Bak Mihály, Author at Független Hírügynökség

Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

740 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Sport-tao: lassan csordogálnak az adatok

2018-02-20

Két sportklubban már átadták az adatokat a tao-támogatásról a pert indító és megnyerő DK-nak. További öt perükben jogerős az ítélet, Felcsút esetében a végrehajtási eljárásra várnak.

Három sportegyesülettel sikerült megegyeznie a Demokratikus Koalíciónak a tao-támogatások kiadására indított perekben: a fehérvári kézilabdásokkal (KÖFÉM SC), a kozármislenyi sportegyesülettel és a Honvéd futballklubbal. Utóbbi kettőben nem csak a pert szüntették meg közös megegyezéssel, hanem ki is adták az adatokat – tudtuk meg a perek DK-beli „gazdájától”, Ráczné Földi Judit elnökségi tagtól.

A DK 2016 végétől összesen 36 pert indított a kapott pénz felhasználásának megismerésére. Arra voltak kíváncsiak, hogy valóban a törvényben meghatározott utánpótlásképzésre fordítják-e, vagy például utazásokra, a klubok fenntartására. Az egyesületek közt nem csak fociklubok vannak, hanem például kézilabdacsapatok is.

A DK-tól kapott adatok alapján eddig jogerősen nyertek a Fehérvár FC-vel, az FTC-vel, a Mezőkövesz Zsóryval (Tállai András NGM-államtitkár és NAV-elnök csapatával), a Bicskével, a Győri ETO-val és a Felcsúttal szemben. (Néhány perről a DK nem adott adatot, ezekről nem tudunk beszámolni.)

Szombathelyi Haladás Labdarúgó Kft.	Hatáskör hiányát megáll. végzés ell. fellebb.
Debreceni Sportcentrum Közh. Nonprofit Kft.	Szakértői véleményre várnak
Diósgyőr Futball Club Kft.	Miskolci Tsz. kijelölve az eljárásra
Fehérvár FC Sportszolgáltató, Ker. Kft.	Jogerős ítélet
FTC Labdarúgó Zrt.	Jogerős, kötelezéssel, felszólítás elment
Mezőkövesd Zsóry Futball Club Kft.	Debreceni Ítélőtábla, jogerős
Szolnoki MÁV Utánpótlás FC Kft.
Vasas Akadémia Kft.	Első fokú ítélet
ZTE Football Club Zrt.	Első fokú ítélet, fellebbezés, ellenkérelem benyújtva
Békéscsabai Utánpótlás-nevelő FC	Áttéve Gyulai Járásbíróságra
Gyirmót SE	Írásbeli előkészítő iratok benyújtva
Hajdúböszörményi TE	Közbenső ítélet, Debreceni Járásb.-on tárgyalás
Kecskeméti LCKTE Sportiskola	Első fok, kötelezés
Mádi Football Club	Eljáró bíróság kijelölésére várnak
Tiszakécske Város SE	Első fok, nem jogerős
KÖFÉM Sport Club	Közös kérelemre megszüntetve, megegyeztek
Tisza Volán SC	Első fokon kötelezés, fellebbezés lehetséges
Bicskei TC Egyesület	Jogerősen kötelezés
Mór Városi SE	Első fok, fellebbezés, ellenkérelem
Váci Kézilabda Sportegyesület
Váci Női Kézilabda Sportegyesület
MTK Bp. Labdarúgó Zrt.	Első fokú ítélet, nem jogerős
Alba Regia Kézilabda Sportegyesület	Első fokú ítélet, nem jogerős
Kisvárdai Kézilabda Club Sportegyesület	Másodfokú ítélet Debreceni Ítélőtáblán
Kozármisleny Sportegyesület	Megegyezés, adatokat kiadták
Videoton FCF BK Egyesület	Közös kérelemre megszüntetve
FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft.	Első fokú ítélet, fellebbezés, ellenkérelem
Balmazújvárosi Kézilabda Klub
Győri ETO Kézilabda Club	Bírósági meghagyás, jogerős
Honvéd Futball Club Kft.	Megegyezéssel megszüntetve, adatokat kiadták
Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány	Jogerős, végrehajtási kérelem+feljelentés

Forrás: DK

A jogerős ítéletek egyike a Mészáros Lőrinc-féle felcsúti akadémia, amely azonban mindeddig nem adott ki semmilyen iratot, arra hivatkozva, hogy a felügyeleti szerv EMMI bekérte a teljes dokumentációt. Emiatt a DK feljelentést tett és végrehajtást kért az adatok kiszolgáltatására.

Ugyancsak feljelentést tett és végrehajtást kér a Transparency International Magyarország, amely három pert indított és nyert meg jogerősen az NGM-mel és az EMMI-vel, valamint a korábban (2017 végéig) öt úgynevezett látvány-csapatsport szakszövetségeivel szemben a támogatókra vonatkozó adatok megismerése iránt.

A nemzetgazdasági tárca semmilyen információt se adott ki, tartalmilag ugyanazt a választ közölte a TI-vel, amely miatt 2016-ban elkezdődött a per, az EMMI pedig igen hiányos és töredékes adathalmazt nyújtott át, arra hivatkozva, hogy a különféle dokumentumok sok helyen találhatók, egy részük pedig beázás miatt meg is semmisült.

Ezekben a perekben – és az esetleges, bár valószínűsíthető eredményű büntetőeljárásokban – az a különös, hogy rámutatnak a kormány kettős beszédére. Itthon körömszakadtáig azon voltak, hogy a társasági adóból kifizetett (máig több, mint 400 milliárd forint) sporttámogatások nem számítanak közpénznek – a bíróságok pedig sorra mondják ki, hogy de bizony -, a most nyilvánosságra került irathalom azt bizonyítja, hogy a kormány már hét éve azzal nyerte el az Európai Bizottság beleegyezését a programhoz, hogy a Brüsszellel kötött megállapodásban írásban rögzítette: a sportkluboknak adott tao állami támogatás. A Jávor Benedek által kikért és a Népszavában ismertetett dokumentációból amúgy kiderül, hogy a tao-programnak nincs egyetlen olyan pontja se, amelyet betartana a kormány. Így azt se, hogy a pénzt utánpótlás-nevelésre kellene nagy arányban költeni, nem pedig stadionépítésre.

És persze azt is megtudhatjuk ebből, hogy Orbán csaknem négy éve úgy nevezte „kommunistáknak” azokat, akik szerint közpénz a sport-tao, hogy akkor már három évvel korábban ő maga ismerte el ennek helyénvalóságát.

Ma sem pihent Mészáros Lőrinc

Bak Mihály

2018-02-15

Beolvasztja az Opus Nyrt.-be régi vállalkozásainak többségi részét Mészáros Lőrinc. Ezzel zárt körben tőkét is emel az Opus.

Hagyományos építőipari és termelő vállalkozásainak jellemzően 51 százalékát beviszi a közvetlen irányítása alatt álló Opus Nyrt.-be Mészáros Lőrinc – derül ki a bonyolult szövegű tőzsdei közleményből.

A június végéig tervezett beolvasztás-sorozat keretében a Mészáros és Mészáros Kft, az R-Kord építőipari cég, a Mészáros és Mészáros, valamint a szintén Fidesz-közeli Duna Aszfalt visontai búzakeményítőüzem-vállalkozása, a Visonta Kft, a tiszapüspöki kukoricafeldolgozót működtető Kall Ingredients Kft, a Mátrai Erőmű Zrt, végül a Geosol Kft jellemzően 51 százaléka lesz része az Opusnak.

Az ügyletsorral az a céljuk, hogy az apporttal végrehajtott tőkeemelés végén az Opus saját tőkéje 75 milliárd forint fölé nőjön.

A bejelentést nagy várakozás előzte meg. Reggel az Opus részvényeinek kereskedelmét felfüggesztették a börzén, jelezve, hogy a részvényesek számára fontos esemény várható. A kereskedés két óra után újraindult.

Az áremelkedés elvitte a CSOK-kedvezményt

Bak Mihály

2018-02-15

Az áremelkedés elvitte a CSOK-kedvezményt

A családi otthonteremtési kedvezmény hatására annyit drágultak a lakások, hogy ez elvitte az egy vagy két gyerek után felvehető támogatást. Igazi segítséget csak a magas jövedelmű háromgyerekesek kaphatnak – írja elemzésében a GKI. Szerintük az átgondolatlansággal az építőipart támogatják, nem a lakást vásárlókat.

A CSOK 2015-ös bevezetése után 2017 végén a támogatással együtt is nehezebb volt lakáshoz jutni, mint másfél-két évvel korábban – vonta le a következtetést a GKI Gazdaságkutató Zrt. Egy 60 négyzetméteres használt lakás ára 1,9 millióval, új építésűként 2,3 millióval drágult (ráadásul eközben az áfa 27-ről 5 százalékra esett, ami 3,3 milliót eredményezett volna). Budapesten és a nagyobb településeken pedig az átlagnál is nagyobb volt az áremelkedés.

A CSOK keretében a legtöbben az 1 vagy 2 gyerek utáni kedvezményt tudják igénybe venni:

előbbi 600 ezret „ér”, utóbbi 1,4 milliót használt, 2,6 milliót új lakás esetén.

Ezen idő alatt az építési engedélyek száma megduplázódott, az új lakások ára 12, a használtaké 18 százalékkal ment fel. Mindez azt eredményezte – amit a példa is mutat -, hogy az áfa „elnyelődésével” együtt az egy-kétgyerekesek kedvezményét meghaladóan kerülnek többe a lakások.

A drágulásban természetesen szerepe van a piac természetes mozgásának, annak, hogy a hirtelen megugrott kereslet automatikusan felfelé nyomja az árakat. De annak is, hogy 2015 júliusában szinte minden előzmény nélkül vezették be a csok-ot, az építőipar kapacitásai ezt nem tudták követni, ráadásul az uniós finanszírozású beruházások lényegében kimerítették az ágazat teljesítőképességét.

A GKI-ban megjegyzik, hogy

igazán jól csak azok a magas jövedelműek jártak,

akik (kevesen) megfelelnek a CSOK 10+10 feltételeinek (három meglévő vagy „beígért” gyerek). Ők megkapják a maximum 10 milliós vissza nem térítendő támogatást és a legfeljebb 10 milliós kedvezményes hitelt, de csak új lakásra.

A GKI értékelése szerint az alapvetően pozitív elgondolás a kapkodás és az átgondolatlan döntések miatt felemás eredményeket hozott. A CSOK sokkal inkább az építőipart, semmint a lakásvásárlókat támogatta.

MSZP: Háztartásonként hetvenezret buktunk a gázáron

Bak Mihály

2018-02-14

MSZP: Háztartásonként hetvenezret buktunk a gázáron

Négy év alatt egy átlagos háztartás hetvenezer forinttal többet fizetett a gázért, mert a kormány nem érvényesítette a világpiaci áresést – állítja az MSZP frakcióvezetője. Tóth Bertalan szerint ez a rezsiblöff.

Az MSZP bírósági per útján kapta meg a hivatalos adatokat, amelyekből Tóth Bertalan szerint az derül ki, hogy a Fidesz nyerészkedett a rezsicsökkentésen, éveken át hazudott, mert az árcsökkentés sokkal kisebb volt, mint a világpiaci áresés.

Ezzel 2013 és 2017 között összességében hetvenezer forintot vettek ki a családok zsebéből – mondta sajtótájékoztatóján a frakcióvezető. Mint mondta, a rezsicsökkentés éveiben, 2013-14-ben 6,5 forinttal lett olcsóbb a gáz köbmétere, noha a beszerzési ár 14,32-vel esett. Ez két év alatt 11 ezer 300 forint volt egy átlagos családban. Ezután zuhanni kezdett a gáz ára a világpiacon, 2016-ban már 22 ezer 140 volt a fogyasztói többletfizetés.

Tóth Bertalan szerint ez nem más, mint „rezsiblöff”.

A frakcióvezető azt is bejelentette, hogy feljelentést tesznek Homolya Róbert ügyében. A fejlesztési minisztérium államtitkáráról az OLAF azt állapította meg, hogy két uniós programban összeférhetetlen volt a személye, ezért a teljes támogatási összeg, 3,3 milliárd forint visszafizettetését javasolja az Európai Bizottságnak.

A Fidesz-frakció közleményben reagált, többek között azt írták: Európában a magyar családok jutnak a harmadik legalacsonyabb átlagáron a gázhoz.

Tegnap egyébként a párt alelnöke, Németh Szilárd azért bírálta az E.ont, mert a világpiaci árakhoz igazodva csökkentette a gáz árát – szerinte ez beavatkozás a kampányba.

Vásárhelyen még kevéssé téma az Elios-ügy

Bak Mihály

2018-02-13

Vásárhelyen még kevéssé téma az Elios-ügy

A titokban betelepített „migránsok” és a Lázár-kastély ügye még jobban érdekli az embereket, az Elios-ügy egyelőre nem akkora kampánytéma – mondta a Független Hírügynökségnek Márky-Zay Péter. Az ellenzék zömének támogatását élvező polgármester-jelölt szerint ez változni fog.

Noha valóban „igazi” kampánytéma, eddig mégse került elegendő mértékben az érdeklődés homlokterébe az Elios-ügy Hódmezővásárhelyen a polgármester-választás előtt szűk két héttel – derül ki Márky-Zay Péter szavaiból.

Február 25-én lesz a szavazás a megüresedett városvezetői tisztség betöltésére, az ellenzék nagy része a magát kiábrándult ex-fideszesként jellemző Márky-Zayt támogatja a kormánypárti jelölttel szemben.

Az Elios villámkarrierje Hódmezővásárhelyen indult,

akkor, amikor még Lázár János volt a polgármester.

Egy novemberi Kormányinfón – még jóval az OLAF-jelentés kiszivárgása előtt – beszélt a kancelláriaminiszter az Eliosról és Tiborcz Istvánról.

„Tiborcz Istvánt ismerem polgármester koromból. Közösen találtuk ki, hogy Hódmezővásárhelyen hogy fogjuk a közvilágítást modernizálni, ami nagyszerű program volt”

– mondta.

Az Elios Hódmezővásárhelyen szerezte meg az első megrendelést, a 940 millió forintos lámpacsere lett aztán a „beugró” a továbbiakhoz, az egyedül e cég által teljesíthető feltételekkel kiírt tenderek megnyeréséhez. Hódmezővásárhelyen dolgozták ki a később országosan alkalmazott modellt.

Márky-Zay Péter elmondta, hogy ő személy szerint eddig nem forszírozta az Elios-ügyet, az tőle függetlenül pattant ki, de úgy látja, hogy sokakat nem kellően érdekli ez a botrány. Nem látja azt a sok manipulált embert, aki most kezd el felháborodni.

Az országos médiafigyelem hatására azonban valószínűleg erősebb témává fog válni az ügy, de a Fidesz-híveket ez se győzi meg – mondta Márky-Zay. A reakciókat elnézve viszont ő is fog beszélni a miniszterelnök vejének közbeszerzéseiről – fűzte hozzá.

Annak ellenére, hogy sokkal jobban foglalkoztatja a vásárhelyieket a titokban az országba telepített több, mint 20 ezer „migráns” ügye és Lázár János kastélya.

Utóbbiról a Magyar Narancs írt legutóbb. Ebből kiderül, hogy Hódmezővásárhely közelében egy luxuskastély épült. A földhivatali dokumentumok szerint egy olyan 3054 négyzetméteres területen fekszik, amelyet teljes egészében Lázár János édesanyjának 1,8 hektáros földje vesz körbe. A miniszter édesanyjához ugyanabban az évben került a föld, amikor egy Kulik Jenő nevű ember megvette a vadászkastély területét. Az épületek környezetében további két olyan földrészlet van, amely Lázár édesanyjáé; ezek 2015-ben és 2016-ban kerültek a nevére. Lázár Jánosnak is van olyan földbirtoka, amely majdnem szomszédos a kastéllyal, mi több, a két fia nevén is van ott egy földrészlet. Ezek összesen 40,45 hektárt tesznek ki. Korábban Lázár János azt állította, neki semmi köze sincs a vadászkastélyhoz.

Márky-Zay Péter szerint

mintegy 20 százalékra becsülhető azon vásárhelyiek aránya, akik megalkuvásból szavaztak a Fideszre,

és akik életképes alternatívát látva megmozdulhatnak. Az ő körükben hasznos téma lehet a korrupció.

A kormánymédia most megpróbálja Simicska Lajosra, a három éve kegyvesztetté vált oligarcha nyakába varrni az Elios-ügyet, mondván éveken át ő volt a tulajdonosa az Eliosnak. Ez valóban így van, bár a 24.hu eddigi írásaiból kiderül, hogy a 35 LED-lámpás városi tenderből

mindössze három zajlott Simicska idején, Tiborcz István pedig mindvégig igazgatósági tag volt

a cégben.

A 24.hu legújabb ismertetése pedig feltárja, hogy Simicska (aki cégén keresztül 2010 és 2013 júniusa között birtokolta az Elios többségét) idején, 2011-12-ben összesen 300 millió osztalékot fizetett a cég a tulajdonosoknak, az utolsó évben a nyereséget áttették a 2014-es évre tartalékba. Simicska úgy szállt ki az Eliosból, hogy a 21 milliós adózott nyereséggel együtt

120 milliót benn hagyott a társaságban,

amelyet Tiborcz és régi barátja, Erdei Bálint vett át (cégeiken keresztül).

A „szüret” ezután indult: 2014-ben 471, a rákövetkező évben már 972 milliós osztalékot vettek ki a tulajdonosok az Eliosból. Ekkor Tiborcz eladta az Eliosban lévő cégét egy másik nagy tendernyertesnek, a Várkert Bazárt is felújító West Hungária Baunak.

A FüHü által is ismertetett szolnoki lámpa-ügylet közel egymilliárdos szerződéseit is Simicska távozása után, 2013 őszén és végén írták alá.

Érdekes, és Simicska Eliosból való nagyvonalú kiszállását kérdésekkel övező körülmény, hogy a 2013 közepi tulajdonoscsere után néhány héttel volt Tiborcz és az Orbán-lány esküvője. Sokan ezt

Simicska nászajándékának tartják.

Ezzel kapcsolatban Pető Péter, a 24.hu felelős szerkesztője a Független Hírügynökségnek úgy fogalmazott, hogy meglehetősen vicces, ami a kormánypárti sajtóban megy arról, ki nyerte a többet, mekkora a része az Elios ügyeiben a korábban hozzájuk tartozó Simicska Lajosnak. „Ezt én belső elszámolási vitának tekintem” – mondta.

Szintén a kormányzati elhárítás részévé vált, amit Lázár jelentett ki, hogy az OLAF a választásokra időzítette a jelentést. Pető szerint Lázár politikai kinyilatkoztatásaival nehéz mit kezdeni: a jelentés elkészülte és nyilvánosságra kerülésének időpontja vajon milyen viszonyban van azzal, hogy megtörténtek-e ezek a bűncselekmény-gyanús ügyek? Ha májusban, a választások után, vagy egy éve válnak ismertté, attól ártatlanabbak-e a résztvevők.

Az Elios-ügy általános hatásait ma még nehéz felmérni – mondta Pető Péter. Az OLAF nagyon részletesen körüljárta a történetet, alaposan földolgozta a részleteket, s erre a magyar hatóságok is képesek lettek volna. (Három éve már vizsgálódtak, de aztán törvénysértést nem találva lezárták.) Az eset társadalmi hatásai is attól függenek, hogy a hazai hatóságok tesznek-e valamit. Mi ismertetjük az eseményeket, a továbbiak a hivatalos szerveken múlnak – mondta Pető Péter.

Újból a multiláncok a célkeresztben

Bak Mihály

2018-02-12

A hipermarket- és diszkontláncok „megtöréséről” beszélt Lázár János. A multik kipasszírozása sokadszor kerül elő a kormány részéről. Az adatok azt mutatják, hogy gyorsulva nyílik az olló a hazai kisboltok és a multiláncok helyzete között. Több, mint ötször annyi kistelepülés van bolt nélkül, mint másfél évtizede.

A kisboltokat elsősorban a szegénység sújtja.
MTI Fotó: Mohai Balázs

Talán csak a választási kampány hevülete, talán tényleges szándékot tükröz: Lázár János a hétvégén ismét elővette a „multikártyát”. Egy vidéki rendezvényen azt fejtegette, hogy mivel az emberek a napi fogyasztásra szánt pénzüket döntően a hipermarket- vagy diszkontláncoknál költik el, ez meghatározza a magyar élelmiszer-gazdaság helyzetét: amit ezek a cégek a polcra tesznek, azt veszik az emberek.

„Amíg ezt nem tudjuk megtörni, és ebben csak részsikereket tudtunk elérni, addig Magyarországon csak félmegoldásokat tudunk biztosítani”

– mondta a kancelláriaminiszter.

Legutóbb októberben került elő a téma, és mérsékelt hevességgel cáfolták hivatalos körökben a kiszorítás megvalósítását. Több helyről származó, sehol meg nem erősített hírek szerint részben megváltozott a koncepció: eredetileg kifejezetten a két német diszkontóriás, a Lidl és az Aldi volt kijelölve a kiszorításra, időközben azonban a megváltozott külpolitikai helyzetben a német cégek „érinthetetlenekké” váltak.

Egyelőre nem világos, hogy milyen stratégiát akar követni a kormány, ebben alighanem döntő lesz a választások végeredménye. Akkor kiderül, hogy marad-e a jelenlegi, lopakodva terjeszkedés, amelynek jegyében legutóbb pár napja jelentették be, hogy a Mészáros Lőrinc-féle Appeninn befektetési cég 18 olyan ingatlant vesz meg 4,5 milliárd forintért az osztrák Erste befektetési alapjaitól, amelyeket a Spar bérel üzletei számára.

Kérdés azonban, hogy járható út-e a külföldi láncok további szorongatása, netán kizavarása az országból. Eltekintve a várható diplomáciai vihartól, a multinacionális cégek versenyelőnye minden adat szerint szinte behozhatatlan a hazai boltok számára.

Más kisker-ingatlanok is gazdát cserélnek. Múlt heti bejelentés szerint kivonul Magyarországról az egyik legnagyobb kereskedelmiingatlan-tulajdonos, az Atrium, amelynek egyik legismertebb érdekeltsége az óbudai EuroCenter. A mintegy 22 milliárd forint értékű ügylet keretében a vevő Wing Zrt. kezébe kerül mások mellett vidéki Penny Marketeknek (bérleményként) helyet adó tucatnyi épület.

Már októberben írtunk arról, hogy a 2016-os eredmények szerint a hat külföldi lánc összesített bevétele (kerekítve) 2400 milliárd forint volt 1209 egységgel, a három magyar hálózat 9400 milliárd forintot forgalmazott 1475 bolttal. Vagyis közel nyolcszor annyi egység termelte meg a multik bevételének hatvan százalékát.

A külföldi tulajdonú láncok élmezőnye és a hazai hálózatok (javarészt szórt tulajdoni szerkezetű, úgynevezett beszerzési társulások) közt óriási a különbség az egy alkalmazottra jutó éves bevételben. A CBA, a Reál és a Coop esetében ez jelenleg – piaci becslések szerint – 20 és 30 millió forint között mozog,

a mezőnyt toronymagasan a diszkontok (Lidl, Aldi, Penny Market) vezetik

60-80 millióval. A középmezőnybe a „hagyományos” hiper- és szupermarketek (Auchan, Tesco, Spar) tartoznak 35-50 milliós értékkel.

Aligha véletlen, hogy az elmúlt évek egyre erősödő bérversenyében is ez a sorrend. Az év első hónapjának egyik vezető híre volt, hogy húsz százalékkal dobja meg béreit a Lidl, ezzel a bolti dolgozói átlag 365 ezer, az üzletvezetői ennek duplája lesz márciustól. (A német cég saját adata szerint a mostanival együtt 2016 januárja óta 52 százalékos béremelést hajtott végre.) A Spar nem ad meg nyilvánosan fizetésadatokat, állításuk szerint két év alatt 40 százalékos növelést hajtottak végre, a kezdők minimuma most 200 ezer forint. A Tesco a tavaly őszi megállapodás értelmében bolton belüli munkakörbe 197 ezres legkisebb bért kínál, de ezt csak a hetedik hónaptól, viszont emellé még a cafeteria érkezik havonta.

Látható tehát, hogy már egyes külföldi cégek fizetőképessége (és talán üzleti stratégiája) között is szakadék tátong, a sor végén kullogó hazai láncokról (és a hozzájuk nem tartozó független kisboltokról) nem is beszélve. Ezek körében vált gyakorlattá az év elejének szintén slágerhíre, amely szerint akár a hét több napján zárva tartanak, vagy osztott nyitvatartással üzemelnek.

Nem is csoda ez, ha azt is megnézzük, hogy a KSH adatai alapján úgy becsülhető, hogy egy üzletre átlagosan mennyi bevétel jut. A hazai tulajdonúaknál éppen tizedannyi, mint a multiknál: körülbelül 160 millió forint.

Az jól ismert tény, hogy egyre kevesebb a kis bolt az országban: míg öt éve még több, mint 150 ezer volt, a számuk 2017 végére valószínűleg 130 ezerre esett. Tizenöt éve ez a szám még 165 ezer volt, vagyis mostanra a boltok egyharmada bezárt,

és ennek nagyobb része, körülbelül 60 százaléka a kisebb településeken.

Így nem is csoda, hogy ezek nagyjából tizedében (220-ban) ma már semmilyen bolt sincs. Másfél évtizede ez még csak mintegy negyven volt, vagyis öt és félszeresére növekedett azon községek száma, amelyek már egy pici vegyesboltot se tudnak eltartani. Az átlagértékek alapján impozáns jövedelemnövekedés az ország egyes vidékein tehát szinte egyáltalán nem mutatkozik meg az élet olyan alapformájában se, mint a legelemibb mindennapi bevásárlás.

És ebben rövid távon nem is várható előrelépés, mert

ezekben a térségekben a közmunka szinte az egyetlen jövedelemforrás.

Márpedig a kormány idén 266,1-ről 225 milliárdra csökkenti az erre szánt pénzt (és a hírek szerint 2019-től tovább folytatná ezt). A Policy Agenda friss munkaerőpiaci elemzése arra is rámutat, hogy eközben a foglalkoztatási alap bevétele 240,8-ről 264,3 milliárdra nő.

A bérnyomás pedig alig mérséklődik: két év alatt jelentősen megnőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, ami nagyon sokakat – elsősorban a hazai tulajdonú kis- és középvállalatokat – kifejezetten megvisel és ellehetetlenít – nyilatkozta a Független Hírügynökségnek nemrég Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Szövetségének főtitkára. Tavaly 15, illetve 25, az idén pedig további 8, illetve 12 százalékkal emelkedtek ezek a bérek. Messze nem mindenki tudja kigazdálkodni ezt, különösen nem a vidéki, kistelepülések vállalkozói, kisvállalkozásai, ott, ahol jellemző a nyugdíjasok, az álláskeresési támogatásban részesülők és a közfoglalkoztatottak nagy aránya. Ezeken a településeken a helyi boltos, vendéglátós, fodrász számára például nincs növekedés a keresleti oldalról, honnan tudná tehát kitermelni a megemelt bérek fedezetét – kérdezte Dávid.

Tehát ezek a térségek várhatóan tovább szakadnak le az országos átlagtól, nem beszélve a kiemelkedő térségekről. Mindez a kiskereskedelem legalsó szintjének folytatódó elsorvadását vetíti előre, amin nem segít a multik fojtogatása.

Pisti a vérzivatarban: a súlytalan Tarlós

Bak Mihály

2018-02-09

Pisti a vérzivatarban: a súlytalan Tarlós

Pár hete még arról tudósítottunk, hogy Göncz Árpádról nevezik el a 3-as metró Árpád hídi megállóját, ma pedig azt voltunk kénytelenek leírni, hogy Tarlós István kitáncol az eldöntöttnek gondolt terv mögül. S bár igyekszik elkenni a várható kimenetel tényét, a metrófelújítás honlapjáról máris törölték a névváltoztatásról (így a többi állomáséiról is) tudósító közleményt – a galériából a gondatlan kezek sajnálatosan elfelejtették kigyomlálni a Göncz-állomás látványtervét.

Mindez azután történt, hogy az ötös számú tagkönyv birtokosa az Echo tv Sajtóklub című műsorában közölte: ha ez bekövetkezik, akkor le kell verni a névtáblát.

Kollégám aligha tévedett, amikor akként értékelte ezt, hogy „a főpolgármester egyszer már elkötelezte magát a Göncz név irányába, így nehéz nem összefüggést találni a Bayer-féle hozzáállás és a mostani visszalépés között”. Továbbá, hogy „ha tagadják, ha nem, teljesen nyilvánvaló, hogy ismét a szélsőjobb nyomásának engednek”.

Isten mentsen attól, hogy felülértékeljem az „ötös számút”, de az eset arra világít rá talán minden eddiginél élesebben, hogy Tarlós mennyire súlytalan figura. Arról eddig se nagyon lehetett senkinek kétsége, hogy „földim” bárdolatlansága (például „lerúgom a szemüveged, és még rá is ugrok”, ahogyan arról még óbudai elöljáróként hírhedetté vált) vagy szánalmas sértődöttsége (sajtótájékoztatók helyetti világfájdalmas tirádái) mintha karakteresebb tulajdonsága lenne városvezetői képességeinél.

De az még engem is meglep, hogy – ha valóban ez lesz a Göncz-állomás sorsa – ennyire nincs befolyása arra, mi történik a fővárosban. Most nem Budapest módszeres kifosztásáról, az iskolák, kórházak elvételéről van szó, még csak nem is a baráti cég által „ajánlott” használhatatlan buszok kényszerű megvételéről – a tenderen jogszerűen nyertes gyártó termékei helyett -, amelyekkel nem tudott (nem akart?) szembeszegülni.

Most igazán pimf ügyről van szó. Olyan pillanatban, amikor a Fideszben kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy elneveznek-e közlekedési csomópontot a nagyszerű államférfiről. Akit amúgy okuk van rühelleni, mert minden tulajdonságában holtában is élő tagadása a fennállónak, a humortalan, ostoba, agresszív, cinikus úrhatnámságnak.

De éppen akkor, amikor az egész Orbán-família ragad bele derékig a korrupció mocsarába, nos, egy ilyen kritikus időben nem érez magában erőt Tarlós ahhoz, hogy nemet mondjon? Ha így lesz, azzal beismeri, hogy még egy kivénhedt intellektuális verőember is fajsúlyosabb ebben a személyi függőségekkel terhes hálózatban.

Elios-ügy: az MSZP országosan is kérdez

Bak Mihály

2018-02-08

A nyomozás vagy annak meghiúsítása a cél Elios-ügyben? – kérdezi a legfőbb ügyésztől Harangozó Tamás. Az MSZP-s politikus az évekkel ezelőtt elindított és lezárt nyomozásról érdeklődik Polt Péternél. Az MSZP már 13 helyi önkormányzatban kérte az OLAF-jelentések kiadását.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal 2015-ben már indított vizsgálatot az Elios Zrt. gyanús közbeszerzései ügyében, és akkor a magyar nyomozóhatóságok is vizsgálódtak, de semmilyen jogsértést se állapítottak meg – emlékeztet írásbeli kérdésében Harangozó Tamás. Az MSZP frakcióvezető-helyettese erről az eljárásról érdeklődik Polt Péternél annak kapcsán, hogy az OLAF újabb jelzésére január 22-én ismét nyomozást rendeltek el az ügyészségen.

Harangozó egyebek közt azt tudakolja a legfőbb ügyésztől, hogy egyáltalán végeztek-e nyomozati cselekményt, ha nem, miért, ha igen, lett-e következménye az eredménytelenségnek.

Végezetül Harangozó Tamás ismételten felveti, hogy vajon nem a sikertelen eljárás-e a célja az ügyészségnek.

Az MSZP a szolnoki eliosos OLAF-aktát helyi képviselői útján kérte ki és kapta meg. A szocialisták az uniós pályázati honlapon kigyűjtötték a közvilágítási korszerűsítési tendereket,

és 13 önkormányzatban már beadták

ugyanazt az indítványt, amelyben közérdekű adatigényléssel kikérik az OLAF-jelentést – mondta el a Független Hírügynökségnek Harangozó Tamás.

Ez Szolnok mellett Zalaegerszegen került eddig napirendre. A zalai megyeszékhelyen szerdán a fideszes többség megszavazta a kiadást, majd egy nappal később – arra hivatkozva, hogy „tévedésből” nyomtak igent – ismételten szavazásra vitték, és elvetették az indítványt.

Közben Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője Áder Jánoshoz fordult, hogy javasolja az Országgyűlésnek: határozatban mondja ki Polt Péter hivatalvesztését.

Elios-Szolnok: az általános modell szerint ment a csalás

Bak Mihály

2018-02-08

Elios-Szolnok: az általános modell szerint ment a csalás

Szolnokon is a már megismert egy kaptafára történt az Elios közvilágítási projektje: módosított lámpa-élettartam, ugyanannyival rosszabb „konkurens” pályázatok, személyi összefonódások a nyertes és a pályázati közreműködők között és így tovább.

Krimikből ismert fordulattal kezdődik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálati jelentése, amelyet Szolnok polgármestere kapott meg tavaly októberben észrevételek megvételére. Szalay Ferencet egyebek közt arról tájékoztatja az OLAF vizsgálója, hogy

„nem köteles önmagára terhelő nyilatkozatot tenni”.

A 2012 decemberében kiírt uniós keretpályázat alapján 2013 februárjában készült szolnoki kiírás ugyanazt a modellt követi, amelyet a 24.hu tárt fel a magyarországi közvilágítási korszerűsítések kapcsán. Az OLAF 35 magyar város pályázatából 17-et illetett súlyos kifogással, olyan szabálytalanságokat találva, amelyek nélkül

„a projekt egyáltalán nem minősült volna támogathatónak”.

A szolnoki megbízást az Elios Zrt. nyerte meg, amelynek egyik tulajdonosa a pályázat, illetve kivitelezés egy szakaszában Tiborcz István, Orbán Viktor veje volt.

A szolnoki pályázat vizsgálati anyagát az MSZP hozta nyilvánosságra.

A közvilágítási pályázat két részben jelent meg 2013. február 14-én, a támogatási szerződést az év októberében, illetve december végén írták alá. A kivitelezési szerződéseket az Eliosszal 2015. februárjában írta alá az önkormányzat 438 millió 510 ezer, illetve 438 millió 877 ezer 300 forint értékben.

Az OLAF legfőbb megállapításai.

A pályázatok benyújtásának első napja, 2013. február 11-e előtt három nappal az irányító hatóság egyoldalúan módosította az egyik legfontosabb feltételt, a lámpák élettartamának megadását 50 ezerről 100 ezer órára – vagyis az érdeklődőknek egy hétvégéjük volt a végleges ajánlatok elkészítésére.
Nem nyújtottak be igazolást arra, hogy a 100 ezer óra élettartam elérhető úgy, hogy a maximálisan megengedett fényerő-csökkenést ne lépjék túl, noha a gyártó – típustól függően – 60 és 80 ezer óra közé tette a garantált élettartamot.

Leegyszerűsítve ez a körülbelül 40 százalékos fényerőcsökkenés lehet a magyarázata annak, hogy

a kifogásolt lámpasorok környezetében alig van világítás

– mondta el a Független Hírügynökségnek Hadházy Ákos, az LMP társelnöke, aki a szekszárdi – ugyanezen szálra felfűzött beruházásra – évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet.

A műszaki ellenőrök megalapozatlannak minősítették a lámpák megadott élettartamát, megállapítva, hogy 60 ezer óra után cserékre lesz szükség. Ezért javasolták, hogy a szállítói szavatosság idejét terjesszék ki 15-ről 25 évre. Az önkormányzat azonban nem kötött ilyen tartalmú karbantartási szerződést.
A 40 százalékos „spórolás” eredményeképpen keletkezett az a maradványérték, amivel elérhetővé vált papíron a beruházás megtérülése 15 év alatt.
A három pályázati ajánlatot a becsült részköltségekre nem független szereplő kérte, hanem az Elios. Az SMHV Energetikai Kft., a KVIKSZ Kft. és a Polar-Stúdió Kft. ajánlatát ugyanaz a személy készítette, a már ismert módszert alkalmazva: a „gyengébb” ajánlatok pontosan 5 és 7 százalékkal volt magasabb a nyertesnél – a végső ár mellett az egyes résztételekben is.
A becsült költségeket kiegészítő előzetes árajánlatot csak hónapokkal később pótolták, de az eredeti, februári időpontra visszadátumozva.
A pályázat záróértékelését – független auditorként – az INS Kft. készítette, amelynek ajánlatát a cég nevében a későbbi nyertes Elios egyik igazgatója, Mancz Ivett készítette korábban.
Ugyanez az Elios-vezető a pályázatok két mellékletének társszerzője.
A pályázatok projektmenedzsment-tanácsadója a szolnoki önkormányzati városfejlesztő cég mellett az Eupro kft. volt, amelynek rész-, majd egyedüli tulajdonosa Hamar Endre, aki a pályázati időszakban az Elios résztulajdonosa volt – s ennek egy szakaszában Tiborcz Istvánnal közösen.

A Mol és az OTP szenvedi el a pánikot

Bak Mihály

2018-02-06

A két vezető részvény, a Mol és az OTP „viszi vállán” itthon a tengeren túl hétfőn kitört korrekciós árfolyamzuhanást. Jelentős forgalom mellett három százalék közelében a budapesti börze vesztesége.

A reggeli nyitástól kezdődően

jelentős értékvesztést szenved el a Budapesti Értéktőzsde és a vezető két részvény.

Fél háromkor a BUX mínusz 2,7, a Mol és az OTP egyaránt mínusz 3,7 százalék árfolyam-esésen állt.

Az amerikai tőzsdék ezután nyitnak, a prognózisok a tegnapi jelentős arányú zuhanás folytatását vetítik előre.

Amint arról reggel írtunk, hétfőn komoly 4-4,6 százalékot estek a legfontosabb ágazatok részvényeinek indexei, s a folyamat átterjedt az ázsiai piacokra is.

A jelenség hátterében a régóta várt korrekció bekövetkezte áll. Évek óta tartó szinte megszakítás nélküli árfolyam-emelkedés szakadt meg, nagyrészt azért, mert sokan elérkezettnek látták az időt kivenni a felhalmozódott komolyabb árfolyamnyereséget.

A BÉT-en a nyitás utáni nagy zuhanást némi visszazárkózás követte, de aztán beállt a korábbi 2,5-3 százalékos árfolyam-veszteség (az előző napi záróértékhez képest).

1...596061...74 60. oldal a 74-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Bak Mihály

Két sportklubban már átadták az adatokat a tao-támogatásról a pert indító és megnyerő DK-nak. További öt perükben jogerős az ítélet, Felcsút esetében a végrehajtási eljárásra várnak.

Beolvasztja az Opus Nyrt.-be régi vállalkozásainak többségi részét Mészáros Lőrinc. Ezzel zárt körben tőkét is emel az Opus.

előbbi 600 ezret „ér”, utóbbi 1,4 milliót használt, 2,6 milliót új lakás esetén.

igazán jól csak azok a magas jövedelműek jártak,

Négy év alatt egy átlagos háztartás hetvenezer forinttal többet fizetett a gázért, mert a kormány nem érvényesítette a világpiaci áresést – állítja az MSZP frakcióvezetője. Tóth Bertalan szerint ez a rezsiblöff.

Tóth Bertalan szerint ez nem más, mint „rezsiblöff”.

Az Elios villámkarrierje Hódmezővásárhelyen indult,

mintegy 20 százalékra becsülhető azon vásárhelyiek aránya, akik megalkuvásból szavaztak a Fideszre,

mindössze három zajlott Simicska idején, Tiborcz István pedig mindvégig igazgatósági tag volt

120 milliót benn hagyott a társaságban,

Simicska nászajándékának tartják.

a mezőnyt toronymagasan a diszkontok (Lidl, Aldi, Penny Market) vezetik

és ennek nagyobb része, körülbelül 60 százaléka a kisebb településeken.

ezekben a térségekben a közmunka szinte az egyetlen jövedelemforrás.

és 13 önkormányzatban már beadták

Szolnokon is a már megismert egy kaptafára történt az Elios közvilágítási projektje: módosított lámpa-élettartam, ugyanannyival rosszabb „konkurens” pályázatok, személyi összefonódások a nyertes és a pályázati közreműködők között és így tovább.

a kifogásolt lámpasorok környezetében alig van világítás

A két vezető részvény, a Mol és az OTP „viszi vállán” itthon a tengeren túl hétfőn kitört korrekciós árfolyamzuhanást. Jelentős forgalom mellett három százalék közelében a budapesti börze vesztesége.

jelentős értékvesztést szenved el a Budapesti Értéktőzsde és a vezető két részvény.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA