Bak Mihály, Author at Független Hírügynökség

Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

740 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Az LMP feljelent a paksi hitelcsere miatt

2018-02-06

Szél Bernadett feljelenti a kormányt a paksi hitel előtörlesztése miatt, mert ez szerinte annak beismerése, hogy lett volna olcsóbb hitelforrás is. A kormány 24 milliárd forintot előtörleszt a kölcsönből, két százalékpontnyi kamatkülönbséget remélve megspórolni.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a magyar kormány 24 milliárd forintot előtörleszt a drága Putyin-kölcsönből. Ezzel a kormány beismerte: az oroszok által folyósított paksi hitel az évszázad legkorruptabb konstrukciója, ezért az LMP miniszterelnök-jelöltje feljelentést tesz – közölte Szél Bernadett.

Ez a tétel egyébként a nemrégiben felvett első részlet (mintegy 30 milliárd) zömével egyenlő.

A nemzetgazdasági miniszter mostani nyilatkozata beismerés arról, hogy piaci alapon lett volna sokkal olcsóbb hitel is, máskülönben nem döntöttek volna az előtörlesztésről – érvel az LMP társelnöke, aki

feljelentést tesz hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt.

Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője arra hívja fel a figyelmet, hogy „az évszázad üzletében a magyar kormány ügyesen kombinálja két hitel költségét, hogy a lehető legtöbbe kerüljön ez nekünk”. Az oroszokkal kötött hitelszerződéstől nem tudnak szabadulni, így fizetni kell az azzal kapcsolatos – akár csak rövid időre is, de felszámolt – kamatok mellett a rendelkezésre állási díjat is. Mindezt csupán azért, hogy aztán

ne használják a hitelt, hanem a piacról vegyenek fel egy másikat

az orosz kölcsön finanszírozására – írja Jávor.

Varga Mihály arról beszélt a Világgazdaságban, hogy a 10 éves forintállamkötvény átlagos hozama 1,93 százalék volt a legutóbbi aukción. A magyar–orosz államközi hitelszerződés alapján a paksi beruházás megvalósítási időszakában a kamat 3,95 százalék, így az előtörlesztéssel számottevő kamatmegtakarítást érünk el.

Arról már novemberben írtunk, hogy a Paks II-re kapott orosz kölcsönt a részletek folyamatos visszafizetésével cseréli olcsóbb hitelre a kormány. Mindezt akkor, amikor a paksi kormánybiztos (azóta a tárca nélküli miniszter helyettese) bejelentette: lehívjuk az első részletet, 98 millió eurót (több, mint 30 milliárd forintot).

A hitel kamata egyébként a következő (háromszor hétéves) szakaszokban folyamatosan emelkedik csaknem öt százalékig. A pénzpiacon hozzáférhető alternatív források függvényében tehát akár még növekedhet is a kamatkülönbség. A paksi megállapodás meglehetősen komplikált részleteivel itt ismerkedhet meg.

Olimpia a dopping árnyékában

Bak Mihály

2018-02-06

Rekord számú ország részvételével pénteken kezdődik a phjongcsangi téli olimpia. A szó szerint fagyos körülmények közepette örömhír a két Korea részben közös indulása. Az orosz sportolókat viszont sújtja a doppingolás következménye. Magyarországot 19 sportoló képviseli.

Február 9-e és 25-e között rendezik a dél-koreai Phjongcshangban a következő téli olimpiát. Várhatóan minden eddiginél több, 92 ország vesz részt, az előzetes adat szerint 2925 sportolóval. A fő helyszín 180 kilométerre található Szöultól.

Az olimpia helyszíne miatt korábban többszörösen is fagyos körülményekről beszéltek. Az észak-koreai rezsim harcias magatartása okozta a legnagyobb félelmet. Január közepén aztán a két Korea kormánya megállapodott abban, hogy sportolóik együtt vonulnak be a nyitóünnepségre, és közös női jégkorong-válogatottat szerepeltetnek. A mintegy 20 fős

északi sportolói küldöttséget egy kisebb hadsereg kíséri:

összesen 550-en érkeznek, a sportolók és „hivatalos személyek” mellett 230 fős szurkolói csoport, 140 művész és 30 tekvondós lesz ott.

Az időjárás is „kitesz magáért”: a prognózis szerint mínusz 10 foknál is hidegebb várható a megnyitó ünnepségen, amelyet nyitott stadionban rendeznek. A hideg szél ezt csak felerősíti. Li Hi Pom, a szervezőbizottság elnöke mindenkit nyugtatgat: nagy szélfogókat építenek az aréna köré, 40 mozgatható gázmelegítő lesz a lelátókon, és 18 fűtött melegedőt is kialakítanak. A nézők esőkabátot, takarót, téli sapkát, kéz- és lábmelegítőt és párnát kapnak.

A küldöttségek két olimpiai faluban fognak lakni. A havas sportágak otthonául szolgáló phjongcshangi hegyeknél, illetve a jeges sportok versenyeinek otthont adó, tengerparti Kangnungban fekvő két létesítmény összesen 6800 versenyzőt és kísérőt tud befogadni. A két komplexum felépítése átszámítva 9,5 milliárd forintba került.

Komoly sportolói és presztízsveszteség éri viszont Oroszországot. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése értelmében nem vehetnek részt az olimpián azok az orosz sportolók se, akiket nemrégiben – kellő megalapozottság hiányában – felmentett az örökös eltiltástól a Nemzetközi Sportdöntőbíróság.

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) által megbízott kanadai jogászprofesszor, Richard McLaren vezette független vizsgálóbizottság jelentése korábban azt állapította meg, hogy az oroszok éveken át

államilag támogatott, rendszerszintű doppingolást végeztek

és meghamisítottak levett mintákat. Emiatt az Orosz Olimpiai Bizottságot december elején kizárta a játékokról a NOB, az azóta indulási engedélyt kapott 169 orosz sportoló – aki bizonyítottan tisztán készült – is csak semleges zászló alatt (Olimpiai Sportoló Oroszországból – OAR) versenyezhet Phjongcshangban.

Nyilván ettől nem függetlenül hetven százalékkal több előzetes doppingellenőrzést végzett a WADA 2017-ben, mint az előző évben. Az összesen 14 ezer mintavétel a korábban legfertőzöttebbnek bizonyult sportágak (például sílövészet, sífutás) legjobb húsz versenyzőjére különösen kiterjedt. Az orosz küldöttségnek azonban minden tagját ellenőrizték. Ez kétszerese a többi ország arányának.

Az eddigi téli olimpiák éremtáblázatát vezető Németország várhatóan most is az élen végez.

A téli olimpián 19 fős lesz a magyar küldöttség, nagyobb, mint az előző két alkalommal. Szocsiban és Vancouverben egyaránt 16 magyar sportoló indult. A hazai versenyzők alpesi síben, gyorskorcsolyában, műkorcsolyában, rövidpályás gyorskorcsolyában, síakrobatikában, sífutásban indulnak.

A legnagyobb nevek a magyar csapatban a gyorskorcsolyázó Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor. Egy amerikai sporteredmény-elemző cég

két magyar érmet, egy ezüstöt és egy bronzot jósol.

A Gracenote szerint mindkét magyar dobogós helyezést a rövidpályás gyorskorcsolyázók érhetik el: 500 méteren várhatóan Liu Shaolin Sándor lesz második, míg testvére, Liu Shaoang 1000 méteren végez harmadikként. A magyarok ezzel a 23. helyet szereznék meg az éremtáblázaton az amerikai cég szerint.

Más téren is rekordot dönthet a mostani olimpa. Soha ennyi, 110 ezer óvszert nem „tároltak be” téli olimpiai szervezők. És nem csak a sportolóknak: a kondomok az olimpiai falvak mellett a médiaközpontok és az egészségügyi létesítmények mellékhelyiségeiben is megtalálhatók lesznek.

Bemutatták a honvédségi Airbusokat

Bak Mihály

2018-02-02

Az elmúlt három napban megérkezett Kecskemétre az a két Airbus A-319-es, amelyet a honvédség vásárolt használtan csapatszállítási célokra, de amelyek a kormány utazásait is szolgálhatják. A két szürke festésű gép egy német fapados légitársaság csődje után került Magyarországra.

Két darab Airbus A-319-est vásárolt a honvédség, amelyet Simicskó István miniszter mutatott be pénteken Kecskeméten, a katonai repülőtéren. A miniszter arról beszélt, hogy a csapatszállításra használandó gépek az ország légiszállítási képességének fejlesztése miatt nagyon fontosak.

Az Airbusok ára nem ismert. Amikor a vásárlást korábban bejelentette Simicskó, csak annyit mondott, hogy ez a géptípus újonnan 70-80 millió euróba kerül, de ezeket a 8-9 éves gépeket ennek kevesebb, mint feléért sikerült megvenni.

Ezeket az Airbusokat többcélú katonai feladat ellátására alkalmas csapatszállító repülőgépeknek vette meg a honvédelmi tárca. A masinák a nemrégiben csődbe ment német fapados légitársaság, az Air Berlin légiflottájából kerültek Magyarországra.

A honvédségi beszerzés lehetővé tette a közbeszerzés mellőzését.

Az később fog kiderülni, hogy

tényleg csak katonai célra fogják-e használni az A-319-eseket.

Az utóbbi időben ugyanis többször került szóba – például Lázár János kancelláriaminisztertől -, hogy meg kellene fontolni a kormány számára saját repülőgépet venni.

A csapatszállítási képességet jelentősen mérsékli, hogy – mivel utasszállító gépről van szó – csak személybejáratai vannak, vagyis nagyobb felszereléseket, netán járműveket nem lehet bepakolni.

Az Airbus A319 az A-320-as család tagja, ennek rövidebb törzsű változata. Kis- és közepes távolságokra készült típus, 160 utas szállítására alkalmas, csapatszállítás esetében legalább részben kiszerelhetővé kell tenni az utasüléseket. Nem friss modellről van szó, mert először 1995-ben lépett szolgálatba.

Mészáros Lőrinc veszi meg az államnak a Telenort?

Bak Mihály

2018-01-31

Mészáros Lőrinc veszi meg az államnak a Telenort?

A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt. vételi ajánlatot tett a Telenor magyar részlegére. A norvég céget nemrégiben megkeresték a térségi érdekeltségének megvételére. A kormány korábban kilátásba helyezte állami mobilszolgáltató alapítását. A magyar üzlet minimálisan 200 milliárd forint.

A Konzum csoport nem kötelező vételi ajánlatot tett a Telenor magyarországi érdekeltségére – írta piaci forrásokra hivatkozva a Portfolio.hu.

Az már másfél hete nyilvánosságra került a norvég cég közléséből, hogy meg nem nevezett érdeklődő bejelentkezett a bolgár, szerbiai, montenegrói és magyarországi leányaira. Egy bolgár értesülés szerint az eladási ár 2 milliárd euró (600 milliárd forint) lehet.

A meg nem erősített mai hír beleillik abba sorba, hogy

a kormány évek óta tervezi állami tulajdonú mobilszolgáltató megszerzését-létrehozását.

Korábban alapítottak is egy céget, de az végül sok pénz elköltése után kimúlt.

A legszerényebb becslés szerint is legalább 200 milliárd forint lenne a magyar Telenor megvétele Mészáros Lőrinc cégének. Abban az esetben, ha a norvégok hajlandók darabonként is eladni érdekeltségeiket.

Norvégia második legnagyobb vállalata kissé visszaeső eredményről számolt be éppen szerdán. A cégnek Európában és Ázsia 12 országában 178 millió ügyfele van. A magyar részleg jó eredménnyel zárta 2017 negyedik negyedévét a stabil árbevétel-növekedésnek és a jelentős költségcsökkentéseknek köszönhetően. Az október-decemberi időszakban a teljes árbevétel 7,2 százalékkal 40,2 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 37,475 milliárdhoz képest. A mobil előfizetések száma 43 ezerrel nőtt tavaly a negyedik negyedévben.

A Telenor csoport 176 millió előfizetéséből az említett négy országban csak 9,6 millió van: Magyarországon 3,1, Bulgáriában 3,2, Szerbiában és Montenegróban pedig 3,3 millió.
Magyarországon a cég részesedése az elmúlt egy évben 27 százalékra csökkent, lényegében beragadt ebben a sávban. Két év alatt 147 ezer előfizetőt vesztett a Telenor.

Nyomokban málnát is tartalmaz…

Bak Mihály

2018-01-31

Legalábbis a vizsgált málnaszörpök azon része, amely almából és aromából készült. A legolcsóbbakban egyáltalán nincs gyümölcs, de legjobbakban is csak 50 százalék. Aroma nélküli pedig mindössze egy akadt.

Szupermarketekben és bioboltokban árult málnaszörpöket vizsgált, összesen 27-et a Tudatos Vásárlók Egyesülete. Nézték a gyümölcstartalmat, az adalékanyagokat, a csomagolást és a származási helyet is.

A TVE eljárását – amint az a teljes ismertetőből kiderül – jóhiszeműség jellemezte, mert a termékeket a csomagoláson olvasható információk alapján értékelték.

Nem meglepő módon a szörpök minősége között jelentős eltéréseket tapasztaltak. Míg a legjobbak igazi málnából, cukorból (és esetleg néhány adalékból) álló szörpök, vannak olyanok is, amelyek csak nyomokban tartalmaznak málnát, és a gyümölcstartalmukat a sokkal olcsóbb alma, ízüket pedig az aromák adják. Találtak olyan készítményeket is, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak gyümölcsöt. A málnamentes, de málnaízű termékekben

cukorral, aromákkal és jellemzően biztonságosnak tekinthető színezékekkel érik el a kívánt hatást.

Az első három helyen végzett a Papp Lekvár Manufaktúra Natúr málnaszörpje 91 százalékkal, majd a Spar két sajátmárkás terméke, a Spar Premium (88), és a Spar Natur pur (85 százalék) következett.

Összesen 17 termék pontszáma haladta meg a 75 százalékot. A 60 százalék körüli termékek (6 darab) jellemzően málnaaromás, színezett almaszörpök voltak.

A legalacsonyabb (55-61 százalék) értéket az a négy termék kapta, amelyik egyáltalán nem tartalmaz gyümölcsöt, az ízt aromák és édesítőszerek, a színt a jobb esetben bodzalé, máskor azorubin adja. Mivel nincs bennük gyümölcs, ezeknek a termékeknek a hivatalos megnevezése nem is málnaszörp, hanem málna ízű szörp, amit mindegyik esetben korrektül tüntettek fel. Az már más kérdés, hogy a fogyasztók tisztában vannak-e a név jelentésével.

A termékek gyümölcstartalma az esetek felében 30-33 százalék volt. A prémium termékeknél viszont elérte az 50 százalékot. De

a gyümölcs gyakran nem éppen a málna, hanem a sokkal olcsóbb alma.

Tizenegy termék tartalmazott almát, és ezekben – két kivételtől eltekintve – egyedül ez a gyümölcs volt érdemi arányban.

Az ízhatás elérése sokkal olcsóbban megoldható aromák felhasználásával.

Mindössze egy olyan terméket találtak, amelyben semmilyen aroma nem volt.

A TVE vizsgálata azt állapította meg, hogy – korábbi tapasztalatukkal ellentétben – a gyengébb értékelést elérő termékek kizárólag a legolcsóbb kategóriából kerültek ki. Míg a legjobb szörpök literje 1500-2000 forint, a középkategóriásak már csak 600-800, addig a málnamentes termékek ára mindössze 100 forint körül van.

Még az ördöggel is szövetséget javasolnak a 28-ak

Bak Mihály

2018-01-30

Még az ördöggel is szövetséget javasolnak a 28-ak

Hangsúlyozottan átmeneti szövetséget, a választókerületi egyetlen jelölt támogatását kéri a már 28, javarészt ismert értelmiségi felhívása. Új pártállam kiépülése és Fidesz-kleptokrácia: ennek eltávolítása a politikai mező minden irányából aláírók célja. A Független Hírügynökségnek többen elmondták: a bizonytalanok mozgósítása is szándékuk.

Az aláírásakor 26, kedd reggelre már 28 ismert nevet tartalmazó nyílt levelet a politikai spektrum minden pontján megtalálható személyiségek fogalmazták meg. Címzettjeik az ellenzéki pártok, mondván külön-külön egyikük sem képes a mostani kormány eltávolítására. „Ezért felszólítjuk önöket, ne akadályozzák a változást sürgető állampolgárok akaratának érvényesülését” – álla Magyar Nemzetben közzétett proklamációban.

A levelet Elek István egykori MDF-es parlamenti képviselő, később Orbán Viktor személyes tanácsadója, Lányi András filozófus és környezetvédő (az LMP-Új kezdet-szövetség választási programjának egyik megszövegezője), és Horgas Péter színházi díszlettervező fogalmazta – tudta meg a Független Hírügynökség.

Az aláírók közt van a szintén csalódott fideszes Ángyán József, egykori agrárállamtitkár, Mellár Tamás (most Pécsett egyéni jelölt sok párt támogatásával), Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszter, Pusztai Erzsébet, ugyancsak az Antall-kormány tagja. Más irányból érkezett Vásárhelyi Mária szociológus, Kincses Gyula ex-államtitkár, Heller Ágnes filozófus, Majtényi László alkotmányjogász. S vannak „outsiderek” (Málovics György egyetemi oktató, Szalay Kriszta színész, Tallár Ferenc filozófus, Varga Andrea szakszervezeti vezető, Fokasz Nikosz egyetemi oktató).

A nyílt levél megfogalmazói arra szólítják fel az ellenzéki pártokat, hangolják össze választási stratégiájukat, hogy leváltsák a

„közpénzen hizlalt Fidesz-kleptokráciát”.

Harminc évvel a pártállam lebontása után egy új pártállam kiépülésének vagyunk tanúi – írják még.

Kiemelik, hogy a pártok tegyék egyértelművé: programjukat nem adják fel, egymást politikai ellenfeleknek tekintik, átmeneti szövetségük a kormány leváltására korlátozódik. Mert az egyéni kerületekből csak azokat lehet elnyerni, ahol nem oszlanak meg az ellenzéki szavazatok.

A Független Hírügynökségnek Mellár Tamás és Kincses Gyula is elmondta: egyik céljuk feltétlenül az, hogy

minél többen menjenek el választani,

mert minél többen szavaznak, annál nagyobb az esély a változásra. A szocialista-szabad demokrata kormányok egykori szociális államtitkára kiemelte, hogy nem szándéka valakik, valamely pártok mellett buzdítani, a választóknak helyben kell dönteniük a lehetőleg egyetlen ellenzéki jelölt mellett. Egyébként egy értékrend melletti kiállás a levél aláírása – mondta Kincses Gyula.

Ezt hangsúlyozta Fokasz Nikosz, a már Magyarországon született görög származású szociológus, egyetemi oktató is. Mint mondta, megkapta a szöveget, amivel egyetért, ezért írta alá. Ő is az alternatíva létrejöttének fontosságát hangsúlyozta, de személy szerint ő nem akar senkit befolyásolni.

Mellár Tamás, az első Fidesz-kormány KSH-elnöke a passzívakat, bizonytalanokat buzdítja, hogy szavazzanak, mert „most van lehetőség”. Mellár egyéni jelöltségét eddig 9 párt támogatja, a Jobbik, az LMP és a Momentum saját embert indít.

Mellár elmondta: a hétfői jelölti vitában is elismételte, hogy ha a február közepi közvélemény-kutatás azt hozza ki, hogy van nála esélyesebb, ő visszalép annak javára. De reméli, hogy a számok birtokában a külön indulni készülő „hármak” is megváltoztatják véleményüket.

A súlyosan csalódott ex-fideszes Mellár ősszel azzal indokolta sorompóba állását, hogy majdan unokája szemébe nézhessen, ha az megkérdi tőle, mit csinált ebben a helyzetben.

„Nehéz elképzelni, hogy nem a nyilvánosságkorlátozás a cél”

Bak Mihály

2018-01-29

„Nehéz elképzelni, hogy nem a nyilvánosságkorlátozás a cél”

Ez pontosan az, aminek leírták – így a volt sajtószabadság-biztos. A MÚOSZ elnöke szerint pedig nehéz elképzelni, hogy nem a nyilvánosság korlátozása lenne a célja a sajtókamara tervének felmelegítése 80 év múltán.

Látszólag érdekvédelmi célokat szolgálna az az elképzelés, amely sajtókamarát állítana fel a kiadóknak és újságíróknak. A Népszava értesülése szerint legkésőbb 2019 tavaszáig létrejönne egy olyan kamara, amely az érdekvédelem mellett számos kötelezettséget is előírhatna a csatlakozó újságíróknak és laptulajdonosoknak.

A tagság ugyan nem lenne kötelező, de nélküle egy sor hátrány érné a kiadókat és a zsurnalisztákat egyaránt. Például csak az a kiadó lehetne országos médium, amely aláveti magát a kamara etikai és szakmai előírásainak, és vállalja, hogy csak kamarai tagokat alkalmaz. Az újságírók csak bejelentve dolgozhatnának és egy bizonyos bérszintnél nem kereshetnének kevesebbet. Az is felmerült, hogy a kamarai tagok nyugdíjkedvezményt vagy akár kedvezményes utazási lehetőséget kapjanak.

A kiadókat adókedvezménnyel, vagy éppen különadó kivetésével is „ösztönözhetnék”

arra, hogy elfogadják a kamara szabályait. A zsurnaliszták pedig csak csak kamarai licensszel vállalhatnának munkát nagyobb médiumban.

A szabályozás nem vonatkozna a kisebb médiumokra, tehát továbbra is lehetne blogokat, de akár újságokat is működtetni kamarai tagság nélkül.

A cikk szerint az ötlet szülőatyja, de legalábbis központi figurája Szöllősi György, a sportújságíró-szövetség elnöke, aki a felcsúti Puskás akadémia korábbi sajtófőnökeként vált inkább ismertté mint Orbán Viktorhoz közel álló személy.

Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a hét végén levelet írt az információ szerint a terven dolgozó kisebb szakmai szervezetek vezetőinek, de még nem kapott választ. Szerinte kizárt, hogy ne válaszoljanak, mert „beszélő viszonyban” vannak egymással.

A terv valóra váltásához

kétharmados parlamenti többség szükséges,

legalábbis ha felül akarják írni a hatályos médiatörvényt. Ez azt mondja ki, hogy „Magyarországon a médiaszolgáltatások szabadon nyújthatók, a sajtótermékek szabadon közzétehetők, az információk és a vélemények a tömegkommunikációs eszközök útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi médiaszolgáltatások szabadon elérhetők.” A kamara ezt szűkítené.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet korábbi sajtószabadság-biztosa szerint az ötlet pontosan az, aminek leírják, az újságírás szabadságának korlátozása. Haraszti Miklós úgy látja, hogy ez beleillik abba a sorba, ami Szél Bernadett-tel történt a Nemzetbiztonsági Bizottságban, a számvevőszék pártokra kiszabott büntetése, és a Nemzeti Választási Bizottság elhatározása, hogy korlátozza az ellenzéki pártok megegyezéses visszalépését egymás javára. Ez utóbbi egymagában képes újra elérni a kétharmadot a Fidesznek – mondta Haraszti. Kérdés, hogy az ellenzék ezután is úgy tesz-e, ahogy eddig – folytatta -: jajdul egyet, aztán nem csinál semmit.

A MÚOSZ-elnök szerint nehéz elképzelni, hogy ne a nyilvánosság korlátozása lenne a cél. Keveset tudunk a tervről, de amit ismerünk, az felidézi a rossz történelmi emléket – utal arra, hogy a kötelező agrárkamara, s főleg a köztisztviselői és pedagóguskamara után a mostani nagyon emlékeztet arra, ahogy

Benito Mussolini idején az úgynevezett hivatásrendeket terelték

állami alapítású és ellenőrzésű szakmai kamarákba. Magyarországon éppen 80 éve állították fel a Sajtókamarát, amelynek akkor elsőrendű célja a zsidó újságírók kirekesztése volt, de egy csomó újság engedélyét is visszavonta a belügyminiszter.

A MÚOSZ minden hazai és nemzetközi fórumon kész tiltakozni az elképzelés valóra váltása ellen.

Belepiszkálnának a választási szabályokba

Bak Mihály

2018-01-25

Belepiszkálnának a választási szabályokba

A Nemzeti Választási Bizottság korlátozni tervezi annak lehetőségét, hogy az ellenzéki jelöltek még a választás előtt visszaléphessenek a kerületben legesélyesebb jelölt javára. Az erről szóló iránymutatást a bizottság következő ülésén tárgyalhatják meg. Egy választási szakértő szerint a törvény nem hatalmazza fel erre az NVB-t, egy másik szerint igen, de sportszerűtlen lenne.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén úgy döntött, iránymutatást ad ki arról, hogy egy párt országos listáját törölni kell, ha az egyéni választókerületi jelöltek száma 27 alá csökken, vagy ha a 27 jelölt megvan, de a területi eloszlás követelményét nem teljesítik. A hatályos törvényi előírás értelmében parlamenti választáson országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban legkevesebb 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított.

A gyakorlatban azt jelentené a változás, hogy korlátoznák azt a lehetőséget, hogy az ellenzéki jelöltek még a választás előtt visszaléphessenek a választókerületben legesélyesebb jelölt javára, amiről egyre többet tárgyalnak az egymással összefogó ellenzéki pártok.

Másképpen szólva a NVB szerint nem elegendő a jelöltek regisztrációja és a jelöltséghez szükséges ajánlások összegyűjtése,

az országos pártlista állításának feltételeit a választásokig meg kellene tartani.

Ha ezek bármelyikét nem teljesíti egy párt, akkor törlik az országos listáját.

Patyi András, az NVB elnöke azzal érvelt, hogy a korábbi választási eljárási törvény kifejezetten előírta: az egyéni választókerületi jelölt kiesése nem érinti a listát, ilyen előírás azonban nincs a hatályos jogszabályban, ezért kell iránymutatást kiadniuk.

László Róbert, a Political Capital (PC) választási szakértője elemzésében vitatja, hogy a választási eljárási törvény alapján az NVB-nek lenne felhatalmazása a pártlista törlésére. Szerinte a pártoknak is az az érdekük, hogy legalább 27 jelöltet versenyben tartsanak, és alapvetés számukra, hogy az ellenzéki koordinációban csak legalább ennyi jelölttel lehet részt venni. A pártoknak adandó költségvetési támogatás is erre ösztönzi őket, mert ennyi jelölti számtól kezdődően jár a pénz.

László szerint az NVB szándéka illeszkedik az eddig ismert ellenzéki stratégiákhoz, azokat egyáltalán nem szűkíti be. Mindazonáltal a szakértő szerint nem egyszerű a helyzet az elképzeléssel. A választási eljárási törvényben a lista „kiesése” kapcsán egyetlen szó sincs arról az esetről, ha egy jogerősen nyilvántartásba vett listát állító párt jelöltjeinek száma 27 alá esne.

A parlamenti képviselők választásáról szóló passzusok közt pedig valóban hiányzik az a szabály, hogy nem érinti a listaállítás jogát az, ha az egyéni választókerületi jelölt kiesett. Benne van viszont a helyi önkormányzati választási törvényben, csakhogy ez nem érvényes a parlamenti szavazásra.

