amelynél az újságírók mentesülnek a közzétett tények valóságtartalmának ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségük alól, nincs objektív felelősségük”

– olvasható az Ab által közzétett határozatban.

A konkrét ügyben egy hírportál fordult alkotmányjogi panasszal az Ab-hez, mert a bíróság személyiségi jogi jogsértésért vonta felelősségre olyan beszámolója alapján, amelyet az egyik parlamenti párt politikusának a trafikpályázatok ügyében tartott sajtótájékoztatójáról készített. A támadott ítélet szerint a sajtótájékoztatón egy másik politikus jó hírnevére sérelmes, valótlan tényállítások hangzottak el, amelyek híreszteléséért a hírportál objektív (vagyis a szabályok betartásától független) felelősséggel tartozik.

Az Ab azonban kimondta, hogy ez a szokásos bírói gyakorlat ellentétben áll a sajtószabadságból eredő alkotmányos követelményekkel. A közéleti vita érdeke mindenekelőtt az elhangzottak pontos, a hírek aktualitásához igazodó közzétételét igényli – szól az egyértelmű verdikt.

A határozat megerősíti a sajtó azon jól ismert feladatát, hogy

a hatalom gyakorlóit ellenőrizze,

aminek része a közügyek alakítói tevékenységének bemutatása, a viták pedig részben éppen abból adódnak, hogy a közéleti szereplők bírálják egymás ténykedését, akár személyiségét is.

Napjainkban is különös súlya lehet annak az indokolásnak, amely szerint a média szabad tájékoztató tevékenysége a modern demokratikus nyilvánosság legfontosabb alkotóeleme.

„Különösen fontos alkotmányos érdek, hogy a polgárok és a sajtó bizonytalanság, megalkuvás és félelem nélkül vehessen részt a társadalmi és politikai vitákban”.

A politikusoknak szóló megfontolandó intelem, hogy a sajtótájékoztatót tartó közéleti szereplők maguk keltik a média érdeklődését, számolniuk kell kijelentéseik nyilvánosságával, az ebből eredő következmények pedig adott esetben velük szemben érvényesíthetők.

Az eléje került konkrét ügyben a Kúria felülvizsgálati döntését az Ab megsemmisítette, egyúttal odaszúrt a kialakult bírói gyakorlat alapjául polgári törvénykönyvnek is:

„A jogkövetkezmények meghatározásakor az Ab figyelemmel volt arra, hogy a támadott ítélet hibája az alkalmazott jogszabályi rendelkezés differenciálatlanságában gyökerezik”.

Nyakig eladósodunk, de mit várunk Kínától?

A Belgrádig vezető vasútvonal lényegében csak Kínának előnyös, de a magyar kormány mit remél a nyakig eladósodás fejében? A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok kisebbek, mint Szlovákiával, Kína számára szinte mérhetetlen a térség befektetési értéke, az is gyakran „másodosztályú” technológiai terep.

Kiírták a tendert a Budapest-Belgrád vasútvonal nagyjából felére, a Kelebiáig húzódó 152 kilométerre, ahogyan abban a két ország kormánya korábban megállapodott. A teljes építkezés brutálisan drága, a kamatköltségekkel együtt jelenleg körülbelül 750 milliárd forintra becsülhető. De ha a már bevett gyakorlatot (például úszó-vb) vesszük alapul, akkor ennél is kövérebb adósságösszegbe futhat bele az ország.

Szó szerint: mindent visz

Csak érzékeltetésül: a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban Magyarország

az összes közlekedésfejlesztésre körülbelül 1200 milliárd forintot kaphat.

Ennek minimálisan is legalább több, mint felét készül elkölteni a kormány egyetlen vasútvonalra (annak jó részét a határon kívül).

Hogy ez mennyire értelmetlen, soha meg nem térülő (pontosabban talán 2400 év alatt megtérülő) beruházás, azt már sokan elmondták (egy elemzés itt olvasható).

Korábban a kormány megpróbálta uniós pénzből finanszíroztatni a beruházást, de elutasításra lelt, hasonló megfontolásból.

A vasútfejlesztés elképesztően túlárazott, amit már az EU is megállapított, a kilométerenként 4 milliárd forintot meghaladó kiadás minden eddigit felülmúlna, és szinte semmilyen egyéb közlekedési előnyt se kínál, például gondosan elkerüli a kunsági lakott helyeket.

Az uniós nem után a kormány úgy döntött, hogy

a kínai államtól vesz fel hitelt, ráadásul a hírek szerint a kínaiak igénye az, hogy az építést is ők végezzék.

Arról mindeddig szinte egyáltalán nem esett szó, hogy a 160 kilométer-per-óra sebességre alkalmas pályán ezt tudó vonatokra is szükség lesz. A kínaiak erre is tudják a megoldást, ahogyan arról írtunk, hogy az ázsiai ország a vasút királya is lenne az új selyemút-projekt keretében.

Ennek fényében még érdekesebb a kérdés, hogy ha végső soron Magyarország állja a számlát, milyen perspektíva nyílik az ügyletre.

A terv sorsát befolyásolhatja, hogy az unióban (és az Egyesült Államokban is) növekvő nyugtalansággal figyelik a kínai térfoglalást. Nem csak azért, mert a politikai befolyásszerzés remek lehetőség a gazdasági jelenlét bővülésével párhuzamosan, hanem mert a kínaiak elsődleges célja a csúcstechnológia megszerzése-felvásárlása.

A hét eleji (a közlekedési káosz miatt feltétlenül maradandóan emlékezetes) budapesti Kína-térségi gazdasági csúcs után a fuhu.hu legelső értékelése is rámutatott arra, hogy komoly kétségek vannak a magyar érdekek teljesülésével szemben. Már ebben felvetettük, hogy Kína számára elsősorban unión belüli ajánlólevél, referencia lehet egy ekkora infrastrukturális fejlesztés, ami a tervezett módon számunkra inkább a másodosztályú beruházások kategóriájába tartozik.

Azt is megemlítette a szakértő, hogy a meglévő Peking-európai vonat-összeköttetések mellett éppen ez az egyetlen útvonal hozhat-e fellendülést a forgalomban egy olyan kikötővel (Pireusz), amely a kisebbek közé tartozik Európában, s eleve korlátos méretű hajók fogadására alkalmas. (A pireuszi kikötőt „lenyelte” egy kínai állami vállalat, innen az ázsiai ország törekvése a forgalom bővítésére.)

Kevés kínai cég, alig-forgalom

De akkor nézzük a kétoldalú kapcsolatok néhány mutatóját. Arról a napokban írtunk, hogy alig 1100 kínai érdekeltségű vállalkozás van Magyarországon. Ezeknek is mindössze 4 százaléka feldolgozóipari (vagyis amelyben komolyabb előnyöket rejtő profilok lehetségesek szemben például a nagykereskedelemmel).

Az ázsiai gazdasági óriással lebonyolított külkereskedelmi termékforgalom elhanyagolható. Tavaly az ország szűk 26 ezer milliárdos behozatalán belül a kínai rész 1367 milliárd, a csaknem 29 ezres exportban 630 millió (!). Azt hagyjuk is, hogy a kontinentális árucsere majdnem 90 százalékot vitt el, és hogy a német „vonalon” 7, illetve 8 ezer milliárd a forgalom. De ennél is mellbe vágóbb, hogy a szomszédos – Kínához képest mindenképpen – pöttömnyi Szlovákiából is valamivel többet importáltunk, mint Kínából, kivitelünk viszont a duplájánál is több (1400 milliárd) volt.

Lenne tehát hová fejlődni, de kérdés, Kína olyan célpontnak tekinti-e Magyarországot, sőt, akár a keleti végeket, amelyből arra következtethetünk, hogy az előttünk álló ha nem is 2400 évben visszajön az adóinkból a déli irányú vasútba ontott temérdek pénz.

A Kínára szakosodott német Mercator Institute for China Studies (MERICS) intézet idei jelentése egyebek között rámutat arra, hogy az Európában megjelenő kínai tőkebefektetésekben (angol szakzsargonnal: FDI) térségünk lényegében „nem játszik”.

Kínai befektetések az EU országaiban 2000-2016, millió euró

Forrás: Rhodium Group/MERICS

Hazánkban elsősorban múltbeli kedvező megítélésének köszönhetően a térség relatíve legjobb összege landolt ebben az időszakban. A 16 év alatti kétmilliárd euró azért nem verdesi az eget.

A kínai FDI az EU-ban 2016 végére meghaladta a 35 milliárd eurót. A lezárt ügyletekből 11 milliárd euróval Németország volt a legnagyobb kedvezményezett, amely tehát az összes kínai befektetés 31 százalékát teszi ki Európában.

A kínai tőke a csúcstechnológiára és a fejlett gyártóeszközökre utazik.

Néhány közelmúltbeli példa arra, mi áll az ázsiai pénzeszsákok tekintetének középpontjában. A Midea 4,1 milliárd euró értékben vásárolta meg a német Kuka robotgyártó céget, amely az autóipar egyik kiemelkedő szereplője, kínai kézbe került az ír repülőgép-lízingvállalat, az Avolon 2,3 milliárd euróért, a német EEW-energiacég 1,4 milliárdért. (A korábbi években kínai tulajdonosa lett az olyan patinás autógyárnak, mint a svéd Volvo.)

Kínai befektetések megoszlása országcsoportonként 2008-2016, százalék

Forrás: Rhodium Group/MERICS

A dél-európai gazdaságokba történő korábbi nagyléptékű beruházások után a kínai befektetők 2016-ban újra a három nagy európai gazdaságra (Németország, Egyesült Királyság és Franciaország) összpontosítottak. Ez a három ország együttesen az összes beruházás 59 százalékát adta (s ebből egyedül a német részesedés 11 milliárd euró).

Az ábrán látható, hogy a térségünket tartalmazó kis barna folt az amúgy a Nyugat részeként számon tartott Ausztriát is magában foglalja. Így még jobban kidomborodik, hogy

a kínai befektetői érdeklődés szinte elhanyagolható mifelénk.

A német elemzők értékelése szerint is a kínai befektetések Kelet-Európában továbbra is korlátozottak maradtak az „övezet és út” (más néven új selyemút) beruházással kapcsolatos hangzatos retorika ellenére. A budapesti gazdasági csúcstalálkozó és a Belgrádba vezető vasút éppen eme nagyszabású program eleme (lenne).

A kínai vállalatokkal aláírt megállapodások (például Eximbank, Magyar Posta) alig változtatnak az összképen. Ez a vasúti gigaberuházás minden komoly szakértő szerint igen bizonytalan lábakon áll, a kormány pedig nem siet elhessegetni a kételyeket: a megvalósíthatósági tanulmányt titkolják (már ha van), most pedig az egyik legfontosabb bevételi forrásként a gazdasági miniszter a nálunk végzendő vámeljárások díját emlegeti.

Jelenleg tehát semmi nem mond ellent annak, hogy ebben a beruházásban csak a pénzégetés a biztos, minden egyéb nem több, mint az ázsiai országokban oly kedvelt semmitmondó szóvirág-csokor. És hogy ez nem jut-e a másik nagy terv, a „déli nyitás” sorsára.

Teleki: a cigányság meg fogja büntetni a Fideszt

A cigány értelmiség háromnegyede Soros Györgynek köszönheti diplomáját, ezért Farkas Flóriánnak inkább bocsánatot kéne kérnie tőle – mondta a FüHü-nek Teleki László. A szocialista politikus szerint a cigányság most a Fideszt fogja megbüntetni.

Felháborodott Farkas Flórián nyilatkozatán az MSZP ismert cigány politikusa. A Fidesz-szövetséges Lungo Drom vezetője azt mondta a Magyar Hírlapban, hogy akik „az úgynevezett Soros-tervet támogatják, úgyszólván ellenségei a hazai romák ügyének is”.

Teleki László inkább bocsánatkérést vár Farkastól, mondván a hazai

cigány értelmiség 75-80 százaléka Sorosnak köszönheti diplomáját,

ezzel szemben a Fidesz-képviselő politikus soha semmit sem tett azért, hogy a cigányok minél nagyobb számban bejussanak a felsőoktatásba.

Farkas Flórián azt is állította, hogy „a cigányság csak a Fideszre hajlandó szavazni, hiszen a Fidesz az a párt, amelyik vállalta az ügyünket”. A cigányok ugyanúgy szavaznak más pártra is – szögezte le Teleki. Arra

nincs adat, hogyan oszlanak meg a cigányok szavazatai

– tette hozzá, és azt is elismeri, hogy e kisebbségi társadalmi réteg gyakran a többség véleményét követi szavazáskor.

A szocialista politikus biztos abban, hogy – amiként hét éve a szocialistákat – a cigányság meg fogja büntetni a Fideszt jövő tavasszal. A kormány szociális intézkedései, a közoktatásban a korhatár leszállításra 16 évre mind sújtják a cigányságot, pár év múlva újabb több tízezer olyan cigány fiatal lesz, akik segélyre szorulnak – mondta Teleki László.

Az ellenzéki parlamenti képviselő azt tapasztalja, hogy

megváltozott a hangulat

a cigányság körében, és bízik abban, hogy a fülke magányában ez a voksokban is meg fog nyilvánulni. Persze ő is tudja, hogy a fideszes polgármesterek ezúttal is megpróbálják befolyásolni a kiszolgáltatott cigányokat a szavazáskor.

Orbán visszaadná az INA-t a horvátoknak

Magyarország kész „méltányos alkura” és „visszaadni” az INA olajcéget a horvátoknak – mondta Orbán Viktor. A horvát kormányfő szavaiból kiderült, hogy a legkeményebb diónak a Mol-leány ára ígérkezik.

Magyarország készen áll arra, hogy méltányos alkut kössön, hogy minél előbb le lehessen zárni a Magyarország és Horvátország történelmileg jó kapcsolatát mérgező vitát a Mol szerepéről az INA horvát energiavállalatban – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, miután megbeszélést folytatott Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökkel.

Az a méltányos, ha az INA-t a horvátok „visszakapják” – mondta a miniszterelnök az MTI szerint. Orbán szerint ez üzleti ügy,

a magyar kormány nem tekinti kormányzati kérdésnek,

de támogatja, hogy minél előbb megoldás szülessen.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő hangsúlyozta: a magyar állam hajlandó támogatni a horvát kormány törekvését, az INA részesedésének visszavásárlását, de még meg kell találni azt a modellt, amely igazságos az eddigi magyar befektetésekkel szemben, de reálisan állapítja meg az INA-részvények értékét.

A Mol horvátországi befektetésének helyzetét évek óta nehezítő vita éppen a közelmúltban zárult le, amikor nemzetközi bírói fórumon végleg elbukott a privatizációs szerződés megkérdőjelezésére irányuló per.

Az INA-ban a Molnak és a horvát államnak egyarán kisebbségi részesedése van, de a magyar cégé a relatív (49,08 százalék) többség. A per – párhuzamosan a vesztegetési büntetőüggyel – épp az irányítói jogok átvétele kapcsán pattant ki.

A Mol vezetése eddig se zárkózott el az INA eladásától, ennek gátja eddig is

az eurómilliárdos nagyságrendű ár volt,

aminek kifizetése Horvátországnak nehézséget okoz. Mindenesetre az orosz Rosznyefty egy hónapja azonnal bejelentkezett a Mol székéért.

A Mol legnagyobb tulajdonosa a magyar állam 25,24 százalékkal, 35,29 százaléka pedig külföldi, elsősorban intézményi befektetők kezében van. A maradékon – egyenként kevesebb mint 10 százalékon – különféle itthoni intézmények osztoznak. Az úgynevezett kisbefektetők alig 3,14 százalékban részesei a Molnak.

A látogató kínai – a fogadtatás talpnyaló

Ma már nem szokás, hogy a legmagasabb rangú vendéglátó fogadja az érkező politikai vezetőt a repülőtéren, ráadásul a többi 16 kormányfőről szinte szó se esik a csúcstalálkozón – mondta a FüHü-nek a volt pekingi magyar diplomata. Szerinte a Budapest-Belgrád-vasútvonal valóságos súlya lényegesen kisebb, a beruházás a kínaiaknak fontos, de nekik is csak „zsebpénzes ajánlólevél” az EU-ba.

Már régen nem szokás, hogy államfőt, miniszterelnököt a vendéglátó politikus fogadja a repülőtéren: külügyminiszter, de inkább alacsonyabb rangú megy érte és kíséri be a városba – mondta a Független Hírügynökségnek az egykori pekingi diplomata, Odze György író annak kapcsán, hogy a 16 térségi állam és Kína gazdasági csúcstalálkozójára érkező kínai miniszterelnök elé Orbán Viktor személyesen menti ki Ferihegyre.

Ezt a szabályt követték az elmúlt években, amikor például Medgyessy Péter akkori kormányfőt a protokollfőnök fogadta Pekingben, vagy, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök elé Szijjártó Péter ment a repülőtérre – mondta az extanácsos. Szerinte

szükségtelen, sőt, zavarba ejtő ez a felülreprezentálás.

A magyar diplomata arra is felhívja a figyelmet, hogy a kínai politikai rangsorban a miniszterelnök egyértelműen a második sorban van, a kormányzati közigazgatás vezetője – a „nagy dolgokért” az elnök felel, akinek mindössze két „kollégáját” ismerik el egyenrangúként: az orosz és az amerikai elnököt.

Már nem ez a szokás. MTI Fotó: Illyés Tibor

Mindez azt mutatja, hogy erős aszimmetria van a 16+1-ek itteni csúcstalálkozójának tényleges súlya, illetve aközött, ahogy ezt a hazai sajtó tálalja. Ennek különös kísérőjelensége, hogy a 16 közép- és kelet-európai vezetőnek még a nevét se igen hallani -olvasni (legfeljebb a keddi kétoldalú, protokolláris beszélgetések miatt). Odze szerint ezen túlmenően a kínai-magyar gazdasági egyeztetés, különösen a Budapest-Belgrád-vasútvonal kiépítése erősen „túltálalt” a realitáshoz képest. (Ennek felére most jelent meg a tender.)

A kínai viszonyokat jól ismerő szakértőnek is az a véleménye, hogy ez a vasútvonal

legkevésbé Magyarországnak hasznos,

de voltaképpen Kínának is legfeljebb olyan beruházás, amely nekik „zsebpénz” lenne, és inkább újabb ajánlólevél az ázsiai óriásnak az uniós piacra.

Ezért se érthető, miért siet annyira a magyar kormány még hitelt is felvenni a beruházáshoz, amelyben legfeljebb pályaépítő munkásokkal fog részt venni Magyarország – mondta Odze György.

Ez az építés az összeszerelő-üzemekhez hasonló másodosztályú befektetés nálunk.

A hivatalos verzió szerint azért van szükség erre a vasútra, hogy nagy tömegben juttasson el kínai árukat Európába, mert a pireuszi kikötő kínai érdekeltség lett. Az egykori diplomata szerint azonban – amellett, hogy van Peking-Brüsszel, sőt, Peking-London vasúti összeköttetés is – sok ezer konténernyi áru szállítására valamelyik nagy nyugati kikötő sokkal alkalmasabb, mint a csak kisebb óceánjárókkal megközelíthető görög. Pireusz inkább hadihajók tankolására kell Kínának – mondta.

A megállapodás éppen akkor történt, amikor a keleti után meghirdetett déli nyitás látványos kudarcaként 15 afrikai és latin-amerikai kereskedőházat zár be a külügy. A szakértő szerint is a magyar politika, illetve személyesen a kormányfő nyugati térvesztésének kompenzálása az ázsiai kapcsolatok túlhangsúlyozása.

Surányi: Lenne pénz értelmes reformokra

Évi ezermilliárd forint marad a költségvetésben, amiből jutna értelmes reformokra, egészségügyre, oktatásra, szociálpolitikára – mondta egy előadásában Surányi György. A volt MNB-elnök arra figyelmeztet, hogy a következő években felfuthat az infláció, a gazdaság jobb teljesítménye nem várható. A tényleges államadósság valójában sokkal nagyobb a hivatalos adatnál, „agymosás” zajlik, és az ellenzék is felkészületlen – mondta.

Surányi György előadást tartott a Pénzügykutató Zrt. intézeti napján Esztergomban, de az egy hónapja elhangzottak csak most kerültek fel az intézet honlapjára.

A Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke, majd nemzetközi bankcsoport térségi vezetője beszélt a javuló foglalkoztatásról. Ha nem is 700 ezerrel, de 350-400 ezerrel valóban nőtt a foglalkoztatottak száma, ami nem lebecsülendő – mondta. A hivatalosan 4,2 százalékos munkanélküliség a közmunkásokkal és a külföldön dolgozókkal korrigálva

inkább 7-8 százalék.

A munkaerő-piaci trend kedvező, de egészen más, mint az amerikai vagy nyugat-európai, mert nálunk nincs lehetőség arra, hogy fele-harmada bérű külföldiek érkeznének, a belső tartalékok pedig kimerülnek – mondta Surányi. Ezért nyugaton szerény, nálunk ugrásszerű most a béremelkedés.

„Semmi se indokolja azokat a makroszámokat, amelyek szerint az idei 12 százalékos bérnövekedés jövőre 6-7 százalékra süllyed”

– fogalmazott a közgazdász.

Ha pedig ez így marad, akkor ezek a költségek beépülnek az árakba, ráadásul a világpiacon sem fognak ismét feleződni az energiaárak, ezért az infláció növekedésére kell számítani. Surányi bírálta az MNB azon magatartását, amely figyelmen kívül hagyja az áremelkedés tényleges lehetőségét.

„Nem vizionálok elszabaduló inflációt”,

de 6-7 százalékig felmehet a következő években – mondta. Ezt szerinte megállítani sokkal nagyobb áldozatot követel, mint időben apró, felelős lépéseket tenni.

Surányi emellett mesterségesen gyengén tartottnak hiszi a forint árfolyamát, amely inkább erősödni fog.

Ezért egyeztetést és megállapodást szorgalmaz

a kormány, az MNB, a munkaadók és a munkavállalók között

arról, milyen gazdaság- és jövedelempolitika lenne követendő.

Surányi György vitába szállt azokkal, akik szerint nem fenntartható a a mostani gazdaságpolitikai pálya. Szerinte még 4-5 év van benne, de szavaiból kiderült, ez lényegében

attól függ, mennyi pénz érkezik az EU-ból.

A lehetséges 2-4 százalék körül hullámzó magyar növekedés azonban kelet-európai perspektívából nézve inkább a gyengébbek közé tartozik, a térségben sorra 4-6 százalék várható idén, és Nyugat-Európában is 3-5 százalékokat mérnek. (Ezzel kimondatlanul is elutasította Orbán Viktor azon meggyőződését, hogy a visegrádi 4-ekén kívül nincs növekedés az EU-ban.)

Ezzel a „nem szégyellni való” magyar teljesítménnyel azonban az a probléma, hogy a jelenlegi keretek között a növekedés nem igen erősíti a gazdaság versenyképességét.

A stadionépítés abban az évben növeli a GDP-t,

de a rákövetkezőben már nem, sőt, vissza is veti, mert a fenntartás pénzbe kerül – hozott egy példát Surányi György.

A közgazdász beszélt a pénzügyi egyensúlyról is, mondván

„erről szól a legtöbb félrevezetés és agymosás”,

„reggeltől estig félrevezetik az embereket, az ellenzék pedig annyira felkészületlen, hogy ezekbe bele is megy”.

Az államadósság nemhogy csökkent volna a 2010-es (a bruttó hazai termékhez mért) 82 százalékról a hivatalos 74-re, egyenesen növekedett Surányi szerint. Más közgazdászokhoz hasonlóan ő is azzal érvel, hogy a magánnyugdíj-megtakarítások „konfiskálásával” az állam tényleges, a nyugdíjakhoz kapcsolódó feltételes kifizetési kötelezettsége már 16 százalékkal több. Vagyis

a tényleges adósság 90 százalék,

ami miatt „a világon semmi javulás sincs”. (Ez a „matek” úgy értendő, hogy a magánmegtakarítások államosításával az állam visszavette annak kötelezettségét is, hogy a nyugdíjak negyedét a magánpénztárak adták volna.) (Erről is beszélt nemrég a vele készült interjúban, ínyenceknek elolvasásra ajánlott.)

De Surányi György szerint a legrosszabb az, hogy az állam változatlanul elveszi és újraosztja a jövedelmek felét, ráadásul hibás szerkezetben. Kiugróan nagy a gazdasági tevékenységekhez átcsoportosított pénz, amitől elválaszthatatlan a mély korrupció – mondta Surányi.

De hangsúlyosan beszélt az oktatás, az egészségügy és a szociálpolitika folyamatos leépüléséről. Azzal összefüggésben, hogy számításai szerint évente ezermilliárd forint olyan pénz marad a költségvetésben, amit a kormány „oda tehet, ahová jólesik”. Ez a mozgástér lehetővé tenne értelmes reformokat, érdemben lehetne enyhíteni másfél millió mélyszegénységben élő nélkülözését, kirekesztettségét.

FRISS HÍREK

Az oroszok m...

BKV-finanszí...

Elhatárolódo...

Magányvélemé...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK