Kezdőlap Címkék Reuters

Címke: Reuters

Törökország segít az oroszoknak a szankciók megkerülésében

Szankciókkal sújtott orosz exportra csaptak le a hatóságok Németországban. A Reuters már decemberben felhívta a figyelmet arra, hogy az elektronikus alkatrészek exportja Oroszországba tovább folyik Németországban miközben az uniós szankciók tiltják azt.

Három cégre csaptak le a hatóságok a szankciók feltételezett megsértése miatt Németországban – közölte az ügyészség. Amely azt is megemlítette, hogy három személy lakhelyén is vizsgálódtak a hatóságok, de neveket nem közöltek. A Reuters szerint az egyik gyanúsított cég a Smart Impex, amely elektronikai alkatrészekkel kereskedik, és Törökországon keresztül továbbra is üzletelt Oroszországgal. A Smart Impex főnöke 2022 márciusában tehát nem sokkal az első szankciók után létrehozott egy céget Törökországban. A Reuters interjút készített a Smart Impex főnökével még tavaly októberben amikor a német kereskedő cég vezetője úgy nyilatkozott, hogy

“nem szállítunk Oroszországnak, melyet szankciók sújtanak, de továbbra is exportálunk Törökországba, amelyre nem vonatkoznak az uniós tilalmak.“

És mi van az ön által alapított török céggel? Az nem exportál Oroszországba?

“Ez üzleti titok” – válaszolta októberben a német cég főnöke a Reutersnek. Decemberben lemondott a német cég ügyvezetője lemondó nyilatkozatában utalt arra, hogy

“nem tudtam arról, hogy a török cég Oroszországba exportál. Én abban a hitben voltam, hogy a mi vállalatunk megszüntette kivitelét Oroszországba miután az megtámadta Ukrajnát.”

Törökország közismerten profitál abból, hogy nem alkalmaz szankciókat Oroszországgal szemben Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően.

Brüsszel és Washington aggódik Moszkva török kapcsolatai miatt

Az Európai Unió külügyi főképviselője, Josep Borrel decemberben levelet küldött az Európai Parlamentnek, melyben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Törökország nem csatlakozott az Oroszország ellenes szankciókhoz. Emiatt sokan Törökországon keresztül üzletelnek Oroszországgal. Erdogan elnök a maga kissé nyers modorában így reagált:

“Nekem Borrell nem partner. Beszélhet a török külügyminiszterrel. A nyilatkozata csúnya. Borrell nem szólhat bele abba, hogy milyen a kapcsolatunk Oroszországgal. Nincsen se felhatalmazása se képessége arra, hogy döntéseket hozzon. Kicsoda ő egyáltalán ahhoz, hogy beleszóljon abba: milyen a mi szankciós politikánk Oroszországgal kapcsolatban?!”

A New York Times nemrég hosszú cikkben foglalkozott azzal, hogy Oroszország szomszédai profitálnak a szankciókból, melyekkel a Nyugat Moszkvát sújtja az Ukrajna elleni agresszió miatt. Törökország esetében nemcsak arról van szó, hogy nyugati cégek rajta keresztül szállítanak tiltott árukat Oroszországba hanem arról is, hogy orosz árukat visznek így a világpiacra. Novorosszijszk kikötőjébe rakodják be az orosz árukat, melyeket Isztambulba szállítanak. Ott aztán átcímkézik, és irány a világpiac.

“Oroszország gazdasága nem omlik össze. Nem igaz az, hogy Putyinnak ne lennének meg az eszközei a háború folytatására” – idézte a szankciókkal kapcsolatban a New York Times Oroszország egykori pénzügyminiszter-helyettese, Szergej Aleksasenko.

“Kína és Törökország nagy szerepet játszik abban, hogy Oroszország importja nem csökkent jelentősen”

– mondta a New York Timesnak Matthew Klein, aki nemrég könyvet adott ki ezzel a címmel: A kereskedelmi háborúk és az osztályharc.

A kockázatos Közép Európa pénzügyi pácban

A külföldi befektetők hirtelen rádöbbentek, hogy komoly kockázatok mutatkoznak ebben a térségben, ahol egymásra torlódnak a politikai és gazdasági problémák. A befektetőket mindenekelőtt az zavarja, hogy több közép-európai állam szembenáll Brüsszellel, és ezzel problematikussá vált az uniós pénzek megszerzése.

Lengyelország és Magyarország is levelet kapott Brüsszeltől: mindkettő figyelmeztetéseket tartalmaz a jogállamisággal kapcsolatban. A magyar kormány esetében külön kitérnek a korrupcióra. Épp emiatt nem utalják át a helyreállítási alapból járó euró milliárdokat Magyarországnak.

A forint árfolyama mélyponton

Az Orbán kormány a nemzetközi tőkepiacon vett fel mega kölcsönt annak érdekében, hogy pótolja a kieső uniós milliárdokat. Akkor még kedvező volt a megítélés, ezért a kölcsönt túljegyezték és a kamatláb alacsony maradt.

Most viszont változóban a megítélés – hangsúlyozta a Reuters hírügynökség. A növekvő államadósságra és az inflációra hívta fel a figyelmet. A Magyar Nemzeti Bank hiába emeli a kamatlábat, a forint árfolyama immár 12 éves mélypontra süllyedt. A kamatláb emelése viszont ronthatja a konjunktúra kilátásait, melyet természetesen a Covid 19 vírus negyedik hulláma tovább gyengíthet.

A JP Morgan szerint egyre rosszabb a magyar fizetési mérleg helyzete, és ez kiteheti a GDP 2,9%-át.

Csehországban és Lengyelországban a nemzeti bankok a magyarhoz hasonlóan a kamatláb emelésére kényszerülnek, hogy óvják a fizető eszközüket.

Ily módon Közép Európa gazdasági növekedésének dinamikája csökkenhet pedig az érintett országoknak erre nagyon is szükségük lenne. A fizető eszköz leértékelődése ugyanakkor növelheti az exportot, és ily módon javíthatja a fizetési mérleget. Más oldalról viszont a deviza leértékelés fokozhatja az inflációt, amely 6,5 % körül mozog Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban.

Orbán mindent Trump győzelmére tesz fel

Nincs B tervem – nyilatkozta a magyar miniszterelnök a Reuters hírügynökségnek. A számításaim jók, ezért Trump győz novemberben. Azért vagyok sikeres a politikában 30 éve, mert jók az A terveim – mondta Orbán Viktor.

Ha mégiscsak a demokraták győznének, akkor kevésbé szívélyesek lesznek a kapcsolatok Magyarország és az USA között.

Az Európai Uniónak tisztáznia kell a kapcsolatát az Egyesült Államokkal mind kereskedelmi mind katonai téren. Európának saját hadseregre van szüksége – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Oroszországgal kapcsolatban az EU helytelen politikát folytat: kereskedelmi szankciókat alkalmaz miközben katonailag gyenge. Pont fordítva kellene: jó kereskedelmi kapcsolatokra kellene törekedni Oroszországgal miközben katonailag nagyon keménynek kellene lennie az Európai Uniónak Moszkvával szemben. Emiatt üdvözölte, hogy az USA csapatok állomásoztat Lengyelországban, de hozzátette: Magyarországnak nincsen erre szüksége, mert nálunk nincs orosz fenyegetés.

Magyarország nem lép ki az EU-ból

Orbán Viktor bátor lépésnek nevezte a britek távozását az Európai Unióból, de hangsúlyozta, hogy Magyarország nem követi ezt az utat. Arról nem ejtett szót, hogy az Európai Unió hatalmas összegeket küld Magyarországra, melynek jelentős részét a magyar miniszterelnök és a hozzá lojális oligarchák nyúlják le.

Orbán elvetette Brüsszel migráns politikáját és újra állást foglalt a multikulturális társadalommal szemben.

A Reuters végül megállapítja: Orbán tízéves uralma után komoly fenyegetéssel néz szembe, mert a korona vírus járvány Magyarországon is válságot idézett elő. Ez pedig jelentős mértékben befolyásolhatja az esélyeket a 2022-es választásokon.

Szijjártó és az alapjogok

A nemzetközi sajtó rendkívül széles körben beszámolt arról, hogy Szijjártó Péter bekérette a külügyminisztériumba az észak-európai államok nagyköveteit, akiknek országait Magyarországról szóló „hamis hírek” terjesztésével vádolta meg. A közlések a világ minden táján többnyire hírügynökségi jelentések alapján kerültek a sajtóba, és mindenekelőtt Szijjártó Péter vonatkozó kijelentéseit idézték szó szerint.

A brit Reuters hírügynökség jelentésében – amely még a találkozó előtt készült -, megállapította:

a nagykövetek beidézésének hátterében az áll, hogy országaik bírálták azt a törvényt, amely módot ad Orbán Viktornak a rendeleti kormányzásra.

A jelentés szó szerint idézte Szijjártó Péter vonatkozó megnyilvánulásait, majd megállapította: a törvényt széles körben bírálták a jogvédő szervezetek és az EU Bizottsága egyaránt.

Jeppe Kofod dán külügyminiszter a Reuters kérdésére írásban leszögezte:

„Kitartunk amellett, hogy fel kell hívni a figyelmet arra, ha egy országban arra használják a járványhelyzetet, hogy aláássák az alapvető jogokat. A probléma természetesen nem csak az új koronavírussal kapcsolatos, de a helyzet romlott, mert a magyarok egész sor olyan lépést tettek, amelyek egyebek között a sajtószabadság aláásását kockáztatják”.

A dán miniszter rámutatott: következményekkel – köztük pénzügyiekkel – kell járnia, ha nem tartják tiszteletben az alapvető értékeket.

Elsőként az Európai Tanács figyelmeztetett a magyarországi demokratikus visszacsúszásra Marija Pejcinovic Buric főtitkár március 24-én kelt levelében. Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország külügyminiszterei egy május 6-án kelt levélben támogatásukról biztosították Buric állásfoglalását.

Ara-Kovács Attila

3 milliárd eurós Damoklész kard Itália fölött

A Reuters értesülései szerint ennyivel akarja megkínálni Jean-Claude Juncker és Pierre Moscovici Olaszország populista kormányát a költségvetési deficit várható túllépése miatt. A Corriere della Sera arról írt ezzel kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság elnöke és a pénzügyi biztos nem hisz abban, hogy gyorsan létrejönne az új európai vezető adminisztráció Brüsszelben vagyis még nekik kell szembesülniük azzal, hogy Olaszország túllépi a 3%-os költségvetési deficit határt, mely pedig az eurozónában kötelező.

Brüsszelből előre figyelmeztették Rómát: tarthatatlan a populista kormányzat költségvetése! Pierre Moscovici pénzügyi biztos levelével a populista olasz képviselők látványosan a cipőjüket tisztogatták Brüsszelben. Most eljött a válaszcsapás ideje.

Válság tanácskozás Rómában

A Reuters szerint 3 milliárd eurós büntetés jöhet Brüsszelből és ez végképp felborítaná az olasz költségvetést. Giuseppe Conte kormányfő ezért válság tanácskozásra hívta össze a pénzügyi kormányzat vezetőit a Chigi palotába. Giovanni Tria gazdasági miniszter épp nem volt Rómában, ezért őt telefonon kapcsolták. Nekik kellett kitalálni valamit arról, hogy mit mondjon Giuseppe Conte kormányfő a többi európai vezetőnek kedden este Brüsszelben?

Matteo Salvinit egyelőre nem érdekli Brüsszel

Nagyot nyert az európai választáson a Liga vezére, aki ezért közölte : marad az eredeti költségvetés és nem tart attól, hogy az EU kötelezettségszegési eljárást indít a túlságosan magas költségvetés deficit miatt. Marad a flat tax! – hangsúlyozta Olaszország erős embere. Aki egyelőre csak belügyminiszter, de hamarosan miniszterelnök lehet. A nagy adócsökkentés felbosszantotta Brüsszelt már a kezdet kezdetén is hiszen, ha egy kormánynak nincs elég adóbevétele, akkor a deficit könnyen elszállhat. Rómában arra hivatkoztak, hogy várhatóak extra bevételek. Például a Gucci féle 1,2 milliárd euro. A luxus divat cég hatalmas adócsalási ügyét egy megállapodás zárta le, melynek eredményeképp az államkincstár 1,2 milliárd euróval gyarapszik. Ez csinos összeg. Éppúgy mint az a 18 milliárd euro, melyet a kormányzat a privatizációból szeretne beszedni. Csakhogy ez álom – mutat rá Olaszország legbefolyásosabb lapja. A Corriere della Sera szerint Róma 18 milliárdot ígért Brüsszelnek, de ebből jó, hogyha 4-5 milliárd euro bejön. Vagyis ami a számokat illeti Jean Claude Junckernek és Pierre Moscovici-nek igaza van. Dehát ez politikai ügy- gondolja Matteo Salvini, aki az európai szélsőjobb vezérének látja magát.

Talán épp ezért akarják megkínálni Itáliát egy 3 milliárd eurós bírsággal

Jean-Claude Juncker és a brüsszeli bizottság mögött Merkel kancellár áll. Annak a Németországnak a vezetője, amely a szigorú pénzügypolitikát kívánja folytatni, melynek az atya istene Wolfgang Schäuble volt pénzügyminiszter korában. Manfred Weber ennek a vonalnak a Spitzenkandidat-ja. Ezért is bízik Matteo Salvini abban, hogy nem eszik olyan forrón a kását Brüsszelben …

Németország és a 26 törpe

Macron elnök mozgalmának egyik vezető képviselője nyíltan megmondta: nem támogatják Manfred Webert! – hangsúlyozta Pascal Canfin, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott. Az indok: Macron elnök reformjait is akadályozza a szigorú német pénzügyi politika. Nem kívánnak német dominanciájú uniót! Francia elnököt akarnak, Michel Barniert vagy a liberális Marghrete Vestagert, de semmiképp sem az Európai Néppárt Spitzenkandidatját. A tagállamok vezetői döntik el, hogy ki lesz Jean-Claude Juncker utóda. Emmanuel Macron már tárgyalt is Portugália és Spanyolország miniszterelnökével. Sőt, felhívta Bulgária első emberét is és kérte a támogatását. Borisz Bojko miniszterelnök így válaszolt: készséggel támogatjuk a francia kérést amennyiben Franciaország elintézi, hogy az EU munkaügyi hivatala Szófiába települjön…

Iraki papírokkal játssza ki Irán az amerikai olajembargót

0

Az USA kilépett az atomalkuból és ezt követően újra szankciókat vezetett be Irán ellen. Ezek közül a legfontosabb az, mely megtiltja az irániak olajexportját.

Nyolc ország felmentést kapott Washingtontól ez alól, de ez nem vonatkozik a finomított olajra. Márpedig a Reuters oknyomozó újságírói kiderítették: finomított iráni olajat szállítanak egyes hajók exportra – hamisított iraki papírokkal. Bászra kikötőjéből indult állítólag két ilyen hajó, de ez a kikötő nyilvántartásában nem szerepel! Bászra a síiták fellegvára Irakban.

Irán és Irak kapcsolata kiváló azóta, hogy Bagdadban síita kormányzat van. Irakban a síiták alkotják a lakosság többségét, de Szaddám Huszein diktatúrája idejében elnyomták őket. Amióta a demokrácia létezik Irakban a síiták többségben vannak a parlamentben Bagdadban. Irak és Irán szoros együttműködésének tehát nincsen akadálya.

A Reuters exkluzív beszámolója szerint nem lehet ugyan tudni, hogy ki és mikor hamisította az iraki hajózási dokumentumokat, de a végeredmény önmagáért beszél: Irán kijátszotta az olaj embargót, melyet az USA a múlt év novemberében vezetett be ellene.

A New York-i tőzsde a kereskedelmi háború ellenére szereti a kínaiakat

0

Szerdán kezdődik meg a kereskedés a Tencent Music Entertainment papírjaival New Yorkban, ahol a kínaiak internetes óriása 1,1 milliárd dollárt zsebelt be az első kibocsátás alkalmából. Magát a céget, mely az egyik része a nagy Tencent birodalomnak 21 milliárd dollárra taksálták New Yorkban. Nem véletlenül hiszen havonta több mint 800 millió felhasználóval dicsekszik a kínai cég, melynek a profitja is szépen emelkedik. Az év első kilenc hónapjában 244%-os volt a növekedés és ez amerikai dollárban 394 milliót jelent. Milyen bankok álltak a kínaiak részvénykibocsátása mögött: Morgan Stanley, Bank of America, Deutsche Bank és az elmaradhatatlan Goldman Sachs, mely a pénzügyminisztert adja a republikánus kormányokba. Most is Steven Mnuchin a pénzügyminiszter, aki eddig meg volt bízva a kínai kapcsolatokkal. Trump azt közölte: ezentúl keményebb tárgyalópartnert akar, és ezért a kínaiak mumusa Robert Lightizer veszi át a főtárgyaló szerepet.

Kína főtárgyalója felhívta az amerikaiakat

Erről számolt be a China Daily, mely szerint Liu Ho miniszterelnök helyettes mindkét amerikai főtárgyalóval megbeszélést folytatott. Liu Ho a Harvard egyetemen végzett, így jól ismeri az amerikai gondolkodásmódot. A China Daily cikkéből az nem derül ki, hogy miről is volt szó a főtárgyalók között, de a lapnak nyilatkozó szakértők elmondták: minden valószínűség szerint egyeztettek egy menetrendet hiszen a tűzszünet a kereskedelmi háborúban 90 napig tart. Közben ott a karácsony, az újév és a Holdújév.

Kína nem fog engedni

Ha Trump arra számít, hogy Peking kész egyoldalú engedményekre, akkor téved. Csakis a kölcsönös engedmények alapján lehet tárgyalni és eredményre jutni- hangsúlyozták a szakértők a China Dailyben. A lap különben megírja októberben a kínaiak 6,2 milliárd dollár vámot fizettek az USA-ban, a büntető vám 2,8 milliárd dollár volt. Ebből az látszik, hogy a kínaiak el tudják adni az áruik nagy részét akkor is, ha azokat Trump büntető vámja drágábbá teszi az amerikai piacon.

Trump optimista

Legalábbis most úgy nyilatkozott amikor exkluzív interjút adott a Reuters tudósítójának a Fehér Házban. A félórás interjú fele Kínával foglalkozott. Trump közölte: közbelép a Huawei ügyben, ha nemzetbiztonsági kockázatot lát. A Huawei örökösnőjét Amerika kérésére pont aznap tartóztatták le Kanadában amikor Trump és Hszi Csinping aláírta a tűzszüneti megállapodást Buenos Airesben a G20 csúcstalálkozón.

Hol itt a fair play?

Kérdik Pekingben, ahol óvatosan bár, de bírálják Hszi Csinping elnököt is. Ha tudott a Huawei örökösnő lefogásáról, akkor nem kellett volna lepaktálnia Trumppal. Ha pedig nem, akkor pocsék a hírszerzése hiszen a Huawei Kína egyik legfontosabb cége.

Ne vásárolj IPhone-t hanem csakis Huaweit!

Így akarnak nyomást gyakorolni Amerikára. Kanadára pedig úgy, hogy elfogtak Kínában egy ex diplomatát. Michael Kovrig 2003 és 2016 között képviselte diplomataként Kanadát Pekingben és Hongkongban. 2017 óta egy magáncég, az International Crisis Group munkatársa Kínában. A céget és a kanadai ex diplomatát, ha nem is nyíltan, de kémkedéssel gyanúsítják. Pekingben sokan arra gondolnak, hogy megfelelő cserealap lehet ahhoz, hogy a kanadaiak végül is ne adják ki Meng Vanzsou asszonyt az amerikaiaknak. Ahol akár harminc éves börtönbüntetés is fenyegetheti.

7,5 millió dollár volt a szabadság ára

Ilyen magas óvadékot állapított meg a kanadai bíróság. Nem véletlenül Meng Vanzsou asszonynak ugyanis hét útlevele van: négy kínai és három hongkongi. Így könnyen megléphetne. Ezért a bíróság elrendelte a 24 órás ellenőrzést is. Trump elnök a Reuters-nek adott exkluzív interjúban nem is nagyon titkolta: a Huawei örökösnőt az alku egyik tételének tartja. Ezzel is nyomást akar gyakorolni a kínaiakra. Kérdés milyen eredménnyel, de egyelőre az érdemi tárgyalások épphogy újrakezdődtek az amerikai-kínai kereskedelmi háborúban, melynek a végkifejletét senki sem meri megjósolni sem Washingtonban sem pedig Pekingben.

Civilek a pályán Déli kávé Szele Tamással

Kérem, a mai kávét már nem szélsőjobb-keserűen isszuk, hanem édesebben, tejjel, habbal: most kivételesen még csak nem is egy pártról vagy mozgalomról lesz szó, meg kell ejtsünk egy ilyen általánosabb jellegű kitérőt a sorozatunkban, ugyanis nagyon komoly fejezethez érkeztünk: a civil politizáláshoz. Ami a kormánnyal szemben álló mozgalmak gerincét adja.

A civilség, az aktivizmus nagyon markáns, sőt, meghatározó eleme az általános magyar ellenzékiségnek: ez az a fajta politizálás, ami nem sorolható be a pártrendszerbe, és elvileg nem is az a célja, hogy a politikai hatalmat megszerezze. Gyakorlatilag azonban minden hivatásos politikus gyanakodva nézi a civil mozgalmakat (amennyiben azok nem fogadják el őt, és csakis őt Megváltónak), mert mind úgy érzik: a mozgalom terjed, gyarapodik, párttá alakul, indul a választásokon – és már konkurenciát is jelent nekik. A magyar politikai piac kicsi, a választó kevés, így a „főállású” politika üzenete a civil mozgalmaknak mindig az lesz: „Állj be a zászlóm alá vagy pusztulj”.

Ezek a civilek meg nem akarnak beállni. Ezek olyanok. Nem pártkatonák ugyanis, hanem civilek.

Az elmúlt nyolc év – hehe, urak, most már én is mondhatom! – szóval, a 2010 óta elmúlt nyolc év első komoly civil tömegmozgalma a Milla volt. 2010. december 21-én jött létre egy nyilvános kommunikációs hálózaton (interneten) azzal a céllal, „hogy a sajtószabadságért és a szabad sajtót korlátozó médiatörvény ellen küzdjön, illetve nyilvánosságot biztosítson a szabadságjogokért és esélyegyenlőségért harcoló szervezetek, aktivisták számára”. Annyian léptek be az „Egymillióan a magyar sajtószabadságért”  Facebook-csoportba, hogy a közösségi oldal először letiltotta azt, mert átlépték a beállított taglétszám-limitet. Ekkor még nem volt elterjedt a Facebook-os politikai szervezkedés Magyarországon, és külön-külön el kellett magyarázni a Facebook adminisztrátorainak, hogy mi ez a csoport, miről szól, és miért akarnak minél több szimpatizáns profilt összegyűjteni.

Aztán jöttek a tüntetések, 2011 januárjától, hatalmasnak mondható megmozdulásokat láttunk eleinte, aztán már kevesebb demonstráló érkezett… no, igen, valamiért nálunk azt hiszik az emberek, hogy a társadalmi változásokat egy nap alatt meg lehet oldani, mint Petőfiék tették 1848. március 15-én – akkor ez sikerült, de egy átalakulás rendszerint mégis évekig tartó folyamat. És ezt nincs mindenkinek türelme kivárni.

A változás késett, a mozgalom növekedése lelassult, 2011 októberében 87 610 tagja volt, ami azért sokszorosa a legtöbb parlamenti párténak, de a lendület kifulladni látszott, később hivatalosan is egyesületté, politikai mozgalommá alakultak, aztán beléptek az Együtt 2014-be, amiből a mostani Együtt lett… és végül megszűntek. Mint búcsúközleményük mondta:

„…Miután a Milla mozgalmi szerepet már több mint egy éve nem játszik és a belőle kinövő egyesületben pedig már közel egy éve nem zajlik valós tevékenység, annak a látszatnak a fenntartása, hogy a Milla még létező entitás, vagy annak a hamis látszatnak a táplálása, hogy a Milla az ellenzéki összefogás CÖF-je nemcsak alaptalan, hanem méltatlan is. […] A Milla már nyilvánvalóan nem létezik, az Egyesület további működésének pedig nincs létjogosultsága.”

Pedig a Milla volt a civil mozgalmak iskolapéldája és őstípusa. Sok volt Milla-tag vett részt a Hallgatói Hálózat megszervezésében (még több pedig nem), és ők voltak a második jelentős civil mozgalom, ami tömegeket volt képes az utcára vinni. A csoport eredetileg a Budapesti Corvinus Egyetem tervezett átalakítása ellen tiltakozott, később országos szinten kezdett el foglalkozni a felsőoktatást érintő problémákkal. Szerepük volt a 2012-13-as diáktüntetések megszervezésében és a „Hallgatók 6 pontjának” terjesztésében.

Tömegeket vittek az utcára a HaHások, és kétségtelen, hogy minden döntésüket bázisdemokratikus alapon, szavazással hozták meg, ami néha érdekes eredményekkel járt. Egy alkalommal, mint tudósító, részt vettem egy demonstrációjukon, ahol más szervezetekkel együtt a szegregált oktatás ellen tiltakoztak (joggal), utána kisebb konferencia következett a témáról a Wesley János Főiskolán, végül meg kívántak fogalmazni egy közös nyilatkozatot. Itt kezdődött a baj. Az első mondat első szava ugyanis az lett volna: „Hazafiak!” No igen, jegyezte meg valaki, de mi lesz a honleányokkal? Jó, akkor legyen: „Hazafiak, honleányok!” Miért kerülnek második helyre a honleányok? Rendben: „Honlányok, hazafiak!” Ez meg süketen hangzik. Mármost minden javaslatot vita követett, minden vitát szavazás, minden szavazást újabb módosító javaslat, tehát olyan két órán át ment a harc az első szón, míg végre valaki közbeszólt: „Legyen polgártársak, és kész!” Megszavazták, következhetett a második szó… a nyilatkozatot nem vártam meg, szerintem még most is szerkesztik, pedig ez hat éve volt. De hát jó munkához idő kell.

Mint láthatjuk, a bázisdemokrácia csodálatos dolog, ám vannak némi hátrányai is.

2014 tavaszán és nyarán civil mozgalom tiltakozott a Szabadság téri öntvény (hivatalos nevén német megszállási emlékmű) ellen is, 114 napon keresztül, eleinte pár ezer, később már csak pár száz fő részvételével – ehhez nekem magamnak is volt némi közöm, pontosabban annyi, hogy az én azon év január elsején megjelent írásom indította el a tiltakozási hullámot, és természetesen mindvégig figyelemmel kísértem személyesen is az eseményeket. Kérem, így jár az, aki szilveszterkor bulizás helyett Magyar Közlönyt olvas…

De folytassuk utunkat: a legközelebbi tömeges mozgalmat a netadó ellen tiltakozó „Százezren az internetadó ellen” közösség szervezte. Ők speciel tényleg nem hazudtak: egy nap alatt kilencvenezren lájkolták az oldalukat, tényleg voltak másnapra százezren. A Reuters szerint kétszázezren is. És a megmozdulásaik is nagyszabásúak voltak: nem megyek bele a számháborúba, de tekintve a korabeli – 2014 októbere – fotókat, azokon nem pár ezer ember tölti be teljesen a hidat.

A netadó elleni tiltakozás hamar lecsengett, ugyanis a kormány visszakozott. Illetve… nem győzöm elégszer mondani, a netadót sosem törölték el, csak elhalasztották, bármelyik pillanatban újra elővehetik, megszavazhatják. De a pillanatnyi célt a mozgalom elérte, más célja pedig – hát, izé ha volt is, az már nem volt olyan népszerű,

És jöttek utánuk mozgalmak számosan, szinte állandóan feltűnik a közéletben egy-egy ügyeletes instant Messiás, akihez csak némi meleg vizet kell adni, és azonnal megváltja a magyar népet ilyen vagy amolyan alapon, jött 2015-ben Sándor Mária, a Fekete Nővér, akiről sok szépet lehet elmondani, de azt nem állíthatjuk, hogy a higgadt és megfontolt, hideg fejű tervezés embere lett volna, jöttek a kockás inges tanárok és diákok 2016-ban, jöttek olyanok is, akiket még említeni sem érdemes a jószándékú eddig felsoroltak mellett, önjelölt nagyhangúak pár százas táborral, akik ki akarták sajátítani a civil politizálást és kizárólagos népvezérnek nevezték magukat, holott három sátruk, ha volt… jött itt már mindenki. És kudarcot is vallott mindenki.

A legutolsó nagy mérvű, széles körű civil mozgalom kétségtelenül Gulyás Mártonhoz és a Közös Országhoz kapcsolódik: a 2017-es KOM vezetője valóban nevezhető vitatott, megosztó személyiségnek, de alapötlete, miszerint a tömegeknek azt kéne elérni, hogy változzon meg a valóban rossz és ezer csalásra lehetőséget nyújtó választási törvény, mindenképpen jó.

Volt.

Sőt, kiváló: csak éppen ezt a törvényt fogják utoljára megváltoztatni, sokaság ide vagy oda, hiszen ez biztosítja a kormány hatalmát, míg csak lehet.

És lassan elérkeztünk a mába. Pillanatnyilag az egyetlen, még aktív civil mozgalomnak a Ligetvédőket nevezhetjük, bár ők is erősen fragmentáltak, és akkor finoman fogalmaztam: de mindennek nevezném ezt az alapvetően környezetvédő mozgalmat, csak politikainak nem.

Nagyon nagy vonalakban vázoltam a történteket, elnézést is kérek mindenkitől, akit terjedelmi okokból kihagytam: ez sajnos egy jegyzet, újságcikk, nem átfogó tanulmány, nem fér bele nyolc év összes mozgalma és történése.

Akkor összegezzünk: mik a civil mozgalmak ma és Magyarországon?

Az állampolgári politizálás, öntudat és civil kurázsi fórumai, melyekben a törvények tiszteletben tartása mellett szervezett formában folyik a tiltakozás a kormány károsnak ítélt intézkedései, határozatai ellen. A civil mozgalom jellemzően nem elvi alapon tiltakozik, hanem adott cél elérése érdekében (egészségügy, oktatás rendbehozatala például) vagy valami ellen (Városliget tönkretétele, környezetszennyezés, fairtás, történelemhamisítás). A civil mozgalmak akár Magyarországon, akár külföldön – itt főleg a romániai korrupcióellenes demonstrációkra gondolok – jellemzően nagyságrendekkel több embert tudnak megmozgatni, mint a hivatalos pártpolitika, főleg, mert nem elvi, ideológiai kifogásokat emelnek, hanem konkrét célt mutatnak a résztvevőknek. De ez a gyenge pontjuk is: egyrészt a konkrét cél olyanokat is összehozhat, akik más kérdésekben homlokegyenest ellenkező nézeteket vallanak, és egymás társaságát sem vállalják egyébként, másrészt – mi van, ha történetesen elérik céljukat?

Akkor mindenki iszik egy sört és hazamegy.

Ebből következően civil mozgalmak sosem fognak forradalmat vívni, főleg nem mások, még inkább nem politikusok helyett. De az őket kényelmes fotelből buzdítók – vagy uszítók? – helyett sem.

A civilek maradnak, akik voltak: a hivatásos politikusok mumusai, tömegek mozgatói rövid ideig – fel-felragyogó üstökösök, bolidák a magyar belpolitika egén.

Trump a szaúdi újságíró megöléséről: ilyen rossz fedő sztorit életemben nem hallottam!

0

Az USA nem engedi be a területére azokat a szaúdi kommandósokat, akik megölték Dzsamal Kashoggi újságíró szaúdi újságírót hazája isztanbuli konzulátusán. A meggyilkolt újságíró egyes testrészeit megtalálták a konzulátus kertjében. Erdogan elnök előre kitervelt politikai gyilkosságnak nevezte az akciót.

Mi volt a szerepe Mohamed bin Szalman trónörökösnek, ezt kutatja Törökországban a CIA igazgatónője. Gina Haspelt Trump elnök küldte a helyszínre azt követően, hogy rádöbbent Szaúd Arábia vezetői hazudnak mint a vízfolyás!

Csak  úgy záporoznak a különböző médiákból a valós és kevéssé igazolt hírek.

  • Szalman király és fia, a trónörökös bocsánatot kért Dzsamal Kashoggi fiától.
  • A törökök védőőrizet alá helyezték Dzsamal Kashoggi török menyasszonyát, aki a konzulátus előtt várta vőlegényét- hiába.
  • A Reuters hírügynökség helyszíni értesülései szerint Gina Haspel asszony elsősorban aziránt a hangfelvétel iránt érdeklődött, melyet Dzsamal Kashoggi okos órája készített magáról a drámáról. A gyilkosságot rögzítette az okos óra, a felvétel pedig a török kezében van.
  • Állítólag korábban megpróbálták pénzzé tenni vagyis megkérdezték Mohamed bin Szalman trónörököst: mennyit ér meg neki a kulcsfontosságú bizonyíték eltüntetése?! A válasz ismeretlen. Szaúd Arábia egyenként már korábban is gyakran megölette külföldön azokat, akik bírálták a királyságot. Külföldön csaknem mindenki biztosra veszi: a trónörökös, Mohamed bin Szalman adott parancsot az ellenzéki újságíró meggyilkolására! Így hát mi sem természetesebb mint, hogy ő maga vezeti a vizsgálatot az ügyben, melynek egyik főszereplőjét, magát a gyilkost már elütötte egy autó Szaúd Arábiában.
  • A trónörökös mindenesetre megnyitotta azt a tanácskozást, mely Szaúd Arábia nagyravágyó terveit van hivatva finanszírozni. Sokan lemondták a tanácskozást, melyet a világsajtó Davos a sivatagban néven emleget. Nyugatról nagyon kevesen érkeztek, a Kelet viszont nagyonis képviselteti magát: őket nem zavarja különösebben, hogy Mohamed bin Szalman herceg keze véres.

Reuters: Gyászos a hangulat az Indexnél

0

Az internetes portál új tulajdonosai ugyan azt ígérik, hogy nem avatkoznak be a portál szakmai munkájába, de a hírügynökség munkatársainak vannak ez ügyben kétségei, ráadásul gyászos hangulat uralkodik a szerkesztőségben. Annál is inkább, mivel az utóbbi négy évben több tucatnyi orgánum cserélt gazdát, majd utána gyorsan hangot váltott, vagy kényszerült lehúzni a rolót.

A Sargentini-jelentés is kifogásolta, hogy mekkora sajtóhatalom összpontosul az Orbán-barát oligarchák kezében, hogy az állami hirdetések többnyire a lojális lapoknak, rádióknak, tévéknek jutnak, és hogy a nemszeretem újságírókat gyakran kitiltják az Országgyűlésből.

Az Index irányvonala nem változott, amióta új gazdák bukkantak fel a színen, de azért az újságírók éberen figyelik a fejleményeket. A főszerkesztő szerint a gárda feszült, szeretné, ha békében dolgozhatna. Tóth-Szenesi Attila aggódik, nehogy a Fidesz befolyása alá kerüljenek, mert még a legrosszabb is bekövetkezhet, azaz, hogy a NER ideológiai programját kell képviselniük. Ám ezt az egyik új tulajdonos cáfolja, mondván, hogy a saját akaratukból vásárolták be magukat a céghez, senki sincs mögöttük.

A Reuters tudósítása megemlíti, hogy az állami online reklámok nagyjából 10%-a jut a magasan piacvezető Indexnek, ellenben a hatalompárti Origo kb. 80%-ot kap. Egy elemző szerint sok esetben senki sem figyeli ezeket a hirdetéseket, így a rájuk költött összegeket nyugodtan lehet lobbipénznek nevezni.

Orbán dühös az Indexre, mert az foglalkozik a kormányzat feltételezett korrupciós ügyeivel, és bírálja a bevándorlás-, illetve Európa-ellenes hivatalos hangot. Közben sem az amerikai Külügyminisztérium, sem a budapesti nagykövetség nem válaszolt arra, hogy az USA miért vonta vissza az önálló magyar sajtó támogatására meghirdetett ösztöndíjat.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!