Valószínűleg a tiltakozó megmozdulások távol tartásának célját rejtették el egy kormányrendeletben, amely a budai várbeli Palotanegyed területének használatát szabályozza. Orbán Viktor január elsején költözik be a Várba.
Az év végi kormányrendelet-dömping sorában elrejtve jelent meg a Magyar Közlönyben az a szabályozás, amely a Budai Várban lévő Palotanegyed területének vagyonkezeléséről és használatáról rendelkezik. A közlöny 93. oldalán kezdődő rendelet alapján január elsejétől lényegében kitilthatók lesznek a tüntetők az elnöki hivatal (Sándor-palota) és az új kancellária épületét is magába foglaló hatalmas negyedből (ahová később költözik a Pénzügyminisztérium is). Orbán azon a napon vonul be az új kancellária-épületbe.
A Várgondnokság nonprofit Kft. kezelésébe adott Palotanegyedbe fő szabályként
csak a vagyonkezelő előzetes engedélyével vagy vele kötött megállapodás alapján szabad belépni, és a terület használatáért fizetni kell.
Kivétel ez alól a „közterület rendeltetésszerű használata”, továbbá életmentés, turisztikai cél, halaszthatatlan javítási munkák esetén, valamint állami ünnepek idején is szabadon lehet bemenni.
Kérdés persze, hogy a közterület rendeltetésszerű használatába mi fér bele az autós és gyalogos közlekedésen kívül. Gondoskodtak azonban arról az Orbán keze alá dolgozó jogászok, hogy egyértelműbb legyen az értelmezés. Kiemelten figyelemmel kell lenni a használati szerződés megkötésekor például a műemlékvédelmi, városképi, nemzeti örökségi szempontok mellett az ott lévő közintézmények működésére is.
Kötelező megtagadni
a területhasználati szerződés megkötését, ha a kezdeményező által megjelölt „használati mód, tevékenység sérti a Budai Palotanegyed mint nemzeti emlékhely méltóságát, történelmi jelentőségét”, ha az ennek során létrejövő építmény, emelvény, dobogó, díszítőelem vagy egyéb tárgy megjelenését tekintve nem illeszkedik a negyed és annak környezete történelmi és műemléki megjelenéséhez, egységes arculatához.
Tehát egy jól előkészített
tüntetés elutasítható lesz,
ha azon olyan emelvényt akarnak felhúzni a szónokok számára, aminek látványa „nem illeszkedik” a negyed arculatába.
Már ebbe szinte bármi belefér, ami ellentétes a kormány deklarált fennkölten ünnepélyes felfogásához. De biztos, ami biztos, beleírták, hogy indok az is, ha a kért használat módja
„előreláthatóan károsítaná vagy veszélyeztetné”
a Budai Palotanegyed épületeit, közterületeit, műemléki jellegét, védettségét, környezetét, vagy környezetszennyezéssel járna. Vagyis minden tömegrendezvény, amely óhatatlanul együtt jár kisebb-nagyobb károkkal a gyepes területekben és szemeteléssel.
Ha pedig egy demonstráció ráadásul nem este kezdődne, hanem munkanapon vagy ünnepség idején, akkor belép az a tiltási szempont, hogy ha „a kezdeményező által megjelölt használati mód, tevékenység a Budai Palotanegyed idegenforgalmát, a Budai Palotanegyedben működő intézmények működését vagy a területén megrendezésre kerülő (sic!) állami ünnep, protokolláris rendezvény megtartását jelentősen korlátozná, megnehezítené”.
Végül pedig
a jolly joker szabály, a már a Kossuth tér lezárását
is magyarázó indok: ha a negyedben a védett személyek és kijelölt létesítmények védelmét ellátó szervezet álláspontja szerint a kérelmezett használat akadályozza a védelem ellátását.
És ha ez is kevés lenne (vagy csak megerősítésképpen), akkor vissza lehet nyúlni a múltba. Ha a kérelmező korábban a használati szerződés valamely lényeges feltételét súlyosan megszegte és a feltétel megszegését felhívás ellenére sem orvosolta, el kell utasítani az igénylést.
A rendelet szabályait a már folyamatban lévő területhasználati engedélyekre is alkalmazni kell, ha ez az év végéig még nem kezdődött meg.
A rendelet „mellékesen” komolyan megszigorítja a mellékletben ismertetett épületek által határolt negyedbe a járművek behajtását és parkolását is.
Ahogyan az várható volt, az ősszel lehetetlenné tett lakástakarék-pénztárak piacát átvenné a kormány – írja a Portfólió. Megegyezően azzal, amit októberben előre jeleztünk.
Piaci pletykák alapján nem elképzelhetetlen, hogy újragondolt formában, állami hátszéllel kap lendületet Magyarországon hamarosan a lakás-előtakarékosság. Az idén alaposan leegyszerűsített CSOK-hoz hasonlóan ennek a demográfiai válság kezelése is a célkitűzése lehet – írta a Portfólió. Októberben másfél nap alatt beterjesztett-megszavazott törvénnyel tette lehetetlenné a lakástakarék-pénztárak (ltp) működését a fideszes többség. Már akkor úgy véltük, hogy semmi se véletlenül történt, a felhozott hiányosságok orvosolhatók lettek volna. A felhalmozott óriási vagyon „gazdáért” kiált: vagy egy „közeli” üzleti érdekeltség, vagy maga az állam léphet be.
Amikor Bánki Erik a semmiből előhúzva beterjesztette a törvényjavaslatot, különös és átlátszó érvek hangzottak el arról, hogy a lakástakarékok alig járultak hozzá az új lakások építéséhez, főleg medencéket és szaunákat finanszíroztak belőlük. És hogy sok volt a költségvetésnek az évi 60-70 milliárdos támogatás a megtakarítások mellé.
Bemutattuk, hogy a lakástakarékokba befizetett pénz (havi maximum 20 ezer fejenként, erre évente ennek 30 százaléka, legfeljebb 72 ezer forint támogatás járt) elsősorban a kispénzűek előtakarékossága, beugró új lakásba, de főleg felújításra költötték, sok társasház is (vagyis az építőipar azért jócskán profitál belőle).
Tavalyi év végére nagyjából másfél millió szerződés keretében mintegy nyolcszázmilliárdos betét-, 350 milliárdos hitelállomány halmozódott fel az ltp-kben. A legtöbb betétje a Fundamentának volt, 432, az OTP ltp-é 282, az Erstéé 69, az Aegoné 15 milliárdra rúgott. A folyósított hitelek: Fundamenta 340, OTP 15 milliárd, a többiek nem láthatóak – az Aegon az ősszel történtektől függetlenül korábban bejelentette, hogy banki tevékenységi háttér híján befejezi az ltp-működést októbertől. Az adózott eredmények: Fundamenta 6,2, OTP 2,4 milliárd, a maradék kettő veszteséges, de ezek, mint láttuk, elhanyagolható szereplők.
Készültek ötletek és számítások arról, hogyan lehetne kisebb állami támogatással megtartani a rendszer lelkét, a megtakarítás ösztönzését. Nem így történt, de már akkor úgy véltük, hogy ennek a pénznek valahol helye lesz.
Merthogy komoly tételről van szó. A körülbelül másfél millió szerződés a 3140 milliárdos lakáshitel-állomány 12 százaléka. A 22 éve indult ltp-karrier ideje alatt ezekből a kis tételekből több, mint 3,7 millió ltp-szerződést kötöttek, a kezdetektől kifizetett összeg mintegy 2 ezer milliárd forintra rúg. Ebből körülbelül egymillió család valósíthatta meg lakáscéljait (2,5 fős átlagos háztartással számolva, és figyelembe véve, hogy egy családon belül 1,5 szerződés van).
Most tehát jöhet itt is az állam, „bebizonyítva”, hogy ha ő kezeli a pénzt, mégis csak jó ez a konstrukció. Merthogy a törvény hatályba lépéséig egy utolsó rohamban még tízezrével kötöttek új szerződéseket a régi feltételekkel. S mielőtt a vagyon szétszéledne, jöhet az új gazda.
Bedöntötte a börzéket Trump a jegybank elleni újabb támadással. Az első reakciók az 1929-es válságot látszottak felidézni.
A nagy gazdasági összeomlás rémképét vetítette a falakra Donald Trump elnök karácsonyi Twitter-üzenete, amelyben „megtalálta” az amerikai gazdaság egyetlen baját, a szerinte túlságosan magas alapkamatot. A központi bank, a FED csaknem egy hete idén már negyedszer, 0,25 százalékponttal emelte meg a kamatot a 2,25-2,5 százalékos irányadó sávba. Ez egybevágott az elemzői várakozásokkal és a FED korábbi közleményeivel.
A kamatemelés elsődleges oka a gazdasági növekedés és az ennek nyomán várható inflációs nyomás enyhítése, az úgynevezett túlhevülés megakadályozása.
Ennek nyomán bezuhant az amerikai tőzsde, majd az ázsiai piacok is lejtmenetbe kapcsoltak.
Trump már sokadjára kifogásolja a FED kamatpolitikáját, szerinte ugyanis az alacsony kamat a gazdaság növekedésének fő hajtóereje. Az elnök szemmel láthatóan nem vesz tudomást arról, hogy növekedés idején kell az úgynevezett anticiklikus gazdaságpolitikát folytatni: adót és kamatot emelni, hogy aztán a következő krízis idején legyen mód az enyhítésre, pénz pumpálására a gazdaságba.
Az ijedtséget csak fokozta a pénzügyminiszter telefonos kérdése a legnagyobb kereskedelmi bankok vezetőihez, hogy újra a 2008-as válság idejét érjük-e. A bankárok megnyugtatták Steve Mnuchint, hogy van elég pénz a bankrendszerben.
A FED előző vezetése, Janet Yelennel az élen kezdett bele két éve a monetáris szigorításba, vagyis abba, hogy a válság idején nullára csökkentett alapkamatot elkezdi lépésenként emelni azzal párhuzamosan, ahogyan magára talál a gazdaság: növekszik a foglalkoztatás és a belső fogyasztás. Az Egyesült Államokban a gazdaság bővülésének háromnegyedét a belső fogyasztás adja, ami azonban azonnal megjelenik az áremelkedésben. Ennek elleneszköze az alapkamat emelése, a pénzkínálat mérséklése.
Az ellentétet fokozza Trump hiúsága, az, hogy a gazdaság minden eredményét magának tulajdonítja. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy egyre inkább a Fed válik a fő ellenséggé. A piac azonban attól tart, hogy Trump megpróbálja elfoglalni a jegybankot.
Decemberben Brüsszelből 354 milliárd forint támogatás érkezett, ami az addigi éves 574 milliárdhoz képest jelentős összeg. Az államháztartás hiánya ezzel jelentősen csökkenhet a megelőlegezett kifizetések részbeni kiegyenlítésével.
A kormány változatlanul szórja ki az uniós támogatásokra megítélt kifizetéseket, aminek következtében rendre a tervezett éves hiányt jelentősen meghaladó a deficit. November végéig az államháztartás központi alrendszerének hiánya 1842,4 milliárd forint volt, ami az éves előirányzat 135,4 százaléka – derül ki a Pénzügyminisztérium tájékoztatójából.
Az államháztartás hiányát mutatja nyolc évre visszamenően az ábra. Ebből látszik, hogy a jelentős a túlköltekezés az év vége felé tavaly és idén is az uniós támogatások megelőlegezése miatt.
Forrás: PM
Decemberben sokat javulhat a helyzet. A PM közleménye szerint novemberben jelentős, 102,2 milliárd forint uniós pénz érkezett, már 574,6 milliárd forintra emelkedtek a Brüsszeltől hazánknak megtérített összegek. Ezzel párhuzamosan a költségvetés addig 1737,4 milliárd forintot fizetett ki a kedvezményezettek részére. Vagyis majdnem 1200 milliárd az előleg.
December elejére 6,5 milliárd euróra emelkedett a 2014-2020-as ciklusban kifizetett összeg. Mára azonban ez 7,6 milliárdra nőtt az Európai Bizottság napi frissítésű kimutatása szerint. Ez a teljes 25 milliárd eurós keretnek éppen 30 százaléka.
A hazai önrésszel együtt 29,6 milliárdos keretének 101 százalékát már lekötötte a kormány.
Vagyis amíg az év első 11 hónapjában 574 milliárd forint érkezett, addig decemberben eddig 354 milliárd. Ez arra vall, hogy a háttérben talán sikerült megegyezni, de legalábbis lealkudni a magyar közbeszerzésekben talált temérdek visszaélés „árában”. A nyáron de facto felfüggesztett kifizetések tehát a jelek szerint ismét elkezdtek érkezni.
A munkavállalók jogai szerinte nem csorbultak, a túlórák szabályozása rendben van, ezért Áder János kihirdeti a „rabszolgatörvényt”, ami miatt országos sztrájk se kizárt. Az elfogadás módját nem vizsgálta Áder.
Áder János aláírta a Munka törvénykönyvének módosítását. Közleményében hosszasan ír arról, miért nincs probléma az időközben országos tiltakozó megmozdulásokat kiváltó „rabszolgatörvénnyel”.
Áder szerint a módosítás nem ütközik az alaptörvény rendelkezéseibe, így jogszerű keretek között, alkotmányosan nem kifogásolható. Azt is megállapította, hogy számos országban – például Egyesült Királyság, Dánia, Írország, Csehország – a túlóra mértéke a magyarországival megegyező vagy azt meghaladó mértékű.
Érdemes azért megemlíteni, hogy Németországban tavaly 2007 óta a legmagasabbra emelkedett az alkalmazottak által ledolgozott túlórák száma:
egy német munkavállalóra átlagosan 27 óra túlmunka jutott évente – a magyar 400 helyett.
Harmadjára arra jutott, hogy a Munka törvénykönyvének a munkavállalókat védő rendelkezései nem csorbultak.
Sőt, az eddiginél több túlórát csak a munkavállaló előzetes írásbeli hozzájárulását követően lehet végezni – írja közleményében Áder. Szerinte a munkaadó nem büntetheti a munkavállalót azért, ha az nem vállalja a túlmunkát.
Továbbá kollektív szerződések csak a munkavállaló javára térhetnek el az új szabályoktól, a túlmunkáért járó díjazást ezután is változatlan feltételekkel fizethetik ki a munkaadók. A szakszervezeteknek pedig nem szűkült azon lehetősége, hogy a munkavállalóknak a kollektív szerződések révén még nagyobb védelmet biztosítsanak.
„A Munka törvénykönyvének módosítása az aggodalmak ellenére sem lehet akadálya annak, hogy a munkavállalók karácsonya áldott, a két ünnep közötti időszak békés, az új esztendő pedig nyugodt legyen”
– írja Áder.
Áder Magyarország minden polgárának szeretetteljes karácsonyt, a család és a barátok körében örömteli perceket és boldog új évet kíván.
A nagy vihart kavart módosítással évente 250-ről 400 órára nőhet a túlóra a munkáltatók számára, 12 hónapos átlagban heti 48 órára emelik a maximális, rendes munkaidőt. S ami igen súlyos, az az, hogy a túlórák elszámolása egy helyett három év alatt történhetne meg (vajon hány alkalmazott fogja kockás füzetben vezetni a túlmunka idejét?). Továbbá mód nyílna arra is, hogy a beosztás folyamatos módosításával pótlék nélkül lehetne túlórát elrendelni, vagyis nagy a veszélye annak, hogy a jövedelem csökkenni fog.
A 400 órás plafon azzal járna, hogy
lényegében visszahozzák a hat munkanapos hetet.
Ráadásul ha egy cég bevezeti a három éves elszámolást, a dolgozó azt kockáztatja, hogy ha eközben felmond, elesik az addigi túlórák ellenértékétől. Az előzetes „önkéntes” hozzájárulás pedig főként kistelepüléseken, ahol kevés vagy egyetlen munkáltató van lényegében formális. Aki nem paríroz, az könnyen utcára kerülhet.
A munkahelyek többségében pedig nincs se szakszervezet, se kollektív szerződés.
Áder közleménye nem tartalmazza a törvénymódosítás elfogadásának módját. A múlt szerdai ülésnapon az ellenzék által obstruált szavazás során képviselői kártya nélkül nyomtak gombot a kormánypártok politikusai. Ez felveti a törvény közjogi alkotmányellenességét.
A „rabszolgatörvény” hátteréről már írtunk. Eszerint a főleg német multinacionális cégek – akár informálisan előterjesztett – kívánsága volt a szorító munkaerőhiány közepette a rendelkezésre álló dolgozók intenzívebb foglalkoztatása a romló versenyképességű magyar gazdaságban.
Csak az elmúlt hónapokban példátlan, a hivatalos stratégiával ellentétes komoly támadófegyverek vételéről döntött a kormány. Nehézpáncélos, önjáró üteg, kétféle harci helikopter. Csak ezek ára elérheti a 320 milliárdot, ami elviheti a fejlesztésre szánt pénz javát. Úgy fest, mindez a német és a francia politika jóindulatának megvásárlása.
Valóságos támadóarzenált vásárol a kormány a következő években az elmúlt napok, illetve fél év bejelentései alapján:
44 darab német Leopard 2 harckocsit
24 darab német PzH 2000 önjáró löveget
16 darab Airbus H225M közepes kategóriájú harci helikoptert
20 darab Airbus H145M könnyű harci helikoptert.
A forgószárnyasok beszerzése kapcsán állapodtak meg hétfőn a német-francia Airbus Helicoptersszel arról, hogy 2021-re helikopterekhez szükséges alkatrészeket gyártó üzem létesül Magyarországon. A kormány vissza nem térítendő támogatást ad ehhez is, mint minden nagy volumenű ipari beruházáshoz. A páncélosok és lövegek szerződését szerdán írták alá a gyártó Krauss-Maffei Wegmann ágazati vezetőivel.
Röviden a fegyverekről. A Leopard 2 igazi szörnyeteg: 62 tonnás nehézpáncélos, high tech kompozit páncélzattal, ami 50-60 centis hagyományos acéllal egyenértékű. Digitális tűzvezető rendszer, lézeres célkereső, lövegstabilizátor, géppuska és infravörös éjjellátó készülék a főbb felszerelések. Lövege 120 milliméteres.
Leopard 2 A7. Forrás: Wikipedia
Mint minden ehhez hasonló jószágnak, nincsenek listaárak, sőt, nyilvános összegek sincsenek hivatalosan, a magyar kormány pedig szokásának megfelelően titkolózik. Az ár nagyban függ a mennyiségtől és a hozzá kapcsolt szolgáltatásoktól.
A Leopard 2-nek jelenleg a 2A7 jelű változatát gyártják. Az interneten fellelt üzletkötések alapján az ár darabonként 7,5-9 millió dollárra rúg. Ez mostani árfolyamon 93-112 milliárd forint a 44 darab esetében.
PzH 2000. Forrás: Wikimedia
A PzH 2000 önjáró löveg (tarack) a hagyományos és az aszimmetrikus hadviselésben egyaránt alkalmazható. Lövege 155 milliméteres, súlya 55 tonna. Magas fokon automatizált, ami a tűzgyorsaságot is javítja. Lőtávolsága mintegy 30 kilométer. Fellelt ár nagyjából 6 millió dollár, a 24 darab átszámítva 41 milliárd forint.
Airbus H225M. Forrás: Wikimedia
A H225M, a Super Pumaként is ismert közepes kategóriájú, többcélú helikopter, kisebb egységek szállítására, ejtőernyős bevetésre is alkalmas. Ennél a beszerzésnél ismeretes, hogy 2023-tól kerülnek hadrendbe.
Két éve egy 30 darabos üzlet értéke 1,1 milliárd dollár volt, hasonló kondíciók esetén a magyar vásárlás a 16 darabra nagyjából 163 milliárd forint lenne. Hasonló összeg jött ki a három évvel ezelőtti lengyel beszerzéskor, de ott ezen felül 40 százaléknyi képzési és logisztikai felár is társult.
Airbus H145M a HForce fegyverzettel
A H145M könnyű helikopterről talált pár éves vételárak 13 millió euró körüliek, ami a 20 darabnál 84 milliárd forintot tesznek ki. De a gyártó júniusi bejelentése tartalmazza azt is, hogy a felszerelés része a vadonatúj, tavaly óta szállított HForce moduláris fegyverrendszer, amely lehetővé teszi a különböző irányított és nem irányított fegyverzet alkalmazását. A rendszer tartalmaz levegő-levegő, levegő-föld, illetve lézervezérlésű irányított rakétákat, 20mm-es gépágyút, 12,7mm-es géppuskát, valamint 68 és 70mm-es nem irányított rakétákat egyaránt. Ez nyilván jelentősen megdobja az árat.
Jelenleg a Global Fire Power összegzése szerint egyébként 32 páncélosa (T-72) van a Magyar Honvédségnek, önjáró lövege viszont már nincs. Itt tehát jelentős erősödés következik be. Helikopterekből 15 van, régi szovjet korszakúak. Mindegyik esetében kérdéses azonban a ténylegesen rendelkezésre álló, működőképes mennyiség.
Óriási összegekről van szó, bőven a 320 milliárdot is meghaladhatja a vásárlás ebben a két eszközcsoportban. Igaz, azt nem tudjuk (az egyik helikopter kivételével), mennyi időn belül tervezik a megérkezést és kifizetést.
Annyival vagyunk beljebb, hogy az idei és a 2019-es költségvetésben összesen közel 100 milliárd forintot különítettek el katonai repülőgép beszerzésre, ez azonban valószínűleg az eddigi Airbus „csapatszállítók”, netán a Dassault Falcon „futárgépek” árát fedezi.
A Honvédelmi Minisztérium teljes idei költségvetése 427 milliárd forint, amiből 42 százalék megy bérekre, 36 százalék dologi kiadásokra, fejlesztésre mindössze 16 százalék (kevesebb, mint 70 milliárd). Jövőre 513 milliárdra nő a tárca kerete. Ha megvalósul a terv, a 20 százalékos fejlesztési hányad, az is éppen csak meghaladná a 100 milliárdot.
Ebből kellene fedezni az összes beszerzést, korszerűsítést.
Mindezekhez képest aprópénz, de ennyire kifeszített büdzsé mellett mégis tétel a kézifegyverek gyártására indított program. Ennek keretében tíz éves időtartamban 200 ezer gyalogsági kézi lőfegyvert Pisztoly, géppisztoly, gépkarabély) fog gyártani a HM Arzenál Zrt. a Ceská Zbrojovka Export nevű cég licensze alapján. Ez 200 munkahelyet teremt. A megállapodás értékét 100 millió euróban (32-33 milliárd forintban) jelölték meg akkor. (Ezeket az összes fegyveres testület meg fogja kapni, valószínű, hogy a kiadásokat is megosztják a többi minisztérium – belügy, pénzügy – között.)
Erősen kétséges, hogy a kormány fogja tudni tartani a HM költségvetésének ekkora növelését. Különösen úgy, hogy
a bejelentett tervek-ígéretek folyamatos illetményemelést és sok ezres létszámbővítést tartalmaznak.
Minden (nem kormányzati) elemzés a gazdaság bővülésének számottevő lassulását várja a következő években, s egy sor területen (egészségügy, oktatás, szociális ágazat) egyre szorítóbb a pénzhiány.
Békeidőben, amikor nem látszik ellenség, rendre a katonai kiadásokon spórolnak a kormányok. Ezzel szemben a magyar éppen fordítva tesz, most vág bele olyan fejlesztésekbe, amelyek jó eséllyel ezen a két területen fogja elvinni szinte az összes ilyen célú pénzt.
Van-e tehát bármi látható oka annak, hogy az Orbán-kormány feladja a hosszú ideje követett gyakorlatot, amely arra épül, hogy a környéken nincs olyan ellenség, amely miatt szükséges lenne komoly szárazföldi erőket (páncélosok, tüzérség) fenntartani. S amelyek erős támadópotenciáljuk miatt aggodalmat válthatnak ki a szomszédos országokban.
A megelőző másfél-két évtizedben a pénzszűke miatt is a kormányok a közeli veszély hiánya és a NATO védőernyője miatt a földrajzilag távoli válságok megoldásában vett részt kicsi, speciálisan kiképzett és könnyű felszereltségű alakulatokkal, egyidejűleg általában legfeljebb ezer fővel.
Ha ebben a célban nem akarnak változást, csak a közreműködés módjában, az komoly kihívás elé állítja a HM-et: 55-60 tonnás monstrumok szállítása ezer kilométerekre nem könnyű, és igen sokba kerül. A bevetés költségeiről nem is beszélve.
Ezeket a kérdéseket a Nemzeti Biztonsági Stratégia (NBS) válaszolja meg. Ennek legfrissebb, hatályos változatát 2012-ben, tehát a fideszes érában fogadták el (szakítva azzal a gyakorlattal, hogy a parlament szavazza meg, ezt kormányhatározat tartalmazza). Két éve ugyan felvetődött a felülvizsgálat de aztán folytatást nem találni.
Nos, a NBS mindjárt az elején leszögezi, hogy egy Magyarország, illetve szövetségesei ellen irányuló,
hagyományos fegyverekkel végrehajtott támadás veszélye jelenleg elenyésző mértékű.
A stratégia gondolati nyomvonala az eddigi gyakorlatot követi, nyoma sincs olyan veszélyforrásnak, amely az eszközökbeli változást, a nagyarányú felfegyverkezést indokolná.
Az NBS leszögezi, hogy Magyarország biztonságpolitikájának alapvető keretét a NATO- és EU-tagság adja. Az Észak-atlanti Szerződés 5. cikke, a kollektív védelem Magyarország biztonságának sarokköve – olvasható. S Magyarország továbbra is aktív szerepet kíván vállalni a NATO és az EU válságkezelő tevékenységében, műveleteiben és misszióiban, valamint a hozzájuk szükséges képességek nemzeti és kollektív keretek között folytatott fejlesztésében.
A NBS végigveszi azokat a kríziseket, veszélyeket, amelyek minden ilyen stratégiaalkotás sarokpontja.
Regionális konfliktusok. Az instabil régiók, az államok közötti és államokon belüli konfliktusok, a gyenge vagy működésképtelen államok, valamint a világban zajló erőteljes fegyverkezés potenciális veszélyt jelentenek Magyarország és szövetségesei biztonságára. Az érintett térségekben tapasztalható instabilitás, a szegénység és a demokrácia-deficit, valamint a konfliktusok jellemzően etnikai és vallási háttere táptalajt jelentenek az országokon belüli erőszakhoz, fegyveres konfliktusokhoz, vagy az olyan, határokon átívelő fenyegetésekhez is, mint a szélsőségesség, a terrorizmus, vagy a fegyver-, kábítószer- és emberkereskedelem.
Ezek tehát a nem hagyományos (fél-)katonai fenyegetések, távol térségünktől.
Aztán következnek azok, amelyek az elmúlt 30 év minden stratégiai munkákban visszaköszönnek: tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése, terrorizmus, természeti és ipari katasztrófák, a nyersanyag- és természeti erőforrások kimerülése, a fogyó egészséges ivóvíz miatti élelmezési gondok, szervezett bűnözés, kábítószer-kereskedelem, migráció.
Megismerhetjük az elmúlt évtizedben felerősödött problémákat is: pénzügyi biztonság, a pénzügyi stabilitás kérdése a világgazdasági válság hatására, kiberbiztonság, a globális éghajlat- és környezetváltozás, a szélsőségesebbé váló időjárás hatásai. Magyarország számára pedig még az energiabiztonság.
Amikor aztán a végrehajtás eszközeit taglalja a NBS, a kifejezetten a honvédségre vonatkozóan is
csak az eddig megszokott általánosságokkal találkozhatunk.
Úgy, mint a Magyar Honvédség Magyarország szuverenitása szavatolásának alapvető intézménye, nemzetközi szerepvállalásait tekintve a külpolitika megvalósításának egyik meghatározó eszköze. A MH alapvető feladata, hogy az Alaptörvénnyel összhangban garantálja hazánk biztonságát, valamint hozzájáruljon szövetségeseink kollektív védelméhez.
A honvédségnek hazai és nemzetközi feladatai végrehajtása érdekében egyaránt rendelkeznie kell olyan korszerűen felszerelt és kiképzett erőkkel, továbbá rugalmas, hatékonyan alkalmazható, telepíthető és fenntartható képességekkel, amelyek lehetővé teszik az ország területének és szuverenitásának megvédését, továbbá a NATO keretei között folytatott kollektív védelemhez, valamint a nemzetközi béketámogató, stabilizációs vagy humanitárius műveletekhez történő hozzájárulást.
És így tovább.
Ezt a stratégiát eddig nem mondta fel a kormány, a most elindult erőteljes fegyverkezés ezzel nagyobb részben ellentétes.
Egyedül a helikopterek fogják erősíteni az expedíciós hadviselést,
még elviselhető keretek közt tartva a költségeket.
Mire hát akkor az, amit látunk. Az egyik magyarázat a magyar jobboldal évszázados álmának feléledése, a térségi szupremácia és kishatalmi törekvés. Ez eddig két világháborúba vitte be az országot.
Kétségtelen tény, hogy a közelünkben zajlik egy folyamatos háborús konfliktus. A 2014-ben történt ukrán forradalom, majd ennek nyomán a Krím egy részének Oroszország általi elcsatolásával végződő népszavazás.
A magyar kormány mégse látta szükségét módosítani környezetünk biztonsági megítélésén.
Noha felkelők és idegen csapatok léptek fel támadóan a törvényes hatalommal szemben, lőttek le személyszállító repülőgépet.
Talán nem véletlen, az elmúlt hónapokban nemzetközi bonyodalmakhoz vezető feszültség támadt Ukrajnával az oktatás nyelvhasználatának problémáját erősen túldimenzionálva. Most ehhez megérkezhetnek az új tankok is.
Az is feltűnő, hogy a kormány egyre-másra jelenti be a korábbit jelentősen meghaladó támogatásokat új nyugati (elsősorban német) ipari beruházásokhoz, most pedig itt a két katonai bevásárlás szintén német (és francia) érdekeltségektől. Éppen akkor, amikor a magyar kormány nemzetközi megítélése eddigi mélypontján van, a továbbiak az unióban és az Európai Néppártban nagyrészt a német, illetve a francia kormány döntésétől függ.
FRISS! Időközben a HM újabb szerződést kötött az Airbus védelmi és űripari üzletágával légvédelmi rakétavezetési rendszert (SAMOC – Surface-to-Air Missile Operations Center) telepítésére a magyar légierő számára. A létesítmény lehetővé teszi a földi telepítésű légvédelem (GBAD – Ground Based Air Defence) valós adatokon alapuló koordinációját az ország egész területén. Az árról most sincs adat.
Szerdán délután Tordai Bence (Párbeszéd) besétált az MTVA-, ahol pendrive-on átadta az ellenzékiek öt pontos követelését, aminek ismertetését eddig megtagadta az állami média. A Duna TV vezérigazgatója nem ígérte meg most se, mondván: ez a „szerkesztői szabadság”. Tordai pert helyezett kilátásba nemleges válasz esetére.
A Párbeszéd parlamenti képviselője Barabás Richárd szóvivővel és Murányi András kommunikációs igazgatóval együtt érkezett az MTVA Kunigunda utcai épülete elé, ahová már csak a politikust engedték be. Facebook-oldalán a képviselő élőben közvetítette az eseményt.
Itt mindjárt kiderült, hogy az MTVA vezérigazgatója (Papp Dániel) új utasítása értelmében a képviselők csak az archívumnak és a büfének helyet adó M-épületbe mehetnek be, tehát a stúdiókat nem tudják megközelíteni. Tordai mindjárt el is mondta a közvetítésben, hogy szerinte
ez a korlátozás ellentétes a képviselők jogait rögzítő (kétharmados) törvénnyel.
Tordai papír mellett ezúttal egy pendrive-on is elvitte az ellenzéki pártok közös álláspontját rögzítő öt pontot, amelynek ismertetésétől mindeddig elzárkózott az állami média, s amely miatt kitörtek az elmúlt napok demonstrációi az MTVA-nál és azon belül. Az öt pontot Barabás Richárd (eredetileg színész) mondta fel.
Az öt pont: a „rabszolgatörvény” visszavonása, kevesebb rendőri túlóra, független bíróságok és közmédia, csatlakozás az Európai Ügyészséghez.
Tordait Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója fogadta, aki mindenekelőtt közölte, hogy mivel nem közszereplő (?), nem járul hozzá arca mutatásához.
Ezután a politikus megkérdezte, hogy hajlandó-e bármelyik csatorna (Kossuth Rádió, M1 tévé) lejátszani a felvételt. Azok után, hogy az MTVA elleni tüntetésről nagy nehezen beszámoltak, csak annak okáról nem.
Dobos Menyhért közölte, hogy
ő (a vezérigazgató!) nem szólhat bele ebbe, ahogyan a híradások tartalmába se,
ez a „szerkesztői szabadság” része, legfeljebb továbbítani tudja az adathordozót. Ezután tájékoztatta Tordait arról, hogy elutasítás esetén bírósághoz fordulhatnak. Tisztázták, hogy a mai híradásokat kell figyelni, benne lesz-e bármelyikben a hír.
Vidékre száműzik a Természettudományi Múzeumot a kormány döntése nyomán. Valószínűleg kell az épület a közszolgálati egyetemnek.
A forradalom és szabadságharc napjáig, 2019. március 15-ig kell kidolgozni a koncepciót a Természettudományi Múzeum és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet vidékre költöztetésére – áll a kormány legutóbbi határozatainak egyikében.
A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelentek szerint a kormány úgy döntött, hogy
„az országos közgyűjtemények vidéki szerepvállalásának erősítése érdekében”
elköltözteti a fővárosból a Magyar Természettudományi Múzeumot, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum részeként működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetet.
Mindemellett elrendelik az országos közgyűjtemények vidéki tagintézményeinek fejlesztését, valamint az országos közgyűjtemények kiállításokon jelenleg nem látható egyes gyűjteményeinek állandó vidéki bemutatását szolgáló országos műtárgyprogram megvalósítását. Továbbá a kulturális javak mobilitását biztosító országos vándorkiállítási program létrehozásáról is döntöttek.
A Természettudományi Múzeum a Ludovika negyedben van, területének egy részét korábban már elvették a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bővítése érdekében.
Egyebek mellett két új Duna-hídról és a repülőtéri út fejlesztéséről határozott a kormány. A különféle közlekedésfejlesztések előkészítésére 5,5 milliárdot fordítanak.
Áprilisban kihirdették a Galvani út-Illatos út vonalában létesítendő új Duna-híd győztes látványtervét, most pedig elkezdődhet az előkészítés is.
A kormány legújabb határozatában arról rendelkezik, hogy a 2022-ig szóló infrastrukturális fejlesztések keretében tervezett munkákról kezdjék el az előkészületeket. Ennek része a Galvani-híd, amely 2×3 sávos forgalmi sávval és villamosközlekedéssel lesz ellátva.
Továbbá hozzálátnak a kapcsolódó, a Fehérvári út és az Üllői-Határ úti csomópont közötti közlekedési infrastruktúra kialakításának is. Mindemellett javítani akarják a ferihegyi repülőtérre vezető utat, amelynek kapcsolódnia kell az új Duna-híddal. Lesz egy újabb híd is, az aquincumi a Pók utca és a Váci út között. Mindezeken túl határoztak a Budapesten tervezett körvasút menti körút első, Bécsi út–M3 autópálya bevezető közötti szakaszáról.
Ezeknek a komplex fejlesztések előkészítésére összesen 5,484 milliárd forintot ad a kormány. Ebből 2019-ben 136 millió, a rákövetkező években 3,993 és 1,355 milliárd forint költhető el.
Jelentősen könnyíti a honvédségi lakások eladását a kormány: a forgalmi érték minimum 40 százaléka helyett 25 százaléka fejében vehetik meg a bérlők. Nagyobb és vezetői bérleményekre nem vonatkozik a változás.
Hivatalosan a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program kiemelt humánpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja az a kormányhatározat, amely elrendeli, hogy – az ingatlanpiaci hatásokat ellensúlyozva és a túlzott pénzintézeti eladósodást elkerülve a jelenleg hatályos szabályokban foglaltakhoz képest szélesebb kedvezmények mellett –
az eddiginél is kedvezőbb feltételekkel adhassák el bérlőiknek
a Magyar Honvédség lakásait.
Eszerint a lakások vételára a korábban köztulajdonú lakást nem vásárló honvédségi bérlők esetében a beköltözhető becsült forgalmi érték 25 százaléka, egyösszegű megfizetés esetén 20 százaléka lesz. Az egy összegben megvásárolt lakásra 5 év időtartamra elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be.
A jelenlegi, 2013-as HM-rendelet értelmében ha a lakásvásárlásra jogosult katonai bérlő a vételárat egy összegben fizeti meg, a vételár a forgalmi érték 60 százalékának, részletfizetés esetén 75 százalékának korrigált összege – az eltöltött szolgálati idő függvényében. A bonyolult számítástól függetlenül azonban a lakás vételára a szolgálati idő beszámításával sem lehet kevesebb a forgalmi érték 40 százalékánál.
Kivételt is tesz a kormány, láthatóan az alacsonyabb beosztásban lévő katonákat részesítve előnyben. Nem értékesíthetők a határozatban részletezett katonai vezetők részére kiadott bérlakások. Ugyancsak kiesnek a körből a 100 négyzetméternél nagyobb bérlemények.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
