Sebastian Kurz osztrák kancellár mondta ezt egy interjúban. Arról is beszélt ugyanakkor, hogy a demokrácia és a jogállamiság ügyében nincs kompromisszum. Júliustól Ausztria lesz az Európai Unió soros elnöke.
Az osztrák kancellár a Der Standardnak adott interjút, ebben beszélt többek között arról, hogy az amerikai elnök kiszámíthatatlansága, az oroszokkal való feszültség, a törökországi helyzet és az EU-tól délre lévő országokban dúló polgárháború és terror miatt az Uniónak össze kell tartania, és szorosan együtt kell működnie.
Mint mondta, egyetért Guy Verhofstadttal, a liberálisok EP-frakcióvezetőjével, aki szerint, ha holnap az EU-t valaki megtámadja, akkor nincs, aki megvédje. Viszont úgy látja, hogy az elmúlt években történtek lépések a közös biztonságpolitikában, még ha messze is van a cél.
Kurz beszélt arról is, hogy
az Unióban vannak feszültségek.
Szerinte ha Kelet-Európában az a benyomás, hogy az ottani országok másodosztályú EU-tagok, akkor az minden, csak nem pozitív. Megemlítette, hogy az osztrák parlamentben bírálták azért, mert kapcsolatban van bizonyos kormányokkal, de szerinte ezt muszáj megtenni.
Kurz szerint nem érdemes táborokra osztani az Európai Uniót, mert ez csak további megosztottsághoz vezet, és
„nem lehet azt gondolni, hogy egy Orbán Viktor vagy egy Matteo Salvini kompromisszumkészebb lesz, ha lenézik őket”.
Ő úgy látja, hogy a közös biztonság- és védelempolitika legnagyobb támogatói pont a visegrádi országok. Nem ért egyet azzal, ha valaki feketén-fehéren látja a helyzetet, szerinte a tagok jó és rossz európaiakra való felosztása a garancia arra, hogy az EU szétessen.
Kurz nagyon sok mindenben egyetért a holland liberális miniszterelnökkel, Mark Ruttével, például abban is, hogy az EU-nak kevesebb dologgal kellene foglalkoznia, de támogatja például az egységes piac, a környezetvédelem és a mezőgazdasági és regionális politika átgondolása irányába tett lépéseket is. Emellett csökkentené a bürokráciát és könnyebbé tenné a munkahelyteremtést.
Az EU fontos feladatai között említette a külső határok kezelését és az Európai Bizottság létszámának a csökkentését.
Az ő víziója egy karcsúsított, egységesebb, koncentráltabb Európai Unió. Megszüntetné például, hogy Strasbourgban és Brüsszelben is legyenek parlamenti ülések.
Az egységesebb EU-n azt is érti, hogy egyenrangú partnerekként kezeljenek mindenkit, ne nézzenek le senkit. Ugyanakkor azt is kiemelte:
„A demokrácia és a jogállamiság nem lehet kompromisszum tárgya.”
Más kérdésekben viszont teret lehet engedni az eltérő véleményeknek és véget kell vetni a kioktatásnak, mert az az egységes Európát veszélyezteti.
Szerinte muszáj, hogy az EU a fontos kérdésekben szorosan együttműködjön, a kisebb ügyekben viszont hátrébb kellene lépnie. Például meg kell erősíteni a határvédelmet és át kell dolgozni a regionális támogatások rendszerét.
Szívesen látná, ha lenne vita arról, hogy az EU mire költi a pénzt, szerinte ennek felvetése nem jelenti azt, hogy valaki Unió-ellenes lenne.
Az EU-t szerinte Mark Rutte és Emmanuel Macron tudná modernebb irányba vezetni,
de ez csak akkor sikerülhet, ha a tagállamok követik őket.
A menekültügyben Sebastian Kurz nem vár komoly előrelépést a júniusi uniós csúcstól, de abban bízik, hogy az év második felében, az osztrák soros elnökség alatt már lesznek sikerek. Emellett még a digitalizáció és a EU nyugat-balkáni bővítése terén akar lépéseket tenni.
