Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

740 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Unokatestvérét korlátozza Matolcsy

Kifizetési korlátozást rendelt el és felügyeleti biztost állított az NHB Bankhoz az MNB. A törpebank tulajdonosa, Szemerey Tamás Matolcsy György unokatestvére.

Azonnali intézkedéseket hozott az MNB a Növekedési Hitelbank (NHB Bank) Zrt. likviditási helyzetének orvoslása érdekében. Az intézkedések célja a likviditási helyzet romlásának megakadályozása és különösen a betétesek érdekeinek védelme – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) reggeli közleményében.

A kommünikéből kiderül, hogy

az NHB-nál megrendült a likviditás,

azaz a betéteseknek szükség esetén akár azonnal kifizethető pénzmennyiség rátája.

Az MNB ezért a mai naptól 30 napra elrendelte a 7 millió forint feletti betétek kifizetésének korlátozását, valamint megtiltotta a bank részére további kötelezettségek vállalását. Ezen kötelezések végrehajtásának biztosítására az MNB az NHB Bankhoz

felügyeleti biztost rendelt ki.

Az MNB egyidejűleg felszólította a bank vezetését és többségi tulajdonosát arra, hogy tegye meg a likviditási helyzet rendezéséhez szükséges intézkedéseket.

Hogy nem éppen óriásbankról van szó, azt szemlélteti az MNB adata, amely szerint összesen 28 olyan magánszemély és 83 vállalati betétese van a banknak, akit a 7 millió forintos betétkivételi korlát az ennél magasabb összegű betét miatt érint, közülük 8 magánszemély és 39 vállalati ügyfél rendelkezik az OBA kártalanítás összegét (azaz 100 ezer eurót) is meghaladó betéttel. A likviditási helyzet rendezése esetén OBA kártalanításra esetükben sem lesz szükség.

Az előírt intézkedések végrehajtásának technikai lebonyolítása érdekében az MNB a felügyeleti biztos kérelmére

a mai napra bankszünnapot rendelt el.

A bank a holnapi naptól tovább folytatja működését.

Az NHB részesedése a magyar hitelintézeti szektor összesített mérleg-főösszegének csupán 0,2 százalékát teszi ki, likviditásának megrendülése a magyar pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását semmilyen módon nem fenyegeti.

Az NHB Matolcsy György MNB-elnök unokatestvére, Szemerey Tamás tulajdonában áll. Az NHB-t az MNB rengeteg pénzzel látta el az elmúlt években a vállalati hitelfinanszírozás érdekében.

Jegyzői eljárást kért az MTVA-vezér

Birtokvédelmi eljárást kért az óbudai jegyzőtől Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója. A furcsa eljárás a székházban zajlik.

Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatójának kérésére Óbuda-Békásmegyer jegyzője, Kiss Anita fél egy után megjelent a képviselők által elfoglalt székház elkülönített-lezárt stúdió előtti területen. Közölte, hogy birtokvédelmi eljárást kért tőle a mindmostanáig láthatatlan Papp.

A korábban riporterként működött, majd bíróság által is jogerősen hírhamisítónak nevezhető vezérigazgató szerint a képviselők „zavarják közmédia munkabékéjét”, és zaklatják munkatársait.

A képviselő elmondták a jegyzőnek, hogy képviselőként joguk van ott tartózkodni, ismertették követeléseiket és a székházban történteket. Az álláspontok jegyzőkönyvben rögzítése, laptopba történt beírása után a jegyző és munkatársa negyed kettő előtt távozott.

Rátámadtak képviselőkre az állami tévében

Hajnalra 13 képviselő maradt-érkezett az MTVA épületében, akik az öt pontos petíciót akarják beolvasni. Kora reggel a felfegyverzett biztonsági őrök rátámadtak Hadházy Ákosra és kidobták az épületből, később így járt Szél Bernadett is.

Éjfél tájban ért véget az esti spontán tüntetés az állami tévé (MTVA) óbudai, Kunigunda útjai épülete előtt. Az ott lévő képviselők (mások mellett Hadházy Ákos, Szél Bernadett, Kunhalmi Ágnes) arra kérték a 3-5 ezer tüntetőt, hogy akinek kell, menjen haza, aki tud, maradjon. Nagyjából 200 ember maradhatott a fagyban. Később önkéntesek forró teát és zsíros kenyeret vittek a kitartók számára.

Éjszaka több parlamenti képviselő benn maradt az épületben folyamatosan azt akarván elérni, hogy élő adásban mondhassák el öt pontos követelésüket: a rabszolgatörvény azonnali visszavonása, kevesebb rendőri túlóra, független bíróságok, csatlakozás az Európai Ügyészséghez és a független közmédia visszaállítása.

Nem sikerült beolvasniuk a petíciót.

Éjszaka további képviselők érkeztek az épületbe, ezzel 13-an lettek. Minden párthoz tartozók. Köztük volt Ujhelyi István és Szanyi Tibor szocialista EP-képviselők, Hadházy Ákos és Szél Bernadett (független), Ungár Péter (LMP), Varju László, Vadai Ágnes (DK), Kunhalmi Ágnes (MSZP) és Kepli Lajos, Varga-Damm Andrea (Jobbik).

A képviselők egy része megpróbált bejutni az egyik stúdióba, hogy beolvassák a petíciót. Hadházy Ákos egy külső folyosó korlátján kísérelt meg felmászni. A felfegyverzett biztonságiak egy csoportja lerángatta, földre teperte, majd megmarkolva őt kidobta az épületből. Később így tettek Szél Bernadett-tel is. Mindketten aztán visszajutottak az épületbe.

A bent lévő politikusok a rendőrség segítségét kérték, de elmondásuk szerint a biztonságiak őket se engedték be a ház, ahogyan később odaérkező képviselőket se.

A képviselők reggel megkíséreltek eljutni az MTVA-t vezető Papp Dánielhez, de a biztonságiak testükkel torlaszolták el a lépcsőket. Eközben megsérült a térdén Kunhalmi Ágnes, aki futva akart átjutni egy belső ajtón egy másik folyosóra, de az ajtót egy MTVA-s rácsapta. A képviselő ettől a földre esett.

Kilenc óra után feltűnt az épületben az MSZP-s Molnár Zsolt, a jobbikos Szilágyi István és Tordai Bence (Párbeszéd). Vélhetően egy hátsó bejáratot találtak meg nyitva.

Jelenleg pár tucat ember van az épület előtt, kint tartózkodnak a képviselők is, akikhez további társaik csatlakoztak.

Több parlamenti képviselő átmászott az MTVA-t körülvevő kerítésen és elindult befelé a házba.

Czeglédy szabadlábon: fordulat az ügyben?

Szabadlábra került Czeglédy Csaba. Az ex-politikus ügyvédje szerint az mindenképpen fordulat, hogy a bíróság elfogadta tételes cáfolatukat az letartóztatásban tartás szükségtelenségéről. Furcsaságok azért maradtak az eljárásban.

A Szegedi Törvényszék fellebbezés nyomán szombaton elrendelte Czeglédy Csaba szabad lábra helyezését azután, hogy a járásbíróság 11 napja újabb 30 nappal meghosszabbította a letartóztatást. Hankó Faragó Miklós, Czeglédy ügyvédje a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy telefonon beszélt védencével, de még nem látta a bíróság végzését. Ezért nem is tudja megerősíteni a volt politikusnak a hvg.hu-nak mondott szavait.

Ezek szerint a törvényszék egyetértett azzal, hogy indokolatlan őt letartóztatásban tartani, mert befejeződött a nyomozás, közel a vádemelés, hiába állítja ennek ellenkezőjét az ügyészség, s már nem tudja befolyásolni a büntetőeljárást. De elmondása szerint a kiengedését azzal is indokolta a bíróság, hogy már nagyon hosszú ideje áll a legsúlyosabb kényszerintézkedés alatt.

Ezzel a bíróság elfogadta a legutóbbi letartóztatás-hosszabbítás idején tett állításaikat,

amelyekben tételesen cáfolták a nyomozók állításait.

Ez mindenképpen fordulat – mondta Hankó Faragó Miklós. Iratokkal bizonyították, hogy Czeglédy tavaly nem akadályozta a házkutatást, szabad lábon nem hiúsítja meg a nyomozást és nem áll fenn a bűnismétlés veszélye. Ez utóbbi fogalmilag is kizárt lenne, mert Czeglédy cége felszámolás alatt van, alkalmazottak sincsenek – mondta az ügyvéd.

Hankó Faragó Miklós úgy tudja, hogy a többi, 21 gyanúsítottal szemben már minden kényszerintézkedést megszüntettek, Czeglédy most a lakás elhagyását tiltó bűnügyi felügyeletbe került. Ez a korábbi lakhely-elhagyási tilalom és a házi őrizet keveréke: naponta két órára elhagyhatja a lakást személyes ügyek intézésére.

Az ügy furcsaságai nem szűnnek. Tart Czeglédy pót-magánvádas feljelentésének elbírálása a nyomozást vezető Szanka Ferenc ügyész ellen hivatali visszaélés miatt – erről itt írtunk bővebben. Azóta pedig kiderült, hogy a december negyedikei – a letartóztatás meghosszabbításáról szóló – végzéshez benyújtott iratokban felfedezték: az ügyészség

már csak felbujtással gyanúsítja Czeglédyt

a hatmilliárdot meghaladó gazdasági bűncselekményekben.

A rendőrségi minősítés megváltoztatása szabályos, de erről jegyzőkönyvben értesíteni kell a gyanúsítottat, ez azonban nem történt meg – mondta az ügyvéd. Hankó Faragó arról is tud, hogy az ügyészség a napokban vádat kíván emelni, noha ennek törvényes feltétele hiányzik. Ugyanis

tegnap újabb 200 oldalnyi irat érkezett a vádhatóságtól,

emiatt újraindul a 30 napos irattanulmányozási idő. Erről az ügyvéd írásban értesítette a megyei főügyészt, kérve az eljárási szabályok betartását.

Hankó Faragó Miklós ismét nem akart elébe menni a futó büntetőügytől függetlenül lehetséges jogorvoslati lépésekről. Azt azonban megerősítette, hogy ha a szabad lábra helyezési végzésben benne van, hogy túl hosszú ideje tartott a letartóztatás, az közelebb vihet az Emberi Jogok Európai Bíróságához forduláshoz. Ebben euróezrek kifizetését rendelhetik el Czeglédy javára az indokolatlanul hosszú letartóztatás miatt.

Czeglédy Csaba és 21 társa ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt zajlik a nyomozás, 6,2 milliárd forint áfa be nem fizetése és/vagy be nem vallása gyanújával. Czeglédy tavaly júniusa óta volt letartóztatásban, úgy, hogy október elején volt egy éve az utolsó kihallgatása. Azóta „mindössze” annyi történt vele, hogy húszat meghaladó bizonyítási indítványukat mind elutasították.

Csak a bolgárok szegényebbek nálunk

Már csak Bulgáriában élnek rosszabbul az emberek az EU-ban, mint nálunk. Románia nagyot ugorva előzte meg hazánkat, és a környéken mindenütt javuló a tendencia, kivéve Magyarországot. S mindezért egyre többet dolgozunk.

Tavaly alulról a második legszegényebb uniós tagállam Magyarország volt az Eurostat adatsora alapján. Az úgynevezett tényleges egyéni fogyasztás (AIC) a háztartások jólétét méri egy főre vetítve.

Ebben a rangsorban Magyarország lefelé csúszik, a környék országai pedig emelkednek.

20017-ben a legszegényebb EU-tag Bulgária volt az átlag (100 százalék) 54 százalékával, előtte áll Magyarország és Horvátország egyaránt 62-vel. A horvátok 2015-ben 59-cel jóval hazánk (63) mögött voltak, mostanra már beértek minket.

Figyelemre méltó, hogy Románia három év alatt nagyot ugrott: 58-ról 68 százalékra. A szlovákok és lengyelek mutatója ennél is magasabb (76), a csehekéről (82) már nem is beszélve.

Az 28-as mezőnyében 18 ország van az átlag alatt, Itália vezeti ezt a sort (98 százalék), az efelettiek listájának élén hosszú ideje Luxemburg áll (132 százalék), utána a németek (122) és az osztrákok (117) következnek. Érdekesség, hogy a leggazdagabbak klubjában 2015 óta Németország kivételével az összes ország mutatója romlott a 100-as átlaghoz képest.

Az Eurostat képez egy másik mutatót is, az árkülönbségeket kiszűrő vásárlóerő-paritással korrigált egy főre jutó GDP-t (bruttó hazai terméket). Ebben valamivel jobban állunk,

öt országot előzünk meg 68 százalékkal.

Bulgária (49) itt is tök utolsó, és mögöttünk van Görögország és Lettország (67), valamint Románia (63) és Horvátország (62).

A szupergazdagok listáját toronymagasan a luxemburgiak vezetik (253 százalék) az írek (181) és a hollandok (128) előtt.

Ezzel a széles körben alkalmazott mutatóval szokás összehasonlítani az országok egymáshoz képesti fejlettségét, ezért a tendencia itt még kifejezőbb. Eszerint a környékbeli országok esetében nagyobb részt javuló számokat látunk 2015-höz képest. Előre lépett Horvátország, Románia, Lettország és Bulgária, egyedül a görögök estek vissza. Magyarország éppen ott van, mint három évvel ezelőtt.

Ezek a számok és a trend is alátámasztja, hogy a magyar gazdaság növekedése elérte a zenitet, és az egy főre jutó életszínvonalban lecsúszásban vagyunk a többi ország többségéhez képest.

Ha mindezt összevetjük a „rabszolgatörvény” mögöttesével, azt kell megállapítani, hogy a magyar gazdaság növekedési potenciálja romlik, az elmúlt öt év uniós támogatási pénzesőjéből nem sikerült új, fenntartható pályára állítani a gyarapodást. Ahogyan kimerül(t) a szabad munkaerőből álló tartalék, hatékonyabb termelés híján egyedül a munkaidő növelése maradt eszközként.

Az éves túlórakeret 250-ről 400 órára emelése (különösen az ezt kísérő körülményekkel) ezért nem sok jót ígér. Azt, hogy a cégek rá fognak kényszerülni alkalmazására, ha a profitabilitásukat fenn akarják tartani.

Forrás: GKI

Ez azzal a következménnyel fog járni, hogy nem csak a nyugat-európai, hanem a visegrádi négyekkel szemben is a legtöbbet dolgozók országává válik hazánk. Ahogyan az a GKI kimutatásából kitűnik, tőlünk nyugatra hosszú ideje jelentősen csökkent a munkaidő: az EU átlagában a 2008-as 37,8 óráról 2017-re 37,1 órára. Azaz 10 év alatt 42 perccel csökkent a heti átlagos munkaidő.

A magyarországi átlag is csökkent 2008-2017 között, 40,1 óráról 39,8 órára, azaz 18 perccel.

A V4 körében 2017-ben egy átlagos magyar munkavállalónak cseh társánál hetente 24, lengyel társánál 48 perccel kellett kevesebbet teljesítenie. A tendencia azonban egyértelműen eltartó. Ahogyan az ábra mutatja, a többi országban a trendvonal csökkenő (a cseheknél meredeken), hazánkban viszont két éve inkább növekvő. Ha erre „ráeresztik” az éves plusz 150 óra lehetőségét (kollektív szerződés esetén maximum 350 helyett 400-at), néhány év, és Magyarország lesz a legtöbbet dolgozó állam. Lényegében ugyanakkora vagy akár csökkenő életszínvonal mellett.

Magyar javaslat a korrupt kormányokkal szemben

Az állami szintű csalást a politikai szereplők szervezik, ezzel szemben fel kell lépni – olvasható Jávor Benedek EP-képviselő és Andor László volt uniós biztos cikkében az uniós költségvetések új elosztási elveinek kapcsán. Szerintük a magyarországi korrupció egyedi a maga nemében.

Szavazás előtt áll az Európai Parlamentben az unió 2020 utáni költségvetés új szabályrendszere, benne arról a jogállamisági mechanizmusról, amely a rendszerszerű korrupciót és csalásokat hivatott visszaszorítani – írja Facebook-oldalán Jávor Benedek, Zöld párti EP-képviselő.

Az Európai Bizottság által benyújtott javaslat mindenképpen pozitív fejlemény, annak a jele, hogy az EU-s intézmények is felismerték a probléma súlyosságát – írja Jávor, egyúttal további pontosításokat sürgetve.

Erről az Euractiv brüsszeli hírportálon írt közös cikket Andor László korábbi foglalkoztatási uniós biztossal, az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványának vezető kutatójával, akinek a költségvetés elveiről írt teljes írása itt olvasható.

A szerzők amellett érvelnek, hogy az Európai Bizottság által javasolt lépések (például a források részleges vagy teljes felfüggesztése) mellett további intézkedési elemekre is szükség van.

Mindenekelőtt az uniós források elosztásának ellenőrzését ki kell venni a korruptnak bizonyuló tagállami kormányok kezéből

– ez a véleménye Jávornak és Andornak, összhangban sokak álláspontjával. Ha a bizottság nem a visszaéléseket irányító és megrendelő egyes kormányokra bízza a pénzosztást, hanem saját maga pályáztatja azokat, akkor elejét lehet venni az intézményesült korrupciónak, anélkül, hogy ezzel az adott tagállam cégeit és állampolgárait büntetnék.

Az áttételes kifizetéssel a támogatásokat folyósítani lehet, és nem kell egész országokat büntetni, ugyanakkor az uniós pénzek oligarchák és politikai körök zsebeibe vándorlását is meg lehet előzni.

Másfelől pontos, ellenőrizhető kritériumrendszerre van szükség, hogy mikor kell életbe léptetni a szankciókat. Ezzel el lehet kerülni nem csak azt, hogy politikailag motiváltnak bélyegezzék ezeket a döntéseket, amikor megszületnek, hanem azt is, hogy politikai okokból ne vezessenek be nyilvánvalóan szükséges szankciókat egyes tagországokkal szemben, csak azért, mert befolyásos politikai szövetségeseik megakadályozzák ezt. Úgy, ahogy az a Fidesz és az Európai Néppárt esetében történik – írja Jávor Benedek.

Az Euractivban írt cikkben a két magyar szerző komoly előrelépésnek nevezi az Európai Bizottság javaslatait, mert az felismerte, hogy rendszerszintű probléma a visszaélés a közösség pénzével.

Teljes mértékben osztják a bizottság elemzését, és egyetértenek abban, hogy

a helyzet súlyos: az állami szintű csalást a politikai szereplők szervezik

– szögezi le Jávor és Andor. Ez pedig a demokráciát, a közérdeket és a politikákban rejlő partnerség és tervezés alapelveit is aláássa.

A két szerző általánosságban szól kormányzati szereplőkről, amelyek európai alapokat használnak arra, hogy gazdagítsák politikai vagy üzleti partnereiket, s egy teljes “fekete könyvet” lehet teleírni a különböző országokat és különböző politikai családokat képviselő esetekkel. Egyúttal azonban leszögezik: megfigyelők egyetértenek abban, hogy a jelenlegi magyar gyakorlat egyedi a maga nemében.

Jávor és Andor szerint az Európai Bizottság javaslatait finomítani kell, bár a kifizetések és kötelezettségvállalások felfüggesztésére irányuló előterjesztés jó szándékból ered. Ezek alapján

lehetőség lenne megtiltani új kötelezettségvállalások megkötését,

amíg a szóban forgó tagállam nem tér vissza az európai értékek útjára.

A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a visszaélő kormányok nem reagálnak az ilyen fenyegetésekre. Valójában valószínűleg ezeket saját előnyükre fordítják, azáltal, hogy az EU-t olyan elfogult szervezetként állítják be, amely zsarolja és bünteti a szabályszegő tagállamokat. Ha az EU visszatartja a tagállamok összes pénzét, az könnyen értelmezhető zsarolásként, amely nagymértékben veszélyezteti a politikai visszailleszkedést.

A két szerző azt javasolja, hogy a bizottság ilyen esetekben függessze fel a tagállammal megosztott irányítást. Ezzel elzárhatják az oligarchia korrupt elosztási csatornáit és finanszírozását a kormányok közelében.

Javaslatuk fokozatosságot tartalmaz. Először csak a kifizetéseket rendelnék közvetlenül a bizottság irányítása alá, a következő lépésben – az operatív programok vagy a teljes irányítási rendszer és a demokratikus ellenőrzési mechanizmusok rendszerszintű problémái esetén –  közvetlen vagy közvetett irányítást lehetne bevezetni.

Alternatív megoldásként egy harmadik típusú kezelési módszert, a “támogatott irányítást” lehetne bevezetni. Ebben

az uniós szakértőket a nemzeti ügynökségekbe telepítenék.

Ezt akár a tagállam is kérheti, de egy bizonyos küszöb felett (a hibák gyakorisága, a felfüggesztések és az OLAF vizsgálatok alapján) a bizottság rendelhetné el.

Jávor Benedek és Andor László szerint az uniós alapok nem „ajándékok” a tagállamok számára, hanem a kiegyensúlyozott és méltányos működőképes gazdasági kormányzás és az egységes európai piac nélkülözhetetlen részei. Ezért a teljes pénzkivonásnak továbbra is „nukleáris lehetőségnek” kell maradnia.

Ugyanakkor a rendszerszintű korrupció olyan helyzethez vezethet, ahol az uniós alapok egyszerűen nem teljesítik eredeti céljaikat a versenyképesség javítása, az infrastruktúra fejlesztése, a humántőke-befektetés vagy a jobb kormányzás területén. Ezekben az esetekben a megoldás nem az érintett tagállamok társadalmainak megbüntetése, hanem az irányítási rendszer javítása oly módon, hogy képes legyen hatékonyan megakadályozni a nemzeti politikai vagy irányítási rendszerek pénzeszközökkel való rendszeres visszaélését – írja Jávor és Andor.

Bréking: Élő közvetítés – a tüntetők elfoglalták a Margit-hidat, majd irány az Oktogon…

A „rabszolgatörvény” ellen tüntetők egy része Tordai Bence (Párbeszéd) vezetésével a Kossuth térről átvonult a Jászai Mari térre, s onnan a Margit-hídra mentek. A tömeg teljes szélességében lezárta a hidat, majd a tömeg elvonult az Oktogonhoz.

Közzétette: 24.hu – 2018. december 12., szerda

Rekordpénzért kevesebb munkahely a BMW-től

Hosszú évekig közpénzből fogják kapni fizetésüket a BMW leendő alkalmazottai, mivel az eddigi támogatások átlagának dupláját, 19 milliót ad a kormány fejenként. Ráadásul az ígért ezer ember „összement” 645-re. A támogatásokban változatlanul az autóipar dominál.

Csak a közvetlen támogatásból (12,3 milliárd forint) is évekig a magyar adófizetők állják a Debrecenbe telepítendő BMW-gyár összes alkalmazottjának bérét:

fejenként 19,1 milliót ad a kormány a német autógyárnak

azért, hogy az idehozza új üzemét. A hatalmas összeg azért lett ekkora, mert a külügyi tárca friss adatai szerint a bejelentéskor ígért ezer fős induló létszám már csak 645 fő.

Az egyedi kormányzati támogatásokat összegző táblázat csak a készpénzes dotációkat tartalmazza. A BMW esetében például valóságos pénzesőről beszélhetünk, hiszen a 12 milliárd tízszeresét, 125 milliárdot fordít a kormány a gyár teljes környéke komplett infrastruktúrájának kiépítésére. Az itt megspórolt rengeteg pénzből még további sok éven át Magyarország tartja el a BMW-t. Ennek ismeretében érdemes idézni Szijjártó Pétert, aki szerint ez a töméntelen pénz „busásan meg fog térülni”.

Az év második felében eddig 21 egyedi támogatási döntésről határozott a kormány 32,5 milliárd összegben, amelyek nyomán 3799 új munkahely alakulhat. Két cég (Denso és Ceva-Phylaxia) esetében nincs erre adat, a rajtuk kívüli cégek 29,3 milliárdjából

7,7 millió a munkahelyenkénti közvetlen támogatás

(az egyebek, például adókedvezmény ebben nincsenek benne).

Jelenleg is domináns az autóipar: a 21 támogatott gyártó harmada ezt az ágazatot képviseli. Az Orbán-kormány nehezen magyarázható vonzalmát a négykerekűek itteni összeszerelése iránt támasztja alá az is, hogy az eddigi (egy munkahelyre vetített) támogatások rekorderei mind járműipariak.

Az abszolút éllovas az Audi, amely sokadik egyedi támogatásként idén júniusban csaknem 39 milliót kapott 30 új álláshoz. Eddig az Apollo gumiabroncs-gyártónak 2014-ben odaítélt 16,5 millió volt a második, a Mercedes 12,8 milliója (2016-ban) a harmadik. Ebbe a sorba tört be most a BMW a 19 milliós fejenkénti ingyenpénzzel, de, mint írtuk, ennél sokkal többet fog kapni a területfejlesztésen keresztül. Ahogyan a nyáron írtunk erről, az eddigi összes egyedi támogatás munkahelyenként átlagosan 10 millió forint körüli, ami nagyjából duplája a 14 évvel ezelőttinek.

Kevesen értenek egyet ezzel az iparpolitikával. Mindenekelőtt azért, mert a feldolgozó-ipar termelésének csaknem 30 százaléka ebből az egy ágazatból származik, ami egy

következő recesszióban hatalmas veszteséget okozhat.

A vita lényege azonban arról zajlik, amit a Független Hírügynökségnek a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője, Némethné dr. Pál Katalin fogalmazott meg korábban. Mint mondta, nagyon káros változások indultak el az elmúlt években:

„az egyszerű, lebutított tevékenységet igénylő feldolgozó-iparba áramlik a tőke, a nagyobb hozzáadott értéket elérni képes szolgáltatószektorból pedig távozik”.

Ezt az orbáni felfogást a jelek szerint már a kormányon belül is kritizálják (legalábbis szavakban): Palkovics László innovációs miniszter éppen tegnap sürgette a „leányvállalat-ország” helyett a versenyképesebb területek fejlesztését, hazai beruházásokat.

Tovább javíthatja a nagy multik helyzetét a rabszolgatörvény, ami ugyanannyi embertől több munkát segíthet kipréselni, összességében akár kevesebb pénzért.

Palkovics támadja a kormány stratégiáját

Az innovációs miniszternek nem tetszik a „leányvállalat-ország” arculat, hazai fejlesztéseket akar ehelyett. Mondta ezt egy olyan autóbusz bemutatóján, amelyben szinte minden licensz. S közben egyre-másra jönnek az összeszerelő üzemek.

Meg kell változtatni Magyarország „leányvállalat-ország” arculatát, meg kell teremtetni az ideális környezetet, melyben az innovatív termékfejlesztési folyamatokat Magyarországon, magyar munkaerővel végezhetik el a vállalatok – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy szakmai rendezvényen kedden Budapesten.

Ezen az eseményen mutatták be az ITK Holding Zrt. leányvállalata, az Inter Traction Electrics Kft. által kifejlesztett Mercedes-Benz Reform LE autóbusz család új tagját.

Palkovics arról beszélt, hogy meg kell erősíteni a hazai kis- és középvállalkozásokat, növelni kell termelékenységüket, nekik is be kell lépniük a digitalizáció korszakába. Ehhez szavai szerint a magyar cégeknek is

önálló, új termékekkel kell megjelenniük itthon és a nemzetközi piacokon,

ez az innováció végső célja.

Elhangzott, hogy az Inter Traction Electrics Kft. Mercedes-Benz REFORM 501 LE nevű busz magyar fejlesztésű elővárosi jármű.

Csakhogy a fellelhető adatok tanúsága szerint ennek a busznak

csak a karosszériája hazai tervezésű és gyártású.

Az alváz, a motor és a meghajtás a Mercedestől érkezik importként, a váltó is német gyártmány, a ZF készíti (valószínű, hogy a Mercedes számára is).

Palkovics gondolatmenete a „leányvállalat-országról” (mások szerint összeszerelő országról) azért különös, mert az elmúlt időben jelentős összegű beruházások szinte kizárólag nyugatról idehozott szerelősorokból álló üzemek képében valósulnak meg. Ezek termelékenysége ugyan lehet nagy, de a hazai hozzáadott értékük elenyésző. Ráadásul fajlagosan egyre több közpénzt kell adni támogatás formájában a befektetőknek, valóságos pénzeső hullik rájuk.

A legutóbbi ilyen üzletkötés a szintén debreceni BMW gyár lesz. Ehhez 12 milliárdot ad a kormány készpénzben, további 125 milliárdért kiépíti a teljes környező infrastruktúrát (utak logisztika), részben a határig nyúlóan.

S nagy a gyanú arra, hogy ennek az élő-munkaerőre alapuló extenzív fejlesztésnek értünk végére a betölthetetlen álláshelyek láttán, és az elmaradt – a Palkovics által követelt – innovatív fejlesztések hatásait akarják tompítani a „rabszolgatörvénnyel”.

Nem ez az első olyan kritika a hatalmon belülről, amely szembemegy a kormány politikájával. Nyáron jelent meg a Magyar Nemzeti Bank 180 pontos értékelése a jövőbeni teendőkről, amely szinte teljes tagadása az elmúlt nyolc évnek.

Európában nő az antiszemitizmus, mi a muzulmánokat jobban utáljuk

A zsidók 90 százaléka szerint nő az antiszemitizmus országában, különösen az online-térben – áll az EU Alapjogi Ügynökségének felmérésében. Háromtizedüket már zaklatták is. Magyarország inkább a nem látható muzulmánokat utálják.

Antiszemita gyűlöletbeszéd, zaklatás, valamint félelem attól, hogy valakit zsidónak tartanak: ez néhány az európai zsidó lét realitásai közül, s úgy tűnik, hogy ez egyre rosszabb lesz – állapította meg közleményében az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) az általa készített eddigi legnagyobb ilyen jellegű jelentős ismételt felmérésről.

„Évtizedekkel a holokauszt után az antiszemitizmus még mindig sokkoló méreteket ölt és egyre növekszik Európában” – mondta az FRA igazgatója, Michael O’Flaherty a kötet hétfői bemutatója kapcsán. Az FRA jelentése felvázolja a felmérés megállapításait, amelyek

az antiszemitizmus növekvő szintjére mutatnak.

A több, mint 16 ezer megkérdezett zsidó ember körülbelül 90 százaléka érzi úgy, hogy nő az antiszemitizmus az országában. Ugyancsak csaknem 90 százalékuk gondolja úgy, hogy ez különösen az online térben jelent problémát, míg 70 százalékuk a nyilvános tereket, a médiát és a politikát tekinti az antiszemitizmus gyakori forrásának.

Forrás: FRAMajdnem 30 százalékuk számolt be arról, hogy már zaklatták, és közülük a leginkább érintettek azok voltak, akik láthatóan zsidók. Úgy tűnik, hogy az antiszemitizmus annyira mélyen gyökerezik a társadalomban, hogy

a rendszeres zaklatás már a normális mindennapi életük részévé vált.

Csaknem 80 százalékuk nem jelenti a súlyos eseteket a hatóságnak. Gyakran ez azért van így, mert úgy érzik, hogy úgysem változna semmi. Több, mint egyharmaduk nem vesz részt zsidó rendezvényeken, illetve nem látogat el zsidó kötődésű helyekre, mert aggódik saját biztonságáért és veszélyesnek érzi. Ugyanebben az arányban pedig a kivándorláson is elgondolkodtak már.

Az eredmények 12 olyan tagállamot fednek le, ahol az Európai Unió becsült zsidó népességének 96 százaléka él. A 2018 májusa és júniusa között készült online felmérésben több mint 16 000 16 év fölötti zsidó vett részt.

Belelapozva a jelentésbe, Magyarországon a velünk  élő zsidó honfitársaink a többi országénál kevésbé romló állapotról számoltak be: a fenti ábra tanúsága szerint a 12 ország átlagának fele mondta azt, hogy jelentősen nőtt az előítélet. Lengyelországban – ahol pedig szinte nem maradt zsidó a holokauszt nyomán – nagyon rossz helyzetet mutatnak a válaszok.

Forrás: FRA

Rákérdeztek a rasszizmus és intolerancia egyéb „célpontjaira” is. Cseppet se meglepő módon az előző grafikon azt mutatja, hogy „az országban” a muzulmánokkal szembeni türelmetlenség hazánkban és Lengyelországban növekedett drámai mértékben az elmúlt öt évben. Noha egyik országban se él nagyobb létszámban muzulmán – és ezek zöme is itt született magyar, aki áttért a muszlim vallásra. A kormánypropaganda tehát nem volt hatástalan.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK