A jobban kereső a tb-től is többet kap

0
44
Forrás: hirhatar.com

Jövedelmi és területi egyenlőtlenségek vannak a tb-kiadásokban. Aki többet keres, az az államtól is többet kap ellátásra. Az okokat a kutatók még keresik.

Meglehetősen nagy egyenlőtlenségek vannak a társadalombiztosítás költéseiben, elsősorban a jövedelem szerint, de egyes megyék között is – derül ki a defacto blog kutatási eredménye szerint.

Széttartó költések jövedelem szerint

Az adatok azt mutatják, hogy téves az a (logikus) előfeltevés, hogy a szegényebb, rosszabb egészségi állapotú emberekre költ többet a társadalombiztosítás. (Amiről meg kell jegyeznünk, hogy valójában már nem társadalombiztosítás, járulék helyett adóból működik, és nincs garantált ellátás ennek fejében).

A kereseti és az egészségügyi kiadási adatokat összevetve ennek éppen ellenkezője igaz: a magasabb keresetűekre a tb is többet költ. Azt persze a kutatók is elismerik, hogy van ok annak feltételezésére, hogy

egy nyíregyházi szakmunkás nem ugyanolyan ellátást kap, mint egy budapesti informatikus.

Az első ábra azt mutatja be, hogy az egyes jövedelmi tizedekbe esőkre mennyit költ a tb országos átlagban. (Statisztikai módszerekkel kiszűrték a kor és a nem hatását a kiadásokra.)

Forrás: defacto

A grafikon azt szemlélteti, hogy a magasabb keresetű dolgozók egészségügyi ellátására többet költ a tb, mint az alacsonyabb keresetűekére. A 9. tizedben (ahol egy átlagos menedzsert találunk) például 15 százalékkal többet, mint a 3. tizedben (ahol egy átlagos bolti pénztárost találunk). A kutatók nem térnek ki arra, ami pedig egyéb adatokból tudható, hogy a legfelső jövedelmi decilis átlaga „lefelé húz”, amennyiben sokan nem az szja hatálya alá tartozó fizetésből húzzák a legtöbb jövedelmet, hanem például cégtulajdonosként osztalékból, illetve befektetések hozamából.

…és területenként

Az egyenlőtlenségek – ahogyan egyéb területeken is – földrajzi megoszlásban is megtalálhatók a tb-kiadásokban. A következő grafikon azt mutatja, hogy néhány megyében hogyan alakulnak a költések a jövedelmi tizedekre bontással összevetve.

Forrás: defacto

Tehát Budapesten az ugyanolyan keresetű emberek ellátására többet költ az állam, mint Győr-Moson-Sopron megyében és Szabolcs-Szatmár-Beregben. De többet költ a magasabb keresetű budapestiekre, mint az alacsony keresetű fővárosiakra, és többet a magasabb keresetű szabolcsiakra, mint az alacsonyabb keresetű szabolcsiakra.

A vonalak meredeksége viszont nem egyforma: úgy tűnik, hogy

a kelet-magyarországi megyében szorosabb az összefüggés a jövedelmi helyzet és az egészségügyi költések között, mint a fővárosban.

Vagyis Szabolcsban nagyobb az egyenlőtlenség a tb-kiadásokban, mint Budapesten vagy Győr-Moson-Sopron megyében.

Összefoglalva tehát az „ingyenes” egészségügyben a jobban keresők mégis több vagy drágább ellátást kapnak. Arra viszont a kutatók se találják a választ ezekből a számokból, hogy mi okozza ezeket a mintázatokat. Az ellátás eltérő elérhetősége? A különböző emberek preferenciái vagy informáltsága? Lehetséges például, hogy a jobban keresőknek inkább vannak kapcsolataik az egészségügyben dolgozókkal, így hamarabb fordulnak orvoshoz, vagy a jobban keresők több hálapénzt tudnak fizetni, cserébe több vagy drágább ellátást kapnak? Esetleg az egyes jövedelmi tizedekbe eső dolgozóknak eltérő az egészségi állapotuk? – sorolják a kérdéseket.

A lehetséges válaszok nyilván igen összetettek. Például februárban 422 tartósan betöltetlen háziorvosi körzetet regisztráltak, az üres fogorvosi szolgálatok száma 255 volt. Ezekre a tb se költ teljes körűen, legfeljebb a helyettesítések mértékében. Ezek jobbadán az amúgy is rosszabb helyzetű térségekben találhatók, az itt élők százezrekre jutó ellátások értékében nyilvánvalóan megjelenik ez is. Feltételezhető, hogy nekik a jövedelmi különbségeknél nagyobb mértékben jut kevesebb pénz a tb-ből.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..