A kizsákmányolt Föld

0
1411

Augusztus 2-a negatív mérföldkő volt 2017-ben: ekkorra esett a túlfogyasztás világnapja, az a nap, amikorra az emberiség elhasználta a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Azóta az ökoszisztéma rovására megy a fogyasztásunk. Az idén minden eddiginél korábbra esett ez a fordulópont. Magyarországnak sincs mire büszkének lennie.

Forrás: Pixabay

Tavaly a túlfogyasztás világnapja augusztus 8-án jött el, 1997-ben még csak szeptember végére esett. Sőt, 1970-ben egészen december 23-áig sikerült húzni, vagyis akkor közel optimális volt természeti erőforrásaink felhasználásának mértéke – írja az ökológiai lábnyom mérését kezdeményező nemzetközi szervezet, a Global Footprint Network közleménye.

Jelenleg azonban több szén-dioxidot bocsátunk ki a légkörbe, mint amennyit az óceánok és az erdők képesek elnyelni, és nagyobb mértékben halászunk és írtjuk ki erdeinket, mint ahogyan azok képesek lennének újratermelődni

– erre már a WWF (World Wide Fund for Nature) Magyarország közleménye emlékeztet.

Egyre félreérthetetlenebbül látszik: nagyon nagy az ára annak, hogy az emberiség az ökoszisztéma által előállított erőforrások 1,7-szeresét használja fel. Elég a szárazságokra, az erdők pusztulására, a friss víz hiányára, a talajszennyezésre, a biológiai sokféleség megdöbbentő mértékű csökkenésére, a széndioxid kibocsátásra gondolnunk.

A mellékelt két térkép mutatja, hogyan változott a kép 1961 és 2012 között. A piros különböző árnyalatai azt mutatják, mennyivel lépi túl az adott ország fogyasztása a biokapacitását; a zöld árnyalatok pedig ennek az ellenkezőjét.

Országok rangsora

A fogyasztás mértéke országonként eltérő: ha például a világ lakossága úgy élne, mint ahogy azt Ausztráliában teszik 2017-ben, akkor 5,4 Földre lenne szükségünk, az Egyesült Államok lakosainak életmódjával pedig 4,8 földnyi erőforrást használnánk fel egy év leforgása során. A rekorder Luxemburgban ez a szám: 9,1. A legkisebb ökológiai lábnyom olyan országokban mutatható ki, mint Eritrea, Kelet-Timor, Haiti, Banglades vagy Afganisztán.

Magyarország is jóval túllépi az ideális mértéket, hiszen ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor közel kettő (1,92) Földre lenne szükségünk.

Ám nincs minden veszve – ha évente csak 4,5 nappal sikerülne kitolni ezt a fordulónapot, 2050-re el lehetne érni egy teljes egyensúlyt. Ehhez persze komoly erőfeszítések is kellenek, az eszközök már ma is a rendelkezésünkre állnak. Például

a kukákban landoló élelmiszer mennyiségének felére csökkentésével 11 napot tudnánk nyerni évente,

a globális ökológiai lábnyom szénkomponensének felére mérséklésével pedig 89-et.

Biztató jelek

Ugyanakkor vannak biztató jelek: például az Egyesült Államokban az egy főre jutó ökológiai lábnyom a 2005-ös csúcsról közel 20 százalékkal visszaesett 2013-ra (ez a legfrissebb rendelkezésre álló adat), elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogásának köszönhetően. Mindezt úgy, hogy eközben a GDP mintegy 20 százalékkal nőtt.

A globális ökológiai lábnyom legnagyobb részét, 60%-át egyébként az üvegházhatású gázok elnyelése teszi ki.

Emellett jelentős összetevő a mezőgazdaság is, de a lábnyomunk részét alkotja az összes további területigény is, mint a halászat, vagy a városok, utak, repülőterek.

Forrás: Pixabay

És annak ellenére, hogy a Trump-kormány visszavonulót fújt a klímavédelmi vállalásokban, sok amerikai állam és város, továbbá vállalat megduplázta a vállalásait. Emellett a világ jelenlegi legnagyobb ökológiai lábnyomát hagyó Kína legutóbbi ötéves tervében egyértelműen kiállt egy ökológiai társadalom kiépítése mellett. Skócia, Costa Rica és Nicaragua is kiváló példái azoknak az országoknak, amelyek gyorsan csökkentik a szénalapú energiafüggőségeket.

És Ön?

Jók az ilyen felmérések, képet kaphatunk a globális helyzetről, ám igazán az képes közel hozni hozzánk az általános nagy problémákat, ha magunk is megtaláljuk benne a helyünket. Nos, mindenkinek lehetősége van arra, hogy lemérje a saját ökológiai lábnyomát. Ha erre a linkre kattint, akkor Ön is megteheti azt, miként tette már több millió embertársunk.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .