„Nehéz elképzelni, hogy nem a nyilvánosságkorlátozás a cél”

0
573

Ez pontosan az, aminek leírták – így a volt sajtószabadság-biztos. A MÚOSZ elnöke szerint pedig nehéz elképzelni, hogy nem a nyilvánosság korlátozása lenne a célja a sajtókamara tervének felmelegítése 80 év múltán.

Látszólag érdekvédelmi célokat szolgálna az az elképzelés, amely sajtókamarát állítana fel a kiadóknak és újságíróknak. A Népszava értesülése szerint legkésőbb 2019 tavaszáig létrejönne egy olyan kamara, amely az érdekvédelem mellett számos kötelezettséget is előírhatna a csatlakozó újságíróknak és laptulajdonosoknak.

A tagság ugyan nem lenne kötelező, de nélküle egy sor hátrány érné a kiadókat és a zsurnalisztákat egyaránt. Például csak az a kiadó lehetne országos médium, amely aláveti magát a kamara etikai és szakmai előírásainak, és vállalja, hogy csak kamarai tagokat alkalmaz. Az újságírók csak bejelentve dolgozhatnának és egy bizonyos bérszintnél nem kereshetnének kevesebbet. Az is felmerült, hogy a kamarai tagok nyugdíjkedvezményt vagy akár kedvezményes utazási lehetőséget kapjanak.

A kiadókat adókedvezménnyel, vagy éppen különadó kivetésével is „ösztönözhetnék”

arra, hogy elfogadják a kamara szabályait. A zsurnaliszták pedig csak csak kamarai licensszel vállalhatnának munkát nagyobb médiumban.

A szabályozás nem vonatkozna a kisebb médiumokra, tehát továbbra is lehetne blogokat, de akár újságokat is működtetni kamarai tagság nélkül.

A cikk szerint az ötlet szülőatyja, de legalábbis központi figurája Szöllősi György, a sportújságíró-szövetség elnöke, aki a felcsúti Puskás akadémia korábbi sajtófőnökeként vált inkább ismertté mint Orbán Viktorhoz közel álló személy.

Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a hét végén levelet írt az információ szerint a terven dolgozó kisebb szakmai szervezetek vezetőinek, de még nem kapott választ. Szerinte kizárt, hogy ne válaszoljanak, mert „beszélő viszonyban” vannak egymással.

A terv valóra váltásához

kétharmados parlamenti többség szükséges,

legalábbis ha felül akarják írni a hatályos médiatörvényt. Ez azt mondja ki, hogy „Magyarországon a médiaszolgáltatások szabadon nyújthatók, a sajtótermékek szabadon közzétehetők, az információk és a vélemények a tömegkommunikációs eszközök útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi médiaszolgáltatások szabadon elérhetők.” A kamara ezt szűkítené.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet korábbi sajtószabadság-biztosa szerint az ötlet pontosan az, aminek leírják, az újságírás szabadságának korlátozása. Haraszti Miklós úgy látja, hogy ez beleillik abba a sorba, ami Szél Bernadett-tel történt a Nemzetbiztonsági Bizottságban, a számvevőszék pártokra kiszabott büntetése, és a Nemzeti Választási Bizottság elhatározása, hogy korlátozza az ellenzéki pártok megegyezéses visszalépését egymás javára. Ez utóbbi egymagában képes újra elérni a kétharmadot a Fidesznek – mondta Haraszti. Kérdés, hogy az ellenzék ezután is úgy tesz-e, ahogy eddig – folytatta -: jajdul egyet, aztán nem csinál semmit.

A MÚOSZ-elnök szerint nehéz elképzelni, hogy ne a nyilvánosság korlátozása lenne a cél. Keveset tudunk a tervről, de amit ismerünk, az felidézi a rossz történelmi emléket – utal arra, hogy a kötelező agrárkamara, s főleg a köztisztviselői és pedagóguskamara után a mostani nagyon emlékeztet arra, ahogy

Benito Mussolini idején az úgynevezett hivatásrendeket terelték

állami alapítású és ellenőrzésű szakmai kamarákba. Magyarországon éppen 80 éve állították fel a Sajtókamarát, amelynek akkor elsőrendű célja a zsidó újságírók kirekesztése volt, de egy csomó újság engedélyét is visszavonta a belügyminiszter.

A MÚOSZ minden hazai és nemzetközi fórumon kész tiltakozni az elképzelés valóra váltása ellen.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .