A külföldi befektetők hirtelen rádöbbentek, hogy komoly kockázatok mutatkoznak ebben a térségben, ahol egymásra torlódnak a politikai és gazdasági problémák. A befektetőket mindenekelőtt az zavarja, hogy több közép-európai állam szembenáll Brüsszellel, és ezzel problematikussá vált az uniós pénzek megszerzése.
Lengyelország és Magyarország is levelet kapott Brüsszeltől: mindkettő figyelmeztetéseket tartalmaz a jogállamisággal kapcsolatban. A magyar kormány esetében külön kitérnek a korrupcióra. Épp emiatt nem utalják át a helyreállítási alapból járó euró milliárdokat Magyarországnak.
A forint árfolyama mélyponton
Az Orbán kormány a nemzetközi tőkepiacon vett fel mega kölcsönt annak érdekében, hogy pótolja a kieső uniós milliárdokat. Akkor még kedvező volt a megítélés, ezért a kölcsönt túljegyezték és a kamatláb alacsony maradt.
Most viszont változóban a megítélés – hangsúlyozta a Reuters hírügynökség. A növekvő államadósságra és az inflációra hívta fel a figyelmet. A Magyar Nemzeti Bank hiába emeli a kamatlábat, a forint árfolyama immár 12 éves mélypontra süllyedt. A kamatláb emelése viszont ronthatja a konjunktúra kilátásait, melyet természetesen a Covid 19 vírus negyedik hulláma tovább gyengíthet.
A JP Morgan szerint egyre rosszabb a magyar fizetési mérleg helyzete, és ez kiteheti a GDP 2,9%-át.
Csehországban és Lengyelországban a nemzeti bankok a magyarhoz hasonlóan a kamatláb emelésére kényszerülnek, hogy óvják a fizető eszközüket.
Ily módon Közép Európa gazdasági növekedésének dinamikája csökkenhet pedig az érintett országoknak erre nagyon is szükségük lenne. A fizető eszköz leértékelődése ugyanakkor növelheti az exportot, és ily módon javíthatja a fizetési mérleget. Más oldalról viszont a deviza leértékelés fokozhatja az inflációt, amely 6,5 % körül mozog Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban.