„A hatályos választási eljárási törvény tehát hallgat erről az eshetőségről. Márpedig ha nem szerepel benne, hogy mi a teendő a vázolt esetben, nem is hatalmazza fel az NVB-t a pártlista törlésére”

– fogalmaz László Róbert.

Nem ért egyet ezzel Tóth Zoltán, aki úgy véli: értelmezhető úgy az NVB-nek adott felhatalmazás, hogy adhat ki iránymutatást, ha egymásnak ellentmondó döntések születnek egyes választási szerveknél. Mindazonáltal sportszerűtlen lenne az ellenzék számára egyébként is kifejezetten hátrányos választási szabályok további szűkítése. A már idézett fontos passzus hiánya a törvényből szürke zónává tette a szabályokat, tág teret adva az értelmezésnek – ért egyet a felvetéssel. (A választási szabályok évtizedek óta egyik legjobb szakembere áprilisban a DK színeiben készül indulni egyéni kerületben.)

A PC szakértője szerint egyébként a vita azért nem „éles” mert csak iránymutatásról lenne szó, ami természetesen orientálja a választási szerveket, de ha előállna ilyen konkrét eset, a végső szót a Kúria fogja kimondani. Tóth Zoltán ellentmond ennek azzal, hogy az iránymutatással szemben nincs jogorvoslati lehetőség. „Majd meglátjuk, mivel fogja elutasítani a fellebbezést a bíróság” – mondta.

Magyarok fogyasztása: leszakadt és szétszakadt

Bak Mihály

2018-01-24

Magyarok fogyasztása: leszakadt és szétszakadt

A háztartások fogyasztása három-négyszer akkora volt a többi visegrádi országban, mint nálunk, 16 év alatt az elsőről az utolsó helyre zuhantunk. Sőt, már a románok és horvátok is megelőztek. Eközben a legszegényebbek és a gazdagok közti szakadék gyorsulva tágult – derül ki a GKI legfrissebb elemzéséből.

A háztartások fogyasztása 2002 és 2016 között összességében 14 százalékkal nőtt Magyarországon, mely a V4 országok közül a leglassúbb növekedés – írja a GKI Gazdaságkutató. A lengyel háztartások eközben 54, a szlovákok 42, a csehek 36 százalékkal tudták növelni fogyasztásukat.

Az Európai Bizottság előrejelzése alapján 2018-ra a magyar háztartások növekedési hátránya a lengyelekhez képest tovább dagad, a szlovákokhoz képest stagnál, míg a csehekhez képest valamelyest csökken. Ezzel idén egy magyar háztartás alig negyedével fogyaszt többet, mint 2002-ben, míg egy cseh 45, egy szlovák 52, egy lengyel pedig több mint kétharmadával.

A háztartások fogyasztásának volumene a V4-ekben, 2002-2018 (2002=100)

A rendelkezésre álló pénz értékét összehasonlíthatóvá tevő úgynevezett vásárlóerő-paritás alapján a magyar háztartások egy főre jutó fogyasztása 4 százalékponttal közelített az EU 28 tagállamának átlagához a 16 év alatt. Eközben a másik három országban ennél jelentősebb növekedés mérhető: a szlovákok 23, a lengyelek 18, a csehek 11 százalékponttal közelítettek az EU28 átlagához. Sőt, megállapítható, hogy már se a horvátok, se a románok nincsenek mögöttünk.

Vagyis Magyarország leszakadt a visegrádiaktól, az EU átlagától és már a szomszédság is kezd megelőzni.

A GKI szerint az ország leszakadásáért elsősorban a 2006-ig tartó költekezést követően elkerülhetetlenné vált kiigazítás, a Magyarországot különösen súlyosan érintő 2008-2009-es világgazdasági válság, majd a 2010-11. évi élénkítési kísérlet utáni újabb kiigazítás a felelős. Súlyos problémát okozott a lakosság devizában (főként svájci frankban) történt korábbi eladósodása, majd a forint különösen erőteljes leértékelődése is.

És ha ez nem lenne elég,

az ország egyre mélyülő szétszakadása

is kiolvasható a számokból. A 2003-16 között rendelkezésre álló hivatalos statisztika alapján az alsó három jövedelmi tizedbe tartozó háztartások egy főre jutó nominális fogyasztása 52-61 százalékkal között nőtt, míg a 6-10. decilisbe tartozóké 83 százalékkal. Vagyis tágult az alacsony és a magas jövedelmű rétegek közti szakadék. A szétválás a teljes időszakra jellemző volt, de 2010 után még gyorsult is a polarizáció.

A lovak közé csapta a gyeplőt a Lidl

Bak Mihály

2018-01-23

Húsz százalékkal dobja meg béreit a Lidl, ezzel a bolti dolgozói átlag 365 ezer, az üzletvezetői ennek duplája lesz márciustól. Sorra emelnek a láncok, de a német diszkont most feladta a leckét.

A Lidl Magyarország márciusban újabb béremelést hajt végre – tudatta a német diszkontlánc. Eszerint átlagosan 20 százalékkal toldja meg a fizetéseket a cég a teljes időben foglalkoztatottaknál. A boltban dolgozó beosztottak javadalmazása 290 és 320 ezer lesz, az üzletvezetőké viszont 720 ezer. (Ehhez még teljes bérlettérítés és csaknem százezres egészségügyi csomag járul, a boltvezetők pedig korlátlan használatra autót kapnak.)

Eddig is a diszkontok vezették a bérlistát átlagosan 250-300 ezres fizetésekkel – már ahol közölnek nyilvánosan információt -, de a Lidl az üzletekben adandó 365 ezres átlaggal alaposan a konkurrensek elé lép.

A kiskereskedelem

nyomasztó munkaerőhiánya folyamatos béremeléseket kényszerít ki,

a Lidl saját adata szerint a mostanival együtt 2016. januárja óta 52 százalékos béremelést hajtott végre. A Spar nem ad meg nyilvánosan fizetésadatokat, állításuk szerint két év alatt 40 százalék növelést hajtottak végre, a kezdők minimuma most 200 ezer forint.

Nagy mozgásokat indíthat el ez a változás, hiszen a Lidl ezzel nem csak a másik nagy német hard diszkontnak, az Aldinak dobott kesztyűt, hanem leginkább a mintegy 18 ezer embert alkalmazó Tescónak, amely a tavaly őszi belső megállapodás értelmében a bolton belüli munkakörbe 197 ezres legkisebb bért kínál, és ezt is csak a hetedik hónaptól, amire még a cafeteria érkezik havonta.

Nem beszélve a laza láncba szerveződő CBA-ról, Realról és Coopról, valamint a független kisboltokról, amelyek már eddig is egyre nehezebben bírták a versenyt. Ezzel az öt éve még több, mint 150 ezer egységet számláló kiskereskedelmi üzletek száma 2017 végére lehet, hogy 130 ezer körülire csökken(t).

1...606162...74 61. oldal a 74-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Bak Mihály

Szél Bernadett feljelenti a kormányt a paksi hitel előtörlesztése miatt, mert ez szerinte annak beismerése, hogy lett volna olcsóbb hitelforrás is. A kormány 24 milliárd forintot előtörleszt a kölcsönből, két százalékpontnyi kamatkülönbséget remélve megspórolni.

feljelentést tesz hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt.

ne használják a hitelt, hanem a piacról vegyenek fel egy másikat

északi sportolói küldöttséget egy kisebb hadsereg kíséri:

államilag támogatott, rendszerszintű doppingolást végeztek

két magyar érmet, egy ezüstöt és egy bronzot jósol.

tényleg csak katonai célra fogják-e használni az A-319-eseket.

a kormány évek óta tervezi állami tulajdonú mobilszolgáltató megszerzését-létrehozását.

Legalábbis a vizsgált málnaszörpök azon része, amely almából és aromából készült. A legolcsóbbakban egyáltalán nincs gyümölcs, de legjobbakban is csak 50 százalék. Aroma nélküli pedig mindössze egy akadt.

cukorral, aromákkal és jellemzően biztonságosnak tekinthető színezékekkel érik el a kívánt hatást.

a gyümölcs gyakran nem éppen a málna, hanem a sokkal olcsóbb alma.

Mindössze egy olyan terméket találtak, amelyben semmilyen aroma nem volt.

minél többen menjenek el választani,

Ez pontosan az, aminek leírták – így a volt sajtószabadság-biztos. A MÚOSZ elnöke szerint pedig nehéz elképzelni, hogy nem a nyilvánosság korlátozása lenne a célja a sajtókamara tervének felmelegítése 80 év múltán.

A kiadókat adókedvezménnyel, vagy éppen különadó kivetésével is „ösztönözhetnék”

kétharmados parlamenti többség szükséges,

Benito Mussolini idején az úgynevezett hivatásrendeket terelték

az országos pártlista állításának feltételeit a választásokig meg kellene tartani.

Vagyis Magyarország leszakadt a visegrádiaktól, az EU átlagától és már a szomszédság is kezd megelőzni.

az ország egyre mélyülő szétszakadása

Húsz százalékkal dobja meg béreit a Lidl, ezzel a bolti dolgozói átlag 365 ezer, az üzletvezetői ennek duplája lesz márciustól. Sorra emelnek a láncok, de a német diszkont most feladta a leckét.

nyomasztó munkaerőhiánya folyamatos béremeléseket kényszerít ki,

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA